A Z I N F O R M Á C I Ó P I A C - T U D O M Á N Y O S ÉS SZAKKÖNYVTÁRI S Z E M S Z Ö G B Ő L
Sugár Péter
Nehéz vegyi pari Kutaió Intézel
Az információról olvasva az asszociációk tömege juthat az emberek eszébe. Nem véletlenül. A témá
nak sokfajta és k ü l ö n b ö z ő mélységű megközelítése létezik (lásd irodalomjegyzék).
Megpróbálva nem elveszni a részletekben, fordít
suk figyelmünket a hazai műszaki fejlesztésben részt v e v ő könyvtárak és d o k u m e n t á c i ó s intézmé
nyek — általában az információszolgáltató intézmé
nyek — piaci tevékenységének néhány aspektusára.
A piac az árucserék összessége, az áruk vételének és eladásának a szintere. A z áru és a piac egymást feltételező fogalmak. E ponton vethető fel a kérdés:
vajon jogos-e az információról, mint áruról, illetve annak piacáról beszélni?
Noha e kérdésben több érvet, valamint néhány ellenérvet is publikáltak m á r , mégis fontos az állásfoglalás.
Mely jellemzők alapján minősíthetjük az informá
ciót áruvá?
• Szükségletet elégít k i ,
• eladás céljára termelik, illetve állítják elő,
• a t e r m e l é s , illetve a felhasználás folyamán beépül az új t e r m é k b e ,
• használati és csereértéke van.
Az információ árujellegében azonban tapaszta
lunk bizonyos specifikumokat, amelyek a hagyomá
nyos áruktól megkülönböztetik, közülük a későbbi következtetések miatt most emeljünk ki kettőt:
• Az információ újraelőállítása a m á r egyszer előál
lított információs termék birtokában gyakorta végtelenül egyszerű (sokszorosítás, másolás).
Más esetben viszont az újbóli előállítás (a m á r ko
rábban előállított ugyanolyan információs termék nem ismerete miatt) teljes szellemi és anyagi ráfordítást igényel.
• Az információ nehezen sajátítható k i . A könnyű újraelÖállíthatóság következtében ez egyértelmű.
A fejlett országokban, így hazánkban is, az infor
máció olyan érték, amely v é d e l e m r e szorul. A k i -
sajátíthatóság fokozása a cél, hiszen bizonyos i n formáció, azaz tudás kizárólagos birtoklása technikai-gazdasági m o n o p ó l i u m h o z , tehát mo
nopol profit realizálásához vezethet.
Az információpiac sajátosságai
Az Ínformáció tehát specifikumokkal rendelkező áru; sajátosságai figyelemre méltóan befolyásolják a piaci mechanizmusok m ű k ö d é s é t . Nevezetesen: a kínálati piac bizonyosfajta információs t e r m é k e k esetén nehezen tartható kézben, miközben a keres
leti piacon torzulások következnek be. Illegális má
solatok cserélnek gazdát; szoftverek, videoanyagok, cikkek, könyvfejezetek vesznek részt a pénz nélküli cserekereskedelemben. Hiába létezik szerzői jog, copyright; ez nem akadályozza meg, legfeljebb m é r sékli a " f e k e t é z ő " forgalmat. A leírt probléma az i n formációs áru különleges jellegéből fakad, tehát ál
talános empíriának tekinthető.
Ezenfelül számolnunk kell egy másfajta olyan t é nyezővel is, amely a piaci mechanizmust erősen be
folyásolja. Ez talán kevésbé általános, újabban inkább regionális, de hazai gyakorlatunkat egyér
t e l m ű e n jellemzi. Itt az állami beavatkozásra és a könyvtárak kettős szerepére gondolok.
Általánosságban tudjuk, hogy az értéktörvény szabad érvényesülését minden m o n o p ó l i u m , amely esetenként maga az állam, tartósan és bármilyen irányban befolyásolhatja.
Konkretizáljuk ezt szakmai területre. A tájékoz
tatásban hagyományosan meghatározó szerep jutott és jut a nagykönyvtáraknak. Finanszírozásukról köz
vetlenül vagy közvetve az állam gondoskodik. Ré
gebben ez teljes m é r t é k b e n így volt, napjainkban többé-kevésbé. A könyvtárak hagyományos funkci
ója egyrészt a megőrzés, másrészt a tájékoztatás — a könyvek, folyóiratok helyben olvashatósága és k i kölcsönzése révén. A könyvtárba került primer do-
220
T M T 3 5 . é v f . 1988. 5. S Í .
kumentumokat mindenki ingyen igénybe veheti, i l letve hasznosíthatja a bennük található ismereteket.
