A Lexis-Nexis webadatbázis az egyetemi könyvtárosok szemével megtekintése

könyvtár honlapján való kereséssel, és inkább a folyóirat kiadójának honlapján, vagy általános ke­

resőrendszerekben (AltaVista, Google) próbálkoz­

tak tovább, ami további frusztrációhoz vezetett.

Az új interfész tervezésénél a következő két fontos szempontot kellett érvényesíteni:

• a katalógus és a weboldal jegyzékeit ne kelljen külön-külön létrehozni, és párhuzamosan kezel­

ni;

• a szakreferensek és az informatikusok munkája ne fedje át egymást, bizonyos feladatokat a szakreferensek az informatikusok közreműködé­

se nélkül is el tudjanak végezni.

A programozók azzal kezdték, hogy a katalogizált rekordok bizonyos elemeit egy adatbázisba expor­

tálták, és olyan programot írtak, amely az így nyert információt dinamikus weboldalakra importálja. Az adatok a címet, a 856 mező tartalmát {általában a folyóirat internetes címét, URL-jét), a bibliográfiai rekord számát, és a gyarapító (selector) kódját tartalmazták. A weboldalak létrehozásánál a php és PostGRES programnyelveket használták.

Mindkét nyelv szabad forrású, tehát forráskódjuk szabadon felhasználható és módosítható.

Az új interfész két fő menüpontból áll, a kapcsoló­

dások struktúrája pedig a következő; az egyik menü az adatbázisban meglévő témaköröket jeleníti meg, és minden témakör egy-egy weboldalra mutat, ame­

lyek az ide sorolható összes folyóiratot feltüntetik.

Az itt taláiható folyóiratcímekre kattintva az online folyóirat URL-jére jutunk. A másik menü a folyóirat­

címek betűrendes keresését teszi lehetővé.

A témakör szerinti csoportosításhoz a katalógus

„szelektor" elemét használták. Ez a rovat általában az előfizetésért felelős gyarapítót jelölte. Ez a me­

ző csak egy bejegyzést tartalmazhatott, de előfor­

dult az is, hogy üresen maradt. Emiatt a rendszer tudományterület szerinti osztályozó funkciója nem működött tökéletesen. Hasznosabbnak tűnt az a

megoldás, hogy a szakreferensek maguk ellen­

őrizzék és javítsák a listákat, lehetővé téve egy- egy folyóirat több szakterületen való felsorolását, amire az automatikus osztályozás nem adott mó­

dot. A szakreferensek egy jelszóval védett, web- alapú interfészen keresztül adhatnak hozzá vagy törölhetnek ki folyóiratcímeket a tematikus jegyzé­

kekből. Egy folyóiratcímet lehet például tőrölni egy adott listáról, más listákon azonban megmarad, hiszen a weboldal adatait generáló adatbázis több témakört tesz lehetővé egy folyóirat számára.

Az elektronikusfolyóirat-kezelö rendszer havonta egyszer frissíti a rekordokat. Továbbra is sok mun­

ka hárul azonban a szakreferensekre, akiknek rendszeresen át kell nézniük az új folyóiratcímeket, és figyelemmel kell kísérniük a változó URL-eket.

Mindezek eilenére a projekt sikeresnek bizonyult, mivel lehetővé tette, hogy az elektronikus folyóira­

tok címeit és URL-jeit új, webalapú interfészen, de egy már létező forrás adatait felhasználva lehes­

sen elérni. A szakreferensek maguk is el tudják végezni a hatáskörükbe tartozó javításokat, a webszerkesztöknek tehát nem kell az információ­

nak ezt a részét kezelniük. Az egyetemi könyvtá­

rak által használt linkellenörző program az e- folyóirat-jegyzékek internetes címeit is ellenőrzi, lehetőséget nyújtva a már nem működő URL-ek javítására. A siker legfontosabb mércéje azonban az elektronikus folyóiratok használatának ugrás­

szerű emelkedése volt. Az Electronic Journal Cen­

terből letöltött cikkek száma 1998 és 2000 között 644%-kal nőtt. Ez a növekedés azt jelzi, hogy ér­

demes volt az elektronikus folyóiratok jegyzékeit automatizálni.

/WITHERS, R o b - C A S S O N , Rob-SHRIMPLIN, Aaron:

Creating Web-based Nstings of electronic journals without creating extra work. = Library Collections, Acquisitions, & Technical Services, 26 köt. 2. s z . 2002. p. 107-112./

(Balogh Anna)

A L e x i s - N e x i s webadatbázis az e g y e t e m i könyvtárosok szemével

Az adatbázis-csoport ismertetése

A Lexis-Nexis adatbázist webhelyén úgy ismerte­

tik, mint egy elsősorban angol nyelvű, nagy adat­

bázist, amely azonban német, francia, olasz és

holland dokumentumokat is feldolgoz. Rendkívül népszerű a jogi és üzleti szférában, ugyanakkor a Lexis-Nexis Academic Universe szolgáltatásait egyetemi-kutatói környezetben széles körben hasznosítják.

Webhelye a következő adatokkal jellemezhető: 24 órán át hozzáférhető, mérete 2,2 billió (!) oniine karakter, 3,5 milliárd kereshető dokumentummal, 26 évre visszamenőleges keresési lehetőséggel.

Teljes tartalma 10 200 adatbázis, előfizetőinek száma csaknem 1,8 millió, és igénybevétele mint­

egy 400 000 oniine keresés naponta. Tulajdon­

képpen elődje, az 1973-ban elindított LEXIS adat­

bázis volt az első, teljes szövegű információs szol­

gáltatás, amely a jogi gyakorlatot segítette. Másik összetevője, a NEXIS 1979-ben indult útjára, mint az első hír- és üzletiinformációs-adatbázis. A két nagy adatbázis webváltozata, a Lexis-Nexis Academic Universe 1998-ban kezdte meg műkö­

dését.

Az összevont adatbázist „tartalmi alrendszerekbe"

(a Telnet változatban „könyvtárakba") szervezték.

Ezek követték a hagyományos Lexis-Nexis kategó­

riákat, úgymint hírek és emberek, vagyon, vállalati és pénzügyi információk, orvosi, politikai és jogi tárgykörök. Mindegyik nagy tárgykör állományok vagy alkategóriák találhatók, amelyek tovább bont­

hatók még speciálisabb állományokra. A felhasz­

nálók, miután hozzáférnek a kívánt specialitási szinthez, keresési eszközökkel találják meg a leg­

több releváns és megfelelő dokumentumot. Ezt a folyamatot el lehet kerülni a különféle publikációk

„forrás" szerinti keresésével vagy böngészésével.

Ezeket a dokumentumokat az interfész bal legfelső ugrópontjának használatával lehet elérni, aminek eredménye egy címek szerint betűrendbe rende­

zett lista.

A nagy - tartalom szerinti - alrendszerek a követ­

kezők:

• Lexis-Nexis: valamennyi LEXIS és NEXIS szol­

gáltatás, kivéve az egyetemi és kutatóintézetek számára nem elérhető forrásokat valamint az átalánydíjas opciókat.

• Lexis: USA szövetségi és állami jogesetek, az USA alkotmánya, törvényhozatal, törvényismer­

tetés és egyéb jogi információk.

• Nexis: a Lexis-Nexis jogügyektöl eltérő összete­

vői, mint a hírek, vállalati és nemzetközi informá­

ciók.

• Hírek és emberek: a teljes NEXIS tartalom, bele­

értve az életrajzi információkat.

• Vállalatok és pénzügyi ismeretek: valamennyi business és pénzügyi szolgáltatást, valamint a hírek forrásait és a pénzügyi információs forrá­

sokat is tartalmazzák.

• Vagyon, tranzakciók, tulajdon, adó stb. informá­

ciók egyes államokra és megyékre az USA-ban,

• Tudakozó szolgáltatás személyekre és üzleti szervezetekre: kb. 127 millió tétel, 103 millió ház­

tartás 71 millió telefonszámmal.

• Adózási és könyvviteli tudnivalók USA szövetsé­

gi és állami szinten.

• Orvosi információk: teljes szövegű orvosi folyó­

iratok, hírlevelek, az Országos Orvosi Könyvtár Medline adatbázisa, orvosi vétségek törvényei, az Elsevier EMBASE adatbázisa.

• Politikai ismeretek: politikai szabályozók, ese­

mények, közjogi törvények, törvényjavaslatok.

• Jogi áttekintő dokumentumok: mintegy 220 jogi folyóirat teljes szövege.

• Fontosabb napilapok a világ minden tájáról, napi frissítéssel.

A Lexis-Nexis Academic Universe adatbáziscso­

portban a keresést tárgyszó-, adatmező-keresés­

sel és Boole-operátorokkal lehet végezni. Doku­

mentumokra irányuló keresést a keresési kategóri­

ák szerint is meg lehet oldani, dátumtartománnyal és dokumentumtípussal szűkítve.

Az adatbázisok intézmények, szervezetcsoportok és egyének számára állnak rendelkezésre, külön­

féle árrendszerek alapján. Az átalánydíjas rend­

szerben a használóknak havonta kell fizetniük, a díjköltségek, a szolgáltatás típusa és a források szerint változik. A hozzáférési óradíjak az adatbá­

zison, vagy a keresett forrásokon, és a keresés idején alapulnak, függetlenül a keresések számá­

tól. A tranzakciós díjakat a keresések alapján számlázzák.

A szakirodalom hasznosítása

Az irodalomkutatás hasznosságának felmérése szubjektív és bonyolult folyamat, sokféle külső és belső tényezőtől függ. A megtalált dokumentum­

halmaz hasznossága és minősége a használó megítélésének tárgya. A visszakeresési mecha­

nizmus minőségét különféle formákban mérik:

keresési módszerekkel, relevanciával, pontosság­

gal, teljességgel, a rendszer megtanulásának és használatának egyszerűségével, a használó elé­

gedettségével, a korlátozási lehetőségekkel stb. A keresési módszerek között ismerjük a keresés típusát (szerző, dokumentumcim, témakör, tárgy­

szó, adatmező, deszkriptor vagy természetes nyelvi szavak szerinti keresések), a rendszer ké­

pességét a keresési eredmények finomítására és módosítására (Boole-operátorokkal, korlátozási feltételekkel, beleértve a publikációs dátumot, a

publikáció típusát stb. helyzeti operátorokkal), köz­

vetlen vagy relációs illesztés alkalmazását.

A hatékonysági kritériumok a relevanciára, a pon­

tosságra és a teljességre vonatkoznak. Egyes szerzők a rendszert akkor tartják hatékonynak, ha képes olyan dokumentumokat nyújtani, amelyek a felhasználó információs igénye szempontjából a legmegfelelőbbek. Teljességnek nevezik egy meg­

határozott keresőkérdésnek megfelelő adatbázisok teljes halmazából visszakeresett releváns doku­

mentum összes számát. Ez persze újabb problé­

mákat vet fel, hiszen nem lehet meghatározni a releváns dokumentumok számát egy adatbázis­

ban. Ennek ellenére, a teljesség a visszakereső rendszer hatékonyságának egyik fontos mérőszá­

ma. Egy másik hasonló mérőszám a pontosság, amely megmutatja, hogy egy keresés során meg­

talált valamennyi dokumentumból mennyi rele­

váns. Ez utóbbit könnyebb megérteni és meghatá­

rozni, mint a teljességet. A relevancia, a teljesség és a pontosság jól megközelíti egy keresőrend­

szer, a keresési mechanizmus minőségét és hasz­

nosságát.

Az irodalomkutatás problémái

Jelen esettanulmány kísérlet arra, hogyan lehet meghatározni azt, hogy egyetemi könyvtárosok miként érzékelik a Lexis-Nexis Academic Universe adatbáziscsoport hasznosságát. A meghatározás módja olyan felmérés, amely a következő három összetevő által definiált teljesítményből indul ki:

keresési módszerek, a hatékonyság mértéke és a használó hozzáállása.

A szakkifejezések meghatározása

• Érzékelés: arra vonatkozik, hogyan figyelik meg és elemzik a használók a Lexis-Nexis Academic Universe alapvető összetevőit, hogy képesek le­

gyenek meghatározni minőségét.

• Az érzékelés összetevői: a visszakeresés telje­

sítményének mérésére használt elemekre vonat­

kozik, mégpedig a keresési módszerekre, a ha­

tékonyság mérőszámaira és a használati alkal­

masságra.

• Keresési módszerek: a Lexis-Nexis keresésének olyan tulajdonságai, mint a Boole-operátorok, a csonkolás, a fuzzy-logikai keresés, a természe­

tes nyelvi keresés, az adatmezők és a tárgysza­

vak keresése.

• A hatékonyság mérőszámai: a relevancia, a pon­

tosság és a teljesség annak meghatározására, hogy mennyire jó, hasznos és megfelelő a Lexis- Nexis keresőrendszer funkcionalitása.

