JOGI MAGYAR

MAGYAR

JOGI

204ÁO Í

Mid JÓL ^1S, T A R T A L O M

TANULMÁNYOK

Üveges István

Automatizálható a közérthető megfogalmazás?

Jog, számítógépes nyelvészet és pszicholingvisztika

találkozása 1

Torma Judit

Jog, nyelv, pszichológia:

A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei 9

FÓRUM

Balogh Dorka A PP K E JÁ K Jo g

és nyelv kutatócsoportjának műhelykonferenciája a jogi szakfordítás terminológiai kérdéseiről.

Konferenciabeszámoló 1 3

Tóth Judit

A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió) 29

Kurtán Zsuzsa - Tamás Dóra - Vinnai Edina

Konferenciabeszámoló:

Az igazságügyi nyelvészet és társterületei

(2019. november 6.) 34

Láncos Petra Lea Tradíció és kreativitás:

Az új eljárási kódexek

terminológiája (interjú) 38

IV. évfolyam, 1. szám | 2020. június

ft®p>rac

T an ulm ányok Üveges István

Automatizálható a közérthető megfogalmazás?

Jog, számítógépes nyelvészet és pszicholingvisztika találkozása 7 Torma Judit

Jog, nyelv, pszichológia:

A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei 9 Fórum

Balogh Dorka

A PPKE JÁ K Jog és nyelv kutatócsoportjának mühelykonferenciája

a jogi szakfordítás terminológiai kérdéseiről. Konferenciabeszámoló 73 Tóth Judit

A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió) 29 Kurtán Zsuzsa - Tamás Dóra - Vinnai Edina

Konferenciabeszámoló:

A z igazságügyi nyelvészet és társterületei (2019. november 6.) 34 Láncos Petra Lea

Tradíció és kreativitás: Az új eljárási kódexek terminológiája (interjú) 38

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:

Szabó Miklós

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Kurtán Zsuzsa Láncos Petra Lea Szabó Miklós Tamás Dóra Tóth Judit Vinnai Edina

IMPRESSZUM

MAGYAR JOGI NYELV

KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

Telefon: fi) 340-2304, 340-2305 E-mail: info@hvgorac.hu Internet: www.hvgorac.hu

FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője KIADÓI SZERKESZTŐ: Bodnár Kriszta

MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Harkai Éva TÖRDELŐ: Máthé József

KORREKTOR: Nagy Márton NYOMTATÁS: Multiszolg Bt.

ELŐFIZETHETŐ:

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Előfizetési díj 2020-ra: 4800 Ft Megjelenik évente két alkalommal, nyomtatott formában csak előfizetőknek.

A folyóirat 2017. és 2018. évi lapszámai a www.joginyelv.hu oldalon teljeskörűen, 2019-től tallózva érhetőek el.

ISSN 2560-0249

A lapban korábban megjelent cikkek elektronikusan elérhetők a Jogkódexen.

Szeretné a Kiadó valamennyi jogi szaklapját a nyomtatott megjelenéssel egyidejűleg a számítógépén olvasni?

A Szakcikk Adatbázis Pluszról a hvgorac.hu/szakcikkek oldalon talál részleteket.

AUTOMATIZÁLHATÓ A KÖZÉRTHETŐ MEGFOGALMAZÁS?

JOG, SZÁMÍTÓGÉPES NYELVÉSZET

ÉS PSZICHO LINGVISZTIKA TALÁLKOZÁSA

ÜVEGES ISTVÁN

PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola

BEVEZETÉS

Jelen tanulmányban a jogi nyelvvel összefüggésben ko­

rábban már megfogalmazott közérthetőségi törekvése­

ket és azok eredményeit mutatom be egy nagyobb kuta­

tás részeként, melynek célja egy olyan szoftver kifejlesz­

tése, amely (kvázi a helyesírás-ellenőrzők mintájára) automatikus közérthetőségi javaslatokkal támogatja a határozatszerkesztési munkát például a bíróságok jog- alkalmazási tevékenysége során.

Ahhoz, hogy egy ilyen segédprogram megvalósítható legyen, pontos meghatározások szükségesek a közért­

hetőség mibenlétére, a jogi nyelv érintett aspektusaira és a megelőző releváns kutatási eredményekre vonatko­

zóan. Mivel az angolszász országokban általánosságban a hivatalos dokumentumok érthetőségére vonatkozóan már egészen az 1920-as évektől találunk mérőszámokat és standardokat, így elmondhatjuk, hogy a közérthetőség kérdése is a múlt század hetvenes éveiig nyúlik vissza, a jogi szövegek tanulmányozása pedig már a hatvanas években megkezdődik.1 Ezenkívül a jogi nyelvet hazánk­

ban is intenzíven kutatják, így a témafelvetés jelentős teoretikus és gyakorlati eredményekre2 3 alapozható.

OLVASHATÓSÁGI FORMULÁK

Azon törekvések, amelyek szövegek egy csoportjának könnyebb olvashatóságát célozzák, az angolszász nyelv- területen már közel százéves múltra tekintenek tehát vissza (Mesmer 2008). E célra elsőként olvashatósági formulák, illetve olvashatósági pontszámok1 alkalmazá­

sa terjedt el. Ezeknek az 1920-as évektől kezdve több száz többé-kevésbé különböző válfaja lett ismert, és al­

kalmazásuk elterjedt többek között az újságírásban, a

1 Az első jelentős munkaként a jogi nyelv nyelvészeti kiindulású vizs­

gálatában például Mellinkoff (1963] munkáját szokás említeni, az ol­

vashatósági formulák első jelentős alapjaként Thorndike (1921] vált ismertté, a közérthetőség első átfogó pszicholingvisztikai szempon­

tú elemzéseként pedig Charrow és Charrow (1979] vonult be a köz­

tudatba.

2 A témában nagyjából 2000 óta folyamatosan jelennek meg újabb eredmények, a teljesség igénye nélkül például Vinnai (2010, 2014, 2015] Szabó (2006], Kurtán (2015] és Dobos (2019].

3 Eredetileg: readability formulas and readability scores.

kutatásban, az egészségügyben, a jogban, a biztosítási üzletágban és egyes ipari vállalatok körében is. Rene­

szánszukat az 1950-es években élték, amikor is az ame­

rikai katonaság kidolgozta saját értékelési rendszerét a műszaki kiképzési anyagokhoz, ezzel talán az első kor­

mányzati szerv volt a tengerentúlon, amely célzott stan­

dardot alkalmazott hivatalos szövegek érthetőségének javítására (Dubay 2004: 2).

