O N L I N E I N F O R M Á C I Ó K E R E S É S A Z O M I K K - B A N É S A N A G Y V I L Á G B A N
Válás György
Orszi&ss Műszaki Információs Központ cr, Kbnvviar
Bevezetés
1979 elején még arról olvashattunk a T u d o m á nyos és Műszaki Tájékoztatás hasábjain [ I ] , hogy igenis van realitása a hazai bekapcsolódásnak a nem
zetközi információs hálózatokba. Akkor már túl vol
tunk a tárcsázott telefonvonal segítségével megvaló
sított első két kísérleten: a D E R W E N T cég 1977.
novemberi bemutatóján, amelyen a kaliforniai SDC-Orbit szolgál látórendszerben-folyt a keresés és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (Internatio
nal Atomic Energy Agency, I A E A ) , az Országos Műszaki Könyvtár és D o k u m e n t á c i ó s Központ ( O M K D K ) , valamint a Magyar T u d o m á n y o s Aka
démia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató
intézete ( M T A S Z T A K I ) közös szervezésében tar
tott, 1978. júliusi I N I S - A G R I S b e m u t a t ó n , ame
lyen a keresés az I A E A bécsi szolgáltatóközpontjá
ban folyt (1).
Az említett cikk már talán a n y o m d á b a n volt, amikor lezajlott az addigi legjelentősebb kisérlet.
Ezt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Rendszerelemzési Irodája (OMFB R E D , az M T A S Z T A K I és a Bécs melletti Laxenburgban székelő N e m z e t k ö z i Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute o f Applied Systems Ana- lysis, HASA) szervezték. A kétnapos b e m u t a t ó n az ESA 1RS, a Lockheed I . S. (ma Dialóg) és az SDC-Orbit szolgáltatóközpontokban folyt a keresés
[2],
Egy év sem telt el e z u t á n , és már megindult a szá
munkra csodálatos újdonságot j e l e n t ő , de világvi
szonylatban is csúcstechnológiának számító infor
mációfeltárási módszer rendszeres hazai "kóstolga
tása" egy kb. kétéves kísérleti időszak során. Ezt a m u n k á t is a legutóbbi b e m u t a t ó szervezői, az OMFB R E I , az M T A S Z T A K I és az HASA szervez
ték. Technikai alapja az M T A S Z T A K I által az IIASA-ban installált és több adatátviteli vonalhoz csatlakozó TPA típusú kapcsoló számítógép, az M T A S Z T A K I - I I A S A bérelt adatátviteli vonal és az M T A SZTAKl-ban elhelyezett terminál volt [2]. Ez a technikai felszerelés gyakorlatilag vonalzajmentes információkeresést tett lehetővé. Célja egyébként kettős volt: az online információkeresés mellett néhány nagy külföldi számítógép használatát is szol
gálta olyan számítási feladatokra, amelyekre a hazai gépeknek nem volt elegendő a teljesítménye vagy hiányzott a szoftverje. A kísérleti időszak három fö szervezőjéhez később csatlakozott az O M K D K és az Agroinform, mint az IN1S, illetve az AGR1S adatbázis hazai központja.
A kísérleti időszakban 1979 n o v e m b e r é t ő l az ESA IRS, 1980 májusától az I A E A , 1980 júniusától a Lockheed I . S. szolgáltatóközpontok használatára nyílt mód [2, 3]. Az ESA IRS és a Lockheed I . S.
használatához szükséges valutát a kísérleti időszak felhasználói számára az OMFB REI biztosította. Az I A E A szolgáltatóközpontban elérhető INIS és AGRIS adatbázisok használatáért a nemzetközi egyezmények szerint forintban fizethetünk.
Közben keleti irányban is lezajlott az első kísér
let: az O M K D K szervezésében, az Orion eszközei
vel; a Magyar Posta segítségével kétnapos kísérleti kapcsolat létesült a moszkvai székhelyű Nemzetközi T u d o m á n y o s é s Műszaki Információs Központtal (NTM1K) kapcsolt telefonvonalon.
103
Valas (iy.: O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s az O M I K K - b a n .
A kisérleli időszak mindenki számára világossá tette, hogy a nyugati nyilvános szolgáltatóközpon
tokban Magyarországról történő online információ
keresés üzemszerű megvalósítása gyakorlatilag már csak valutagazdálkodási kérdés. Az ilyen módon megvalósított információimport pedig népgazdasági szempontból a lehető leggazdaságosabb importtevé
kenység.
A kísérleti időszak vége szerencsésen egybeesett a Magyar Posta vonalkapcsolt adatátviteli hálózata, a NEDIX-hálózat kiépítésének megkezdésével. így széles körben elérhetővé kezdett válni a jó minő
ségű adatátvitel a bérelt vonalak aránytalanul nagy költségei nélkül.
Végül a Külkereskedelmi Minisztérium a valu
taengedélyt is megadta, és 1982-ben a kísérletek he
lyébe már a rendszeres, üzemszerű szolgáltatás lépett [4]. Ekkor vált az online információkeresés fő hazai központjává az időközben Országos Műszaki Infor
mációs Központ és Könyvtár ( O M I K K ) nevet fel
vett korábbi O M K D K . Szerepe hármas. Egyrészt az OMIKK-Technoinform külkereskedelmi jogával élve ellátja az online információkeresésekkel kap
csolatos külkereskedelmi feladatokat, másrészt az O M I K K hivatásos információkereső szakemberei
vel online közvetítői m u n k á t végez a végfelhaszná
lók számára, harmadrészt oktatja a leendő online felhasználókat.
Az online információkeresésekkel kapcsolatos külkereskedelmi tevékenységben az OMIKK-Tech- noinformnak nincs monopolhelyzete az ország
ban, eddigi munkájával azonban bebiztosította el
sődleges szerepét ebben az üzletágban. A külkeres
kedelmi tevékenység kiterjed a valutafedezet meg
t e r e m t é s é r e , a szolgáltatóközpontokkal való szerző
déskötésekre, az így megszerzett keresési jelszavak átadására és a szolgáltatóközpontokból kapott szám
lák kiegyenlítésére konvertibilis valutában, valamint a piackutatásra.
Mint látjuk, ez a külkereskedelmi tevékenység egyelőre m é g kizárólag import, azon belül is tőkés import. Hazánkban sajnos eddig folyamatosan ex
portálható adatbázis-szolgáltatás vagy adatbázis még nem született. A szocialista országokból impor
tálható adatbázis-szolgáltatást viszont az aka
dályozza, hogy csaknem öt évvel az 1980. decemberi első b e m u t a t ó után a távközlési kapcsolat még mindig csak kísérleti jelleggel működik ebben az irányban.
