A szocialista Bulgária 35 éve

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

pontos mérések segítségével) az őszi búza és a burgonya hektáronkénti hozamának megállapítására. A mintavételi módszerek H. Strecker professzor (Tübingeni Egyetem) ajánlásain alapultak. Az évek során sikerült a termésbecslési módszereket úgy kifejlesz—

teni. hogy 1972-től már további három szán- tóföldi növényre (őszi rozs, nyári árpa, sze- mes kukorica) sikerült a reprezentatív fel—

vételt kiterjeszteni.

A minta elemeinek véletlen kiválasztása a föld megművelésére vonatkozó utolsó felvé- tel alapján, négy lépcsőben történt:

község.

mezőgazdasági üzem.

parcella,

mintaterület kiválasztása.

fit-"N." naaa

E reprezentatív felvételeknél a felvételi egység a mintaterület. A mintában 150 min- tavételi község 2—2 gazdaságát —-— vagyis 300 gazdaságot egy-egy terményfajta szerint —- választják ki a terület arányában. A kivá—

lasztott mintavételi gazdaságok tulajdonosa—

it törvényileg kötelezik a mintavétel elvég- zésére és a szükséges információk megadá—

sára. A terméseredmények megállapítása kü- lönböző módszerekkel történik. Az őszi bú- zánál, az őszi rozsnál és a nyári árpánál va—

lamennyi olyan gazdaságban, ahol kombájn- nal aratnak, a teljes cséplési eredmény alap- ján, az egyéb gazdaságokban az ún. mérő- keret segítségével (a mintaterületen átlósan 5, egyenként 1 négyzetméter nagyságú min- tán aratnak) állapítják meg a termésered—

ményeket. A korrekciós tényezők kiszámítá—

sa érdekében több szántóföldön végeznek próbaaratást és —cséplést, s végül az összes véletlen kiválasztással nyert megfelelő szán- tóföld cséplési eredményeinek számtani kö- zépértéke adja meg az országos átlagos hektárhozamot. Az össztermést az utolsó tel—

jes körű felvétel vetésterületének és a rep- rezentativ felvétel hektárhozamának szorzata adja meg (fajták szerint).

A továbbiakban a szerzők bemutatják a mintavételi módszereket és az ezek alapján megállapított terméseredményeket a burgo—

nyára és a szemes kukoricára. Részletesen foglalkoznak a reprezentatív állatszámlálás—

sal is. A reprezentatív állatszámlálások mód- szereinek kifejlesztésében jelentős szerepe volt még az 1950—es években dr. Lothar Bossenak, továbbá dr. L. Schmetterernek és dr. Roppernek.

A szerzők tárgyalják cikkükben a termő gyümölcsösök felvételi és (: gyümölcsfaállo- mány továbbvezetési módszereit. valamint az almatermés becslését és prognózisok szá- mítását a mintavételi módszerek segítségé- vel. Ezek kidolgozása azonban még kísérle-

ti stádiumban van.

(lsm. : Kármán Tamásné)

70

433

A SZOCIALISTA BULGÁRIA 35 ÉVE

(35 godini szocialiszticseszka Bölgárija.) Komitet po edinna szisztema la szocialna informacija pri miniszterszkíja szövet. Szófia. 1979. 230 p.

A bolgár Minisztertanács mellett működő.

az egységes társadalmi információs rendszer kialakítására létrehozott Bizottság ,,A szo- cialista Bulgária 35 éve" címmel reprezen—

tatív kiállítású könyvet adott közre Bulgária felszabadulása. a dicsőséges szeptember9-í győzelem tiszteletére. A háromtagú szerkesz- tő bizottság által vezetett alkotói gárda 8 fejezetben mutatja be a bolgár népgazda- ság három és fél évtizedes fejlődését. rész- letesen ismertetve a fontosabb népgazdasá- gi ágak, az ipar, az építőipar, a mezőgazda- ság. a szállítás és hírközlés terén elért ered- ményeket. Az olvasó képet kaphat a szoci- alista életmód kialakítása, a nép kulturális és szociális életszínvonalának emelése érde- kében kifejtett erőfeszítésekről, és arról a sze- repről, amelyet Bulgária a nemzetközi mun- kamegosztásban betölt.

D. Balevszki, a Bizottság elnöke a kötet előszavában hangsúlyozza annak a gyöke- res változásnak a jelentőségét, amelyet a bolgár nép történetében a szocializmus ki—

vívása hozott. Ennek a történelmi sorsfordu—

latnak eredményeképpen jöttek létre azok a feltételek. amelyek létrehozták a fejlett gaz—

dasággal rendelkező szocialista tárasadal-

mat.