Az olvashatósági formulák jellemzően mindössze né­

hány paramétert vesznek figyelembe és ezek alapján egy képlet szerint számított számértékkel jellemzik a beme­

neti szöveg olvashatóságát. Az egyik legismertebb, a Flesch-Kincaid olvashatósági formula4 például főként a mondatonkénti átlagos szószámból és a szöveg szavainak átlagos hosszából állít elő egy 0 és 100 közötti pontszá­

mot, amelyet a tesztet alkalmazók az olvasási nehézség­

gel korrelálóként ismernek el.5

A formulák legnagyobb előnye, hogy könnyen hozzá­

férhető adatokból állítanak elő egyszerűen értelmezhe­

tő adatokat, illetve sok esetben akár egyetlen gombnyo­

másra elérhetőek akár online felületeken is6 az értéke­

lendő szöveg egyszerű beillesztése vagy feltöltése után.

Éppen ezért alkalmazói kör nem korlátozódik kizárólag statisztikai vagy nyelvészeti ismeretekkel rendelkezők­

re, a szöveggel kapcsolatos visszajelzést bárki szinte azonnal elérheti. Népszerűségüket jól jelzi például, hogy egy implementált olvashatósági mérés mindmáig meg-

4 Flesch-Kincaid Reading Ease Test: 206.835 - 1015 x (szavak összesí­

tett száma/mondatok száma] - 84,6 x (szótagok összesített száma/

szavak összesített száma]. A végeredmény minden esetben egy 0 és 100 közötti szám, ahol a konstansok biztosítják, hogy a törttel való szorzás után az eredmény ne eshessen ezen a tartományon kívülre, a többi érték pedig a dokumentumtól függő jellemző - ezek állítják be az érték nagyságrendjét a 100 fokozatú skálán.

5 Az olvashatósági tesztek validitását számos kritika érte, sok esetben például túlzott egyszerűségük miatt, pl.: Maxwell (1978], Connaster (1999). Helyes használatuk szintén gyakran vita tárgya, Fry (2004) például határozottan felhívja a figyelmet arra a jelenségre, mely sze­

rint, mivel az olvashatósági mutatók limitált paraméter alapján állí­

tanak predikciókat, ha kizárólag ezek alapján strukturálunk újra egy szöveget, az adott esetben hatástalannak bizonyulhat, vagy a kiindu­

lásinál is komplexebb szövegtestet eredményezhet, miközben a mu­

tató számszerűen javul.

6 Pl.: https://www.webfx.com/tools/read-able/ (A link ellenőrizve:

2020.01.04.)

található a világszerte egyik legnépszerűbb szövegszer­

kesztő, a MS Word7 felületén is (Farral 2012).

Nyelvészeti szempontból azonban problémássá pon­

tosan ez a fajta „egyszerűség” teszi ezeket. Az olvasha­

tósági formulák mechanikus mutatókként funkcionálnak csupán, amelyek a szöveg néhány arányszámát veszik csak figyelembe, nem referálnak sem szintaktikai, sem szemantikai összetevőkre. Kritikusaik szerint az olvas­

hatósági formulák mindösszesen néhány felszínes szer­

kezeti jegyet vesznek tekintetbe, és ebből próbálnak meg következtetéseket levonni azokról az összetett kognitív folyamatokról, amelyek egy szöveg értelmezése közben zajlanak. Ahogyan (éppen a MS Word említett funkciója kapcsán) Anderson és Hart-Davis (2010: 283) megfogal­

mazza: „A bekezdésenkénti mondatok, mondatonkénti szavak és szavankénti karakterek jelentősége csekély [...] Ha azt akarod tudni, nehéz-e megérteni egy doku­

mentumot, kérd meg a kollégádat, hogy olvassa el."8 Az olvashatósági formulák fejlesztése az elmúlt néhány évtizedben fokozatosan elkezdett távolodni a „klasszi­

kus" irányvonaltól, megindult más tudományterületek­

ről érkező módszerek és elméletek9 adaptálása is. Ezek közül a jelen tanulmány szempontjából legfontosabb lépés azon (lexikai, szintaktikai és stiláris) jellegzetes­

ségek azonosításának kísérlete, amelyek az érthetőséget (negatívan) befolyásolják.

Klare (1976) több mint harminc elérhető tanulmányt hasonlított össze, amelyek az olvashatósági formulák ha­

tásait vizsgálták, és konklúzióként megkísérli azon lexikai és szintaktikai jegyek felsorolását, amelyek véleménye szerint egyes esetekben a pontszámok alapján újraírt szö­

vegek érthetőségének javulását eredményezték. Vélemé­

nye szerint a legfontosabb faktorok, amelyek kihatottak a szövegek érthetőségére, a következők voltak:

7 Az értékelést a szövegszerkesztő a már említett Flesch-Kincaid egy­

szerű olvashatósági formula, valamint a Flesch-Kincaid Grade Test alapján végzi, mely utóbbi a szöveg egyszerű megértéséhez szüksé­

ges iskolai végzettség szintjét hivatott megbecsülni. A teszt eredmé­

nye az USA-beli iskolarendszer keretei között értendő.

8 A szerző fordítása.

9 Britton-Gülgöz (1991] például arra tesz kísérletet, hogy szemantikai alapokat is figyelembe vegyen a mondatok érthetőségének vizsgála­

takor. A megoldás alapköve a mondatokon belül szereplő prepozíciók (és megfelelő tematikus szerepű kifejezések) azonosítása után átfe­

dések keresése az egymást lineárisan követő mondatok esetében.

Amennyiben valamely prepozíció, vagy legalább valamely argumen­

tum átfed az egyes mondatok között, akkor feltételezhető, hogy a szö­

veg kohéziója erős, ezáltal könnyítve a mentális feldolgozást, megad­

va a megfelelő átvezetéseket az egyes mondatok között.