Az O M I K K - T e c h n o í n f o r m jelenleg 19 adatbázis
szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban. Ezek
hez 31 magyar felhasználónak 120 keresési jelszót biztosít. Ez kiegészül az O M I K K mint INIS nemzeti központ által 5 felhasználónak nyújtott 6 keresési jelszóval. így az O M I K K összesen — nagyobbrészt
kereskedelmi, kisebbrészt (INIS) nem kereske
delmi alapon - 32 önálló magyar online felhasználó
nak 20 szolgáltatóközponthoz 126 keresési jelszót biztosít. Néhány ilyen önálló online felhasználónak átmenetileg terminál- és vonalhasználati lehetősé
get is nyújt.
A z online információkeresés - az idegen nyel
vek tudásán és a keresett témával kapcsolatos szak
terület ismeretén kívül - megkívánja a kereső pa
rancsnyelv ismeretét, a szolgáltatórendszerek és az adatbázisok beható ismeretét, valamint a keresés módszertanának az ismeretét is. Minden szolgálta
tórendszer és adatbázis-előállító intézmény rendsze
resen szervez tanfolyamokat a szükséges ismeretek elsajátítására. Az ezeken való részvétel azonban kül
földi utazást és valutát igényel, mégpedig több alka
lommal. Tanfolyam és konzultáns nélkül, kizárólag nyomtatott dokumentáció alapján csak kevesen ké
pesek elsajátítani a szükséges ismereteket és meg
szerezni a nélkülözhetetlen gyakorlatot, elsősorban olyanok, akik hasonló jellegű rendszerrel m á r ko
rábban is dolgoztak. Viszont m é g számukra is sokkal többe kerül a kezdeti ügyetlenkedésre, a ke
resési trükkök felismerésére, a kellő gyakorlat megszerzésére fordítandó online keresési díj, mint azoknak, akik kellő kiképzés után ülnek le először keresni. így az online információkeresést önállóan végző felhasználók vagy inkább a leendő vállalati, intézeti iparági, körzeti stb. online közvetítők szá
mára szükségessé vált a hazai képzés megszerve
zése.
A hivatalos, iskolai jellegű, elismert végzettséget adó képzésre m é g nem érett meg a hazai helyzet, de lehet, hogy erre később sem lesz szükség. így egye
lőre nem hivatalos, végzettség igazolását nem nyújtó tanfolyami képzést indítottunk. Úgy gondol
tuk, hogy erre, mint a legtöbb online információke
resési tapasztalattal rendelkező i n t é z m é n y , az O M I K K a legalkalmasabb szervezet, de a tanfolya
mok lebonyolításába más intézményeknél dolgozó munkatársakat is bevontunk előadóként.
Az első két ilyen tanfolyamot 1985. j a n u á r - á p r i lisban bonyolítottuk le, a harmadikat 1985. októ
ber-novemberben; ezeken összesen 85 hallgató vett részt. A tanfolyamok 48 órásak voltak, nyolc oktatási napra elosztva. A megtanult elméleti anyag begyakorlására ezen a 48 órán kívül nyújtottunk m ó d o t , az első két tanfolyamon a hallgató kívánsága szerinti m é r t é k b e n , a harmadikon m á r egységesen fejenként egy órában. A z elméleti előadások közben
— ahol szükséges volt — magnetofonkazettára, v i deokazettára, illetve hajlékony mágneslemezre fel
vett keresési anyaggal szemléltettük az elmondotta
kat.
104
TMT33.6vf. 19*6/3.
Az előadások anyagál és az illusztrációkat sokszo
rosított jegyzetek formájában m á r a tanfolyam idejé
re elkészítettük a hallgatók számára. Ezeknek a jegy
ieteknek a lömörítelt anyagát a Tudományos-Műsza
ki Információ Szakkönyviára sorozatban is kiadtuk 15], létrehozva ezzel az online információkeresés első átfogó, tankönyvként is használható, magyar nyelvű kézikönyvét.
Újabb hasonló tanfolyamokai az idei és a követ
kező évre is tervezünk a szükségletek szerinti számban.
Az önálló online keresés annak az intézménynek gazdaságos, amelyik rendszeresen és viszonylag nagy mennyiségben igényel kereséseket, annak is elsősorban olyan megoldással, hogy saját online közvetítőt állít be a keresések elvégzésére. A szük
séges berendezések és a dokumentációs anyag be
szerzésén kívül a keresést végző személyek betanu
lása, rutinjuk megszerzése, sőt — ritka keresési igé
nyek esetén — az egyszer már megszerzett tudás fenntartása, a gyorsan változó parancsnyelvi és adatbázis-használati lehetőségek naprakész köve
tése is meglehetősen drága, a gyakorlatlan keresés fölöslegesen nagy időigénye és nem kielégítő hatás
foka miatt. így mind az online keresést csak viszony
lag ritkán igénylök, mind az online információke
resés lehetőségeivel még csak ismerkedők számára az a gazdaságos, ha önálló online keresés helyet!
megfelelően magas szakmai és nyelvi képzettségű, az online keresésekben nagy gyakorlattal rendelkező hivatásos online közvetítők segítségét vehetik igénybe. Ilyen közvetítői feladatkört tölt be az OMIKK Számítógépes Irodalomkutatás online infor
mációkereső szolgáltatása mindazokban a témakö
rökben, amelyek az O M I K K működési körébe tar
toznak.
Az 1982. szeptemberi üzemszerű kezdés óta [4]
ez a szolgáltatás eljutott arra a szintre, hogy a tapasz
talatait m á r é r d e m e s összehasonlítani az elérhető nemzetközi adatokkal | 6 - 1 1 ) . Az O M I K K online információkereső szolgáltatásának a tapasztalatai
ból, illetve ezeknek a tapasztalatoknak a nemzetközi adatokkal való összehasonlításából érdekes követ
keztetésekel vonhatunk le a magyar ipar innovációs készségére is.
O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s a n a g y v i l á g b a n
Az online információszolgáltatás, amely két évti
zede, 1965-ben indult meg [ 6 ] , ma már nagyiparrá vált. 1984 őszén m á r 1189 előállítótól származó 2453 adatbázis 362 szolgáltatónál volt nyilvánosan elérhető. [7], (Mindhárom szám körülbelül hatszo
rosa az öt évvel korábbi megfelelő adatnak.) 1986 ja
nuárjára m á r 2900-ra emelkedett a nyilvánosan elér
hető adatbázisok, 1379-re az adatbázis-előállítók és 454-re a szolgáltatók száma | 7 ] . Az adatbázis- előállítók közül a legnagyobbak 5 millió dollár fö
lötti, az adatbázis-szolgáltatók közül a legnagyobbak pedig 100 millió dollár körüli évi j ö v e d e l e m r e tesz
nek szert egyenként az online információszolgálta
tásból [ 8 , 9 ] .
