A DOKUMENTÁCIÓS KIADVÁNYOKBAN KÖZREADOTT SZAKIRODALMI ANYAG OSZTÁLYOZÁSÁRÓL.
A dokumentációs és bibliográfiai kiadványok e g y i k j e lentős módszertani kérdése a bennük közzétett ha'talmas anyag rendszerezése és osztályozása. Bármilyen szemlélete
sek legyenek i s az egyes ismertetések /referátumok/, és bármekkora részletességgel és pontossággal adjanak i s tájé
koztatást a dokumentált tanulmányok /vagy egyéb kiadványok/- t a r t a l m i lényegéről, értékük nem érvényesülhet kellően, ha a dokumentációs kiadványban való közzétételük módja nem kö
v e t v a l a m e l y jól áttekinthető r e n d s z e r t . Ha közreadásuk mód
j a nem t e s z i lehetővé, hogy közöttük a szakember-olvasó könnyűszerrel eligazodjék, és'a közzétett"hatalmas anyag • t e l j e s átolvasása /vagy átnézése/ nélkül i s , első látásra meg t u d j a állapitani, hogy a kiadványban őt érdeklő anyag van-e vagy n i n c s , - a dokumentációs anyag használhatóságán
súlyos csorba e s i k . Az anyag rendszeres közreadásának esz
köze a dokumentációs közlemények /referátumok s t b . / rendsze
rezése és osztályokba, csoportokba tagolása.
Az osztályozás egyébként minden tudományos tevékenység e g y i k alapvető kérdése. Magának a' tudománynak i s f o g a l m i meghatározó jegye a t a p a s z t a l a t i , i l l e t v e elméleti u t o n s z e r z e t t i s m e r e t e k rendszerbe foglalása. E t e k i n t e t b e n elég a természettudomány területén a nagy összefoglaló rendsze
r e k r e , p l . Linné-rendszerére, vagy a Hengyelejev-féle perió
dusos r e n d s z e r r e u t a l n i , amelyek legfőbb tudományos értéke éppen a r e n d s z e r l o g i k a i felépítésében van. A társadalomtu
dományok /szellemtudományok területén/ i s minden összefogla
ló mü, /kézikönyv, tankönyv/ szembeszökő tudományos igénye az egyébként i s m e r t anyag minél l o g i k u s a b b elrendezésében * j e l e n t k e z i k . Ezért a nagy i g y e k e z e t a különféle tudományágak művelői részéről, hogy "saját r e n d s z e r " - t dolgozzanak k i , még a k k o r i s , ha mások /elődjeik/ rendsz'ere semmi kívánni
valót .nem hagyna maga után.
A rendszerezésben, osztályozásban jelentkező ez a t u d o mányos jellég h a t k i szemmélláthatőan azokra a nagy dokumen-
tációs /bibliográfiai/ kiadványtípusokra /referáló l a p o k r a / , amelyek v a l a m e l y szűkebb ismeretág területét érintő szakirodalöm termékeiről időszakosan beszámolókat adnak közre. M i n t h o g y a s z a k i r o d a l m i termékek k i v o n a t o l t i s m e r tetése a l i g h a tekinthető tudományos tevékenységnek /szak
mai s z e l l e m i munkának természetesen i g e n / , a dokumentációs kiadvány a maga tudományos jellegét elsősorban az általa k i a l a k i t o t t osztályozó r e n d s z e r , v a l a m i n t a kiadvány • szer-, •• kesztésében felhasznált tudományos módszerek alkalmazásával kivánja t a n u s i t a n i . így p l . önálló tudományos osztályozó r e n d s z e r t képezett k i a nagy a m e r i k a i kémiai referáló, folyó
i r a t : a Chemical A b s t r a c t s , a legnagyobb m u l t u német kémiai referáló l a p : a Chemisches Z e n t r a l b l a t t , hogy e sorban csak a l e g f o n t o s a b b a k a t emlitsük. E z t az u t a t választotta a t u dományos igényű u j s z o v j e t referáló kiadvány: a R e f e r a t i v - nüj Z s u r n a l i s , amely e d d i g elindított s o r o z a t a i b a n / f i z i ka, mechanika, kémia/ szintén saját osztályozó r e n d s z e r t a l k a l m a z . •
