530 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
kedésének a perspektívái sem. Ha a munkabér—
színvonal alacsony, bizonyára sokan vannak, akik a munkabér helyett inkább a munkanélküli segélyt választják.
Annak eldöntésére, hogy az outputot endo—
gén vagy exogén tényezőként kell-e kezelni, a modellnek termelési egyenlettel való kiegészíté—
sére van szükség: ennek függő változója a gaz- daság outputja, független változói a felhasznált munka és a tőkemennyiség. Alapjában tehát ez a negyedik sztochasztikus egyenlet logaritmizált alakú Cobb—Douglas—függvény, amelyben a két magyarázó változó mellett az időtrend is szere- pel azzal a céllal, hogy a hicksi értelemben vett semleges technikai fejlődést juttassa kifejezésre (ami egyébként azt jelenti, hogy a termelési té- nyezők helyettesítési határarányának és a ter—
melési tényezők arányának a kapcsolata válto- zatlan).
A továbbiakban a szerzők a modell egyes változóinak statisztikai meghatározásával fog- lalkoznak, így például a tőkeszolgáltatások és a kapacitáskihasználás mérésével. Elismerik, hogy aggályok merülhetnek fel az alkalmazott termelési függvény alakjával kapcsolatban. ,
A modell változói egyébként az Egyesült Al—
lamok 1948 és 1982 közötti adatainak bázisára épültek. A becslés a maximális esélyesség mód- szerével történt. Ez a jelen esetben feltételezi, hogy a termelési függvény egyenletének reziduá- lis tényezője nem korrelálhat bármelyik másik egyenlet reziduális tényezőjével sem. Ez a sta—
tisztikai teszt lényege.
A becslési eredmények — amelyeket a szerzők részletesen bemutatnak — a várakozásoknak megfelelően alakultak. A munkaerő-kereslet egyenletében a kereslet reálmunkabér—elasztici- tása — 0,52 értékű paramétert mutat: a jelenlegi reálbér egységnyi emelkedéséhez feleakkora munkakereslet tartozik.
Az output egységnyi növekedésével viszont 0,6 értékű munkaerő—növekedés jár együtt. A munkaerő—kínálat egyenletében a kedvezőbb kamatalakulás valóban a munkavállalás ellené- ben hat, a várható bérszínvonal-növekedés ugyanakkor serkenti. A munkanélküliségi egyenlet becsült eredményei már kevésbé kon- zisztensek a munkaerőpiaci egyensúly hipotézi- sével. Az egyenlet szerint a munkanélküliség nagyobb, ha a várható és a tényleges reálbér—
színvonal közti különbség nagyobb. Ez ugyan elfogadható állítás, de a becsült koefficiens szig—
nifikanciájához kétség fér.
A becsült eredmények azt mutatják, hogy a keresleti egyenlet zavaró tényezője (reziduuma) és a másik három egyenlet zayaró tényezője között korreláció nem áll fenn Igy tehát a ke—
resleti egyenletben szereplő output— paraméter mindenképpen szignifikáns és torzítatlan becs- lést biztosít A tényező ennek megfelelően akár endogén, akár exogén változónak is tekinthető.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
SILBERSTEIN, A. R.:
A FOGYASZTÁSI KIADÁSOKNIZSGÁLATA VISSZATERO INTERJUS MODSZERREL
(Recall effects in the US consumer expenditure interview survey.) — Journal of Official Starísrícx. 1989. 2, sz, 125442. p.
A családi fogyasztási kiadások szerkezetét az Egyesült Államokban egy folyamatos, az egész országot reprezentáló ,,panellel" vizsgálják: a kiválasztott családokat három hónapos, időkö—
zönként ötször keresik fel. Az interjúk során részletesen érdeklődnek kiadásaik felől, kivéve a mindennapos szükségletek céljára szolgálókat (például élelmiszerek) amelyekről egy másik mintán naplóvezetés segitségével gyűjtenekin- formációkat. A tapasztalatok szerint az interjúk során kapott adatok tekintetében a panelhatás elhanyagolható, míg az emlékezés hiányosságai számottevők.
