A. NEELAMEGHAN
a Documentation Research and Training Centre, Bangalore, igazgatója
1. BEVEZETÉS
1.1 Növekvő igény az információs szolgáltatások iránt
India 1947-ben nyerte el függetlenségét. Ez időtől a kormányzat és a nép a gazdasági önállóság és önellátás elérésére fordította erejét a társadalmi és gazdasági infrastruktúra teljes spektrumát - a mezőgazdaságot, ipart, egészségügyet, a tudományt és technikát, az oktatásügyet stb. - felölelő ötéves tervek végrehajtásá
val.
Az elmúlt két évtized folyamán a legtöbb területen szemmel láthatóan meggyorsult a fejlődés. A független
ség kikiáltása előtti időben az egyetemek száma nem érte el a tizet, a hetvenes évekre száz fölé emelkedett; a kutatóhelyek száma egy maréknyiról több ezerre nőtt, amelyek
a Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (Council of Scientific and Industrial Research, CSIR),
az Indiai Mezőgazdasági Kutatási Tanács (Indián Council of Agricultural Research),
az Atomenergia Bizottság (Atomic Energy Commis- jton),
a Honvédelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (De- fence Research and Development Organizationj,
az Űrkutatási Bizottság /Space Commission) és különféle minisztériumok felügyelete alatt működ
nek.
Lényegesen megnőtt a kis, közepes és nagy iparválla
latok száma is, és ami a legfontosabb: többszörösére növekedett a tudományos, műszaki és ipari dolgozók száma, teljesítménye és a képzésükre és továbbképzé
sükre fordított összeg.
* Az OMKDK-ban és az ELTE Könyvtál tudományi Tanszékén 1977. júniusban tartott előadás nyomán a TMT számára készített tanulmány.
1.2 Könyvtárt és információs oktatás
A néhai dr. S. R. Ranganathan már 1947-ben felis
merte a dokumentációs és információs szolgáltatások
nak, mint a tervezés, döntéselőkészítés és probléma
megoldás alapjainak, valamint az egyén és közösség általános életszínvonala növelését előmozdító eszközök
nek fontos szerepét abban, hogy a kutatás és fejlesztés felesleges párhuzamait minimálisra csökkenthessék. Írá
saiban, előadásaiban és viták, megbeszélések során dr.
Ranganathan felhívta a kormányzat, a hatóságok és a széles néprétegek figyelmét erre a tényre és dokumentá
ciós szakemberek képzésének szükségességére.
Az 1947-1948-as tanévben a delhi egyetemen beve
zetett első tanfolyamon, amely hallgatóinak a könyvtár
tudományban Mattén degree /M. Lib. Sc.) megjelölésű diplomát nyújtott, tantárgyként szerepelt a dokumen
táció. Az egyetemek anyagi támogatásáról döntő bizott
ság illetékes albizottságának (University Grants Commis
sion, U.GC) dr. Ranganathan elnöksége idejében (1960¬
1965) tett ajánlása nyomán, az azóta beindult többi kilenc könyvtárosképző egyetemi szakon is felvették tantárgyként a dokumentációt.
Az utóbbi években a több egyetemen működő poszt
graduális Bachelor of Library Science (B. Lib. Sc.) elnevezésű tudományos fokozat elnyerésére felkészítő tanfolyamokon is bevezették a dokumentáció oktatását.
Jelenleg negyvenegy egyetemen folyik képzés a B. Lib.
Sc. fokozat elérésére, és ezek között tíz egyetemen van lehetőség továbbképzésre a M. Lib. Sc. fokozat elérésé
hez. Legalább féltucatnyi egyetem ad lehetőséget kuta
tásra doktori disszertációkhoz ebben a témakörben. A delhi egyetem 1973 óta további tanfolyamokat iktatott be az információtudomány oktatására, s ennek elvégzése a Master of Library and Information Science (a könyv
tár- és információtudomány „mestere") fokozatot nyújt
ja. Az egyetemi könyvtárosképzésröl részlegesen egy másik tanulmány tájékoztat. [ ! ] .
T M T . 25. évf. 1978/4.
A bangalorei Dokumentációs Kutató és Oktató Köz
pont (Documentation Research and Training Centre, DRTCj létrehozása 1962-ben, amelyik az Indiai Statiszti
kai Intézet (Indián Statistical Institute) osztályaként működik, az első nagyobb kísérlet volt arra, hogy Indiában integrált programot nyújtson dokumentációs és információs munkaerők képzésére. A néhai P. C. Mahala- nobis professzor, neves statisztikus, az Indiai Statisztikai Intézet akkori igazgatója, aki részt vett az indiai kor
mányzat számára a távlati tervezés munkáiban, nagymér
tékben érezte szükségét olyan munkatársaknak, akik képesek a tervezéshez szükséges adatok és információk kiválasztására, elemzésére, szintetizálására és prezentálá
sára,
Mahalanobis dr. Ranganathan tanácsát és segítségét kérte a DRTC felállításához, megszervezéséhez és prog
ramjának kialakításához, az Indiai Statisztikai Intézet biztosította az intézmény létesítéséhez és fejlesztéséhez szükséges anyagi forrásokat, berendezést és felszerelést és egyéb támogatást. A DRTC programja és tevékenysége az alábbi célok megvalósítását tűzte ki:
a) felsőfokú tanfolyamok szervezése dokumentációs és információs szakemberek képzésére;
b) dokumentációs és információs szakemberek to
vábbképzése;
c) kutatások ösztönzése és végzése a könyvtártudo
mány, valamint a dokumentáció és információtudomány terén:
d) tanácsadás könyvtári és információs rendszerek, szolgáltatások és módszerek tervezéséhez és fejlesztésé
hez;
e) dokumentációs és információs témakörű monográ
fiák, jelenlések, folyóiratok stb. kiadása.
A DRTC folyó programjai több-kevesebb teljességgel a fenti célkitűzéseket szolgálják. A továbbképző tanfo
lyamok tematikája hasonló az egyetemi tanterv M. Lib.
Sc. képzés tematikájához, de viszonylag nagyobb súlyt helyez a technológiai folyamatokra és eszközökre ( p l . osztályozás, katalogizálás). Az évek során azonban a súlypont bizonyos mértékben áthelyeződött, és egy jobb, kiegyensúlyozottabb oktatási program alakult ki az információs szakemberek képzésére.
