É R T E К E Z É S E K
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÓRÉBÓL.
Ki a d j a a Ma g y a r Tu d o m á n y o s Ak a d é m i a.
А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E SZ T I
SZABÓ JÓZSEF
0 8 Z T Á L Y T IT K Á R .
V II. KÖTET. XV. SZÁM. 1876.
VIZSGÁLATOK
A
KOLOZSVÁRI M. KIR. TUD. EGYETEM
VEGYTANI INTÉZETÉBŐL.
6 ) A C Y A M V VEGYÍTETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
K Ö Z L I
D r. FLEISCHER ANTAL,
Л V E G Y ÉSZET N Y . R . TANÁRA A K O L O Z S V Á R I M . К . T . EG YETEM EN.
(B eturjesztetett a lll.^osziály illésén, 1870. jú n iu s 12-ón.)
B U D A P E S T , 1876.
A M. T U D . A K A D ÉM IA K Ö N Y V K IA D Ó H IV A T A L A . (Az Akadémia épületében.)
É R T E K E Z É S E К
a természettudományok köréből.
F.lsft kötet. 1867—1870.
I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elemzése. T h a n K áro ly tó l (1867.) Ára 12 kr. — II. A közép idegTendszer szü rk e Ilom ányának és egyes ideggyökök e r e d e te in e k tájviszonyai. L e n n ő s s é Józseftől (1 8 6 ..) Á ra 12 kr. — III. Az állatten y észtés fontossága s je le n le g i á llása M agyarországban. Z 1 a m á 1 V ilm ostól (1887.) Á ra 30 kr. — IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á s s i k Je n ő tő l (1867.) Á ra 70 kr. — V’. A m a g n e tik a i lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l G u id ó tó l (1867.) Á ra 30 kr. — VI. A gázok összenyom ható ság áró l. А к i n K árolytól (1867.) Á ra 10 kr. — V II. A S zénéleg- K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 k r. — VIII. K ét új kénsavas K áli- K adm ium kettőssónak jegeczalakjairól K r e n n e r G. S ándortól (1867.) Á ra 15 kr — IX. Adató.; a hagym áz oktanához. E ó z s a y Józseftől (1868.) Á ra 20 kr. — X. F a ra d a y M ihály. A k i n K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 kr. — X I. J e le n té s a L ondon- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteoritekről. S z a b ó Jó zseftő l 1868.) Á ra 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r i- v a l d s z k y Já n o stó l (1868.) Á ra 1 fr t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás.
F r o m m h o l d K á ro ly tó l (1868.) Á ra 10 k r. — X IV . A harkányi kénes viz vegy- elemzése. T h a n K á ro ly tó l (1869.) Á ra 20 k r. — XV. A szulinyi ásványvíz vegy- elemzése. L e n g y e l B elátó (1869.) Á ra 10 k r. — XVI. A te s te g y e n é s z 4 ú jab b h alad ása s tudom ányos állása nap jain k b an , h á ro m kiválóbb kóresettel felv ilág o sítva. B a t i z f a l v y Sám ueltől (1869.) Á ra 25 k r. — XVII. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о e h A n ta ltó l (1869.) Á ra 30 k r. — XVIII. A datok a já r v á n y o k oki viszonyaihoz E ó z s a y Józseftől (1870.) Á ra 15 kr. — XIX. A silik á to k for- m ulázásáról. W a r t h a V inczétől (1870.) Á ra 10 k r.
Dlásodili kötet.. 1870—1871.
I. Az á lla ti m u n k a és annak forrása. S a y M óricztól (1870) Á ra 10 k r. — II. A mész geológiai és technikai je le n tő sé g e M agyarországban. В. M e d- n y á n s z к у D énestöl (1870.) Á ra 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes ita lo k kal, v alam in t a d ohánynyal való visszaélésekről, m int a lá tto m p u la t o k áró l.
H i r s c h l e r Ig n ácztó l (1870.) Á ra 80 k r. — IV. A hangrezgés in ten sitásán ak méréséről. H e 11 e r Á gosttól. (1870.) A ra 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r e- g u s s G yulától (1870.) Á ra 12 kr. — VI. A C erato zam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n у i L ajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) Á ra 40 k r . — VII. A k ettő s torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B u k u restb en , 4 kőnyom atu á b rá v a l.
Á ra 30 kr. — V III. A Pilobolus g om bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n G yulától. K ét táb láv al. Á ra 15 kr. — IX . O edogonium diplandrum s a nem zé si folyam at e m oszatnál. J u r á n y i L ajostól Á ra 35 kr. — X. T ap asztalataim az a rté z i szökőkutak fú rása körül. Z s i g m o n d y V ilm ostól. Á ra 50 kr — X I. N é
h á n y Floridea K ristallo id jairó l. K l e i n G y u látó l. (E gy tábl.) Á ra 25 kr. — X II.
Az Oedogonium dip lan d ru m (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéról. J u r á n y i L ajo s
tó l Á ra 25 kr. — X III. Az esztergom i b u rá n y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g fö ld ta n i kora. H a n t к e n M iksától. Á ra Ю kr. — X IV . S a u e r Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. ta g tó l. Á ra 25 kr. — XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l.
Á ra 40 kr.
VIZSGÁLATOK
VEGYTANI INTÉZETÉBŐL.
