Elméleti és módszertani elvek a szocialista termelési viszonyok vizsgálatában

ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ELVEK A SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZONYOK

VIZSGÁLATÁBAN

1. A közgazdasági kutatás feladata a termelési viszonyok vizsgálatában

A termelési viszonyok vizsgálata az egyik leglényegesebb feladat közgaz- daságelméleti k u t a t á s a i n k b a n . Egy-egy termelési mód lényegi vonásainak meg- fogalmazása mindig is a társadalom gazdasági a l a p j á n a k elemzésével t ö r t é n h e - tett meg. Ahhoz, hogy képet k a p h a s s u n k szocialista termelési m ó d u n k valóságá- ról, elengedhetetlenül szükséges a termelés során kialakult és társadalmilag meghatározott emberi viszonyok, kapcsolatok feltárása. Végső soron ezen em- beri kapcsolatok milyensége — alapvetően az elsajátítás f o l y a m a t á b a n megnyil- vánuló viszonyok — képezik a l a p j á t egy adott társadalom jellemzőinek.

Szocialista t á r s a d a l m u n k b a n e téma jelentőségét még fokozza az a tény, hogy a termelési viszonyok tudatos alakítása lehetővé vált a termelőeszközök szocialista jellegű társadalmi t u l a j d o n a alapján. E lehetőséggel egyáltalán nem, vagy nem kellően, nem elég megalapozottan élni egyet jelent t á r -

sadalmi-gazdasági fejlődésünk lehetőségeinkhez m é r t elmaradásával. T á r s a - d a l m u n k n a k nemcsak lehetősége, h a n e m kötelessége is élni azokkal az előnyök- kel, melyet csak a kollektív termelési mód n y ú j t h a t a társadalom érdekének mind tisztább felismerésében, s ezen érdekek objektív alapjaként termelési vi- szonyaink termelőerőinkkel összhangban történő fejlesztésében.

Termelési viszonyaink t u d a t o s formálása megköveteli az elméleti tisztán- látást. Csak ez n y ú j t h a t alapot a gyakorlati útmutatáshoz, t á r s a d a l m u n k szocia- lista vonásainak erősítéséhez. Ennek alapján válhat lehetővé, hogy a szocialista társadalom fejlesztésének stratégiai célját minél megfelelőbb t a k t i k a i célkitűzé- sekkel közelítsük. Csak a t a r t a l m u k b a n és módszereikben legmegfelelőbb rövid távú cél kitűzése vezethet a lehető legrövidebb időintervallummal hosszú t á v ú céljaink eléréséhez, Bármiféle elmélet számára mindig az a nehezebb feladat, hogy a fő cél elérésének lépéseit, „ h o g y a n j á t " közelítse meg. Ez m é g fokozottab- ban igaz a közgazdaságelméletre, ahol a mindennapok — sokszor nagyon nehezen általánosítható — gyakorlatából kell irányt m u t a t n i a jövőre a p r ó b b lépések előrevivő láncolatán keresztül. E f e l a d a t bonyolultságát még fokozza, hogy az egész társadalmat érdeklő és érintő kérdésről kell dönteni olyan helyzetben, amikor politikai, ideológiai, kulturális, gazdasági — és még nagyon sok egyéb

— területen nagyon sokrétű szálak fűznek és kapcsolnak b e n n ü n k e t a világ egészéhez. A közgazdaságtudomány pedig még azt sem teheti meg, hogy e r e n d - kívül bonyolult és szerteágazó kapcsolatokból kiválassza azt, ami talán a leg-

b o n y o l u l t a b b : a gazdasági k a p c s o l a t o k a t . Természetesen m i n d e n t u d o m á n y á g n a k m e g v a n n a k a m a g a területei, de ha eltekint a rész és egész, viszonyától, a k k o r k o m o l y meglepetések é r h e t i k az a d o t t részre vonatkozó elképzeléseit illetően is.

A közgazdasági k u t a t á s o k amellett, hogy egy speciális t e r ü l e t a t á r g y k ö r ü k , m a g u k is nagyon szerteágazóak. K ö z ö t t ü k pedig a t e r m e l é s i viszonyok vizsgálata a d h a t j a azt a középpontot, m e l y b ő l a többi kiágazik, melynek a l a p j á t képezik az á l t a l á n o s és á g a z a t i g a z d a s á g t a n o k n a k . Elképzelhetetlen u g y a n i s pl. m u n k a - gazdaságtanról, i p a r - vagy a g r á r g a z d a s á g t a n i k é r d é s e k r ő l szólni a termelési vi- szonyoktól f ü g g e t l e n ü l .

U g y a n a k k o r az „elágazások" t á p l á l j á k m a g á t a „középpontot", a d j á k m e g egy-egy szűkebb t e r ü l e t g y a k o r l a t b a n „ p r ó b á t állt" elméletét a termelési viszo- nyok elméleti k u t a t á s á h o z . A t e r m e l é s i viszonyok vizsgálatának jelentőségét a k o r á b b a n e m l í t e t t e k e n kívül m é g i n k á b b kiemeli a közgazdasági k u t a t á s o k b a n elfoglalt helye.

E t é m a k u t a t á s a viszont messze e l m a r a d t jelentőségétől és a m a i valóságtól.

Az e l m a r a d á s o k a i n a k teljes f e l s o r o l á s á r a egyetlen t a n u l m á n y k e r e t é b e n n e m vállalkozhatunk, az á l t a l a m l é n y e g e s e b b n e k t a r t o t t okok közül is n é h á n y a t e m - lítek csupán.

