A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2011. április 15., péntek
Tar ta lom jegy zék
2011. évi XXXVIII. törvény A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról 10384 65/2011. (IV. 15.) Korm.
rendelet
Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és
megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl 10385 66/2011. (IV. 15.) Korm.
rendelet
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról
szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 10391 16/2011. (IV. 15.) NGM
rendelet
A megyei munkaügyi központok illetékességérõl, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról
szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról 10399 14/2011. (IV. 15.) NFM
rendelet
A földgáz biztonsági készlet mértékérõl, értékesítésérõl és visszapótlásáról
szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet módosításáról 10467 1095/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai
erõforrásokhoz való hozzáférésrõl, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagoya Jegyzõkönyv
szövegének végleges megállapításáról 10468
1096/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
Az egyes termékekre vonatkozó részletes ökotervezési követelményeket meghatározó végrehajtási rendeletek alkalmazásának ellenõrzéséhez
szükséges források biztosításáról 10468
1097/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
Az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és a Távoktatásért
megszüntetésérõl 10469
1098/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Magyar Filmtörténeti Fotógyûjtemény Alapítvány megszüntetésérõl 10470
1099/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Budapesti Német Iskola Alapítvány Alapító Okiratának módosításáról 10471
1100/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért
Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról 10471 1101/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Puskás Tivadar Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról 10472
1102/2011. (IV. 15.) Korm.
határozat
A Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról 10473
34/2011. (IV. 15.) ME határozat
Az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt megvalósításához kapcsolódó kormányzati feladatok végrehajtásában közremûködõ miniszterelnöki megbízott kinevezésérõl szóló 19/2010. (III. 5.) ME határozat hatályon kívül
helyezésérõl 10474
MAGYAR KÖZLÖNY 40. szám
II. Tör vé nyek
2011. évi XXXVIII. törvény
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról*
1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 27. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Országgyûlés által a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja alapján elfogadott alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történõ megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában.”
2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. április 11-i ülésnapján fogadta el.
III. Kor mány ren de le tek
A Kormány 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelete
az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) A rendelet hatálya azon energiával kapcsolatos termékekre terjed ki, amelyekre harmonizációs szabályozás az ökotervezésre és a környezetvédelmi jellemzõkre vonatkozó követelményeket állapít meg.
(2) A rendeletben foglaltak nem érintik
a) az energiával kapcsolatos egyes termékre vonatkozó külön jogszabályok szerinti elõírások, és
b) a hulladékgazdálkodásra, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó európai uniós jogi aktusok – beleértve a fluorozott, üvegházhatású gázokra vonatkozó európai uniós jogi aktusokat –, valamint az ezekkel összefüggõ külön jogszabályok rendelkezéseinek
alkalmazását.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a személyszállító és árufuvarozási eszközökre.
2. Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alkatrészek és részegységek: azok az energiával kapcsolatos termékekbe beépítendõ részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni;
2. anyagok: minden olyan anyag, amelyet az energiával kapcsolatos termék életciklusa alatt felhasználnak;
3. CE-jelölés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott jelölés;
4. energiával kapcsolatos termék: az a forgalomba hozatalra szánt, illetve használatba vett termék, amely rendeltetése szerinti használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, továbbá azon energiával kapcsolatos termékekbe beépítendõ alkatrész vagy részegység, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelynek környezetre gyakorolt hatását önállóan lehet értékelni;
5. életciklus: az energiával kapcsolatos termék létezésének egymás után következõ és egymással kapcsolatban levõ szakaszai a nyersanyag felhasználásától a végsõ ártalmatlanításig;
6. forgalomba hozatal: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;
7. gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó termékeket gyárt, és felelõs azért, hogy az energiával kapcsolatos termék – saját neve vagy védjegye alatt, vagy a gyártó saját használatára történõ – forgalomba hozatalára vagy használatbavételére tekintettel megfeleljen ennek a rendeletnek, továbbá a gyártó vagy a 12. pontban meghatározott importõr hiányában bármely természetes vagy jogi személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hoz, illetve használatba vesz;
8. harmonizációs szabályozás: az Európai Unió energiával kapcsolatos termékek forgalmazásának feltételeit és az ehhez kapcsolódó piacfelügyeletet harmonizáló, általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, valamint az Európai Unió energiával kapcsolatos termékek forgalmazásának feltételeit és az ehhez kapcsolódó piacfelügyeletet harmonizáló kötelezõ jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezés;
9. használatbavétel: az energiával kapcsolatos termék elsõ, európai uniós végfelhasználó részérõl történõ rendeltetésszerû használatbavétele;
10. harmonizált szabvány: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott szabvány, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik;
11. honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány;
12. importõr: az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezõ bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó terméket az európai uniós piacon forgalomba hoz;
13. környezeti hatás: a környezet bármilyen változása, amely részben vagy egészben az energiával kapcsolatos termék miatt, annak életciklusa alatt következik be vagy következett be;
14. környezetvédelmi jellemzõ: az energiával kapcsolatos termék eleme vagy funkciója, amely az energiával kapcsolatos termékek életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet;
15. környezetvédelmi teljesítmény: a gyártónak az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi jellemzõinek javítása terén elért eredményei, amelyeket a mûszaki dokumentáció foglal össze;
16. környezetvédelmi teljesítmény növelése: az energiával kapcsolatos termék környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentõ eljárás, amely nem terjed ki szükségszerûen egyszerre az energiával kapcsolatos termék valamennyi környezetvédelmi jellemzõjére;
17. meghatalmazott képviselõ: bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget és alaki követelményt, vagy azok egy részét;
18. ökocímke: az uniós ökocímkérõl szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján adott jelölés;
19. ökoprofil: az energiával kapcsolatos termékre vonatkozó harmonizációs szabályozással összhangban álló leírás, amely az energiával kapcsolatos egyes termékekhez a teljes életciklusuk során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentõs és mérhetõ, fizikai mennyiségekkel kifejezett anyagráfordításokat és kibocsátásokat (anyagokat, emissziót és hulladékot) tartalmazza;
20. ökotervezés: a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy az energiával kapcsolatos termék egész életciklusát figyelembe véve növeljék annak környezetvédelmi teljesítményét;
21. ökotervezési követelmény: az energiával kapcsolatos termékre vagy a termék tervezésére vonatkozó minden olyan követelmény, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, valamint bármely, az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi jellemzõire vonatkozó információszolgáltatási követelmény;
22. terméktervezés: azon eljárások sorozata, amelyekkel az energiával kapcsolatos termékre vonatkozó jogi, mûszaki, biztonságossági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményt az energiával kapcsolatos termék mûszaki elõírásaivá alakítják át;
23. újrafeldolgozás: olyan termelési folyamat, amely során a hulladék anyagát az eredeti vagy más célra ismételten felhasználják, ide nem értve az energetikai hasznosítást.
