A T M T eiíízö, tematikus számában jeleztük: folytatjuk a mikroszámítógépek könyvtári és szaktájékoziatási alkalmazása lémái a terjedelmi korlátok miatt kiszorult, illetve újabb fejleményekről tudósitó írásokkal. A sort Bí'.fc/ky Tamás cikkével nyitjuk, amelv az olvasóink szamara bizonyara kevésbé ismert, ezen különösen er dekes alkalmazási terület, a régészet szempontjából egészíti ki a képel. — A szerk.
R É G É S Z E T ÉS S Z Á M Í T Ó G É P
Bezeczky Tamás
Magyar Nemzeti Múzeum
A M ú z e u m i Közlemények egy régebbi számá
ban, 1980-ban [1] foglalkoztunk azzal, hogyan lehet felhasználni a számítógépet a m ú z e u m i nyilvántar
tási m u n k á b a n . 1983-ban az M T A Régészeti Bizott
sága felkérésére egy tanulmányban elemeztük, hogy az elmúlt két évtizedben kutatóink milyen ma
tematikai módszereket alkalmaztak, továbbá azt vizsgáltuk, mennyiben vették igénybe a számitógé
pet matematikai feldolgozásra, illetve a régészeti adatok tárolására. Most röviden bemutatjuk, hogy a régészet területén 1985 végéig milyen lépéseket tettek a számitógépes nyilvántartási rendszer kifej
lesztéséért és bevezetéséért.
Az MTA Régészeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum 1981-ben közös kutatási terv keretében hozzákezdett a régészeti információs rendszer tervé
nek kidolgozásához. A cél a régészeti d o k u m e n t á c i ó korszerűsítésén kívül olyan számítógépen alapuló nyilvántartási rendszer létrehozása volt, amely lehe
tővé teszi az ország valamennyi régészeti gyűjtemé
nyének egységes szempontok szerinti feldolgozását és használatát valamennyi kutató számára.
1982-ben az MTA Filozófiai és Történettudomá
nyok Osztálya létrehozta a Régészeti Rendszerfejlesztő Munkabizottságot ( R R M ) [2]. E testület elvi irányí
tásával kezdődtek el a m u n k á k . Először a külföldön már m ű k ö d ő számítógépes rendszereket tanulmá
nyozták [ 3 ] , majd az egyik legkorszerűbb és legjob
ban d o k u m e n t á l t nyilvántartási módszer alapos
elemzése következett: az angol Múzeumi Dokumen
tációs Társaság (Museum Documentation Associa- tíon - M D A ) által kifejlesztett Múzeumi Dokumen
tációs Rendszerről (Museum Documentation System — MDS) a rendszer használatát leíró kézi
könyvek alapján részletes szakvélemény készült [4].
E d o k u m e n t á c i ó s rendszer készítéséhez az 1960-as é v e k b e n fogtak hozzá, s a munka több mint 10 évig tartott. Kidolgozásakor figyelembe vették a m ú z e u m i d o k u m e n t á c i ó és tájékoztatás valamennyi összetevőjét, hogy a szakterület egészére alkalmaz
ható d o k u m e n t á c i ó s rendszer készülhessen el. A z MDS képességei a folyamatos fejlesztés következté
ben egyre bővültek, és mára m e g l e h e t ő s e n bonyo
lult d o k u m e n t á c i ó s rendszer alakult k i . A bonyolult jelző nem negatív é r t e l m ű , hanem a rendszer össze
tettségére utal.
A GOS elnevezésű számítógépes programokat a d o k u m e n t á c i ó s rendszer kialakításával egy időben kezdték fejleszteni, ezért a feldolgozó szoftverek felett eljárt az idö [5]. Ennél ma m á r itthon is sokkal k o r s z e r ű b b adatbázis-kezelő rendszereink vannak.
A szakvélemény alapján a bizottság úgy d ö n t ö t t , hogy a hazai munka tapasztalatait és az M D S számos, továbbra is korszerű elvét fel kell használni az új, hazai régészeti ieirókarton kialakításában, a számítógépes programokat pedig a hazai szoftverel
látás figyelembevételével kell elkészíteni. Megálla
podás született arról is, hogy a régészeti nyilvántar-
tasi modellt először a Magyar Nemzeti M ú z e u m ( M N M ) anyagán kell kiróbálni.