A DRTC törekvéseivel párhuzamosan a CSIR felügye
lete alatt működő Indiai Nemzeti Tudományos Doku
mentációs Központ (Indián National Scientific Docu
mentation Centre, INSDOC!) is hozzájárult információs szakemberek képzéséhez. Az INSDOC által az Unescoval együtt 1956-ban és 1963-ban rendezett regionális to
vábbképző tanfolyamok is kiemelték az INSDOC érde
keltségét információs szakemberek képzésében. Az infor
mációs szakembereknek 1963-ban, Mysoreban a CSIR által szervezett konferenciája hangsúlyozta, hogy szükség van dokumentációs és reprográfiai szakemberek képzésé
re, és javasolta, hogy az INSDOC dolgozzon k i étre megfelelő programot. 1964-ben valósult meg ez a javas
lat, amikor is az INSDOC megindította első dokumentá
ciós és reprográfiai tanfolyamát. Az évek során azután a szükségleteknek megfelelően változott a tanterv és a tananyag. Napjainkban a DRTC és az INSDOC tanfolya
mainak tanterve, időtartama stb. majdnem teljesen azo
nos.
1.3 A tervezett továbbfejlesztés
Számos tényező tette szükségessé a módszer, a távlati elképzelések, a tanterv, a tananyag, a felvételi követelmé
nyek stb. megváltoztatását a DRTC és az INSDOC tanfolyamainak tekintetében:
a két intézmény részvétele a közületi és magánszektor különféle szervezeteiben (kutatóintézetek, iparvállalatok stb.) információs rendszerek tervezésében és fejlesztésé
ben, továbbá a felhasználók információs igényeinek feltárásában;
részvételük a nemzetközi információs programokban (pl. UN1SIST), szolgáltatásokban és rendszerekben, en
nek során a változó perspektívák, továbbá az információs technológia és szervezése világméretű fejlődési irányzata
inak felismerése, a fejlődés hatásának felmérése a nem
zeti információs infrastruktúrára;
a B. Lib. Sc. és M. Lib. Sc. szintű indiai egyetemi könyvtárosképzés hiányosságainak felismerése azon ke
resztül, hogy az ipari és a kutatóintézeti információs és dokumentációs szolgálatokban sok a betöltetlen munka
hely, egyes egyetemi könyvtáros-iskolák végzett könyv
tárosait pedig nem alkalmazzák ezekben az állásokban;
az információs technológia növekvő hatása a nemzeti információs infrastruktúrára.
A távlatok átgondolását és módosítását két szinten összegezhetjük: általános társadalmi vonatkozások sze
rint egyfelől, és a szakmai oktatás szempontjai szerint másfelől (1. és 2, táblázat).
Milyen következményekkel jár a reorientáció? Üj megközelítésre és új szervezésre azért van szükség, hogy az ország dinamikus tudományos, műszaki, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődéséből eredő igényeket ki lehessen elégíteni. A nemzeti információs infrastruktúra fejlesztésére irányuló megfontolásainkat nagymértékben befolyásolja ezenkívül az információke
zelési technológia fejlődése. Az infrastruktúrának lénye
ges alkotóeleme az információs munkaerőkkel való ellátás.
A könyvtári és információs személyzetnek máris két csoportja ismerhető fel: a szakképzett munkaerők és a segédmu nkaerök,
A szakképzettek kategóriájába tartoznak a tapasztal
tabb és a fiatalabb alkalmazottak, akik nagy része a M.
Lib. Sc. és a B. Lib. Sc. szakképesítéssel rendelkezik. Ez a besorolás egyben a könyvtári személyzet bizonyos
hierarchikus beosztásának felel meg. Ez azonban nem elegendő: szükség van olyan munkaerőkre is, akik alkalmasak az információkezelés újabb módszereinek hasznosítására a rendszerszervezés, az irányítás és a szolgáltatások terén.
Egyre nagyobb szükség van információs szakemberek
re, akik valamely felsőfokú szakmai képzettség mellett rendelkeznek szakmai tudással és képességekkel informá
ciós rendszerek és szolgáltatások tervezéséhez, fejleszté
séhez, üzemeltetéséhez és irányításához, különösen kuta
tási és fejlesztési intézményekben, az ipari és a kereske
delmi ágazatban, kormányzati intézményekben, továbbá más szakmai szervezetekben, programokban és felada
tokban. Ezeknek a szakembereknek a könyvtári gyakorlat ismeretén túlmenően képeseknek kell lenniük informá
ciók elemzésére és értékelésére, kritikai szemlék és fejlődési áttekintések készítésére, adatbankok szervezésé
re, adatszerű információk szolgáltatására, az információs technológia könyvtári és információs alkalmazásának tervezésére, továbbá országos, regionális és egyéb nem
zetközi információs rendszerek és programok fejlesztésé
ben való részvételre.
Ilyen munkaerők képzésére kívánatosnak látszott új típusú tanterv kidolgozása. A következőkben röviden ismertetjük az információ területén M. Sc. képesítést nyújtó tanterv elemeit. A tantervet a DRTC és az
A távlati fejlődés reorientái
INSDOC munkatársai kutatási és fejlesztési intézmé
nyekkel, az iparral és a minisztériumokkal stb. való együttműködés során és ezen intézmények igényeinek tanulmányozása alapján többéves munkával alakították ki.
2. FELSŐFOKÚ INFORMÁCIÓS TANFOLYAM (M. Sc.)
2.1 Cél
Az információ területén M. Sc. képesítést nyújtó tanfolyam tanulmányi célkitűzései:
a) megismertetni az információ szerepét a társada
lomban, a kutatásban és fejlesztésben, tervezésben, döntéselökészítésben, problémamegoldásban, a tanulás folyamatában és az egyének mindennapi életében; to
vábbá a különféle tevékenységek információszükségletét, végül az információ gazdaságtanát;
b) megismertetni az emberek információkereső mód
jait és szokásait, továbbá e szokások tanulmányozásának módszereit;
c) megismertetni a hallgatókat a nemzeti információ
források - kormányzat ipari és kereskedelmi ágazat, /. táblázat a társadalmi vonatkozásban*
Téma Múlt ésjelen Jövő
Társadalmi fejlődés és dinamizmus
Lassú fejlődés A társadalom dinamikus átalakulása kul
turális, politikai, gazdasági és műszaki vonatkozásban; az erőközpontok elto lódása
Társadalmi szükségletek Feltételezettek Felmérések és vizsgálatok alapján azonosítottak
Időbeli orientáció Orientáció csak a múlt és a jelen figyelembevételével
Orientáció a jövőre, megőrizve a múlt és jelen tapasztalatainak hasznos elemeit Térbeli orientáció Főként nemzeti és helyi Nemzeti, regionális és világméretű Pro b lé ma közpo nto k Diszciplináris Interdiszciplináris és transzdiszciplináris Cselekvő tényezők Kormányzat, néhány intézmény
és csoport (az elit)
Az egyéntől a nemzetközi szervezetekig terjedő folytonos spektrum
Végső cél Leíró módszer Előíró módszer
* L d . W A L B E K , N . és WEISS, T.: A world order framework for teaching international politics. 1974. Inst'rtute for World Order. p . 3 - 4 .