(I) A CYANSAV V E G Y IE T E K SZÖVETI ALKATÁRÓL.
KÖZT. I
1)1. FLEISCHER ANTAL,
A V E G Y É S Z E T NY. TI, T A N Á RA A KOLOZSVÁRT M. К . T . E G Y E T E M E N .
(Beterjeaztetett a 1IT. osztály ülésen, 187G. jú nius 12-én.)
B U D A P E S T , 1876.
A M. TŰI). AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(Az Akadémia bérházában.) л
KOLOZSVÁRI М. KIR. TUD. EGYETEM
Ü udapést Í87fi. Nyomatott az „ Á t b e n a f i u ra“ nyomdájában.
A cyansav vegyületek szöveti alkatáról.
Dr. FLEISCHER ANTALTÓL.
I.
Azon öszetctt gyökben, melyet cyannak neveznek, ez idő szerint majdnem egész általánosan, minden plausibilis ellen
indok hiányában a szénenyt négy, a légenyt három vegyérté
kűnek veszik föl. C N. Ezen az alapon az úgynevezett cyan
sav, illetőleg ennek vegyületeinek a következő két szöveti képlettel kell birniok:
T. C = N
—О—M1, a tulajdonképeni, valódi cyansav és ve- gyűletei, hol M1 könenyt, vagy valamely egy vegyértékű fémet jelent
TT r = 0
1 ■ >= N M I, az isocyansav és vegyűletei.
Ez idő szerint tudvalevőleg a cyansav sorozatba tartozó vegyületek tulajdonképeni szöveti alkatáról biztos ismereteink nincsenek; hogy az idetartozó s eddig ismert vegyületek e két fönt említett sorozat melyikébe tartoznak, vagy hogy ezek mindannyian ugyanazon sorozatba tartoznak-e — ez, mondom
biztos kísérleti alap teljes hiányában eldöntetlen.
Kivételt csak is a Wurtz és Cloez vizsgálatai folytán ismeretessé lett cyansav esterek képeznek, melyek mindkét sorozatban ismeretesek.
Többé kevésbé valószínű indokok, melyek e nagy fontos
ságú probléma megvilágositására hozattak fel, nézetem sze
rint csupán speculativ és minden biztos kísérleti alapot nél
külöző okoskodások. A sokból csak a legújabban Nencki
M . T U D . AKAD. É R T E K . A T E R M É S Z E T T U D . K Ö R É R Ő L . V I I . K . 1870. 1 *
V I.
4 A CYANSAV VEGYÜI.ETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
berni e. tr. ur e tárgyra vonatkozó nézetét akarom felemlíteni, ki aguanaminek alkatára vonatkozó vizsgálatainál *) acyanur- 8av szövetét következőleg állapítja m eg:
N H — СО
CO N H
N H - C O
és ebből viszont a cyansavra következő képlethez C ^ pj jut.
Ez útóbbi tudvalevőleg a cyanursavból hevítés által a lepárlásnál képződik és pedig körülbelül 360° nál. Számta
lan példából láthatjuk, hogy ily magas hőmérséknél a tö- mecsben áthelyezkedések mennek végbe, ennek folytán Nencki ur következtetése ellen indokolt kételyeim vannak.
Hoszabb idő óta behatóbb tanulmányom tárgyává tet
tem ezen az elméletre nézve oly nagyfontosságu kérdéseket és a legkülönbözőbb irányban tett vizsgálatok által iparko
dom ezen bonyolódott probléma földerítésére szogáló kísér
leti bizonyítékok birtokába jutni.
Eddig nyert eredményeim elég fontosak és bizonyos te
kintetben kikerekitettek, arra nézve, hogy azokat előadjam, remélvén, hogy már ezek által is sikerült némi világot vetnem a cyansav-vegyületek szöveti alkatára.
Szénéleg-kéneg amoniakkal száraz állapotban összehozva az úgynevezett oxysulfo-carbamimsavas ammoniumot adja.
Ezen vegyidet, tökéletesen tisztán és nagy mennyiségben, kí
sérleteim szerint akként állítható elő könnyen, hogy vízmentes aether igen jól lehűtve tökéletes száraz ammóniákkal telittetik, s ezen oldatba (ammoniakot folyton vezetvén bele) tökéletes száraz és tiszta szénélegkéneg vezettetik. Rövid idő múlva jelentékeny mennyiségű tiszta fehér apró jegeczes só válik ki, mely nem más, mint az említett ammon só.
Különösen fel kell említenem, hogy az aether, szénéleg
kéneg és ammóniák szárazok legyenek, mert a legkisebb ned
vességnyom által is sárgás szinü test jön létre, képződő kén- ammonium által. A két első test chlor-calcium az utóbbi
') B erich te d. d. chem. Gesellacli. Bd. IX . S. 247.
DR. FLEISCHER ANTALTÓL. 5
mészéleggel szárit tatnak meg. Különösen ügyelni kell továbbá, hogy a szénólegkéneg a szénkéncg nyomait se tartalmazza, különben sulfo carbaminsavas ammonium is jön létre; ez el
kerülhető, ha a kaucsukot tartalmazó gázmosó edények jég
keverékkel jól leliüttetnek.