Az egyes ismeretágak önálló tudományos rendszerezésé-, ben jelentkező tudományos•jelleg természetesen a z z a l a gya
k o r l a t i tehertétellel jár együtt, hogy a kiadvány f e l h a s z nálójának i l y e n k o r előbb m i n d i g magáévá k e l l t e n n i e az egyes kiadványok rendszerét, osztályozását és nomenklatúrá
ját ahhoz, hogy a hatalmas anyagban tájékozódni képes l e gyen. T e l j e s e n azonos l e s z i g y a h e l y z e t e a z z a l a kutatóé- . v a l , a k i az ország vagy a külföld nagy könyvtáraiban az egyetemes t i z e d e s osztályozás általános elterjedése előtti időszakban /tehát a század első évtizedeiben vagy előbb/
i r o d a l m i anyagot i p a r k o d o t t gyűjteni. Minden u j a b b könyv
tárban u j a b b r e n d s z e r r e l k e l l e t t megbirkóznia, és a k u t a tást a különféle könyvtárak különböző r e n d s z e r e i s z e r i n t k e l l e t t újra és újra megkezdenie, i l l e t v e végeznie. A v i lág nagy könyvtáraiban e század elejétől kezdve az osztá
lyozás egységesítése az ETO / i l l e t v e az USA-ban az e r e d e t i Dewey-féle t i z e d e s osztályozás/ rendszere s z e r i n t nagyrészt már megvalósult, s i g y a könyvtári anyag felkutatásában ma már Budapesten, Párizsban, Moszkvában vagy Tokióban a k u t a tó az általa az ETO főtáblázataiból előre kiválasztott t i zedes s z a k j e l z e t alapján egységes r e n d s z e r . s z e r i n t végezhe
t i anyag-gyűjtő munkáját.
A könyvtári anyag osztályozása terén elért ettől az örvendetes egységesitő fejlődéstől, a szintén a s z a k i r o d a l mat rendszerező és feltáró dokumentációs kiadványok osztá
lyozó irányzata - m i n t láttuk- eltér. Mi ennek az eltérő
irányzatnak oka és magyarázata? Az alapvető és főleg a nagy-
igényű referáló kiadványokra jellemző o k r a : az önálló t u d o mányos r e n d s z e r kiépitésére előbb már u t a l t u n k . De érvénye
sülnek ezen felül egyéb okok és f i g y e l m e n kivül nem hagyha
tó más körülmények i s . Ezek között említendők elsősorban a vonatkozó i s m e r e t - i l l e t v e tudományág sajátos s z e m p o n t j a i és követelményei. A t i z /de ha a 9-es és O-ás kezdetű, különle
ges rendeltetésű osztályokat leszámítjuk/ n y o l c c s o p o r t b a való besorolás ProkrUstes-ágyát a szakterületek művelői i s meretáguk anyagának rendszerezésére gyakran mechanikusnak, és kényszeredettnek tartják. Ennél j o b b a t , rendszeresebbet nagyobb fejtörés nélkül -ugy vélik- maguk i s össze' tudnak állitani. Ehhez kapcsolódik az az észrevétel i s , hogy az ETO rendszerezésének tudományossága kétséges, a r e n d s z e r a d o l o g természetéből folyóan egyes tudományágaknak a r e n d s z e r félé- pitése idején. fennállott szerkezetét v e h e t t e csak a l a p u l , ezért ma e l a v u l t , és szisztematikájában merev.V E h e l y e t t az egyes ismeretágakban mindenkor a legkorszerűbb r e n d s z e r e zést, alosztályokat és nomenklatúrát k e l l a l k a l m a z n i , o l y a n t , amelyet a szak művelői inkább sajátjuknak ismerhetnek, m i n t a 30-40 év előtti osztályozás rendszerét és f o g a l m a i t , és amelyet -abban dolgozva- könnyűszerrel magukévá tehetnek,és a magukénak v a l l h a t n a k .
G y a k o r l a t i l a g helytálló ellenérv továbbá az ETO r e n d szerével szemben az i s , hogy rendszerezését, beosztását és nomenklatúráját a szűkebb szakterületek g y a k o r l a t i szakem
b e r e i általában nem i s m e r i k , nehezen igazodnak e l az i n dexelés számukra érthetetlen r e j t e l m e i b e n , és a számcsopor
tokból álló j e l z e t e k h e l y e t t szivesebben várnak és kapnak útmutatást tárgyszavas útjelzőktől. De még ha nem i s k e l l az a d o t t esetben megismerkedniük a közös alosztások számta
l a n fajtájával, az egyfokozatú vagy a csak kettőspontos a l - osztással készült decimális j e l z e t - különösen, ha nagy mélységek és hajszálfinomságok kimutatására törekszik - o l y a n számkigyót: m u t a t h a t , amelyet még bibliográfus szak- .ember is^tréfásan bibliográfiai százlábúnak v o l t kénytelen
neveznie '
"^EPPELSHEIMER, H.W.: Die Bedeutüng d e r K l a s s i f i k a t i o n für d i e Dokumentation, N a c h r i c h t e n für Dokumentation, 1956- I márc.
2'V.ö. SAMUÉIN, Evl.s Az u j s z o v j e t könyvtári-bibliográfiai osztályozás kidolgozásának egyes kérdései.Szovetszkaja B i b l i o g r a f i j a, 1 9 4 8 « 3« s z . p.19-44?magyar fordításban az Országos Dokumentációs Központ 1950.februári keltezésű külön kiadványában.A hivatkozás a magyar szöveg 11.32.
oldaláról.
Ha mindehhez még hozzávesszük a z t a kifogást, amely az ETO i d e a l i s t a szemléletű, az egyes i s m e r e t - , i l l e t v e t u d o mányágak mozgásviszonyaira és egymásra épülésére f i g y e l e m m e l nem'lévő tudományszerkezeti beosztását i l l e t i , v a l a m i n t a z t a súlyos észrevételt, amely a zsúfolt főosztályok /legfőkép
pen az a l k a l m a z o t t tudományok, az orvostudomány, a t e c h n i k a és az agrártudomány e g y e t l e n főosztályba s o r o l t óriási vilá
ga/ j e l z e t e i n e k 3-4 fölös számmal való szükségképpeni i n d u lását nehézményezi: előttünk állnak a maguk teljességében . azok az okok, amelyek önálló vagy együttes hatására a doku
mentációs kiadványok jó része az osztályozás egységes r e n d szere h e l y e t t a különleges osztályozás útját választja.
Ha mindezekre t e k i n t e t t e l ezidőszerint*meg i s l e h e t az indokoltsága*a dokumentációs kiadványok sajátos osztályozá
s i r e n d s z e r e i n e k , mégis kétségtelen, hogy ez az u t a l i g h a . tekinthető kivánato.snak vagy éppen a fejlődés irányának.