Dam-Kaufman (2008) számítógépes nyelvészeti eszközöket is be­

vonva a jelentés egy eltérő ábrázolásához fordult, amennyiben az elő­

forduló szavak kollokációs viselkedését kódolták egy n-dimenziós vektortérben. Az egyes szavak előforduló környezetei jelentettek a vektorokat, a környezetek összessége pedig a jelentésre visszautaló faktorként került értelmezésre. Véleményük szerint a megfelelő kor­

puszon betanított szoftver segítségével az ilyen reprezentációban je­

len levő adatokból mélyebb szemantikai ismeretek nyerhetők ki az egyszerű propozíciós átfedésekkel megragadhatónál.

1. táblázat

Megértést befolyásoló tényezők K la re (1976:148)szerint

Lexikai jegyek Szintaktikai jegyek - tartalmas / funkció­

szavak aránya - a tartalmas szavak

közismertsége, hossza és gyakorisága

- konkrét / absztrakt vonatkozás

- asszociatív jelleg - cselekvő vagy

nominalizált igei konstrukció(k)

- mondathossz (főként tagmondatoké)

- aktív / passzív mondat­

szerkesztés

- affirmativ / negatív mondat

- beágyazottság jelenléte - beágyazottság alacsony /

magas foka (többszörös összetételek)

A fenti felsorolás élesen elüt az olvashatósági formulák számításánál korábban használt változóktól, főként a fel­

sorolás azon elemeinek tekintetében, amelyek már impli­

cit módon szemantikai szempontokat is feltételeznek.10 Ezt a fajta elmozdulást jól jelzi Felsenfeld és Siegel (1981) leírása, amelyben az akkoriban frissen kialakult Piain Language Movement kapcsán a közérthető törvény- hozás aspektusait veszik számba, melyek véleményük szerint:

- a használni kívánt nyelvi standard kiválasztása, - a szükséges kormányzati beavatkozás ennek érvény­

re juttatásához,

- valamint a közérthetőséget „kikényszerítő” szabá­

lyozás kérdése.

A nyelvi standard szempontjából két eltérő nézőpontot különböztetnek meg, melyek egyike az általuk „objek­

tívként" aposztrofált, olvashatósági formulákat a közép­

pontba helyező közérthetőségi törekvés, melyet főként a korábban már említett matematikai precizitással, vi­

szont ugyanezért felmerülő rugalmatlansággal jellemez­

nek, másrészről pedig megemlítik az ún. „szubjektív standard -ot. Az utóbbi által egy közérthető szöveggel szemben támasztott elvárásokat interpretációjuk szerint olyan szavakkal jellemezhetjük, mint a „világos", „kohe­

rens”, „mindennapos”, „gyakori" vagy akár „olvasható",

„az átlagember számára érthető", „magyarázat nélkül is érthető" vagy „követhető".11

10 Ilyen például a lexikai szinthez sorolt absztrakt vonatkozású, vagy éppen asszociatívként megjelölt lexikális elemek, vagy a szintaktikai szinten a tagadó mondatszerkezetekkel kapcsolatos megfigyelés, mely szerint azok értelmezése nehezebb kognitív feladat (különösen, ha egymásba ágyazott tagadásokról van szó, mint például az „a gépek meg nem építetlensége" szerkezet esetében, ahol önálló tagadószó, és szuffixum is kifejez negációt).

11 Innen eredeztetik a szubjektív standard elnevezést is, hiszen szem­

ben az olvashatósági formulák explicit jelzőszámaival, a pusztán el­

veket kifejező szavakkal fémjelzett elvárások (mint p b „könnyen ért­

hető”) erősen feltételezik olyan körülmények figyelembevételét, mint az átlagos olvasó szubjektív viszonyulása a hivatalos szövegek­

hez, vagy éppen az ideális nyelvhasználóhoz való viszonyítás szüksé­

gességét, ezáltal szubjektivizálva azt az absztrakt tartalmat, melyen egy szöveg érthetőségét értjük.

PLAIN LANGUAGE MOVEMENT

Az elsősorban a hatékony kommunikáció igényével fellé­

pő, mára széles társadalmi bázissal rendelkező Piain Language Movement (a továbbiakban: PLM) kezdete a múlt század hetvenes éveiig vezethető vissza. Az amerikai egyesült államokbeli szimbolikus kezdő dátumaként 1975.

január 1-jét szokás említeni (Felsenfeld és Siegel 1981, Asprey 2003), amikor is az akkori First National City Bank (mai nevén Citybank) saját kezdeményezésére hatályba léptette új, közérthetőségi követelményeket is figyelembe vevő fogyasztási hitelekről szóló tájékoztatóját. Ez az ön­

kéntes döntés nagy nyilvánosságot kapott és nagy hatás­

sal volt arra, hogy a PLM által képviselt elvek széles körben ismertté váltak (vő. Asprey 2003: 65).

A PLM az általa megfogalmazott elvek alkalmazását ugyan nem korlátozta kizárólag a jogi nyelvre, azok fo­

kozatosan ott is érvényre jutottak. Az egyik legjelentő­

sebb állomás a PLM-törekvések sorában a 2010. október 13-án Barack Obama elnök által aláírt törvény a közért­

hető megfogalmazásról12 (Piain Writing Act of 2010).13 A törvény egyebek mellett kötelezi a kormányzati ügy­

nökségeket, hogy:

- minden általuk kiadott vagy felülvizsgált dokumen­

tumban közérthető megfogalmazást használjanak, - erre képezzék munkavállalóikat,

- hozzanak létre adminisztratív folyamatokat a tör­

vény betartásának belső ellenőrzésére,

- tartsanak fenn a honlapjukon egy külön felületet, amelyen a hozzájuk fordulókat az ügynökség tör­

vénynek való megfeleléséről tájékoztatják,

- és kapcsolattartó kijelölésére kötelezi őket, aki de­

dikáltan a közérthetőségi törvénnyel kapcsolatos lakossági visszajelzéseket figyeli és kezeli.

Három későbbi elnöki rendelet14 szintén megerősíti a közérthetőségi törekvések fontosságát.

Az amerikai kormányzat 2011-ben kiadott egy szövet­

ségi közérthetőségi iránymutatást is (FPLG15), amelyben részletesen kifejtik, milyen elvásároknak kell megfelel­

niük egy közérthető szövegnek.

A dokumentum elvitathatatlan előnye, hogy a kapcso­

lódó nyelvészeti kutatások explicit hivatkozása (pl.:

Garner 2001, Murawski 1999, Charrow, Erhardt és Charrow 2007 stb.) által direkt kapcsolatot teremt a kor­

mányzati kommunikáció és a tudományos szféra ered­

ményei között.