A munka két területen folyt tovább [6]. Első lé
pésben elkészült az a tanulmány, amely tartalmazza a régészeti adatbázis kialakításának lehetőségeit és alapvető feltételeit [7]. Ezzel párhuzamosan az M N M adattárának koordinálásával elkészült az új régészeti leírókarton (I. melléklet) és a hozzá tar
tozó kitöltési utasilás (2. melléklet),
A karton a tárgyakról felveendő/felvehető adatok strukturált leírására szolgál, kialakítása során termé
szetesen figyelembe kelleti venni az érvényben levő leltárkönyv rovatait. Külön karton készült arra az esetre, ha valamelyik rovatba több információt s z e r e t n é n e k beírni, mint amennyi a rendelkezésre álló hely. Ennek a kartonnak a neve " F o l y t a t á s " , itt csak az azonosító adatokai kell feliüntetni, illetve annak a rovatnak a nevét.melyet folytatni kívánunk A lelőhelyek leírásánál külön kartont is ki lehet tölteni. Az ásatásokon a lelöhelyegységen belül számos tárgy kerülhet elö; ekkor szükségtelen minden tárgy esetében leírni ugyanazokat az adato
kat. Elegendő egy utalás a leirókartonon a lelőhely
re, illetve a megkülönböztetett rétegre, objektumra.
A megkülönböztetett rétegről, objektumról pedig elég egy lelőhelykartont kiállítani. (Ez ásatásonként nagyságrendekkel kevesebb lelőhelykariont jelent, mint az előkerült tárgyak száma.) A számítógépes programokkal könnyen megoldható, hogy az egyes tárgyak leírókartonjain szereplő adatok automatiku
san kiegészüljenek a lelőhelyekre vonatkozó, külön leírókartonon szereplő adatokkal. Az így felvett adatok a korszerű számítógépes adattárolás módsze
rét alkalmazzák: nincs szükség az adatok isméiéit - esetleg többszörös — tárolására, mivel összekapcso
lásuk könnyen megoldható megfelelő programozás
sal.
Az R R M által jóváhagyott fejlesztési koncepció egyrészt a legkorszerűbb elveknek megfelelően ter
vezte meg a régészeti adatbázist, másrészt figye
lembe vette a m ú z e u m i terület pénzügyi lehetősége
it. A fejlesztési koncepció ketiös megoldást javasolt:
központi adatbázis megvalósítását kell elkezdeni bérelt nagyszámítógépen, az egyes m ú z e u m o k b a n pedig kisebb számítógépes egységeket kell beállí
tani, ahol rögzíteni lehet az elsődleges információ
kat (tárgyak, lelőhelyek adatait), és megkezdődhet
nek az elsődleges elemzések. Az adatokat ezután el kell juttatni a központi számítógéphez, be kell vinni őket a központi adatbázisba. M i n d az adatbázisban lefolytatott keresések e r e d m é n y e , mind az adatbázis teljes tartalma különféle rendezettségben megjele
n í t h e t ő . Az adatbázis megfelelő részei különféle h o r d o z ó n (gépi a d a t h o r d o z ó n , pl. hajlékony leme
zen) visszajuttathatók a m ú z e u m o k b a , ahol tovább
folytathatók a kutatói igényeknek megfelelő elemzések.
A tervek sikeres megvalósításához szükség van a személyi, szervezeti, adminisztratív és pénzügyi fel
tételek m e g t e r e m t é s é r e . A gépi fejlesztés központi elveinek kialakítása mellett szükség van a régészeti fogalmak, kapcsolaiok, besorolások, azaz a termino
lógia kialakítására, ezenkívül az adatbázis iránti fel
használói igények pontos, rendszerbe foglalt megfo
galmazására. Mindez már régészeti szakmai feladat.
Az adatbázis programrendszere megvalósításá
nak szervezeti feltétele egy szervezőkből és progra
mozókból álló csoport létrehozása, amely megter
vezi a konkrét végrehajtást. Itt kell alkalmazni azokat az " ü g y v i t e l i " szakembereket is, akiknek fel
adata az információk helyes áramlásának megszer
vezése. Szükség van jól szervezett adatállomá
nyokra, adatbeviteli és -kiviteli formátumokra, a mai leltárkönyveknek megfelelő nyilvántartások megjelenítésére.
T e r m é s z e t e s e n alapveiö, hogy be kell tartani a szabványos fogalmak használatára vonatkozó szabá
lyokat. Ezek az ügyviteli m u n k á k hathatósan segítik majd a kutatók munkáját, vagyis az információk útját úgy egyengetik a számítógép felé, hogy a régész szakembereknek ne okozzanak többletmeg
terhelést, A programozó szakemberek dolgozzák ki az adatbeviteli, ellenőrzési, feldolgozási programo
kat mind az egyes m ú z e u m i adatbázisok, mind a központi adatbázis számára. Az adatok bevitele és keresése rövidesen a számítógéphez csatlakozó kép
ernyős terminálon keresztül végezhető majd el, s egy m ú z e u m o n belül több munkahely is kialakít
ható. A tárgyakra és a lelőhelyekre vonatkozó infor
mációkat csak egyszer kell bevinni a számítógép memóriájába.
A tárolt állományhoz való hozzáférésnek külön
böző szintjei lehetnek; bizonyos állományokhoz csak az adott intézmény kutatói, megint másokhoz külső kutatók is hozzáférhetnek stb, A k ü l ö n b ö z ő hozzáférési szinteknek megfelelően leltárkönyvek, katalógusok, esetleg leírókartonok készíthetők gépi úion. Amíg egy állomány szellemi feldolgozása, ku
tatói elemzése - a hozzáférési szinteknek megfele
lően — nem történt meg, addig csak az illetékes kutató, intézel stb. dolgozhat vele. A kutatói munka befejeztével az adott állomány a közponii tá
rolóba és nyilvántartásba kerül.
Mindezek az elképzelések néhány év alatt meg
valósíthatók; ez felzárkózást jelentene ahhoz a szint
hez, amely a régészeti m u n k á t külföldön már régóta jellemzi. Szeretnénk arra utalni, hogy 1985 végétől az M T A Régészeli Intézete, az ELTE régészeti tan
széke és az M N M is rendelkezik már olyan - saját, illetve bérelt - I B M vagy azzal kompatibilis mikro-
T M T 3 3 . évf. 1986/8.
számítógéppel, amellyel a fentiekben vázolt elkép
zelések megvalósíthatók [8]._A nálunk manapság el
terjedt míkrogépek, amelyeket játékra vagy nagyon kevés adat feldolgozására javasolnak (pl. Commo- d o r e - 6 4 , Sinclair ZX 81), teljességgel használha
tatlanok a fentiekben vázolt feladatok megoldására.
Az R R M 1984-ben elfogadta a koncepciót, s ezzel együtt javasolta az új leírókartonok bevezeté
sét. A tervek megvalósítása megkezdődött. Az első lépés a terminológiai m u n k á k m e g k e z d é s e volt, hogy a leírókartonon belül egységesen megfogalma
zott, t ö m ö r , részletes tárgyleírások* stb. készülje
nek. A fényképekkel, rajzokkal ellátott t ö m ö r , rész
letes leírás az egyes tárgyakról a legfontosabb adato
kat tartalmazza a kutatás számára. A terminológiai m u n k á t valamennyi régészeti korszakra és vala
mennyi tárgytípusra k i kell terjeszteni. A z egyes elkészült témákat a szakemberek egyetértésével és jóváhagyásával publikálják.
1985 végéig a következő t é m a k ö r ö k terminoló
giai kartonjai készültek el:
• paleolit eszközök,
• rézkori leletek,
• bronzkori csákányok, balták, sarlók, vésők, nyak
perecek, karperecek,
• őskori kultúrák kerámialeletei.
" A z ismerteteti - múzeumi - információkereső rendszerben felhasználói szempontból két tételtípus fordul elő: az egyik a teljes tárgyleírást képviselő leírókarton, a másik pedig a lelö- helyleirás. E z utóbbi több tárgyleíráshoz is kapcsolódhat. A múzeumi szakterületen a leírókarton a teljes tárgyleírás meg
n e v e z é s é r e használatos. E z lényegében megegyezik a bibliog
ráfiai, formai és tartalmi dokumentumleírás fogalmával. E teljes tárgyleírás - a leirókarton - részei a különféle formai, ügyviteli (a n é v , az anyag, a keltezés, a méret stb.l és a tar
talmi adatok; ez utóbbii képviseli a tárgy részletes leírása, melyhez szabatos terminológiára van szükség, azaz arra.
hogy a lartalmi adatokat egységesen fogalmazzák meg. A tárgy részletes leírása a mellékelt kitöltési utasításban a "le
írási adatcsoport" 5. adateleme: lényegében megfelel a doku
mentumok e s e t é b e n az annotációnak vagy referátumnak. — A szerk.