3. Forgalomba hozatal és használatbavétel, az energiával kapcsolatos termékek szabad mozgása
3. § (1) Az energiával kapcsolatos terméket az egyes energiával kapcsolatos terméktípusokra vonatkozó harmonizációs szabályokban meghatározott részletes ökotervezési követelményeknek megfelelõen kell megtervezni.
(2) Energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy vehetõ használatba, ha az energiával kapcsolatos termék megfelel az adott, energiával kapcsolatos termék ökotervezésére vonatkozó részletes követelményeket meghatározó, harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek, és ezt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselõje
a) az energiával kapcsolatos terméken CE-jelölés elhelyezésével és
b) az energiával kapcsolatos termékre vonatkozó EK-megfelelõségi nyilatkozat kiállításával tanúsítja.
(3) Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és egyéb szakmai rendezvényeken ki lehet állítani olyan energiával kapcsolatos terméket is, amely nem felel meg e rendelet és az alkalmazandó harmonizációs szabályozás rendelkezéseinek, ha a kiállító jól látható jelöléssel feltünteti, hogy az energiával kapcsolatos termék nem forgalmazható és nem vehetõ használatba, amíg nem felel meg a harmonizációs szabályozás rendelkezéseinek.
(4) Energiával kapcsolatos termék forgalomba hozatala, használatbavétele elõtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselõje köteles gondoskodni arról, hogy az energiával kapcsolatos termék megfelelõségértékelését a harmonizációs szabályozás valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék.
(5) A CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos termék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható a harmonizációs szabályozásban meghatározott ökotervezési követelményekre történõ hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel a harmonizációs szabályozás vonatkozó rendelkezéseinek, vagy ha a harmonizációs szabályozás az adott energiával kapcsolatos termék tekintetében nem ír elõ ökotervezési követelményt.
4. Megfelelõségértékelési eljárás
4. § (1) A gyártó választhat az 1. mellékletben megjelölt belsõ tervezés-ellenõrzés vagy a 2. melléklet szerinti megfelelõségértékelési irányítási rendszer (a továbbiakban: irányítási rendszer) között. A megfelelõségértékelési eljárást harmonizációs szabályozás határozza meg.
(2) Amennyiben a harmonizációs szabályozás belsõ tervezés-ellenõrzést ír elõ, a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje az ökotervezési követelményeknek való megfelelés igazolása céljából, az 1. melléklettel összhangban, megfelelõségértékelést lehetõvé tevõ mûszaki dokumentációt készít.
(3) Az egyes energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó irányítási rendszer felhasználható az energiával kapcsolatos termékek megfelelõségének tanúsítására, feltéve, hogy a gyártó alkalmazza a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott irányítási rendszerre vonatkozó dokumentációs elemeket, amelyekkel a gyártó igazolhatja, hogy az energiával kapcsolatos termék megfelel a harmonizációs szabályozás rá vonatkozó követelményeinek.
(4) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során igazolja a harmonizációs szabályozás követelményeinek való megfelelést. A gyártó ezen felül az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében a célok és mutatószámok meghatározására és vizsgálatára vonatkozó keretkoncepciót készít.
(5) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott tartalommal összhangban minden, az energiával kapcsolatos termék általános környezetvédelmi teljesítményének növelését, ökoprofilja elkészítését célzó intézkedését rajzzal és mintadarabbal, rendszeres és elõírt módon, írásbeli eljárások és munkautasítások formájában dokumentálja.
(6) Amennyiben a harmonizációs szabályozás elõírja, a gyártónak az irányítási rendszer lényeges környezetvédelmi elemeirõl, továbbá a szükséges dokumentáció ellenõrzési eljárásairól leírást kell készíteni és az információt naprakészen kell tartani.
5. § (1) A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az energiával kapcsolatos terméket a tervezési termékleírásoknak megfelelõen gyártsák, és betartsák az energiával kapcsolatos termékre vonatkozó harmonizációs szabályozás követelményeit.
(2) A gyártó eljárást dolgoz ki az irányítási rendszer felülvizsgálatára és a felülvizsgálat során észlelt hibák orvoslására.
(3) A gyártó legalább háromévente elvégzi az irányítási rendszer teljes belsõ, környezetvédelmi szempontú ellenõrzését.
6. § (1) Ha az energiával kapcsolatos terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételérõl és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban olyan, nyilvántartásba vett szervezet tervezi, amelynek tevékenységi köre kiterjed az adott tervezési feladatra, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel a 2. mellékletben foglaltaknak.
(2) Ha az energiával kapcsolatos terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza az energiával kapcsolatos terméktervezési feladatot, és amelyet a közzétett honosított harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel a 2. mellékletben foglalt követelményeknek.
(3) Az energiával kapcsolatos termék forgalomba hozatalát, használatbavételét követõen a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje a megfelelõségértékelésre vonatkozó valamennyi dokumentumot és a kiadott EK-megfelelõségi nyilatkozatokat az energiával kapcsolatos termék gyártását követõ tíz évig megõrzi, és a piacfelügyeleti hatóság megkeresésének kézhezvételétõl számított tíz napon belül a piacfelügyeleti hatóság részére kiadja.
(4) Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGT-megállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselõje, az importõr
a) biztosítja, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett, energiával kapcsolatos termék megfeleljen a termék forgalmazásával összefüggõ, harmonizációs szabályozásban elõírt követelményeknek, valamint
b) az EK-megfelelõségi nyilatkozatot és a mûszaki dokumentációt a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen megõrzi.
(5) A megfelelõségértékelésre vonatkozó dokumentumokat és a 7. § szerinti EK-megfelelõségi nyilatkozatot a gyártó, meghatalmazott képviselõje vagy – amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGT-megállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselõje – az importõr valamely EGT-állam hivatalos nyelvén kiállíthatja.
5. CE-jelölés és az EK-megfelelõségi nyilatkozat
7. § (1) A CE-jelölés a „CE” kezdõbetûkbõl áll, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplõ mintának megfelelõen.
(2) A CE-jelölést az energiával kapcsolatos terméken maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a terméken nem lehetséges, a CE-jelölést maradandóan a csomagoláson vagy a használati és kezelési útmutatón kell elhelyezni.
(3) Tilos a terméken olyan jelzések feltüntetése, amelyek félrevezethetik a felhasználókat a CE-jelölés jelentését és formáját illetõen.
(4) A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje EK-megfelelõségi nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy az energiával kapcsolatos termék megfelel a harmonizációs szabályozásban meghatározott rá vonatkozó követelményeknek.
(5) Az EK-megfelelõségi nyilatkozat a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
6. A megfelelõség vélelme
8. § (1) A 7. § szerinti CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek.
(2) Azt az energiával kapcsolatos terméket, amelyre honosított harmonizált szabványt alkalmaztak, úgy kell tekinteni, hogy az megfelel azon harmonizációs szabályozásban elõírt követelményeknek, amelyekre a szabványok vonatkoznak.
(3) Az európai uniós ökocímkével ellátott energiával kapcsolatos terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az alkalmazandó harmonizációs szabályozásban meghatározott ökotervezési követelményeknek. Az ökocímkével ellátott termék esetében akkor vélelmezhetõ a harmonizációs szabályozásban foglalt követelményeknek való megfelelés, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek.
7. Piacfelügyelet
9. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a 7. § szerint CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos termék rendeltetésszerû használat mellett nem felel meg a harmonizációs szabályozás valamennyi rendelkezésének, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felhívás határidejének eredménytelen elteltét követõen a gyártót, meghatalmazott képviselõjét vagy – amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGT-megállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselõje – az importõrt kötelezi a termék forgalomból történõ kivonására, a piacról vagy a felhasználóktól történõ visszahívására.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a harmonizációs szabályozásban foglaltak teljesüléséig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani.
(3) A piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedésérõl értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban:
Bizottság), valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka
a) az adott energiával kapcsolatos termékre vonatkozó harmonizációs szabályozás rendelkezéseinek be nem tartása,
b) a honosított harmonizált szabvány nem megfelelõ alkalmazása, vagy c) a honosított harmonizált szabvány hiányossága.
(4) Az iparügyekért felelõs miniszter a piacfelügyeleti hatóságokról tájékoztatja a Bizottságot.
(5) Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján az iparügyekért felelõs miniszter úgy értékeli, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó harmonizációs szabályozás meghatározott rendelkezéseinek, ezt indokolással ellátva a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti.
(6) Az (1) bekezdés alapján hozott jogerõs és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság a honlapján nyilvánosságra hozza.
8. A felhasználók tájékoztatása
10. § (1) A gyártó köteles biztosítani, hogy az energiával kapcsolatos terméket felhasználók a harmonizációs szabályozásokkal összhangban
a) megkapják az energiával kapcsolatos termék rendeltetésszerû használatához szükséges információkat, amelyeknek megadását a harmonizációs szabályozás elõírja,
b) tájékoztatást kapjanak a termék tartós felhasználhatóságában a fogyasztók által esetlegesen betöltött szereprõl, c) tájékoztatást kapjanak a harmonizációs szabályozás erre vonatkozó rendelkezése esetén az energiával
kapcsolatos termék ökológiai jellemzõirõl és az ökotervezés elõnyeirõl.
(2) A felhasználók tájékoztatására vonatkozóan az (1) bekezdésben elõírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
9. Záró rendelkezések
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
12. § Ez a rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
13. § Hatályát veszti az energiafelhasználó termékek ökotervezési kötelezettségének elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl szóló 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelethez
Az energiával kapcsolatos termékek belsõ tervezés-ellenõrzését lehetõvé tevõ mûszaki dokumentáció Az energiával kapcsolatos termékek belsõ tervezés-ellenõrzéséhez szükséges mûszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) az energiával kapcsolatos termékek és azok rendeltetési céljának általános leírását;
b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiával kapcsolatos termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel;
c) az energiával kapcsolatos terméktervezésnek a környezetvédelmi tervezési jellemzõkre vonatkozó elemeit;
d) a 2. § 11. pontjának megfelelõ szabványok listáját, amelyeket részben vagy egészben felhasználtak, továbbá egy leírást arról a megoldásról, amely megfelel a hatályos környezetvédelmi intézkedés követelményeinek, amennyiben a 2. § 11. pontja szerinti szabványok nem kerültek alkalmazásra, vagy amennyiben ezek a szabványok nem teljesen felelnek meg a harmonizációs szabályozás követelményeinek;
e) az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben harmonizációs szabályozás megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiával kapcsolatos termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják;
f) az ökotervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések egyezõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a harmonizációs szabályozás ökotervezési követelményeivel.
2. melléklet a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelethez
Megfelelõségértékelési irányítási rendszer
1. A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljárások és utasítások legalább az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmaznak:
a) az energiával kapcsolatos termékek megfelelõségének kimutatására készített dokumentáció listáját;
b) az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi teljesítményének célkitûzéseit és mutatószámait, a szervezeti felépítést, a felelõsségeket, a vezetõi jogköröket, a források csoportosítását, tekintettel a bevezetésükre és karbantartásukra;
c) a gyártás utáni próbákat és ellenõrzéseket, amelyekkel ellenõrzik az energiával kapcsolatos termék teljesítményét a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámai tekintetében;
d) a szükséges dokumentáció ellenõrzésének eljárási és naprakészen-tartási utasításait;
e) a megfelelõségértékelési irányítási rendszer környezetvédelmi elemei bevezetésének és hatékonyságának ellenõrzését szolgáló módszert.
2. A megfelelõségértékelési irányítási rendszer dokumentációjának az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a felelõsségek és hatáskörök meghatározását és dokumentálását az öko-termékpolitika hatékony végrehajtása, valamint az ellenõrzési és fejlesztési intézkedésekrõl szóló jelentés érdekében;
b) a bevezetett tervezési-ellenõrzési és megerõsítési technikákat, az energiával kapcsolatos termék tervezése közben végzett eljárásokat és rendszeres méréseket.
3. Az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó dokumentáció az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmazza:
a) az energiával kapcsolatos termék és rendeltetésszerû használatának általános leírását;
b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiával kapcsolatos termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel;
c) az ökotervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések megfelelõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a harmonizációs szabályozás ökotervezési követelményeivel;
d) a gyártó által készített termékleírásokat, különösen az általa alkalmazott harmonizált szabványokat; amennyiben harmonizált szabványokat nem alkalmazott, vagy azok nem fedik le teljes mértékben a vonatkozó harmonizációs szabályozás követelményeit, úgy az azzal egyenértékû, a megfelelõség biztosítására alkalmazott módok bemutatását;
e) az energiával kapcsolatos termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben harmonizációs szabályozás megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiával kapcsolatos termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják.