Az első fejezet (35 éves töretlen társa- dalmi és gazdasági fellendülés) az eddig megtett utat értékelve utal azokra a ne- hézségekre, amelyek a szocialista jelen és a nem is távoli tőkés múlt közötti számvetés elvégzésekor adódnak, hangsúlyozva. hogy a két társadalmi rendszer közötti különbségeket pusztán számadatokkal érzékeltetni lehetet- len. A továbbiakban a szocialista demokrá—

cia közvetlen és közvetett formáit taglalja.

Kiemeli az 1971—ben népszavazás útján el—

fogadott új alkotmány jelentőségét. melyben joai megfogalmazást nyertek a néni demok- ratikus állam új tendenciái, valamint elvei, és amely egyúttal a szocialista demokrácia egyik legfigyelemreméltább kifejezési for-

mája.

A második fejezet (Globális mutatószá- mok a gazdaság átalakulásának mérésére) először a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti időszak gazdasáni és ooli- tikai feladatait ismerteti, majd rövid törté—

nelmi áttekintés keretében bemutatja (: bol- aár gazdaság három és fél évtizedes fej- lődését. Utal az 1950-es évek dogmatikus szemléletéből eredő hibákra, amelyek a gaz- dasági fejlődés ütemét lelassították. Az eb—

ben az időszakban elkövetett hibákat, a ve- zetés gyengeségeit a Bolgár Kommunista Párt 1956. évi áprilisi plénuma tárta fel. A párt áprilisi vonalának következetes végre—

436

hajtásával sikerült elérni, hogy az egész gazdaságban uralkodóvá lett a szocialista tulajdon két formája. Hasonlóképpen ki- emelkedő jelentőségű volt a párt 1971. évi X. kongresszusa, amelyen elfogadásra ke- rült a párt új programja. ltt nyertek először megfogalmazást az érett szocialista társa- dalom felépitésének közvetlen, elsősorban gazdasági feladatai. Az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg a kétféle szocialista tulajdonforma egymásbaolvadása mind az iparban. mind a mezőgazdaságban. és ezek- ben az években jöttek létre a hatalmas. verti- kálisan koncentrált gazdasági egységek.

amelyek az állami és a szövetkezeti tulajdon- formából eredő pozitív vonásokat egyaránt magukban foglalják: a központi tervezés jó hagyományát, a szilárd munkafegyelmet az egyik oldalról, az önellátás elvét, azt. hogy a személyi jövedelem alakulása szorosabb függvénye a termelési eredményeknek, a má- sik oldalról.

A következőkben a fejezet rátér a szoci- alista forradalom győzelme utáni időszak másik jelentős feladatának elemzésére. azok—

ra az erőfeszítésekre, amelyeket a termelő- erők fejlesztése, a hatalmas beruházási program megvalósítása rótt a gazdaságra.

Az új beruházási programra épült a mére—

teiben és szerkezetében megújult ipar. a magas fokon koncentrált és gépesített me- zőgazdaság. és ez a program volt hivatott arra, hogy a népgazdaság számára szüksé- ges nyersanyagokat és energiát biztosítsa. A párt áprilisi plénumától kezdve fokozott fí- gyelmet szentelnek a felhalmozási és a fo- gyasztási alap helyes arányára, ettől az idő- szaktól kezdve érvényesül az az elv, hogy a főbb beruházásokat, a fejlesztések irányát időről időre meg kell határozni. Az 1949 és 1956 közötti időszakhoz képest 1957 és 1978 között a beruházások értékének átlagos évi nagysága meghatszorozódik. és az időszak végére eléri az évi 6,2 milliárd levát. Bár a gazdaság egésze arányosan fejlődik. a be- ruházások jelentős hányada az anyagi ter—

melésben és ezen belül is az iparban való- sul meg. Úgyszintén nagy jelentőségű volt a beruházások szerkezetének átalakítása, a hangsúly áttevődött a gépek és berendezé- sek arányának növelésére. Ezt az építési, sze- relési munkák költségeinekcsökkentésével, a technológia jobb megszervezésével sikerült elérni.

A sikeresen megvalósított beruházási programnak köszönhetően az eltelt 35 év alatt a Bolgár Népköztársaság megterem- tette azt az anyagi—műszaki bázist, amely- nek a termelési alapokban kifejezett értéke 1978 végére elérte a 67 milliárd levát. Bul- gáriában a háború előtt egy millióra volt tehető a munkanélküliek száma, és az ak—

tiv keresők 80 százaléka a mezőgazdaság-

ban összpontosult. A gazdaság iparosodása.

valamint a szocialista mezőgazdaság meg- teremtése lehetővé tette. hogy a foglalkozta- tottak nagy hányada az iparban,—az építő- iparban, a szállításban és a kereskedelem- ben, valamint a nem termelő szféra külön- böző területein találjon munkát.