Az igy nyert oxy-sulfo-carbamiusavas ammonium, bor
szeszben oldható s belőle szépen kifejlődött jegeczekbeu nyer
hető. Ha huzamosb ideig akarjuk eltartani, legczélszerübh azt ammoniakalis aetherben eltenni.
Ezen só képződése a következő egyenlet által fejez
tetik k i :
COS - f 2 N H 3 = COS N , H,
Az oxysulfo-earbaminsavas ammonium a kénhydrogen elemeivel tartalmaz többet, mint a hugyany vagy a cyansavas ammonium, mert,
COSN- Ha — H2 S = COX- H í hugyany vagy cyan
savas ammonium.
Ezen ammonsó képletével azonban két különböző test birliat és pedig:
—NH 3 — N H 3
I. СО II. CS
— S NH, — ONH,
Ha tehát sikerülendaz oxysulfo-earbaminsavas ammoni- umból kimutathatólag benső dthelyezkedések nélkül, hugyanyt előállítani, úgy az említett ammonsó valamint az eshetőleg létre jövő cyansavas ammonium szöveti alkata is minden két
ségen kívül lesz helyezve.
Az első kísérletek tehát oly irányban teendők: vájjon az oxysulfo-earbaminsavas ammóniámból lehet-e könnyen hu
gyanyt előállítani; ha igen, úgy az ammonsó szövete megvan állapítva s az nem más, mint
— N H 3 СО
- S N H ,
mert a hugyany csak is ebből jöhet létre könnyű utón; akén- parány ebben ugyanis csak egyszerű, a másik sóban dupla kapcsolatban lévén *).
>) E g y és ugyanazon széneny parán y n y al.
б A CYANSAV VEGYŰLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL
Erre vonatkozó kísérletek legelőször Berthelot % által lettek végrehajtva; ő nevezett ammonsóból szénsavas ólom által állítólag nyomait a képződött hugyanynak kimutatta; de egyszersmind az ammonsó oldatának hevítése által rhodanam- mont is nyert. Ezen adatok a fönnebbiekre kévés értékkel bír
hattak, mert a lmgyany nyomainak ezen még problematicus képződése egyáltalában keveset bizonyít, a rhodan-ammon képződése pedig — mint a fönebi fölfogás által meg nem en
gedhető — ezen kémhatásnak említett czélra való alkalma
zását lehetetlenné tenné.
Később Kretzschmar -) az oxysulfo-carbaminsavas am- moniumot zárt üvegcsövekben 130°— 140°-ig hevitette és igy lragyanyt nyert, melyet minden tulajdonságaiban constatált.
Ezen kísérlet sem bir azonban legalább jelen esetben teljes bizonyító erővel, mert ilyen magas hőmérséknél igen könnyen történhetnek átholyezkedések a tömecsben, továbbá a nyert lmgyany mennyisége felől sem tesz említést, mi szin
tén fontos.
Kretzschmar kísérleteinél jóval előbb az 1871/72 tan
évben, midőn. dr. Steiner Antal barátommal volt szeren
csém Than tr. ur laboratóriumában működni, együttesen azon észlelést tettük, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium borszeszes oldatából, azt levegőn állva hagyva, jelentékeny mennyiségű kén válik ki jegeczekben, a leszűrt oldat lepá
rologtatva s vizből átjegeczitve tiszta hugyanyt ad jelenté
kenyebb mennyiségben 3).
A legutóbbi időben időt nyertem ezen félbeszakasztott munkálatom felvételére s csakhamar sikerült higany éleg be
hatása által alacsony hőmérséknél a vett ammonsóból közel 80% hugyanyt nyerni.
Ezen kísérleti tényből nézetem szerint okvetlen követ
kezik, hogy miután az oxysulfo-carbaminsavas ammoniumból alacsony hőmérséknél nagy mennyiségű hugyany állítható elő
— oly körülmények, melyek legalább ez idő szerint a vegy-
’) A nnáién d. Chem. u. P h a rm . Bd. 148. S. 266.
*) Jo u rn a l F . p rao t. Chem. Bd. Y II. S. 476.
3) Nem p rio ritá si reclam átio czéljából, hanem egyszerűen m in t té n y t ak artam ezt i t t felem líteni.
HR. FLEISCHER ANTALTÓL. 7
folyamatoknál történő tömecebeni áthelyezkedé seket legtöbb esetben kizárják — az ammonsó szöveti alkata a föntebbi köt képlet elsője által, az az
—N H 2 СО
—SN H , fejeztetik ki.
Ezen indok azonban nem az egyedüli, mely e képlet mellett szól, mely indokot, mellesleg, megjegyezve Claus ur
nem látszik elfogadni >).
A következőkben akarom mindazokat összeállitani, melyek nézetemet határozott érvényre emelik.
Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium, mint már emli- tém, nedvesség által, akár a levegőn akár aether alatt, igen gyorsan megsárgul, kén ammonium képződése mellett am
móniák távozik el, minden valószínűség szerint a következő egyenlet értelmében:
— N H 2 СО
— ÍSNH< * OS
+ H S N H , - f C 0 2 - f NH 3 H . OH
>) A »Beriohte der deutschen cliemischen G esellschaft* m arcziuii füzetében (Bd. IX . S 436) tettem közzé röviden nem teljes indokolással e vizsgálatom at, m elyről Claus A dolf freiburgi egyet, ta n á r u g y an o tt (S.