A nyelvi különbégek miatt nem minden fenti eset rele­

váns, vagy szemléltethető megfelelő magyar példával, ugyanakkor a javaslatok többsége (a szükséges átalakí­

tás után) jelentőséggel bírhat a magyar nyelvű jogi szö­

vegek vizsgálata során is.

12 A szerző fordítása.

13 H.R. 946; Pub.L. 111-274, a törvény teljes szövege elérhető az alábbi linken: https://www.fda.gov/about-fda/plain-writing-its-law/plain- writing-act-2010 (Ellenőrizve: 2020.01. 06.)

14 E.O. 12866, E.O. 12988, valamint E.O 13563

15 Federal Plain Language Guidelines, US Government, March 2011.

2. táblázat

Összefoglalás a PLM-irányzatban keletkezett közérthetőségi javaslatokról a FPLG alapján

Lexikai szint Mondat-szint Igék esetében:

• cselekvő igék használata passzív szerkezet helyett

• egyszerűbb jelentésű igék használata16

• nominalizáció kerülése

• modalitások jelölése a megfelelő segédigék kitételével

• összevonások megengedése17 Főnevekre, névmásokra vonatkozóan:

• névmások explicit kitétele; személytelen szerkezetek kerülése18

• rövidítések kiváltása További javaslatok:

• funkcióigék kerülése

• köznyelvben is használatos kifejezések jogi kontextusban történő újradefiniálásának kerülése

• definiált kifejezések konzisztens használata

• technikai, jogi és idegen zsargon mellőzése

• archaizmusok kerülése

• átlátható tagolás, lehetőség szerint több rövidebb mondat alkalmazása egyetlen többszörösen összetett konstrukció helyett

• a főbb mondatrészek (A, Á, T) egymás szűk környezetében tartása, ha lehetséges

• többszörös tagadás, és „kivételek alóli kivételek" kerülése

• a legfontosabb normatív tartalomnak a mondaton belüli előremozgatása

Nagyobb kontextusra (-bekezdés) vonatkozó

ajánlások

A teljes szövegre vonatkozó általános

megjegyzések

• tételmondat alkalmazása

• átvezető szavak, kötőelemek használata19

• rövid bekezdések;

témánkénti szövegtagolás

• szemléltetés példákkal

• többtagú felsorolások lehetőség szerint listákba szedése, táblázatok, illusztrációk alkalmazása

• kereszthivatkozások minimalizálása

16 Például az eleget tesz az X szerinti feltételeknek alak helyett az X alap­

ján alkalmazható típusú szerkezetek előtérbe helyezése.

17 Pl.: dönt használata a do nőt helyett a természetesebb, a beszélt nyelvhez közelebbi összhatás elérése érdekében.

18 Főként olyan esetekben, ahol a cselekvés elvárt végrehajtója nem kormányzati szerv, hanem a hozzá forduló ügyfél, pl.: az adóvissza- térítéssel kapcsolatos dokumentumok másolatai benyújtandók, de: az adóvisszatérítéssel kapcsolatos dokumentumok másolatait Önnek be kell nyújtania.

19 Ezért, vagyis, ezzel ellentétben stb.

A PSZICHOLINGVISZTIKAI PERSPEKTÍVA

A pszicholingvisztika eredményeinek, hipotéziseinek és (elsődlegesen kísérleti) módszereinek integrálása a jogi nyelv nyelvészeti kutatásába az 1970-es évekre datálha­

tó, az egyik legkorábbi és talán legtöbbet idézett példája Charrow és Charrow (1979) átfogó vizsgálata. A szerző­

páros arra tett kísérletet, hogy a szövegösszefüggések kognitív feldolgozási folyamatai során keletkező nehéz­

ségeket azonosítsa és olyan általánosabb lexikai, szin­

taktikai, szemantikai jelenségeknek feleltesse meg, ame­

lyek ezen feldolgozási nehézségek létét a leginkább ma­

gyarázzák és amelyek kiiktatásával a jogi szövegek megértése egyszerűbbé válik.

Vizsgálatuk során esküdteknek szóló tájékoztató szö­

vegeket20 vetettek alá elemzésnek. Ezek olyan (szándé­

koltan) joghoz nem értőknek szóló instrukciók, amelyek a bírósági tárgyalás során a döntéshozáshoz nyújtanak segítséget, illetve jogi iránymutatást.

A vizsgálat során az instrukciók szövegeit szegmentu­

mokra bontották, azaz olyan grammatikai vagy szeman­

tikai alapon szervezett konstituensekre, amelyek az előzetes tanulmányok szerint egy egységként dolgozha­

tók fel.21 A vizsgálat két fő részből tevődött össze: az első fázisban az eredeti szövegezésű instrukciókat alkalmaz­

ták, majd a felkért esküdtek feladata az volt, hogy két­

szeri meghallgatás után saját szavaikkal minél több részletet pontosan visszaidézzenek (parafrazáljanak) a hallott szövegrészletből.

Az adatok kiértékelése során a fő kérdések között sze­

repelt az instrukciók sorrendjének hatása a megértésre, a mondathossz hatása és a résztvevők demográfiai vál­

tozóinak potenciális korrelációja eredményeikkel.

Az egyik legfontosabb kérdés a felidézett szövegek konceptuális komplexitásához, összetettségéhez kötő­

dik. A parafrázistesztek lefolytatása előtt a szerzők jogi szakembereket (ügyvédeket, bírókat) kértek meg az adott instrukcióban szereplő jogi/normatív tartalom értékelésére. Az értékelést egy 11 fokú skálán kellett elvégezniük, ahol az 1 a legegyszerűbb, a l l pedig a leg­

inkább absztrakt, nehezen megérthető jogi koncepciók jelenlétét jelentette. A jogi szakértők előzetesen azt a felhívást kapták, hogy az összetettség értékelésénél minden nyelvtani tényezőt hagyjanak figyelmen kívül, kizárólag a jogi gondolat bonyolultságára legyenek fi­

gyelemmel.