Még senki sem kísérelte meg pontosan összeszá
m o l n i , hogy c/eknek a szolgáltatásoknak hány fel
használója lehet. Mindenesetre a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy ha csak a 25 legnagyobb szolgálta- lóközpontot nézzük, azok 900 000 felhasználói jel
szót adlak m á r ki [10]. Hogy viszonylik ez a tény
leges felhasználók számához? Nyilván nem minden jelszó van ténylegesen használatban, de a legtöbbjük igen. Sok felhasználónak van egyszerre több, akár 8 - 1 0 különböző szolgáltatóhoz is kapcsolódási jel
szava (esetleg egy szolgáltatóhoz több is), de azért inkább az a jellemző, hogy egy felhasználónak leg
többször csak 1—3 szolgállatóhoz van egy-egy jel
szava. Másrész! viszont gyakori, hogy egy jelszót löbb felhasználó együttesen használ közös munka
helyükön. Figyelembe kell azt is v e n n ü n k , hogy a legnagyobb 25-ön kívül a többi háromszáz-valahány szolgáltató is sok jelszót ad ki. Mindenesetre az idé
zel! adalokból a felhasználók száma legalább néhány százezerre, eselleg több millióra becsülhelö.
A hasznáiai mértékét illetően egy reprezentatív statisztikai felmérés [9] szerint egyedül az USA könyvtárain és információs intézetein keresztül 1982- ben 1,25 millió online kapcsolódási órában, 1983- ban 1,59 millió online órában folytattak kere
sést a tizenöt legnagyobb szolgálíalóközpontban.
Ha ehhez hozzáadjuk a közvetlen keresést folytató végfelhasználókat, az USA-n kivüli felhasználókai és a többi háromszáz-egynéhány szolgáltató felhasz
nálóit, végül figyelembe vesszük az 1983 után is tovább folytatódó növekedést, akkor sok millió online órányi használattal kell számolnunk.
A szolgáltatóközpomok és a felhasználók kö
zötti kapcsolatot az egész világot behálózó és egy
mással is összekötött csomagkapcsolt adatátviteli há
lózatok biztosítják. A csomagkapcsolt rendszernek köszönhetően az adatátviteli díjak elviselhető szin
ten maradnak; m é g kontinensek közölti kapcsolat
ban is kevesebbet kell fizetni az adatátvitelért, mint az adatbázisok használatáért. Az észak-amerikai szolgáltatók a T Y M N E T , a T E L E N E T és az UN1NET adatátviteli hálózatok valamelyikén vagy mindegyikén érhetők el, és ezeken a hálózatokon kapcsolódhatnak be a kontinensek közötti adatfor
galomba az észak-amerikai felhasználók is. 1985.
január 1-je, az EURONET hálózat m e g s z ű n é s e óta az európai felhasználók, illetve az európai szolgálta
tók a saját postájuk kezelésében álló nemzeti hálóza-
105
V á l á s Gy.íOnline i n f o r m á c i ó k e r e s é s a z O M I K K - b a n .
lukhoz kapcsolódnak, igy például Belgiumban a DCS-hez, az NSZK-ban és Ausztriában a DATEX—P-hez, Dániában, Norvégiában és Svéd
országban a D A T A P A K - h o z , Görögországban a HELPAK-hoz, Spanyolországban a T I D A - h o z , Franciaországban a TRANSPAC-hoz, Írországban az EIRPAC-hoz, Olaszországban az ITAPAC-hoz, Luxemburgban a LUXPAC-hoz, Hollandiában a D A T A N E T l-hez, Portugáliában és Svájcban a TELEPAC-hoz, Finnországban a D A T A -
PAC/FINNPAC-hoz, Nagy-Britanniában a PSS/Multistreamhez. A nyugat-európai nemzeti há
lózatok egymással és az amerikai hálózatokkal egy
séges protokoll szerint kapcsolódnak össze. A szol
gáltatók a hálózalok belépési pontjaihoz általában bérelt vonalon csatlakoznak, a felhasználók pedig rendszerint tárcsázott telefonvonalon. A legtöbb szolgáltató általában közvetlenül is elérhető tárcsá
zott telefonvonalon vagy telexvonalon, ezt a lehető
séget azonban a felhasználók egyre ritkábban veszik igénybe, mert drágább, mint az adatátviteli hálózat, és gyengébb minőségű a kapcsolat, nagyobb vonal zajjal.
Az online felhasználók többé-kevésbé három csoportba sorolhatók. Az első csoport, a hivatásos felhasználók kisebb részben olyan szakemberek, akiknek a saját munkájukhoz rendszeresen szüksé
gük van keresésekre (például az adatbázis-előállitók és az adatbázis-szolgáltatók m u n k a t á r s a i ) , nagyobb részben közvetítők, vagyis olyan szakemberek, akik az online kereséshez nem értő végfelhasználók szá
mára végzik el a szükséges kereséseket. Jellemző rájuk, hogy munkaidejük számottevő részében vé
geznek online kereséseket. A második csoport, a közvetlen végfelhasználók csak viszonylag kis óra
számban folytatnak online kereséseket, amikor erre a munkájukhoz szükség van, de az online keresés nem sorolható az alaptevékenységeik közé. A har
madik csoport, az amatör felhasználók számára még csak az USA-ban nyíltak meg a lehetőségek. Két nagy szolgáltató, a Dialóg (Knowledge Index néven az éjszakai órákra és hétvégére) és a BRS (BRS/
After Dark néven ugyancsak az éjszakai órákra és h é t v é g é r e , B R K T H R U néven pedig a hét minden napjára és minden órájára, de csak m e n ü rendszerű kereséssel az egyébként szokásos kulcsszavas, pár
beszédes keresés helyett) olcsó, de csökkentett körű szolgáltatást nyújt az otthoni személyi számító
géppel rendelkező amatőr feltalálóknak.
A hivatásos online felhasználók tevékenységéről érdekes statisztikai adatok összegyűjtésére [1H nyújtott módot a Marquis Who's Who Directory oj Online Professionals című kiadvány és annak online változata, a PROfiles database of Online Professio
nals adatbázis szerkesztése. É r d e m e s ebből néhány
adatot kiragadnunk, hogy összehasonlitsuk a saját tevékenységünkkel.
Ami a felhasználók országok szerinti megoszlását illeti, a kiadványban szereplő több mint hatezer hi
vatásos online felhasználó 78%-át adja az USA, 5%-át Kanada, 4%-át Nagy-Britannia. 1% felett van még Ausztrália, India, Hollandia, Svédország és az NSZK. Nyugat-Európa együttesen 10%-ot ad. A k i adványban szereplő 10 kelet-európai felhasználó közül 5 magyar, de a teljes létszámnak még ez is ke
vesebb, mint egy ezreléke. Az viszont már az adat
gyűjtés torzításait mutatja, hogy a Szovjetunió és Bulgária hivatásos online felhasználói közül senki sem szerepel a kiadványban, holott mindkét ország
ban még szolgáltatóközpont is van.