723) a z t Í r j a :
»Mir scheint der umgekehrte Soliluss zu G unsten der Form el
—N H ,
OS mindestem ebenso gerechtfertigt; denn w ie beim Entschwe-
—ONH,
feln Sulfoharnstoff in Cyanam id C^N geh t u n sere Y erbindung in
—nh„
cs = c=N
—ÓNK, uber« etc.
-ÓNK,
A kővetkezőkből k itű n ik , hogy az én direct következtetésem
mindenesetre jogosultabb, m in t Claus u r « m egfordított* következ
tetése ; hogy a sulfo-hugyany kéntelenitése, m in t ellenbizonyiték, semmi érték k el sem bir, m iu tá n én a legtávolabbról sem á llíto tta m , hogy kén
ta rta lm ú vegyületekben a dup lán kapcsolt kén e g y á lta lá b a n nem volna, g y ak ran ta lá n könnyen is helyettesíthető ; hisz nem is volna bajos ily példákból m ég tö b b et is fölsorolni. A Sulfohugyany azonban vegyi jelle
gére nézve tökéletesen különbözik az oxysulfo carbaminsavas ammóniámtól, иду bogy kéntelenítő szerek irá n t való hasonló viselkedés még korántsem jogosít fe l e két testnek hasonló szöveti alkatot tulajdonítani.
8 A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
ha ezen iyen könnyen hekövetkező bomlást a másik képlet által akarnék kimagyarázni, úgy azt vagy a következő képlet szerint kellene gondolnunk:
—N H ,___________
o |
s
+ H 2 О = H 2 S + 2Nh;! + C 0 3— О N H ,
vagy pedig föltennünk, hogy nevezett ammonsó alkotó részeire, NH;; és COS re, bomlik föl, melyek viz jelenlétében adhatnak kénammont.
Azt hiszem, minden ellenvetés nélkül, sokkal valószínűbb, hogy hűtőmben azonos körülmények között, az egyszerűen kap
csolt kénparány könnyebben támadható meg vagy választható ki mint a duplán kapcsolt; másrészt pedig alig látható be, hogy miért bomlanék fel a só közönséges képződési hőinér- séknél az alkotó testekre.
Kretzschmar *) az oxysulfo-carbaminsavas ammonium- ból zárt csövekben csakis hugyanyt nyert, a vizes oldat he
vítésénél nyomait sem a rhodan-ammonnak.
Már pedig Salomon * 2) a sulfo szénsavas aetherekről szóló terjedelmes vizsgálatainál, melyek kétség kívül gene- ticus viszonyban állnak ammonsónkkal, azt találta, hogy csak a CS paránycsoportot tartalmazók adnak rhodan ammont, mig a CO-t tartalmazók soha — hanem hugyanyt vagy urethant.
Több mint valószínű, hogy a
— N H . CS
— O. N H ,
ha elő lesz állítva, vízzel hevítve rhodan ammont fog adni.
Bender 3) szénélegkéneg és alcoholicus kali által egy sót nyert, melynek összetétele e z : K C 0 2 SC2 H5, ebből Sa
lomon *) Brom aethylleli kezelésnél ezen aethert
— О Со H„
с о
— s c 2 н 5
О Jo u rn a l f. p ra c t. Chemie. B d. У П . S. 475.
2) Jo u rn a l f. pract. Chemie. Bd. V I. S. 433. Bd. V III. S. 114.
3) A nnáién d. Chemie. u. P h a rm . Bd. 148. S. 138.
‘) Jo u rn a l f. p ract. Chem. Bd. IV . S. 440.
DR. FLEISCHEL ANTALTÓL. 9
— ОС, н й
kapta, tehát a kaliumsó ezen összetétellel bír СО
— S K ; ezen só képződése már most biztosan akkint megy végbe, hogy a COS duplán kapcsolt kénparánya tám adtatik meg a kálium aethylat által, az mintegy föl lesz állítva
О с - 0
C Zq + K . O C , H 3 = - O C R ,
_ S — SK
Ugyan ezen következtetésre jön különben Salomon is '), midőn a Xanthogensav aetherek borszeszes kali által való elbomlását öszefoglalja: »Ugy látszik mintha az aether a vegyhatásnál szénólegkénegre és másik componensére bőm lauék fel, s a szabaddá lett szénélegkéney a jelen levő kálium
— О C, H-, aethylattal ezen sóvá СО
— SK egyesül.
Több mint valószínű, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium képződésénél is ugyanezen mechanismus megy végbe. Az ammóniák által a duplán kapcsolt kénparány támad
tatik meg, felállittatik
C Z g + H . H , N — N H ,
— SH azután fölös ammóniák által jön létre ammonsónk.
Végül még egy döntő érv.
Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium szöveti alkata fölött végleg fog dönteni, ha sikerülend annak egy aetherét előállítani. A két isomer ammonsónak ugyanis két isomer aethyl aether felel meg
—N H . — NH ,
I. СО II. CS
— S C ,H 5 - O C , H5
mely két test már előállittatott és tidajdonságaik ismeretesek.
Az első Salomon 2) által fedeztetett föl s képződik a - C l
СО és H3 N kölcsönös behatásánál.
— S C, H5 *)
*) Jo u rn a l f. pract. Ohemie Bd. V III. S. 121.
a) Jo u rn a l f. p ract. Chemie. Bd. V II. S. 256.
