KÖNYVTÁRÜGYÜNK FORRADALMI ÖRÖKSÉGE.
,. A magyar könyvtárak és könyvtárosok ismertetések, t a nulmányok és megemlékezések Írásával és megjelentetésével, országos és h e l y i vonatkozású "bibliográfiák és adatgyűjtés mények összeállításával, kiállítások, összejövetelek, és ünnepségek rendezésével- vesznek részt az év nagy eseményét a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 40» évfordulójának megünneplésében. Könyvtáraink hasznos és tanulságos anya
g o t feltáró megmozdulása értékes hozzájárulás ahhoz, hogy történelmünknek ez a küzdelmes, dicsőséges szakasza mege
levenedve táruljon f e l a'magyar dolgozók és az ifjúság előtt. Egyszersmind részben pótolja az ezen a téren e d d i g történt sajnálatos mulasztást, anyagot szolgáltat a magyar történelemben először kivívott munkáshatalom kulturális és könyvtárügyi törekvéseinek további elemző kutatásához, és
ösztönzést ad, a r r a , hogy a 40 év előtt vérbe f o j t o t t , ma i s időszérü, de csak részben megvalósított törekvéseknek mindennapi könyvtári munkánkban érvényt szerezzünk.
A Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója egyrészt t i s z t e letét kívánja leróni a maga hasábjain e beszámolóval a Ma
g y a r Tanácsköztársaság emléke iránt, másrészt - természe
tesén a teljesség igénye nélkül- tájékoztatást kiván nyúj
t a n i a műszaki termelési könyvtári'hálózat dolgozóinak az 1919-es proletárdiktatúrának a j u b i l e u m alkalmából részben feltárt gazdag, tanulságos örökségéről. Az e d d i g i s m e r e t e s munkák közül - csupán az országos és átfogó jellegűekre s z o r i t k o z v a - az Országgyűlési Könyvtár kiállításának gaz
dag dokumentum-anyagára és a Magyar Tanácsköztársaság k i adványait felsoroló bibliográfiájára,*/ a Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézem
tének gondozásában összeállított dokumentumgyűjteményre353/ A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommu
n i s t a kiadványok. Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Ta
nácskönyvtár különgyüjteménye. Bp. Országgyűlési Könyv
tár. 1 9 5 8 . ni
'A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Bp. Gondolat 1 9 5 8 .
3
u t a l u n k . Szorosan v e t t könyvtár-szakmai vonatkozásban az e d d i g i hézagok jelentékeny pótlásához Kőhalmi Béla e g y e t , tanár, Kossutlfc-áijaa könyvtárosnak elkészült és a j u b i l e u m évében megjelenő munkái, elsősorbán tanulmánya a Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügyéiül,, továbbá egy rövidebb, Dienes László emlékezetének ajá&iott összefoglalója ugyan
erről a t á r g y r ó lx o ;/ és a Magyar Tanácsköztársaság könyv
tárügyi rendelkezéseinek Kőhalmi Béla magyarázataival e l látott forrásgyűjteménye járul hozzá.
X X •£.
A századforduló idején és az a g t követő másfél évti*- zedben,. majd az első vílágháborá időszakában egyre fokozó
dó mértékben j e l l e m z i k a magyarországi állapotokat" az erő
södő és öntudatosodé mtmkásosztály gazdasági és poljLtikái h a r c a i , az agrárproletáriátus megmozdulásai és a nemzetisé-?
g i probléma elmérgesedése. Mindez a r r a kényszeríti a törté-, n e l m i "fejlődésadta problémákkal megbirkózni nem tudó u r a l kodó osztályt, hogy f e n y e g e t e t t hatalmát a kulturális p o l i t i k a eszközeivel i s óvni igyekezzék, hogy fékezze, vagy legalábbis akadályozza a munkásosztály f o r r a d a l m i t a n a i n a k terjedését,, s egyben elterelj© a nép figyelmét a tőkés tár
sadalom egyre növekvő ellentéteiről'. Különös aggodalmat j e l e n t e t t az uralkodó osztály számára, az osztályharc élező
désének e m i i t e t t j e l e i m e l l e t t , haladó értelmiségi szemé
l y e k és c s o p o r t o k fokozódó aktivitása, szembefordulásuk á váltakozó, de érdemleges változást természetesen nem hozó kormányok politikájával, növekvő érdeklődésük és rokonszen
vük a f o r r a d a l m i osztályok követelései ős tevékenység®
iránt. A századforduló elején a Társadalomtudományi Társu
l a t megalakulása és az ennek keretében létesített Szabad
i s k o l a , később még nagyobb jelentőséggel a G a l i l e i Kör életrehivása, ennek az uralkodó osztályt nyugtalanító j e lenségnek a j e g y e i . Hogy ez az aggodalom nem v o l t a l a p t a l a n , a z t bizönyitóttá jó néhány, a Társadalomtudományi Társulat körül tömörült értelmiséginek az első világháború összeom
lását követően betöltött szerepe, s még inkább a G a l i l e i Kör több tagjának részvétele a Kommunisták Magyarországi P.ártjának megalakításában.
x x x
A.Magyar Tanácsköztársaság Könyvtárpolitikája, Előadás a Magyar Könyvtárosok Saabő E r v i n Körének 1959.márciusi 2 6- i emlékünnepélyén.
4
I s m e r e t e s , hogy a magyar könyvtárügynek "bizonyos v o n a t kozásokban jelentékeny hagyományai v o l t a k . Nemcsak több év
százados m u l t , hanem figyelemre'méltó működés i s állt nem v egy könyvtárunk / p l . a p e s t i Egyetemi Könyvtár, a sárospata
k i kollégiumi könyvtár, az Akadémiai és a Széchényi Könyvtár, Fővárosi Könyvtár,-^, s t b . / mögött. Könyvtárügyünket a század
fordulót követő évtizedekben, e hagyományok ellenére, álta
lában a szervezetlenség, az alacsony s z i n v o n a l , a lakosság könyvellátásának k i s mértéké j e l l e m e z t e , csakugV, m i n t az a k k o r i Magyarország egész kulturális életét. így azután könyvtárügyünk nemcsak a l e g f e j l e t t e b b tőkés államok,de a
szomszédos A u s z t r i a könyvtárügyével'való összehasonlításban i s a l u l m a r a d t .