A kiadványban szereplő hivatásos online felhasz
nálók többségben a középkorosztályhoz tartoznak.
A teljes létszám több mint 40%-a 3 5 - 4 5 éves, mintegy 30% 2 5 - 3 5 é v e s , és 20% alatt van a 45 — 55 évesek aránya. A nők és férfiak aránya 5;4, kevésbé tolódik el a nők javára, mint például a könyvtárosok között.
A m i az online munkában szerzett gyakorlatot illeti, 41%-nak van 2 — 5 éves gyakorlata és csak 30%-nak 6 - 9 é v e s , 12%-nak ennél több. Ilyen szempontból tehát világszerte nagyon fiatal ez a szakma. A kiadványban szereplök 50%-a havonta 5 — 20 óra online keresést végez, ennél többet pedig csak 24%-uk, kevesebbet 26%-uk. Tehát havi 5 - 2 0 órát lehet tipikusnak tekinteni.
A hivatásos online felhasználók nagy többsége, 57%-a közvetítőként a végfelhasználók számára végez kereséseket, és csak 8%-uk végfelhasználó maga is. A többiek az adatbázisok előállításán vagy szolgáltatásán dolgozók, fejlesztők, vezetők stb.
A technikai felszereltséget illetően még elég nagy, 39% a "buta" terminálok aránya, de már a többség, 61% az intelligens terminál és a mikroszámítógép.
A készülékek 55%-a 1200 baud, 8%-a ennél is na
gyobb átviteli sebességen dolgozik, és már csak 35%
használ 300 baud átviteli sebességet.
A hivatásos online felhasználók t ú l n y o m ó több
sége több adatbázis-szolgáltató központnál is végez kereséseket. A legtöbben (76%) a Dialóg rendszert használják, a második helyen (35%) a BRS, a har
madik helyen (34%) az SDC-Orbit áll. Az európai szolgáltatóközpontok közül a legnépszerűbbek a Pergamon InfoLine (10%) és az ESA-IRS (8%), de nagyon népszerűek a Télésystémes Questel és a Data-Star is.
Az egyedi adatbázisok közül a legnépszerűbbek sorrendben a Medline, az A B I / i n f o r m és a CA Search, de nagyon sokan használják még az ERIC, a Compendex, a PsycINFO, a BIOSIS, az NTIS, a Management Contents és az INSPEC adatbázisokat is.
106
TMT33. évf.l9W/3.
A m i a keresések témakörét illeti, a hivatásos online felhasználók többsége nem ragad meg egvet-
len t é m a k ö r n é l , hanem több különböző területen is végez kereséseket. A keresések témakörei közül a legtöbben (28%) a gazdasági és vezetési témákkal foglalkoznak. 24% végez kereséseket a szorosan vett orvosi-biológiai témákban (ebbe nem számítot
ták bele a növény- és állattant, a pszichológiát, a toxikológiát, az élelmezést és táplálkozást, a m e z ő gazdaságot, az állatgyógyászatot, amelyek közül az első négy egyenként is 5% felett szerepel). 17%
végez kereséseket a kémia területén, 10% a s z á m í t á s t u d o m á n y b a n , 9% az energia és a környezet t é m a k ö r e i b e n , 8% az elektromosság és elektronika területén, 4% a távközlésre v o n a t k o z ó a n , 4% a gé
pészetben, 3% az a n y a g t u d o m á n y o k b a n , 3% a bá
nyászati t é m á k b a n , 3% a fizikában, 3% a repülésben és ű r k u t a t á s b a n , 2% a mélyépítés terén, 2% a nukle
áris t u d o m á n y o k b a n , 2% a szállításra és szolgáltatá
sokra v o n a t k o z ó a n , 1% a matematikában, 9% a sza
badalmakra vonatkozóan és 18% az eddig fel nem sorolt természettudományi és műszaki kérdések
ben. Elég magas a jogi témák (10%), a művészetek és bölcsészeti t u d o m á n y o k (7%) és a szorosan vett társadalomtudományok (13%) aránya is.
Online i n f o r m á c i ó k e r e s é s az O M I K K - b a n
A z O M I K K jelenleg három online szakemberrel látja el az online közvetítői feladatkört. M i n d az eddig szerzett gyakorlati idő ( 2 - 5 é v k ö z ö t t ) , mind pedig az online keresések mennyisége (havi 5 — 20 óra között fejenként) szerint abba a kategóriába tar
tozunk, amely a világ hivatásos online szakemberei
re a leginkább jellemző, tgy nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is gyakorlott online keresőknek tarthatjuk magunkat, annak ellenére, hogy az adatbázis-előállítók és -szolgáltatók nyújtotta szer
vezett képzésben sokkal kisebb m é r t é k b e n vettünk részt, mint az általában a nagyvilágban szokásos. Az ü z e m s z e r ű online szolgáltatás megindítása óta, tehát 1982 szeptemberétől 1985. április végéig több mint 1000 online keresést végeztünk, összesen több mint 450 órában.
Kis létszámunk miatt azonban a külföldön szoká
sosnál lényegesen szélesebb témakörben kényszerü
lünk kereséseket végezni. A Marquis Who's Who Directory of Online Professionals adatgyűjtésekor megjelölhető témakörök közül a választók átlagosan 3 olyan témakört jelöltek meg, amelyben keresése
ket szoktak végezni [11]. Ránk az ott felsorolt téma
körök közül fejenként 1 5 - 2 0 jut.
A t é m a k ö r ö k sokféleségéből következik, hogy a szokásosnál lényegesen több adatbázist kényszerü
lünk használni. A Marquis Who's Who Directory of Online Professionals összeállításakor az adatgyűjtés
során fejenként legfeljebb 10 adatbázis használatát engedték megjelölni, mert ez az online szakembe
rek túlnyomó többsége számára bőségesen ele
gendő. M i 1982. szeptember elejétől 1985. április végéig 140 adatbázisban végeztünk kereséseket.
Ezek közül az összegezett keresési idő 12-ben ha
ladta meg a tíz órát, ezeket tekinthetjük igazán rendszeresen használt adatbázisoknak (1. ábra).