A könyvtári katalógus az állományba került eredeti dokumentumok feldolgozásával előállított, rende
zett és strukturált információ, amely ugyancsak nem eladásra készül, hanem az ingyenes könyvtári szolgáltatás része.
így a könyvtárban sem a könyv, sem a folyóirat, sem a katalógus nem áruként jelenik meg. Haszná
lati é r t é k e van, de realizált csereértéke nincs.
A z állami finanszírozás tehát közkinccsé tette szerte a világon az eredeti dokumentumok egy ( fi
nanszírozott) részét, s ezáltal kivonta az áruszférá
ból. Mindez akár ideális lehetne, ha minden egyén vagy szervezet valóban korlátlanul hozzáférne az el
sődleges dokumentumokhoz. Ez azonban egyáltalán nincs így, mivel a forint — de főleg a valutakeret szűkössége folytán a finanszírozó csak bizonyos ha
tárok között tudja biztosítani az ingyenességet az el
sődleges dokumentumokhoz való hozzáférésben, nem is beszélve e hozzáférés egyéb nehézségeiről (a felhasználó időhiánya, a "sorban állás" kényszere a tényleges hozzáférésig stb.).
Napjainkban az innováció, a műszaki fejlesztés fokozódó jelentősége következtében hazánkban is egyre növekszik az igény a korszerű, naprakész, sze
mélyre szóló, magas relevanciájú információszolgál
tatások iránt. Ennek megfelelően a jelentős állomá
nyú és megfelelő szakemberháttérrel rendelkező nagykönyvtáraink ugyancsak egyre intenzivebben kénytelenek foglalkozni a hagyományosakat megha
ladó, korszerű információszolgáltatásokkal. Ezek
ben az információ óhatatlanul áruvá válik (szakiro
dalmi információs kiadványok, témafigyelés, kül
földi adatbázisokat igénybe vevő számitógépes i n formációkeresés, valamint az elsődleges dokumen
tumoknak az állami kereten felüli, tehát nem kvázi ingyenes beszerzése). Ezeknél az információs ter
mékeknél és tranzakcióknál az ínformáció árujellege már jól megfigyelhető, e l e m e z h e t ő , vizsgálható, hiszen e javakat és szolgáltatásokat eladás céljára szerzik be, állítják elö: költségük és áruk van, valós igényeket elégítenek k i .
Felmerül a kérdés: a szóban forgó információs javak esetében az értéktörvény érvényesülését az
állam miként befolyásolja?
A helyzet jól ismert! Az információk szolgáltatá
sával foglalkozó nagykönyvtárak kettős, hibrid álla- potúakká váltak. A könyvtár fenntartása, állomá
nyának gyarapítása, m e g ő r z é s e , nyilvánosságának biztosítása ( e s e t e n k é n t elvileg) megmaradt az állam finanszírozásában, úgyhogy itt semmiféle piaci szemlélet nem érvényesül. A z információs szolgáltatások viszont piacorientáltak, a piacon m é rettetnek meg. A problémát nem az okozza, hogy a
könyvtárak felvállalnak ilyen tevékenységet, hanem az, hogy kettős hatalom, kettős é r d e k , hibrid helyzet alakul ki.
