SZEMLE
525
tott fogalmak egymás közti logikus és számsze- rű összefüggése, ami a részmutatókat valódi rendszerré foglalja. Ennek nemcsak didaktikai, hanem óriási gyakorlati jelentősége van, mert elősegíti az idevágó hazai és külföldi adatok he- lyes értelmezését.
Kivételt képez a tőke. illetve a tőkeérték fogal- ma, mert az valószínűleg nem illeszthető be eb- be a fogalmi rendszerbe, mert az idetartozó va- gyontárgyak köre, azok értékelése és a bevonan—
dő gazdálkodó szervezetek szférája is más, mint amire a tanulmány a vagyonértéket értelmezi. Azt azonban kardinális kérdésnek tekinti, hogy a tő- keérték fogalmát mind mikro-, mind makrogaz- dasági szlnten ugyanolyan világosan meghatá- rozzák, mint a vagyonértéket, és a kettő közötti különbség fogalma, tartalma egyértelműen leve- zethető legyen. Elfogadta a környezeti tényezők- nek ,,vonal alatti" kimutatására tett javaslatot.
Megindokolta, hogy milyen okok miatt célszerű az erdők faállományát (hasonlóan a szőlők és gyümölcsösök értékét) elkülöníteni az alattuk le- vő földtől, s miért a föld alatt levő ásványi kincsek értékét a felettük fekvő föld értékétől.
Avagyonmérlegeknek a mikro- és a makrogaz- daság szintjére való értelmezése és az ezzel összefüggően felmerülő halmozódási problé- mákkal kapcsolatban az előadó azt az álláspon- tot fejtette ki, hogy itt semmiféle ellentmondás nincs, mint ahogy valójában a termelés mikro- és makroszintű mutatói között sincs. A tanul- mányban bemutatott vagyonmérleg egyaránt al- kalmas és értelmes eszköz bármilyen egyedi tu- lajdonosra és azoknak egyre magasabb szintre
aggregált csoportjaira. Ez a mérleg ugyanis min- den esetben félreérthetetlenül megmutatja avizs- gált szférában levő reáleszközök értékét és ugyanennek a szférának a saját tiszta vagyonát, ami mindig halmozásmentes. Ugyanakkor az ezekhez tartozó pénzügyi aktívák és passzívák minden szinten szembe vannak állitva egymás- sal, és egyenlegük valós gazdasági erőt, adósi vagy hitelezői poziciót jelez. Éppen az azonos sé- ma, az azonos fogalmi rendszer az, ami garantál- ja a mikro- és makrogazdasági adatok kapcsola- tát, az aggregálás és dezaggregálás lehetőségét, a fogalmi egyöntetűség fenntartását.
A Bizottság elnöke zárszavában elsimerően ér- tékelte azt a törekvést, hogy az előadás zárt, kon- zisztens rendszerbe kívánja foglalni a nemzeti va- gyon és a hozzá szervesen kapcsolódó más mak—
rogazdasági fogalmakat, s hogy ezekben a hazai konkrét viszonyok ismerete mellett tükröződnek a nemzetközi tapasztalatok is. Ismertette a vita résztvevőivel, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a közeli napokban véleményezés céljából meg- küldi a tárcáknak a tulajdonformák és a gazdái- kodási formák szerinti osztályozásra vonatkozó új javaslatát. Kiemelte, hogy a Bizottság elé terjesz- tett anyag és a vitában elhangzott javaslatok ter- mészetesen nem jelentik azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a vagyonértékelés munkáját magára vállalja. Megítélése szerint egy piacgaz- daság kialakítására törekvő gazdaságirányítás- ban az ilyen feladatok megoldása leginkább a pénzügyi kormányzat hatáskörébe illik.