Ezek közül is messze kiemelkedik néhány adatbázis, elsősorban a CA Search a maga több mint 110 órás keresési idejével. Ez a CAS Online kémiai szerke
zetkeresésével és a CA Search adatbázis segédállo
mányaiban végzett keresésekkel együtt az Összes ke
resési idő majdnem 30%-át adja. Az összegezett ke
resési idő a használt adatbázisok közül 37-ben ha
ladta meg az egy órát, de a fél órát már 63-ban. Meg
lehetősen nagy tehát a nem igazán rendszeresen, de azért sokszor használt adatbázisok száma. Igen nagy az alkalmilag, de többször használt adatbázisok száma: 95 adatbázis használati ideje haladta meg a 10 percet. A százalékos arányokat tekintve az összes keresési idő 99%-a 89 adatbázisra, 95%-a 49 adatbá
zisra, 90%-a 28 adatbázisra esett. A használt adatbá
zisok nagy számát így elsősorban a csak n é h a , alkal
m a n k é n t használt adatbázisok adták. Ha a Marquis Who's Who Directory adatgyűjtéséhez akárhány adatbázis használatát beírhattuk volna, akkor a több mint egy órában használt 37 adatbázist írtuk volna be. Mivel ezek többségét nemcsak egyikünk hasz
nálja, hanem többen is, fejenként 15 — 18 adatbázis használatát lett volna reális beírni.
A z adatbázisok használatának megoszlása ( 1 . ábra) lényegében megfelel a nemzetközi adatoknak olyan s z e m p o n t b ó l , hogy bár sok adatbázis haszná
latát kívánják meg felhasználóink keresési igényei, a használati idő zömét ezeknek egy kis része adja.
A leggyakrabban, legnagyobb óraszámban hasz
nált adatbázisok listája kevéssé tér el a nemzetközi adatoktól, illetve főleg olyan különbségeket mutat, amelyeket az O M I K K munkájának viszonylag szo
ros tematikai körülhatároltsága indokol. Ez alól egy feltűnő kivétel van: a szabadalmi adatbázisokban való keresések aránya nálunk lényegesen magasabb, mint a nemzetközi adatokban. Talán azért ismerték fel ezen a területen a magyar felhasználók hamarabb az online információkeresés lehetőségét, mert a ha
gyományos szabadalmi keresés előfeltételei hazánk
ban különösen rosszak. De hozzájárulhat a szaba
dalmi keresések viszonylag magas arányához az is, hogy a szabadalmak esetében olyan közvetlen és rövid távú gazdasági érdekeltségről van szó, amelyre könnyebben rászánják a vállalatok a kere
sésre szükséges pénzt, mint a ma még sok helyen luxusnak tekintett szakirodalomra. Pedig kicsit hosszabb távon gondolkodva — ha a hosszú távra
107
V á l á s ( i y . : O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s az O M l K K - b a n . .
/, ábra Az adatbázisok használata. Kapcsolati idő és kumulált százalék
108
V á l á s Gy.l O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s az O M I K K - b a n . .
gondolkodási ösztönözné a vezeiők egyéni érdekelt
ségi rendszere — láthatnák, hogy a szakirodalom megismerésére fordított pénz is a lehető legkifizető
dőbb befektetések közé tartozik.
A sok adatbázis használatából m á r következik, hogy túl sok szolgáltatóközpontot kényszerülünk használni (2„ 3., 4. ábra), jelenleg hetet. Ez hét
kereső parancsnyelv megtanulását és használatát je
lenti, még akkor is, ha a hét szolgáltató közül n é m e lyiket viszonylag kis m é r t é k b e n használjuk. Az, hogy a Dialóg rendszert használjuk a legtöbbet, összhangban van a nemzetközi adátokkal. F. Chat-
te/ton és J- Pemberton [11] szerint ez a legnép
szerűbb szolgáltató a világon, M. E. Williams szerint [9]pedig népszerűségben a második helyen áll.
Népszerűségének az a fő oka, hogy itt lehet hozzá
férni a legtöbb adatbázishoz. Előnye a nagyon ké
nyelmes, jól kezelhető parancsnyelv és a gyors vá
laszidő is. Ez utóbbi közvetlenül kihat a keresési költségekre is. A különböző szolgáltatóközpontok költségességéi rendszerint az azonos adatbázisban
21 n i
i n o *
> o .
-: ti
<
-
(II
H
•<
<
3. ábra Keresési idő szolgáltalóközpontonkéni
egy órára jutó keresési díj összehasonlításával szok
ták Összemérni. Ez a módszer azonban erősen torzít. Nem az azonos időre j u t ó , hanem az azonos keresésre j u t ó díjat kellene ugyanis összehasonlí
tani. Ebben pedig az óradíjjal azonos fontosságú té
nyező az azonos keresésre vonatkoztatott időigény, amelynek a legfontosabb összetevője a válaszidő. A gyors válaszidő és a gazdaságos, tömör válaszszöveg miatt a Dialóg használata lényegesen gazdaságo
sabb, mint ahogy ez az egy órára eső keresési díjak összehasonlításából látszik.
A Data-Star nagy arányú használata tipikusan európai jelenség, mert Európából használva az ala
csony távközlési költség miatt viszonylag olcsó, és mert az offline kinyomtatott keresési e r e d m é n y e k e t postán az európai országokban sokkal hamarabb lehet megkapni Svájcból, mint Észak-Amerikából.
Az ismertetett nemzetközi adatokban ez a szolgálta
tóközpont lényegesen hátrább áll, mert ott 100%
[9], illetve 82% [11] az amerikai felhasználók sta
tisztikai súlya. Észak-Amerikából pedig a Data-Start alig használják, hiszen az amerikai BRS nél minden elérhető, ami a Data-Starnál, mégpedig lényegében ugyanazzal a parancsnyelvvel. Ha az európai felhasz
nálókra vonatkozó szóbeli és így egzaktnak nem te
kinthető adatokat nézzük, úgy tűnik, hogy Európá
ból magas a Data-Star használati aránya. Az, hogy mi itt az OMIKK-ban ilyen mértékben használjuk, azzal is összefügg, hogy a legnagyobb európai szol
gáltatóközpont, az ESA-IRS e m b a r g ó jelleggel meg
tagadta tőlünk a felhasználói jelszó kiadását, vala
mint azzal, hogy a többi nagy európai szolgáltató
központ közül a Télésystémes Questel használatát a francia, az I N K A használatát pedig a n é m e t nyelv használata nehezíti.
Kéréseink t ú l n y o m ó részét az említett két szol
gáltatóközpontnál végezzük (3. és 4. ábra), a többi szolgáltatóközponttal csak azoknak az adatbázisok
nak a kedvéért t e r e m t ü n k kapcsolatot, amelyeket ennél a kettőnél nem érünk el.
A z egy keresésre j u t ó kapcsolati idő a 3. és 4.
