A tudományos információs tevékenység kialakulása és szervezete a Kubai Köztársaság Felsőoktatási Minisztériumában megtekintése

I

A T U D O M Á N Y O S I N F O R M Á C I Ó S TEVÉKENYSÉG KIALAKULÁSA ÉS S Z E R V E Z E T E A K U B A I KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI M I N I S Z T É R I U M Á B A N

Isidro Fernández-Aballi Maspons—Rafael Grá R'tos

kubai Köztársaság Felsőoktatási Minisztériuma.

Országos Tudományos Kutatóközpont Információs Központja

Néhány szó az előzményekről

A tudományos információs intézetek elenyésző száma, melyekkel Kuba a forradalom győzelme pil­

lanatában rendelkezett, rendkívül korlátozta a tudo­

mányos információs tevékenységet, és hátráltatta a kubai tudományos és műszaki fejlődési is. 1959-ben a következő ilyen jellegű intézmények m ű k ö d t e k az országban:

• Jósé Marii Nemzeti Könyvtár;

• néhány városi nyilvános könyvtár;

• néhány intézményi könyvtár, mint pl. a Hazafias Gazdasági Társaság, a Kubai- Észak-amerikai Kulturális Intézel, a Mérnöktársulat, az Orvosegye­

sület és a Havaimai Líceum könyvtára;

• a Havannai Egyetemi Könyvtár, a Las Villasi Köz­

ponti Egyetemi Könyvtár és az Őrieméi Egyetemi Könyvtár;

• a magániskolák könyvtárai, mint pl. a Belén Kollé­

gium, a Havanna Business Academy és több más, kisebb jelentőségű intézet könyvtára.

A kubai forradalom győzelme után, az átfogó po­

litikai, gazdasági és társadalmi változások következ­

tében alakult ki a könyvtári és t u d o m á n y o s informá­

ciós tevékenység fejlesztésének a politikája. Ennek e r e d m é n y e k é p p e n jött létre 1960-ban az iskolai könyvtárak országos hálózata, valamivel később a Nemzeti Kulturális Tanács országos könyvtári háló­

zata, melynek keretében országszerte közművelő­

dési könyvtárak létesültek, és kaptak szakmai támo­

gatást a Jósé Marti Nemzeti Könyvtártól.

A forradalmi kormány 1107. számú rendelete 1963-ban hívta életre a Tudományos-Miiszaki Doku­

mentációs és Információs Intézetet (Insütuto de Docu- mentación e Információn Cientifico-Técnica =

IDICV.a Kubai Tudományos Akadémia Nemzeti Bi­

zottsága intézményeként. Azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg az ország tudományos-műszaki információs rendszere kialakításának alapjait.

A tudományos-műszaki információs tevékenység új szakaszába lépett 1970-ben, amikor megalakultak a központi államigazgatási szervek tudományos­

műszaki információs központjai. A Havannai Egye­

tem Bölcsészettudományi Karán újjászerveződött az egyetemi színtű könyvtárosképzés, és az 1971/72.

tanévben megkezdődött az oktatás a Tudományos- Műszaki Információs Líceumban is.

Az utóbbi években Kubában intenzív munka nyomán alakult ki a nemzeti tudományos-műszaki információs rendszer, amelynek érdekében jelentős támogatásban részesült e tevékenység szervezeti mozgatója, a Tudományos Akadémia (a rendszer vezető szerve), a felsőoktatási Minisztérium és a Közegészségügyi Minisztérium. A KGST-n belül k i ­ dolgoztak számukra egy alprogramot a tudományos­

műszaki információs tevékenység fejlesztésére, amely része a tudományos és műszaki fejlesztés 2000-ig szóló gyorsított tervének. Jelenleg az Állami

Tudományos-Műszaki Könyvtár létrehozásán dolgo­

zunk, amely majd gyors és biztos hozzáférést tesz le­

hetővé a világ információs forrásaihoz.

