Az időmérleg-vizsgálatok néhány, a mezőgazdasági népességre vonatkozó eredménye

AZ lDÖMÉRLEG-VIZSGÁLATOK NÉHÁNY,

A MEZÖGAZDASÁGI NÉPESSÉGRE VONATKOZÓ EREDMÉNYE* l '

FERGE SÁNDORNÉ

,, A Központi Statisztikai Hivatal eddig két szélesebb körű időmérleg—felvé—

telt hajtott végre. Az első csak a városban élő asszonyo kra korlátozódott. A má—

sodik, az 1963. évi felvétel azonban, amely egy sokrétű rétegvizsgálatot egészített ki, összesen 12000 embert ölelt fel, és ezen belül "mintegy 3600 személy ter-—

melőszövetkezeti családokhoz tartozott.i

A termelőszövetkezerti családokna vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy az életmód szempontjából a mezőgazdasági népesség mind a mai napig sajátos helyzetben van Magyarországon. Ebben csak részben játszanak közre olyan tényezők, amelyek minden országban megtalálhatók, mint például a mezőgazdasági munka sajátos, a munka természetében vagy körülményeiben rejlő vonások (például a természettel való közvetlen kapcsolat, az időjárástól való kisebb—nagyobb függőség). A mezőgazdasági életmódot formáló tényezők másik része —-— és elsősorban ezek tükröződnek az időmérlegben —- Magyar—

ország sajátos történehni-társadalnú—gazdasági feltételeinek talaján jött létre.

Az egyik ilyen sajátosság, hogy a tradicionális mezőgazdasági termelési mód viszonylag későn kezdett átalakulni. A külső alapfeltételek az utóbbi 20 évben gyökeresen át is alakultak, a hagyományos családi munkaszea'vezet azonban, ha a korábbinál szűkebb területen is, fennmaradt. A másik, a napi időbeosztás szempontjából nagyon fontos körülmény a mezőgazdasági termelés ciklikus- sága, ami a télen is munká—t biztosító kiegészitő üzemágak hiánya, továbbá a munkacsúcsok gép— és munkaerő-problémái miatt lazább és feszítettebb élet—

ritmust követelő időszakok váltakozását, éles elkülönülését eredményezi. A har—

madik fontos tény az, hogy noha a ,,mezőgazdasági népesség" és a ,,falusi népesség" nem teljesen azonos kört jelöl, annyi azért igaz, hogy a mezőgazda—

sági népesség túlnyomó része falusi viszonyok között él. Márpedig a 53111 külső feltételei ez általános légköre még nagyon eltérnek a városi feltételektől, és így a lakóhely az életmódot jelentősen befolyásolja. Végül sajátos körülmény az, hogy a mezőgazdasági népesség túlnyomó része terrnelőszövetkezeti tag,

' A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) által 1966. október 31-—

november 12 között Budapesten rendezett Szemináriumon megvitatott dolgozat.

! Az idömérleg—vizsgálat részletes eredményeit és módszereit ,,A nap 24 órája" c. kiadvány tartalmazza. (Statisztikai Időszaki Közlemények 75. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1965.

155 old.)

FERGENE: IDÓMÉRLEG—VIZSGÁLATOK 70 5

és a temnelőszövetikezeti tagak mezőgazdasági munkája kettős: a közös gazda—

ságban végzett munka mellett az ún. háztáji gazdaságban is dolgoznak. Az ősz- szes mezőgazdasági tennelőmunkának kb. 40 százalékát e saját gazda-ság munkáinak ellátása köti le. A kétféle munka között területileg, munkaszerveze—

tileg, a munkavégzés feltételeiben stb. lényeges különbségek vannak. Mind—

ehhez járul az a körülmény, hogy Magyarországon igen jelentős a kétlakiság:

az összes olyan háztartás közül, amelyhez termelőszövetkezeti tag tartozik,

több mint harmadrészben munkabéres kereső is van.