• római kori kocsileletek, terra sigilláták, hagyma
fejes fibulák, a m p h o r á k , k ö e m l é k e k , c s o n t e s z k ö zök, ládikaveretek, szarmata leletek,
• a népvándorláskori leletek közül az avar anyag,
• a középkori leletek közül a 10 — 11. századi ma
gyar anyag, valamint a 12—17. századi leletek egy-egy csoportja.
A megkezdett munka sikeres befejezése minden régész kutató számára létfontosságú, mivel ma m á r szinte lehetetlen korszerű eszközök és m ó d s z e r e k nélkül megfelelő szintű és hatékonyságú kutatást végezni. A kezdet biztató, de továbbra is szükség van a t ü r e l m e s előkészítő m u n k á r a és az egész szakma támogatására.
Jegyzetek
[ll B E Z E C Z K Y Tamás: Számitógépes m ú z e u m i nyilván
tartás. = Múzeumi Közlemények. 1980.1. sz. p. 24— 29.
[2] A Munkabizottság tagjai: Bökönyi Sándor ( M T A R. I.) elnök, Bezeczky Tamás ( M N M ) litkár, Bálint Csanád
(MTA R. [.), Bóna István ( E L T E ) , FUlep Ferenc ( M N M ) , Kovács Tibor ( M N M ) , Mócsy András ( E L T E ) .
[31 Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Figyelő 11.; Múzeumi Nyilvántartás II. 1979. (Szerk. Bezeczky T.) Data Bank Applications in Archaeology. ed, Sylvia W.
Gaines.Tucson, Arizona, 1981.
141 Az elemzést Haiassy Béta készítette az RRM-nek 1983-ban.
|51 A programokat B C P L nyelven irták, amely Magyarorszá
gon alig ismert, bevezetése m e g l e h e t ő s e n költséges lenne. A rendszer online információkeresésre nem al
kalmas.
[6] Anyagi támogatást a Művelődési Minisztérium m ú z e u m i osztályától és a Tudományszervezési és Informatikai Inté
zettől kapott az MNM.
|7] H A L A S S Y Béla: Régészeti adatbázis kialakításának lehe
tőségei és alapvető feltételei Magyarországon. = Archae- ológiai Értesítő, 111, köt. 1. sz. 1984. p. 2 5 2 - 2 5 6 .
(8] A géptípus kiválasztásában szerepet játszott, hogy minden számítógépet gyártó vállalat az IBM-gépekkel való kompatibilitásra törekszik, mind a nagy, mind pedig a mikroszámítógépek területén. Az utóbbi évek tapaszta
latai szerint már nagyon sok számi tógépgyártó cég ment tönkre, géptípusaik feledésbe merültek. Az I B M - gyártmányok esetében mindig van m ó d a fejlettebb típu
sokra való könnyebb áttérésre.
Régészeti le író karton (első oldala)
/. melléklet
M E G H A T Á R O Z Á S
KELTEZÉS
L E L Ö r t í L V
MEOSZERZES
LEJRAS
Az íntfcjrTiói', n*v* [ U t ű j t l * ; a l á ' g , lelte r| n é m a
A tárgy neve Anyaga Dn m a n ó m
T«lj*t*bb magnavaidH, (fpuu
Maghatdrfltd n*ye; dClum A tárgy koro
Kormeqhrjtá'ozúi mdduvr*
A iHlűhul, r.e.fi; u ó m c ; magyi Földro.ii koard naták
U l ö h i l , j»ll*D*
LalarŰu'elQggdi
JalentAg v. r4i*g k s t s a t a n á r a A i o l ó v. ayüJld nav*; dárjm
A megtitrfii módja Eladó i a d o m á n y á r a ; dÓMm
FaEonegatlw iiama
Foto v. rajt
RÉGÉSZET
S20V N,omdo u .
Régészeti leirókarton (második oldala)
F í t i r a . ; ftl H e ' . .
SOu.íies I c i ' á :
RESTAURÁLÁS
OOKU M £N TÁLAS
ELHELYEZÉS
Mdd&w RairauráiDi' napló udma J Püiuurűior n « v a ; dátum
Dokurn*r>láció hm\fa; i f á m a
Ad'Ql'vlie'rAj dátum
T M T 33. évf. 1986/8.