• Meggyőzően l e p l e z t e l e a Tanácsköztársaság idején i n d u l t könyvtáros-tanfolyamon Dienes László a f o r r a d a l o m előt
t i Magyarország h i v a t a l o s könyvtárpolltikájátg, amelynek iránya .az v o l t , hogy kevés könyvtár létesüljön, azokban k e vesen, s azok közül i s lehetőleg csak olyanok j u t h a s s a n a k könyvekhez, a k i k n e k kezében a könyv nem válik a társadalmi r e n d r e nézve veszedelmes fegyverré. Szervestek ugyan un.
népkönyvtárakat i s , ezek ellátottsága azonban mind az o t t . e l h e l y e z e t t könyvek, mind p e d i g egyéb eszközök tekintetében -
"inkább a népkonyhákra, m i n t könyvtárakra emlékeztetett". A fő szempont ezeknek a könyvtáraknak a létesítésénél az v o l t , 'hogy haladó g o n d o l a t o t tartalmazó könyvek lehetőleg ne, szo
c i a l i s t a tendenciájú müvek p e d i g még véletlenül se kerülje-, nek a mennyiségileg és s z i n v o n a l tekintetében egyébként i s silány könyvanyagba. így azután ezek a könyvtárak inkább a r r a v o l t a k alkalmasak, hogy elriasszák a könyvektől a munká
sokat és p a r a s z t o k a t , 'semhogy megszerettessék velük az o l vasást. T e l j e s egészében i g a z Móricz Zsigmond megállapítása:
"A társadalmi egyensúly fenntartását nem tudták elképzelni másképp, csak ugy, ha a nép megmarad a mély. tudatlanságban
és szegénységben".'
A proletárdiktatúra 133 n a p j a f o r r a d a l m i változást ho
z o t t a magyar könyvtárügyben i s . A dolgozók kulturális ne
velését szolgáló intézményekkel, iskolákkal, színházakkal, m o z i k k a l , muzeumokkal együtt köztulajdonba kerültek a könyv
tárak i s , s BZZQI hozzáférhetőkké váltak a nép Bzámára.
Munkásegyetemet alapítottak, s m e g i n d u l t a f a l u s i népművelé
s i s z e r v e z e t kiépítés© i s . A kulturális p o l i t i k a évszázados bűnének és mulasztásának jóvátételét v e t t e programjába a Tanácsköztársaság kormánya, s a proletárdiktatúra négy és fél honapja a l a t t , a nagy lelkesedéssel véghezvitt intézke
dések nyomán, számos eredmény i s m u t a t k o z o t t . Mindenütt a munkásság és a parasztság h a l l a t l a n mértékű tanulási, müve-
5
lődési vágya kisérte a kormányzat ás a h e l y i szervek intéz
kedéseit. Nem véletlen, hogy 'az e l l e n f o r r a d a l o m a saját érr- # dékei s z e r i n t e l t o r z i t o t t népművelést a s z o c i a l i s t a eszmék e l l e n i védekezés e g y i k hatékony eszközének t e k i n t i .
A Tanácsköztársaság könyvtárpolitikája szervesen i l l e s z k e d e t t b e l e az általános és kulturális p o l i t i k a i irány
e l v e k b e , és jelentősegének megfelelően érvényesült a p r o l e tárdiktatúra "rendszerében. E z t m u t a t j a , többek között, az i s , hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság 133 k i a d o t t r e n d e l e téből 35* tehát pontosan egynegyed résznyi,, közvetlenül vagy közvetve könyvtári vonatkozású v o l t .
. Értékes örökségként állt a Tanácsköztársaság könyvtár
ügye vezetőinek, M e n é s Lászlónak és Kőhalmi Bélának, r e n delkezésére a proletárdiktatúra kikiáltása előtt röviddel e l h u n y t Szabó E r v i n e l v i és g y a k o r l a t i hagyatéka, a k i - Kőhalmi Béla s z a v a i s z e r i n t , - "a k o r l e g j o b b j a i n a k tudásá
v a l rendelkező könyvtáros, a társadalmat átalakítani törek
vő forradalmár" v o l t . Szabó E r v i n megállapítása s z e r i n t a könyvtárak célja nem kevesebb, m i n t általuk elérni a z t , hogy "minden ember i s m e r j e meg helyét és.szerepét a társa
dalomban". .A Tanácsköztársaság könyvtárügyi megbízottai nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és önfeláldozó aktivitás
s a l hasznosították Szabó E r v i n tanulmányaiban, c i k k e i b e n , f "
beszédeiben és vitáiban megnyilvánult könyvtárügyi törekvé—
s e i t , amelyek között számos o l y a n lényeges ős megoldásra váró f e l a d a t s z e r e p e l t , m i n t p l . nagy központi közművelődé
s i könyvtár létesítése, a népkönyvtárak olvasmányanyagának tervszerű kiválasztása, a főváros könyvellátottságának ] problémái, a tudományos könyvtárak gyűjtőkörének meghatáro
zása, a könyvtárak közötti együttműködés s t b .
A tanácskormány könyvtárügyi,.megbízóttainak i l y e n s z e l lemű ténykedése nyomon követhétő a proletárdiktatúra könyv
tárügyének h i v a t a l o s lapjában, az 1919* május 1-től július l - i g m e g j e l e n t "A .Tanácsköztársaság Könyvtárügye" c. k i a d ványban, amelynek l a p j a i e r r e az időszakra a könyvtárügy
s z i n t e t e l j e s krónikáját adják. A. l a p első, 1919» május 1- i számában j e l e n t meg, többek között, a Közoktatásügyi Népbiz
tosság- 22.K.N.' számú r e n d e l e t e "A könyvtárak köztulajdonba vvételéről, s az Országos Könyvtárügyi. Tanác3. v a l a m i n t M U T W
kás- és Katonatanácsok könyvtárügyi alosztályainak megala- kitásáról s ezek feladatairól" cimü, un. könyvtárügyi a l a p
r e n d e l e t . E r e n d e l e t 1 . szakasza k i m o n d j a , hogy ."A Magyarországi Tanácsköztársaság: az ország
lakosságának könyvvel's a;hozzá vezető se-
• gédeszközökkel /bibliográfiák,-, katalógusok,
s t b . / való ellátását állami f e l a d a t n a k t e k i n t i . Ezért tehát köztulajdonba és keze
lésbe vesz minden tudományos és közművelő
dési könyvtárat, amennyiben az '.a h i v a t a l i kézikönyvtár k e r e t e i t túlhaladja. Ezen r e n d e l e t alapján köztulajdonná válnak az e d d i g i állami és községi t u l a j d o n b a n lévő könyv- -'•••* tárakon kivül az összes közművelődési intéz
mények, nem állami tanintézetek, h i v a t a l o k , egyházak, rendek, s t b . könyvtárai a hozzájuk,
tartozó összes i n g a t l a n n a l és ingósággal"..
A továbbiakban a r e n d e l e t arról intézkedik, hogy a könyvtárügy irányítása és a központosított ellátás céljából meg k e l l alakítani az Országos Könyvtárügyi Tanácsot, s en
nek segédszervéül az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézetet, megszüntetve, egyszersmind minden egyéb e d d i g i könyvtárügyi s z e r v e z e t e t . .