3. melléklet a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelethez EK-megfelelõségi nyilatkozat
Az EK-megfelelõségi nyilatkozat a következõket tartalmazza:
1. a gyártó vagy meghatalmazott képviselõjének nevét és címét;
2. az energiával kapcsolatos termék egyértelmû azonosításához szükséges részletes leírást;
3. ahol szükséges, az alkalmazott honosított harmonizált szabványokra történõ hivatkozásokat;
4. ahol szükséges, az alkalmazott egyéb mûszaki szabványokra és termékleírásokra történõ hivatkozásokat;
5. ahol szükséges, a feltüntetett CE-jelölés alkalmazását elõíró külön jogszabályokra és európai uniós jogi aktusokra történõ hivatkozásokat;
6. a nyilatkozattétel dátumát;
7. a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje kötelezettségvállalási joggal felruházott tisztviselõjének azonosító adatait és aláírását.
A Kormány 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelete
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában, az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 185. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja:
1. § A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A (3) bekezdés szerinti kompenzációra a házas- vagy élettársak kizárólag egyike jogosult, a 7. § szerinti nyilatkozatuk alapján.”
2. § Az R. 2. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya a 2011. évben keletkezett és azt közvetlenül megelõzõen is az 1. § szerinti jogviszonnyal rendelkezett, a (2)–(9) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra.”
3. § Az R. 7. § (4) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2011. január 15-ig – a külföldi szolgálatot teljesítõk esetében 2011. március 31-ig –, a 2. § (10) bekezdés szerinti esetben a jogviszony keletkezésével egyidejûleg nyújtja be a munkáltatónak két példányban. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtõ helynek.”
4. § Az R. 7. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a Nyilatkozó változás bejelentõ nyilatkozatát tárgyhó 15-ig nyújtja be, kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és az a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejûleg kerül kifizetésre.”
5. § Az R. 7. § a következõ új (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben a Nyilatkozó változást bejelentõ nyilatkozatát tárgyhó 15-e után nyújtja be, kompenzációra csak a leadást követõ hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követõ hónapra esedékes illetménye számfejtésével egyidejûleg kerül kifizetésre.
(8) Amennyiben a Nyilatkozó olyan változást jelent be tárgyhó 15-e után, amely alapján nem jogosult vagy csökkentett összegû kompenzációra jogosult, a kompenzációra vonatkozó jogosultsága tárgyhót követõ hónapra vonatkozóan szûnik meg vagy csökken.”
6. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi 8. és 9. § számozása 9. és 10. §-ra módosul:
„8. § (1) Az a foglalkoztatott, aki 2011. január 1-jén jogosult volt kompenzációra, azonban a 7. § (4) bekezdésében meghatározott határidõig nyilatkozatát nem adta le munkáltatójának, 2011. május 15-ig pótlólag leadhatja nyilatkozatát (pótlólagos leadás).
A Nyilatkozó a fenti határidõben leadott nyilatkozata alapján 2011. január 1-jéig visszamenõleg – a 2. §-ban foglaltak szerint – válik jogosulttá kompenzációra, azon hónap(ok)ra, amely(ek)re kompenzációban nem részesült.
(2) A pótlólagos leadás esetében a Nyilatkozó az R. 2. mellékletén túl, azzal egyidejûleg az R. 4. melléklete szerinti nyomtatványt is köteles munkáltatójának leadni.
(3) Az a Nyilatkozó, aki a 7. § (4) bekezdésében meghatározott határidõt követõen, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet hatálybalépését megelõzõen adta le nyilatkozatát, köteles 2011. május 15-ig az R.
4. mellékletét képezõ nyomtatvány kitöltésével pótlólagos szándékáról nyilatkozni.
(4) A pótlólagos nyomtatvány tartalmazza:
a) a Nyilatkozó természetes személyazonosító adatait, b) adóazonosító jelét,
c) munkáltatójának megnevezését, adószámát,
d) 2011. január és 2011. április közötti idõintervallumban a kompenzáció megállapításához szükséges adatokra vonatkozó nyilatkozatot havi bontásban,
e) arra vonatkozó kijelentést, hogy az R. 2. melléklete pótlólag kerül(t) leadásra.
(5) A Nyilatkozó a nyilatkozat késedelmes, 2011. május 15. utáni leadása miatt kiesõ hónap(ok)ra, kompenzációra visszamenõlegesen nem jogosult.”
7. § (1) Az R. jelenlegi 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a Nyilatkozó az errõl való tudomásszerzést követõen köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak.”
(2) Az R. jelenlegi 8. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelõ megállapítása és kifizetése nem a (2) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, a már kifizetett kompenzáció összege a következõ hónap(ok) kompenzációjának összegébõl levonásra kerül.”
8. § Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
9. § Az R. e rendelet 2. mellékletével egészül ki.
10. § Ez a rendelet a kihirdetést követõ napon lép hatályba és az azt követõ második napon hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelethez
„2. melléklet a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Nyilatkozat a költségvetési szervnél foglalkoztatottat megilletõ, a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció igénybevételéhez
Kérjük, a Nyilatkozat kitöltése elõtt a Kitöltési útmutatót figyelmesen olvassa el!
I. A nyilatkozatot adó magánszemély (a továbbiakban: Nyilatkozó)
neve: ...
születési dátuma: ...
adóazonosító jele: ...
munkáltatójának megnevezése: ...
munkáltatójának adószáma: ...
1. A Nyilatkozó családi kedvezmény igénybevételére jogosult: igen: nem:
2. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak száma: ...
3. A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs jelen rendelet 1. §-ában felsorolt
jogviszony(ok)ban álló, költségvetési szervnél foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. január 1-je elõtt keletkezett bármely költségvetési szervnél: igen: nem:
4. A Nyilatkozó aláírása: ...
II. KITÖLTENDÕ 1 fõ kedvezményezett eltartott esetén (I. Blokk 2. pont),
ha a közös háztartásban élõ házastárs/élettárs költségvetési szervnél foglalkoztatott (I. Blokk 3. pont IGEN válasz)
5. A Nyilatkozó e rendeletben meghatározott tárgyhó elsõ napján érvényes illetménye eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot: igen: nem:
6. A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs e rendeletben meghatározott, tárgyhó elsõ napján érvényes illetménye eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot: igen: nem:
7. Nyilatkozat a II. Blokk 5. és 6. pontjainak együttes IGEN válasza esetén:
A.) Tudomásul veszem és elfogadom, hogy amennyiben e rendeletben meghatározott, tárgyhó elsõ napján érvényes illetményem eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot, és a velem közös háztartásban élõ házastársam/élettársam tárgyhó elsõ napján érvényes illetménye szintén eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot, a kompenzáció nálam kerül érvényesítésre.