2. melléklel
A M Ú Z E U M I LEÍRÓKARTON KITÖLTÉSI U T A S Í T Á S A Azonosítási adatcsoport
AZ I N T É Z M É N Y N E V E : a tárgyal őrző m ú z e u m vagy gyűjtemény neve (ajánlatos a rovatot nyomdai úlon kitölteni vagy az intéz
mény nevét tartalmazó bélyegzőt készíteni).
BETŰJELE: az ország ö s s z e s múzeumának és gyűjteményének betűjelét (beleértve a megszűnt gyűjteményeket is) a kitöltési e l ő írás melléklete tartalmazza.
A T Á R G Y LELTÁRI S Z Á M A : az eddigi leltározási gyakorlatnak megfelelően kialakított leltári szám. Szakosított leltározás esetén a tvujtemr.nví.gység ill. az egyes leltárkönyvek és szaknaplók betűjelét tűntessük fel a leltári szám előtt (pl a paleolit, őskori, romai kori ncpvandorlas kori. középkori éremtan gyűjtemények, arany-, ö t v ö s ketari raktári naplók stb.). A m ú z e u m betűjele és a tárgy leltári száma alkotja a tárgy azonosítószámát az országban.
Meghatározási adatcsoport
A L A R I Y h E V E ;i s í i k i r o d a l o m b a n használt elnevezést adjuk meg könnyen érthető általános formában. Zárójelben tűntessük fel az eredeti leltárkönyvi elnevezést.
1E L J E S E B B M E G N E V E Z É S E . TÍPUSA: a tárgytípus jellegzetességeinek m e g n e v e z é s e pl. a tárgy formájának, készitési módjá
nak, anyagának, típusának rcndclietésének stb. segítségé vei. Ha van megfelelő osztályozási rendszer, azt is tüntessük fel (pl. Dra- gendorf Stb.) A teljesebb m e g n e v e z é s alatt szereplő fogaimakai a megfelelő rovatban újból le kell Írni. pl. ha az anyagot belefog¬
laltuk a leljes névbe, a megfelelő rovatban akkor is rögzileni kell a tárgy anyagát.
A N Y A G A : a leírásnál először az általános, majd a konkrét anyagneveket adjuk meg. soroljuk fel a diszitöanyagokat is (pl. f é m ; vas cs ezüst (berakás); fa. tölgyfa stb.).
DAR A B S Z Á M : az adott leltári szám alá tartozó tárgyak darabszáma (ha a régi leltározás esetén olyan tárgyakat találunk, melyek több lulajdonságaikban eltérnek egymástól, akkor készíthetünk az egyes tárgyakról külön kartont is).
M E G H A T Á R O Z Ó N E V E . D Á T U M : a leltárkönyvi adatokat meghatározó kutató neve, a meghatározás időpontja.
Kcltezési adaicsnpon
LÁRGY K O R A : vagy korszaka, relatív és abszolút kronológiai adatok megadásával,
K O R M E G H A I A R O Z Á S MÓDSZERE: az alkalmazott módszer leírása: tipológiai, rétegtani megfigyelés, é r e m , é v s z á m , valamint i. i e r m e s z e i t u d n m á n y o s vizsgálatok (ez utóbbi esetben tüntessük fel a vizsgálatot végző kutató nevét is).
Lelöhelyi adatcsoport
A LELŐHELY N E V E . S / A M A , M E G Y E : a lelőhely neve egyedi n é v , mely csak az adott helyre utalhat. Mindig az adatfelvétel ideien é r v é n y e s , hivatalos helységnév — a község neve — tüntetendő fel elsőnek, majd ezt követi a lelőhely részletes megneve
zése. A topográfiailag feldolgozott területeknél az M R T köletszámának megadása után fel kell tüntetni a területre vagy a lelőhely
re vonatkozó számol. Adjuk meg a felvételkor érvényes megye nevét is. Ha a lelőhely kívül esik az országhatáron, akkor ajelen- legi nevet és az országol tüniessük fel. Végül minden cselben zárójelben irjuk fel a lelőhely eredeti nevét, neveit.
I'ÖLDRAJZI K O O R D I N Á T Á K : a négyzethálós koordinátarendszer beosztásai segítségével adjuk meg a földrajzi szélességet és hosszúságot, amennyiben ezek rendelkezésünkre állnak
A L E L Ő H E L Y J l l I . I . I- X i E : a lelőhely, ill. a lelet régészeli szempontú meghatározása (pl. telep, t e m e t ő , szórvány). Segédanyag
ként felhasználhatók az M R T köteteiben alkalmazott fogalmak.