ábra összehasonlításaiból magasnak tűnik. Ez azon
ban abból adódik, hogy egy keresésként nem egy adott téma egy adatbázisban való keresését tüntetik fel, mint az rendszerint szokásos, hanem a téma va
lamennyi releváns adatbázisban való teljes lekeresé- sét. Márpedig mi gyakran keressük egy téma szak
irodalmát viszonylag sok adatbázisban, ami az átfe
dések tanulmányozása alapján a legtöbbször indo
koltnak bizonyul.
Technikai felszereltségünket illetően az adatátvi
teli hálózathoz való közvetlen kapcsolódással és a terminálként használt mikroszámitógéppel az élen
járó kategóriához tartozhatnánk, sajnos azonban a programozás megoldatlansága miatt a személyi szá-
l l i )
T M T 3 3 . é v f . 1 9 8 6/3.
míiógép képességeii egyelőre nem tudjuk kihasz
nálni. Elmaradott kategóriába tartozunk a? adatátvi
teli sebesség (300 baud) terén.
Felhasználói körünk széles és egyre bővül. Fel
használóinknak előnyös, hogy szolgáltatásukéri fo
rintban fizethetnek, és hogy nagyon sok témakör¬
ben tudunk teljes értékű közvetítői szolgáltatási nyújtani. Az önállóvá váló, sajái keresésijeiszói vá
sároló régi felhasználóinkat egyelőre bőven pótolják az újabb és újabb k e / d ö felhasználók.
3 0 0
2 0 0
1 0 0
o o
u ű ifi
t
E
<c
L ti < Ifi
u
<
Ul
4. ábra A keresések száma szolgál tatóközpontonkéni
Az online k e r e s é s e k
és a magyar K + F tevékenység
Online szolgáltatásunk felhasználói körében ér
dekesen tükröződik a hazai kutatási-fejlesztési tevé
kenység sok jellemző vonása. Ha ö n m a g u k b a n az O M I K K tapasztalatai nem is adnak erről teljes
képei, a / é n sok szempontból jellemző mintának le- kinilieiök, különösen akkor, ha következetesen f i gyelembe vesszük az országos kép és az O M I K K la- pasztalaiai közötti eltérések közül azokai, amelyekei ismerünk.
Nézzük először is felhasználóink intézménytípusok szerinti megoszlását (!. táblázat)!
A lefolytától! keresések több mint felét iparválla
latok és szövetkezetek számára végeztük, ölödét pedig az ipari és mezőgazdasági (nem akadémiai) kutatóintézetek és fejlesztő vállalatok számára. Ez a kéi kaiegória együtiesen tehái a keresések mintegy háromnegyed részét teszi k i , ami lényegesen t ö b b , mint a nemzetközi adatokban U 1) szereplő és szín
ién igen nagy arányt jelentő 46%. Ennek a fÖ oka va
lószínűleg az, hogy nálunk még szélsőségesebben lérnek el az anyagi lehetőségek. Az önállóan gazdál
kodó vállalatoknál és a nyereségorientált gazdálko
dású kutató-fejlesztő intézetekben m é g viszonylag legkönnyebben t e r e m t h e t ő elő az online keresés anyagi fedezete. Ezek a gazdálkodó szervezetek az online információkeresés költségéi annak számol
hatják el, ami az a valóságban: műszaki fejlesztési, illetve kutatási költségnek.
A nagy arány másik oka viszont más országokban is fennáll, és a nemzetközi adatokban is szerephez jut. Az iparvállalatok fejlesztő részlegeiben és az
iparhoz közelálló kutató-fejlesztő iniézeiekben ugyanis a rövid lefutású, sokszor egy évnél is rövi
debb kutatási-fejlesztési témák dominálnak. Ez kéi okból is növeli az online szakirodalom-kutatás iránti igényi. Egyrészt azért, mert a szakemberek viszonylag gyakran kényszerülnek új témákat kez-
/. táblázat Az O M I K K online közveiítöi szolgáltatás felhasználóinak megoszlása intézménytípusok
szerint
A k e r e s é s e k
A felhasználó upusa szama aránya az
ö s s z e s h e z
T e r m e l ő v á l l a l a t o k és s z ö v e t k e z e - 454 52.7%
lek
Ipari és mezőgazdasági k m a i ó i n - 176 2 0 , 4 * l é z e i e k . kuiaió-fejtesz lő vállala
tok
Információs intézetek (az Sl 9.4%
O M I K K belső e l s z á m o l á s ú kerc- . séseivcl e g y ü n )
Felsöokiaiási i n t é z m é n y e k 78 9.0%
A k a d é m i a i intézetek 38 4 . 4 *
Állami s/ervek 35 4 . 1 %
ö s s z e s e n 862 100%
111
V á l á s G y . : O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s az O M I K K - b a n . .
deni, sokszor olyan témákat, amelyekben az elő
zetes tájékozottságuk minimális, amelyeknek alig van közük a korábban végzett munkájukhoz, így megmozdulni sem tudnak az új témára vonatkozó szakirodalom áttekintése elölt. Másrészt pedig azért, mert a rendelkezésre álló nagyon rövid idö miail sokszorosan felértékelődik az az 1—6 hónap időnyereség [12), amely a hagyományos "gyalogos"
szakirodalom-kereséssel szemben az online keresés
sel elérhető.
A z akadémiai intézetekre vonatkozó adatunk erősen torzított, mert az M T A SZTAKl-ban végzett keresés jelentős anyagi kedvezménnyel jár nekik, így hozzánk csak ritkán fordulnak megrendelőként.
Online keresési igényeiket egyébként az is csök
kenti, hogy ezekre az intézetekre a hosszú, több éves lefutású kutatási témák a jellemzők, az újonnan kezdett témák pedig általában a korábbi témából nőnek k i , a korábbi témák logikus folytatásai. így itt a visszamenőleges szakirodalom-kutatás szerepe kisebb, az újdonságfigyelés, a szakirodalom-követés szerepe nagyobb. Ezenkívül itt a konzervatív szak
irodalmi típusokkal szemben sokkal nagyobb a sok témában rendszeresen, sorozatban tartott konferen
ciák és a személyes kapcsolatok, a preprintküldés [131 szerepe.
Feltűnően alacsony viszont a felsőoktatási intéz
mények és az állami szervek aránya. Az előbbi a nemzetközi adatokban nincs különválasztva az aka
démiai intézetektől, az utóbbi azonban ott 14%-ot, nálunk csak 4%-ot tesz k i . Az ok nyilvánvaló, de a felhasználókkal való beszélgetésekből is kitűnik: a pénzhiány, illetve sokszor csak a keretgazdálkodás
ból adódó látszólagos pénzhiány. Ezeknél az intéz
ményeknél meglehetősen szigorúan ' meg van szabva, hogy melyik költségvetési rovatról mire költhetnek, és az online szakirodalom-kutatás költ
sége egyik rovatba sem fér bele. A könyvtári beszer
zési rovatról próbálják fedezni ezt a kiadást, de az meglehetősen szűkös keret.
