A részvények értéke a külföldön

4, szám. — 355 — . 1927

A ms, ára a búzaár "érában Az ipari anyagok közül a pamut és a juta

Budapemn NemetorSZágban csehorSZágban áresése a legnevezetesebb. Indexszámokban 1925 XII' 61 61 74 kifejezve a kép a következő:

1926 XII. 78 87 89 Pamut Juta

' , ' , _ , (Amerika) (London)

A buza es a rozs ara között az ev elejen 1925 XII. 100 100 fennállott nagy különbözet fokozatosan csök- 1926'XII. 64 52 kenni kezdett és az év végén a rozs ara

jelentékenyen megközelítette a búza arat.

A legélesebben Németországban domborodott ki ez a folyamat.

A vágóállatok — illetőleg állati termékek ——

csoportjában az elmult évben a sertés nemzet- közi áralaknlasa tarthatott számot a legnagyobb érdeklődésre. Sertés-, sertéshús- és zsírexpor—

tunk ez évben szépen fellendült és együttesen meghaladta a 80 millió pengőt. Ez az összeg felülmúlta a lisztkivitel értékét és mintegy kétharmadát tette a búzakivitel értékének is.

Az élősertés leginkabb Ausztriába és Cseh- Szlovakiaba, a zsír Cseh-Szlovákiába, a le- vagott sertés Németországba iranyult. A ma- gyar piac helyzete ez allamok árviszonyaihoz képest az év folyamán a következő volt:

A sertéshús A zsír

átalakulása indexszámokban

Ausztria Cseh-Szlav_ Németo, Ausztria Cseh-Szlov.

(Mindenkori budapesti árak : 100)

106 168 128 134 106 127 123 145

Németo.

128 119 1925 XII. 111

1926 XII. 111

Az arak ilyen alakulása megmagyarazza az export viszonylagosan kedvező helyzetét, mely mindig odairányult, ahol a legkedvezőbb áralakulast találta és pedig a hús Német- országba, a zsír Cseh-Szlovákiába. (Ausztriába

főleg élősertés ment.)

A PAMUT És A JUTA ÁRA'LAKULÁSAÉ

Formation des pri'x du coton et dujute,

Pengoben hg—kmt En pengő: par ktlos,

2007

nyers pamut (amerika!) Manchester

Como brurtamémcain)

,, Juta London '

O , Jute Londres ,,

Xll ! l ll IIll llV t V l V! VII VIII IX a X tXl Xll

1925 1926 M $r,5z.1927.

A pamutnak 36 o/o-os és a jutanak 480/0-03 áresése az inflációs idők armozgalmaira emlé- keztet és ezzel mindakettőnek az ára 1926

decemberében az 1913. évi nívó alá esett.

Aszénarak dacára az angol szénsztrajk által okozott rendkívüli viszonyoknak, alig mutatnak jelentős változást az egész év alatt s emelkedés csak az év vége felé ielentkezett.

A vasárak is aránylag elég stabilak maradtak, míg a fémaraknal némi ingadozassal, az én kivételével végig csökkenő volt az irányzat.

Szőnyi Gyula dr.

A részvények értéke a külföldön. )—

Valeur des actions á ZlEtrangerf)

Néhány állam részvényíndexe.

Indices d actions de guelgues pays

(1924_—— 100)

Ország 19241925 1926

Pays í XII. m. vr. IX. lxn.

Amerikai Egyes.

llamok — Etats—Unis

dyAme'mgae 11456 1548 1469 1497 1606 1598 Anglia —— Angle—

terre 104'7 1094 1067 1103 1127 1121 Ausztria — Aat-

riche . 756 605 626 616 762 669 Oseh- Szlovakia

—— Tehéco- Slo-

_vagme 93'5 954 934 878 91'6 ——

Finnország —

Finlande 94'6 1140 1178 1217 135"! 1380 Franciaország —

France . 974 985 1004 1140 1298 1083 Kanada —— Ca—

nada . . 103'6 141 9 1583 151"? 1719 — Magyarország 2)

— Hongrie 1167 895 825 88'6109'6136'8 Németalföld ——

Pays- Bas . . 1000 1081 1070 1012 1035 104"!

Németország _

_ Allemagne 118'7 81'9 106'1 1216 1477 1072 Norvégia —Nor-

végr . . . . 1023 935 892 874 879 ——

Olaszország —

Italic. . . , 117'7110'9106'7 981 890 753 Svédország —

Suede . . . . 1065 1262 1299 1393 1421 1449 1) Wirtsch. u. Stat.

2) 1924 VII. 1 : 100.

25

4. szám. ———356-—— 1927

Az 1926. tőzsdeévet a nemzetközi értékpiae

lában a pénzpiac mozgékonyabbá válásának hatása érezhető. A felélénkülés különösen Európa értéktőzsdéin jelentkezett, míg az Amerikai Egyesült Államokban az értékpa- pírok 1924-ben megindult javulása az utolsó

években kisebb mértékben folytatódott.