LELŐHELY LEÍRÁSA; a lelőhely elhelyezkedésének, földrajzi környezetének leírása (pl. a község északi halárától 3 km-re a Gárdonyba v e z e t ő ú( bal oldalán h ú z ó d ó lösz vonulaton stb.).
L E L E r ő S S Z E F Ü G G É S : a lelet pontos elökerülési körülményeinek részletes leírása, az ásatási megfigyelések, ill az eiőkerülési adatok alapján ( p l . 5. objekium, É - D - i tájolás, 4. réteg, mélység: 0,60 cm, 1 7 5 . csontvázas sír, K - N y - i tájolású, a bal lábszárcsont mellcui mélység: 1 0 cm; árokásás közben; Duna kotrásából stb.).
JELENSÉG V A G Y RÉTEG K O R S Z A K A / K O R A : a tárgy közvetlen környezetének korát adjuk meg. mely eltérő lehet a tárgy korától (pl. avar sírban római gyürü stb.).
Á S A T Ó V A G Y G Y Ű J T Ő N E V E . D Á T U M : az ásatást vagy a gyűjtést v é g z ő kutató nevét é s a tárgy előkerülésének időpontját adjuk meg (ha nincs pontos é v s z á m , akkor az ásatás időtartamát jegyezzük fel).
FOTONEGATÍV S Z Á M A : a negatívot őrző m ú z e u m betűje és a negativ(ok) száma.
FOTÓ V A G Y R A J Z : a tárgy azonosítására alkalmas fotó vagy rajz (ha több példány készült, ezek a " F O L Y T A T Á S " kartonon he
lyezhetők el). '
Megszerzési adatcsoport
MEGSZERZÉS MÓDJA: írjuk le. hogy az intézmény milyen m ó d o n jutott a tárgyhoz (ásatás, leletmentés, terepbejárás, gyűjtés, ajándék, hagyaték, vétel, csere stb.).
E L A D Ó , A D O M Á N Y O Z Ó . D Á T U M : az ill szereplő nevek é s az idöponi megjelölése mint kiegészítő adat szolgálhat a tárgy hi
telességének e Ibi rálásához.
Leírási adatcsoport
MÉRETEK: a tárgy legjellemzőbb méreieinek megadása, ha a hosszmértéken kívül egyéb adat is rendelkezésünkre áll, azokai is tüntessük fel (pl. súly, űrtartalom, fajsúly stb.).
F E L I R A T , J E L : a feliratot latin betűkkel álirt formában közöljük, amennyiben ezt nem lehet, akkor rajzos formában, a jelel pedig rövid leírással adjuk meg (ide sorolandók a kőfaragó jegyek, bélyegek, nem betüjeles feliratok s t b ) .
H E L Y E : jelöljük meg a felirat é s a jel pontos helyéi.
MÓDSZER: írjuk le a kivitelezés módját (pl. domborított, vésett, bélyegzett, berakott stb.).
RÉSZLETES LElRÁS: a tárgy j e l l e m z ő tulajdonságait kell megadni általánosan elfogadott szempontok é s sorrend szerint: a forma (felülről lefelé haladva), a szín (színskála közlésével, ha ilyet használunk), majd azt követi a részek leírása, díszítés, a tech
nológia (a készítésre é s az anyag összetételére vonatkozó adatok), a fizikai állapot (ép. törött, kopoti. kiegészített, hiányos, re
konstrukció stb.).
Restaurálási adatcsoport
MÓDSZER: a tárgyon végzett vizsgálatok rövid leir.is;i (pl. röntgen)
R E S T A U R Á T O R I N A P L Ó S Z Á M A : alapján lehel azonosítani a tárgyon végzeti főbb restaurálási eljárásokat.
R E S T A U R Á T O R N E V E . D Á T U M : a restaurátor neve é s a restaurálás időpontja.
D o k u m e n t á c i ó s adatcsoport
D O K U M E N T Á C I Ó H E L Y E . S Z Á M A : a tárgyról készített dokumentáció száma az M N M adattárában (ha ilyen nem készült, akkor a lelőhelyé), esetenként a tárgyat őrző m ú z e u m adattári száma, amennyiben az MNM adattárában nincs feljegyzés.
I R O D A L O M : a tárgyra vonatkozó legelső, legteljesebb vagy a legutolsó publikációt soroljuk fel.