Az információs intézetek nem tekinthetők valódi végfelhasználónak, komplexebb feldolgozás nyers
anyagaként használják fel a keresési eredményt.
Ebben a kategóriában túlsúlyban vannak az O M I K K saját belső elszámolású keresései.
A keresések tárgykörök szerinti eloszlásában (2.
táblázat) is sokkal szélsőségesebb eloszlást találunk, mint a nemzetközi adatokban [11], A témaköröket természetesen erősen behatárolja az O M I K K m ű k ö dési köre. A témák közül teljesen hiányoznak a tár
s a d a l o m t u d o m á n y o k , köztük a nemzetközi viszony
latban az online keresések szempontjából nagyon népszerű jog, a napihírek slb., csak műszaki vonat
kozásaikkal szerepel az orvostudomány, a mezőgaz
daság és sok más terület (például orvosi technika.
mezőgazdasági gépészet, a számítástechnika alkal mazásai, a nukleáris módszerek alkalmazásai), csak az iparvállalatokat érdeklő kérdések szerepelnek a gazdasági problémák közül. Mindeme korlátozások ellenére feltűnő a kémiai és vegyipari témák egyhar
mados aránya a keresések között, különösen, ha f i gyelembe vesszük, hogy az önálló keresőjelszóva]
rendelkező végfelhasználók között még ennél is na
gyobb a vegyipar, a gyógyszeripar aránya. Adataink
ból arra következtethetünk, hogy ma a vegyipar és főleg a gyógyszeripar a magyar népgazdaság legdina
mikusabban fejlesztő ága, talán az egyetlen, ahol a kutatás-fejlesztés valóban szervesen beépült a gyár
tási folyamatba, ahol teljes értelemben beszélhetünk innovációs láncról.
2. táblázat Az O M I K K online közvetítői szolgáltatás felhasználóinak megoszlása témakörök szerint
A keresések
t é m a k ö r s z á m a a r á n y a az
összeshez
Kémia, vegyipar 289 33,5%
Gazdasági k é r d é s e k , piac 150 17,4%
G é p é s z e l és viilamosság 57 6,6%
Mezőgazdasági és állatgyógyászati 53 6,1%
technika, élelmiszeripar
Kohászai és a n y a g t u d o m á n y o k 43 5,0%
Orvosi technika 41 4,8%
Elektronika és távközlés 39 4,5%
Energia 37 4,3%
S z á m i l á s i u d o m á n y , számítástech 30 3,5%
nika, automatizálás, irányítás, ro
bottechnika
Bányászai 25 2.9%
Építés és épilöanyag-ipar 25 2.9%
Fizika és meirológia 18 2.1%
Környezel v é d e l e m , környezet 15 1,7%
s z e n n y e z é s
V e z e t é s 6 0,7%
T e x t i l - , bőr- és ruházati ipar 4 0,5%
Egyéb 30 3,5%
Összesen 862
Lesújtó azonban az elektronika és távközlés együttesen 4,5%-os vagy a számítástechnika és auto
matizálás együttesen 3,5%-os aránya. Ezeknek a te
rületeknek a műszaki fejlesztés h ú z ó ágazatainak kellene lenniük. Még ha feltételezzük is, hogy néhány ilyen témákon dolgozó intézet m á s szolgál
tatóknál végeztet kereséseket, az ennyire alacsony arány akkor sem magyarázható mással, mint azzal, hogy ezeken a területeken nemcsak az önálló műszaki fejlesztés, de m é g a külföldi fejlesztési
112
T M T 3 3 . évi. 19X6/3.
e r e d m é n y e k egyszerű követése is sokkal alacso
nyabb szinten áll, mint ahogy azt az ágazattal szem
ben támasztott igények indokolnák.
A gazdasági kérdések egyhatodnyi aránya, saj
nos, csalóka. Ezeknek a kereséseknek ugyanis a két
harmada tenderfigyelés, és csak az egyharmada tar
tozik a m á s gazdasági kérdések retrospektív kere
sése körébe. A gazdasági témákban a legnagyobb a szakadék a felhasználók igénye és az adatbázisok nyújtotta tényleges lehetőségek között. Sokan sze
retnének olyan adatokhoz j u t n i , amelyeket a saját vállalatuk sem publikál önmagáról. Ha ez nem megy. csalódottnak érzik magukat, és az online információkeresést hibáztatják.
A vezetési, az energia- és a környezetvédelmi kérdések viszonylagosan alacsony aránya a magyar ipar általános alulfejlettségél jelzi.
A mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcso
latos kérdések arányát a nemzetközi adatokhoz képesl különösen akkor kell magasnak t e k i n t e n ü n k , ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ilyen irányú kérdések nagyobb részével valószínűleg nem is az O M I K K - h o z fordulnak.
A bányászali, építési és közlekedési kérdések aránya még jóval nagyobb is lehetne, ha ezekben a témákban nem hiányoznának a jó adatbázisok.
A könnyűipari témák aránya nemcsak nálunk alacsony, ezek a nemzetközi adatokból is hiányoz
nak, vagy legalábbis az értékelhetőség határa alatt vannak. Úgy látszik, világjelenség, hogy a könnyű
ipari gyártmányfejlesztés csak ritkán jelent lénylege
sen műszaki fejlesztést.
A fizika alacsony súlya a mi e s e t ü n k b e n ennek a tudományágnak a döntően akadémiai jellegével fúgg össze.
Irodalom
111 ROBOZ P é t e r - S Z Á N T Ó Péler: Hazai on-line kapcso
lódás n e m z e l k ö z i információs h á l ó z a t o k h o z - vágyálom vagy realitás? = T u d o m á n y o s és Műszaki T á j é k o z t a t á s . 26. köt. l.sz. 1979. p. 1 — 12
(21 T Ó T H Beatrix: Online számitógép-kapcsolatok nemzet
közi a d a t h á l ó z a t o k útján - a S Z T A K I tapasztalatai. = T u d o m á n y o s és Műszaki T á j é k o z t a t á s . 29. köt. 7. sz, 1982. p. 2 6 5 - 2 7 7 .
I3| H A R A S Z T O T É v a - R O B O Z Péter: P á r b e s z é d e s infor
m á c i ó k e r e s ő szolgaitatás Magyarországon az INIS adat
bázis k ö z v e t l e n elérésével. = T u d o m á n y o s és Műszaki T á j é k o z t a t á s . 28. k f t . 8 - 9 . sz. 1981. p. 3 6 4 - 3 7 2 .