A kompenzációra a velem közös háztartásban élõ házastársam/élettársam nem jogosult.
B.) Tudomásul veszem és elfogadom, hogy amennyiben e rendeletben meghatározott tárgyhó elsõ napján érvényes illetményem eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot, és a velem közös háztartásban élõ házastársam/élettársam tárgyhó elsõ napján érvényes illetménye szintén eléri a
198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot, a kompenzáció a házastársamnál kerül érvényesítésre.
A kompenzációra én nem vagyok jogosult.
8. A Nyilatkozó aláírása: ...
9. A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs adatai (csak a 7. pont kitöltése estén kell a 9. és 10.
pontokat is kitölteni)
neve: ...
születési dátuma: ...
anyja neve: ...
munkáltatójának megnevezése: ...
munkáltatójának adószáma: ...
10. A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs aláírása:
...
III.
Alulírott kijelentem, hogy jelen nyilatkozatot a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi
kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kompenzáció igénybevételének elbírálásához adtam, az ebben található adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok bármely pontját érintõ változás esetén köteles vagyok munkáltatómnál új nyilatkozatot tenni.
A jogtalanul felvett kompenzáció összegét az általános elévülési idõn belül köteles vagyok visszafizetni.
Többes jogviszonyom esetén kijelentem, hogy csak egy munkáltatómnál adok le nyilatkozatot, az alábbiak szerint:
ha rendelkezem teljes munkaidõs jogviszonnyal, kizárólag a teljes munkaidõs jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónál, több részmunkaidõs jogviszony esetén kizárólag a velem legkorábban jogviszonyt létesítõ munkáltatómnál teszek nyilatkozatot.
A nyilatkozat téves, vagy hiányos kitöltése miatt ki nem utalt kompenzáció összegétõl elesem, azt visszamenõleg, 2011. május 15. után érvényesíteni nem áll módomban.
Kelt: ... ...
A Nyilatkozó aláírása:
...
Nyilatkozó munkáltatójának átvételt igazoló aláírása:
...
Átvétel kelte: ...
Kitöltési útmutató a 2011. évi adó- és járulékváltozások költségvetési szerveknél foglalkoztatottak körében történõ ellentételezéséhez kitöltendõ Nyilatkozathoz
A Nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a Nyilatkozatban foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt érvényesíteni, ha a kitöltött Nyilatkozatot Ön, mint a Nyilatkozó legkésõbb 2011. január 15-éig – külföldi szolgálatot teljesítõk esetében 2011.
március 31-ig – a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A tárgyhó 15-ig leadott Nyilatkozat alapján kompenzáció már a tárgyhónapban is megilleti az arra jogosultat, és annak kifizetése a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejûleg valósul meg. A tárgyhó 15-e után késedelmesen leadott Nyilatkozat alapján a kompenzáció csak a tárgyhót követõ hónaptól kezdõdõen illeti meg a jogosultat, és az csak a tárgyhónapot követõ hónapra esedékes illetmény számfejtésekor kerül kifizetésre. A kompenzáció 2011. május 15. után visszamenõlegesen, nem érvényesíthetõ. A munkáltató a másolaton igazolja az elsõ példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelõen a munkáltató vagy az illetékes illetményszámfejtõ hely megõrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell õriznie. A nyilatkozat tartalmát érintõ, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok változása esetén Nyilatkozó köteles munkáltatójánál új nyilatkozatot tenni.
Amennyiben Ön az alább felsorolt jogviszonyok közül egyidejûleg több jogviszonyban is foglalkoztatott, Ön csak a teljes munkaidõs jogviszonyában jogosult a kompenzációra, így kizárólag az Önt teljes munkaidõben foglalkoztató munkáltatója felé adhat le Nyilatkozatot. Ha Önnek nincs teljes munkaidõs jogviszonya, tehát csak részmunkaidõben foglalkoztatott, egy vagy több munkáltató által, úgy a legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció.
Ebben az esetben az Önnel legkorábban jogviszonyt létesítõ munkáltatóhoz kell benyújtania Nyilatkozatát. Fontos, hogy Ön több jogviszony esetén is csak egy munkáltatótól jogosult kompenzációra, így csak egy munkáltatóhoz adhat Nyilatkozatot.
A jogalap nélkül felvett kompenzáció összege Öntõl az általános elévülési idõn, azaz három éven belül visszakövetelhetõ.
Ön abban az esetben jogosult kompenzáció igénybevételére, ha az alábbi négy feltétel mindegyikének egyidejûleg megfelel:
1. a tárgyhó elsõ napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft,
2. költségvetési szervnél foglalkozatott olyan munkavállaló, aki közalkalmazottként, köztisztviselõként, kormánytisztviselõként, fegyveres szerv hivatalos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi alkalmazottként, közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalóként, vagy hivatásos nevelõszülõként kerül alkalmazásra,
3. jogviszonya 2011. január 1-je elõtt keletkezett bármely költségvetési szervnél, és
4.1. Ön nem jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére, vagy 4.2. Ön kizárólag az alábbi esetek valamelyike alapján jogosult a családi kedvezményre.
a) az Önnel közös háztartásban élõ házastársa/élettársa szintén megfelel az 1)–3) pontokban felsorolt feltételeknek, tehát a tárgyhó elsõ napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 forint, költségvetési szervnél foglalkoztatott, jogviszonya 2011. január 1-je elõtt keletkezett, továbbá mindkettõjük bruttó illetménye a tárgyhó elsõ napján eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot. Ebben az esetben legfeljebb egy fõ kedvezményezett eltartott esetén is jogosult Ön és az Önnel közös háztartásban élõ házastársa/élettársa közül valamelyikük a kompenzáció igénybevételére.
b) Ön egy vagy két gyermek után jogosult családi kedvezményre, és az Ön tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem éri el a 71 600 forintot,.
c) Ön három gyermek után jogosult családi kedvezményre, és az Ön tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintot,
d) Ön négy vagy több gyermek után jogosult családi kedvezményre, és az Ön tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintnak a három feletti gyermekszám és a 19 000 forint szorzatával növelt összegét.