ELHELYEZÉS: a tárgynak az í n i é z m é n y e n belüli vagy kívüli őrzési helyéi tüntessük fel. Ceruzával írjuk a fontosabb mozgatáso
kat (pl. kölcsönzés, vándorkiállítás stb.}.
A D A T F E L V E V Ó , D Á T U M : annak a tudományos dolgozónak a neve, aki a kartonra felvett adatok hitelességéért felelős.
T M T 3 3 . é v i . 1986/8.
BEZECZK Y Tamás: Régésze! és számítógép A régészeli leletek számítógépes információs r e n d s z e r é n e k kifejlesztése 1982-ben kezdődött el a Magyar Nemzeti M ú z e u m b a n és az M T A Régészeti Intézetében. A d o k u m e n t á c i ó korszerűsítése mel
lett elkészült a fejlesztés koncepciója. A központi adatbázist egy bérelt nagyszámítógépen valósítják meg, az egyes m ú z e u m o k b a n mikroszámítógépeken történik majd az adatok bevitele és az e r e d m é n y e k visszakérdezése. Jelenleg a szoftver és hardver kör
nyezet kialakítása folyik.
• « *
BEZECZK Y, T.: Archeology and computers The development of the computerized informa¬
tion system of archeological findings began in the Hungárián National Museum and in the Archeologi
cal Institute of the National Academy of Sciences in 1982. Beside updating documentation, the concept for development has been elaborated. The central data*base will be stored in a main-frame computer taken on lease; the data will be input and retrieved by microcomputers located in the individual museums. A t present the soflware and hardware en- vironment of the system is being developed.
EE3EIXKH. T.: ApxeoAozux u 3BM
B BeHrepcKOM HAIIHOHtuTtH.OM Myaee H B A p x e o j i o n K e - CKOM HHCrnnyre AH BHP B 1982 rony Haiwiacb paapaőOTKB
Ha 3BM HHfJjopMamionubix C H C T Ű M 06 apxeojionwecraix
pacKonKax. Hapany c ycoBepmcHCTBOBÜHHGM noicyMeH- T8UHH pa3pa60TaH8 KOHUenUHH paiBHTHH. UeHTpaJIbHM
6asa n a H K b n xpaHurcs H B apeHflOBaHHofl 6ojn>mott 3BM,
B B O H H IIOHCK jiaHHUx B 0Tjieni>Hux Myiesx 6yaeT rrpoBO- flHTbCíi Ha MHKpo-3BM. B HacToauiee BpeMJi BenyTCH pa- fJoTbl no TCXHH4GCKOMy H MBTCMBTHHCCKOMy OÖecnCHCHHIO.
BEZECZK Y, T.: Archáologie undMikrorechner M i t den Entwicklungsarbeiten fúr ein automati- siertes Informationssystem der archáologischen Funde wurde ím Jahre 1982 begonnen sowohl im Ungarischen Nationalmuseeum als auch i m Archáo
logischen Institut der Akademie. Neben der Neuge- staltung der Dokumentation wurde auch ein Ent- wicklungsplan erstellt. Die zentrale Datenbasis wird auf einer gemieteten Host-Maschine verwaltet; in den einzelnen Museen erfolgt die Datenerfassuna
und die Recherche auf Mikrorechnern. Zur Zeit werden die Software- und Hardware-Mőglichkeiien getestet.
A Z I N F O R M Á C I Ó S Z O L G Á L T A T Á S A U T O M A T I Z Á L Á S A C.
K O N F E R E N C I A
1987 októberében a BNK-ban megrendezik az információszolgáltatás auto
matizálásával foglalkozó 3. országos tudományos konferenciát nemzetközi részvétellel. Célja az információszolgáltatás automatizálása terén az elmúlt 3 év alatt (a 2. és 3. konferencia közötti időszakban) elért e r e d m é n y e k értékelése.
F ő b b témák:
• A bibliográfiai és faktografikus automatizált rendszerek fejlesztési koncep
ciói
• Az automatizált információs rendszerek hardver- és szoftverfejlesztésében elért e r e d m é n y e k
• Az adatátviteli hálózatok és a mikroszámítógépek fejlesztése, felhasználá
suk a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i információs tevékenységben.
A konferencia munkanyelve: bolgár, orosz, angol.
Részvételi díj: 30 B G L . Az előadók a részvételi díj alól m e n t e s ü l n e k . Rész
letesebb tájékoztatást a rendezők később adnak.