A tanulmány a válaszok minőségét, pontossá- gát vizsgálja a ruházat és a lakásberendezési cikkek esetében az 1984—ben végzett megfigyelé- sek alapján. E termékek viszonylag könnyen azonosíthatók, viszont a három hónapra vonat—
kozó visszaemlékezés bizonyos gondokat okoz—
hat, ami erősen függ mind a kérdező, mind a válaszoló egyéniségétől, személyi adottságaitól.
A visszaemlékezéssel kapcsolatos torzítás ab- ból ered, hogy egy esemény minél távolabb van időben vagy minél kevésbé jelentős az egyén számára, annál bizonytalanabbá válik felidézé—
se. Ezt befolyásolja még a megkérdezett személy érdeklődése, fáradtsága is. Ezek a tényezők, fö- leg ha családi kiadásokról van szó, bonyolult összefüggésben vannak egymással. A tanul- mányban a vizsgálat egysége a család, azaz olyan egyének közössége, akik közös döntéseket hoznak együttes jövedelmeik elköltéséről.
Az első kikérdezés csak a megfelelő hónapra vonatkozik, és a becslések során nem használják fel azokat, mivel a tapasztalatok szerint erős az ún. teleszkóphatás, valamint az első kikérdezés tapasztalatlanságból adódó bizonytalansága. A többi kikérdezés 3 hónaponként követi egy- mást, s a megelőző három hónap kiadásait ki—
vánja feltárni.
Az elemzés két egymás után következő kikér—
dezést vizsgált, 1984 másodikes harmadik perió- dusát A harmadik periódusban amelyben nin—
csenek szezonális vásárlási időszakok, 3408 ru- házatra és 2762 lakásberendezési vásárlásra vo- natkozó feljegyzés volt. A függő változó (ame—
lyen keresztül a visszaemlékezési hatást vizsgál- ták) az volt, hogy milyen mértékben tért el az első hónap kiadása az egész három hónapos időszak átlagától.
A kikérdezések tapasztalatai azt jelzik, hogy a válaszolás minősége sok tényezőtől függ (füg—
getlen változók); nevezetesen a megkérdezés módjától a válaszoló személy iskolázottságán át az életkorig. Az emlékezés tekintetében különö- sen ez utóbbi szempont bizonyult nagyon fon—
tosnak.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 531
A vizsgálatot log-lineáris modell segítségével vé- gezték oly módon, hogy a különböző válaszok eltéréseit, pontosabban annak mértékét kategó- riákba sorolták.
A vizsgálat lényege tehát az volt, hogy két egymást követő időszakban az első, a második és a harmadik hónapban miként alakult a vála- szok megoszlása, feltárható volt-e valamilyen szisztematikusnak tűnő hatás a válaszolók kü—
lönböző sajátosságait figyelembe véve. Az alkal- mazott modell olyan volt, hogy a függő és a független változók közötti kölcsönhatást a füg- getlen változók közötti kölcsönhatás kiküszö- bölése után mérte.
Az eredményeket részletesen taglalja a tanul- mány. Módjában van az olvasónak arról infor- málódnia, hogy milyen, viszonylag egyszerű módszerekkel sikerült olyan hatásokat feltárni, amelyeknek ismerete a felvétel tervezését befo—
lyásolhatja.
A részletes elemzés során külön vizsgálták az első és a második periódusban kapott informá- ciókat a ruházat, illetve a lakásberendezés tekin-
tetében. Ki kell emelni az életkor és az iskoláv zottság közötti kölcsönhatást, Vizsgálták azt is, hogy miként befolyásolja a válaszok pontossá- gát a család létszáma. Természetesen minél töb- ben élnek együtt, annál pontatlanabb lesz a kia- dások számbavétele, Vizsgálati szempont volt az is, hogy a családok saját vagy bérlakásban laknak-e, magasabb vagy alacsonyabb jövede- lemmel rendelkeznek-e.