A továbbiakban a mezőgazdasági időbeosztás általános sajátosságainak rövid leírása mellett két vészkérdéssel foglalkozunk: az egyik kérdés a családon belüli munkamegosztás jelenlegi helyzete, a másik pedig a falusi szabadidő- eltöltés néhány problémája.

A) A napirend általános struktúrája

A mezőgazdasággal kapcsolatos említett sajátos körülmények a következő—

ket eredményezik: a téli időszakban a termelőszövetkezetek tényleges tagjai átlagosan napi 5,9 órát töltenek a közös gazdaságban, és további 1,5 órát for- ditanak a háztáji munkára. A termeléssel eltöltött idő egy órával kevesebb, mint a munkásaümhnazotti keresőknél. A felszabaduló idő részben a házi

munkánál ,,fogy el", részben az alvásra, pihenésre forditott időt növeli., Azaz:

a falusi körülmények és lehetőségek, valamint az ,,aktív" kikapcsolódásra irá—

nyuló igények hiánya miatt a kevesebb kötöttség ellenére a temelőszövetkezeti keresőknél az aktivan töltött szabadidő ebben az időszakban sem több, hanem kevesebb, mint a munkásoknál és alkalmazottaknál.

A nyári munkák időszakában már megszűnik ez a viszonylagos kötetlen- ség. A tennelőszövetkezeti tagok átlagosan mintegy 8 órát töltenek a közös gazdaságban, ezen belül a férfiak napi 10 órát, a nők napi 5 órát, Ez — ha ide számítjuk a munkahely és a lakás közötti közlekedést, valamint a saját gazda—

ság munka—, pontosabban időigényét -—— azt jelenti, hogy a nyári csúcsidőszak;

ban a mezőgazdasági termelés a tennelőszövetkezeti tagok közül a férfiaknál 12,3, a nőknél 8,4 órát köt le. Kétségtelen, hogy ez az idő-mennyiség nem jelent megsZakitás nélküli termelőmunkát. Az időmérlegben ,,közös gazdaságban töl—

tött időként" jelenik meg (_a félórás ebédidő kivételével) az az egész napsza- kasz, ami a termelőszövetkezeti közös területre való belépéstől annak elhagyá—

sáig eltelik. Ezen belül nem kevés az az idő, ami a munka kiosztásával, a szer- számok Válogatásával, a kijelölt terület megközelítésével, a számításokban szereplő félórás ebédidőt esetleg jóval meghaladó déli pihenővel, alkalomadtán az eső vagy a túlságosan nagy meleg miatti munkamegszakításokkal eltelik.

A napi munkaidő a lakosság más rétegeinél sem jelent természetesen megszakítás nélküli termelőtevékenységet, de nagyon valószínű, hogy a mun- kahelyen töltött idő és a ténylegesen végzett munka időtartama között másutt nincs ilyen (1,2——2) órás különbség. Ugyanakkor az is igaz, hogy jóllehet a közös gazdaságnál elszámolt idő nem mind munkaidő; de azért kötött, lekötött időről van itt is szó, ami egyfelől sokszor meglehetősen fáradságos is lehet (pél-

dául kimenni a határba), másfelől nem használható fel más célra. így —-—- úgy

véljük — nem túlzás, ha a nyári időszakban felvett időmérleg adatai alapján a termelőszövetkezeti parasztság nagy leterheltségéről beszélünk. Ez a leter- heltség azt eredményezi, hogy az alvás ideje átlagosan 7 órára csökken. Emel-

lett a szabadidő napi átlaga is minimálisra, kb. 1—1,5 órára csökken.

706 mea sem ,

A feszített ütem nemcsak a keresőket, hanem lényegem a walád M tagját érinti, a segítő maládtagokat, a nem keresőket, sőt a mezőgaedeeágon

kívül munkát vállaló munkabére-s kevesőket is.