T M T . 25. évf. 1978/4.
2. táblázat A távlati fejlődés reorientációja a szakmai oktatásban
Téma Múlt ésjelen Jövő
Magatartás Passzív, „figyelj és kövesd" Dinamikus vezetés és szakmai fejlődési irányítás
Környezeti orientáció Csupán a múlt és a jelen vonatkozásában
Orientáció a jövőbeli környezet és feladatok felé is
Elképzelés könyvtárról „Épület", ahová információért mennek
Rendszerek és rendszerek hálózatai, amelyekben információk áramlanak olyan helyekre, ahol azokat igénylik vagy feltehetően igényelni fogják
Középpont Technológiára orientált Felhasználóra és a szolgáltatásra orientált;
a technológia a felhasználók kiszolgálásá
nak könnyítésére szolgál
Információhordozók Főként könyvekre alapozott Egyéb információhordozók felhasználása a könyv mellett
Irányítási módszer Ad hoc alapon, főként ösztönös megérzés és tapasztalat alapján
Előrejelzés, tervezés, elemzés, kölcsönös összefüggések, értékelés, kiigazítás alapján;
a rendszerek, a szervezés, az irányítás stb.
modern felfogása szerint A tanterv terjedelme Korlátozott; a technikus-képzés
erőltetett hangsúlyozása
Interdiszciplináris és transzdiszciplináris jellegű, a tudás és szakmai készségek, elmélet és gyakorlat új szintézise alapján, különböző szintű és kategóriájú könyv
tári és információs személyzet számára
g) megismertetni a korszerű vezetési elvek és módsze
rek alkalmazását információs rendszerek és szolgálta
tások irányítására (tervezés, működtetés, ellenőrzés, fej
lesztés és kiértékelés);
h) fejleszteni a képességet problémák felismerésére, kutatási módszerek alkalmazására, kísérletek tervezésére a problémák megoldása érdekében; kutatási javaslatok megfogalmazására, jelentések és disszertációk készíté
sére.
2.2 Tartalmi vázlat
2.21 Az információtudomány alapjai (1 előadás) Az információ természete. Az emberi kommunikáció elméletei. Információterjesztés. Az információ haszná
lata. Információs modellek és elméletek. Az informá
ció szociológiája. Az információ gazdaságtana. Az infor
mációtudomány viszonya más tudományokhoz. Az in
formációtudomány kulcskérdései.
kutatási és fejlesztési intézmények, programok és felada
tok, egyetemek, szakmai egyesületek és testületek - , továbbá a regionális és nemzetközi információs források jellegzetességeivel, áttekintést és gyakorlatot nyújtani a forrásokhoz való hozzáférésre és e források hasznosítá
sára;
d) megismertetni az információk elemzéséhez, szerve
zéséhez és szolgáltatásához különféle típusú információs szolgáltatások és különböző felhasználói csoportok igé
nyeinek kielégítéséhez szükséges alapvető elméleteket és módszereket és ezek alkalmazását;
e) megismertetni a helyi, országos, regionális és egyéb nemzetközi információs rendszerek és szolgáltatások tervezésének, szervezésének és fejlesztésének alapjait és módszereit;
f) alapismereteket nyújtani az információs technoló
gia (számítástechnika, kommunikációs technika, repro
gráfia és nyomdatechnika) alkalmazására információs rendszerekben és szolgáltatásokban;
222 Információs források és rendszerek (2 előadás)
2.221 I N F O R M Á C I Ó S F O R R Á S O K É S K O M M U N I K Á C I Ó S E S Z K Ö Z Ö K
a) Információs források azonosítása, szervezése, hasz
nosítása, korlátai és egyéb lényeges jellegzetességei:
dokumentációs források, különös tekintettel a folyó
iratokra, műszaki jelentésekre, konferencia-anyagokra, szabadalmi leírásokra, műszaki előírásokra, szabvá
nyokra, rajzokra, adatforrásokra, kereskedelmi prospek
tusokra és katalógusokra stb. továbbá nem-könyyjellegű anyagokra;
emberi (szóbeli) források, ideértve a szakembereket, tanácsadókat, kereskedőket, szállítókat, vállalkozókat stb. („a láthatatlan kollégium");
intézményi források, ideértve a minisztériumokat és más hatóságokat, kutatási és fejlesztési szervezeteket, egyetemeket, szakmai egyesületeket stb.
b) Az információs és kommunikációs eszközök fajtái, szervezete, hasznosítása, korlátai és egyéb jellegzetessé
gei, ideértve a tömegkommunikációs eszközöket és a tan ácsadó-fejlesztő szolgálatokat; a kommunikáció és az információterjesztés akadályai.
2.222 I N F O R M Á C I Ó S RENDSZEREK É S PROGRAMOK
Különféle típusú információs rendszerek szervezete, funkciói, termékei és szolgáltatásai (pl. dokumentációs központok, információs clearinghouse-ok, forrástájékoz
tató központok, információelemző központok, adatban
kok stb.).
Országos, regionális és más nemzetközi információs rendszerek, szolgáltatások és programok.
2 2 3 Az információ feldolgozásának és kezelésének módszerei (3 előadás)
2.231 INFORMÁCIÓK F E L D O L G O Z Á S A ÉS S Z E R V E Z É S E
Az emberi tudás univerzuma: szerkezete és fejlődése.
Tartalmi elemzés, referálás, szemle készítés és egyéb tömörítési módszerek. Indexelés és indexelő nyelvek. Az információ szervezése.
Adatkezelés: forrás, elemzés, értékelés, szervezés, értelmezése. Dokumentumok leírása.
2.232 AZ INFORMÁCIÓ T E R J E 5 Z T É S E
A felhasználók kategóriái és információs igényei. Az információterjesztés módszerei és ezek tanulmányozása.