.Kimondja áz a l a p r e n d e l e t , hogy a megyék, városok ős községek könyvtárügyének intézése - az Országos Könyvtárü
g y i Tanács irányítása, m e l l e t t - a h e l y i tanácsok f e l a d a t a . E célból művelődési osztályokat, a h o l szükséges, öitt külön könyvtárügyi alosztályokat k e l l létesíteni.
Ezekkel a valóban f o r r a d a l m i rendelkezésekkel ,<mint ami¬
- l y e n a könyvtárak köztulajdonba vétele és a lakosság'könyv
ellátásának biztosítása, s annak állami feladattá nyilvání
tása, a r e n d e l e t a l a p o t és kiinduló p o n t o t szolgáltatott a további intézkedésekhez, amelyekhez a könyvtárügy megbí
z o t t j a i e rendelkezések alapján, a Szabó E r v i n - i elgondolá
sok szellemében láttak hozzá..Programba vették a meglévő erők egyesítését, k i s könyvtárak összevonását, s ennek az e l v n e k megmagyarázására e l v i c i k k e k b e n mutatták k i a könyv
tári kisüzem hátrányait. A széleskö,rben jelentkező /.egyéb
ként i g e n érthető/ könyvtáralapitási láz jelenségeit észlel¬
. v e , rámutattak a r r a , hogy nem l e h e t célravezető a meglévő könyvtárak szétforgácsolása, ellenkezőleg a meglévő intéz
mények továbbfejlesztése szükséges. E z t szolgálta egyebek közt az az elgondolás i s , hogy főként vidéken, a városi könyvtárak.égisze a l a t t , egyesített s z a k s z e r v e z e t i könyvtá
r a k a l a k u l j a n a k . Annak érdekében, hogy minden tudományszak
nak jól f e l s z e r e l t , színvonalas központi-könyvtára l e g y e n , t e r v b e vették a szakkönyvtárak rendszerének kiépítését^ t o vábbá a közművelődési könyvtári hálózat kialakítását, és szorgalmazták jó.és hasznos kiadványok előállítását.
Elsőnek Budapest könyvtárügyét kívánták a proletár-mű
velődés Szolgálatába állítva r e n d e z n i . Rendelet t e t t e a„
7
Szabó Ervinről elnevezett'Fővárosi Könyvtár, feladatává, - /amelynek a k k o r -5 ^fiókkönyvtára v o l t / / - , az egész fővárosra kiterjedő fiókhálózat -kiépítését,: v a l i i m i n t a gyári munkás-r
könyvtárak és. mozgó könyvtárak megszervezését. * A közművelődési könyvtári hálózat kialakítására v o n a t
kozó t e r v b e n minden kerületben 15-20 000 kötetes, általános, szépirodalmi és ismeretterjesztő anyagot tartalmazó könyvtár 'létesüljön. Nagy-Budapesten kbi' 50-40 i l y e n könyvtárat t e r
v e z t e k , vidéken p e d i g a szükségletnek ős>a h e l y i v i s z o n y o k nak megfelelően létesültek v o l n a közművelődési könyvtárak.
A f a l u s i ős t a n y a i lakosságot a legközelebbi városokból oda- irányitott mozgókönyvtárak látták v o l n a e l a szükséges köny
v e k k e l . '. /':' "
A fővárosi, fiókkönyvtári hálózat kiépítése^során, a Ta
nácsköztársaság leveréséig, 5 fiókkönyvtár szervezése v o l t előkészületben, illetőleg f o l y a m a t b a n . Ezek közül egyet, ..a
Corvin-térit /éppen a v o l t k a t o n a t i s z t e k és-ludovikások ál
t a l k i r o b b a n t o t t/e l l e n f o r r a d a l m i támadás napján, június 2 4 - én/ f e l i s a v a t t a k . A másik, ugyancsak elkészült könyvtár, a Vág u t c a i fiók csak öt nappal a proletárdiktatúra'bukása után n y i t h a t t a meg k a p u i t . . ' . , ' • ' . . * > '
^A könyvtárügyben t e r v e z e t t változások' e g y i k l e g j e l e n tősebbike a szakkönyvtárak.rendszerének'már e m i i t e t t kiépí
tése v o l t , a z z a l a céllal, hogy az egybevágó profilú könyv—
tárak egy nagy központi szakkönyvtárrá.egyesüljenek, mig á különböző rendeltetésüeket szétválasszák. Ennek a nagy f o n
tosságú t e r v n e k a megvalósítására azonban - főként épület- nehőzáégek m i a t t - nem kerülhetett s o r . ,.?
Másik súlyos problémát j e l e n t e t t e a könyvtárügy irányi
tói, számára a nemzeti könyvtár elhelyezésének kérdése. Az ' v o l t az elgondolás, hogy a Nemzeti Múzeum megfelelő e l h e l y e zésével a múzeum épületét t e l j e s 'egészében a n e m z e t i könyv
tár céljára biztosítják,'de felmerült, illetőleg újból szó- , .ba került a Széchényi Könyvtárnak az Egyetemi és az Akadé- -
m i a i Könyvtárral való egyesítése.,is'. Ennek a problémának a . megoldása elé i s gátat-vetettv- egyéb nehézségek m e l l e t t - az épülethiány. Annyi azonban mégis megvalósult, hogy á há
rom nagy tudományos könyvtár egységes t e r v alapján f o l y t a t t a működését, s tevékenységükben - p l . a beszerzés és k a t a lógusok terén - bizonyos koordinálás történt. Ennek hatásá
r a - főként az Egyetemi Könyvtárban, de némiképpen-az Akadé,.
m i a i Könyvtárban i s - korszerűbb szemlélet a l a k u l t k i . S z e r e p e l t a programban a meglévő szakkönyvtárak-össze
vonásának t e r v e , i g y nagy természettudományi szakkönyvtár létesítése, v a l a m i n t t e c h n i k a i , építészeti, művészeti szak- 8
könyvtár. '&z:&£v&&ésé:i ÁV,^5á^^;á^;ábfeíá egyesületi k p h ^ táraival kan^ola'tö'e^, ezéÍ$&$k-°& éá'Ksaéa^omtiidomáiiyi p ^ f i l u éaflbó;-^a?#n K & % v t i r b a n történő /egyesítését terv^at- . t.ék, m i g a közgazdasági jellegű i l y e n könyvtárakkal az v o l t
az elgondolás,hogy azok a ' v o l t Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárába o l v a d j a n a k he, és "Magyar Közgazdasági Könyvtár
és • ArcMvum" néven szolgálják a közgazdaságtudományi k u t a tást, végezzenek g y a k o r l a t i felvilágosító munkát, és támo
gassák a főiskolai szakoktatást. /A Központi S t a t i s z t i k a i . ' h i v a t a l és a Gazdasági Főiskola könyvtára átmenetileg külön
.jaaíPadt v o l n a , /
A h i r h e d t nagybirtokos-érdekképviselet, áz OMGE könyv
tárából szervezték meg "Földműves Szakkönyvtár" néven a me-
*ő.gazdasági szakkönyvtárat, amely részére a Mezőgazdasági
•Múzeum könyvtárának katalóguscéduláit meg k e l l e t t küldeni, fiikészült a r e n d e l e t a vakok központi könyvtárának létesíté
séről i s , ennek' értelmében $000 Braille-irásu könyvvel f e l szerelt könyvtár működését készítették elő a "Vakok Országos Sg&vé-tségének kezelésében.