Ennek motivációjaként a szerzőpáros azt az akkoriban jogászok körében bevett nézőpontot idézte fel, amely szerint a jogi tematikájú szövegekben nem a mondatszer­

kesztés okozza a megértési nehézséget, hanem az átadni kívánt jogi fogalom (legal concept), emiatt pedig a szö­

20 BAJI: Book of Approved Jury Instructions in: California Jury Instruc­

tions - Civil - Book of Approved Jury Instructions (5th ed. 1969).

21 A felbontás során a fő szempont a fellelhető minimális predikátum­

argumentum szerkezetek egy szegmentumként való kezelése volt, felsorolások esetében pedig minden egyes tag önálló szegmentum­

nak számított.

vegek lexikai, szintaktikai egyszerűsítése nem hathat ki a megértés fokára.22

Az első eredmények felvetelet követően a szöveget új- rafogalmazták egy közérthetőbb változatra, ügyelve arra, hogy azok jelentése (a hordozott normatív tartalom) ne módosuljon.

3. táblázat

Pszicholingvisztikai szempontú módosítások és mért hatásaik (Charrow és Charrow 1979 alapján)

Felvetett

probléma Megoldási kísérlet

Eredmé- nyezett-e szignifikáns

javulást?23 Lexikai szint

• Vonatkozó • Visszaillesztés Nem mért.

névmások, kopulák elhagyása

• Nominalizáció • Igésítés (lehetőség

szerint) Igen (0,05)

Szintaktikai szint

• Passzív mondat- • Cselekvő igék Igen

szerkesztés használata (0,01)24

• Többszörös (lehetőség szerint)

• Helyettesítés Nem tagadások, affirmativ

homályos megfogalma-

prepozíciós zással, megfelelő kifejezések prepozíciós

kifejezéssel

• Hátravetett, • Áthelyezés Nem közbevetett

tagmondatok

Teljes szövegre vonatkozó általános elvek

• Soktagú listák • 1-2 elemű listákkal való kiváltás Nem

• — • Szöveg­

szervezési változtatások a kulcsfogalmak kiemelésével, vagy bővebb kontextus biztosításával

22 A kísérlet végső eredményei ezzel éppen ellentétes eredményt hoz­

tak: azon instrukciók esetében, amelyeket a jogászok konceptuálisán összetettként értékeltek, szignifikáns javulás volt tapasztalható az átfogalmazás után. A szerzők ezzel kapcsolatban felvetik, hogy kér­

déses, mennyire választották külön az értékelést végző szakemberek a nyelvi nehezítő faktorokat, valamint a normatív tartalom összetett­

ségét (Charrow és Charrow 1979 1334-35).

23 Zárójelben az eredeti kísérletben mért szignifikanciaszintek.

24 Alárendelt tagmondatok estében. A főmondatokat tekintve az ered­

mények nem voltak szignifikánsak.

A3, táblázat a főbb eredményeket szemlélteti. Mivel a kutatásban 35 esküdt vett részt, így az adatok nem rep­

rezentatívak, arra azonban utalnak, hogy nyelvészeti szempontok szerint végzett (nem normatív tartalmi]

átalakítások is előnyösen befolyásolhatják a jogi szöve­

gek megértését.

Habár a kontinentális jogrendszerek keretein belüli vizsgálatokra kevesebb példa áll rendelkezésre, azok következtetései nagyban hasonlóak. Neumann (2009]

például arra tett kísérletet, hogy német bírósági dönté­

sek és az azokat ismertető újságcikkek érthetőségét ves­

se össze. Az eredmények kiértékeléséhez hasonlóképpen pszicholingvisztikai módszereket (a szövegek feldolgo­

zásához szükséges idő mérése, a megértést ellenőrző kérdések stb.] használt, és az egyik legfontosabb követ­

keztetése szerint a megértés elősegítéséhez nem elen­

gedhetetlenül szükséges a jogi szövegek agresszív mér­

tékű átalakítása, elegendő lehet néhány kisebb (nyelvé­

szetileg motivált ponton elvégzett] módosítás is.

KÖZÉRTHETŐSÉG A JOGALKOTÓ SZEM SZÖGÉBŐL Jogi szövegek esetében a legalapvetőbb kritérium, ame­

lyet említeni szokás, a normavilágosság követelménye.

Ez lényegében egy olyan érthetőségi feltétel, amely ki­

köti, hogy a teljes joganyag a jogalkalmazók számára érthető, világos és egyértelmű tartalmat kell, hogy hor­

dozzon. Ahogyan Trócsányi fogalmaz: „A formális jogál­

lamiság egyik alappillére a jogbiztonság. Az Alkotmány- bíróság szerint a jogbiztonság megköveteli azt, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszá­

míthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzett­

jei számára (normavilágosság elve]." (Trócsányi és Schanda 2014: 33]

A normavilágosságot a közérthető fogalmazástól fő­

ként két distinktiv elem mentén különíthetjük el: egy­

részről előbbi a norma címzettjein elsősorban nem az

„átlagembert", hanem a jogi szakközönséget, a jogalkal­

mazót érti, másrészt pedig nem limitálja a megértéshez szükséges kognitív befektetés mértékét sem.25

25 A jogi nyelvvel szemben támasztott, több szinten jelentkező érthető­

ségi elvárás szoros kapcsolatban van annak szaknyelvi státuszával.

Az „érthetőség" mint elv szükségszerűen mást fog jelenteni, ha a szakma képviselői a szaknyelvvel szemben fogalmazzák meg, és ha egy eljárás során egy laikus egy neki szóló tájékoztatóval szemben veti fel azt (vő. Üveges 2019: 22-23).

A norma világosság fontosságát többek között megemlíti a 9/1992. (1.

30.) Alkotmánybírósági (AB) határozat, valamint a 11/1992. (III. 5.) AB határozat is. Utóbbi megfogalmazása szerin t...a jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazá­

sát, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jog­

következményekkel. Ideértendő az is, hogy ki lehessen számítani a jogszabály szerint eljáró más jogalanyok és állami szervek magatar­

tását."