í. meta

Az átlagos napi időbeoxztás a termelőszövetkezeti háztartások tagjainál (óra, tizedére)

T

erme

15: 6

ve -

c

g

315133 "Tálm'

er-

Alkalmamba

Meanevezés kezeti (aggok !:elűszgggtkezeti Nem keresők mó keresün-

keresók ,

Téli időszak

Kereső tevékenység ... 5,9 0,5 0,3 8,1

Saját. gazdaság ellátása ... l,,5 2,3 LG 0,3

Együt! . ... ,_,... 724 2,8 1,9 8,4

Házi .munkák ... 2,3 6,4 6,0 1,4

Gyermekek ellátása. és egyéb elfoglalt,-

ság ... o,6 o,9 1,2 (),—4

Együtt ... 2,9 7 ,3 7,2 1,,8

Alvás ... 8,4 8,9 9,2 8,1

Személyi ellátás ... 2,7 2,5 2,5 2,6

Együtt ... II,] 11,4 11,7 10,7

Szabadidő ... 2,6 2,5 3,2 3,1

Öaszesen 24,0 24,0 24,0 * 24,o

Nyári idöszak

Kereső tevékenység ... 9,9 25 LE 8,í6

Saját gazdaság ellátása ... 1,5 4,0 3,2 0,8

Egyutt" ... 11,4 6,5 4,7 9,4

Házi munkák ... 1,4 5,7 5,7 1,7

Gyermekek ellátása és egyéb elfoglalt— ,

ság ... 0,3 0,7 m 04

Együtt ... 1 ,? 6,4 6,8 2,1

Alvás . ... 6,8 7,0 7,7 7,2

Személyi ellátás ... 2,6 2,5 2,6 2,6

Együtt ... 9,4 9,5 103 9,8

Szabadidő ... 1,5 1,6 2,2 2,7

Összesen 24,0

24,0 24,0 24,0

B) A családon belüli munkamegosztás

A családon belüli munkamegosztás elsősorban nemek közöm munkameg—

osztást jelent.

A tennelőszövetkezebek közös mimkájábe a nők sokkal kevésbé kepesek)!!—

nak be, mint a férfiak. A közös gazdaságban hölfbött átlagos napi munkaidő télen, illetve nyáron a férfiaknál 6,6, illetve 10,1 óra, a nőknél LB, illetve 5,3 óra. Ez közvetlenül annak tudható be, hogy a tendenereeem, egüz éven át munkát biztosító munkakörökben — irányító—smő posztokon, az állatte-

IDÖMERLEG—VIZSGÁLATOK 707

nyésztésben, az ipari szakmunkákxnál —- túlnyomórészt férfiak dolgoznak. (Köz—

vetve, illetve mélyebben számos más ok is hat.)

2. tábla

A munkaegységek teljesitésének megoszlása nemenként 1962-ben

—50 ! 51—100 101—200 1 201—300 301—

Megnevezés Összesen

munkaegységet teljesítők aránya. (százalék)

Férfiak ... 3 5 15 16 61 100

Nők ... 16 20 37 16 11 100

A nők fő munkaterülebe a saját, a háztáji gazdaság. A mezőgazdasági ter-

melőtevékenységre forditott munkaidőnek közel 40 százalékát köti le a saját

gazdaság munkáinak ellátása. Ez a munka — a hagyományos társadalmi és családi munkamegosztás folytán —-— elsősorban a nőkre hárul. A bermelőszö—

vetkezeti háztartásokban a férfiak és a nők erénye 43, illetve 57 százalék. Az összes mezőgazdasági munkának kb. 45 százalékát, a háztáji gazdasággal kap- csolatos munkáknak pedig mintegy háromnegyed részét (73 százalékát) az esz- szonyok végzik el.

