STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ
659
Ez az adatgyűjtés 1965 óta folyik, 4 szó- zalékos minta segítségével. A munkabérek konjunkturális elemzésének fő eszköze azon- ban továbbra is a Munkaügyi Minisztérium régóta folyó negyedéves vizsgálata marad (létszámok, munkaidő. órabérarány), ame- lyet a keresetekre vonatkozó féléves felvéte-
lek egészítenek ki.
A népszámlálásból nyert. 50000 háztartás- ból álló minta alapján készül a háztartások jövedelmének szintetikus vizsgálata.
3. A Háztartások életkörülményei—Kiske—
reskedelmi árak elnevezésű szolgálat a fő- osztály harmadik egysége. A Kiskereskedel—
mi árak osztályának elsődleges feladata a havi árindex kidolgozása, melynek alapján történik a szakmunkások bérének, az egyéb béreknek. fizetéseknek, nyugdíjaknak és jut- tatásoknak az inflációs rátához való igazítá- sa. A francia kiskereskedelmi árindex közzé- tétele azonban jóval lassúbb. mint más or- szágoké, aminek oka az, hogy havi 160000
órfeljegyzésből jön létre.
Az életkörülmények és lakáskörülmények vizsgálata majdnem kizárólag a háztartási mintavételes felvételekre épül. Ezek rendkí- vül részletes statisztikai kérdőívek segítségé- vel folynak.
Az elmúlt két évtizedben a következő fel- vételeket végezték:
1. általános felvétel a háztartások fogyasztói kí- adásairól,
2. funkciók szerinti speciális felvételek az élelmi—
szer—fogyasztásról, a lakáshelyzetről, az egészség- ügyi kiadásokról, a ruházkodást kiadásokról, a ház- tartás felszereltségéről, a közlekedésről és a szün-
időrő!,
3. időszakos konjunktúrafelvétel a fogyasztóknál a vásárlási szándékokról, valamint az országos gazda-
sági helyzetről alkotott véleményükről,
4. felvétel a háztartások megtakarításaíról e's va- gyona'ro'l,
5. felvétel a háztartások nem anyagi vonatkozású magatartásairól és életkörülményeiről (szabadidő- magatartás, időmérleg, a lakáskörnyezet, a hátrá—
nyos helyzetűek körülményei).
A felsoroltakon kívül egy külön osztály ké—
szíti a retrospektív elszámolásokat és a rövid távú előrejelzéseket. A háztartások fogyasz—
tási adatai alapján ökonometriai modellek készülnek a fogyasztás előrejelzésére (volu- menben és árban).
A Mintavételi módszerek osztályának fel—
adata a népszámlálásra épülő mintavételi alap továbbvezetése. a minták sorsolása és
a hibaszámítás.
Végül, közvetlenül a főosztályvezető alá van rendelve a Données sociales (Társadalmi adatok) című kiadvány szerkesztősége. Ez a kiadvány összefoglalja az lNSEE és az érin- tett minisztériumok adatait, és különböző ta- nulmányokkal, cikkekkel kiegészítve publikál- ja azokat.
(lsm.: Szomor Kornélné)
MACURA. M.:
A NÉPESSÉGGEL KAPCSOLATOS MULTIDISZCIPLINÁRIS OKTATÁS
(Problemi multidiscipliname nastave o stanovnist—
vu.) — Stanovnistvo. 1975. 3—4. sz. 1976. 1—2. sz.
5—21. p.
A második világháború után világszerte ro- hamos fejlődésnek indult a demográfia tudo- mánya. Ebben a folyamatban Jugoszlávia is tevékenyen részt vett. A jugoszláviai demog- ráfiai kutatók az 1960-as években jelentős impulzusokat kaptak. amikor megalapították a Demográfiai Kutató Központot, s megin- dultak a szervezett. rendszeres, a tervezés, és a gazdaságpolitika kialakításához szük—
séges kutatások. A szerző véleménye szerint az utóbbi években azonban lemaradás ész- lelhető: a népességtudomány elmarad a ví- lágszínvonaltól. Ennek okát a demográfia oktatásának visszaszorulásában. s a demog- ráfus szakemberek ebből következő hiányá- ban látja.
