740
a 442 000 telepből azonban, amelyek a vizsgá- lódás idején nem nyújtottak gyermekfelügyele—
ti, illetve -gondozási támogatást, mindössze 2 százalék közölte: megfontolja, hogy mit te- hetne az ügyért a jövőben. Ez ellentmond sok derűlátó szakértői jelentésnek és magyarázat—
nak, amely azt sugallta: az amerikai munkál- tatók mindinkább támogatják dolgozóik gyer- mekfelügyelettel és -gondozással összefüggő igényeit. Igaz viszont, hogy a kérdéses előrejel- zések sokkal inkább nyilatkozatokon, mint va—
lós felvételeken alapultak.
(Ism.: Somogyi Miklós)
SIMPSON, K. N.—VENEY, J. E.:
AZ EGÉSZSÉG] ÁLLAPOT NEMZETI MUTATÓI
(National indicators for health for all.) — Social In—
dicators Research. 1988. 5. sz. 533—548. 13.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az évtized folyamán egy sor dokumen- tumban és közleményben bemutatta azon indi- kátorokra vonatkozó koncepcióját, amelyek az ,,Egészséget mindenkinek 2000-re"-pr0gram céljai megvalósításának jellemzésére használha- tók. E mutatók a következők: a várható élet—
tartam, illetve a korspecifikus morbiditási ará- nyok, valamint az életminőség vagy demográ—
fiai tényezők mutatói. Valamennyi mutató ösz—
szefügg az egészségi állapottal, a jövedelmi és végzettségi színvonallal, a táplálkozással, a la- kosság számának alakulásával, az egészségügyi ellátással.
A WHO megállapította, hogy számos adat a különböző statisztikai forrásokból teljességgel hozzáférhető, így az egyes államoknak csupán korlátozott mértékben szükséges helyszini adat-
gyűjtést végezni. ,
J. H. Murnaghan kitűnő egészségállapot- indexet készített 1981-ben, melyről kiderült, hogy teljesen megfelel a WHO koncepciójának.
Megállapítható, hogy több, az egészségi állapo- tot jellemző mutató általánosan alkalmazható annak megállapítására, milyen az előrehaladás az egyes országok népességének egészségi álla- potában, és egy sor adat reprezentálja a társa—
dalmi és gazdasági élet azon területeit, melyeket meg kell változtatni ahhoz, hogy haladást lehes- sen elérni.
Az elfogadott modell úgy határozza meg az egészségi állapotot, mint egy sor szociodemog- rafikus jellemző függvényét. A WHO 1981-ben a következő implicit modellt dolgozta ki: az egészségi állapot : egészségpolitika *i— szociális és gazdasági helyzet—raz egészségügy anyagi támogatása. Tehát az egészségi állapot mérése három tényező függvénye, mégpedig az adott ország egészségpolitikája, az ország gazdasági és társadalmi viszonyai és végül az egészségügyi kiadások.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
E modellhez hasonlót szerkesztett 1975—ben R. H. Elling és H. Kerr. Szerintük az egészségi
állapotnak három meghatározója van: az egész- ségügyi ellátáshoz való hozzájutás, az egészség- ügyi tervezés, valamint egyéb variánsok, mint például a politikai struktúra, a ráfordítások mértéke és az iskolai végzettség.
J. M. De Miguel l975-ös modellje az előbbi- hez hasonló. O az egészségi állapotot olyan in- tézményi jellemzők függvényének tekinti, mint az egészségügyi szolgáltatás, az egészségügyi szervezet és egészségügyi tervezés. Ezenkívül olyan társadalmi tényezők is meghatározók, mint a gazdasági fejlettség, a politikai és demog—
ráfiai szerkezet, valamint a fizikai környezet.
A modellhez empirikus teszt nem kell.
V. U. Agu és G. M. Walker 1984—ben szintén kidolgozott egy komplexebb, de hasonló jellegű modellt, mely szerint az egészségi állapot az is- kolázottsági szint, a táplálkozás, a hírközlés, a mezőgazdaság, a jövedelem, az egészségügyi in—
tézményekre fordított összeg és az egészségügyi intézmények igénybevételének a függvénye.