Ilyen e l m a r a d á s t okozó t é n y e z ő k n e k t a r t o m a k ö v e t k e z ő k e t :

— A szocializmus termelési viszonyaira vonatkozó elméletet a r r a a modellre é p í t e t t ü k , amelyet M a r x és Engels a d o t t a s z a b a d v e r s e n y e s k a p i t a l i z m u s k o r - szakáról. Nem v e t t ü k eléggé f i g y e l e m b e , hogy a m a i k a p i t a l i z m u s eltér ettől a modelltől, hogy a szocializmus építése m i n d e n n a p i gyakorlati t e e n d ő i n e k m e g - határozásához olyan e l m é l e t r e v a n szükség, amely M a r x szelleméből f a k a d , de n e m a modellt a k a r j a a d a p t á l n i . Mint a h o g y a n B o g n á r József, a M a g y a r T u d o - m á n y o s A k a d é m i a 1980. évi közgyűlésén ezt k i f e j t e t t e : „ . . . a z ideológusok és más elméleti s z a k e m b e r e k a jelen k é p é t n e m a k o n k r é t viszonyok elemzése alap- ján a l a k í t o t t á k ki, h a n e m a vízió (a jövőkép) különböző elemeinek a jelenbe t ö r t é n ő visszavetítése ú t j á n . .

— A megszokotthoz való r a g a s z k o d á s is h o z z á j á r u l t az elmaradáshoz. N e h e - zen m o z d u l u n k el a t t ó l a ponttól, a m i t m e g t a n u l t u n k , ami rögződött b e n n ü n k . Az a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t a n o k megfelelő közgazdaságelméleti a l a p nélkül n e m k a p c s o l ó d h a t n a k a g y a k o r l a t h o z . Ez m é g csak fokozza a termelési viszonyok vizs- g á l a t á b a n a mai valóságtól való e l m a r a d á s t , hiszen e g y r e lazább a z a kapcsolat, ami az elméleti a l a p t u d o m á n y és az a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t a n o k között van.

— A szocializmus e l l e n t m o n d á s m e n t e s s é g é t h i r d e t v e n e m t á r u l t a k elénk azok a p r o b l e m a t i k u s kérdések, m e l y e k r e a t u d o m á n y n a k választ kellett volna adnia.

— F e j l ő d é s ü n k extenzív s z a k a s z á b a n h á t t é r b e szorultak m i n d a z o k a t e r ü - letek, m e l y e k n e k közvetlen h a t á s u k n e m volt a mennyiségi növekedésre. Így az elméleti a l a p t u d o m á n y o k a t u d o m á n y á g a k o n belül. A t u d o m á n y á g a k között a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k a p t a k n a g y o b b jelentőséget, de az o k t a t á s t a n t á r g y s t r u k - t ú r á j a is elsősorban a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s i s m e r e t e k a r á n y á n a k növekedését m u t a t t a .2 A f e n t e m l í t e t t t é n y e z ő k is h o z z á j á r u l t a k ahoz, h o g y a közgazdasági felfogások „ z á r t s á g a " b e k ö v e t k e z e t t . B o g n á r József m e g á l l a p í t á s a szerint „ . . . a közgazdaságtan egy r e n d k í v ü l f e j l e t t kombinációs r e n d s z e r r e l rendelkező és n a p r ó l n a p r a gazdagodó „ m ó d s z e r t u d o m á n n y á " vált. Természetesen a módszer- t u d o m á n y n a k is v a n elméleti h á t t e r e , hiszen m i n d e n módszer bizonyos elméletre épül. Mivel a közgazdászok e g y része ezt a r e n d s z e r t o l y a n n a k érezte, a m i csak

„belülről" fejleszthető, de kifelé tökéletes, az elméletek és a valóságos helyzetek közötti ellentmondást a szabályok, a n o r m á k és összefüggések „ m e g s é r t é s é n e k "

kezdte tekinteni."3

E rövid és n e m t e l j e s felsorolás u t á n a közgazdasági k u t a t á s o k azon f e l a d a - t a i t is m e g f o g a l m a z h a t j u k , melyek f e l t é t l e n ü l szükségesek a t e r m e l é s i viszonyok mélyebb, valóságnak j o b b a n megfelelő elemzéséhez.

— S z a k í t a n u n k kell azzal a megrögzött szemlélettel, hogy görcsösen ragasz- k o d u n k a túlhaladotthoz. Az ú j m i n d i g kockázatos, de a t u d o m á n y feladata, hogy válaszoljon az ú j o n n a n f e l m e r ü l ő kérdésekre. A megváltozott k ö r ü l m é n y e k - nek megfelelően kell t o v á b b f e j l e s z t e n i és g y a r a p í t a n i a klasszikusok örökségét.

Mégpedig nemcsak úgy, hogy a gazdasági f o l y a m a t o k b a b e a v a t k o z h a s s u n k . T e r - mészetesen a k o n k r é t b e a v a t k o z á s a gyakorlati h a t ó e r ő k e t i r á n y í t ó k részéről következik be. T u d a t o s cselekvésünk viszont m e g k í v á n j a a t u d o m á n y felelős k ö z r e m ű k ö d é s é t . E f e l a d a t n a k csak a k k o r t u d eleget t e n n i t u d o m á n y u n k , ha m e g t a l á l j a a v a l ó s á g f e l t á r á s helyes ú t j á t . A t á r s a d a l m i valóság „ l e h e t felszíni és lehet mélyen r e j l ő . . . a jelenségvilágtól elszakadni a t u d o m á n y ö n f e l a d á s á t j e l e n t e n é " — hangsúlyozza Szabó K á l m á n , miközben f e l h í v j a a f i g y e l m e t a r r a , h o g y a t u d o m á n y n a k ,,. . . ő r i z n i e kell i n t e g r i t á s á t ; n e m szabad t e l j e s e n azono- sulnia a m i n d e n n a p i empíria s z i n t j é n mozgó szakmai elemzésekkel és é r v e k - kel."4

— El kell érni, h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i k é r d é s e k k e l való foglalkozás ne legyen megalapozatlan, felszínes. Ehhez szükséges a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k jelentőségének elismerése, ami m e g k í v á n j a t a r t a l m i m e g ú j u l á s u k a t . Az o k t a t á s s t r u t k ú r á j á n a k is át kell alakulnia, j ó v a l n a g y o b b a r á n y t biztosítva a t á r s a d a l m i - gazdasági i s m e r e t e k n e k . Ezt k í v á n j a a szocialista demokrácia fejlesztése, a gaz- d a s á g igényeinek j o b b a n megfelelő m u n k a e r ő - s t r u k t ú r a kialakítása, termelési viszonyaink szocialista jellegének erősítése. Ez a d h a t alapot a r r a is, h o g y a jö- vőben megfelelőbb k u t a t ó g á r d a álljon a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k szolgálatában.