• A műszaki felsőoktatás a kevéssel előbb u j épületbe
• költözött Műegyetemi Könyvtár révén megfelelő szakkönyvtár
i r a ! r e n d e l k e z e t t . A műszaki -termelési, könyvtári f e l a d a t o k a t -r átmeneti j e l l e g g e l - a nagyobb i p a r i szakszervezetek .'• Ifönyvtárainak szakmai állományával látták e l , fk Technoló-
: g i a i Iparmúzeum Könyvtára /az Országos Műszaki Könyvtár jog-r elődje/ ebben az időben létszámproblémák m i a t t zárva v o i t. V
A Tanácsköztársaság társadalmi rendjének f o n t o s ténye
zője v o l t a gyári munkásság szaktudása és munkafegyelme.
Ezért - m i n t a vonatkozó r e n d e l e t e m l i t i - a gyári munkás
könyvtárak létesítését a könyvtárügy e g y i k kulcskérdésének
•'. tekintették. "Nagyszerű szimbóluma l e s z a diadalmas szocia-?
, l i z m u s n a k , amikor közvetlenül egymás mellé kerül az u j v i lágrend kettős a l a p j a i a munka és a tudomány, a könyv és a kalapács !" - o l v a s s u k "A Tanácsköztársaság Könyvtárügye"
2 - 3 . számában m e g j e l e n t , a gyári munkáskönyvtárakkal f o g l a l kozó közleményben. Az elgondolás megvalósítása azon alápult, hogy a munkások, a k i k n e k rohamosan megnőtt igényeit a kerü
l e t i könyvtárak semmiképpen nem tudták v o l n a kielégíteni, az Üzemen belül kapják kézhez a szakmai és általános művelődé
sükhöz szükséges i r o d a l m a t . Az ifjúmunkásoknak képzési he
lyük közelében, részben főiskolai otthonokban, s z e r v e z t e k könyvtárakat.
*Az Országos Műszaki Könyvtár J u b i l e u m i Evkönyve. Bp. 1 9 5 8 . P. 3 7 . ' *•
A gyári munkáskönyvtárak és a b u d a p e s t i nyilvános , könyvtárak helyzetének felmérésére 75 üzembe küldtek k i kérdőiveket. A gyári munkéskönyvtárak ügyében értekezletet
t a r t o t t a k az érdekeltek képviselőinek részvételével, majd egy másik értekezleten ismertették az egész Budapest könyvtár
ügyére vonatkozó t e r v e k e t és elképzeléseket,
A gyári munkáskönyvtárak ügyében t a r t o t t értekezleten megállapodás történt a r r a nézve, hogy elsősorban a nagy mun- káslétszámu és a külterületen lévő- gyárakban, illetőleg ezek környékén szerveznek könyvtárakat, ezek közül i s elsőnek o t t , a h o l a lőtesités bizonyos feltételei /helyiség, könyvek, be
rendezés/ már adva vannak. Meghatározták, hogy a könyvtárak
ban p o l i t i k a i , ismeretterjesztő müvek, szépirodalom és a gyár profiljának megfelelő szakkönyvek legyenek.
A f e n t i elgondolások jegyében öt u j gyári munkáskönyv
tár felavatását vették t e r v b e . Ezek közül á Ganz-Danubius, v a l a m i n t a Fegyver- és Gépgyár könyvtára létre is;jött, i t t
a műszaki könyvtárakat i s átvették, /A berendezést mindkét h e l y e n a gyár készitette e l . / A Telefongyár, a Magyar Rugf:
gyantagyár és a K a t o n a i Ruhatár könyvtárának megnyitására, továbbá 17 meglévő 'könyvtár anyagának ugyancsak előkészített kiegészítésére már nem kerülhetett s o r .
A könyvtári ügykezelés egyöntetűsége és szinvonalának biztosítása érdekében egységes nyomtatványokkal szándékoztak ellátni a könyvtárakat.
A jó és hasznos könyvek megszerzése a könyvtárak számá
r a nem k i s f e l a d a t elé állította a könyvtárügyi megbízotta
k a t . Egyrészt a meglévő.könyvtári állomány felhasználásával és az újonnan kiadásra.került müvek beszerzésével, másrészt az állománygyarapítás és "feltöltés célját szolgáló r e n d e l k e zésekkel i g y e k e z t e k ennek e l e g e t t e n n i . Rendelet j e l e n t meg egyesületi könyvgyűjtemények,. veszélyeztetett magánkönyvtá
rak kötelező bejelentéséről és az eladó könyvtárak kényszer- felajánlásáról. A könyvtárak megfelelő elhelyezéséről - épü
l e t e k kulturális célokat szolgáló igénybevétele utján - és a könyvállomány leltározásáról a h e l y i tanácsoknak k e l l e t t gondoskodni ok. A könyvkereskedésekéit és kiadóvállalatokat - az antikváriumok kivételével -köztulajdonba vették.
Fontos intézkedés v o l t a Könyvtári Gyűjtő- és Elosztó Telep létrehozása, amire azért v o l t szükség, hogy a könyv
tárak ellátása központilag l e g y e n biztösitható. E l h a g y o t t magánkönyvtárak, f e l o s z l a t o t t egyesületi könyvtárak anyaga, v a l a m i n t a könyvkereskedések raktárából kiválogatott köny
v e k e t tárolták i t t , s július végéig m i n t e g y 600 000 kötet .könyv gyűlt össze. I l y e n és hasonló intézkedésekkel k e l l e t t
10
a proletárhataíomnak az u j a l a p o k r a h e l y e z e t t könyvtárügy k e r e t e i t megteremtenie s z i n t e a semmihői, h i s z e n az i t t
érvényesített szempontok távol e s t e k a f o r r a d a l o m előtti könyvtárpolitika irányvonalától.
A könyvtári szükségletek elsődleges biztosítására v o l t h i v a t o t t a s z e l l e m i alkotások elkészítése, előállítá
sa .és .terjesztése tekintetében véleményező és engedélyező szervként létre h o z o t t S z e l l e m i Termékek Országos Tanácsa i s . A Népgazdasági Tanács r e n d e l e t e értelmében a kiadók o l y a n kiadványokból, amelyek példányszáma 100C- n é l keve
sebb v o l t , -csak a S-zellemi Termékek Orazágos Tanácsának és a könyvtárügyi .megbízottnak: együttes engedélyével szolgál
t a t h a t t a k k i , míg az 1000~nél nagyobb példányszámú könyvek
ből és ^.zenemüvekből további rendelkezésig 1000 példányt v i a s z a " k e l l e t t t a r t a n i o k .