A szerző a szakemberképzés fejlesztésére két lehetőséget lát.
Az egyik alternatíva a külföldön történő képzés, olyan demográfiai kutató központok—
ban, ahol az oktatás és a kutatás együtt fo- yik.
A másik alternatíva a hazai képzés, amit azonban csak centralizált képzési rendszer—
rel lehet megoldani, egyrészt a rendes egye- temi oktatás második fokozata, másrészt a továbbképzés keretében úgy, hogy az egyete- mek együttműködve, közös képzési progra- mot indítanak el. E program megkezdéséhez a fontosabb feltételek az oktató apparátus, a kutatási bázis, a megfelelő létszámú hall—
gató és a szükséges oktatási program kidol—
gozása.
Az oktatási programhoz elsősorban néhány nagyobb, átfogó témát kell kidolgozni, ame- lyek az oktatás során prioritást nyernek. llyen terület a demográfián belül a népességrep- rodukció, a családtervezés, a demográfia al- kalmazása a várostervezésben és a területi tervezésben, a népességgel összefüggő kér- dések a regionális tervezésben, a gazdasági.
demográfiai, társadalmi interakciók tanul- mányozása stb. A továbbképzés megkezdé- sekor az elsődleges fontosságú területek a
következők.
A demográfia posztgraduális oktatási programjának tartalmaznia kell a demográ- fia formai és tartalmi anyagát, nagy figyel—
met kell szentelnie a dinamikus és a struk—
turális elemzésnek. megbízható demográfiai és népesedéspolitikai előrejelzések készítése érdekében.
A regionális fejlesztés és a népesség kér- désének fontossága következik a differen- ciált fejlesztés demográfiai vonatkozásaiból és abból a visszahatásból, amelyet a népes-
ség gyakorol erre a fejlesztésre.
660
A demográfiai. gazdasági és társadalmi tényezők és folyamatok kölcsönhatása — mint új. interdiszciplináris terület — témáit, mód- szereit és tartalmát tekintve, nagy figyelem- re tarthat számot. Különösen nagy jelentő—
sége van a gazdasági, társadalmi és demog- ráfiai változók dezaggregálásának és a köz- tük fennálió kapcsolatok feltárásának. Ezen a téren az oktatásnak két célt kell szolgál—
nia: egyrészt. hogy a hallgatók megértsék a fejlődési folyamatokat; másrészt hogy ta- nulmányozzák azok lényeges alkotórészeit. és hogy alkalmazni tudják a modern tudomány
eszközeit a demográfiai kutatásban.
Az említett területek jellemző vonásai:
1. sok közös elemet tartalmaznak, különösen a demográfiai jelenségek és alapvető módszerek te-
kintetében;
2. a leglényegesebb különbsé e területek között a probléma megközelítése és sáfyozása, valamint az
alkalmazott módszerek tekintetében van:
3. komplementaritásuk nagyfokú.
Mindezek lehetővé teszik az oktatás pár- huzamos megszervezését, hogy minden terü—
leten megfelelő mértékben helyet kapjanak a közös, általános és a speciális elemek. Vi- szonylag kis létszámú —— különálló, de egy- mással szoros kapcsolatban levő — hallgatói csoportokat lehet ezek alapján szervezni.
és a hallgatók már a második szemesztertől kezdve bekapcsolódhatnának a gyakorlati
kutatómunkába is.