4. táblázat

A Stíluskönyvben szereplő javaslatok26

Lexikai szint Szintaktikai szint

Igék esetében: • többszörös

• igésítés alárendelések,

• igeidők egységes használata bonyolult mondat- Stiláris jellegzetességek: szerkezetek

• következetes kerülése

terminológiahasználat, de • közbeékelések

szóismétlés kerülése kerülése

• az illetve/ illetőleg kifejezések • alany - lehetőség szerinti kerülése27 * állítmány -

tárgy - Többértelmű kötőszavakkal határozók kapcsolatos javaslatok: sorrend

• kirekesztő választás indikálása megtartása29 a vagy - vagy szerkezettel • többszörös az egyszerű vagy alkalmazása birtokos-

helyett szerkezet­

láncok Helytelen használat:

• az amennyiben használata ha értelemben

• a mégpedig túlhasználata

• az ugyanakkor használata azonban értelemben

• felé használata -nak/-nek rag helyett20

• a követően használata az után, nyomán névutók helyett

• a szemben használata ellen értelemben

Funkcióigék / terpeszkedő kifejezések kerülése, pl:

• panasszal él - panaszt tesz

• befizetést eszközöl - befizet stb.

Legjellemzőbb kiemelt példák még: helyez, képez, rendelkezik, történő, történt.

Archaizmusok kerülése:

• pl.: akként, ilyetén

mellőzése

Habár a közérthetőség elvi kérdése már korábban is megjelent bizonyos területeket szabályzó joganyagok­

ban,50 az elmúlt időszak legfontosabb előrelépése a Kúria

26 A felsorolás nem teljes; nem tartalmazza azokat a javaslatokat (pél­

dául a „dátumok egységes helyesírását"), amelyek sokkal inkább he­

lyesírási, mintsem közérthetőségi kérdésként kezelhetők.

27 Az indoklás szerint jogi környezetben szerepelhet a pontosabban szólva, helyesebben, valamint és, továbbá alkalmanként még vagy ér­

telemben is.

28 Pl.: felperes felé -felperesnek jelentésben.

29 A dokumentum különösen kerülendőként említi az állítmánynak a mondat végére sorolását.

30 Jó példa erre az egészségügy, ahol a betegtájékoztatók szövegezésé­

vel kapcsolatban például a 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 3. § (4) be-

elnöke által 2013. január 17-én a bíróságok szervezetéről és igazságszolgáltatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdése alapján a „Határozatszerkesz­

tés" tárgykör vizsgálatára létrehozott joggyakorlat­

elemző munkacsoport összefoglaló véleménye.31 A lefolytatott vizsgálat nemzetközi előzményeként többek között megnevezi a Strasbourgban 2010-ben el­

fogadott Bírák Magna Chartáját, valamint a Vilniusi Nyi­

latkozatot. Míg előbbi 16. pontja szerint, mint idézi: „A bírósági iratokat és a bírósági határozatokat érthető, egyszerű és világos nyelvezettel kell megfogalmazni”, addig utóbbi kiemeli, hogy „Az igazságszolgáltatásnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy erősödjön a bíróságokba vetett közbizalom. [...] Az ítéletek és más bírósági határozatok világos és érthető nyelvezettel történő megfogalmazása mind elengedhe­

tetlen e cél elérése érdekében." (vö. Orosz: 2014) A dokumentum mellékleteként szereplő Stíluskönyv

„A nyelvi egyszerűsítés, egységesítés lehetőségei" című fejezete tartalmazza mindazon javaslatokat és ajánláso­

kat, amelyek a munkacsoport álláspontja szerint meg­

változtathatók és megváltoztatandók a kúriai határoza­

tok szövegezésében (4. táblázat).

A munkacsoport véleménye, javaslatai a legfőbb pon­

tokon összeegyeztethetőek a korábban a PLM kapcsán kiemelt nyelvi egyszerűsítési irányelvekkel (2. táblázat), hasonlóan a pszicholingvisztikai perspektívát alapul vevő kutatások során megállapítottakkal (3. táblázat).

A JO GI NYELV JELLEMZŐI

Az eddigi összevetés kirajzolta azokat az irányokat, ame­

lyekben a jelentősebb nyelvészeti motiváltságú kutatási irányok a közérthető megfogalmazásért felelős jellem­

zőket keresték. Ahhoz azonban, hogy ezek helyességéről képet alkothassunk, szükséges megvizsgálni azokat a jellemzőket, amelyekkel a jogi szaknyelv valóban rendel­

kezik a köznyelvvel szemben.

kezdésének szövegezésében találunk elvi megkötéseket a követke­

zők szerint: „A betegtájékoztató véglegezése céljából a gyógyszer in­

dikációja szerinti betegek célcsoportjaival konzultációt kell lefoly­

tatni annak érdekében, hogy a betegtájékoztató jól olvasható, egyér­

telmű és könnyen értelmezhető legyen. Ennek eredményét a betegtá­

jékoztató szövegének tükröznie kell.”

Az egészségügy területén hasonló uniós szabályozások még például:

European Commission: Guideline on the readability of the labeling and package leaflet of medicinal products for human use. Revision 1, 12 January 2009. ENTR/F/2/SF/jr (2009)D/869, valamint

CMDh: Consultation with target patient groups - meeting the re­

quirements of article 59(3) without the need for a full test - recom­

mendations for bridging. Revision 1, April 2009. CMDh/100/2007.

31 2013.EI.1I.JGY. 1.1-2.

Arra a teoretikus (mégis gyakorlati jelentőségű) kér­

désre, hogy milyen is a magyar jogi nyelv, talán a legtel­

jesebb betekintést az OTKA-112172 kutatás során nyel­

vész, jogász és informatikus szakértők együttműködé­

sével létrejött Miskolc Jogi Korpusz (a továbbiakban:

MJK) adja.32

A hat szövegosztály szerint szervezett (kódexjog, íté­

letek, magyarázó szövegek, fórumok, átiratok és jog­

szabályok)33 korpusz beható elemzése statisztikai és korpusznyelvészeti módszerekkel történt. A köznyelvet reprezentáló korpuszként az elemzés a Szeged Tree- banket (Vincze et al. 2010) alkalmazta. A szófaji gya­

korisági adatok igazolták azon prekoncepciót, mely szerint a jogi szövegekben a főnevek aránya jelentősen magasabb, mint a köznyelvben, a MJK esetében ez az arány összesítetten 26,71%-ot,34 míg a Szeged Treebank (a továbbiakban SzT) esetében mintegy 19,29%-ot tett ki. Az igék számarányának alakulása ezzel ellentétes:

a MJK esetében összesen 7,93%, a SzT-t tekintve pedig 11,88%-os arány figyelhető meg. Ez a két adat összes­

ségében tehát a jogi szövegek erősen nominalizált ter­

mészetére utal. Az összesített szófaji adatok alapján, és a Kendall-együtthatót alapul véve a köznyelvi szöve­

gekhez a jogi fórumok és az ítéletek állnak a legközelebb (Vincze 2018: 12-15).