— Meg kell t e r e m t e n i a közgazdasági k u t a t á s o k b a n az a l a p t u d o m á n y é s a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t a n o k megfelelő kapcsolatát. Ez m i n d az a l a p t u d o m á n y , m i n d az alkalmazott g a z d a s á g t a n o k m ű v e l ő i n e k és a központi i r á n y í t ó szervek- n e k f e l a d a t a . Csak így v á l h a t reálissá, hogy az a l a p t u d o m á n y közelebb k e r ü l j ö n a m a i valósághoz, és az a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t a n o k elméletileg m e g a l a p o z o t t a b b a k legyenek. Ez b i z t o s í t h a t j a az elméleti k r i t i k á t é s a g y a k o r l a t k r i t i k á j á t bizonyos elméleti tételek felett.

— A termelési viszonyok k u t a t á s á b a n e r e d m é n y e s megközelítést csak i n t e r - diszciplináris vizsgálati módszer és szemlélet hozhat. Ezáltal v á l h a t lehetővé az egyoldalú megközelítésből származó korlátozottság feloldása, a vizsgált jelen- ségek mélyebb, t e l j e s e b b f e l t á r á s a . Ez n e m j e l e n t h e t v a l a m i f é l e „szuperdiszcip- l i n a r i t á s t " . E r r e figyelmeztet b e n n ü n k e t Pach Zsigmond Pál a k ö v e t k e z ő k k e l :

„. . . a teljességigény kielégítését csakis az egyes diszciplínák önálló és m i n d - i n k á b b elmélyülő fejlődése a l a p o z h a t j a meg. . . . A szakági elmélyülés . . . n e m ellentéte, h a n e m . . . é p p e n alapfeltétele az interdiszciplinaritásnak."5 A termelési viszonyok ilyen megközelítése segítheti az elméleti t i s z t á n l á t á s t és ezt követelik t á r s a d a l o m f e j l ő d é s ü n k gyakorlati igényei is.

2. A többoldalú megközelítés szükségessége és előnyei

A termelési viszonyok v i z s g á l a t á n a k a közgazdasági k u t a t á s o k b a n elfoglalt középponti helye, s b i z o n y o s m é r t é k i g e téma jelentőségének n e m megfelelő kezelése, az elméletnek a m a i valóságtól való e l m a r a d á s a okozzák azt, hogy a termelési viszonyok vizsgálata s z a k i r o d a l m u n k n a k t a l á n a l e g v i t a t o t t a b b k é r - dése. A k u t a t á s f e j l e s z t é s e s z e m p o n t j á b ó l u g y a n a k k o r ez biztató is, hiszen azt m u t a t j a , hogy k i m o z d u l t e t é m a a „holtpontról", a közgazdaságtan művelői é r - zékenyen reagálnak m i n d e n v á l t o z t a t á s „visszaverésére", vagy h a j l a n a k az ú j elfogadására, vagy m e g k í s é r l i k m e g t a l á l n i a kapcsolódó p o n t o k a t a régi, elavult és a m é g k i f o r r a t l a n ú j elmélet között.1'

A termelési viszonyok v i z s g á l a t á b a n b e k ö v e t k e z e t t változások elsősorban a t e r m e l é s b e n alakuló, t á r s a d a l m i l a g m e g h a t á r o z ó e m b e r i kapcsolatok vizsgá- latának elméletére és m ó d s z e r e i r e k í s é r e l n e k meg választ adni. E kísérletek sok- félék, m e l y e k jól n y o m o n k ö v e t h e t ő k a t u l a j d o n - v i t á t t a n u l m á n y o z ó k számára, s m e l y e k ismertetésétől e t a n u l m á n y b a n eltekintek. Csupán a termelési viszo- nyok többoldalú megközelítésének szükségességét és n é h á n y előnyét kísérelem meg az olvasó elé t á r n i , elsősorban — e téma k u t a t á s á b a n k i e m e l k e d ő m u n k á t végzett — Szabó K á l m á n által k i f e j t e t t e k a l a p j á n .7 A szerző a k u t a t á s t á r g y á t képező jelenségvilág s t r u k t ú r á j á n a k a megszokottól d i f f e r e n c i á l t a b b elemzésére vállalkozik. A gazdasági jelenségvilág objektív s t r u k t ú r á j á t t ö b b oldalról köze- líti m e g : a tevékenységek, az e l s a j á t í t á s , az é r d e k e k és m ű k ö d é s ü k mechaniz- musa oldaláról. A t e r m e l é s i viszonyokat mint a technikai-gazdasági relációk és a társadalmi-gazdasági viszonyok szerves egységeként vizsgálja, m e g k ü l ö n b ö z t e t v e ezáltal e viszonyok m e n n y i s é g i (a t e r m e l ő e r ő k fejlettségétől közvetlenül függő) és minőségi (az a d o t t t á r s a d a l o m specifikus vonatkozásait tükröző) „oldalait".