I l y e n módon u g y a n i s egyrészt az egyes tudományágak1az őket dokumentáló kiadványok rendszerében az összefüggésekre és ..
kölcsönhatásokra mind kevésbé t e k i n t e t t e l lévő, saját néző-- pontú zárt r e n d s z e r e k e t fognak a l k o t n i , másrészt p e d i g még . az egyes tudományszakok r e n d s z e r e i sem képződnek k i ' azonos e l v e k s z e r i n t ^ hanem ahány ház /azaz szaktudományos dokumen
tációs kiadvány/, a n n y i f a j t a l e s z a belső beosztása. Mindez természetesen élénken k i h a t az egyes kiadványfajták használ-?
hatóságára, és végeredményben nem könnyiti meg, hanem megne
hezíti a bennük való eligazodást. A használhatóság szempont
jából az árnyoldal további elsötétitéséhez járul az i s , h o g y a sajátos szakterületi osztályozási r e n d s z e r e k a szak főcso
p o r t j a i n a k megvonásán t u l az egyes csoportokon belül r e n d - •* s z e r i n t beérik néhány a l c s o p o r t megjelölésével, de odáig nem j u t o t t a k e l , hogy az osztályozást o l y a n mélységig valósítsák meg, amely s z e r i n t az egyes a l c s o p o r t o k o n belül a rendszerbe f o g l a l t és egymásra épült c i m - vagy tárgyszavak segítségével a besorolás további lebontása i s lehetővé válnék, s e z z e l a m e l l e t t , hogy minden közlemény egy őt legszűkebben jellemző tárgyszó-jelzetet kapna, az egyes a l c s o p o r t o k o n belül az ab
ba b e s o r o l t anyagra nézve a közreadás t e r t a l o m s z e r i n t i h i e rarchiája /egymásutánja, egymásra épülése/ b i z t o s i t v a l e n n e . A- sajátos szakmai osztályozás alkalmazása esetében az olvasó
nak m i n d i g át k e l l t e k i n t e n i e legalább egy t e l j e s a l c s o p o r t , anyagát, ha abban valamely meghatározott téma irodalmát k e r e
s i , s nem áll módjában - szemben a t i z e d e s osztályozás anyag
beosztásával és csoportositásával - első látásra megállapíta
n i , van-e őt érdeklő anyag a vonatkozó kiadványban.
Mindez ma sem l a t s z i k i g a z o l n i az e g y k o r i pétervári
nyilvános könyvtár e g y i k fő szakozójának a múlt század e l e jén t e t t , de már akkor sem helytálló megállapítását, hogy
"az éleseiméjüségnek és leleményességnek az anyag beosztásá
nál nem l e h e t törvényeket szabni".V
Valójában éppen ellenkezőleg, egyetemes érvénnyel előre össze k e l l állítani minden i s m e r t - , i l l e t v e tudományág r e n d szerét, beosztását és kellő /de nem túlságos mélységbe h a t o ló/ tagosulását, és minden anyaggyüjtő, rendszerező és f e l táró tevékenységre /a könyvtári munkára éppúgy, m i n t a doku
mentációs vagy bibliográfiai anyag közzétételére/ e z t k e l l a l a p u l v e n n i .
A l i g h a l e h e t kétséges, hogy az osztályozás módszerének tökéletessége, több szempont egyidejű kifejezésére való a l kalmassága, v a l a m i n t egyetemes elterjedtsége folytán/első
sorban a könyvtárügy terén/ a dokumentációban i s egyetemes alkalmazásra találó ez a tudományosztályozó r e n d s z e r l e g h e lyesebben a t i z e d e s osztályozás s z e r i n t épithető k i . Ha an
nak Európában és a világ nagy részén ma használt formája, az ETO t a r t a l m i felépítésében, i d e a l i s t a szemléletében és emiitett.egyéb fogyatékosságaival nem i s l e h e t a l k a l m a s a r r a , hogy ebben a formájában tartósan egyetemes alkalmazásra t a láljon: meg k e l l találni a z t a r e n d s z e r t ; amely az ETO t e c h n i k a i apparátusának felhasználásával haladó osztályozást, va
lósithat meg.
