STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
KOROLEV, M. A. -- FIGURNOV. E. E.:
STATISZTIKA ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS A NÉPGAZDASÁG IRÁNYITÁSABAN
(Sztatisztika i ékonomicseszkij analiz v upravlenii narodnüm hozjajsztvom.) Ekonomika. Moszkva. 1985.
248 p.
A kötet tankönyvként jelent meg azzal a céllal, hogy a népgazdasági szintű vezető-to- vábbképzésben részt vevők számára segitsé- get nyújtson a statisztikai tudomány által adott eszközök megismerésében és eredmé- nyes felhasználásában napi munkájuk során.
A gazdasági elemzés. a különböző gazdasá- gi döntések meghozatala nem csupán az esz—
köztár ismeretét. hanem gyakorlati alkalma—
zását is igényli. A kötet anyagát a Szovjet- unió Minisztertanácsa mellett működő Nép—
gazdasági Akadémia ezért vette fel a tantár- gyak közé. A hallgatók fokozatosan sajátít- hatják el az egyszerűbb elemzési módszerek- től a bonyolultabb összefüggések feltárásáig az újratermelési folyamat naturális és érték—
beni jellemzését.
A könyv tizennégy fejezetéből az első há- rom fejezet a statisztika és a gazdasági elemzés átfogó bemutatását adja, míg tíz fejezet a statisztika egy-egy részterületének elméleti és gyakorlati kérdéseit taglalja. Az utolsó fejezet két témát ölel fel: a külgazda- sági statisztikát és egyes nemzetközi ösz—
szehasonlitásokat.
..A statisztika és a gazdasági elemzés fel—
adatai és szervezete" című 1. fejezet a sta- tisztikát mint az irányítási funkciók egyikét határozza meg. A tulajdonképpeni statiszti—
ka feladatkörébe azon operatív és a könyv- viteli információk. valamint további adatok gyűjtése. feldolgozása és elemzése tartozik, amelyek szükségesek az ország, az egyes ágazatok és területek irányításához. E fel- adatokat a statisztikai rendszer végzi el, or—
szágonként eltérő szervezeti keretben és megnevezéssel. (A szocialista országok sta- tisztikai szolgálatát ellátó központi szervek megnevezését is közli a könyv.) A centralizált szervezet lehetővé teszi a statisztikai tevé- kenység tervszerű végzését, a megfelelő fóru- mok, az ésszerű munkamegosztás kialakítá- sát. Itt ismerteti a könyv a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatalának szervezetét. A Hivatal munkáját mind a módszertan, mind az adatfeldolgozás terén a más főhatóságok—
kal való munkamegosztás egészíti ki. így el- sődleges fontosságú a statisztika és a terve-
zés szoros kapcsolata.
A 2. fejezet ,,A statisztikai adatok gyűjté- se, összesítése és csoportosítása" címmel e téma általános kérdéseit foglalja össze. Az alapfogalmaktól a megfigyelési és a beszá- molási, vizsgálati módszereken keresztül az összesítési és csoportképzési tevékenységig tömör áttekintést adnak a szerzők szinte va- lamennyi fontos résztevékenységről, majd is- mertetik az osztályozási rendszereket. kivált a népgazdasági ágazatok osztályozását. A sta- tisztikai adatokat megjelenítő táblázatok és grafikus ábrák szerkesztési elvei is e fejezet-
ben találhatók.
..A statisztikai adatok gazdasági elemzésé- nek módszerei" című 3. fejezet gyakorlati példák segítségével mutatja be az abszolút számok, a viszonyszámok és az átlagok. di- namikus idősorok. indexszámok használatá- nak célszerű körét. a számításokhoz felhasz—
nált képleteket.
Mindhárom általános típusú fejezetet — éppúgy. mint a szakstatisztikával foglalkozó—
kat is — a leírtak begyakorlását elősegítő kérdések és az önálló tanuláshoz szükséges példák egészítik ki. Ezek anyagát a szerzők a gyakorlati életből veszik, a különböző irányi- tási szintekhez alkalmazkodva vállalati, ága—
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyel5"—ben (: kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezete-in belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.
7 Statisztikai Szemle
762
STATlSZTlKN lRODMMl FlGYELÓzati. illetve népgazdasági adatok alapján.
Gyakori módszerük az. hogy forrásmunkaként :) statisztikai évkönyv megfelelő részeit ajánl- ják a hallgatók figyelmébe egy-egy témához számításaik, elemzéseik tárgyául. így bizto—
sitva azt. hogy a tanfolyami hallgatók szá—
mára az évkönyv ismerete később napi mun- kájuknak is elemévé váljék.
A 4. fejezettől kezdődik a statisztika egyes részterületeinek kifejtése. A részterületek egymástól való elhatárolása szintén alkal- mazkodik a vezető-továbbképzés sajátos kö- vetelményeihez: a fejezetek mindegyike hoz—
zákapcsolható a népgazdasági irányítási rendszer valamely szférájához, s túlterhelés nélkül ad annyi ismeretet, amennyire ebben a szférában feltétlenül szükség van a veze- tők elemző munkájához. Ennek során a ha- gyományostól — vagy legalábbis a szokvá- nyostól — eltérően a termelékenységi statisz- tika a demográfiával és a munkaerő-statisz- tikával közös fejezetben található meg, és nem a termelési statisztikához vagy a haté- konyság elemzéséhez kapcsolva. Ezzel szem—
ben a munkabér—statisztikát több fejezet is említi. így az önköltséggel, valamint a lakos- sági jövedelme—kkel foglalkozó fejezet.
A továbbiakban — a teljesség igénye nélkül -- néhány fejezetről részletesebben is szólunk.
A 4. fejezet a termelési statisztika egyes kérdéseit taglalja. tömören összefoglalva a naturális és az értékben kifejezett adatokat.
ez utóbbiakat különböző aggregációs szin—
teken vizsgálva, egészen a társadalmi bruttó termék és a nemzeti jövedelem mutatójáig.
A termékminőség statisztikáját is ez a feje- zet tartalmazza.
Az 5., a 6. és a 7. fejezet a termelést szol—
gálő egyes tényezők — a beruházások. illet- ve az állóeszköz-állomány, a munkaerőforrá- sok és a rendelkezésre álló további anyagi erőforrások (forgóeszközök) -— statisztikájával
foglalkozik.
A 8. fejezet a statisztika egyik viszonylag új ágának. a környezetstatisztikának legfon—
tosabb elemeit ismerteti. Szól a természeti kincsekről. a föld, az erdőállomány, a viz- készlet és a levegőtisztaság védelméről. ezek
statisztikai megfigyeléséről.
A 9. fejezet a mind fontosabbá váló tudo- mányos—müszaki haladás. a technikai forra—
dalom termelőerővé válását, termelésbe való bevezetését jellemző folyamatok statisztikai mutatószámait, elemzési lehetőségeit foglalja össze. Ebben a fejezetben külön rész foglal—
kozik a műszaki haladás hatékonysági kérdé- seivel.
Az önköltség—, ár- és pénzügyi statisztikai (10.) fejezet a statisztikai munka e téren végzendő hagyományos feladatait irja le.
A 11. fejezet — amelyet A. M. Volkowal közösen írtak a szerzők — a népgazdasági
mérleg összeállításának problémakörével
foglalkozik. ismertetve a mérleghez tartozó táblák rendszerét. igy az ágazati kapcsolatok mérlegeit is. Bemutatják a népgazdaságban megfigyelhető általános gazdasági összefüg- gések feltárási módszereit.A 12. fejezet komplex módon elemzi a ter—
melési hatékonyság, az intenzívebb gazdál—
kodás kérdéseit, a termelésnövekedési tarta—
lékok feltárását. Megjegyzendő, hogy a ha—
tékonyság parciális kérdéseivel a könyv több fejezetében is találkozhatunk. így például a 6. és a 9. fejezetben. Ennek megfelelően a hatékonyság komplex elemzése már csak a fő összefüggésekre koncentrál.
A szakstatisztikák fejezeteit a társadalom- statisztikai rész (13. fejezet) zárja. A társa- dalomstatisztika körébe a következő témá—
kat sorolják a szerzők: a lakossági jövedel—
mek és a lakosság anyagi fogyasztását jel- lemző adatokat, a kereskedelmi, az általános szolgáltatási, a lakásgazdálkodási és sze- mélyszállítási, a lakossági, a postai szolgál- tatások mutatószámait, a közoktatást, a nép- művelést. valamint a szabadidő eltöltését vizsgáló adatokat. Itt tehát igen gazdag anyagról van szó. amelynek kifejtését főként a vizsgálandó jelenségek felsorolásával, né- hány elemzési szempont közlésével oldanak meg a szerzők; ez a fejezet —- szemben több megelőző fejezettel — képleteket jóformán egyáltalán nem tartalmaz. A képlete—ket azon-.
ban jól helyettesítik a visszautalások az elő- ző fejezetekre.
A könyv utolsó fejezete a külgazdasági kapcsolatok elemzésével és a nemzetközi összehasonlitások szükségességével. általános
feltételeivel foglalkozik. Az utóbbi témában mind a tőkés országokkal. mind a szocialista országokkal történő statisztikai összehason—
litások sajátosságait is megemlítik. utalva a módszertani problémákra és áthidalásuk
módozataira.
(lsm.: Kovács Tamásné)
BELLHOUSE. D. R.:
A SZÓRÁSNÉGYZET BECSLESE BONYOLULT MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOKNÁL (Computing methods for varlance estimation ln complex surveys.) — Journal of Official Statistícs.
1985. 3. sz. 323—329. p.
Napjainkban a statisztikai felvételekben rendkivül sokféle mintavételi eljárást alkal—
maznak. A mintavételi hiba becslésére gyak—
ran egzakt képleteket, más esetekben vi-r szont közelítő formulákat használnak. A kii—
lönböző mintavételi terveknek megfelelően a szórásnégyzet meghatározására alkalmas számítógépi programok és programcsomagok gazdag választéka áll a felhasználók rendel-