• Használati alkalmasság: a Lexis-Nexis megisme­

résének és használatának egyszerűsége, bele­

értve egyszerű interfészét a könnyű navigálás­

hoz.

A felmérés módszere

Az adatbáziscsoportot a New York-i Queens- borough Közösségi Főiskola könyvtárosai körében tesztelték. Egy kérdőívet adtak nekik, mivel ők a Lexis-Nexis Academic Universe egyedüli használói a főiskolán. Minden tanszéken megkérték a könyv­

tárosokat, hogy értékeljék az adatbázist 1-től 5-ig terjedő osztályzattal: az 5-ös jelenti a „legkereset­

tebb és legmegfelelőbb" ismérveket, az 1-es ennek ellenkezőit. Mindegyik pont a három kritériumra (a keresési módszerekre, a hatékonyság mérő­

számaira és a használati alkalmasságra) vonatko­

zott, amelyekkel a Lexis-Nexis megítélése jelle­

mezhető a könyvtárosok részéről. Befejezésként azt kérték a válaszolóktól, hogy bármely egyéb megfigyelést, megjegyzést fűzzenek válaszaikhoz.

A megkérdezettek anonimitását azzal biztosították, hogy a kérdőíveken nem szerepelt a válaszolók azonosítója.

Az eredmények és elemzésük

A megkérdezettek 80%-a, vagyis 8 válaszoló töl­

tötte ki teljes egészében és érvényesen a kérdő­

ivet. Az 1. táblázat mutatja a nyolc válaszoló oniine keresési tapasztalatait. Átlagban 13,75 éves szá­

mítógépes gyakorlatuk, és 12,13 éves adatbázis­

keresési tapasztalatuk van (5-25 év). Az internet­

tel átlagosan 4,87 év gyakorlatot szereztek, a Lexis-Nexis keresésével átlagosan 14 évet.

A 2. táblázatban látható a Lexis-Nexis Academic Universe keresési tulajdonságainak használói ér­

zékelési kritériumaira adott osztályzatok eloszlása a felhasználók száma (százaléka) szerint. 4-est és 5-öst a válaszolók 57,3%-a adott, 1-es és 2-es közötti jegyeket 14,3%, és a „semlegesek" (3- asok) részaránya 28,6%. A legtöbben a Boole- operátorokat és a csonkolást választották a kere­

sés legfontosabb jóságának (4-es vagy 5-ös). A tárgyszavak szerinti keresést 42,3% értékelte ked­

vezően, és csak 14,3% kedvezőtlenül. A fuzzy- logika használatát 20%-uk értékelte pozitívan,

4 0 % - u k n e g a t í v a n . A t e r m é s z e t e s nyelvi k e r e s é s t c s a k n e m e g y e n l ő m é r t é k b e n ítélték k e d v e z ő e n é s k e d v e z ő t l e n ü l ( 4 3 é s 4 2 , 9 % ) . A f e l m é r é s e r e d m é ­ n y e ú g y ítélhető m e g n a g y á l t a l á n o s s á g b a n , hogy a főiskolai k ö n y v t á r o s o k j ó o s z t á l y z a t o k a t a d t a k a k e r e s é s i j e l l e m z ő k n e k .

1. táblázat

A válaszoló főiskolai könyvtárosok keresési tapasztalatai: osztályzatok 1-től 5-ig

Vála­ Számító­ Adatbázis­ Internet- A Lexis- szoló gépes keresési keresést Nexis

gyakorlat gyakorlat gyakorlat használata (évek) (évek) (évek) (évek)

1 4 5 2 1

2 20 12 6 2

3 5 5 3 1

4 14 8 5 3

5 10 10 5 5

5 25 25 10 10

7 16 16 3 14

8 16 16 5 12

2. táblázat

A Lexis-Nexis Academic Universe adatbázisok keresési tulajdonságainak kritériumai:

osztályzatok 1-től 5-ig (zárójelben a %)

A kritériumok 1 2 3 4 S Hiányzó

pontjai osztály­

zatok száma

Keresési módsze­ 0 1 2 3 1 1

rek használata (14,3) (28,6) (43,0) (14,3)

Boole-operátorok 0 1 1 4 1 1

használata (14,3) (14,3) (57,0) (143)

Csonkolás 0 1 1 3 2 1

használata (14,3) (14,3) (43,0) (28,6)