A tőzsdeértékeknek a kontinensen bekö—

vetkezett általános emelkedése összefügg a mezőgazdaság vásárlóerejének fokozódásával, valamint az angol bányász—sztrájkkal, amely fóképen azon országok gazdasági helyzetét tette elevenebbé, amelyek Nagy-Britannia versenytársai. Végül egyes országokban, így

különösen Franciaországban és Belgiumban

a pénzérték csökkenése is közrejátszott az árfolyamok emelkedésében. Es pedig nemcsak azáltal, hogy az árfolyamnívó a lesülyedt pénzértékhez igazodott, hanem azáltal is, hogy a pénznek értékpapírokba való nagyfokú me—

nekülése következett be, ami a kurzusokat 'mind az illető, mind a többi országokban is Az értékpapírok árfolyamának felhajtotta.

emelkedése még akkoris folytatódott, amikor pénzérték romlása már megszünt.

A legnagyobb emelkedést Németország részvényindexe mutatja. A londoni tőzsdére a bányász-sztrájk aránylag kevéssé hatott.

Svájcban és Finnországban a pénzpiac élénk- sége okozta az index emelkedését. Francia- országban is hosszabb ideig mutatkozott nagy pénzkínálat. Svédországban a gazdasági élet lassú fejlődésével áll összefüggésben a szi—

lárdulás. Az elmult évben igen kedvező ten- denciájú volt a magyar index is.

Lefelé, vagy túlnyomóan lefelé halad a részvénvindex görbéje Németalföldön, Cseh—

Szlovákiában, Ausztriában, Norvégiában és Olaszországban. Németalföldön a magas kama- tozású idegen kölcsönkötvények szívták maguk- hoz a pénztőkéket s a belföldi értékpapírok- nak erős konkurrenciát csináltak. Ausztria és Cseh—Szlovákia gazdasági nehézségekkel küz—

dött, míg Norvégiában a korona értékének emelkedése miatt nem javult a tőzsdeindex.

Végül Olaszországban a deflációs politika be- folyásolta az értéktőzsdét.

Bajorország.

Baviére.

A müncheni magyar kir. konzulátus gazdasági jelentése az 1926. évről.

A háborús és inflációs gazdálkodás romjainak eltakarításában egy csomó olyan probléma merült fel, amelyek különösen az elmult évben a német gazda—

sági élet belső struktúrájának átszervezésekor erősen foglalkoztatták Németországot. Az 1926. év első har- mada még az elöző krízisperíódusnak folytatása volt.

Májusban fordulat állt be, amely lassankint az egész gazdasági életre kiterjedt. 1925-ben még az üzemi tőke hiánya és a hitelinség volt a gazdaSági élet fö- baja, az elmult évben azonban már erősebb belfoldi tőkeképződés és a külföldi tőke nagyobb mérvű be—

özönlése volt észlelhető. A bankoknál és a takarék- pénztáraknál tapasztalt tőkehalmozódás a tőzsdei üzle- tek megélénkülését váltotta ki, egyúttal azonban az ipari és'kereskedelmi árúüzletben megnyilvánult tar—

tózkodásnak is egyik oka volt. Az emelkedő kivitel ellenére a fogyasztók vásárlóereje a belföldi piacokon továbbra is gyenge maradt.

A német gazdasági viszonyok javulására nagy jelentőséggel volt az angol szénbányászsztrájk, amely- ből a német ipari termelés igen nagy elönyöket szer- zett. Az ebből fakadt konjunktúrát végső kihatásai—

ban azonban mégsem lehetett teljesen kiaknázni,

mível ellensúlyozta ezt az a körülmény, hogy egy—

részt a német termés igen silány volt, másrészt pedig az országot súlyos árvizkatasztrófák sujtották; e két momentum a mezőgazdasági körök vásárlóerejét jelen- tékeny módon gyengítette.

Az ipari üzemeknek az infláció megszűntével meg—

kezdett racionalizálása az elmult évben is szépen haladt előre. Különösen egészségeseknek bizonyultak az iparban megnyilvánult koncentrációs tendenciák.

Praktikus keresztülvitelük Németország oly belső életerejéről tett tanúságot, amely a vesztett háború, a súlyos feltételű béke és az infláció pusztítása után alig volt várható.

Politikailag nagy esemény volt Németországnak a népszövetségbe való belépése, ami egyúttal a biro.

dalom világgazdasági pozícióját is lényegesen meg- erősítette. Németország az elmult évben a nemzet- közi kapcsolatok felvétele (kereskedelmi szerződések stb.) terén is meglehetős eredményeket ért el. Mind—

amellett sok kérdés még mindig függőben van, ame—

lynek előbbrejutását az 1927. évi világgazdasági konferenciától remélik. A termelés és az elhelyezési lehetőségek közti visszás helyzet 1926-ban különösen