• Nem Talált Eredményt

A „pécsi modell” megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A „pécsi modell” megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ajánló

A „pécsi modell”

Lapunkban hagyománnyá vált egy-egy intézmény átfogó bemutatása ún. tematikus számban. Ilyenek vol- tak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak (2002. 10–11. sz.), a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának (2008. 2. sz.) a Magyar Szabadalmi Hivatalnak (2008. 11–12. sz., új nevén Szellemi Tulaj- don Nemzeti Hivatal), a Szegedi Egyetemi Könyvtárnak (2010. 4. sz.) szentelt számok. Ezúttal szakmánk újabb büszkesége: a Pécsi Tudásközpont, teljes nevén a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásköz- pont jelentkezik. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 keretében létrejött Tudásközpont idehaza elsőként egyesített különböző könyvtártípusokat képviselő könyvtárakat (egyetemi, köz- és szakkönyvtár) és egé- szült ki „tudásközponti” funkciókkal.

Méltán emlegeti tehát a szakma „pécsi modell”-nek, annál is inkább, mert sikeresen elindult működése, és az eddigi tapasztalatok az elképzelések helyességét, életképességét bizonyítják. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetemi, szakkönyvtári és közkönyvtári feladatok összevonása más országokban is napirenden van, például Svédországban (l. Kovácsné Koreny Ágnes referátumát, p. 182–187.). Persze „a puding pró- bája az evés”, a most következő évek fogják véglegesen eldönteni, milyen és mennyi haszna van az integ- rációnak fenntartói, olvasói és könyvtárosi, üzemeltetői szempontból.

F. Dárdai Ágnes gondosan, lépésről-lépésre feljegyzi mintegy „krónikásként” a projekt történetét a kezde- tektől a megvalósulásig, és ismerteti a szolgáltatás-, a gyűjteményintegráció alapelveit és céljait. E részle- tes ismertetés nélkül talán nem is tudnánk érzékelni azt a hatalmas erőfeszítést, amelyre szükség volt a megannyi nehézség leküzdésére. Láthatjuk, hogy az Egyetemi Könyvár irányításával megvalósított projekt eredményessége a szakmai felkészültségen túl az együttműködésnek, a kompromisszumkészségnek, a könyvtárosok és más szervezetek munkatársai áldozatos, lelkes és elhivatott, közös munkájának köszön- hető.

A további írásokat olvasva egyre tágul a kép: Szellőné Fábián Mária az állomány-, Bogáthyné Hasznos Éva a szolgáltatásintegrációt, Hamar Zsuzsa egy szakkönyvtár integrációját, Markó Tamás az RFID al- kalmazását (ajánlom még a 3K 2011. 1. számában további könyvárak RFID fejlesztéseit bemutató íráso- kat), Szabolcsiné Orosz Hajnalka két közkönyvtári területet (gyerekkönyvtár, könyvtárbusz) mutat be, míg Balázs Mihály azokat a gondolatait osztja meg velünk, amelyek akkor fogalmazódtak meg benne, amikor mint építész – szakmánk lényegének értelmezése talaján – arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a legadekvátabb, legméltóbb módon szolgálni a funkciót, és teljesíteni az olvasói igényeket.

Mint erről magam is meggyőződtem, a Tudásközpont olajozottan működik, épülete gyönyörű, belső terei hívogatóak és vonzóak. Kívánom a régió lakosainak, hogy örömüket leljék benne, illetve ajánlom minden kollégának, hogy látogassa meg. Erre kiváló alkalom, hogy Pécsett lesz az MKE 2011. évi vándorgyűlése.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a