E megközelítés f ő p o z i t í v u m á n a k azt tartom, h o g y rendszerbe f o g l a l j a azt, ami k o r á b b a n s z e m l é l e t ü n k b e n e l k ü l ö n ü l t ; megkísérli a termelési viszonyokat többoldalúan, a v a l ó s á g n a k jobban m e g f e l e l v e megközelíteni.

E többoldalú megközelítés számos olyan előnnyel jár, melyről n e m m o n d - h a t u n k le akkor, h a v a l ó b a n a jelen valóságát a k a r j u k megközelíteni, ha t e r - melési viszonyainkról n e m csupán a k a p i t a l i z m u s é t ó l (elsősorban klasszikus k a - pitalizmus) különböző jegyeit k í v á n j u k m e g h a t á r o z n i , h a n e m azokat a vonásait is m e g a k a r j u k r a g a d n i , melyek jelenleg az i n t e n z í v fejlődési szakaszra való á t t é r é s kezdetén, a g a z d a s á g most é r v é n y b e n levő, — u g y a n a k k o r á l l a n d ó a n vál- tozó — működési m e c h a n i z m u s á b a n jellemzik a termelési viszonyokat.

Az alkalmazott g a z d a s á g t a n o k elméletének megalapozásához, gazdaságirá- nyítási r e n d s z e r ü n k t o v á b b f e j l e s z t é s é h e z , termelési viszonyaink szocialista vo- násai erősítésének f ő célkitűzéseihez p e d i g elsősorban erre v a n szükség. E több- oldalú megközelítés u g y a n a k k o r l e h e t ő v é teszi a m á s t á r s a d a l m i r e n d s z e r e k k e l való összevetést is, m i n ő s é g i jegyeik különbözőségének k i m u t a t á s á t .

E megközelítés segít a t a r t a l o m é s forma, a m e n n y i s é g és minőség dialekti- kus egységének f e l t á r á s á b a n . E n n e k számos előnye v a n a termelési viszonyok vizsgálatában, m e l y e k közül itt csak n é h á n y k i e m e l é s é r e vállalkozom. A gazda- ság m ű k ö d é s é n e k m e c h a n i z m u s a — m i n t a t e r m e l é s i viszonyok felszíni m e g j e - lenési f o r m á j a — csak a k k o r megfelelő, ha az a t a r t a l o m n a k a d e k v á t f o r m a . A g a z d a s á g m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s á b a n v é g r e h a j t o t t változtatások t e h á t nem l e h e t n e k a t a r t a l o m t ó l f ü g g e t l e n e k , illetve a m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s változta-

tása segítheti a termelési viszonyok lényegének jobb vagy rosszabb (gátoltabb) kifejeződését, de a t a r t a l o m és f o r m a d i a l e k t i k u s k a p c s o l a t á b a n m e g h a t á r o z ó szerepe a t a r t a l o m n a k van. G o n d o l j u n k csak a termelőszövetkezetek szocialista vonásait szervezeti összevonásokkal erősíteni a k a r ó f o r m á l i s t ö r e k v é s e k r e , m e l y kellő elméleti megalapozással lehetséges, hogy n e m is vált v o l n a e l t e r j e d t g y a - k o r l a t t á .

A t e r m e l é s b e n változó e m b e r i kapcsolatokat k u t a t v a sem e l é g e d h e t ü n k m e g azokkal a jellemzőkkel, m e l y e k e t k o r á b b a n az e l s a j á t í t á s o n é r t e t t ü n k . A csoport- t u l a j d o n a szocializmusban a termelőeszközök e l s a j á t í t á s á n a k egyik létező t á r - sadalmi f o r m á j a . Ez olyan minőségi jellemző, m e l y e t u l a j d o n f o r m á t egylénye- g ű v é teszi a szocialista állami t u l a j d o n n a l . N e m m i n d e g y azonban, h o g y ez m i - lyen mennyiségű, minőségű, szerkezetű termelőeszköz-elsajátításon alapuló vi- szonyokat jelent, sem a termelőszövetkezeti szervezet, s e m a n é p g a z d a s á g egésze, sem a termelőszövetkezeti tagok s z e m p o n t j á b ó l . D e nem m i n d e g y a n n a k megítélését t e k i n t v e sem, hogy hol t a r t u n k a f e j l e t t szocialista t á r s a d a l o m építésében, mi a k r i t é r i u m a a következő, f e j l e t t e b b szakasz elérésének.

N e m elegendő azon minőségi k r i t é r i u m o k m e g f o g a l m a z á s a sem, melyek a f o r g a l m i viszonyainkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i k a tőkés t á r s a d a l o m f o r g a l m i s z f é r á j á - b a n meglevő termelési viszonyoktól. Az, hogy a szocializmusban k i a l a k u l ó ezen viszonyok tervszernek, és áru-, pénzviszonyok; n e m ad elegendő elméleti m e g - alapozást ezen kapcsolatok fejlesztéséhez. Nem t ű n i k ki belőle, h o g y jelenleg az áruviszonyok m i é r t n e m h á t r á l t a t j á k a t á r s a d a l m i termelést. A szocializmus egész időszakára vonatkozó minőségi jellemzők m e g f o g a l m a z á s a n e m elegendő azon mennyiségi felhalmozódások szükségességének elméleti megalapozására, melyek m a j d a n egy ú j , m a g a s a b b minőséget e r e d m é n y e z n e k .

A termelési viszonyok többoldalú megközelítése segít az érdekviszonyok j o b b megismerésében, az é r d e k k a p c s o l a t o k f e l t á r á s á b a n . Alapot n y ú j t a r r a , hogy m e g t a l á l j u k o b j e k t í v létét a n é p g a z d a s á g é r d e k é t ő l eltérő, sőt olykor ezzel szem- benálló csoport é s egyéni é r d e k e k létezésének. Ha a termelési viszonyok m e n n y i - ségi v o n a t k o z á s a i n a k kellő súlyát n e m l á t j u k és elemzéseinkben f i g y e l m e n kívül h a g y j u k , akkor m é g nagyon sokáig „eltitkolni való dolognak" t a r t j u k e szem- benálló é r d e k e k létezését. A szocialista vállalat elméleti k é r d é s e i n e k k u t a t á s a , a vállalati célok m e g h a t á r o z á s a m á r bizonyos segítséget ad e k é r d é s b e n , de a k u t a t á s o k előbbrevitelének is a termelési viszonyok többoldalú, v a l ó s á g h ű b b megközelítése a d h a t j a meg az okát és végső célját.