A hibrid helyzet problematikája és feloldása
Milyen problémák fakadnak ebből? A legkézen
fekvőbbek talán a költségek s z á m b a v é t e l é n é l , az ár
képzésnél, a piaci versenyhelyzetnél a d ó d n a k . A költségek nyilvántartása előírás, mely egy önállóan ü z e m e l ő könyvtár esetében korrekt m ó d o n megtör
ténik — átfogóan, az egész szervezetre v o n a t k o z ó an. Ha azonban ez a könyvtár információs szolgálta
tást fejleszt k i , információs árut dob a piacra, akkor az adott, konkrét tételre felmerült költség egyrészt nehezen m u t a t h a t ó k i , másrészt az előállítók, illetve a szolgáltatók nem is nagyon törekednek a ráfordítá
sok pontos kimutatására. ( K i tudja pl. megmondani, hogy az épületfenntartásból mennyi esik egy adott vállalat/gyár által megvásárolt szakirodalmi tájékoz
tatásra?) A könyvtár létrehozásának, m ű k ö d t e t é s é nek a költségeit egyszer az állam, igaz, c s ö k k e n ő m é r t é k b e n , de finanszírozza, aminek k ö v e t k e z t é ben a nem klasszikus könyvtári információszolgálta
tásnál a felmerült költségek kimutatása és az árban való érvényesítése részben nem m á s , mint a költség dupla finanszírozása. A nyilvántartások ezeknél a t e r m é k e k n é l , szolgáltatásoknál elnagyoltak, nem a valós költségeken alapulnak. Ez az állapot azért tart
ható fenn, mert a szolgáltatások költségeinek nyil
vántartása nincs egységesen szabályozva.
M i lehet a megoldás? A z információszolgáltató intézmények találtak is egyet. Ennek a neve: kom
paratív árképzés, amelynek jegyében ezek az intéz
mények a piacon jelenlevő konkurencia információs áruinak árait elemezve alakítják ki saját áraikat. Az ár tehát nem költségre, hanem piaci árra orientált.
Egy fejlett piacgazdaságban, ahol számos informá
ciószolgáltató és közvetítő van jelen, és ahol szaba
don é r v é n y e s ü l h e t n e k a piaci mechanizmusok, a komparatív ár helyesen orientál, alkalmazása indo
kolt. Magyarországon az információs áruk piaca még nem elég fejlett, a konkurenciaharc m é g valójá
ban k i sem alakult. A fő szolgáltatók, azaz a nagy- könyvtárak fix, az állam által nagyrészt finanszíro
zott háttérrel rendelkezve, nem kerültek igazi ver
senyhelyzetbe. Mindezek alapján m e g g y ő z ő d é s e m , hogy a komparatív ár alkalmazása ma, ilyen körül
m é n y e k között nem indokolt.
Új fejlemény, hogy a piacon kezdenek megjelenni a közvetlen könyvtári háttér nélkül dolgozó infor
mációszolgáltatók az ú n . információközvetítők (in¬
formation brokers). Bár ezek nehezen tudják fel-
221
Sucár P.: Az informáciitpiac...
venni a versenyt a nagy intézmények szolgáltatásai
val, megjelenésük mégis fontos a piac kialakulása szempontjából, hiszen konkurenciát jelentenek, s a konkurenciaharc a minőség javulását e r e d m é n y e z heti, ami nem lebecsülendő dolog.
A háttér nélküli információszolgáltatók a nagy-, illetve szakkönyvtárak központilag finanszírozott ál
lományára, valamint egyéb, pénzért beszerzett alap
információkra támaszkodva, intellektuális m u n k á val készítenek rendezett, igényekhez igazodó infor
m á c i ó s á r u t .
A komparatív ár jó az információs árut előállító
nak, hiszen érvényesítése extra bevételt e r e d m é nyezhet, de legalábbis egyszerűbb a kalkulációja. És vajon jó-e a felhasználónak? Egyértelmű, hogy a fo
gyasztónak ezen a téren is a nyilt verseny, a piaci mechanizmusok szabad érvényesülése lenne ked
vező. Ez ma Magyarországon még hiányzik.
Felvethető a kérdés, hogyan lehetne hazánkban felpezsdíteni az információs javak és szolgáltatások piacát. Pillanatnyilag meglehetősen n e h é z könnyen kivitelezhető megoldást találni, hiszen
• a nagykönyvtárak központi finanszírozásának fenntartása létfontosságú,
• információs tevékenységük pedig fontos a fo
gyasztók é r d e k é b e n .
Az ebből fakadó ellentmondások feloldására a kö
vetkező javaslat t e h e t ő : Ha a nagy és a jelentős szak
könyvtárak különválasztanák az állam által finan
szírozott elsődleges dokumentumszolgáltató tevé
kenységüket a feldolgozó, információs árut t e r m e l ő (Ül. szolgáltatást nyújtó) tevékenységüktől, amely külön elszámolású, piaci érdekeltségű szervezeti egységekben folyna, akkor minden információszol
gáltató egyenlő eséllyel indulna a piacon*. Érvénye
sülne a minőséget javító konkurenciaharc. A köz
ponti finanszírozásban optimális mennyiségben be
szerzett primer dokumentumok bármely szervezet vagy személy által történő feldolgozása révén je
lenne meg az az információs termék vagy szolgál
tatás, amely e g y é r t e l m ű , illetve egységesen rögzített költségnyilvántartást és árképzést mondhatna a magáénak.