Az eredmények igazolják, hogy az emlékezés nehézségei nem kizárólagos tényezői a válaszok bizonytalanságának. A családi környezet, a vá- laszoló egyénisége, a családtagok közreműködé- si készsége mind hatással vannak a válaszok jóságára. Értelemszerűen nem elhanyagolható a kérdező személyisége, rátermettsége, kapcsolat—
teremtő készsége stb. Mindezek a tapasztalatok segítséget adnak a felvételek megtervezéséhez, a terepmunka irányításához, de nem utolsósor—
ban a lefelé való torzítási hajlam ismeretében az eredmények felhasználásához, elemzéséhez is.
(Ism. : Marton Ádám)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA
PASINI, W*
GYÓGY IDEGENEORGALOM MINT A KÖZEGÉSZSÉGUGY ÚJ ÁGAZATA
(Tourist health as a new branch of public health.) World Health Statistics. 1989. 2. sz. 77 84. p,
A turizmus állandó bővülésével az utóbbi években megnőttek az egészségügyi és társadal- mi problémák is. Eppen ezért fontos, hogy fele- lős nemzeti és nemzetközi testületek foglalkoz- zanak a kérdéssel, különösen az egészségügyben és a turizmusban érdekelt ágazatok. A szerző rendre felveti azokat a kérdéseket, amelyek az idegenforgalom kapcsán különös jelentőséget kaptak, és adatokkal érzékelteti, hogy milyen tömegek mozognak az év különböző időszaká- ban, feltüntetve a kiinduló- és célországokat.
A foglalkoztatottak és az utasok számát te- kintve a turizmus a világ második legnagyobb iparága. A gazdasági bizonytalanság ellenére egyre nő a turisták száma. Közel 150 millió ember utazik a turizmus legfontosabb területé- re, a mediterrán éghajlatú országokba az euró- pai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a hatalmas tömeg— fizikai és szellemi relaxációt keresve — magával viszi egészségügyi problémáit, betegsé—
geit, esetleg veszélyezteti saját egészségét, és gondot okoz a vendéglátó országoknakls. Ép- pen ezért nagy felelősség terheli a vendéglátó országokat, ezek egészségügyi szolgálatait. A közegészségügynek ez az új ágazata, a gyógy - idegenforgalom sokféle orvosi feladatot jelent (gondozás, kezelés, megelőzés), valamint a turis- ták speciális igényeinek kielégítését (például ten- gervíz-terápia, különleges rehabilitáció) is.
A gondok és problémák összehangolt megol- dásának kezelésére alakult meg 1983—ban Olasz- országban a Turista Egészségügyi Központ, va- lamint az Olasz Gyógy-idegenforgalmi Társa—
ság. A Társaság munkaterve elsődleges fontos- ságot tulajdonít a fertőző betegségek megelőzé- sének, terjedésének, ellenőrzésének. Kiemelt je—
lentőségűek a heveny légúti fertőzések, a zoonó—
zisok, a bélfertőzések, valamint a szexuálisan átvitt fertőzések.
1988— ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a rimini Turista Egészségügyi Közpon—
tot jelölte ki arra, hogy tegyen ajánlásokat a gyógy- idegenforgalommal kapcsolatban dol- gozzon ki együttműködési szempontokat nem- zeti és nemzetközi vonatkozásban. A főbb kér- dések a következők:
— felügyelet a turisták között felbukkanó fertőző és nem fertőző betegségek felett;
információterjesztés a gyógy-idegenforgalomról:
— a turisták egészségét illető problémák prioritásának kidol- gozása;
stratégia kidolgozása annak érdekében hogy megelőzhe—
tők legyenek a fertőző és egyéb turista betegségek;
— oktatás szervezése a nemzeti és nemzetközi egészségügyi személyzet számára, kiemelve a turista betegségeket;
a gyógy—idegenforgalomra nemzeti és nemzetközi szakértői gárda létrehozása;
- végül évente értekezletek. tudományos tanácskozások szer—
vezése, ahol beszámolnak a gyógy-idegenforgalommal kapcso—
latos kutatási eredményekről, melyek erintik a fertőző és nem fertőző betegségek epidemiológiáját éghajlati környezeti táp—
lalkozási és más problémákat15.
Fontos még, hogy az eredményekről, felvetett kérdésekről állandó információ legyen, folyó- irat publikálja a gyógy-idegenforgalmat érintő lényeges témákat.
