STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM
STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
Megjegyzés. A Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állítja össze. A rovat minden hónapban Külföldi Statisztikai Irodalom fejezetet (külföldi statisztikai és demográfiai könyvek és cikkek ismertetését), páratlan hónapban Bibliográfiát (a könyveket az MSZ 3423/2–84, az időszaki kiadványokat az MSZ 3424/2–82 szabvány szerinti feldolgozásban), páros hónapokban Külföldi folyóiratszemlét tartalmaz.
LOFTSGAARDEN, D. O. – WATKINS, A.E.:
A STATISZTIKA OKTATÁSA
AZ AMERIKAI FŐISKOLÁKON ÉS EGYETEMEKEN (Statistics teaching in colleges and universities.
Courses, instructors, and degrees in fall 1995.) – The American Statistician. 1998. 4.sz. 308–314. p.
A Matematikai Tudományok Konferenciájának Tanácsa (The Conference Board of the Mathematical Sciences – CBMS) – amelynek egyik tagja az Ame- rikai Statisztikai Társaság (American Statistical Association – ASA) – 1965 óta ötévenként felméri a statisztikai tudománynak az Egyesült Államok fel- sőoktatási intézményeiben folyó oktatását. A szerzők az 1995. évi vizsgálatból a statisztikai oktatási prog- ramokról, az oktatási módszerekről, a hallgatókról és az oktatókról, valamint a megszerzett tudományos fokozatokról számolnak be.
A vizsgálat kérdőívekre adott válaszokon ala- pul. A kérdőívet rétegezett véletlen kiválasztással kapott intézményeknek postázták, amire azok 65 százaléka válaszolt. A megkérdezett intézmények két- és négyéves főiskolák, egyetemek voltak, ahol a statisztikát ezeken a helyeken részben önálló statisz- tikai tanszékek, részben matematikai tanszékek ok- tatják. A szerzők által közölt számok a mintából fel- szorzott országos értékekre vonatkoznak.
A statisztikát tantárgyként felvevő hallgatók fele a négyéves főiskolákról, másik felük közel azonos arányban a kétéves főiskolákról, valamint az egye- temekről került ki. 1995-ben 1990-hez képest a hall- gatók körében nőtt a statisztika iránti érdeklődés, amit számuk 26 százalékos emelkedése jelez. A sta- tisztikából valamilyen tudományos fokozatot (na-
gyobbrészt PhD, kisebb részben MA és BA) szerzők száma ugyanekkor 49 százalékos növekedést muta- tott. Az 1995-ben statisztikából fokozatot szerzettek kétharmada férfi volt.
A növekedéssel kapcsolatban a szerzők megem- lítik, hogy 1990 és 1995 között új statisztikai tan- székek létesültek, ami részben a hallgatói igényeket követte, részben több hallgató figyelmét hívták fel e tantárgy választására.
1995-ben az egyetemi statisztikai tanszékek ok- tatóinak 82 százaléka kinevezett, míg a többi teljes vagy részidős előadó volt. A nők aránya az előbbiek között 10, az utóbbiaknál 30 százalék körül alakult.
Az oktatóknak kereken 90 százaléka rendelkezett PhD-fokozattal, míg a többiek MA-fokozattal bírtak.
A kinevezett oktatók átlagéletkora 49 év volt, a fér- fiaké valamivel magasabb, mint a nőké. A negyven- évesnél fiatalabbak aránya 26, a hatvan év felettieké 15 százalék volt.
A statisztikai tanszékek teljes munkaidejű okta- tóinak közel háromnegyede fehér, nem spanyol- amerikai volt. A többiek nagyobbrészt Ázsiából és a csendes-óceáni szigetekről származtak, kisebb ré- szük mexikói, puerto ricoi és s egyéb spanyol erede- tű volt. A feketék egy százalékot tettek ki.
A kinevezett és PhD-fokozattal rendelkező sta- tisztikai oktatók átlagos heti óraszáma 6-7 óra, az ennél alacsonyabb (MA, BA) fokozattal rendelkező- ké 11-12 óra volt. Az előbbiek mind a matematikai, mind a statisztikai tanszékeken folyó posztgraduális képzésben is részt vettek.
1995-ben a négyéves főiskolákon, valamint az egyetemeken 143 ezren hallgattak – nagyobbrészt a matematikai tanszékek által tartott – statisztikai elő-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 288
adásokat. Az óraadást 1383 teljes munkaidős (illetve arra átszámított) tudományos fokozattal bíró kineve- zett oktató, továbbá egyéb teljes és részmunkaidős oktatók látták el.
1995-ben az 1023 kétéves főiskola 5,4 millió hallgatójából 2,5 millió vett részt matematikai prog- ramokban. (Ezekben az intézményekben nincs önál- ló statisztikai tanszék, így a statisztikát is magában foglaló matematikai programokról vannak csak ada- tok.) A matematikai programokat vezető teljes mun- kaidős oktatók száma 7-8 ezerre, a részidős oktatók száma pedig ennek közel kétszeresére tehető. A tel- jes munkaidős oktatók 82 százaléka rendelkezett MA-fokozattal, 40 százalékuk nő volt és 13 százalé- kuk valamelyik etnikai kisebbséghez tartozott. Heti átlagos óraszámuk 16 volt és közel felük még más- hol is adott órát.
A kétéves főiskolák matematikai programjainak 80 százaléka hirdetett „alapfokú statisztika (valószí- nűség-számítással vagy anélkül)” megnevezéssel előadásokat. További 5 százalék „valószínűség- számítás (statisztikával vagy anélkül)” címmel hir- dette az óráit. 1995-ben ezekre 69, illetve 3 ezer hallgató jelentkezett. A matematikai programokon kívül további 9 ezren hallgattak alapfokú statisztikai
előadásokat. Ezek kétharmada gazdasági szakra, a többiek társadalomtudományi szakra jártak.
A kétéves főiskolákon alapfokú statisztikát fel- vevő hallgatói csoportok átlagos nagysága viszony- lag alacsony, 28 fő volt. Egyes csoportokban szak- dolgozatot is írtak. A csoportok legalább hetente egyszer számítógépes foglalkozáson vettek részt.
A matematikai programot vezető oktatók 1-2 szá- zaléka szerezte statisztikából a tudományos fokozatát.
Kutatást és publikációt nemigen várnak el tőlük. Álta- lában sok hallgatót oktatnak különböző témákban, így heti óraszámuk meghaladja az egyetemi és a négyéves főiskolai oktatókét. Túlórák lehetősége és az állásbiz- tonság révén a teljes munkaidős állandó állások igen vonzók az ideiglenesen vagy részmunkaidőben foglal- koztatottak számára. