STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
KÚLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
COUPER, M. P.%ROVES, R. M.:
Az ÖSSZEIRÓK SZEBEPE A REPREZENTATIV FELVETELEKBEN
(The role of the interviewer in survey participation) w— Survey Methodology. 1992. 2. sz. 363———277. p.
A statisztikai adatgyűjtésekkel foglalkozók kö- rében már hosszú ideje általános az a vélemény, hogy a lakossági felvételek sikere, a válaszolási arány nagymértékben függ az összeirók munkájá- tól. A tapasztalatok szerint a kérdezőbiztosok eleve különböző mértékben sajátítják el a felvétel végre—
hajtásához szükséges tudnivalókat, viselkedési for—
mákat. Az egyes összeírók sokszor igen különböző körülmények között dolgoznak, ugyanis más kör—
nyezetben és más rétegekhez tartozó népességcso- portokat kérdeznek meg. A tanulmány a kérdező—
biztosok szerepének bemutatását vizsgáló kutatás eredményeit foglalja össze.
A vizsgálat középpontjában két kérdés áll:
__ valóban nagyobb válaszolási arányt tudnak-e elérni a tapasztalt összeirók?
—— ha igen, akkor hogyan mutatkozik meg gyakorlott- ságuk, és milyen mechanizmus biztosítja a jobb eredményt?
A vizsgálat során! abból a feltételezésből indultak ki, hogy minél hosszabb időt töltött el valaki össze- iróként, annál nagyobb biztonságra, önbizalomra és gyakorlatra tesz szert; és akik szeretik munkáju-
kat, és hisznek abban, akkor megfelelő önbizalom-
mal rendelkeznek, magasabb válaszolási arányt tudnak elérni. E tekintetben munkájuk rokonter- mészetű azokkal a tevékenységekkel, amelyeknek
célja, hogy valakit valamilyen cselekedetekre ráve—
gyenek (például bolti eladás, adománygyűjtés stb.).
A különböző viselkedési modellek kialakításánál számos megnevezhető, azonosítható tényezővel (például esetleges előnyök, társadalmi hasznosság, kölcsönösség, a vizsgált téma iránti érdeklődés stb.) lehet számolni, Azok az összeírók, akik munkájuk során tudatosan vagy ösztönösen jól hasznosítják e
szempontokat, illetve viselkedésükkel azokra irá-
nyítják a figyelmet, nyilvánvalóan sikeresebben tudják válaszadásra bírni a vonakodó személyeket.
A kérdezőbiztosok eredményessége nagymérték- ben függ a vizsgálat témájától és a megkérdezettek társadalmi státusától. Ez a probléma a témák és a megkérdezettek megfelelő randomizációjával old—
ható meg,
Különböző szerzők részletesen vizsgálták e té—
nyezők speciális hatását. Ilyenek például a sűrűn lakott városi kerületek és a bünözés összefüggése, ami — mint ismeretes — előnytelenül befolyásolja a válaszadási készséget. Egyes kutatások szerint nagyobb válaszolási hajlandóság tapasztalható a
többszemélyes háztartásokban, mig sokkal kisebb,
részben az említett okok miatt, az egyszemélyes háztartásokban, különösképpen az idősek esetében.
Számos egyéb tényező is vizsgálható, mint például a nemzetiségi hovatartozás, az iskolázottság, a tár—
sadalmi helyzet stb., amelyeknek hatása nem mér- hető egyértelműen. Végül meg kell jegyezni, hogy a megkérdezések eredményességét a mintavételi terv—
vel kapcsolatos megoldások, a válaszolók terhelése, az egyes családokon belül a személyek kiválasztása stb. befolyásolják.
* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a ,,Statisztikai Irodalmi Figyelő "-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli,
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk-ismertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.
6*
852
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖA tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az említett tényezők között jelentős a kölcsönhatás.
A személyes megkérdezést végzők eredményessé- gének és viselkedésének tanulmányozása az Egye- sült Államok Népszámlálási Hivatala (U.S. Cenzus Bureau) által összeállított kérdőív segítségével tör- tént, és 3 felvételben (a fogyasztói kiadások negyed- évenkénti felvétele, az országos egészségügyi felvé- tel és a bűnözést vizsgáló országos felvétel) részt vevőkre terjedt ki.
Az összeírások sikerességét vizsgáló kérdőívet
postán juttatták el azokhoz az összeirókhoz, akik
az említett 3 felvételt végezték. A válaszokat termé- szetesen bizalmasan kezelték. A kiküldött kérdő- ívek 97,1 százaléka, 1013 kérdőív érkezett vissza.