A függőségi nyelvtani szintaktikai elemzés megmutat­

ta továbbá, hogy a kódexjogi, valamint jogszabályi szö­

vegek viszonylag sok közbevetést tartalmaztak, emellett több alá- és mellérendelő szerkezetet, ami az összetett mondatok magasabb arányára is enged következtetni.

Hasonlóképpen Kendall-együtthatóval jellemezve, a köz­

nyelvtől vett legnagyobb távolságot a szintaktikai viszo­

nyok alapján a jogszabályszövegek és a kódexjogi szöve­

gek mutatták (Vincze 2018: 16-20).

A pszicholingvisztikai tényezők közül az 5. táblázat szemlélteti az egyes részkorpuszok tulajdonságait.

32 A korpusz létrejötte nem volt előzmény nélküli, a jogi nyelv tudomá­

nyos vizsgálatát hazánkban már egészen az ezredfordulótól számos kutatási program vizsgálta (Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Nyelvi átfordítás és ténykonstitúció a jogi tényállás megállapításának folya­

matában, valamint A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére).

33 1. Kódexjog: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról; 1998.

évi XIX. törvény a büntetőeljárásról; 2004. évi CXL. törvény a köz- igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről teljes szövege, II. bírósági és törvényszéki ítéletek szövegei, III. metanyelvi / magyarázó szövegek; jogszabályok miniszteri indoklásai és jogi egyetemeken használt tankönyvek szö­

vegei, IV. jogi fórumok szövegei, V. bírósági tárgyalásokon és rendőr­

ségi kihallgatásokon készített átiratok (beszélt nyelvi szövegtest), továbbá VI. Jogszabályok: egyéb jogszabályok szövegrészletei.

34 Részkorpuszok szerinti felosztásban: Fórumok: 20,84%, ítéletek:

28,56%, Kódexjog: 30,19%, Jogszabályok: 28,82%, Metanyelvi szöve­

gek: 28,70%, Átiratok: 16,08%.

5. táblázat

Pszicholingvisztikailag releváns jegyek (I.: kódexjog, II.: ítéletek, III.: metanyelv, IV.: fórumok, V.: átiratok, VI.: jogszabályok, V: minden részkorpuszra érvényes, kiemelés:

ahol az adott jellemző gyakorisága nagyobb) forrás: Vincze (2018: 31-33)

Jellemző Rész­

korpusz

A köznyelvi korpusz (SzK)

vonatkozó értékéhez viszonyított

arány Mondathossz

(átlagos szószám szerint)

I., II., III. > SzK IV, V, VI. ^{< SzK} Mondathossz

(átlagos karakterszám szerint)

IV, V, VI. ^{< SzK} I., II., III. > SzK

Átlagos szóhossz IV, V. ^{< SzK} I., II., III.,

VI.

> SzK

Igétlen mondatok V > SzK

Funkciószavak II., IV, V, VI. < SzK I., III. > SzK Retrokondicionális35

szerkezetek

I., II., III. > SzK IV, V. < SzK Funkcióigék:

valamire kerül

V > SzK

Az egyes (rész) korpuszok továbbá a jaccard-távolságot figyelembe véve az alábbiak szerint rendezhetők sorba.

Köznyelv < Átiratok < Fórumok < jogszabályok < Kó­

dexjog < ítéletek < Metanyelv (forrás: Vincze 2018. 33, 20. ábra).

A fenti jellemzők, valamint a szövegtípusok (részkor­

puszok) Jaccard-távolság szerinti sorba állításából kiraj­

zolódik a kép, mely szerint a jogi dómén szövegei nem egységesek, azonban az előzetesen feltételezett nyelvi egyszerűsítésre is módot adó jellemzők valóban struk­

turálják azokat, és intuitívan alátámasztani látszanak egy egyszerűsítésre konstruált szoftver megtervezhe- tőségét.

Egy ilyen szoftver alkalmazási területének a jelen adatok alapján főként a bírósági ítéletek területe látszik kézenfekvőnek. Ennek oka főként a norma címzettjei­

nek köre, amely az adott esetben sokkal közvetlenebbül érinti a joghoz nem értőket, mint bármely más jogi szö­

vegtípus esetén. A kódexjog, jogszabályok szövegei sokkal ellentmondásosabb területet képeznek, tekin­

tettel arra, hogy azokat a jogalkotó elsődlegesen a szak­

mai közösségnek, a jogalkalmazóknak szánja, habár tartalma mindenki számára megismerhető és érthető kell(ene) hogy legyen.36

Ö SSZEGZÉS

A jelen tanulmány keretei között számba vettem a szak- irodalomban fellelhető, közérthetőséggel kapcsolatos korábbi megfigyeléseket, álláspontokat és fontosabb összegző vizsgálatokat. A közérthetőség mibenlétére elsődlegesen az azt befolyásoló tényezőkön keresztül kerestem választ. A fontosabb, korábbi szakirodalmi munkák alapján releváns nyelvi jellemzők ismertetése után a Miskolc Jogi Korpusz példájának ismertetésén át mutattam be a talált jegyek gyakorlati jelentőségét.

A tanulmány fő következtetése, hogy véleményem sze­

rint a szaknyelvi kritériumok sérülésének veszélye nél­

kül is tehetők olyan automatikus javaslatok a jogi szöve­

gek egyes csoportjai esetében, amelyek növelhetik azok érthetőségét a joghoz nem értő közönség számára is. Az ezt elősegítő szoftver implementációja több fázisban va­

lósulhat majd meg. Első állomásként pilot jelleggel csak a nyelvtechnológiai eszközök segítségével nagy biztos­

sággal megoldható automatikus javaslatok kerülnek ki­

fejtésre, ezt követően a későbbi fázisokban a szoftver tetszőlegesen bővíthető marad további modulokkal.

IRODALOM

Anderson, TV - Hart-Davis, Guy (2010): Beginning Micro­

soft Word 2010. Springer.

Asprey, Michele M. (2003): Plain Language for Lawyers.

Federation Press.