A z így kialakuló információs piac valóban piac
ként m ű k ö d h e t n e . A piac, konkurencia, verseny, minőség - egymásra é p ü l ő , egymást nem nélkülöz
hető fogalmak. Az itt felvetett problémák a kérdés
körnek csak bizonyos aspektusát érintették. A valódi piac megvalósításának bizonyára vannak m á s , egyéb vonatkozásai is, amelyek felszínre hozása, megvitatása ugyancsak közös érdek.
* A z O M I K K szervezetében ez a "munkamegosztás" elég régóta kialakult. — A szerk.
Irodalom
A Y L W A R D , M. M.: T o charge or no! lo charge — »ho pays for thc information. = Aslib Procecdings. 34. köt. 2. sz.
1981. p, 106-122.
B A R N A Gy.: Az információgazdaság tan vázlala. = Informá
ció-Elektronika. 20. köt. 2.SZ. 1985. p . 6 6 - 7 5 .
B E R C Z I . A,: Information as a factor of production. = Business Economics. 1981.1.sz.p. 1 4 - 2 0 .
B R A U S T E 1 N . Y. M.: Costs and benefiis of library information;
The user poinl of view. = LlbTBry Trcnds, Summer 1979. p. 7 9 - 8 7 .
C L E V L A N D . H.: Information as a resource. Futurics. 6. köt.
3 - 4 . sz.1982. p. 1—5.
C O O P E R . M. D.: The economics o í library size: A preliminary inquiry. = Library Trends. Summer. 1979. p. 63 — 78.
C O O P E R . M. D.: The sirueture and future of ihe informaiion economy. = Informaiion Processing and Managcmenl.
19.köt. l . s z . 1 9 8 3 . p . 9 - 2 6 .
CRON1N. B.: The information socicty. = Aslib Procecdings. 38.
köi.4.sz. 1986. p. 121-129.
CSÜRY I.: Egyeiemi és főiskolai könyvtárak gazdaságtana. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 28. köt. 1 sz.
1981. p. 2 2 - 2 8 .
E M E R Y , J : Cost/benefit analysis of information systems. = System Analysis Techniques. Eds.: Couger, J . D — Knapp. R.W. Wiley.1974.
G R E C O R Y . R, H . - V A N H O R N . R. L.l Value andcost of infor
maiion. = System Analysis Techniques. Wiley, 1974.
H A Y E S . S.; What does it really cost to run your library. = Jour
nal of Library Adminisiraiion. 1. köt. 2.sz. 1980. p. 1 - 1 0 . H E G E D Ű S P.: A "könyvtárgazdaságian" szakirodalma Buda
pest, Statisztikai Kiadó Vállalat. 1984.65 p.
H E G E D Ű S P.: Economic analysis of scienlific informaiion. = International Forum of Information and Documeniation, U . k ö U . s z . 1986. p - 1 5 - 1 8 .
H U N T E R , J. A.: What price information. = Information Ser
vices and Use, 1984.4. sz. p. 2 1 7 - 2 2 3 .
L A M B E R T O N . D. M : The economics of informaiion and orga- nizalion. = Annual Review of Informaiion Science and Technique. 19. köt. 19. sz. 1984. p. 3 - 3 0 -
M A R S C H A K . J.: Economics of informaiion systems. = Journal of American Statistkal Association, 66. köl. 333. sz. 1971.
R U B I N , M. R . - S A P P , M. E . : Seleeted roles of information goods and servtces in the US national economy. = Infor
mation Processing and Managemem, 17. köt. 4. sz. 1981.
p. 195-213.
Tanulmányok az információgazdaságról. Budapest. K S H - O M I K K . I 9 8 6 234.
V Á M O S T.: Információ és társadalom. = Hazánk és a műszaki haladás. Budapest. Magvelő Könyvkiadó. 1984. p.
168-187.
V I N K E N , P.: Information economy. govcrnment and society.
