Wingen, M.: Az egységes európai belsőpiac társadalomstatisztikai szükségletei

948

ha visszaszorul a balesetből származó halálozások aránya;

ha tovább javul néhány betegség korai diagnoszti- zálása;

ha azok a betegségek megelőzhetők lesznek, amelyeket ma nehéz kezelni.

A trendek, melyek az egyes országok, vala- mint az ENSZ szakembereinek halandósági előrebecslései felhasználásával készültek, azt mutatják, hogy a legtöbb országban a szüle—

téskor várható átlagos élettartamban kismér—

tékű növekedés várható, mely a következő szá- zad elején némileg felgyorsul, majd újra vissza—

esik. zooo-ig a férfiak esetében megközelíti a 74 évet mindhárom régióban, a nőknél viszont északon 80 és fél, nyugaton 81 és délen 80 év remélhető. 2020-ra a férfiak születéskor vár- ható atlagos élettartama már csak mintegy 2,5 évet fog emelkedni, a nőknél viszont mind- három régióban egyformán 82,2 év várható, vagyis a nők élettartam—többletében további növekedés már feltehetően nem lesz.

Hosszú távon vannak olyan feltételezések, miszerint a következő században bizonyos bio—

lógiai változások következtében megnő az em- beri élet hossza oly mértékben, hogy az a XXI. század derekán akár 100 év is lehet.

A várható átlagos élettartam növekedésének mértéke attól függ, hogyan lehet javítani az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, a gyógyítás hatékonyságát, valamint a betegségek megelőzése érdekében milyen ütemben válik népszerűvé az egészséges táplálkozás és élet- mód, s nem utolsó sorban milyen mértékben javulnak a környezeti tényezők. A betegségek megelőzése sokkal hatékonyabb, mint a gyó—

gyíthatatlan krónikus betegségek lényegesen költségesebb orvosi kezelése.

(Ism. : Gárdos Éva)

WINGEN, M.:

AZ EGYSÉGES EURÓPAI BELsóprAp TÁRSADALOMSTATISZ'I'IKAI SZÚKSEGLETEI

(Europáische Statistik im Binnenmarkt. Instrumente und neuer Informationsbedarf im Sozialbereich.) -— Allgemeines Statlstísches Archiv. 1989. 4. sz. 388—413. p.

Az Európai Közösségek Statisztikai Hiva—

tala (EUROSTAT) 1989 áprilisában, Brüsszel- ben tartott szemináriumán az 1992 után kiala- kuló egységes európai belsőpiac és a statisz—

tikai információs—rendszer kapcsolatait vizs- gálták, amelyen a szerző a társadalomstatisz- tikai szükségleteket elemezte. A tanulmány rá- világít a gazdaság— és szociálpolitikák informá—

ció-hátterének szerkezetére és a hivatalos sta- tisztikai közlések összefüggéseire. Attekinti az emberek életkörülményeit jellemző statisztikai adatok körét, tartalmát, olyan összetevőket, mint

— a munkavégzés, ezen belül a kereső foglalkozásokban, valamint a családon belül (díjazás nélkül);

-— a jövedelmek és a vagyonok;

-— a lakások és ezek környezete;

—- az egészségügyi ellátás;

— a képzési lehetőségek;

—— a szabadidő.

Konkrét információigénnyel jellemzi a szerző az Európai Közösségek munkaszervezeteinek

programjait. így az illetékes szociális bizott-

ságnak szüksége van a tartós munkanélküliség- ről, a fiatalok munkavállalásáról (elhelyezkedé- si lehetőségeiről és ennek az Európai Szociális Alapból való támogatásáról), a munkahelyek egészségre gyakorolt hatásairól, a munkafel—

tételekről stb. szóló adatokra.

A szerző kifejti a nagy társadalmi összefüg- gések statisztikai megfigyelésének fejlesztési céljait, a következő fontos feltételekre utalva.

— Folyamatosan meg kell figyelni a társadalmi valóság tényeit, jelenségeit, így alkotva képet a kialakult szerkezeti jellemzőkről és változásaikról.

- Igazodni kell az egységes európai belsőpiacon (az új feltételek között) összehangolandó szociálpolitikai akciók- hoz, megteremtve ezek információbázisát.