Információs szolgáltatások szervezése, szervezete és működtetése: folyamatos témafigyeíő szolgálat, szelektív információterjesztés, referáló szolgálatok, szemlék, mű-
szaki jegyzetek, rövid hírek, termék- és gyártmányismer
tetők, áttekintő szemlék, fejlesztési irányzatok, az in
formációelemzés termékei, adatinformáció stb.; fordí
tási szolgálat; tanácsadó-fejlesztő szolgáltatás, tech
nológia-átadás.
Információk prezentálása. Információs szolgáltatások árusítása. Információs források közös igénybevétele.
2.233 I N F O R M Á C I Ó S T E C H N O L Ó G I A É S R E N D S Z E R T E R V E Z É S
Az információtárolásra, keresésre és terjesztésre alkal
mazott számítástechnika, kommunikációs technika, rep
rográfia és nyomdatechnika rövid áttekintése.
A rendszerelemzés és rendszertervezés fogalma. Infor
mációelmélet, kódolás stb. Adatok beszerzése és kiválo
gatása. Folyamatábrák, döntési táblázatok stb. Nyilván
tartások szervezése, adattárak szerkezete. Adatbázisok kezelése.
A rendszer teljesítményének vizsgálata, ellenőrzés;
szerkesztés, hibajavítás, nyomdai szedés. Automatikus szövegfeldolgozás. Számítógépi hardware és software fejlesztése.
Hálózati és kommunikációs technológia alkalmazása.
(Részletes adatokat és a számítástechnika könyvtári és információs alkalmazását tárgyaló tanfolyamról ld. a Függelék-ben.)
2,24 Tervezés és irányítás (1 előadás)
2.241 I N F O R M Á C I Ó S RENDSZEREK É S KÖZPONTOK T E R V E Z É S E É S I R Á N Y Í T Á S A
A tervezés módszertana. A nemzeti információs rend
szer tervezése; információs politika. Szervezeti felépítés.
Irányítás: személyzet, pénzügyek, anyagi és egyéb források; korszerű vezetési elvek és módszerek alkalma
zása. Rendszerek értékelése. Bibliometria (matematikai módszerek könyvtárügyi és információs alkalmazása).
2.25 Szabadon választható előadások (illusztratív felsorolás)
Ipari információs szolgálat
Kutatási és fejlesztési információs rendszerek Tervezési információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek
Egészségügyi információs rendszerek és szolgáltatások Környezetvédelmi információs rendszerek és szolgál
tatások
Számítógépes információs rendszerek és szolgálta
tások
Társadalomtudományi információs rendszerek és szol
gáltatások.
TMT. 25. évf. 1978/4.
2.26 Kutatási feladat
Tématerv készítése, kidolgozása és disszertáció készí
tése.
2.27 Kiegészítő tanfolyamok
Választhatók a következő tárgyakból:
Kutatási módszertan Statisztikai módszerek
Operációkutatás és rendszerelemzés Nyelvészet
Kommunikáció
Műszaki írás-fogalmazás.
2.3 Felvételi követelmények
A javasolt minimális előképzettség: jó eredményű M.
Sc. vagy ennek megfelelő szintű tudományos, műszaki, orvosi, igazgatási stb. végzettség. A felvétel előtt a jelentkezők szükség esetén vizsgáztathatok vagy szemé
lyes megbeszélés során tisztázhatók indokaik, szellemi adottságaik stb.
Az évenként képzendő információs szakemberek szá
mát a piac felvevőképességétől függően kell megállapí
tani.
2.4 Időtartam
A javasolt időtartam két egyetemi év az alábbi megosztásban:
az első évben előadások, zárthelyi feladatok, osztály
szemináriumok, gyakorlatok stb.;
a második év teljes egészében a kutatási téma egyéni feldolgozásából és a disszertáció elkészítéséből áll.
3. A TANFOLYAM TANTÁRGY
ALAPEGYSÉGEINEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA
A 2.2 fejezetben leírt tananyagban szereplő 7 előadás (2.21-2.24),a kötelező kutatási feladat és akiegészítő tantárgyak kombinációiból számos változat állítható össze információs szakemberek képzésére.
3.1 A teljes 2 éves tanfolyam megfelel az egyetemi M.
Sc. tanfolyamnak. A DRTC-n és INSDOC-on kívül két egyetem is bevezette ezt a tantervet.
3.2 Az egyes tantervi elemeknek eltérő fontosságot lehet tulajdonítani, akár a teljes tanfolyam, akár egy
rövidebb, sűrített tanfolyam keretében, az oktatási céltól függően (3. táblázat).
3. táblázat Speciális tantervek különböző
célokra képzendő hallgatók számára
Tantervi elem
Információs szolgáltatók k é p z é s e
Információs rendszer
t e r v e z ő k képzése
információs rendszerek irányítóinak képzése
1. Az információ-
t u d o m á n v alapjai + +
2. Információforrások és k o m m u n i k á c i ó s
eszközök
+
+ +3. 1 nformációs rend
szerek és programok
+
+ +4, Információfeldol
gozás és kezelés + +
5. Információs tech
nológia és rendszer
tervezés +
+
6. Információs rend
szerek tervezése és
Irányítása + +
7. Kiegészítő
tanfolyamok +
3.3 Egy rövid intenzív tanfolyamhoz vagy továbbkép
zési programhoz a tantárgyak bármelyike kiválasztható szükség szerint; mindegyik tantárgyat a különböző szak
mai területekre alkalmazva lehet tárgyalni. Például: az információs rendszerek a tudományban és technikában, mezőgazdaságban, iparban, társadalomtudományokban stb. A Tudományos és Műszaki Főhatóság (Department of Science and Technology), amely a tudományos és műszaki információ központi szerve, a múlt esztendőben számos 6—8 heti időtartamú rövid tanfolyamot szerve
zett információs rendszerekben és szolgáltatásokban érdekelt tudósok és mérnökök számára.
3.4 Szakterületi információs tanfolyamok szervezéséhez is jó szolgálatot nyújt a teljes tanterv, mert alapot adhat a szaktanfolyam tantervének összeállításához, továbbá egyes információs témakörök ismertetéséhez.
4. KÖVETKEZTETÉSEK
Az ismertetett tanterv az információ és dokumentáció egész területét átfogja; felhasználható teljes vagy rövidí
tett tanfolyamokhoz, szakmai ágazatok szerint, informá-
ciós területek és témakörök szerint, rugalmasan, a céloknak megfelelően. A tanfolyamok tematikája joggal keltheti fel jól képzett tudósok és mérnökök érdeklődé
sét, akik hozzájárulhatnak az információs rendszerek és szolgáltatások fejlesztéséhez és modernizálásához, amire országunknak szüksége van a tudósok, mérnökök, terve
zési szakemberek és vezetők információs igényeinek kielégítéséhez.