A szerzők megvizsgálták a modell érvényessé—
gét 25 szubszaharai afrikai országra. Megálla- pították, hogy faktoranalízissel ezt tovább lehet finomítani.
L. Benhan és A. Benham 1975-ben mikro- szinten végeztek vizsgálatot, mely szerint az egészségi állapot függvénye az egyén korábbi egészségi állapotának, demográüai jellemzőinek és az egészségügyi szervezet igénybevételének.
Arra a megállapításra jutottak, hogy az egész—
ségügyi szervezet igénybevételének önmagában kevés köze van az egészségi állapothoz.
Sh. Cereseto és H. Waítzkín 1986-ban szer—
kesztett modellt az életminőségről, mely ma- gába foglalja a gazdasági fejlettséget, a gazda- sági és a politikai rendszert mint lényeges f üg—
getlen változókat. Kimutatták, hogy a szocia—
lista országokban kedvezőbb az életkilátás, mint a hasonló fejlettségű kapitalista országok- ban. Kiderült azonban, hogy a GDP számitá- sánál a szocialista országok vonatkozásában nem a Világbank adataira támaszkodtak.
A fő adatforrás az 1985. évi Világbank At- lasz. Sh. Ceresto szerint a közölt adatok igen megbízhatók, összehasonlító vizsgálatra alkal- masak. Ebben az atlaszban a világ azon 125 or- szága szerepel, melyeknek lakossága meghalad- ja az egymilliót. Ezenkívül a WHO 1980. és 1985. évi adatait használták fel, valamint az EN SZ és az Európa Evkönyv 1985. évi adatait.
A WHO ezenkívül számos politikai indikátor felhasználását is javasolja, ezeknek a meghatá—
rozása azonban nehéz. Némi támpontot ad az egészségügy részesedése a nemzeti jövedelem- ből. Mivel a szocialista országokról igen kevés adat kerül be a Világbank évkönyvébe, ezért a szerzők ezeket az országokat — kevés kivételtől eltekintve — nem tárgyalják. A WHO számos gazdasági és szociális mutatót használ fel az ,,Egészséget mindenkinek"-program értékelé—
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
741
sére. így a népességnövekedési ráta, a bruttó hazai termék, a jövedelemelosztás, a munkafel- tételek, az analfabétizmus, a lakás- és táplálko- zási viszonyok. A WHO és a Világbank adatai- nak összehasonlítása alapján használható becs- lésekhez lehet j utni.
Az egészségi állapot a negatívumokból is meghatározható (a morbiditás és a mortalitás arányai). A WHO és a Világbank egyes adatai- ból is lehet következtetni az egészségi állapotra.
így a táplálkozásról, a gyermekek fejlettségétől, a csecsemő- és gyermekhalálozásról, az anyai halálozásról, a várható élettartamról szóló ada- tok információt nyújtanak az egyes országok lakosságának egészségi állapotáról. Megfelelő számú jellemző adat csak 63 országból volt nyerhető, mindamellett 94 országot dolgoztak fel szempontjaik szerint.
A szerzők következtetései szerint különös fontosságú az egészségi állapot meghatározásá-
ban az adott ország jóléti szintje. A magas né—
pességnövekedési arány nem befolyásolja egy nép egészségi állapotát. Pozitív összefüggés van az egészségi állapot és a népsűrűség között.
A népszaporodás visszaszorítása nem javítja az adott országban élők általános egészségi álla- potát. A gazdasági növekedés üteme nem javí—
totta az egészségi állapotot.
A növekvő anyagi jólétét az egészségi állapot javulása bizonyos időeltolódással követi. Az or- voshoz jutás lehetősége kevésbé befolyásolja az általános egészségi állapotot, mint az adott or- szág jóléte. A gazdag országokban magas az orvosszám, ez a tényező is pozitívan befolyá- solja az egészségi állapotot, noha az egészség- ügyi intézmények önmagukban keveset tehet- nek az egészségért, annál többet a betegekért és a betegségek megelőzéséért.
(Ism.: Máritz Pálné)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatához az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
AMSTERDAM in cijfers. Jaarboek 1988. Bestuursin- formatio. Amsterdam. Bestuursinformatie. 1988. 438 p.