Ezek közül jó néhányat különböző hiányosságok miatt figyelmen kívül hagytak, így összesen 711 kérdőívet elemezték. A személyiségi jogok korlátoz- ták azt, hogy a kérdezettek elemzését, csoportosítá- sát különböző demográfiai jellemzők szerint is elvé—
gezzék.
Az elemzés során a függő változó az 1989 októ- bere és 1990 márciusa közötti 6 hónapos időszak eredményessége, a válaszolási arány volt. A vála—
szolási arányt a meghiúsulások oka szerint nem vizsgálták, így az nem csak a megtagadásokat tar- talmazta. (A 3 említett felvételben a megtagadások aránya lényegesen különböző.)
Az említett 3 felvétel sajátosságai csak korláto- zottan teszik lehetővé a kapott eredmények más felvételre történő általánosítását. Ugyanakkor a mért eredmény, a válaszolási arány nyilvánvalóan olyan tényezőktől is függ, mint az egyes kérdezőbiz- tosok rátermettsége, képzettsége, illetve a képzés hatékonysága.
Az eredmények mindenekelőtt azt jelzik, hogy a felvételek végrehajtásának eredményessége szoro- san összefügg a mintába került körzetek sajátossá—
gaival. A népsűrűség, a bűnözés mértéke negatívan befolyásolta a megkérdezések eredményességét. A háztartások nagysága is hasonló eredményt muta-
tott valószínűleg azzal összefüggésben, hogy a há—
rom felvétel mindegyikében a háztartás összes fel- nőtt tagját meg kellett kérdezni, s így a kikérdezés nagyobb létszámú háztartások esetében nagyobb megterhelést jelentett. A várakozással egyezően az idősebbek lakta körzetekben is alacsonyabb volt a válaszolási arány, viszont a gyermekes családok esetében nagyobb.
Az összeírók gyakorlottsága erősen pozitív ha—
tást mutatott a válaszolási arányban, még abban az esetben is, amikor a különböző jellegű körzetek sajátosságait is figyelembe vették. Ez tehát egyértel—
műen látszik bizonyítani a kérdezőbiztos gyakor- lottságának fontosságát. Ugyanakkor az, hogy egy összeiró milyen széles körű tapasztalatokkal rendel—
kezett, nem bizonyult szignifikáns tényezőnek.
A kutatás során alkalmazott modell lehetővé tette annak vizsgálatát is, hogy a népesség jellemzői és a kérdező gyakorlottsága milyen kölcsönhatás—
ban van. Ez, valamelyest meglepő módon, azt jelez- te, hogy a sűrűn lakott területeken kisebb haté—
konysággal tudnak működni a gyakorlottabb ösz- szeírók, mint a falusias jellegű településeken.
A tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a tapasztaltabb kérdezőbiztosok sikeresebbek a ki—
kérdezések végrehajtásában. Az a kísérlet azonban, hogy ennek okát, magyarázatát is megtalálják, lé—
nyegében sikertelen volt. Ez feltehetően az alkalma- zott modellek hiányosságával magyarázható. Meg kell jegyezni, hogy a tanulmányban a válaszadási arányt vizsgálták, nem a megtagadás mértékét. így valójában meg kell különböztetni azt, hogy ha vala—
ki egy vonakodó személyt sikeresen rávesz a válasz- adásra, attól a esettől, amikor egyéb okok (például a kapcsolatteremtés hiánya) miatt hiúsul meg a felvétel. Végül azt is meg kell említeni, hogy az összeírók számos olyan személyes vonása (fellépés, öltözködés, hanghordozás stb.), is befolyásolhatja eredményességüket, amelyeket nem vizsgáltak.
(Ism.: Marton Ádám)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
LARSEN, II.—SHAH, A,:
ENERGIAADÓ A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
(Combatting the ,,Greenhouse Effect") — Finance and Development. l992. december. 20—23. p.
A Világbank tanulmánya a világ hőerőműveinek környezeti hatásait elemezve az energiaárak változ- tatásának várható következményeit elsősorban a
légkörbe jutó széndioxid, az ún. ,,melegházhatás"
tekintetében mutatja be. A szerzők az 1992. júniu- sában, Rio de Janeiróban megtartott környezetvé- delmi csúcstalálkozón több mint 150 ország által aláírt szerződés megvalósításának gazdasági eszkö—
zeit a finn, a holland és a svéd ,,szénadó" eddigi tapasztalatainak felhasználásával vizsgálják. A széndioxid-szennyezés mérséklésére az Európai Kö—
zösség (EK) is energiaadók bevezetését tervezi. Je—