C) Szabadidő —— pihenés

A parasztság munkával való leterheltsége tehát —- főleg a. nyári időszak- ban, de általában is —— igen nagy. Minthogy ez nemcsak azt jelenti, hogy a

munkaidő sok, hanem azt is, hogy sokszor nehéz körülmények között végzett,

kimerítő fizikai munkáról van szó, a munka utáni fáradtság, kimerültség erő—

sen befolyásolja a szabadidő eltöltée'ének módját, meghatározza az ,,aktív ki- kapcsolódásra" irányuló igényeket. Emellett számos objektív és szubjektív körülmény hat a szabadidő kihasználására. Egyrészt falun nyilvánvalóan kor-

látozottak a szórakozási lehetőségek.2 Másfelől — ezt is az objektiv körülmé—

nyek közé kell számítanunk —— a háború előtt a parasztság nagy többsége az

anyagilag és kulturálisan kisemmizettek közé tartozott, s ha anyagi helyzete azóta sokat javult is, a kulturális színvonal változása ezzel sok tekintetben nem tudott lépést tartani: a mezőgazdasági népesség kulturális felkészültsége, iskolázottsági színvonala az átlagosnál ma is rosszabb, és ez elzárja előlük a

szórakozásakikapcsolódás számos lehetőséget. Az objektív körülmények mellett

igen elevenen él és hat ma is az a hagyományos paraszti ethosz, amely alig ismeri a ,,lustaságra való jog ", amely a nem feltétlenül szükséges vagy éppen látszatmunkát is többre értékeli a semmittevésnél (és minden semmittevés, ami nem munka), és ami éppen ezért gátolja a munkaszervezés és a munkafolya—

matok racionalizálására és ezzel a munkaidő rövidítésére irányuló törekvéseket.

E körülmények mindenekelőtt a szabadidő hosszára. hatnak, azt rövidíük.

Az objektív körülmények — a munka mennyisége — elsősorban nyáron hat—

nak, és szorítják le a keresők és a nem keresők alvásidejét, szabadidejét egy—

aránt. Télen a szubjektív tényezők hatása erősödik, és főként ezért a

kötöttségek lazuláse elsősorban az alvásidő növekedését jelenti, de a szabadidő

igy is rövidebb, mint a legtöbb más társadalmi rétegnél.

' A televízió a felvétel időpontjában falun még viszonylag ritka volt: csupán a megfigyelt termelőszövetkezeti háztartások egy százalékának volt készüléke, a kultúrházakban viszont már többnyire volt tévé.

708 , , magam: mommem" ' ** - m

* _, 3; tábla

Alvásíáő és szabadidő a főbb rétegeknél

(óra, tizedóra)

Aktí , töltött

Aháaldó az;?)gdida

Megnevezés

Férfiak Nők Férfiak Nök

Vezetőállásúak, értelmiségiek ... 7 ,4 7,7 3,5 ' 2,7 Egyéb szellemi dolgozók ... 7 ,6 7,7 3,5 233 Szak- és betanított munkások ... 7,8 7,8 2,9 ÉJ Egyéb fizikai dolgozók ... 8,2 8,0 2,7 2,0 Összes munkás-alkalmzott ... 7,9 738 3s0 33 Termelőszövetkezeti tagok

télen ... . . . . 8,3 8,7 2,4 2,5 nyáron ... . . . . 6,7 7 ,O LI 05

PESIOME

sav

ABTOp nounepraeT paccmm-penmo nnnazvmxv vcnomm mmm erCTbHHCKOFO Becenenng c 'rouxn sperma HCHOHbSOBaHHH BpeMEHH Ha ocnoae Gananca BDEMBHH, oxna'ruaaromero 12 Tucm uenosexc, 143 uncna Kompux 3600 omocunocs K CEMbHM erC'rbnM-Roonepamsos,

,Ilannbxe noanonnm cOnOCTaBHTb nonomeane paőomnxon'cenbcxoro xoanücma c oc'ranb- Hmm cnosmn, npenocmnnmm nndpopmaumo o Buy-rpucemeünom paaneneunn prna " nemm.- sonanuu csoöozmoro Bpemenu co c'ropouu erc'rbfmcma. -

SUMMARY

The paper deals with the development of the circumstances of life of those engaged in agriculture from the side of their time—use, on basis of the time budget

of;_i§000 persons, out of which 3600 persons belonged bo producer's co—operative fama es.

The data pennit a comparison of the conditions of those engaged in amicultume With the conditions of those in other strata, giving also information on the division of labour wit-.hm the iamiiy and on the leisur-e—use of the peasantry.