— Lehetőséget kell teremteni a politikai intézkedések szociális helyzetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, ezen belül például a munkahelyteremtést, a munkanélküliség alakulását stb. illetően.

—— Kellő tagolásban megfigyelhetőve' kell tenni (regioná- lis, illetve rétegvizsgálatokra alapozva) azokat a szociális, foglalkoztatási hatásokat, amelyek összefüggnek az egysé- ges európai belsőpiac kialakulásával.

— Statisztikai módszerekkel áttekinthetővé kell tenni az átmenet folyamatát, ezen belül lényeges például a munka—

nélküliség alakulása szakterületek, régiók szerint.

—— Az Európai Közösség irányelveit megalapozó infor- mációs háttérre van szükség, ezen belül olyan területeken, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás, a szülők (apa vagy anya) többletszabadsága, kereseti és családon belüli eltérések mérséklése (kiegyenlítése) a férfiak és a nők kö- zött, a gyermekintézmények hálózata, a családsegítő szol- gáltatások (akár közös pénzekből, akár vállalkozásként);

mindezekkel hozzá kell járulni az Európai Közösség szo- ciális és családpolitikájának fejlesztéséhez.

Az alapfeladatokhoz igazodva a tanulmány áttekinti a jelenleg is rendelkezésre álló elsőd- leges, valamint másodlagos adatforrásokat nemzeti és nemzetközi keretekben. Rávilágí—

az egyes országokban érvényesített szigorú adat védelmi előírások hatására és összehasonlítja az elérhető adatkört az 1989 és 1992 közötti időszakra jóváhagyott statisztikai pregram szerint az Európai Közösség tagországaiban megvalósítandó fejlesztésekkel. Olyan össze- hangolt felméréseket említ és vizsgál, mint pél- dául a jövedelemeloszlás (ezen belül a szegény—

ség, a megélhetési gondokkal küzdő népesség) alakulása, az országok munkaerőmérlegének jellemzői, s ezzel összefüggésben a mikrocen-

zusok alapkérdései, eljárásai.

Külön kiemeli a statisztikai program felada- tai közül az oktatási helyzettel, az árakkal, a bérekkel stb. kapcsolatos rendszeres nemzet- közi statisztikai megfigyelés terveit, az adatok összehasonlíthatóvá tételének feladatait. Ösz- szehasonlíthatóvá kívánják tenni a háztartás- statisztikai adatokat is, ezzel összefüggésben kifejti a szerző a német és a brit megfigyelések jellemzőit (Einkommen und Verbrauchsstich-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

probe —— EVS), illetve Family Expenditure Survey —- FES).

Felhívja a figyelmet a társadalombiztosítási adatok nemzetközi összehasonlithatóságának fontosságára, ezen belül olyan tényezőkre utal, mint például az ellátások jogcímei és mértéke, az orSzágok egészségügyi helyzete stb.

Nagy ügyelmet fordít a statisztikai fejlesztési program a népszámlálásokból nyerhető alap—

információkra, azok többcélú (és nemzetközi—

leg is szervezett) hasznosítására. A következő (például a 2000. évben megvalósítandó) euró- pai népszámlálást célszerű összehangolt kérdés—

csoportokra építeni. Nagy jelentősége van a nemzetközi, valamint az országos, a tartomá- nyi, ezen belül regionális, városi, települési, ön- kormányzati stb. statisztikai adatgyűjtési szin- tek közötti információforgalom szervezésének, az ,,előírt", valamint az ,,autonóm" felmérések helyes arányának. A szerző utal a nem hiva- talos ínformációgyűjtések hasznosításának szükségességére.

A tanulmány -— az előbbi célok és feltételek alapján — az EUROSTAT tervezett funkcióit mutatja be a kiépülő egységes európai belső- piaccal összefüggésben, felsorolva a társada- lomstatisztikát érintő követelményeket.

a) A statisztikai szolgálat gondoskodjék va- lamennyi tagországra közös, egymással össze- hasonlítható, egyaránt érvényes statisztikai in—

formációról ; ennek eszközei sokfélék: az Euró—

pai Közösségre kiterjedő mikrocenzus, munka- ügyi és egyéb megfigyelés, valamint az össze- hangolt nemzeti statisztikák.

b ) A korábbinál kiterjedtebb társadalomsta- tisztikai információkat kell szolgáltatni az Európai Közösség politikájához (ezt részletezi az említett statisztikai program az 1989 és

1992 közötti időszakra).