10 A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
A második a rég ismert Xanthogen amid.
Ha tehát az oxysulfo-carbaminsavas ammonium az á l
talam állított képlettel bir, akkor a következő egyenlet értel
mében :
— N H 2 — NH 2
СО ________________ = СО -{- H« N Br.
—S N ü + Br | C2 H, — S C2 H,
a Salomon által carbonyl sulfaethylaminnek nevezett vegyü- letnek kell létrejönni.
Ellenkező esetben a következő egyenlet értelmében:
—N H , — NH,
CS ________________ = C S 4 - Hj N Br.
- О N H , + Br C2 H 5 - O C 2 H5 a rég ismert Xanthogen amidnek.
H a a két vegyidet, az ammonsó és bromaethyl, zárt csövekben vagy csak zárt üveg palaczkokban is vízfürdőn he- vittetik, egy test jön létre, mely a
—N H 2 СО
— S C2 H minden tulajdonságait mutatja.
Hideg vízben nem oldódik, forróban, valamint bor
szeszben és aetherben ig en ; ez utóbbiakból »fényes fehér szinü, leveles táblákban (Salomon)« néha jól kifejlődött jegeczekben kapható.
Olvadás pontja 108°-nál van Salomon 1070— 10.9° kö
zött találta, a Xanthogen amidé 38°-nál van.
Oldata kénsavas, rézzel a forralásnál is változatlan sárgás fehér csapadékot a d ; Xanthogen amidnál m egbámul') ; légenysavas ezüsttel fehér nem feketedö csapadék válik ki, Platin chloriddal a melegben képződő sárga csapadék jön létre.
Mindezek után e test egész bizonyossággal nem más, mint
— N H 2 СО
- S C2 H ,
‘) Jo u rn a l f. praot. Chemie. Bd. X. b. 35,
DR. FLEISCHER ANTALTÓL. 11
és következőleg az oxysulfo-carbaminsavas ammonium szöveti képlete
— N’H, СО
—S NH*
Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium, mint föuebb említettem, igen könnyen kénteleníthető el s végtermény gya
nánt hugyanyt nyerünk.
A mi már most ezen vegyfolyamat mechanismusát illeti, az a priori két irányban mehet végbe. És pedig vagy föl kell tennünk, hogy vegyületünk ammonium gyöke szolgáltatja a kénhydrogen két köneny parányát, mint azt a következő képlet bezárt elemei mutatják:
— NH, — NH2
СО ______ == СО S (H 2jH2N) — n h2
+ H2S
vagy pedig az amid gyök a könenyt szolgáltató parány cso
port :
-N СО
H2 -S
= p=0
= N — NH4
NH. " = N — NH4 -i H2 S
Az igy létre jövő termények mint látható, különbözők : az első esetben hugyany jön létre, mig a másodikban cyansa- vas ammoniumnak kellene képződni.
A kísérlet okvetlenül dönt a két eset között; mert ha a kéntelenitésnél nyert folyadék nem tartalmaz egy ammonsót, akkor az első, ha tartalmaz a második szerint megy az végbe.
Mielőtt az idevonatkozó kísérleteket elsorolnám, szüksé
ges lesz a kéntelenitési eljárást leírni.
Rendesen 8— 10 grammnyi oxysulfo-carbaminsavas am
monium oldatott fel borszeszben és a következő egyenlet értel
mében
COS N 2 H„ + Hg О = CON2 H , - f Hg S + H2 0 a megfelelő mennyiségű sárga liiganyéleg kis mennyiségekben liozzáadatott, a higanyéleg rögtön megfeketedik és a melegí
tésnél erős ammóniák szag érezhető.
Czélszerübb azonban a vizes oldatát készíteni az am- monsónak, s ahhoz körülbelül 60°— 70° meleg vízzel szét
dörzsölt liiganyéleget kis mennyiségekben hozzáadni.
1 2 A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
Különösen megjegyzem, hogy megforditva a hidegen szétdörzsölt fölös hirjanyéleghez nem lehet hozzáadni az ammonsó oldatát, mert különben kéntelenités nem következik be ; úgy látszik, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium egy aljas higauysója jő létre, mely igen állandó.
Szükséges továbbá valamivel többet a higanyéleg szá
molt mennyiségénél lemérni, hogy a kéntelenités tökéletesen végbemenjen. A vegyfolyamat vége az által jelentkezik, hogy a folyadékból kivett pár csepp, légenysavas ezüsttel nem ad többé barnás-fekete, hanem tiszta fehér csapadékot.
Ezen vegyfolyamatnál azonban valamely másodlagos folyamat is látszik végbemenni, a mennyiben a kéntelenitett folyadék kis mennyiségű kéntartalmú higanysót is tartalmaz oldva. Én tehát a nagy mennyiségben kivált higany-kénegröl leszűrt színtelen folyadékot igen óvatosan kevés kénammon- nal kezeltem, mig a higany tökéletesen kiváltott (alig kell nehány csepp).
Ezen oldat vizsgálandó a fönebbi két eset eldöntése miatt.
Légenysavas ezüsttel összehozva dús fehér csapadék jön létre.
Eczetsavas ólommal hasonlókép.
Kénsavas rézzel összehozva pezseg, a keletkezett csa
padék eleinte föloldodik, később kékes csapadék jön létre.