A fenti b)–d) pontokban foglaltak fennállása esetén a kompenzációra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az Önnel közös háztartásban élõ házastársa/élettársa is költségvetési szervnél álljon jogviszonyban. A b)–d) pontokban foglalt esetekben a kompenzációra való jogosultsághoz az I. Blokk és III. Blokkok kitöltésén túl nem kell egyéb nyilatkozatot tennie.
Illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára ugyanezen törvény 70–75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,
b) a köztisztviselõk és kormánytisztviselõk esetében a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény 42. § (2) bekezdése szerinti – a 43. § (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,
c) a kormánytisztviselõk esetén – a b) pontban foglaltakon túlmenõen – a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló törvény 18. § (2) alapján megállapított illetményt,
d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képezõ illetményt,
e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjainak jogállásáról szóló törvény 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képezõ illetményt,
f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 96. § (1) bekezdése szerinti – a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,
g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló törvény 46/C., 81/C. és 90/A. §-a szerinti – a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,
h) az Munka törvénykönyve Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,
i) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelõszülõi díjat kell érteni.
A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi pótlékra jogosultnak minõsül, ha a családi pótlékot nem Ön, hanem az Önnel és a gyermekkel egy háztartásban élõ másik szülõ igényelte az azt folyósító szervtõl. (Családi pótlékra való jogosultsága ellenére családi kedvezmény érvényesítésére már nem jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékot vagyonkezelõi joggal felruházott gyámként, vagyonkezelõ eseti gondnokként a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévõ, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, vagy szociális intézmény vezetõjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja).
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult továbbá a várandós nõ és vele közös háztartásban élõ házastársa – a várandósság idõszakában (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig) –, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult
gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély azzal a kitétellel, hogy az említett jogosult és a vele közös háztartásban élõ magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minõsül jogosultnak.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult még bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély is.
A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi kedvezmény igénybevételére jogosultnak minõsül, ha a személyi jövedelemadózása során a családi kedvezményt nem Ön, hanem az Önnel közös háztartásban élõ házastársa/élettársa érvényesíti. (Pl. közös háztartásban élõ házaspár nevel a háztartásban egy fõ kedvezményre jogosult gyermeket, ebben az esetben mindketten jogosultak a családi kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családi kedvezmény érvényesítésérõl az év során vagy az adóév végén személyi jövedelemadó bevallásukban hogyan döntenek.)
A Nyilatkozat I. Blokkját Önnek kell kitöltenie. A II. Blokkot Önnek házastársával/élettársával együtt kell kitölteni, de csak abban az esetben, ha az 5. és 6. pontokra Igen választ adtak, és a 7. pontban nyilatkozatot tettek. Ebben az esetben az Ön házastársának/élettársának adatait is meg kell adnia. Amennyiben az 5. és 6. pontok valamelyikére Nem választ adott, a 7. pontban nem kell nyilatkozatot tennie, és az Ön házastársának/élettársának adatait sem kell megadnia.
A Nyilatkozat aláírások nélkül érvénytelen. Ne feledkezzen el a III. Blokkban található záradék aláírásáról!
1. ponthoz: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élõ személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.
2. ponthoz: Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság idõszakában – fogantatásának 91. napjától megszületéséig –, továbbá aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély.
FONTOS, hogy ezt a Nyilatkozatot Ön a 2011. évi adó- és járulékváltozások költségvetési szerveknél foglalkoztatottak körében történõ kompenzálásához adta.
EZ A NYILATKOZAT NEM HELYETTESÍTI A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ ADÓ-ELÕLEG NYILATKOZATOT!”
2. melléklet a 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelethez
„4. melléklet a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Bejelentés a költségvetési szervnél foglalkoztatottat megilletõ, a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció pótlólagos érvényesítésérõl
Kérjük, a nyomtatvány kitöltése elõtt a Kitöltési útmutatót figyelmesen olvassa el!
I. A bejelentést tevõ magánszemély (a továbbiakban: Nyilatkozó)
neve: ...
születési dátuma: ...
adóazonosító jele: ...
munkáltatójának megnevezése: ...
munkáltatójának adószáma: ...
Kijelentem, hogy január-április hónapokban a kompenzáció megállapításához szükséges adataim az alábbiak szerint alakultak:
hónap
családi kedvezmény igénybevételére jogosult voltam
(IGEN / NEM)
családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak
száma
hó elsõ napján érvényes illetményem és költségvetési szervnél foglalkoztatott, velem
közös háztartásban élõ házastársam/élettársam illetménye is eléri a 198.500 forintot, de nem haladja meg a 267.000 forintot *(IGEN / NEM)
a) b) c) d)
január február március április
* A d) oszlop IGEN válasza esetén:
Tudomásul veszem és elfogadom, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti kompenzáció: nálam kerül érvényesítésre, arra a velem közös háztartásban élõ házastársam/élettársam nem jogosult.
Tudomásul veszem és elfogadom, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti kompenzáció: a velem közös háztartásban élõ házastársam/élettársamnál kerül érvényesítésre, arra én nem vagyok jogosult.
A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs adatai [csak a d) oszlop IGEN válasza(i) esetén szükséges kitölteni]
neve: ...
születési dátuma: ...
anyja neve: ...
munkáltatójának megnevezése: ...
munkáltatójának adószáma: ...
A Nyilatkozóval közös háztartásban élõ házastárs/élettárs aláírása: ...
(csak a d) oszlop IGEN válasza(i) esetén szükséges aláírni)
Alulírott kijelentem, hogy jelen pótlólagos bejelentést a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kompenzáció 2011. január 1-jétõl történõ, utólagos érvényesítéséhez adtam.
Az adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: ...
A Nyilatkozó aláírása: ...
Nyilatkozó munkáltatójának átvételt igazoló aláírása: ...
Átvétel kelte: ...
Kitöltési útmutató a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak körében a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció pótlólagos érvényesítéséhez szükséges Bejelentéshez
Önnek bejelentést kell tennie a kompenzációra való visszamenõleges jogosultságáról, ha Ön a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2011. január 1-jén is jogosult lett volna a kompenzációra, de az annak igénybe vételére szolgáló Nyilatkozatot (a továbbiakban:
Nyilatkozat) 2011. január 15-éig – külszolgálat esetén 2011. március 31-éig – nem adta le.
Bejelentést kell tenni abban az esetben is, ha Ön a kompenzációra 2011. január 1-jét követõen, az év elsõ négy hónapjának valamelyikében vált jogosulttá.