A gazdaság szervezeti és döntésjogi r e n d s z e r é n e k korszerűsítésében is m e g - a l a p o z a t l a n m i n d e n olyan törekvés, m e l y n e m a t e r m e l é s i - és érdekviszonyok v a l ó s á g n a k j o b b a n megfelelő elemzésén alapszik. A termelési viszonyok vizsgá- l a t á n a k segítséget kell adnia ahhoz is, hogy a t á r s a d a l m i e g y e n r a n g ú s á g i viszo- nyok a t e r m e l ő e r ő k fejlettsége, s t r u k t ú r á j a f ü g g v é n y é b e n milyen szervezeti és technikai h i e r a r c h i á v a l párosul. Milyen k ö r ü l m é n y e k között segíti elő ez u t ó b b i a t á r s a d a l m i h i e r a r c h i k u s viszonyok t á p l á s á s á t vagy m e n n y i b e n f e j t ki e n n e k csökkenése i r á n y á b a n h a t ó t e n d e n c i á k a t . E k é r d é s e k r e a d o t t válaszok n é l k ü l pedig v á r h a t j u k - e az üzemi d e m o k r á c i a t a r t a l m i mélyítésére vonatkozó célkitűzések helyes megalapozását?

Ügy hiszem, az itt felvetett k é r d é s e k is b i z o n y í t j á k , hogy f e l t é t l e n ü l szükség v a n a termelési viszonyok vizsgálatában is a m e g ú j u l á s r a . A v a l ó s á g n a k jobban megfelelő, a termelés, elosztás, f o r g a l o m és fogyasztás szféráiban létező és állan- dóan változásban levő e m b e r i viszonyok többoldalú megközelítésére. Az ilyen

vizsgálat lehetővé teszi a n n a k tisztázását, hogy mi az, a m i u g y a n a z (ti.: az ú j r a - t e r m e l é s szféráiban m e g l e v ő e m b e r i kapcsolatok), csak m á s szempont szerint közelítjük, hogy m e g k ü l ö n b ö z t e s s ü k és mégis egységében lássuk a t a r t a l o m és f o r m a , a mennyiségi és minőségi vonatkozások e g y m á s t átható, a k u t a t á s szá- m á r a u g y a n a k k o r m é g i s szükségszerűen e l k ü l ö n í t h e t ő kapcsolatait.

3. A korszerű vizsgálatok néhány elméleti és módszertani kérdése

A termelési viszonyok vizsgálatára vonatkozó k u t a t á s a i n k a t a n n a k f ü g g - v é n y é b e n kell v é g e z n ü n k , hogy azt t e r m e l ő m ó d u n k általános f o g a l m á h o z vagy egy k o n k r é t t e r m e l ő m ó d h o z k í v á n j u k kötni. „. . . amikor a k é r d é s t egy m e g h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i f o r m á c i ó b a n . . . vizsgáljuk, a k k o r t u d n u n k kell: — í r j a Szabó K á l m á n — az a d o t t t e r m e l é s i viszonyok, amelyek a t e r m e l ő m ó d o k m i n d e g y i k é n e k á l t a l á n o s f o r m a i m e g h a t á r o z o t t s á g á t jelentették, most f o r d í t o t t é r t e l m ü k b e n állnak e l ő t t ü n k . "8 A l é t r e j ö t t k o n k r é t t e r m e l ő m ó d t a r t a l m á v á a termelési viszonyok v á l t a k . Ebből következően a szocialista termelési viszonyok vizsgálatában v é l e m é n y e m szerint l é n y e g e s szerepet játszik az, h o g y a k a p i t a - lizmusból a szocializmusba való á t m e n e t termelési viszonyait v a g y a m á r dön- tően szocialistává vált viszonyokat vizsgáljuk. A k o r á b b i esetben d ö n t ő e n a k a p i - talizmusétól m e g k ü l ö n b ö z t e t ő minőségi jegyek k i m u n k á l á s a lehet a k u t a t á s célja, m í g az utóbbi e s e t b e n f e l t é t l e n ü l szükség v a n azon jellemző mennyiségi változások f e l t á r á s á r a is, m e l y e k változást j e l e n t e n e k a termelési viszonyokban, de a m e l y e k csak bizonyos m e n n y i s é g i f e l h a l m o z ó d á s u t á n vezetnek egy ú j mi- nőség létrejöttéhez. Ha e m e n n y i s é g i változások n e m eléggé megalapozottan, n e m az ú j , célul k i t ű z ö t t t a r t a l o m n a k megfelelően é s a t e r m e l ő e r ő k k e l összhang- b a n t ö r t é n n e k , a k k o r a termelési viszonyok t u d a t o s f o r m á l á s á n a k lehetősége n e m válik valósággá. Ezért v a n f e l t é t l e n ü l szükség a r r a , hogy minél mélyebben f e l t á r j u k azokat a t a r t a l m i jegyeket, m e l y e k kellő elméleti megalapozását a d h a t - ják t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i m u n k á n k g y a k o r l a t i célkitűzéseinek.