Elrendelték a könyvkereskedések kötelező leltározását.
A leltározás i d e j e a l a t t a könyvkereskedések zárva v o l t a k . A t i z példányon a l u l i készleteket könyvtári szakbizottság vizsgálta meg, s válogatott a könyvtárak részére. A könyv
készletekről készült jegyzéket a könyvtárügyi megbízottak kapták' kézhez, a könyvtári s'zükségletek megállapítása cél
jából. A leltározás folyamán 22 606 000 kötet könyvet l e l tároztak^ ebből 14 000 müvet, 1 128 410 példányban j u t a t t a k e l a könyvtáraknak.
Jelentékeny.helyet f o g l a l t e l a könyvtárügyi intézke
dések között a nyomdai termékek könyvtári megőrzéséről, bibliográfiai és s t a t i s z t i k a i feldolgozásáról, v a l a m i n t a könyvtári szükségletek biztosításáról szóló rendelkezés. A
r e n d e l e t értelmében minden gépi sokszorosítással készült termékből 4 példányt k e l l e t t a Széchényi Könyvtárnak b e s z o l gáltatni, s a kisérő jegyzék alapján az Országos Könyvtár¬
' ügyi ésA Bibliográfiai Intézet gondoskodott a példányok szétosztásáról. A r e n d e l e t kötelezte a nyomdákat a r r a , hogy a készülő nyomdai termékek utolsó kefelevonatát az Intézet
nek megküldjék. Ez az intézkedés több célt szolgált: a k e f e l e v o n a t alapján az Intézet már előre összeállíthatta a könyvtárak számára történő rendelést, megállapíthatta a példányszámot, intézkedhetett a címfelvétel elvégzése és a könyvtári kötések elkészítése iránt./utóbbira külön könyv
kötő vállalatot jelöltek k i . /
Az említett rendelkezésekhez hasonlóan, a könyvtárügy jelentőségének felismerését tanúsítja a nemzeti bibliográ
f i a készítésének állami feladattá nyilvánítása, v a l a m i n t -
•feltehetően elsőnek a nemzetközi könyvtárügy történetében - állami bibliográfus kinevezése P e t r i k Géza személyében. '
Nem f e l e d k e z t e k meg a vidéki közművelődési könyvtárak
"bibliográfiai segédeszközökkel való ellátásáról sem, s en
nek elősegítése érdekében felhívták a nagyobb könyvtárákat, hogy i l y e n jellegű fölös példányaikat bocsássák a k i s e b b könyvtárak rendelkezésére.
1919« május 6-tól működött az ország könyvtárügyének, a könyvtárakkal k a p c s o l a t o s tudományos kutatásnak és népne
velő munkának egységes vezetésére és. felügyeletére h i v a t o t t szerv., az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai. Intézet.
S z e r v e z e t i szabályzata néhány nappal a Tanácsköztársaság bukása előtt látott napvilágot,
• Az Intézet hatáskörébe t a r t o z o t t a köztulajdonba v e t t ós a Közoktatásügyi Népbiztosság felügyelete alá tartozó tudományos ős közművelődési könyvtárak d o l o g i és személyi ügyeinek intézése. F e l a d a t a v o l t , hogy egységes és egybehan
g o l t t e r v alapján - átszervezés, u j létesítés, fejlesztés vagy,intézmények megszüntetése, e s e t l e g összevonása utján - megszervezze az ésszerű könyvtári munka kialakítását, meg
valósítsa a könyvtárügy egységét; Az Intézetre hárult,hogy egységes irányelvek alapján a tudományos kutatást; b i b l i o gráfiák és más segédeszközök előállításával segítse, továb
bá, hogy a könyvtári szakismerétek féjlesztéséről és t e r jesztéséről gondoskodjék.
Tanulságosnak látjuk az Intézet s z e r v e z e t i felépíté
sének, v a l a m i n t a szakképzés- ős továbbképzés tervezetének t e l j e s áttekintését, ezért ezeket .az alábbiakban részlete
sen közöljük.
Az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet s z e r v e z e t e :
A/ A Z Intézet vezetőjének és állandó helyettesének titkársága és az Intézet központi irodája.
B/ Könyvtárügyi főosztály. '
1 . A tudományos szakkönyvtárak osztálya s a tudomá
nyos szakképzéshez szükséges könyvek osztálya, /Felsőisko- l a i tanulók könyvellátása, diákolvasók s t b , /
2 . Közművelődési könyvtárak /kerületi könyvtárak, gyári, kaszárnya, ifjúmunkás s t b . / könyvtárak.
'3. Közkönyvtárak könyvgyűjtő és elosztó t e l e p e , Dup'-.
lumközpont.
4 . Könyvtártervező ős központi anyagbeszerző /könyv- . tártechnikai/ osztály.
C/ Bibliográfiai főosztály.
1 . Magyarország bibliográfiája / k u r r e n s bibliográfia, retrospektív bibliográfia, magyar folyóiratok repertóriuma
s t b . / ' * 2. Szakbibliográfiák és speciális bibliográfiai munkák
osztálya.
3. Magyar könyvtárak központi katalógusa és központi felvil4gositó irodája.
4. A könyvtárakat katalóguscédulával központilag ellá
tó osztály. -
D/ Könyvtárosképző-főiskola / b e l e k a p c s o l v a az Országos Szakképző Főiskolába/.
E/ Könyvtárkisérleti állomás, amely egy tudományos szakkönyvtárból és egy közművelődési könyvtárból áll. Ez a két könyvtár o r g a n i k u s a n i l l e s z k e d i k ugyan be Budapest főváros könyvtárügyébe, mégis u j rendszereknek, reformoknak kipróbálása céljából,
x továbbá m i n t a könyvtáros-főiskola gyakorlóhelye,
; közvetlenül az Intézet alá t a r t o z i k .
F/ Könyvtárügyi és bibliográfiai szakkönyvtár.
G/ Könyvtárügyi és bibliográfiai kiadványok osztálya.
A könyvtárügyi megbízottak / a k i k n e k hatáskörét egyéb
ként az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet szervezetét megállapító r e n d e l e t az Intézet vezetőjére r u házta át/ már a proletárhatalom első időszakában megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a köztu
l a j d o n b a került könyvtárak számára megfelelő számú és kép
zettségű könyvtárost biztosítsanak. Már április hónapban elkészült a könyvtárosképzés t e r v e , amely s z e r i n t kéthóna
pos könyvtáros-tanfolyamot k e l l indítani, s ez a t a n f o l y a m később, a tudományos szakkönyvtárosképzéssel együtt, az egyetem tagozatává fejlesztendő.