Tárgyszavas 0 1 3 1 2 1

keresés használata (14,3) (43,0} (14,3) (28,6)

Fuzzy-logikai kere­ 0 2 2 1 0 3

sőkérdés haszná­ (40,0) (40,0) (20,0) lata

Természetes nyelvi 1 2 1 3 0 1

keresés használata (14,3) (28,6) (14.3) (43,0)

A h a t é k o n y s á g i k r i t é r i u m o k t e k i n t e t é b e n a L e x i s - N e x i s A c a d e m i c U n i v e r s e a d a t b á z i s o k a t m a g a s r a é r t é k e l t é k . Ezt i g a z o l j á k a 3. táblázat adatai. A j o b b o s z t á l y z a t o k a t a v á l a s z o l ó k 5 7 , 3 % - a , a r o s s z a b b a ­ kat 2 8 , 6 % - a a d t a . H a s o n l ó k é p p e n v e z e t n e k a j ó o s z t á l y z a t o k a t e l j e s s é g é s p o n t o s s á g m e g í t é l é s é ­

b e n . E g y e s v á l a s z o l ó k k o m m e n t á r j a i is ezt t ü k r ö z i k (pl. „ é l e t m e n t ő a j o g i e s e t e k m e g i s m e r é s é b e n " ) . 3. táblázat

A keresés hatékonyságának mérőszámai:

osztályzatok 1-tŐI 5-ig (zárójelben a %)

Hatékonysági 1 2 3 4 5 Hiányzó

mérőszámok osztályza­

pontjai tok száma

Relevancia 0 2 1 1 3 1

(28,6) (14,3) (14,3) (43,0)

Teljesség 0 1 1 1 3 2

[17,0) (17,0) (17,0) (50,0)

Pontosság 0 2 1 3 1 1

(28,6) (14,3) (43.0) (14,3) 4. táblázat

A Lexis-Nexis Academic Universe adatbázisok használati alkalmasságának kritériumai:

osztályzatok 1-töl 5-ig (zárójelben a %)

A kritériumok 1 2 3 4 5 Hiányzó

pontjai osztályza­

tok száma

A használat 1 1 2 1 3

egyszerűsége (12,5) (12,5) (25,0) (12,5) (37,5)

Használói 0 1 2 1 3 1

elégedettség (14,3) (28,6) (14,3) (43,0)

A keresési 1 1 2 2 2

tanulás egy­ (12,5) (12,5) (25,0) (25,0) (25,0) szerűsége

Használóbarát D 3 0 3 1 1

jelleg (43,0) (43,0) (14,3)

A navigálás 0 1 3 2 1 1

lehetőségei (14,3) (43,0) (28,6) (14,3)

A menük 0 1 3 2 1 1

rugalmassága (14,3) (43,0) (28,6) [14,3)

Hibajavítási 0 0 1 4 1 2

képesség (17,0) (67,0) (17,0)

Korábbi kere­ 0 1 3 2 1 1

sőhalmazok (14,3) (43,0) (28,6) (14,3)

Oktatás szük­ 4 0 2 1 1

ségessége (50,0) (25,0) (12,5) (12,5)

A HELP menü 1 2 1 2 0 2

hasznossága (17,0) (33,0) (17,0) (33,0)

A z a d a t b á z i s o k használati a l k a l m a s s á g á n a k , e g y ­ s z e r ű s é g é n e k o s z t á l y z a t a i l á t h a t ó k a 4. táblázat­

ban. A l e g t ö b b e n ( 8 4 % ) a L e x i s - N e x i s r e n d s z e r h i b a j a v í t á s i k é p e s s é g é r e a d t a k 5 - ö s t v a g y 4 - e s t . A m á s o d i k h e l y r e ( 5 7 , 3 % k e d v e z ő v á l a s z ) a f e l h a s z ­ n á l ó i e l é g e d e t t s é g é s a f e l h a s z n á l ó b a r á t j e l l e g k e r ü l t h o l t v e r s e n y b e n , e z e k e t u g y a n c s a k két p o n t k ö v e t i , a h a s z n á l a t é s a r e n d s z e r m e g t a n u l á s á n a k

egyszerűsége. A leggyengébb pontoknak a to­

vábbképzés szükségessége és a HELP menü hasznossága bizonyultak. A használati alkalmas­

ság kritériumainak többsége ugyan kedvező fogad­

tatásban részesült, de kiderült, hogy az oktatás és továbbképzés az interfész használatának elen­

gedhetetlenül szükséges feltétele. A válaszolók arra törekedtek kommentárjaikban, hogy az okta­

tás a lehető legegyszerűbb legyen. Ugyanezt kér­

ték a HELP funkcióra is.