A Bejelentést két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a bejelentésben foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt visszamenõlegesen érvényesíteni, ha azt Ön, mint a Nyilatkozó legkésõbb 2011. május 15-éig a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A munkáltató a másolaton igazolja az elsõ példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelõen a munkáltató vagy az illetékes illetményszámfejtõ hely megõrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell õriznie.
Amennyiben Ön a bejelentést 2011. május 15-ig nem adja át munkáltatójának, Ön a kompenzációra való visszamenõleges jogosultságát elveszti.
Amennyiben Ön a Nyilatkozatát 2011. január 15-e után – külszolgálat esetén 2011. március 31-e után –, de még a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módosító Rendelet) hatálybalépését (2011.
április 16-a) megelõzõen már leadta, Önnek a Nyilatkozatot nem kell ismételten kitöltenie és benyújtania. A késedelmes beadás következtében elmaradt kompenzáció visszamenõleges érvényesítéséhez azonban a fenti, pótlólagos bejelentést feltétlenül meg kell tennie 2011. május 15-éig a munkáltatója felé.
Amennyiben Ön a Nyilatkozatot a Módosító Rendelet hatálybalépését követõen adja le, úgy a leadással egyidejûleg a bejelentést is meg kell tennie a kompenzáció visszamenõleges érvényesítéséhez, ha Ön arra már 2011. január 1-jét követõen, az év elsõ négy hónapjának valamelyikében jogosult lett volna.
Amennyiben Önnek 2011. év során keletkezik jogviszonya költségvetési szervnél úgy, hogy azt közvetlenül megelõzõen is költségvetési szervnél volt foglalkozatott legalább 2010. december 31-e óta, úgy Önnek a Nyilatkozat benyújtásakor nem kell a fenti pótlólagos bejelentést megtennie.
A Nyilatkozat aláírás nélkül érvénytelen. Ne feledkezzen el az aláírásáról!”
V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
A nemzetgazdasági miniszter 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelete
a megyei munkaügyi központok illetékességérõl, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló
34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,
a 4. § és az 5. § (1) bekezdése tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm.
rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nfszr.) 1. mellékletében meghatározott kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ megyei (fõvárosi) munkaügyi központok, valamint kirendeltségek illetékességi területét, az Nfszr. 8. § (1) bekezdésében meghatározott kirendeltség és szolgáltató központok mûködési területét az 1. melléklet, továbbá az Nfszr. 5. § (2) bekezdése alapján kizárólag megyei szervezetbõl álló munkaügyi központok illetékességi területét a 2. melléklet – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – tartalmazza.
(2) A felsõfokú (alapfokozat, mesterfokozat, fõiskolai szintû végzettség, egyetemi szintû végzettség) végzettséggel rendelkezõ, pályakezdõ álláskeresõk ügyeiben a fõváros egészére kiterjedõen a Budapest Fõváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának a mellékletben meghatározott kirendeltsége rendelkezik általános illetékességgel.
A hajléktalan álláskeresõk ügyeiben – az ügyfél nyilatkozata alapján – a fõváros egészére kiterjedõen a Fõvárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központjának a mellékletben meghatározott kirendeltsége eljárhat.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
3. § Az 1. §-t, valamint az 1–2. mellékletet a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
4. § Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap kitöltése során a munkaviszony megszûnésének idõpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
5. § (1) Az R. melléklete „Kitöltési útmutató az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz” címû részének a „Bevezetés” címû szerkezeti egysége hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti a regionális munkaügyi központok illetékességérõl szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet.
(3) A 4. §, valamint e § (1)–(2) bekezdése a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti.
Dr. Matolcsy György s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet a 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelethez
1. Budapest Fõváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja 1.1. Székhelye: 1082 Budapest, VIII. kerület, Kisfaludy u. 11.
1.2. Illetékességi területe: Fõváros és Pest megye 1.3. Kirendeltségei:
1.3.1. Heltai Jenõ téri Kirendeltség (I., II., III.) 1.3.2. Kassai utcai Kirendeltség (IV., XIV., XV.) 1.3.3. Katona József utcai Kirendeltség (V., VI., XIII.) 1.3.4. Baross utcai Kirendeltség (VII., VIII., IX.) 1.3.5. Vívó utcai Kirendeltség (X., XVI., XVII.)
1.3.6. Bartók Béla úti Kirendeltség 132. (XI., XII., XXII.) 1.3.7. Darus utcai Kirendeltség (XVIII., XIX.)
1.3.8. János utcai Kirendeltség (XX., XXIII.) 1.3.9. Bajáki Ferenc utcai Kirendeltség (XXI.)
1.3.10. Haller utcai Kirendeltség (Fõváros területén élõ hajléktalan álláskeresõk ügyeinek intézése) 1.3.11. Pályakezdõ és Diplomás Álláskeresõk Kirendeltsége (Ráday utcai Kirendeltség)
1.3.12. Budaörsi Kirendeltség Biatorbágy
Budakeszi Budaörs Herceghalom Nagykovácsi Páty
Pilisborosjenõ Pilisszentiván Pilisvörösvár Remeteszõlõs Solymár Törökbálint Üröm
1.3.13. Érdi Kirendeltség Diósd
Érd
Pusztazámor Sóskút
Százhalombatta Tárnok
1.3.14. Ráckevei Kirendeltség Apaj
Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse
Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
1.3.15. Szentendrei Kirendeltség Budakalász
Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszántó Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád 1.3.16. Váci Kirendeltség
Acsa
Bernecebaráti Csomád Csörög Csõvár Dunakeszi Fót Galgagyörk Göd Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kismaros Kisnémedi Kosd Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Nagymaros Õrbottyán Penc Perõcsény Püspökhatvan Püspökszilágy Rád
Szob Szokolya Szõd
Szõdliget Tésa Vác Vácduka Váchartyán Vácrátót Vámosmikola Verõce Zebegény
1.3.17. Zsámbéki Kirendeltség Budajenõ
Perbál Piliscsaba Pilisjászfalu Telki Tinnye Tök Zsámbék
1.3.18. Ceglédi Kirendeltség Abony
Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemõ Dánszentmiklós Jászkarajenõ Kocsér Kõröstetétlen Mikebuda Nagykõrös Nyársapát Tápiószõlõs Törtel Újszilvás
1.3.19. Dabasi Kirendeltség Alsónémedi Bugyi Dabas Felsõpakony Gyál Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel
1.3.20. Gödöllõi Kirendeltség Aszód
Bag Csömör Dány Domony Erdõkertes Galgahévíz Galgamácsa Gödöllõ Hévízgyörk Iklad Isaszeg Kartal Kerepes Kistarcsa Mogyoród Nagytarcsa Pécel Szada Tura Vácegres Váckisújfalu Vácszentlászló Valkó Veresegyház Verseg Zsámbok
1.3.21. Monori Kirendeltség Bénye
Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrõ Káva Maglód Mende Monor Monori erdõ Nyáregyháza Péteri Pilis Sülysáp Üllõ Úri Vasad Vecsés
1.3.22. Nagykátai Kirendeltség Farmos
Kóka Nagykáta Pánd
Szentlõrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecsõ Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás
2. Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2.1. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6.