FÜGGELÉK
BEVEZETŐ TANFOLYAM A SZÁMÍTÁSTECHNIKA INFORMÁCIÓS ALKALMAZÁSÁRÓL I. Cél
A tanfolyam minimális követelménye, hogy a végző hallgatók
a) értelmes partnereivé váljanak számítástechnikai szakembereknek információs rendszerek és szolgáltatá
sok tervezésében, fejlesztésében és működésében;
b) felfogják a számítástechnika alkalmazása fejlődésé
nekjelentőségét a könyvtári információs területeken;
c) alapot nyerjenek továbbképzésükhöz magasabb szinten vagy szakosítottan a számítástechnika informáci
ós alkalmazásához.
Pontosabban meghatározva, a tanfolyam célja, hogy a hallgatókat
1. megtanítsa, hogyan kell adatokat és információkat számítógéppel olvasható formában leírni;
2. megismertesse az információelmélet, a kódolás stb.
elemeivel, valamint a gépi adatfeldolgozás, a nyilvántar
tások szervezése és kezelése, az adatstruktúrák, továbbá az adatbázisok általános irányításának alapelveivel és technikájával;
3. megismertesse a számítógépes információtárolás és -keresés elméletével és gyakorlatával, beleértve a különfé
le szolgáltatások létrehozását (témafigyelő szolgálat, szelektív információterjesztés, retrospektív információ
keresés, adatbankok szervezése), az ember—gép kölcsön
hatás problémáival;
4. megtanítsa magas szintű programozói nyelvet al
kalmazó programozási módszerekre és módot nyújtson e módszerek gyakorlására, különös tekintettel a bibliográ
fiai információfeldolgozásra;
5. megismertesse a nemzetközi és regionális számító
gépes információs rendszerek és szolgáltatások szerveze
tével és működésével;
6. alapismeretekkel lássa el a számítógépes informá
ciós rendszerek és szolgáltatások értékelésének módjá
ról.
II. Tanterv
A tanterv három részből áll: alapismeretek, a számí
tástechnika és az információs munka elemei, programo
zás.
1. Alapismeretek
1.1 A Z I N F O R M Á C I Ó K E Z E L É S M E C H A N I K U S M Ó D S Z E R E I .
B E V E Z E T É S A Z A D A T F E L D O L G O Z Á S B A Cél:
a hallgatót alapvető ismeretekkel és tapasztalatokkal ellátni, hogy képessé váljék gépi e s z k ö z ö k n e k és a d a t r ö g z í t ő berendezé
seknek h a t é k o n y alkalmazására a k ö n y v t á r i tevékenységek auto
matizálásához; t o v á b b á megtanítani a l y u k k á r t y á s adatrögzítő' t e c h n i k á m .
Módszer:
minthogy a tantárgy célja a hallgatókat az információk szokványos kezelése helyett a mechanikus módszerek felé irányítani, a hangsúlyt a gépesítésre alkalmas t e r ü l e t e k r e és az e b b ő l származó munkaerő-megtakarításra kell helyezni.
Gyakorlati munka a d a t r ö g z í t ő berendezéseken, k ü l ö n ö s e n a l y u k a s z t ó , ellenőrző' l y u k a s z t ó , r e n d e z ő , válogató, továbbá k ö n y velő b e r e n d e z é s e k e n . Egy kisebb feladat k e r e t é b e n k i t ű z h e t ő például folyóiratjegyzék előállítása tátgyi és földrajzi k ó d , megjelenési gyakoriság, előfizetés lejáratának ideje stb. szerint rendezve. A k ö n y v e l ő g é p használatának b e m u t a t á s á r a k i m u t a t á s k é s z í t h e t ő az előfizetők összlétszámáról területi megoszlásban és szakterület szerint.
Tartalom:
a könyvtárgépesítés t ö r t é n e t i fejlődése. Fény l y u k k á r t y á k , mezőlyuk k á r t y á k , p e r e m l y u k k á r t y á k . L y u k k á r t y á k és k á r t y a - k ó d o k I C L és I B M rendszerekhez. Kártyatervek készítése, k ó d l a p o k használata, t ö b b c é l ú k á r t y á k elrendezési formái. Adat
rögzítő berendezések, l y u k a s z t ó k , e l l e n ő r z ő l y u k a s z t ó k , rende
z ő k , válogatók, könyvelőgépek. Rendszertervezés és jelentés
készítés a d a t r ö g z í t ő berendezésekkel.
1.2 A S Z Á M Í T Á S T E C H N I K A M A T E M A T I K A I A L A P J A I Cél:
bevezetni a hallgatót az alapvető algebrai, logikai és kombina
torikai fogalmakba, melyekre a számítástechnikai résztanfo
lyamon szüksége lesz, és bemutatni ezeknek a fogalmaknak alkalmazását a számítástechnika és az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y k ü l ö n b ö z ő területein.
Módszer:
az elméleti anyagot matematikai precizitással kelt ismertetni.
Minden fogalmat a számítástechnika és az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y területéről vett példákkal kell illusztrálni.
Tartalom:
az információ feljegyzése s z i m b ó l u m o k k a l és jelzetekkel (unáris, bináris és decimális). Bináris, decimális, nyolcas és hatos alapú összefüggések. Bináris logikai és igazság-táblázatok. Funk
cionálisan teljes műveletek (asszociatív, nem-asszociatív, k o m m u tatív, n e m - k o m m u t a t í v , disztributív, kondicionális stb.) Alapfo
kú halmazelmélet, halmazok, részhalmazok, műveletek halma
zokkal. Venn diagramok és reflexív, szimmetrikus és tranzitív kapcsolatok. Leképezések. Boole-algebra.
TMT. 25. évf. 1978/4.
2. A számítástechnika és az információs munka elemei
2.1 B E V E Z E T É S A S Z Á M Í T Á S T E C H N I K Á B A Cél:
a hallgatónak el kell sajátítania mindazt az alapvető t u d á s t és gyakorlatot, amire szüksége lesz p r o b l é m á k számítógépes megol
d á s á h o z . A k ö v e t k e z ő résztanfolyamok megértése függ e beveze
tés eredményességétől.
Módszer:
figyelmet kell fordítani számítástechnikai p r o b l é m á k , k ü l ö n ö sen pedig nem-numerikus t í p u s ú p r o b l é m á k megoldására. Végig hangsúlyozni kell az algoritmus fogalmát és világosan meg kell azt k ü l ö n b ö z t e t n i a program fogalmától. Mindent el kell k ö v e t n i , hogy a hallgató megtanuljon komplex p r o b l é m á k a t elemezni és megoldásukra részletes algoritmusokat készíteni, valamint blokk
diagramokat szerkeszteni. Ezek egyikét k ü l ö n feladatként k i kell dolgozni (lehetőleg a hallgató választása szerint). Például: folyó
iratok és sorozatok nyilvántartása, KWIC, KWOC indexek.
Tartalom:
numerikus, nem-numerikus számítási feladatok. Megoldási módszerek. Algoritmusok és tulajdonságaik. Logikai döntési t á b l á z a t o k . Vázlatos és részletes blokk diagram-készítés. Bináris keresés. Heurisztika, Számitógépes probléma-megoldás.
2.2 B E V E Z E T É S A Z E L E K T R O N I K U S S Z Á M Í T Ó G É P I ISMERETEKBE
Cél:
megalapozni a számitógép alkalmazásának magasabb szintű t a n u l m á n y o z á s á t . Azzal, hogy megismertet a számítógép felépíté
sével - vagyis a számítógép szerkezetének és szervezetének alapjaival - és bevezet a számítógépi nyelvbe, a tanfolyam lehetővé teszi, hogy a hallgató jobban megértse a számítógépek, k ü l ö n ö s e n a digitális s z á m i t ó g é p e k , b e l s ő m ű k ö d é s é t .
Módszer:
a hangsúly a gépek általános felépítésén és a programozás technikáján nyugszik. Célszerű a számitógépek különféle sajátos
ságainak és szervezésének leíró ismertetése. Valamely számítógép (pl. az IBM/360 rendszerbe t a r t o z ó ) nyelvének ismertetése és felhasználása a számítógép szervezésének és kezelési utasításának leírására.
Tartalom:
számítógépi alapegységek és perifériák. Kiírási módszerek. A gépek szerkezete és szervezete. Előírási f o r m á t u m o k és kivitele
zés. Program k o m p i l á c i ó , terhelés és kivitelezés. Magas- és alacsonyszintű nyelvek. Bevezetés adott t i p u s ú ( p l . I B M 360 és 370, I C L 1900) számítógépek i s m e r e t é b e . Bevezetés az operációs rendszerbe.
2.3 I N F O R M Á C I Ó T Á R O L Ó É S K E R E S Ő PROGRAMCSOMAGOK
Cél:
a hallgatók gyakorolják a kereskedelmi forgalomban k a p h a t ó i n f o r m á c i ó t á r o l ó és k e r e s ő programcsomagok használatát és ezek k ü l ö n b ö z ő felhasználási módjait információtárolási és keresési p r o b l é m á k m e g o l d á s á h o z .
Módszer:
h a n g s ú l y o z a n d ó k a kereskedelmi forgalomban beszerezhető software-csomagokban használatos lépések és keresési logikák.
Megmagyarázandó az adatbázis létesítéséhez szükséges input- adatok készítésének módja, a kereséshez használandó felhasz
nálói profilok szerkesztésének módja és a k ü l ö n b ö z ő fokozatok
ban a l k a l m a z a n d ó ellenőrző k á r t y á k használatának módja. Gya
korlatok n é h á n y programcsomaggal, t o v á b b á az e l ő n y ö k és h á t r á n y o k , valamint a software-nak a különféle igényekhez való hozzáigazítása é r d e k é b e n lehetséges m ó d o s í t á s o k megbeszélése.
Tartalom:
a programcsomagok logikájának vagy metodológiájának á t t e kintése: I B M Document Processing System/360, T E X T PAC, IMS/360, S T A I R S , CAN/SDI, D R T C , DOC F I N D E R , I C L - F I N D stb.
2.4 N E M Z E T K Ö Z I I N F O R M Á C I Ó S RENDSZEREK ÉS S Z O L G Á L T A T Á S O K
Cél:
megismertetni a hallgatót a k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n meglévő és fejlesztés alatt álló n e m z e t k ö z i számítógépes információs szolgál
t a t á s o k k a l és adatbázisokkal.
Módszer:
a n e m z e t k ö z i információs rendszerek és szolgáltatások felépí
tésének és szerkezetének általános á t t e k i n t é s e . Ez előírható feladatként is. Megmagyarázandó, hogy a különféle rendszerek milyen területeket foglalnak magukban, s hogy tartalmuk mennyire fedi egymást. E l m a g y a r á z a n d ó a rendszerek m ű k ö d é s e . Külön h a n g s ú l y o z a n d ó , hogy a rendszerek fejlesztéséhez koope
rációra van szükség és k i e m e l e n d ő a rendszerek hasznossága, k ü l ö n ö s tekintettel a nemzeti a d o t t s á g o k r a is.
Tartalom:
M A R C , I N I S , INSPEC, M E D L A R S / M E D L I N E , CAS, A G R I S , CARIS, ISIS, DEVSIS stb.
2.5 P R O G R A M D O K U M E N T Á C I Ó ÉS A M Á G N E S S Z A L A G ÉS M Á G N E S D O B K Ö N Y V T Á R I H A S Z N Á L A T A Cél:
k i e m e l e n d ő a számítógépes programok és szervezetek doku
mentációjának fontossága. A hallgatót fel kell r u h á z n i progra
mok, software-cso magok, üzemeltetési k é z i k ö n y v e k , mágnessza
lagok és mágnesdob-csomagok d o k u m e n t á c i ó i t t a r t a l m a z ó számí
t ó k ö z p o n t i k ö n y v t á r szervezéséhez és kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudással.
Módszer:
a rendszert d o k u m e n t á l ó k é z i k ö n y v e k k e l és j ó l d o k u m e n t á l t programok példáival megmagyarázandók az alapvető dokumen
tációs szabványok és blokkdiagram-szabványok. A hallgatók készítsenek szabványos d o k u m e n t á c i ó t programjaikról. A rend
szer k é z i k ö n y v - g y ű j t e m é n y é n e k , a mágnesszalagok és mág
nesdob-csomagok d o k u m e n t á c i ó s g y ű j t e m é n y é n e k szervezéséhez célszerű megismertetni a hallgatókat egy s z á m í t ó k ö z p o n t könyv
tárával. Gyakorlatot kell vezetni adatcsoportok átmásolására mágnesszalagra vagy dobra tárolás végett; a hallgatók készítsenek ezekhez megfelelő indexeket.