STATISZTiKAl lRODALMl FIGYELÓ
A szerző a továbbiakban az oktatási prag—
ramba felveendő ismeretelemeket mutatja be a következő öt csoportba sorolva azo-r
kat:
1. matematika, a statisztika elmélete, rendszerei- mélet és rendszerelemzés, programozás, számítástech- nika. :: tudományos kutatás módszertana. idegen
nyelvek;
2. népességgenetika, a demográfiai elemzés el-v méiete. népességmodeilek, népességstatlsztika, mód- szerek, demográfiai elemzések, népességeiméletek.
antropageográfia, népességtörténet, demográfiai elő- rejelzések, a demográfia önálló tudományterületei:
3. a gazdaság- és társadalomstatisztika rendsze-r re. a társadalmi elszámolási rendszer. gazdaságai- méiet. a gazdasági fejlődés elmélete, a regionális fejlődés elmélete. gazdasógföldrajz, a család- és te- lepülésszociológia a társadalmi és gazdasági rend-r szerek és intézmények, a munkagazdaságtan és a foglalkoztatás elmélete, az oktatásgazdaságtan, az ökonometriai fejlesztési modellek és multidiszcipli—
náris modellek;
4. a pszichológia elemei, a reprodukciós maga-—
tartás elmélete, a szociálpszichológia elemei, a kommunikáciáelmélet;
5. általános fejlesztéspolitika, népesedéspolitika,.
regionális fejlesztési politika.
Természetes, hogy a felsorolt témák nem egyformán fontosak mindhárom emlitett te—
rület számára.
Figyelembe véve a hallgatók előképzettsé—
gében meglevő különbségeket, hasznos len- ne. ha a stúdiumokat nagymértékben indi—
vidualizálni lehetne. —
(ism.: Szabóné Horváth Beáta)
GAZDASÁGSTATISZTlKA
SZABADSÁGOS ÉS UDULÉS! CÉLÚ UTAZÁSOK
(Urlaubs- und Erhalungsreisen 1976/77. — Handel, Gastgewerbe. Reiseverkehr.) Statistisches Bundesamt.
Wiesbaden. 1978. 56 p.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal először 1962-ben hajtotta végre és azóta hat alka- lommal ismételte meg .,Szabadságos és üdü—
lési célú utazások" c. adatfelvételét. A vizs- gálathoz használt minta 1962-ben és 1972- ben 1.0 százalékos, az 1966.. 1969., 1971., 1975. évi, valamint a legutóbbi 1976/77—re vonatkozó minta O,1 százalékos volt. Ez utób- bi azt jelentette. hogy mintegy 62000 em- bert kérdeztek meg 1976 áprilisa és 1977 márciusa között utazásairól.
A vizsgálatba korra való tekintet nélkül vonták be a lakosokat. A felvétel tárgya volt minden olyan utazás, amelynek időtartama 5 vagy annál több nap és indítéka nem hi- vatalos vagy üzleti ügy volt. Figyelembe vet—
ték a rokonlátogatás célú vagy a saját ún.
,,második lakásokba" történő utazásokat is.
Valamennyi mintába került személy, vala- mennyi utazásáról külön kérdőív készült.
Egy-egy út (földrajzi) céljának azt a telepü-
lést tekintették, ahol a megkérdezettek cr leghosszabb időt töltötték, ha ez több tele-—
pülés esetén egyenlő volt. akkor a távolabbi;
minősült közülük az utazás célpontjának. Az utazásokhoz kapcsolódó kiadásnak tekintet—
ték az útiköltséget. a szállásdijat, az étke—
zési (ellátási) költségeket, de figyelmen kívül hagyták a tartós fogyasztási cikkek vásárlá—
sára forditott összegeket, továbbá az utazást megelőző ruházati és sportfelszerelés jellegű beszerzéseket, még ha azok valamilyen mó- don kapcsolatba hozhatók voltak is az uta-
zással.
Az adatok azt mutatják, hogy 1976 áprilisa és 1977 márciusa között a Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin 61,4 milliós la—
kosságából 27.2 millió fő egy vagy több al- kalommal elutazott lakóhelyéről legalább öt napra. Ez 44 százalékos utazási intenzitás- nak felel meg. Az 1975. évi felvételhez ha- sonlítva a nyugatnémetek közül 1976—ban 6 százalékkal kevesebben utaztak, ugyanakkor, az utazási szokások. igények változását jel- zi, hogy egyre gyakoribb az ún. második sza- badság eltöltése. A megkérdezetteknek 1975—
ben 15. 1976/77-ben már közel 20 százaléka