A nemzeti jövedelem nagysága 1978-ban elérte a háború előtti legeredményesebb év nemzeti jövedelmének tízszeresét. 1971 és 1979 között a nemzeti jövedelem növekedé- si üteme 7.8 százalék volt, ami a világátiag kétszerese. A népgazdaság jelenlegi intenziv fejlődési szakaszában a legfőbb feladatot a gazdasági hatékonyság emelése és a minő- ség javítása jelenti. Az elért sikerek bizonyí—

téka az a tény. hogy az utolsó 8 év alatt a nemzeti vagyon megkétszereződött.

A harmadik fejezet (Bulgária — fejlett ipa—

ri ország) bemutatja a bolgár ipar főbb ága- zatait, azokat az eredményeket, amelyek Bulgáriát elmaradott mezőgazdasági or- szágból fejlett ipari országgá változtatták.

A legelső feladat a nehézipar megterem- , tése volt, az első ötéves terv (1949—1952) idején egy sor hatalmas nehézipari üzem épült fel.

A második ötéves terv időszaka alatt meg- kétszereződött a beruházások értéke. ekkor fektették le a fémkohászat alapjait.

A harmadik ötéves terv (1958—1960) fel- adata a nehézipar továbbfejlesztése: a gép- gyártás fejiesztése. a viiiamosenergia-terme- lés növelése, hatalmas vegyi gyárak, erőmű—

vek— építése.

A negyedik ötéves tervben a beruházási eszközök döntő része az energiát termelő iparágakba összpontosult.

Az ötödik ötéves terv (1966—1970) közpon- ti feladata a gépgyártás fejlesztése volt, ek- kor rakták le a korszerű gépipar alapjait.

A gépgyártásba. a vegyiparba és a villa—

mosenergia-termelésbe fektetett beruházási eszközök értéke elérte a 3,3 milliárd levát, és ezek az iparágak képezték a következő ötéves terv (1971—1975) fejlesztéseinek fő irányát, míg a hetedik ötéves terv első há- rom évében (1976—1978) ez az összeg már meghaladta a 8 miiliárd levát.

A háború befejezése után Bulgária egész terulete hatalmas épitkezéssé vált. Az épí- tőipar eleget tudott tenni a követelmények- nek. és lépést tartott a többi iparág fej- lődésével. Az e téren megvalósult eredmé- nyekről és a közeljövő célkitűzéseiről szól a negyedik fejezet (Az építőipar széles ala—

pokra helyezése). Az itt elért óriási fejlődést jól szemlélteti az, hogy az építőanyagter- melés 1978-ban elérte a háború előtti ter—

melés 170-szeresét. Az utóbbi években a könnyűszerkezetes építési mód Bulgáriában is tért hódított: tömeges alkalmazása lehe—

tővé tette a munkatermelékenység emelését.

STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ

437

az építkezések kivitelezési idejének. a költ- ségeknek csökkentését.

Az ötödik fejezetben (A szocialista mező- gazdaság fejlődése) nyomon követhetjük azt a fejlődést melynek során a mezőgazdaság—

ban a naturális gazdálkodást felváltotta 0 gépesített. nagyüzemi termelés. A bolgár falu életében végbemenő forradalmi válto- zások a szövetkezeti gazdálkodási forma el—

terjedésével következtek be, ennek köszön- hető a mezőgazdasági termelés méreteinek és színvonalának gyors növekedése.

Figyelemre méltó a munka termelékeny—

ségének növekedése, amely lehetővé tette a mezőgazdasági népesség egy részének az iparba való átirányítását. A munkatermelé- kenység indexe 1939-hez viszonyítva 1978- ban több mint kétszeresére növekedett. A horizontális és vertikális integráció, a ter- melés koncentrációja és szakosodása, vala- mint az iparral megvalósított szoros terme- lési—műszaki együttműködés jelenti a mező—

gazdaság számára a továbbfejlődés útját.

melynek fentieken kívüli alapvető feltétele a gazdasági hatékonyság állandó emelése.

A következő fejezet (A szállítás és hírköz- lés) rámutat arra, hogy Bulgáriában a szál—

lítás anyagi—műszaki bázisa a szocialista forradalom győzelme után — a kapitalizmus örökségeként — korszerűtlen volt. amely az ország növekvő igényeit nem tudta kielégí- teni.