Ma m é g sok t e r ü l e t e n a kellő elméleti megalapozás nélkül hozott döntések utólagos m a g y a r á z a t á r a szorítkozunk, d ö n t é s u t á n g y á r t u n k ezt igazoló elméleti a l a p o k a t . Az elmélet f e l a d a t a viszont az, hogy a g y a k o r l a t által f e l v e t e t t k é r - désekre a lehető l e g r ö v i d e b b időn b e l ü l megoldást t a l á l j o n éppen a n n a k é r d e - kében, hogy ne csak regisztrálni, h a n e m „ a l a k í t a n i " is képes legyen azokat.

E f e l a d a t megoldása pedig elképzelhetetlen c s u p á n az előző t e r m e l ő m ó d o k k a l való összehasonlítás, azonosságaik é s különbözőségeik f e l t á r á s a a l a p j á n .

A szocialista t e r m e l é s i viszonyok többoldalú vizsgálatát ú g y kell elvégez- n ü n k , h o g y abból k i t ű n j ö n , a célok és az eszközök helyes megkülönböztetése. Ez segíthet a g a z d a s á g u n k n a k ma m é g oly sok k á r t okozó bázisszemlélet k i t á g í t á - sán, változtatásán. Viszonyaink szocialista v o n á s a i n a k erősítése megköveteli pl.

elosztási viszonyaink fejlesztését. Az ú j értékből való részesedés a r á n y a i mind az egyének, mind a vállalati kollektívák számára n e m t ö r t é n h e t m á s k é n t (ha n e m c s e r é l j ü k fel a cél- és eszközoldalt), m i n t a végzett m u n k a a l a p j á n . Termelési viszonyaink egyoldalú, döntően csak a t á r s a d a l m i egyenlőséget hangsúlyozó elmélete vezetett oda is, h o g y az elosztás „egyenlősdisége" vált céllá, m e l y n e m s e g í t h e t t e igazi c é l u n k a t : az elosztás szocialista v o n á s a i n a k erősítését. De u g y a n - így n e m cél a m u n k a s z e r v e z é s , a vállalati m u n k a e r ő - c s ö k k e n t é s sem, h a n e m esz-

köz a h a t é k o n y a b b gazdálkodásra, termelési viszonyaink m e n n y i s é g i és minőségi v o n a t k o z á s a i n a k fejlesztésére. Az itt felsorolt dolgokat n e m kezeltük m i n d i g eszközként. Ezt bizonyítja az is, hogy l é t r e h o z t u n k olyan szervezési osztályokat, melyek elavult t e r m é k s t r u k t ú r a termelésszervezését oldották meg k i s e b b - n a - gyobb „sikerrel", e l k ü l d t ü n k dolgozókat (vagy m é g i n k á b b : az elmentek h e l y é b e nem v e t t ü n k fel ú j a k a t ) , m e r t ezt „ e l v á r t á k " tőlünk.

Pedig a „ m a g a s a b b " k ö v e t e l m é n y e k a j o b b , h a t é k o n y a b b gazdálkodást k ö - vetelik. Ez bizonyos vállalatoknál, bizonyos időszakokban ú j dolgozók f e l v é t e l é t is jelentheti, de l e g i n k á b b azt kell jelentenie, h o g y a m u n k a e r ő - s t r u k t ú r a a l e h e t ő legjobban m e g f e l e l j e n a m u n k a h e l y i s t r u k t ú r á n a k .

A termelési viszonyok vizsgálata eddig d ö n t ő e n azon t e r m e l é s b e n m e g l e v ő e m b e r i kapcsolatok elemzésén alapult, mely viszonyok a különböző v á l l a l a t o k között jöttek létre. G o n d o l j u n k csak olyan n a g y o n g y a k r a n h a s z n á l t f o g a l m a k r a , mint a termelőeszközökhöz való viszony különbözőségei a k é t t u l a j d o n f o r m á b a n , az állami t u l a j d o n o n belüli gazdasági elkülönültség, t u l a j d o n o s i elkülönültség a termelőszövetkezetek között v a g y a gazdasági alapegységek közötti k a p c s o l a t t á r s a d a l m i f o r m á j a stb.

Ez n e m n y ú j t elméleti alapot a vállalati belső viszonyok megfelelő kezelé- sére, e kapcsolatok korszerűsítésére. Megjelenik e helytelen szemlélet a g y a k o r - l a t b a n is. A m u n k a b é r a r á n y o k vállalaton belüli alakulása m é g mindig k i s e b b jelentőséggel bír sok vállalati vezető számára, m i n t más, h a s o n l ó tevékenységi körű vállalatnál elérhető bérek. Nem véletlen, hogy a dolgozók m u n k a h e l y - változtatásaira sokkal i n k á b b jellemző, hogy m á s vállalatnál keresnek m u n k á t , adott vállalaton belül r i t k á n k e r ü l sor ilyen vátoztatásra. M á s vállalat u g y a n i s rendszerint m a g a s a b b m u n k a b é r t biztosít a k o r á b b i n á l m é g a k k o r is, ha ezzel vállalaton belül „ b é r f e s z ü l t s é g e t " okoz. E b b e n biztosan v a n valami szerepe a m u n k a e r ő - t ú l k e r e s l e t n e k is, b á r ez akkor is h a s o n l ó k é p p e n volt, amikor ilyen túlkeresletről n e m beszélhettünk. Egyébként a m u n k a e r ő l é t s z á m ilyen i n t é z k e - désekkel nemcsak növelhető, h a n e m c s ö k k e n t h e t ő is. Nem is szólva az e g y é b negatív hatásról.

A vállalatok közötti viszonyok feltárása segít a n n a k megismerésében, h o g y milyen vállalati k ü l ö n é r d e k e k v a n n a k és ezek m i h e z f ű z ő d n e k . A vállalati belső érdekviszonyok persze nem f ü g g e t l e n e k e v á l l a l a t i érdektől é s viszont. A v á l - lalati belső érdekeltségi viszonyok ö n m a g u k b a n ugyan n a g y o n sokat v i t a t o t t kérdések. Az erről folyó vita viszont e l d ö n t h e t e t l e n anélkül, h o g y ne i s m e r n é n k a vállalaton belüli termelési viszonyok m e n n y i s é g i és minőségi vonatkozásait. Ez az o b j e k t í v a l a p j a a vállalati é r d e k v i s z o n y o k n a k , enélkül t e h á t ezek m e g i s m e - rése, t u d a t o s a l a k í t á s a aligha lehet kitűzendő cél.