Következtetések

A Lexis-Nexis Academic Universe visszakereső rendszere alkalmas a használók információs igé­

nyeinek kielégítésére. Ez elsősorban az adatbázis fő használói csoportjára, az egyetemi és főiskolai közösségekre: könyvtárakra, tanárokra, kutatókra, hallgatókra igaz. Az adatbázisok elfogadását a könyvtárosok három kritérium: keresési jellemzők, a hatékonyság mérőszámai és használati alkal­

masság tekintetében magasra értékelték.

A felmérésben pozitív válasszal részt vevők az ötjegyű skálán a hatékonyság mérőszámaira adták a legmagasabb osztályzatokat, azzal, hogy a rele­

vancia, a pontosság és a teljesség adatait előkelő helyre rangsorolták. Hasonló eredményt értek el a keresési tulajdonságok és a használat alkalmas­

sága, eltekintve néhány ponttól.

Az eredmények alapján az információszolgáltatók­

nak megfelelő oktatásban kell részesíteniük a Lexis-Nexis adatbázisok használóit. Ezzel elérhe­

tő, hogy a felsőoktatási könyvtárosok maximálisan használhassák ki a Lexis-Nexis szolgáltatásait, hatékony és jó minőségű tájékoztatásra fordíthas­

sák őket. A rendszer fejlesztői és karbantartói is tanulhatnak a fenti eredményekből, hogy az adat­

bázisok jövendő frissítéseiben hasznosíthassák a válaszolók javaslatait.

/OULANOV, A . - P A R A J I L L O , Edmund J . Y.: A c a ­ demic librarians' perception of Lexis-Nexis. = The Electronic Library, 21. k ö t 2. s z . 2003. p. 123-129./

(Roboz Péter)

A bibliográfiai információ mibenléte

A bibliográfiai információ mibenlétével foglalkozó szakirodalomnak - mondhatni - se szeri, se szá­

ma. Ennek ellenére ez a mibenlét továbbra is meghatározatlan maradt. Szerzőnk idézve és vi­

tatva a kérdéssel foglalkozók nézeteit és definíció­

it, arra a következtetésre jut, hogy a bibliográfiai információ kettős természetű.

Egyfelől, akárcsak bármiféle más információ, a valóság közvetlen tükrözője. Ebben az értelemben az információs tevékenység objektuma a bibliogra- fizált dokumentum. Másfelől a bibliográfiai infor­

mációban a dokumentum szövegének értelme is közvetlenül tükröződik.

Mindennek következtében a bibliográfiai tevékeny­

ség nem szakadt - nem szakadhat - el az élettől, nem lepi - nem lepheti - be a „századok pora", ahogy egyesek állítják. Az új információrögzitő eszközök és módszerek - persze - bizonyos vál­

tozásokat gerjesztenek benne, mint ahogy koráb­

ban is a dokumentális kultúra fejlődése közben ez megtörtént. Mostanában pl. az optikai lemezeken

rögzített információs termékek bibliográfiai leírásá­

ban egyes hagyományos elemek változásokon esnek át, miközben korábban ismeretlen elemek jelennek meg benne. Közéjük mindenekelőtt a

számítógépre vonatkozó karakterisztikák tartoz­

nak, minthogy ismeretük nélkül nem lehet hasz­

nálni a szóban forgó lemezeket. Ennek ellenére a dokumentumok hordozóinak módosulásai, a tech­

nikai fejlődés előidézte változások nem alakítják át a bibliográfiai információ lényegét.

Végül azt kell hangsúlyozni, hogy a korszerű hor­

dozók és információkezelő eszközök megjelenése és általánossá válása önmagában nem határozza meg a bibliográfiai müvek minőségét, az ui. to­

vábbra is a bibliográfusok minőségétől - tapaszta­

lataitól, ismereteitől és intuíciójától - fog függeni.

/ S A V I C E V , V. V.: Kak, kogda i zacem poávláetsá bibliograficeskaá informaciá. = Bibliográfia, 3. s z . 2002. p. 3-11./

(Futala Tibor)