A vasúti szállítás korszerűsítése mellett

—— erőltetett ütemben folyik a vasútvonalak villamosítása — a szállítás egyéb formái is elterjedtek. Előtérbe került a tengeri hajó- zás fejlesztése, amely az ország külkereske—

delmi forgalmának mind jelentősebb részét bonyolítja le.

A hetedik fejezetben (Aktív részvétel a nemzetközi munkamegosztásban) értékelést kapunk Bulgária szerepéről a KGST-ben.

Különösen nagy fontosságú a bolgár gaz- daság számára a Szovjetunióval megvalósí- tott baráti együttműködés. A külkereskedel- mi forgalom 57 százaléka bonyolódik a Szovjetunióval. Ugyanakkor az ország aktív külkereskedelmet folytat a többi szocialista és a fejlett kapitalista országokkal is. A fej—

lődő országokkal folytatott kereskedelemnek is egyre nagyobbak a lehetőségei.

Igen figyelemre méltók azok az adatok, amelyek az idegenforgalom fejlődését mu- tatják be. Míg 1960—ban mindössze 200000 külföldi turista kereste fel az országot, ad- dig 1978-ban a Bulgáriába látogatók száma 4 867000 fő volt.

Az utolsó fejezet (A szocialista életforma , térhódítása, a nép életszinvonalának eme- lése) a bolgár nép kulturális felemelkedé- séről ad számot. A jobb életkörülmények. a lakosság nagyobb jövedelme lehetővé tet- ték, hogy a fogyasztás szerkezete minőségi-

leg magasabb fokot érjen el. Emellett so—

kat fejlődött a lakosságnak nyújtott egész- ségügyi, kereskedelmi, kommunális szolgál- tatások színvonala, fokozódott az állami gondoskodás mértéke az anya- és csecse-

mővédelem területén.

Az életszínvonal emelkedése elsősorban a dolgozók reáljövedelmének emelkedésével mérhető, a növekedés e téren 1952-höz ké- pest 422 százalékos. A bolgár nyugdíjrend—

szer egyike a legdemokratikusabbaknak a világon. nincs a lakosságnak egyetlen olyan rétege sem, amelyik ne részesülne nyugdíj- ellátásban.

Az egészségvédelem és a szociális ellá- tás továbbfejlesztése az állami politika szer- ves része. A költségvetés jelentős összegeket áldoz erre a célra, így például 1978-ban ez az összeg 436 millió Ieva volt. Az egy or- vosra jutó lakosok száma 431 fő volt, s ily módon Bulgária ebben a tekintetben előke—

lő helyet foglal el a világban. E fejezet to- vábbi része bemutatja azokat az erőfeszíté- seket, amelyeket az állam a párt irányítá- sával a lakosság szelemi színvonalánakeme- lése, a kultúra terjesztése érdekében az el—

múlt három és fél évtizedben tett.

A kötetet grafikonok, diagrammok, statisz- tikai táblák egészítik ki. Több színes fény- képen megismerkedhetünk a bolgár nép eredményeivel, életének egy-egy mozzanatá—

val. Hiányoljuk az idegen nyelvű tartalom- jegyzéket; ez a kötet szélesebb körű elterje- dését segítené.

A szép kiállítású kiadvány szerkesztő bi—

zottságának tagjai: D. Micsev, G. Atanaszo- va és N. Gecsev voltak. A fejezetek szer- zői sorrendben: A. Löszkov, D, Fratev, P.

Sztoianova, P. Dínev, M. Kírilov, N. Gecsev, T. Goiopanov és G. Atanaszova.

(Ism.: Szűcsné Czapp Ibolya):

.

JUR'EV. V.:

A MEZÓGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSÁNAK USZTÓNZESE

(Sztimulirovanie roszta zagotovok szellszkohozjaj- sztvennoj produkcii.) —— Voproszü Ekanomikí. 1979. 5..

sz. 67—75. p.

A felvásárlás ösztönzésének eddig legál- talánosabb formája volt, hogy a terven fe—

lül átadott mennyiség után a termelő válla—

latok árkiegészítést kaptak. Ezen a cimen 1971 és 1977 között a kolhozok és szovhozok 19,8 milliárd rubelhez, összes nyereségük 37,3 százalékához jutottak hozzá.

A felvásárlás anyagi ösztönzését tovább kell fejleszteni, ugyanis az ösztönzési rend- szer néhány hiányossága az utóbbi időben egyre inkább felszínre került. Például az évi termésingadozás (váratlanul jó termés)