A kéthónapos tanfolyamon, amely közművelődési könyytá- rossegédi képzettséget a d o t t , minden o l y a n 20. életévét be
töltött személy részt v e h e t e t t , a k i n e k előképzettségét és képességéit a t a n f o l y a m vezetősége megfelelőnek találta. A hallgatók - a szakképzéssel párhuzamosan - főiskolai vagy más előadások hallgatáséra i s kötelezve v o l t a k , s i g y a
13
t a n f o l y a m , a szakmai elméleti és g y a k o r l a t i képzéssel együtt, a továbbképzést i s szolgálta, A szakmai képzés keretében,le
hetőség s z e r i n t , könyvtárak látogatását és a hallgatók könyv
tárosi működését k e l l e t t biztosítani, A t a n f o l y a m tematikája;
A/ Elméleti kiképzés,: '' I . Ál talános könyvtártan.-
a/ Könyvtártan /6 óra/. Előadó: Dienes László.
A könyvtár fogalma, a könyvtár, m i n t munkaeszköz. Befo
gadóképesség, cselekvőképesség. A könyvtárak jelentősége, A közművelődési könyvtárügy állapota. Tudományos és "nyilvá
nos" könyvtárak. Centralizáció és kooperáció, A könyvtáros, b/ Tudományos könyvtárak /2 óra/. Előadó: Waldbauer
I l o n a , Főiskolai könyvtárak, kutatóintézetek könyvtárai kap
c s o l a t b a n az Egyetemi Könyvtár bemutatásával.
c/ Könyvtár és múzeum /z óra/. Előadó: Kremmer Dezső, I I , Könyvtárigazgatás é3 köhyvtártechnika.
a/ Könyvek beszerzése / 3 óra/. Előadó: Schein Józsefné, A könyvkereskedőkkel való érintkezés. Kurrens b i b l i o gráfiák, katalógusok. Árajánlatok. Desideratumok.'Iktatás.
Monografikus és folytatásos munkák. Duplumok.
b/ Katalogizálás / 6 óra/. Előadó: P i k l e r Blanka.
Porosz és a m e r i k a i szabályoknak a viszonyoknak megfe
lelő alkalmazása, A g y a k o r l a t t a l , egybekötött tanítási anyag minden speciális e s e t t e l számol, de a hallgatók előbb a k a
talogizálás elméleti kérdéseivel jönnek.tisztába. A h a l l g a tók maguk állítanak össze címfelvételgyüjteményt, A betű
rendes katalógus.
c/ Osztályozó rendszerek / 3 óra/ Előadó: Enywári Jenő, A szakkatalógus és a tudományok felosztása, A t i z e d e s r e n d s z e r ,
d/ Reference szolgálat / 3 óra/. Előadó: Braun Róbert, Száz-százötven leghasználtabb. segédkönyv Ismertetőse,
e/ Kölcsönző módszerek /£ óra/. Előadó: Kőhalmi Béla.
Kölcsönző rendszerek nálunk és külföldön. Formulárék.
f/ Könyvtár és olvasó /2 óra/. Előadó: M e n é s László.
g/ Raktárrendszergk /2 óra/. Előadó: Kőhalmi Béla.
' A könyvek felállitásának r e n d j e a raktárban. Nagyság és s z a k c s o p o r t o k . Térkihasználás.
h/ Könyvtári s t a t i s z t i k a / l óra/. Előadó* S t a i n d l Mátyás.
A statisztikáról általában. Erkölcsi eredmények számon
tartása. Olvasó, állomány,., kölcsönzési és munkastatisztikák tervezése és megbeszélése. S t a t i s z t i k a i tabellák és görbék, diagrammák, térképek. A s t a t i s z t i k a m i n t az üzemszervezés eszköze.
V Elemi könyvtártechnika /2 óra/. Előadó: Lesskó Béla ős Palágyi T i b o r . Cédulák, listák, formulárék, tabellák, bélyegzők, k a r totékok, katalógusok, r e g i s z t e r e k bemutatása. Könyvtárirás, gépirásban való készséget az i s k o l a megkívánja, de nem t a nítja, /Lesskó-féle m i n t a l a p szétosztása/.
* I I I . Könyvészeti i s m e r e t e k . Előadó: Kőhalmi Béla.
Bibliográfiák, mintajegyzékek, k r i t i k a i bibliográfiák, l e x i k o n o k . Katalógusok. Speciális jegyzékek.
I V . A könyvipar, könyvkiadás és könyvkereskedelem i s mertetése.
a/ Papírgyártás / 4 óra/. Előadó: V a j d a i r m i n . Jó és r o s s z könyvpapir. Papirvizsgálát.
b/ Nyomdászat /4 óra/. Előadó: Kner I m r e . Betüöntés, szedés, nyomás, k o r r e k t u r a .
/ c/ Sokszorosító eljárások /5 óra/. Előadó: Conrád Gyula.
<V Könyvkötés / 5 óra/. Előadó: J a s c h i k i l m o s .
Könyvtári kötés. " E r e d e t i kötés". Gép-könyvkötés és szortiment-munka. Mintakötés. Művészi könyvkötés. Anyag-is
meret, könyvek gondozása. '\
e/ Könyvkiadás és könyvkereskedelem a k a p i t a l i s t a tár
sadalomban* / 4 óra/. Előadó: Wiesner J . E m i l .
f / A tudományos antikváriátus / l óra/. Előadó: Lantos
' A d o l f . g/ A könyvkiadás a kommunista társadalomban / 1 óra/.
Előadó: Kőhalmi Béla. .. '. . '
V. Olvasás és könyvgyűjtés. .
a/ Az olvasás lélektana / 2 . óra/. Előadó: V a r j a s Sándor.
b/ Az olvasók lélektana / 2 óra/. Előadó: Váradi I r m a . e/ B i b l i o f i l j a ás könyvgyűjtés /feóra/. Előadók: Kőhalmi Béla és Todoreszku Gyula.
V I , I r o d a l m i i s m e r e t e k .
a/ A külföldi i r o d a l o m olvasmány! szempontból /f óra/.
Előadó: Szabó Dezső.x/
b/ Az.ifjúsági i r o d a l o m /2 óra/. Előadó: Nógrádi László.
Látogatások.
Egy-egy nagy nyomda és műnyomó-intézet és könyvkötészet megtekintése, A Nemzeti Múzeum régi magyar könyvtárának, áz
Iparművészeti Múzeum könyvkötészeti gyűjtöményének? továbbá az Egyetemi, Műegyetemi, Papnöveldeintézeti könyvtárak ős a Szabó E r v i n könyvtár központjának és l . s z . fiókjának megte
kintése.
B/ G y a k o r l a t i kiképzés.