A Felsőoktatási Minisztérium

tudományos-műszaki információs hálózata

vékenység irányítása a Felsőoktatási Minisztériu­

mon belül nem volt központosítva, s így az egyes

TMT33.i*f. HM/M.

felsőoktatási intézmények-és a hozzájuk tartozó ku­

tatóközpontok tudományos-műszaki információs szervezetei egymástól függetlenül m ű k ö d t e k . Sem szabályozott kapcsolataik nem voltak, sem olyan módszertani irányításuk, amely lehetővé tette volna bármifele egységes terv kidolgozását, a tevékenység egységes fejlesztését. Ez, valamint a felsőoktatási in­

tézmények számának n ö v e k e d é s e és földrajzi elhe­

lyezkedésének szóródása odavezetett, hogy az infor­

mációs rendszerek egyenlőtlenül fejlődtek, ami megnehezítette a meglévő kevés forrásanyag lehető legjobb hasznosítását.

1977-ben a Felsőoktatási Minisztérium tudomá­

nyos-műszaki információs főosztálya kezdeményezé­

sére megindult a tudományos-műszaki információs tevékenység megszervezése a felsőoktatási intézmé­

nyekben és a közvetlenül hozzáju-k tartozó kutató­

központokban. Ez a munka volt az alapvetés egy olyan tudományos-műszaki információs hálózat k i ­ alakításához, amelynek módszertani irányítása köz­

pontosított, és alapvető funkciója az, hogy a hálózat tagjainak információs forrásállományát a hálózat bármely pontján - függetlenül a földrajzi elhelyez­

kedéstől — igénybe lehessen venni, valamint hogy az állománygyarapítás a leggazdaságosabb legyen, kerülje el a felesleges duplikálódásokat mind a be­

szerzésben, mind a feldolgozásban (I. ábra, 2.

ábra).

A Tudományos-Míiszaki információs Hálózat Köz­

pontjának szerkezeti felépítése (3. ábra) megfelel a tudományos információs tevékenység három alap­

vető szakaszának:

a) kiválasztás és beszerzés, / b) feldolgozás,

c) információs szolgáltatások.

E szervezési szempontoknak megfelelően, illetve szem előtt tartva a felsőoktatási intézmények és ku­

tatóközpontok alaptevékenységét, vagyis az alap- és posztgraduális képzési, valamint a t u d o m á n y o s ku­

tatást, alakítottuk ki a hálózati tagkönyvtárak céljait és funkcióit.

A célok: ,

• kialakítani a hallgatóságban az önálló tájékozó- dáshoz-kutatáshoz szükséges készségeket;

• ellátni a tanárokat, kutatókat és hallgatókat a szá­

mukra szükséges tudományos-műszaki informá­

ciókkal.

Az általánosfunkciók:

• az informáltsághoz és a tájékozódáshoz szükséges irodalom kiválasztása és beszerzése;

• az állományba kerülő irodalom analitikus-szinte­

tikus feldolgozása;

• a témafigyelésre és meghatározott — szelektív in­

formációterjesztési — igények kielégítésére al­

kalmas tároló- és keresőrendszerek meghonosí­

tása;

A hal I • Masnnns. I . F. —(írá R i n s . R . : A t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó s .

A Felsőoktatási Minisztérium

módszertani irányítása Tudományos-Műszaki Információs Osztály

Havannai Egyetem Tudományos-Műszaki Információs Igazgatósága

Tudományos-Műszaki Kutatóközpontok Igazga­

tóságai

Tudományos-Műszaki Információs Irodák

2, ábra A Felsőoktatási Minisztérium tudományos-műszaki információs hálózatának fclépilése

• információs és referenszszolgálat az egyéni és in­

tézményi felhasználók részére;

• az oktatást, kutatási és tudományos-műszaki te­

vékenység igényelte fordítások elkészítése;

• információcsere a hazai intézményekkel;

• információcsere külföldi intézményekkel;

• primer, referatív és egyéb információs kiadvá­

nyok előállítása és kiadása;

• a kutatási e r e d m é n y e k széles körű ismertetése filmek, fotók, kiállítások, tudományos értekezle­

tek és más eszközök segítségével;

• a felhasználók oktatása a tudományos-műszaki szolgáltatások használatára ismeretterjesztő elő­

adások, szemináriumok, s a felsőoktatási intéz­

mények információs központjaiba tett látogatá­

sok, grafikus és egyéb, a felhasználók képzését előmozdító propagandaanyagok készítése révén;

• a végzett munka összehangolása más szervekhez tartozó rokonintézetekkel az országban fellelhető információállomány legjobb kihasználására.