M i n d a d d i g természetesen, amig i l y e n egyetemes r e n d s z e r létrejöhet, a fejlődés u t j a nem az l e h e t , hogy dokumentációs , kiadványaink kövessék a nagy m u l t u és hatalmas terjedelmű külföldi kiadványok sajátos osztályozási rendszerét, hanem i p a r k o d j a n a k a t i z e d e s osztályozás nyújtotta útjelzők'hasz
nálatánál maradni. Már ezidőszerint i s szerencsés megoldás
nak látszik az a kompromisszum, amelyet több külföldi doku
mentációs kiadvány példája nyomán h a z a i legnagyobb t e r j e d e l mű és példányszámú referáló folyóiratunk: a.Jíüszaki Lapszem
l e követ. E . s z e r i n t az egyes .ismeretágak anyaga a szak mai .állása, szükségletei és a gyakorlat., igényei figyelembevéte
lével külön kiálakitott, az ETO osztály-, i l l e t v e alosztály
beosztásától független csoportokba n y e r beosztást, amelyeket nem számjelzetek, hanem csak elmek / c s o p o r t c i m e k / jelölnek.
Egy-egy. szűkebb isme.retág átlagban 8-10 / l e g f e l j e b b 20/ cso
p o r t r a o s z l i k , amelyek t a r t a l m i köre a csoportcimből / i l l e t -
^/y.ö. AMBARCUMJAN, Z.ÍT.: Könyvtári osztályozás,' I-II.köt.
Moszkva,1947>1948. Magyar szövege az Országos Dokumen
tációs Központ 40/I95O.sz.kiadványában, az idézet a magyar kiadás I.köt. 69. oldaláról.
ve a tartalomjegyzékből/ bármely s z a k i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e - • ző olvasó előtt első látásra i s tisztán állhat. Az egyes dokumentációs közlemények v i s z o n t a c s o p o r t o n belül már de
cimális j e l z e t alapján és azok emelkedő számsorrendjében nyernek elhelyezést. E z z e l a szerencsés kompromisszummal a kiadványban e l e g e t t e t t e k egyrészt annak a kivánságnak,*hogy az egyes ismeretágak t e l j e s anyaga az ETO e s e t l e g e l a v u l t ¬ osztálybeosztásától függetlenül a mai követelményeknek és fő
l e g a g y a k o r l a t i szakemberek igényeinek megfelelően n y e r j e n rendszerezést, másrészt kielégithető az a követelmény i s j hogy az egyes c s o p o r t o k o n belül a decimális j e l z e t e k alapján a közreadott anyag különösebb keresgélés vagy éppen az i l l e tő c s o p o r t b a n közzétett t e l j e s anyag átolvasása nélkül ' f e l használható l e g y e n . Ez a módszer egyúttal biztosítja akönyv-
tári és a dokuméntációs anyag azonos szempontok s z e r i n t i szakozását, s eredményeiben a z t , hogyha v a l a m e l y tárgykör irodalmához bárki bármely műszaki gyűjtőkörű könyvtárban az anyaggyűjtés során összeállította a figyelembeveendő decimá^- l i s j e l z e t e k e t , azok alapján a havonta kiadásra kerülő f o l y a matos dokumentációs anyagot i s körmyen f i g y e l e m m e l t u d j a k i sérni. Nem érdektelen ebben a rendszerbén a 12 főbb i p a r i szakcsoport s z e r i n t szakosított műszaki lapszemlében párhu
zamosan kiadásra kerülő anyag sem /például vegyészeti termé
szetű anyag a kohászatban vagy a t e x t i l i p a r b a n / azonos be
osztása és terminológiája /a decimális j e l z e t meghatározása
s z e r i n t / . ' Ez a r e n d s z e r , amelyet az országba járó mintegy 45 kül
földi műszaki referáló folyóirat közül 10 a l k a l m a z , a f e n t e m i i t e t t előnyein t u l lényegében -megvalósítja a z t a magasabb- rendű követelményt i s , hogy az egyes közleményeknek decimá
l i s j e l z e t e k k e l ellátása és a c s o p o r t o k o n belüli emelkedő számsorrendbe rendezése utján lényegileg folyóiratszámonként rendszeres tárgymutatót ad. Ha úi. v a l a k i p l . a Bányászat cimü műszaki lapszemlében a vágathajtásra k e r e s anyagot, csak a z t k e l l megállapítania, hogy mi ennek a fogalomnak ETO j e l z e t e , s ennek ismeretében /622.2Ő8/ a mintegy 200 referátumot tartalmazó egy-egy kiadványszámban a t e l j e s anyag áttekintése nélkül p i l l a n a t o k - a l a t t felütheti az egyes tárgycsoportokon belül azokat a h e l y e k e t , amelyek i l y e n anyagot t a r t a l m a z n a k .
SŐt továbbmenőleg ez a r e n d s z e r - m i n t a z t Ottó Frank, a dokumentáció elméletének és gyakorlatának e g y i k legkivá
lóbb szakértője megállapítja 4/ és amint e z t több külföldi
^Einführung i n d i e D o k u m e n t a t i o n , B e r l i n ,1949* 27.és 38 . o l d .
I
referáló folyóirat e r r e a célra alkalmazza i s - alkalmas a r r a i s , hogy külön i l y e n célú feldolgozó munka nélkül a . folyóirat rendszeres vagy betűrendes éves tárgymutatójának mechanikus összeállítására szolgáljon. I l y e n felhasználásá
ban még az a sajátos előnye i s megmutatkozik, hogy ebben az összeállításban a tárgymutató eimszói nem önkényes kiválasz- . tásban és fogalmazásban fognak a mutatóban egymásra követ
k e z n i , hanem az egyetemes g y a k o r l a t b a n használt nomenklatú
r a s z e r i n t . Ekként p e d i g -ha ez a módszer általánossá válna- a kutatónak a különféle dokumentációs kiadványok éves muta
tóinak átnézésekor nem k e l l e n e - m i n t e d d i g - az összes, elkép
zelhető, címszó s z e r i n t a kutatást f o l y t a t n i a , / a m i k o r i s a d o t t esetben éppen v a l a m e l y elképzelhetetlen fogalmazás m i a t t vész e l az anyag egy része/ hanem egységes terminoló- . g i a alapján végezheti munkáját, ami a kutatásban felbecsül
h e t e t l e n előny. . Ehhez kapcsolódik ennek a rendszernek az az előnye i s ,
hogy a hivatásos bibliográfiai munkában az i g y s z a k o z o t t - dokumentációs kiadványok anyaga i s a s z o k o t t bibliográfiai kutatómódszerekkel f o l y a m a t o s a n és könnyen feldolgozható.
Végül nyilvánvaló, hogy abban a szervez.eti megoldásban, amely a könyvtár és a dokumentáció munkáját egységesnek i s m e r i e l , és egymásra épiti - m i n t hazánkban i s -, a könyv
tár anyagát feltáró és közreadó dokumentációs kiadványok osztályozó rendszere sem módszertani szempontból, sem gya
k o r l a t i meggondolásokból nem függetlenítheti magát a könyv
tárétól. T e l j e s értékű tájékoztatást a dokumentációs k i a d ványok csak a könyvtár által a l k a l m a z o t t osztályozás a l a
pulvételével adhatnak.. '
D r . P o l z o v i o s Iván -t x - x - x -
A már vizsgát t e t t könyvtárosok részére az elmúlt év októberében már m e g h i r d e t e t t továbbképző t a n f o lyam március végén ' i n d u l meg. Erre. a t a n f o l y a m r a -külön az általános könyvtártani és külön az osz
tályozócsoportra- u j jelentkezéseket kérünk.már
c i u s 1 0. - i g . /Függetlenül attól, hogy az elmúlt t a n f o l y a m r a j e l e n t k e z t e k - e . / A t a n f o l y a m idejéről és helyéről a j e l e n t k e z e t t e k külön értesitést kap-
"nak.