Savakkal összehozva pezseg, szénsav távozik el, és a visszamaradt folyadék égvény fémhydratokkal erős ammoinak szagot mutat.
Égvény fém hydratokkal, direct összehozva az oldat, erős ammóniák szag mutatkozik.
Mindezekből látható, hogy csakis a második eset le
hetséges, mert a hugyany e kémhatásokat nem adja. E kém
hatások pedig tökéletesen megegyeznek azokkal, melyeket azon cyansav vegyületektől várhatunk elméletileg, melyek ezen képlet szerint
= N NH*
СО vannak összetéve.
DR. FLEISCH ER ANTALTÓL. 1 3
Hogy az oldatban levő ammonsó valósággal cyansavas amrnon és nem pedig p.
— N H 2
СО
— О Hi N
carbaminsavas ammonium, a melynek képződése különben a következő egyenlet értelmében nem volna nhsolut lehetetlen,
—N H , — N H 2
СО
+ HgО
=СО
+ H gs - s
n h« —о
n h<az az carbaminsavas ammonium, következik a bepárologta- tásnál mutatkozó észleletből, a mennyiben ez utóbbi tudva
levőleg rögtön átalakul szénsavas ammoniummá, ammonsó oldatunk pedig hugyanynyá.
Végleges bebizonyitás miatt azonban szükséges, miután maga a cyansavas ammon az oldatból le nem választható, a cyansav egynémely sóját elemezni. E czélra legalkalmasbnak mutatkozott az ezüst só.
E z ü s t só.
Ha a kéntelenitett folyadékot légenysavas ezüsttel hoz
zuk össze, rögtön dús fehér csapadék jön létre, mely úgy lé- genysavban, mint ammóniákban könnyen oldható. A savak- kali kezelésnél ezen sónál azonban kénecssav szag érezhető j kétségkívül a kéntelenitési vegyfolyamatnál képződik kis mennyiségben egy test, mely savakkal összehozva adja a ké- necssavat.
Hogy tehát az ezüst só tisztán legyen előállítható, töre
dezett kicsapást kellett alkalmazni, s valóban úgy látszik, hogy az először nyert csapadék tartalmazza az idegen testet, mig a következők majdnem egészen tiszták.
Megszáritva fehér por alakú testet képez, mely a vilá
gosság behatásánál megsötétedik. Hevítve a színtelen só, szin
tén sötétebb lesz s sajátságos perczegést hallat, erősen izzítva a fújtató lámpa előtt, fém szemcsék maradnak vissza. Savakkal kezelve, azokban szénsav fejlődés mellett feloldódik, a légeny pedig ammóniák alakjában visszamarad. Ezen elbomlás, mint a következőkből látható, mennyilegesen megy végbe.
14 A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.
Az elemzések a középső kicsapásnál nyert sóból esz
közöltettek.
I. 0,5007 grm. ezüst só adott 0,4746 Ag Cl = 71,35 % Ag TI. 0,6344 » » » 0,1732 C 02 = 7,48°/o C
» » » » 0,0147 H 20 = 0 ,25 °/o H III. 0,6122 » » 0,1633 C 0 2 = 7,27°/0 C
» » » » 0,2236 N H 3 = 9,55°/0 N IV. 0,4279 * » » 0,1251 C 0 2 = 7,91°/0 C A Il-ik szám alatti elemzésnél a C és H égetés által lett meghatározva a III. és IV.-nél akkint, hogy az ezüst só kénsavval kezeltetett s a szabaddá lett C 0 2 megszáritva a kali készülékben fogatott föl, a visszamaradt savanyu folyadék kalihydrattal lett főzve és a szabaddá lett ammóniák sósavba felfogva.
Összehasonlítva e képlet szerént CON A g a számolttal lesz:
t á l á l t számolt I. " n . H L - IV.
C = 8,00 7,48 7,27 7,91
0 = 10,67 — — — —
N = 9,33 — — 9,55 —
Ag = 72,00 71,35 — — —
H = 00,00 0,25 — —
100,00
Ezen elemzési eredmények eltérései magyarázatát lelik abban, bogy a mint fönebb is kimutattam, valami idegen test is képződik a kéntelenitésnél, melyet kis mennyiségekkel dol
gozván, alig lehetett tökéletesen eltávolítani.
Kétségtelenül bizonyítják, hogy nevezett só nem lehet más, mint cyansavas ezüst, a mennyiben az egyetlen itt talán tekintetbe jöhető test a carbaminsavas ezüst СО Qj^g elteN11 kintve alkatrészeinek elütő százaléki összetétele miatt, már azért is kivan zárva, mert az 1.20 % H tartalmaz, ezen test pedig 0,25°/0 H mutat, mely mennyiség tudvalevőleg a kísérleti hibát nem múlja felül.
Még az ólom-sót is állítottam elő hasonlóképen, mint az előbbit, az ammonsó oldatához eczetsavas ólmot adva.
DR. FLEISCHER ANTAL. 15
Ez szintén fehér por alakú testet képez.
0,5235 gr. ólomsó adott 0,5532 Pb SO, = 72,19°/0 Pb (CON)a Pb ból számolt = 71,13°/0 Pb
Ezen ólomsó is 0,25 °/0 H-t adott.
Tekintve tehát, hogy a szénélegkéneg és ammóniákból létre jövő oxysulfo-carbaminsavas ammonium az előbbiek sze
rint okvetlenül e képlettel
— N H 2 СО
- S NH«
bir; továbbá mivel e sóból a kénhydrogen elemeinek elvonása által, mely vegyfolyamat aránylag alacsony hömérséknél köny- nyen és simán megy végbe, cyansavas aramon, iletőleg hugyany az elméletihez közel álló mennyiségben képződik x), — tehát oly viszonyok mellett, melyek között ez idő szerint ha külö in- ben másként kényszerítve nem vagyunk, a tömecsbeni át- helyezkedéseket nem vehetünk föl — mindezekből indokoltan következik: hogy az ez időn létrejött cyansavas-ammonban az
éleiig kettős kapcsolatban van, képlete tehát:
C ~ ^ — NH, a többi vegyületéié C ~ N M' és így azok az úgynevezett isocyansav sorozatba tartoznak.
Ez úttal nem akarnék elegendő kísérleti adat hiányában a fölött nyilatkozni: vájjon az eddig ismeretes cyansav és an
nak vegyiiletei ezen itt leírtakkal azonosak-e vagy csak iso- merek.
Erre nézve szükséges leend e vegyületeket a legbeha
tóbban összehasonlitólag tanulmányozni.
Ez irányban szándékozom e vizsgálataimat folytatni, legelőször is a chlorcyan és azután a hugyany hevítése által nyert cyansavból előállítható vegyületeket tanulmányozva.
') Három éve m ál‘ hogy e vegyfolyam atot igen tanuságosan hasz
nálóin, m int előadási k ísérletet egyetem i előadásaim on a hugyany, cyan- saéas amidőn és szénsav genetikus összefüggésének dem onstrálására. A h a llg a tó s á g előtt lesz a hugyany elem eiből félépitve és átalak u lásain ak p h a z isa i könnyen é sz le lh e tő k :
A z oxysulfo carbam insavas am m on ezüst sóval fekete csapadékot ad, az ebből származó cyansavas am m on ezüst sóval fe h é r csapadékot, ennek m elegítése által lé tre jö tt h ugyany ezüst sóval nem ad csapadékot.
Ezen kísérletek álal indíttattam a megfelelő kénsoro
zatban is hasonlókat megkísérteni.
Tudvalevőleg a sulfo-carbaminsavas-ammonium eddi- gelé mindig a trisulfo szénsavas ammoniummal együtt képző
dött a szénkéneg és ammoniakalis borszesz kölcsönös beha
tásakor. ügy járva el, mint az oxy vegyületnél, t. i. vizmentes aetherben vizmentes szénkéneget oldva fel és ezt száraz am- mo.dakkal telítve, könnyen tökéletes tiszta sulfo-carbamin- savas ammonium állítható elő, mely színtelen vagy alig ke
véssé sárgás jegeczekben nyeretik.
Tekintve már most, hogy ezen test úgy képződési mód
jára, mint vegytani tulajdonságaira nézve is a legtökéletesebb analogonja az oxy vegyületnek, azt hiszem teljes jogosultság
gal terjeszthetem ki az amannál nyert következtetéseimet erre is.
Képlete ugyanis kétségtelenül
— KH2
c = s
- s n h4Ezen test alkoholicus oldatából is levegőn állva kén je- geczedik k i ; higanyéleg által hasonlókép könnyen kéntele- nithető, mindkét esetben rhodan-ammonium képződik, mely nem kénteleníthető többé könnyen; képlete tehát a fönebbiek szerint
= N N IE
= S
Ezen ammonsóból sikerült a kaliumsót is (az oxy vegyü- letnélj hasonlókép) előállítanom, mely szintén könnyen kén
teleníthető rhodankalium képződése mellett.
I tt is a chlorcyan behatása által directe előállítható valódi kéncyan vegyületekkel kell összehasonlítani e rhodan- vegyiileteket, mit tenni szintén szándékozom.
1 6 A CYAN8AV VEGYÜL. SZÖV. ALKATÁRÓL DR. FLEISCHERTÖL.
I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lberttól . . . 20 l.r.
II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n z к у F rigyestől l о kr.
II I . F rivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i l i c K á ro ly tó l . 20 kr.
IV. A dat a szaru liá rty a gyurm ájába lerakodott festanyag ism er
tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 2 0 kr.
V. Közlemények а ш k. egyetem vegytani intéző éből. D r.Flei-
solier és D r. S teiner részéröl E lő terjeszti T h a n K á ro ly . 20 kr VI. K özlem ények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját
m aga, v alam in t Dr. L ngj’el és Dr. R ohr bach részérő l. E lő
terjesz ti T h a n K á r o l y ... 10 kr.
VII. Em lékbeszéd F ló r F erencz felett. D r. T ó o r Im ré tő l. . 10 kr.
V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó
J ó z s e f t ő l ... . . . . Ki kr.
IX. A gom bák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . 10 kr.
X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajostól . 60 kr.
XI. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé
hez. M i h á 1 к о v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.
X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.
l ü e g j o d ü í k ö t e t . 1 8 7 2 .
I. A m ag y ar gom bászat fejlődéséről és je le n á lla p o tá ró l.
K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l ... 25 kr.