A hálózati központok felépítése és feladatköre megfelel annak a rendszerkövetelménynek, hogy szabályozni és szabványosítani tudja az efféle tevé­

kenységeket, illetve hogy m é g magában foglaljon olyan feladatokat is, mint a reprográfia, a tudomá­

nyos ismeretterjesztés, a tudományos értekezletek szervezése, primer és referatív kiadványok készí­

tése, az információ tudományával és technológiájá­

val kapcsolatos kutatások végzése. Ez utóbbi — nem utolsósorban — saját munkájuk jövőbeni töké­

letesítését szolgálja.

A hálózat legfontosabb adatai:

• 19 információs vezetőközpont,

• 46 szakkönyvtár,

• 935 440 kötet könyv,

• 5000 folyóiratcím,

• 6000 egységnyi nem publikál! dokumentum,

• 109 egyetemi végzettségű szakértő,

• 147 technikusi végzettségű dolgozó.

• 34 tudományos folyóirat,

• cserekapcsolat 80 ország több mint 3000 intézmé­

nyével.

A tudományos-műszaki időszaki kiadványok rendszere lehetővé teszi a p á r h u z a m o s témák kiadá­

sának elkerülését. A különféle szakterületek tudo­

mányos termésének publikálását 34 folyóiratban koncentrálja. Ezeket a hálózat 9 központja adja k i .

Ez a kiadói tevékenység teszi lehetővé a 80 ország több mint 3000 intézményével kialakított széles körű cserekapcsolat fenntartását, ami nagy­

mértékben járul hozzá a hálózat információállomá­

nyának és a rá alapozott szolgáltatásoknak a fejlődéséhez.

A Felsőoktatási Minisztérium tudományos­

műszaki információs hálózata szorosan együttmű­

ködik az I D l C T - t e l , a mezőgazdasági, közleke­

dési, cukoripari, kisipari, közegészségügyi, kohó- és gépipari tárca információs központjaival, vala­

mint a Kulturális Minisztériumhoz tartozó k ö z m ű v e ­ lődési könyvtárak hálózatával.

A nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s terén ki kell emel­

n ü n k az Országos Műszaki Információs Központ és

T M T . U évf. 1986/10.

Igazgatóság

r ^- 1 i i

•

i Eló'szerzeményezési és

szerzeményezési osz­

tály

r ^- 1 i i

•

Feldolgozó osztály Információs s z o l g á l t a t á ­ sok osztálya

1

1 1

etoszerzeményező és cserecsoporf

beszerző és elosztó csoport

technikai feldolgozó csoport

Fordítócsoport

_ könyvtári szolgáltatások csoportja

tudományos ismeretter­

j e s z t ő csoport

r

Tudományos-műszaki információs irodák

J. ábra Egy hálózati központ felépítése

Könyvtárral (OMIKK) fenntartóit szoros kapcsola­

tunkat, amelynek főbb céljai:

• az információs szakemberképzés tanulmányo­

zása.

• az új technológiák megismerése és bevezetése,

• a primer és szekunder tudományos-műszaki in­

formációk beszerzése.

Ebben az Országos Tudományos Kutatóközpont (Centro Nációnál de Investigaciones Científicas = CENIC) Információs Központja képviseli a hálózat egészét, s az egyetemek és a Felsőoktatási Miniszté­

riumhoz tartozó egyéb kutatóintézetek az ő közvetí­

tésével juttathatják el igényeiket az O M I K K - h o z . Együttműködésünk keretei, amelyek két év alatt megközelítették a 3 millió Ft-ot, lehetővé tették, hogy az országunk fejlődésében meghatározó szere­

pei játszó és a Felsőoktatási Minisztériumban priori- zált témák egész sorának bibliográfiai bázisát aktua­

lizáljuk.

Fordította: Hegyi Zsuzsanna

ABALLÍ MASPONS, I. F.-GRÁ RÍOS, R.:

A tudományos információs tevékenység kialakulása és szervezete a Kubai Köztársaság Felsőoktatási Minisztériumában

A cikk a címében megjelölt könyvtári-információs rendszer 1977 óta elért fejlődésén t ú l m e n ő e n egyfe­

lől a kubai előzményeket, másfelől e rendszer hazai és nemzetközi kooperatív törekvéseit is bemutatja, nem feledkezve meg az Országos Műszaki Informá­

ciós Központ és Könyvtárral ( O M I K K ) kialakított kapcsolatok hasznos voltának méltatásáról sem.