A vállalati belső viszonyok f e l t á r á s a a z é r t is e l e n g e d h e t e t l e n k ö v e t e l m é n y , m e r t segíthetik vagy g á t o l h a t j á k a vállalati t e r m e l ő e r ő k fejlődését, m e g h a t á r o z - zák a meglevő eszközökkel é s m u n k a e r ő v e l való gazdálkodás minőségét. E vi- szonyok é p p ú g y részei a t á r s a d a l m i termelési viszonyoknak, m i n t a v á l l a l a t o k közötti t e r m e l é s b e n meglevő e m b e r i k a p c s o l a t o k n a k . E k ü l ö n b ö z ő szintű viszo- nyok között n a g y o n sokrétű kapcsolat a l a k u l és változik a n n a k megfelelően, hogy a rendszer bizonyos elemei milyen változást i n d u k á l n a k e szövevényes kapcsolatokban.

A t e r m e l é s b e n kialakuló e m b e r i kapcsolatok sokfélék, n e h e z e n f e l i s m e r h e - tők. A szocialista t u l a j d o n v i s z o n y o k közgazdasági vizsgálatánál a k k o r j á r u n k el helyesen, ha e tényezők sokféleségének f e l t á r á s á r a t ö r e k s z ü n k úgy, hogy k ö l -

csönös k a p c s o l a t a i k a t í^ m i n é l j o b b a n m e g k ö z e l í t j ü k . Ez v e z e t h e t a t ö r v é n y - szerűségek h e l y e s felismerésére, a gazdasági valóság jobb megismerésére. T e r - mészetesen e f e l t á r ó m u n k a n e m t ö r t é n h e t m á s k é n t , m i n t megfelelő r é s z e k r e bontással. így viszont csak a k k o r j u t h a t u n k h e l y e s következtetésekre, h a a r é - szek e g y m á s r a h a t á s á t , a valóság egészéhez v a l ó viszonyukat és annak visszaha- tásait sem h a g y j u k f i g y e l m e n kívül.

N e m ú j k ö v e t e l m é n y ez a z elméleti m u n k á b a n . Ha e t e r ü l e t e n mégis h i á - nyosságok v a n n a k , az k ö v e t k e z i k egyrészt a k o r á b b a n felsoroltakból, m á s r é s z t általában abból, hogy k o r á b b a n a termelési viszonyok egyoldalú, m e c h a n i k u s szemlélése n e m n y ú j t o t t m ó d o t a rész és egész viszonyának, a részek közötti k a p c s o l a t o k n a k a helyes f e l t á r á s á r a . Ez v e z e t e t t oda, hogy m i n d i g volt a közgaz- dasági e l m é l e t n e k és g y a k o r l a t n a k egy-egy divatos, sokat emlegetett t é m á j a , melyet „ k u l c s k é r d é s n e k " t a r t o t t u n k . Az a t ö r e k v é s helyes, h o g y minden időben m e g f o g a l m a z z u k a l e g f o n t o s a b b t e n n i v a l ó k a t , d e ha f i g y e l m e n kívül h a g y j u k e v á l t o z t a t á s n a k a gazdasági valóság egészére történő h a t á s á t , akkor v a g y el- m a r a d az e r e d m é n y a v á r a k o z á s u n k t ó l , vagy o l y a n negatív h a t á s o k k ö v e t k e z n e k be, melyeket kellő előrelátással csökkenteni l e h e t e t t volna.

A gazdasággal összefüggő döntések n a g y o n bonyolultak. Szinte m i n d e n döntésnek v a n n a k pozitív és n e g a t í v hatásai. A választás t e h á t nem k ö n n y ű , s kellő elméleti megalapozást k í v á n . Be kell l á t n u n k , hogy n e m lehet p é l d á u l a gazdasági szervezetet úgy változtatni, hogy az n e j á r j o n e g y ü t t a döntési vi- szonyok változásával, hogy az n e okozza a t e r m e l é s i viszonyok bizonyos m é r t é k ű átrendeződését. Ezzel t e r m é s z e t e s e n m ó d o s u l n a k az érdekviszonyok is, s ezen változások i r á n y á t és m é r t é k é t feltétlenül fel kell t á r n u n k ahhoz, hogy leg- i n k á b b m e g t a l á l j u k azt a m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s t , mely l e g j o b b a n megfelel az a d o t t t a r t a l o m n a k .

A m u n k a h e l y i d e m o k r á c i a fejlesztéséről g y a k r a n m o n d j u k : „ f ó r u m r e n d s z e r e bevált, de szükséges e f ó r u m o k t a r t a l o m m a l való megtöltése". M o n d h a t j u k - e , hogy ezek a f ó r u m o k b e v á l t a k ? Elképzelhető-e a f ó r u m r e n d s z e r minősítése a vállalati szervezet belső m e c h a n i z m u s á n a k i s m e r e t e n é l k ü l ? Tévednénk viszont, ha ezt ö r ö k k é a d o t t n a k v e n n é n k . Ez f ü g g a t e r m e l ő e r ő k a d o t t fejlettségétől, tükröződik b e n n e a vállalati belső viszonyokban b e k ö v e t k e z e t t változás, de n e m független a k o n k r é t g a z d a s á g i r á n y í t á s i r e n d s z e r g y a k o r l a t á t ó l sem. N e m l e h e t - séges t e h á t a részek közötti kapcsolatok a r é s z és egész viszonyának f e l t á r á s a nélkül egyetlen döntés v á r h a t ó hatásait sem felmérni, előre látni.