Tartalom:
p r o g r a m d o k u m e n t á c i ó s szabványok és i n p u t - o u t p u t formá
tumok leírása. P r o g r a m d o k u m e n t á c i ó és rendszer-kézikönyvek szervezése.
Adatcsoportok mágnesszalagra másolása t í p u s p r o g r a m o k fel
használásával. Szalag-jelölések és szalag-jellemzők. A tartalék szalaggyűjtemény indexelése. Adatcsoportok jelölése és mágnes
dobok a d a t t á r á n a k címszavai. Adatcsoportok neveinek és jellem
z ő i n e k j e g y z é k b e foglalása. Másolás mágnesdobról m á g n e s d o b r a , m á g n e s d o b r ó l szalagra, kiíratás s o r n y o m t a t ó r a stb. típusprogra
mok felhasználásával.
3. Programozás és számítástechnika
3.1 P R O G R A M O Z Á S Cél:
a tantárgy célja, hogy rendszeres bevezetési n y ú j t s o n a programozás technikájának és a magas szintű nyelveknek tanul
m á n y o z á s á b a , t o v á b b á elméleti és gyakorlati t u d á s t adjon progra
mok tervezéséhez, k ó d o l á s á h o z és ellenőrzéséhez.
Módszer:
a hallgatót meg kell ismertetni a p r o g r a m o z á s alapvető módszereivel és segíteni kell egy vagy t ö b b magas szintű programnyelv megtanulásában és h a s z n á l a t á b a n .
A számítógépi b e r e n d e z é s e k széles k ö r b e n használandók az e l ő a d o t t fogalmak gyakorlati b e m u t a t á s á r a és a hallgatók gyakor
lati oktatására a p r o g r a m o z á s h o z . A 2.1 tantárgy során kidolgo
zott f o l y a m a t á b r á k a t - blokkdiagramokat - célszerű progra
mozni és ellenőrizni a'hibakeresés gyakorlására.
Tartalom:
állandók, változók, a z o n o s í t ó k , indexek, kifejezések, utasítá
sok, feltételes utasítások. Két szabadon választott magas szintű nyelv (COBOL, P L / 1 , SNOBOL, BASIC). Rekurzív technika, t á b l á z a t b ó l adatkeresés, összeállítás, összevetés, címzés, indexe
lés, tárolóhely kijelölése, keresés, letapogatás, szöveg-szerkesztés stb. Hibafeltét elek, h i b a k e r e s ő technika, n y o m k ö v e t é s . Ellen
őrzési adatok kiválasztása. Az output ellenőrzése és elemzése.
Z2 B E V E Z E T É S A Z A D A T S Z E R K E Z E T E K B E
Cél:
megismertetni a hallgatókkal a különféle adatszerkezeteket és a p r o b l é m á r a v o n a t k o z ó adatelemek k ö z ö t t i kapcsolatokat, a t á r o l ó k ö z e g e k s t r u k t ú r á i t , a tárolt strukturált adatok prezentálá
sát segítő m ó d s z e r e k e t és az ezekkel való m u n k a m ó d s z e r e k e t . Módszer:
i s m e r t e t e n d ő k a k ü l ö n f é l e t í p u s ú a d a t s t r u k t ú r á k , az elvégez
h e t ő müveletek v o n a t k o z á s á b a n olyan pékiákkal illusztrálva, amelyekhez az adott s t r u k t ú r a a l k a l m a z h a t ó . A hallgató tanulja
meg alkalmazni az eljárásokat olyan p r o b l é m á k h o z , amelyek az a d a t s t r u k t ú r á k széles változatait mutatják be.
Tartalom:
az i n f o r m á c i ó ábrázolása mint adat-bit, byte, m e z ő , adatelem, téteL nyilvántartás. Utaló vagy kapcsoló elemek használata a d a t s t r u k t ú r á k ábrázolásához. Lineáris és szalagszerű szerkeze
tek: készlelek, várakozási sorok stb. Kapcsolt jegyzékek - k e t t ő s e n kapcsolt, t ö b b s z ö r ö s e n kapcsolt, körbe-kapcsolt jegy
zékek. V á l t o z ó hosszúságú karaktersorozatok. Oszlopok, mát
r i x o k , nem-lineáris szerkezetek - fák, bináris fák. F á k elemeinek beszúrása, törlése és hozzáadása. Lengyel jelzet-rendszer.
3.3 I N F O R M Á C I Ó T Á R O L Á S É S K E R E S É S Cél:
megismertetni a hallgatót az információk szervezési, kiegészí
tési és keresési módszereinek a l a p v e t ő elveível.
Módszer:
ez a tantárgy a tanfolyam magja. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az információk szervezésével, tárolásával és keresésé
vel. A hangsúly az információkeresés számítógépes m ó d s z e r e i n e k fejlesztésére h e l y e z e n d ő . H a n g s ú l y o z a n d ó a módszerek alkalmaz
hatósága mind adatok, mind pedig d o k u m e n t u m o k r ó l szóló információk kezelésére. A hallgató a kereséshez a természetes nyelvű szövegeknek nemcsak a statisztikai, nyelvtani és logikai elemzését ismerje meg, hanem ezeknek a m ó d s z e r e k n e k a határait is. Megvizsgálandó egy feladat k e r e t é b e n az a m ó d , ahogyan a különféle eljárásokat rendszerré lehet k o m b i n á l n i egy műveleti t e r ü l e t e n belüli felhasználáshoz.
Tartalom:
Mágnesszalagok és m á g n e s d o b o k felhasználása. Nyilvántar
tások szervezési módja (szekvenciális, láncrendszerű, invertált katalógus, csoportokra bontott, indexelt szekvenciális katalógus, direkt). Hierarchikus szervezés. Tezaurusz-szerkesztés és haszná
lat. Automatikus indexelés és referálás. Indexek számítógépes készítése (KWIC/KWAC, POPSI, PRECIS). Automatikus osztá
lyozás. I n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszerek elemei: adatbázis felépítése, a M A R C - I I f o r m á t u m ; profilszerkesztés; keresési logika, keresési metodológia. Szelektív információterjesztési rendszer. Számi
tógép-olvasó párbeszéd. I n t e r a k t í v on-line rendszerek. Bevezetés az adatbázisok igazgatásába (hierarchikus, hálózatszerű, kapcso
lati).
I r o d a l o m
| 1 | 1SAAC, K. A . : Library education in India: an overview. = NATIS Library and Information Science. Manpower Development i n the Asian Region. Report o f a Meeting o f Supervisors o f Library and Documentation Schools in the Asian Region, Bangalore, India, 9 - 1 2 November 1976.