ABALLÍ MASPONS, /. F.-GRÁ RÍOS, R.:

Development ofthe scientific and teclmical Information system in the Ministry of fflgher Education, Republie of Cuba

The developmeni of the library and information system since 1977 in the Ministry of Higher Educa­

tion of Cuba, including íts history and international cooperation in this field, is described. The useful- ness of the relations with the National Technical I n ­ formation Centre and Library ( O M I K K ) of Hungary isemphasized.

A b a l l i Maspons, I . F . — f i r a R í o s , R.: A t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó s .

ABAJIJIH MACnOHC, H. <P.~rPA PHOC, P.: QopMupo- eame nayvHO-UHtfkipMaiiuoHHOÜ denmeAwocmu e MUHUC- mepcmse ewaueío oőpaioeaHux PecnyÓAUKu Kyőa

B CTBThe, icpoMC flocTHnryTbw pe3yjrt.TaTOB p a s a i m ™

6H6nHOTeHHO-HH(J)opMaiiHOHHofl C H C T C M M C 1977 róna,

onHcwBaioTCH, c O O H O A cTopoHM, n p e a n o c b u i ™ 3Toft pa- 5O T H Ha Ky6e, c npyroft CTODOHbl crpeMJieHHn K Koonepa- UHH BHyTpH cTpaHU H B MesmyHapoflHOM O T H O H I C H H H , a

raxxce no,itepKHBseren üHaiemie H nonb3a corpynHHHe-

C T B H c rocynapcTBeHHHM HHcbopMaiiKOHHUM U C H T P O M H

6H D J T H O T G K O H no T G X H H K C (OMHKK).

ABALLÍ MASPONS, l. F.-GRÁ RÍOS, R.:

Die Ausgestaltung der wissenschaftlichen Informationstütigkeit im Ministeriumjür Hochschulwesen der Kubanischen Republik

Der Ariikel legt ausser der Enlwicklung seit 1977 des im Titel angegebenen Bibliotheks-Informations- systems sowohl derén kubanische Vorgeschichte, als auch die tnlandíschen und internalionalen Koo- perationsbeslrebungen des Systems dar, und er ver- sáumt auch nicht, die Nüizlichkeit der Beziehungen zur O M I K K (Nationals Informationszentrum und Bibliothek für Techntk) zu würdigen.

Világméretű elektronikus "megakönyvtár"?

Jack Simpson, a MeadData Central cég elnöke szerint kialakulóban van az elektronikus információ világméretű megakönyvtára. Ez szakosodott online könyvtárak százaiból állna össze, s az egyes részterületek anyagainak gyűjté­

s é é n , a témakörök lefedéséért különféle állami és magánszervezetek lenné­

nek felelősek. "Intelligens" elektronikus könyvek j ö n n e k létre, s kerülnek ebbe a megakönyvtárba. Minden értékes információ digitális formában is elérhető lesz. A televízió, a telefon és a személyi számítógép szerepe nem kü­

lönül el, hanem Összeolvad (Simpson szerint öt éven belül), hatékonyabbá téve az egységes ismeretanyaghoz való hozzáférést, annak feldolgozását és terjesztését.

Simpson az információkat három típusba sorolja: az első kategóriába a konkrét gazdasági információ tartozik, nagy kereslet irányul rá, s ezt fogják legelsőként digitalizálni. A második kategóriába a szórakoztató és művelődési

anyagok tartoznak, ezeket videó-, illetőleg elektronikus lemezeken teszik hozzáférhetővé. Végül a nyomtatott dokumentumok kategóriája a jelentős in­

formációt nem tartalmazó, illetőleg nem gyorsan avuló dokumentumokat foglalja magában. Simpson szerint az ínformáció nem lesz többé ingyenes, el­

lenkezőleg, a legfontosabb árucikké válik, sőt — tekintetbe véve a releváns információ üzleti és politikai hatását - "stratégiai fegyverré" is. Azt is meg­

jósolja, hogy az információs politikában kiéleződik az állam és a magánszek­

tor közötti konfliktus.

/Advanced Technology and Libraries, 14. köt. 6. S E. 1985. p. 3—4./

(Mándy G á b o r )