[4) ROBOZ Péler: Online információszolgáltató ü z e m az O M I K K - b a n 1982-ben. - T u d o m á n y o s és Műszaki Tájé
k o z t a t á s . 30. köt. 3. sz. 1983. p. 8 1 - 9 0 .
[51 Az online szakirodalmi i n f o r m á c i ó k e r e s é s k é z i k ö n y v e . 1 - 2 . rész. Szcrk.: Nóvák Teréz, Robo/ Péter. Bp.
O M I K K . 1985. 550 p. ( T u d n m á n y o s - M ü s z a k i Információ S z a k k ö n y v t á r a 16., 17. sz.)
|6l H A L L . J. L.: On-line inmrmation retrieval sourcebook.
= ASL1B, London. 1977. ISBN 085 142 1067. X I I + 267 P
17] Directory o f Online Databases. 7. köt. I , sz. 1986.
Cuadra/Elsevier. New Y o r k . N . Y.. USA. 480 p
181 W I L L I A M S . Martha E.: Elnöki m e g n y i t ó a Sixth National Online Meeting konferencián, New Y o r k . 1985. á p t . 30—máj. 2. Idézi:
SCHEPP, Brad J.: The National Online Meeting - in search of end users. = D A T A P R O On-line Services News. 4. köt. 6.sz. 1985. p. 1-3.
[9] W I L L I A M S . Martha E.: Usage and revenue dala for the online database indusiry. = Online Review. 9. k ö t . 3. sz.
1985. p. 2 0 5 - 2 1 0 .
j 10] A R N O L D . Stephen: Hozzászólás a Sixth National Online Meeting konferencián. New Y o r k . 1985. ápr. 3 0 - m á j 2 Idézi:
SCHEPP, Brad J.: The National Online Meeting - in search of end users. = D A T A P R O On-line Services News. 4. köt, 6, sz. 1985.p. 1 - 3 .
I I I ] C H A T T E R T O N . F r e d - P E M B E R T O N . JefT: The online professionals — W h o Does What ... the Marquis/Online.
Inc. project. = Online. 9. k Ö t , 4 , s z , 1985. p 1 5 - 2 4 . 1121 PREUSS, Vcjlker: Impacts of ethics and responsibility on
online infnrmation counselling. = 8th International Online Informalion Meeting. L o n d o n . 4 — 6 December
1984. Learned Information. Oxford and New Jersey, 1984. p. 243.
113] V Á L Á S György: Információterjesztés prepriniekkel a részecskefízikusok k ö r é b e n . = T u d o m á n y o s és Műszaki T á j é k o z t a t á s . 30. k ö t . 11. sz. 1983. p, 4 3 3 - 4 3 7 .
VÁLÁS György: Online információkeresés az OMIKK-ban és a nagyvilágban
A cikk ismerteti az online információkeresés ma
gyarországi bevezetésének történetét és az O M I K K mai hármas (külkereskedelmi, közvetítő szolgálta
tási és oktatási) szerepét az online információkere-
VÁLAS, G.: Online informarion
searching abroad and in OMIKK, Hungary The history of online information search services in Hungary, and the triple role of the National Technical Information Centre and Líbrary, O M I K K , foreign trade, intermediary services and
113
V a l i s Gy.: O n l i n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s a i O M I K K - b a n . .
sésben. Irodalmi adatok alapján áttekinti az online információkeresés mai helyzetét a nagyvilágban, és ezzel összehasonlítva értékeli az O M I K K helyzetét.
Az O M I K K online felhasználóira vonatkozó statisz
tikai adalokat alkalmasnak találja arra, hogy azokban bizonyos mértékig tükröződni lássa a magyarországi K + F tevékenység különböző ágazatainak helyze
tét, a magyar ipar különböző ágazatainak innovációs viszonyait.
* * *
training, are deseribed. Based on literature data, the international status of online information searching is briefly overviewed and the position of O M I K K in this respect is evaluated. The slatistical analysis of online users of O M I K K was found to be a charac- teristic measure reflecting to a certain extent the innovation aspects of various research and develop- ment fields and industries in Hungary.
* * *
BAJIAUI.JXb.: IJOUCK :<•.•:• ipjuaifuu -. ...we OH-AÜ&H SMU- posbix Maciumadax u e OMHKK
C T a T b S 3 H 8 K 0 M H T C HCTOpHeft BBCAGHHH B B H P HH(})Op- M a i m o H H o r o noncxa B imanorOBOM potCHMe, a THKXce c rpoft-
H O Ö ( B H e u i H c r o p r o B o í ) , o Q c J i y x H B a i o i i i e f t H oGyvaioiiiefl)
4 i y H K i i n e f l OMHKK no J I O H C K H M H H < p o p M a u n H B pesmnie
0 H- j i a f t H . Ha M a T e p n a j i e j i H T e p a r y p H b i x J U I H H M X n a e r o 6 s o p o C O C T O H H H M H H $ o p M a u H O H H o r o o 6 c j i y » r K B a H n a B DCWHMe 0 H- ^ a í t H B M H p o B b i x M a c u r r a B a x H c p a B H H B a e r c n o j i o s c e - HHeM B OMHKK. A B T O p C T a T b H C f K T a C T , TTO CTaTHCTHMC- C K H C n a H H w e o n o T p e 6 H T e j u i x c j i y * 6 h ] 0 H- n a f t H OMHKK
n p H r o j i H b i Í W H OTpasKeHHfl B H K X C O C T O A H H H p a s n u i H M x O T -
paoielí neaTenbHOCTM n o p a a B H T H t o H a y j H u x H c c j i e x i o B a - HMH B C T p a H e H tiHHOBauHOHHbtx C K Ü ÍL-H B pasriHMHbix O T - p a C j l H X npOMMUUICHHOCTH B e H r p H H .
VÁLÁS, G.: Online Recherche in dergrossen Welt und in OMIKK
Der Artikel befasst sich mit der Geschichte der Einführung des Online Recherches in Ungarn und mit der dreifachen Rolle (Aussenhandel, Dienst- leistung, Unterricht) der O M I K K (Nationales Infor- mationszentrum und Bibliothek Túr Technik) in der Online Recherche. Der Artikel gibt eine Übersicht die jeweilige Lage des Online Recherches aufgrund fachliterarischer Daten in der grossen Welt und ana- lysiert in diesem Zusammenhang die Lage' von O M I K K . Die statistischen Daten, die sich auf den Verbraucher (Kundé) der Online Dienstleistung der O M I K K beziehen, scheinen geltend zu sein um die Lage der verschiedenen Zweige der F + E genau so wie die Innovations-Verháltnisse der ver
schiedenen Wirtschaftszweigen der ungarischen I n dustrie spiegeln.
114