A r e n d e l e t n e k a g y a k o r l a t i kiképzésről szóló f e j e z e t e a hallgatók könyvtári gyakorlatának helyéül a Szabó E r v i n
Könyvtár fiókjait jelöli k i , A hallgatók a végzett munkáról naplót vezetnek; a fiókkönyvtárak vezetői beszámolnak a t a n f o l y a m vezetőségének a hozzájuk b e o s z t o t t hallgatók t e l j e - sitményéről.
Továbbképzés•
A hallgatók kötelesek h e t i 13 órában m e g h a l l g a t n i a régi magyar i r o d a l o m történetéről,
a XIX. század második felének magyar irodalmáról,
*^Ezt az előadást - Szabó Dezső lemondása folytán B a b i t s M i hály t a r t o t t a meg.
16
a f r a n c i a naturálisztikus regényről,
a XIX; századi északamerikai angol irodalomról, v a i a m i n t a g r a f i k a történetéről -
szőlő bölcsészettudományi, illetőleg természettudományi k a r i egyetemi előadásokat. Előadók: Király György, R i e d l F r i g y e s , Benedek M a r c e l l , Rózsa Dezső és Wílde János.
+*
,1919» május 21-én nyílt meg, nagyszámú részvevő "jelenlé
tében, a.könyvtárosképző t a n f o l y a m . A megnyitó beszédet Foga
r a s ! Béla mondta. Bevezetőjében rámutatott a r r a az alapvető különbségre,, ami a k a p i t a l i s t a és a s z o c i a l i s t a társadalom könyvtári és könyvtárosi felfogása között v a n . Felhívta a hallgatók figyelmét arrá"7 hogy a t a n f o l y a m természetesen csak egy k i s részét nyújtja annak a képzettségnek, - amelyet a jő könyvtárosnak e l k e l l sajátítania, s hangsúlyozta, hogy "en
nek a társadalomnak jó könyvtárosa csak az l e h e t , a k i nemcsak a könyvtártudományhoz, a katalogizáláshoz, s azokhoz a t e c h n i k a i ismeretekhez ért, amelyek nélkül ma komoly könyvtáros- képzést nem tudunk elképzelni, hanem a k i magáévá t e s z i ennek
a társadalomnak eszméit j l s " .
A megnyitót követő előadásán Dienes László, a t a n f o l y a m vezetője, általánosságban i s m e r t e t t e a hallgatósággal a t a n f o l y a m célját és jelentőségét. Elmondta, hogy a t a n f o l y a m i s e g y i k bizonyítéka annak, hogy a proletárdiktatúra az ország u j termelési rendjének, u j gazdasági szerkezetének r e n g e t e g munkát adó f e l a d a t a közepette egyszersmind a dolgozó tömegek - s z e l l e m i felszabadításának munkáját i s megkezdi. Ugyanakkor
f i g y e l m e z t e t e t t a*ía,hogy ennek a s z e l l e m i felszabadításnak a ' f o l y a m a t a nem oldható meg o l y a n gyorsan, m i n t ahogyan a gaz¬
dasági felszabadítás, a burzsoázia megfosztása a kizsákmányo
lás lehetőségeitől, végbemegy. Meggyőzően és nagy hatást k e l t v e i s m e r t e t t e a s z e l l e m i j a v a k b i r t o k b a vételének és b i r
toklásának sajátosságait és ennek jelentőségét a proletariá
tus számára, s k i m u t a t t a , hogyan szolgálja a s z o c i a l i s t a szellemű könyvtárosképzés és könyvtárosi munka' a tömegek '.szellemi felszabadításának, végső s o r o n a proletárhatalom
megszilárdításának céljait.
A t a n f o l y a m befejezéséről szóló beszámoló s z e r i n t 179 ' hallgató és 30 kiküldött könyvtáros v e t t részt a tanfolyamon,
amelynek.előadásait nagyobb részt a központi egyetem épületé
ben tartották. A 179 hallgatóból 82-r e vonatkozóan t e t t e k g y a k o r l a t r a j a v a s l a t o t .
A programot nagyjából - az időtartam e g y h e t i eltolódásá
v a l - betartották; a hallgatók a Szabó E r v i n Könyvtár Királyi 17
Pál u t c a i ős a b u d a i vigadóbeli / C o r v i n téri/ fiókját, v a l a m i n t a Széchényi Könyvtárat látogatták meg, ahol részle
t e s tájékoztatást kapták a könyvtárak' tevékenységéről.
-/ + .
A magyar könyvtárügy haladószellemű harcosa, Sgabó E r v i n emlékének és s z e l l e m i hagyatékának megbecsülését kiván- j u k a Tanácsköztársaság könyvtárügyi intézkedései közül még-
csak megemlíteni. A F o r r a d a l m i Kormányzótanács, méltatva Szabó E r v i n n e k a marxizmus tudományos müvelése, a magyar proletariátus öntudatra nevelése és felvilágősitása terén s z e r z e t t érdemeit, h a v i 1500 korona járadékot állapitott meg Szabó E r v i n özvegy a n y j a számára. S z e l l e m i hagyatékát a proletárállam saját tulajdonának t e k i n t e t t e , s elhatározta hátrahagyott Írásainak összegyűjtését és kiadását, v a l a m i n t a magyar' munkásmozgalom és a magyar könyvtárügy érdemes harcosának sirján művészi kivitelű síremlék felállítását s
a Fővárosi Könyvtárnak Szabó Ervinről- történő elnevezését, /Természetesen a H o r t h y ára a l a t t e z t az1 elnevezést eltöröl
ték, s a könyvtár:megint -Fővárosi Könyvtár néven s z e r e p e l t . / +++
A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárpolitikájának nagy vonalakban való felvázolása i s f e l v i l l a n t j a a z t a hasonlósá
g o t , amely a negyven év előtti magyarországi proletárhatalom és az Oroszország népét 1917-ben győzelmes forradalomhoz v e zető B o l s e v i k Párt könyvtárügyi.intézkedései között f e l i s merhető. I s m e r e t e s , hogy L e n i n az Októberi F o r r a d a l m a t köve
tő hónapok és évek gigászi erőfeszítést és hősi h a r c o t igény
lő idők folyamán, a küzdelmes s nem egyszer válságos napok
ban i s , m i l y e n f i g y e l m e t fordított a s z o c i a l i s t a szellemű könyvtárügy a l a p j a i n a k megteremtésére, s m i l y e n nagy j e l e n
tőséget tulajdonított a s z o v j e t ország könyvtárainak. Leve
l e t intézett a pétervári nyilvános könyvtárhoz, személyesen tárgyalta meg L u n a c s a r s z k i j közoktatási népbiztossal a könyvtárügy programját; közben j a v a s l a t o k a t d o l g o z o t t k i ,
dekrétumokat szövegezett, az intézkedések egész sorával se
gítette elő a s z o c i a l i s t a könyvtári szemléiét és könyvtári munka kialakítását.