A szocialista termelési viszonyok t ö b b o l d a l ú megközelítését úgy kell elvé- geznünk, h o g y abból világosan k i t ű n j ö n e viszonyok m e n n y i s é g i és minőségi m e g h a t á r o z o t t s á g a . Enélkül e l m é l e t ü n k elszakad a valóságtól, mely m i n d i g mennyiség és minőség d i a l e k t i k u s egységét a l k o t j a .

A szocialista termelési viszonyok d ö n t ő v é válása l e h e t ő v é és egyben s z ü k - ségessé is tette, hogy a dolgozók mint k ö z t u l a j d o n o s o k v e g y e n e k részt a t e r m e - lésben. A termelési viszonyok csak minőségi oldalainak hangsúlyozása n e m teszi lehetővé, hogy választ k a p j u n k olyan k é r d é s e k r e , mik ezen k ö z t u l a j d o n i f u n k - ciók g y a k o r l á s á n a k tényleges lehetőségei. D e n e m t u d j u k azt sem, h o g y a n v á l - toznak e viszonyok a k ü l ö n b ö z ő társulások, közös vállalatok, termelési r e n d - szerek k i a l a k í t á s a n y o m á n . H a nem i s m e r j ü k a kooperáció, specializáció, a szervezeti és technikai h i e r a r c h i a változása által közvetített termelési viszony módosulásokat, a k k o r az előbb említett k é r d é s e k r e csak felszínes, elméletileg n e m kellően megalapozott válaszokat a d h a t u n k .

E l i g a z o d h a t u n k - e a gazdasági é r d e k e k szövevényes rendszerében, ha a k i a l a - k u l t t á r s a d a l m i t u l a j d o n a l a p j á n csak a t á r s a d a l m i e g y e n r a n g ú s á g i viszonyokat hangsúlyozzuk? M o n d h a t u n k - e v a l a m i t az elosztás szocialista jellegének erősí- téséről, ha csak azt t a r j u k szem előtt, hogy a m a g á n t u l a j d o n megszüntetésével megszűnt a t u l a j d o n a l a p j á n való részesedés és a végzett m u n k a vált az a n y a g i j a v a k megszerzésének a l a p j á v á ? Talán e n é h á n y itt f e l v e t e t t k é r d é s is elegendő a n n a k bizonyítására, hogy a m e n n y i s é g és minőség vizsgálata a termelési viszo- nyok f e l t á r á s á b a n is egymástól szét n e m választható „oldalak".

A szocialista termelési viszonyok többoldalú megközelítésének c s u p á n n é - h á n y k é r d é s é t f o g a l m a z t a m meg. F e j t e g e t é s e i m elsősorban olyan megközelíté- sekre szorítkoztak, melyek mélyebb elméleti alapot n y ú j t h a t n a k az a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t a n o k n a k ahhoz, hogy a g y a k o r l a t által felvetett p r o b l é m á k m e g o l d á s á - n a k jobb elméleti és m ó d s z e r t a n i megalapozását adhassák.

A termelésben a l a p v e t ő és állandóan változó e m b e r i viszonyok vizsgálatá- b a n — az itt felsoroltakon kívül is — sok m é g a tennivaló. A valóságnak m i n d i n k á b b megfelelő elmélet kialakításához csak olyan viták vezethetnek, m e l y e k többoldalú megközelítéssel, a m a t e r i a l i z m u s a l a p j á n , d i a l e k t i k u s és t ö r t é n e l m i szemléletű k é r d é s f e l t e v é s e k e t és válaszokat találnak.

JEGYZETEK

1. B o g n á r J ó z s e f : S t r u k t u r á l i s v á l t á s u n k t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i összetevői és e l l e n t - m o n d á s a i . Az 1970-es é v t i z e d a m a g y a r t ö r t é n e l e m b e n . K o s s u t h , 1980. 53—54. old.

2. L á s d b ő v e b b e n : B e r e n d T. I v á n : Ö t e l ő a d á s g a z d a s á g r ó l ós o k t a t á s r ó l . M a g v e t ő , 1978. A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k h e l y e és s z a r e p e . 170—187. old.

3. B o g n á r J ó z s e f : A f e j l ő d é s és e g y ü t t m ű k ö d é s s z á z a d v é g i f o r d u l ó p o n t j a i . K ö z g a z - d a s á g i és Jogi K i a d ó , 1980. 309—310. old.

4. Az 1970-es é v t i z e d a m a g y a r t ö r t é n e l e m b e n . K o s s u t h , 1980. S z a b ó K á l m á n h o z z á - szólása. 248—250. old.

5. P a c h Z s i g m o n d P á l : T á r s a d a l o m t u d o m á n y o k és t u d o m á n y k ö z i k a p c s o l a t o k . Az 1970-es évtized a m a g y a r t ö r t é n e l e m b e n . K o s s u t h , 1980. 11. old.

6. L á s d : T u l a j d o n v í t a . K ö z g a z d a s á g i Szemle, 1974—75.

7. S z a b ó K á l m á n : A g a z d a s á g i v i s z o n y o k s t r u k t ú r á j á r ó l . (Sokszorosított a n y a g . ) Szabó K á l m á n : A s z o c i a l i s t a t e r m e l é s a l a p v o n á s a i . K o s s u t h , 1964.

Szabó K á l m á n : A t e r m e l ő e r ő k és t e r m e l é s i viszonyok f e j l e s z t é s é n e k k é r d é s e i . K o s s u t h , 1976.

8. S z a b ó K á l m á n : A t e r m e l ő e r ő k és t e r m e l é s i viszonyok f e j l e s z t é s é n e k k é r d é s e i , K o s s u t h , 1976. 12. old.