Britton, Bruce K. - Gulgoz, Sami (1991): Using Kintsch’s computational model to improve instructional text:

Effects of repairing inference calls on recall and cognitive structures.yourno/o f Educational Psychology, Vol. 83 No. 3. 329-345.

Charrow, Robert P. - Charrow, Veda R. (1979): Making Legal Language Understandable: A Psycholinguistic Study of Jury Instructions. Columbia Law Review, Vol.

79. No. 7.1306-1374.

Charrow, Veda R. - Erhardt, Myra K. - Charrow, Robert P. (2007): Clear & Effective Legal Writing, 4th edition.

New York, NY: Aspen Publishers. 173-175.

Connaster, Bradford F. (1999): Last rites for readability formulas in technical communication. Journal o f technical writing and communication. Vol. 29. No. 3.

271-287.

Dam, Gregory - Kaufmann, Stefan (2008): Computer assessment of interview data using latent semantic analysis. Behavior Research Methods. Vol. 40. No. 1.

8-20.

35 Fordított kondicionális szerkezet, amely esetében a következmény 36 A téma ellentmondásos kettősségéről lásd bővebben: Üveges (2019:

megelőzi a feltételt; a ha -> akkor fordítottja. 24-25).

Dobos Csilla (2019]: Intralingvális fordítás és szaknyel­

vi terminológia. In: Szoták Szilvia (szerk.): Diszciplínák találkozása: nyelvi közvetítés a XXI. században. Buda­

pest: Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.

(OFFI] 186-196.

Dubay, William H. [2004]: The Principles o f Readability, Costa Mesta: Impact Information.

Engberg, Jan (2013): Legal linguistics as a mutual arena for cooperation. AILA Review Vol. 26. No. 1. 24-41.

Farrall, Melissa Lee (2012]: Reading Assessment: Linking Language, Literacy, and Cognition. John Wiley & Sons.

Felsenfeld, Carl - Siegel, Alan (1981]: Writing contracts in plain English. St. Paul, Minnesota: West Publishing, Co.

Fry, Edward (2004]: Understanding the Readability of Content Area Texts. In: Lapp, Diane - Flood, James - Farnan, Nancy - Erlbaum, Lawrence (eds.]: Content Area Reading and Learning: Instructional Strategies, Boston: Allyn and Bacon, 2nd ed.

Garner, Bryan A. (2001]: Legal Writing in Plain English.

Chicago: University of Chicago Press.

Klare, George R. (1976]: A second look at the validity of readability formulas. Journal o f Reading Behavior. Vol.

8. No. 2.129-152.

Kurtán Zsuzsa (2015]: A magyar jogi szaknyelv leírásá­

nak kutatási programja. In: Szabó Miklós (szerk.]: A jog nyelvi dimenziója, Miskolc: Bíbor Kiadó. 189-202.

Maxwell, Martha (1978]: Readability: Have we gone too far? Journal o f Reading Behavior. Vol. 21. No. 3.525-530.

Mellinkoff, David (1963]: The Language o f the Law. Bos­

ton: Little, Brown and Co.

Mesmer, Heidi Anne E. (2008]: Tools for Matching Readers to Texts: Research-Based Practices. New York: Guilford Press.

Murawski, Thomas A. (1999): Writing Readable Regula­

tions. Durham, NC: Carolina Academic Press.

EMBERI JOGI ENCIKLOPÉDIA

SZERKESZTŐ:

LEKTOROK:

ÁRA:

Neumann, Stella (2009): Improving the Comprehensibility of German Court Decisions. In: Grewendorf, G., Rathert, M. (eds.): Formal Linguistics and Law. Berlin: Mouton de Gruyter. 55-80.

Orosz Árpád (2014): A „határozatszerkesztés” vizsgála­

tának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica 1. évf.

2. sz. 165-180.

Szabó Miklós: A jogi nyelv határozatlansága - a jog nyel­

vi határozatlansága. In: Klaudy Kinga - Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei, a nyelvek világa. Miskolc:

MANYE - Miskolci Egyetem. 134-138.

Thorndike, Edward (1921): The teacher’s word book. New York: Teachers College, Columbia University.

Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.) (2014): Beve­

zetés az alkotmányjogba. Budapest: HVG-ORAC.

Üveges István (2019): Közérthetőség a jogi nyelvben.

Követelmény és/vagy kultúra? Magyar Jogi Nyelv3. évf.

2. sz. 20-26.

Vincze Veronika (2018): A Miskolc Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. In: Szabó Miklós - Vinnai Edina (szerk.): A törvény szavai. Miskolc: Bíbor Kiadó. 9-36.

Vincze Veronika - Szauter Dóra - Almási Attila - Móra György - Alexin Zoltán - Csirik János (2010): Hungarian Dependency Treebank. In: Proceedings ofLREC 2010, Valletta, Malta, ELRA.

Vinnai Edina (2010): A jogi nyelv nyelvészeti megköze­

lítése. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Series Juridica et Politico. 28. évf. 1. sz. 145-171.

Vinnai Edina (2014): A magyar jogi nyelv kutatása. Glossa Iuridica 1. évf. 1. sz. 29-48.

Vinnai Edina (2015): Jog és nyelv - nyelv és jog. In: Feke­

te Balázs - Fleck Zoltán (szerk.): Tanulmányoka kortárs jogelméletről. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 65-114.

„Kötetünk az emberi jogok témaköréből írott százkét tanulmányt tartalmaz, amelyek felölelik nemcsak az első, második és harmadik generációs emberi jogokat, hanem az emberi jogok kialakulásának történetét, az eszmetörténeti előzményeket, a jogok védelmének szervezeti és intézményi kereteit, egyes kiemelkedő jelentőségű szerződéseket, dokumentumokat, továbbá az emberi jogok témaköréhez kapcsolódó jogi fogalmakat; de megtalálhatók a kötetben egyes tradicionálisnak nem minősülő jogok, illetve vitatott alapjogok, sőt olyan kérdésről is szó van, mint az állati jogok problematikája.”

Részlet Lamm Vanda szerkesztő előszavából

hvgorac.hu/Emberi _Jogi_enciklopedia

H V G -O R A C L a p - és K ö n y v k ia d ó K ft., 1037 Budapest, Montevideo u. 14. V. +36 1 340 2304 3 + 3 6 1 349 7600 ■ ¡nfo@hvgorac.hu