949

c ) Váljanak rendszerezettebbeké a statiszti—

kai információk, ami azt is jelenti, hogy vala- mennyi érdekelt számára azonos módszerrel, megfelelően egyeztetve, ellenőrizhetően kell az adatokat gyűjteni az egyes szakstatisztikák ösz- szehangolt rendszerén belül. Az viszont nem követelmény, hogy az érintett összes tagország- ban, minden tekintetben harmonizálják a fel- mérési jellemzők meghatározását, tagolását.

Kellő teret kell engedni a nemzeti sajátossá- goknak, az eltérő társadalmi, kulturális adott—

ságoknak és szabályoknak.

d) A nemzetközi hivatalos statisztikai köz- léseket (amelyek szerepe változatlanul az alap—

információk közreadása) célszerű kiegészíteni a ,,nem hivatalos" minősítésű, átfogó statisz—

tikai források adataival, amint ezt az egyes országok gyakorlatában sikeresen alkalmazzák.

e ) Az egységes Európa — a belsőpiaccal ösz- szefüggésben — egységes statisztikai rendszert is szükségessé tesz, többek között a társa- dalomstatisztikai kérdésekben is. Ez feltételezi egy önálló európai statisztikai intézmény fenn—

tartását, amely viszonylag függetlenül működ—

hetne az Európai Közösség általános igazgatási intézményeitől. Ez az intézmény (az EUROS- TAT) a szükséges információkat részben köz- pontosítottan gyűjti, részben decentralizáltan állítják elő a tagországok az összesítendő euró—

pai statisztika alapinformációit. A statisztika fontos felhasználója —— a döntéshozók mellett — a kutatás is, ezért kellő tudományos háttérre támaszkodva a statisztikai adatokat át kell ala- kítani jól értelmezhető információkká. Az EUROSTAT a programjába felvett átfogó elemzéseket is készít az Európai Közösség tár- sadalomstatisztikai adataira építve.

(Ism.: Nádudvari Zoltán

BIBLIOGR ÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATI SZTIKAI ÉVKÖNYVEK

ITALIAN statistical abstraets, 1991. Central Statistical Institute of Italy. Rome. ISTAT. 1991. 213 1).

Olaszország statisztikai zsebkönyve, 1991.

I—032—D—0005/ 1991 SSSR v cifrakh v 1989 godu. Kratkiii statistichmkiij sbornik. Oentral'noe statistícheskoe upravlenie SSSR.

Moskva. Finansy i stat. 1990. 319 p.

A Szovjetunió számokban, 1989.

I—042—D-0020/I989 STATISTICAL yearbook: Thailand, 1990. National Statistical Office Bangkok. NSO. 1990. XVII, 453 p.

Thaiföld statisztikai zsebkönyve, 1990.

I—058—B—0001 / 1990 WIRTSCHAFTS- und sozialstatistisehes Taschenbuch, 1991. Österreichischer Arbeiterkammertag. Wien. AK.

1991. 577 p.

Ausztria gazdaság— és társadalomstatisztikai zsebkönyve.

I—OOZ—D—OOI 1/1991

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

1990 Annual research conference. March 18—21, 1990.

Proceedings. U.S. Department of Commerce, Bureau of the Census. Washington. U.S. Dept. of Comm. 1990.

IX, 893 p.

Az USA Népszámlálási Hivatala 1990. évi kutatási kon-

ferenciájának anyaga. 11515

8 ISTRUZIONI per la rilevazione statistica degli ineidenti stradali. Roma. ISTAT. 1990. 36. p.

Az utcai balesetek statisztikai felvételével kapcsolatos út—

mutatása/c.

811471 MAGNUSSEN, K.-A.: Ettemporselen etter varige kon- sumgoder. Oslo [etc.] Stat. Sentralbyrá. 1990. 78 p.

A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet.

811492