Amszterdam számokban, 1988.
I 37 C 59/1988 ANNUAL statistical abstract 1988. Ed. 25. Central Sta- tistical OHice. Kuwait. CSO. 1988. 463 p.
Kuvait statisztikai összefoglalója, 1988.
I 128 B 1/1988 ANNUARIO statistico ltaliano 1988. Istituto Centrale di Statístíca. Roma. ISTAT. 1988. 719 p.
Olaszország statisztikai évkönyve, 1988.
I 32 C 113/1988 ANUÁRIO estatistico. Continente, Aeores e Madeira 1988. -— Annuaire statistigue. Continent, Aeores et Madére 1988. Instituto Nacional de Estatística. Lisboa. INE. 1988.
336 p.
Portugália statisztikai évkönyve, 1988.
I 35 B 1/1988 ANUÁRIO estatístico do Brasil 1987—1988. Fundacáo Institute Brasileiro de Geogtafia e Estatística. Rio de Janeiro. IBGE. 1988. 739 p.
Brazília statisztikai évkönyve, 1987—1988.
I 78 B 13/1987 1988 KOREA annual 1988. A comprehensive handbook on Korea, 25. Yonhap News A ency. Seoul. 1988. 660 p.
Dél-Korea évkönyve, 1988. [lefogó kézikönyv.
* 460512/1988 NARODNOE hozjajsztvo SZSZSZR v 1987 g. Sztatisz- ticseszkij ezsegodnik. Central'noe Sztatiszticseszkoe Uprav- lenie SZSZSZR. Moszkva. Finanszü i Sztat. 1988. 735 p.
A Szovjetunió népgazdasága, 1987. Statisztikai évkönyv.
142 C 116/1987 ROCZNIK statystyczny województw 1988. Glówny Ur—
zad Statystyczny. Warszawa. GUS. 1988. 320 p.
A lengyel vaidaságok statisztikai évkönyve, 1988.
I 22 C 33/1988 STATISTICAL abstract. India 1986. N. S. 29. Central Statistical Organisation. New Delhi. CSO. 1988. 685 p.
India statisztikai összefoglalója, 1986.
l 53 B 28/1986
STATISTICAL abstract oflsrael 1988. 36. Central Bureau of Statistics. Jerusalem. CBS. 1988. 103, 756 p.
Izrael statisztikai összefoglalója, 1988.
I 57 C 1/ 1988 STATISTICAL yearbook of China 1988. State Statistícal Bureau. Hong Kong — Beijing. SSB — EIA. 1988. 946 p.
Kína statisztikai évkönyve, 1988.
l 52 C 20/1988/A STATISTICKI godisnjak Jugoslavije 1988. God. 35. Sa- vezni Zavod za Statistiku. Beograd. 828. 1988. 783 p.
Jugoszlávia statisztikai évkönyve, 1988.
I 46 B 16/1988 STATISTISCHES Jahrbuch. Berlin 1988. Statistisches Landesamt. Berlin. Kulturbuch Verl. 1988. 439, 20 p.
Nyugat-Berlin statisztikai évkönyve, 1988.
I 29 D 13/1988
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
BROCK, W. A.-DECHERT, W. D.: Theorems on dis—
tinguishing deterministic from random systems. Madison, Wis. Univ. of Wisconsin. 1987. 52 p.
A véletlen rendszerektől megkülönböztetett determinisz- tikus tételek.
808859 HARRIS, R. G.: Alternative solution methods in applied general eguilibrium analysis. Paris. OECD. 1988. IV, 24 p.
Alternatív megoldási módszerek az alkalmazott általános egyensúlyi elemzésben.
809266 ISZAE V, A. A.: Sztatisztika v meteorologii i klimato- Iogii. Moszkva. MGU. 1988. 244 p.
Statisztika a meteorológia'ban és klimatológiában.
7I1068 PO WELL, J. L.: Semiparametric estimatíon of bivaríate latent variable models. Madison, Wis. Univ. of Wisconsin.
1987. 27 p.
A kétváltozós latens változójú modellek félparamem'kus becslése.
808862