Az első magyar proletárdiktatúra időszaka,, az a k k o r i történelmi események folytán nem t e t t e lehetővé a Tanács
köztársaság kormányzati s z e r v e i számára az oroszországi könyvtárügy megismerését. Ez csak a felszabadulás után vált
lehetségessé. Az, hogy a proletárállamok, politikájának és kulturális politikájának egy tőről eredő.azonossága, a m a r x i s t a - l e n i n i s t a tétel egyetemes érvényessége az a d o t t • körülmények között i s táplálta, és áthatotta a Magyar Ta
nácsköztársaság könyvtárpolitikáját és mégtett vagy t e r v e z e t t c s e l e k e d e t e i t , az a hézagosan i s m e r t e t e t t rendelkezé
sek alapján i s megállapítható,
"A Szovjetuniónak a fasizmus f e l e t t a r a t o t t győzelme és hazánk éhből eredő felszabadulása után, az életet és érté
k e k e t pusztító második világháború után, á 25 éves H o r t h y - reakció és náci-fasizmus mételyeinek maradványaival küzdve k e l l e t t a magyar könyvtárügyben megint s z i n t e mindent elöl
ről kezdeni-. Könyvtárügyünk u j életre keltésének első idő
szakában, a Magyar Konimunista Párt hatásos kezdeményezésein kivül', még kevés tervszerű intézkedés született. T u l a j d o n képpen a 30 év után újból kivivőtt proletárhatalom első 5¬
6 éve v o l t az az időszak, amikor a s z o c i a l i s t a könyvtárügy a l a p j a i n a k megteremtése elkezdődött. Ez az időszak - k i sebb-nagyobb zökkenőkkel, nem m i n d i g a legcélszerűbb kísér
letezésekkel ugyan - egészében nagy lendületet és tovább
fejlesztési lehetőséget eredményezett a könyvtári munka t e rén. Fokozódott ez a lendület, és kiterjedtebbé vált a t e r v szerűség az addigi.eredmények 1955-ben történt számbavétele ás értékelése után, s ennek a fejlődési szakasznak u j , t a r talmában és módszereiben i s korszerűbb fázisaként t e k i n t hetjük az 1956-os e l l e n f o r r a d a l o m leverése utáni időszakot.
Egyrészről a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának a l i g négy és félhónapos időszakai amelynek k b . kétharmada a f i a t a l proletárállam önvédelmi háborúja közepette, t e l t e l , az ellenséges környezet és az ugyancsak élet-halálharcát vivó Szovjet-Oroszországgal való k a p c s o l a t nehézségei, más
részről a felszabadulás utáni*Magyarország békés fejlődési lehetősége,, a Szovjetunió f e j l e t t könyvtárügyétől n y e r t nagyértékü segítség és támogatás, a.környező és távolabbi baráti országokkal f o l y t a t o t t hasznos együttműködés és t e r mészetesen elsősorban az a 14 esztendő, amely a l a t t könyv
tárügyünk mai fejlettségi fokát elérte, e l e v e kizárja a z t , hogy a 40 év előtti és a mai proletárdiktatúra könyvtárü
gyének ^r^dméjjy_eit egybevessük. Ha azonban a z t vizsgáljuk, hogy miben értük e l megbecsülésre méltó eredményeinket az újra kivívott munkáshatalom évei a l a t t i k o r azok nagy részében a Tanácsköztársaság könyvtárpolitikájának részben kitűzött, részben p e d i g már a k k o r megvalósult programjára, irányelve
i r e ismerünk. Mai s z o c i a l i s t a könyvtárügyünk legszámotte
vőbb eredményei és törekvései, m i n t p l . az egységes, szo-
19
c j a l i s t a szellemű magyar könyvtárügy a l a p j a i n a k megteremté
se, a könyvtári hálózati rendszer létrehozása, a különböző"
könyvtártípusok párhuzamos fejlesztése és s z e r v e z e t t együtt
működése, az a d d i g "zárt" jellegű könyvtárak nyilvánossá • tételével, továbbá a könyvtári munkának a termelési kultúra fejlesztésének és a tudományos kutatás előrehaladásának szolgálatába állítása, az általános és p o l i t i k a i művelődés könyvtári eszközökkel történő támogatása, gyéren l a k o t t b a
egymástól távol fekvő települések lakosságának könyvhöz juttatása, v a l a m i n t a tervszerű, színvonalas könyvtároskép
zés és továbbképzés megvalósítása - m i n t ez a visszaemléke
zésünkben e m i i t e t t szemelvényekből i s meg'állapitható - mind
megannyi,már a Tanácsköztársaság idején véghez v i t t vagy t e r v b e v e t t , a felszabadulás után elvégzett, de nem egy v o natkozásban még csak f o l y a m a t b a n lévő f e l a d a t .
Ez a kézenfekvő felismerés a z t m u t a t j a , hogy a h a l l a t l a n nehézségekkel kivívott és védelmezett dicsőséges Tanács
köztársaság kommunista könyvtárpolitikájának a mai magyar könyvtárosok a folytatói. De f e l k e l l ismernünk egyben a z t a mulasztást i s , hogy csak történelmi hagyománynak t e k i n tettük a Tanácsköztársaság könyvtárügyének rendelkezésünkre állt a d a t a i t és emlékeit, h o l o t t nyilvánvaló *>,hogy azok k o rábbi egybegyűjtése, publikálása és tanulmányozása sok gya
k o r l a t i l a g hasznosítható útmutatás^ a d o t t v o l n a , s csökkent
hétté v o l n a egyes, talán érthetően előfordult, de i l y módon elkerülhető hibák hatását.-
A Tanácsköztársaság kikiáltásának most l e z a j l o t t 4 0 . évfordulója - ha késve i s . - a l k a l m a t ad a r r a , hogy a mu
lasztást pótoljuk. A bevezetőben e m i i t e t t , hézagpótló ösz- szefoglalások és az ezékkel k a p c s o l a t o s a n ismeretessé váló források módot adnak a r r a , hogy a Tanácsköztársaság évfordu
lójának megünneplését könyvtárügyi vonatkozásban se t e k i n t sük további 10 évre szólóan l e z a j l o t t n a k , hanem k u t a s s u k és tanulmányozzuk, ápoljuk, és hasznosítsuk a s z o c i a l i s t a s z e l lemű könyvtárpőlitika 40 évvel ezelőtt ránk hagyományozott örökségét. -
• A könyvtárostörténet f o r r a d a l m i hagyományainak, a Ta
nácsköztársaság történetének felidézése t a n i t , buzdít, és s e r k e n t . ;
Ha ez a k i s tanulmány csak v a l a m e l y e s t i s hozzájárul ahhoz, hogy a műszáki könyvtárosok mai nemzédéke jobban megismerje e z t az örökséget, és ezáltal munkáját jobbá t e gye, akkor célját elérte.
Dr. Darabos Pálné
20