Unesco, DRTC, 1977. p . 5 7 - 7 1 .
F o r d í t o t t a : H e l i e b r o n t h G u s z t á v n é
NEELAMEGHAN, A. : Új tanterv az információ oktatására Indiában
Az 1947-ben függetlenné vált India rohamos társadal
mi és gazdasági fejlődésének következtében nagymérték
ben megnövekedett az igény az információs szolgáltatá
sok iránt. A tanulmány áttekinti a megnövekedett igények kielégítéséhez elengedhetetlen információs szak
emberképzés helyzetét és távlati terveit; részletesen ismerteti a felsőfokú információs tanfolyamok és a számítástechnika információs alkalmazását oktató tanfo
lyamok célkitűzéseit és tantervét.
» » *
NEELAMEGHAN, A.: New curriculum for information studies in India
Due to the accelerated social and economic develop
ment of India after independence in 1947, the demand for information services has been growing rapidly. The artiele analyses the present situation and future trends of library and information science education necessary to meet the mereasing information needs. It presents a detailed deseription of the objectives and the syllabus of the M. Sc. course in information science and the course in computer applications.
* * *
TMT. 25. évt. 1978/4.
H H J I A M E r A H , A . : HoBbifi yHeÖHbiH nnan a.nn
nODTOTOBKH H11 (j > OpMaIIIIOHHI>lX paüOTilHKOI!
B HH;UIH
B p e 3 y ^ t T a T e c T p e M H T e J i b H o r o o ö i u e c T B e i m o r o
M OKOHOMHieCKOrO pa3BHTHH HHAHII, eraBiueií ne- 3aBHCHMOÍÍ B 1947-OH TOXy, B CTpaHe 3HaiHTe.TCbHO BbIpOCJia IlOTpeÖHOCTb B pa3JIH«IHbIX BHJiaX HHfpOp-
MauHOHHbix y c j i y r . B pa6oxe p a c c M a x p i i B a i O T C H cjioHCHBiiieecH n o J i o a t e H n e M n e p c n e K T H B H b i e n ^ a H b i pa3BHTHH B OÖjiaCTH nOflrOTOBKH HH(pOpnaiIHOMHblX paÖOTHHKOB, HeOÖxOflHMblX AJlil y ^ O B ^ e T B O p e H H H B 0 3 p o c u i n x n o T p e Ö H O C T e f i ; n o a p o Ö H O o c r s e m a r o r c s ! 1(0.111 H y ' ( f ú n i ,I C IIJiaHbl BbICIIIHX HHCpOpMaitHOHHblX K y p c o B , a T a K * e K y p c o B n o npHMeHeHHio BbmHCJiH- T e ^ b H O H TeXHMKIf B o Ö J i a c T H H T M .
NEELAMEGHAN, A.: Neuer Lehrplan zur Ausbildung von Informationsfachleuten in Indien
Seit 1947 ist ím unabhangígen Indien infolge der schnellen sozialen und wirtschaftlichen Entwicklung auch der Bedaif an Information stark gestiegen. Der Aufsatz überblickt die gegenwártige Lage und die lang- fristigen Perspektiven der Ausbildung von Informations
fachleuten, welche zur Befriedigung des wachsenden und sich stetig differenzie renden Bedarfs unentbehrlich ist, und erörtert ausführlich die Ziele und die Lehrpláne der höheren Lehrkurse für Information und der Lehrkurse für die Anwendung der elektronischen Datenverar- beitung in der Information.
mmm mMmmmmnmn Mm m MMmmmmmmmmmmmmmmm
OMKDK KIADVÁNYOK
Az alábbi OMKDK kiadványok korlátozott példányban még kaphatók:
Dr. VÁSÁRHELYI Pál: Gépesített szakirodalmi tájékoztatási rendszerek tervezése és szervezése.
1976. 106 p.
/A tudományos tájékoztatás elmélete és
gyakorlata 21. sz./ 27 Ft
Az információellátás színvonalának emeléséhez a szakirodal
mi t á j é k o z t a t á s szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi továbbfejlesztése, a tájékoztatási munka hatékonyságának fokozása elenged hetet lenül szükséges. Mindez megkívánja a korszerű technika alkalmazását a k ö n y v t á r és a d o k u m e n t á c i ó t e r ü l e t é n is. A kiadvány á t t e k i n t é s t ad a gépesített rendszer é r d e k é b e n végzendő munka módszereiről és lehetőségeiről.
Dr. VÁSÁRHELYI Pál: Gépesített tájékoztatási rendszerek egyes hatékonysági kérdései.
1977. 158 p.
/A tudományos tájékoztatás elmélete és
gyakorlata 22. sz./ 43 Ft
A kiadvány azokat a számítástechnikai ismereteket emeli k i , amelyek a tájékoztatási szakembereknek szükségesek ahhoz, hogy gépesített tájékoztatási rendszerek fejlesztése során sikeresen e g y ü t t m ű k ö d h e s s e n e k a rendszertervezőkkel, prog
r a m o z ó k k a l . Tárgyalja, elemzi és értékeli az előállított szol
gáltatások hasznosságát, valamint a szükséges ráfordítások c s ö k k e n t é s é n e k módját.
A kiskereskedelmi vállalatok piaci információs rendszere. Összeáll. Dr. SZABÓ László.
1977. 470 p. 126 Ft
A magyar, lengyel és csehszlovák p i a c k u t a t ó szakemberek t ö b b é v e s e g y ü t t m ű k ö d é s e e r e d m é n y e k é n t megjelent kiad
vány a kiskereskedelmi vállalatok értékesítési tevékenységé
hez szükséges píacr információk rendszerét, megszervezésük módját összegezi, A p i a c k u t a t á s és prognosztika kapcsolatát, a prognóziskészítés módszereit számos gyakorlati példával és számítási eljárással illusztrálja.
Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról.
1977. 192 p. 100 Ft
A kiadvány közel 500 i n t é z m é n y , vállalat, k u t a t ó i n t é z e t stb.
tájékoztatási részlegének adatait tárja fel. Részletes tárgymu
t a t ó és az intézmények b e t ű r e n d e s mutatója nyújt segítséget az eligazodáshoz. Az 1976 végén lezárt adatgyűjtés alapján összeállított kiadvány a legfrissebb adatokat bocsátja az olvasók rendelkezésére.
Megrendelhető: Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Terjesztési Osztály 1428 Budapest Pf. 12.