= Aslib Proceedings. 34. köt. 8.sz. 1982. p. 3 2 9 - 3 4 9 . Z S I D A I J . : Az információ árujellegének néhány aspektusa. -
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 28. köt. 7. sz.
1981. p. 2 8 1 - 2 8 5 .
222
TMT3S. c>f. i m 5. si.
SUGÁR Péter: Az információpiac — tudományos és szakkönyvtári szemszögből
A szerző megvizsgálja az áru és az információ m i n i áru közötti különbséget, illetve jellemzi az in
formációpiac sajátosságait. A magyarországi tudo
mányos és szakkönyvtárak a hagyományos funkció
kon túl fokozódó m é r t é k b e n foglalkoznak informá
ciós t e r m é k e k előállításával. A hagyományos és az újonnan j e l e n t k e z ő piaci szolgáltatás különhöző gaz
dasági szemléletet kíván meg, bizonyos szempon
tokból kettősséget e r e d m é n y e z . Ez a kettősség zava
rokat okoz a hazai információs piacon.
SUGÁR, P.: Information markét — tliespecial library case
The difference between usual commodities and the information as a commodity has been studied, and the characteristic features of the informaiion markét are analyzed. Special libraries in science, in- dustry, agriculture etc. in Hungary have increased the output of information products, ín addition to their traditional library functions. A difference in the economic evaluation is required between ser¬
vices directed to traditional activiües and those for the emerging informaiion markét. This duality may cause troubles in the information markét in Hungary.
UiyfAP, TJ.: HtfípopMaiiHOHHbifí phwoK c HayiHOH lí ÖHÖJlHOTeVHOH TOien 3peHUSt
A B T O P HCCJie/iyeT pa3JintHe MOKfly TOBapoM H HHtbopMauHCH KÜK TOBapOM, a Tatotíe xapaKTepw- 3VeT OCOÖeHHOCTH HHrjpopMauHOHHoro pblHKa. B pe3yjibTaTe rocyjtapcTBeHHoií flOTaunw H a y i H u x H TexHHtecKHx 6n6jiH0TeK BeHrpHH npH o 6 p a 3 0 - BaHHH UÍH HHf])OpMattHOHHI.lX npOflyKTOB, Bbl- XOJI.flU|HX 3a paMKH OCHOBHOrO ÖHÖJIHOTeWHOrO oöcnyjKHBaHHfl (KOMnjieKTOBaHHe, o Ő p a Ö O T K a dpoHfla, nojib30BaHne 6HÖnnoTeKOií), tte y t H T b i - BaeTCH noJtst, nojivHacMas OT r o c y n a p c T B a , T . e.
peajiH3yeTC» T . H. 3KCTpanpocpHT. B H a c r o s u t e e BpeMsi He Bee MHtpopMauHOHHbie npoayKTbi HJIH OÖCJlyjKHBaHHe HMetOT B CBOeíí OCHOBe HOTHpO- BaHHbie rocyjtapcTBOM 6 HŐ JIHOTCKH. 3T O n o c r e - neHHO npHBOflHT K B03MOJKHOCTH KOHKypeHU,HH Ha HHd)opMan,noHHOM pbiHKe, MTO, no Bcefi Be- pOaTHOCTH, HOJ1JKHO yjiyHUJHTb KateCTBO,
SUGÁR, P.: Der Informationsmarkt - unterden Aspekten der wissenschaftlichen und
Fachbibliotheken betraehtet
Der Autor untersicht den Unterschied zwischen der Ware und der Information als Ware, bezie- hungsweise charakterisiert er die Eigenheiten des Informationsmarktes. Die wissenschaftlichen und Fachbibliotheken in Ungarn beschaftigen sich ausser ihren traditionellen Funktionen noch in zu- nehmender Weise mit der Herstellung von Informa- tionsprodukten. Die traditionellen Funktionen und die sich neu meldenden, marktoríentierten Dienst- leistungen benötigen unterschiedliche ö k o n o m i s c h c Betrachtung, daraus ergibt sich eine gewisse Zwei- deutigkeit. Diese Zweideutigkeit verursacht Stö- rungen auf dem heimischen Informationsmarkt.
HALLOTTUK: "Az információ drága, de hülyének lenni s e m olcsó."
Pázmándi Gyula Ipari Fejlesztési Bank Rt.
221