II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá sá ró l a N ap h ty lam in ra. B a l l ó
M á t y á s t ó l ... ... • . 10 kr.
III. A salvinia n atan s sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 kr.
IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . 10 kr.
V. E g y ú j m ódszer a földpátok m e g h a tá ro z á sá ra kőzetekben.
S z a b ó J ó z s e f t ő l... . . . 80 kr.
VI. A beocsini m árga földtani kora. H a n t k e n M iksától . 10 k r.
Ö t ö d i k k ö t e t . 1 8 7 4 .
I. Em lékbeszéd Kovács Gyula fölött. G ö n c z y P á ltó l. . 10 kr.
II. M agyarország téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y
J á n o s t ó l ... 40 kr.
III. B eryllium és alum inium kettős sók. W e l k o v S ándortól. 10 kr.
IV. Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról.
F a b i n у i B e z s ő t ő l ... 10 k r.
V. Id ő járási viszonyok M agyarországban 1871 é v b e n ; k ü lö nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táb láv al.
S c h e n z l G u i d ó t ó l ... 50 kr.
VI. A N um m ulitok réteg zeti (stratig rap h iai) jelentősége a dél
n y u g ati középm agyarországi hegység ó -h arm ad k o ri k é p
ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . 20 kr.
VII. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s
s e y A l b e r t t ó l ... 20 k r.
A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez.
VIII. H i r s c h 1 e г I g n á c z t ó 1 ... 15 kr.
IX . T anulm ány a rég i zsidók orvostanáról. Dr. R ó z s а у
J ó z s e f tő l... • 2.) kr.
X. E m lékbeszéd Agassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a
d a rtó l . 15 kr.
H a r m a d ik k ö tet. 18 7 2 . дга
XI. A rakováci san id in trach y t (?) 0ч földpátjainak vegyelemzóse. Á ra К о о h A n ta ltó l... 10 kr.
H a t o d i k k ö t e t . 1875.
I. E m lékbeszéd gr. L á z á r K á lm á n felett. X á n t u s Já n o s tó l 10 k r.
II. D o rn er József emléke. K a l e l b r e n n e r K ároly tó i. 12 kr.
III. E m lékbeszéd T örök Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y A d o l f t ó l . 12 kr.
IV. A súly- és a hő állító lag o s összefüggéséről. S c h u l l e r
A la jo s tó l... 10 k r.
V. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té
zetéből. D r. F l e i s c h e r A n t a l t ó l ... 20 kr.
VI. A k n y ah in ai m eteorkő m ennyileges vegyelem zése.D r. T h a n
K á r o l y t ó l ... . . . . 10 kr.
VII. A szinérzésről in d irect lá tá s m e lle tt. L r . K l u g N á n
d o r t ó l ... 30 kr.
V ili. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l 10 kr.
IX. A m arg itszig eti hévforrás vegyi elem zése. T h a n K. . 10 kr.
X Öt közlem ény a m. k. Egyet, vegytani intézetéből. E lő te r
jeszti T h a n K. . . . ... 20 kr.
XI. A kőzetek tan u lm án y o zásán ak m ódszerei stb. Dr. K o d ) A. 30 kr.
X II. Nyolcz közlem ény a m. k. egyetem vegytani intézetéből. E lő
te rje sz ti T h a n K. ... . 30 kr.
T le ted ik k ö t e t . 1876.
I. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té
zetéből. K özli Dr. F l e i s c h e r A n t a l t ó l . . . . 20 kr.
II. B áró P rónay G ábor em léke. H a b e r e r n J o n a -
t h á n t ó 1... . . . 12 kr.
III. A légnyom ás v á lto zásain ak pontos m eghatározásáról.
S c h u 11 e r A 1 a j о s t 6 1 ... 10 k r.
IV. Négy közlem ény a m. k ir. orvosi tan in tézetb ő l. B em u tatja
Dr. T l u n h o f f e r L a j o s ... 50 k r.
V. P ó ly a József em léke. Dr. T ö r ö k J ó z s e f t ő l . . . . 10 kr.
VI. T anulm ányok a ta la j a b so rtió ja fölött. D r. P i l l i t z V i l
m o s t ó l ... 20 kr.
V II. A szőlő öbülye. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . . 10 k r.
V III. Az agy féltekéinek és a kis a g y n a k m űködéséről. B a l o g h
K á l m á n t ó l ... 40 k r.
IX . K ryst á ly ta n i vizsgálatok a b e lté ri w olnynon. 3 k éptáblával.
S z é c s k a y l s t v á n t ó l ... 30 k r.
X. Az agy befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h K á l
m á n t ó l ... » ... 10 k r.
XI. K ét isom ér M o n o b ro m n itro n ap h th alin ró l. Dr. F a b i n у i
R u d o l f t ó l ... 10 kr.
X II. K üb in y i F erencz és Á goston életrajzu k . N e n d t v i c h K á -
r o l y t ó l ... 10 k r.
X III. Jelentés G örögországba te t t geológiai utazásairól. D r.
S z a b ó J ó z s e f t ő l , . 10 k r.
XIV . A felsőbányái tr a c h it w o lfram itja. 1 táblával. Dr. К r e n
t i e r J ó z s e f S á n d o r t ó l ... 10 kr .
lludaposl, 1S?7. N yom atott aa A t h e n a e u m r. tá rs nyom dájában.