2.2. Illetékességi területe: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye 2.3. Kirendeltségei
2.3.1. Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ Ágasegyháza
Ballószög Felsõlajos Fülöpháza Helvécia Izsák Jakabszállás Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Nyárlõrinc Orgovány Városföld
(A szolgáltatások tekintetében a Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ mûködési területe: a Bajai Kirendeltség, a Bácsalmási Kirendeltség, a Jánoshalmai Kirendeltség, a Kalocsai Kirendeltség, a Kecskeméti Kirendeltség, a Kiskõrösi Kirendeltség, a Kiskunfélegyházi Kirendeltség, a Kiskunhalasi Kirendeltség, a Kiskunmajsai Kirendeltség, a Kunszentmiklósi Kirendeltség, a Tiszakécskei Kirendeltség illetékességi területére terjed ki.)
2.3.2. Bajai Kirendeltség Baja
Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bátmonostor Csátalja Csávoly Dávod Dunafalva Érsekhalma Érsekcsanád Felsõszentiván Gara
Hercegszántó Nagybaracska Nemesnádudvar Rém
Sükösd
Szeremle Vaskút
2.3.3. Kalocsai Kirendeltség Bátya
Drágszél Dunaegyháza Dunapataj
Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dusnok Fajsz Foktõ Géderlak Hajós Harta Homokmégy Kalocsa Miske Ordas Öregcsertõ Solt Szakmár Uszód Újsolt Újtelek
2.3.4. Kiskõrösi Kirendeltség Akasztó
Bócsa Császártöltés Csengõd Fülöpszállás Kaskantyú Kecel Kiskõrös Páhi
Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár
2.3.5. Kiskunfélegyházi Kirendeltség Bugac
Bugacpusztaháza Fülöpjakab Gátér
Kiskunfélegyháza Kunszállás Pálmonostora Petõfiszállás Tiszaalpár
2.3.6. Kiskunhalasi Kirendeltség Balotaszállás
Harkakötöny Imrehegy Kelebia Kiskunhalas Kisszállás Kunfehértó Pirtó Tompa Zsana
2.3.7. Bácsalmási Kirendeltség Bácsalmás
Bácsszõlõs Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza
2.3.8. Jánoshalmi kirendeltség Jánoshalma
Borota Kéleshalom Mélykút
2.3.9. Kiskunmajsai Kirendeltség Csólyospálos
Jászszentlászló Kiskunmajsa Kömpöc Móricgát Szank
2.3.10. Kunszentmiklósi Kirendeltség Apostag
Dunavecse Kunadacs Kunpeszér Kunszentmiklós Szabadszállás Szalkszentmárton Tass
2.311. Tiszakécskei Kirendeltség Lakitelek
Szentkirály Tiszakécske Tiszaug
2.3.12. Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Békéscsaba
Csabaszabadi Csárdaszállás Csorvás Doboz
Gerendás Kétsoprony Köröstarcsa Mezõberény Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós
(A szolgáltatások tekintetében a Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ mûködési területe: a Békéscsabai Kirendeltség, a Békési Kirendeltség, a Gyulai Kirendeltség, az Orosházi Kirendeltség, a Szarvasi Kirendeltség, a Szeghalmi Kirendeltség, a Gyomaendrõdi Kirendeltség, a Mezõkovácsházi Kirendeltség, a Sarkadi Kirendeltség illetékességi területére terjed ki.)
2.3.13. Békési Kirendeltség Békés
Bélmegyer Kamut Murony Tarhos
2.3.14. Gyulai Kirendeltség Elek
Gyula Kétegyháza Lõkösháza
2.3.15. Sarkadi kirendeltség Biharugra
Geszt
Körösnagyharsány Kötegyán Méhkerék Mezõgyán Okány Sarkad
Sarkadkeresztúr Újszalonta Zsadány
2.3.16. Orosházi Kirendeltség Békéssámson Csanádapáca Gádoros Kardoskút Nagyszénás Orosháza Pusztaföldvár Tótkomlós
2.3.17. Szarvasi Kirendeltség Békésszentandrás Csabacsûd Kardos Kondoros Örménykút Szarvas
2.3.18. Szeghalmi Kirendeltség Bucsa
Füzesgyarmat Kertészsziget Körösladány Körösújfalu Szeghalom Vésztõ
2.3.19. Gyomaendrõdi Kirendeltség Dévaványa
Ecsegfalva Gyomaendrõd Hunya
2.3.20. Mezõkovácsházi Kirendeltség Almáskamarás
Battonya Dombegyház Dombiratos Kaszaper Kevermes Kisdombegyház Kunágota Magyarbánhegyes Magyardombegyház Medgyesbodzás Medgyesegyháza Mezõhegyes Mezõkovácsháza Nagybánhegyes Nagykamarás Pusztaottlaka Végegyháza
2.3.21. Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Algyõ
Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó
(A szolgáltatások tekintetében a Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ mûködési területe: a Csongrádi Kirendeltség, a Hódmezõvásárhelyi Kirendeltség, a Kisteleki Kirendeltség, a Makói Kirendeltség, a Mórahalmi Kirendeltség, a Szegedi Kirendeltség, a Szentesi Kirendeltség illetékességi területére terjed ki.)
2.3.22. Csongrádi Kirendeltség Csanytelek
Csongrád
Felgyõ Tömörkény
2.3.23. Hódmezõvásárhelyi Kirendeltség Hódmezõvásárhely
Mártély Mindszent Székkutas
2.3.24. Kisteleki Kirendeltség Baks
Balástya Csengele Kistelek Ópusztaszer Pusztaszer 2.3.25. Makói Kirendeltség
Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó
Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros
2.3.26. Mórahalmi Kirendeltség Ásotthalom
Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék
2.3.27. Szentesi Kirendeltség Árpádhalom Derekegyház Eperjes
Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytõke Szegvár Szentes
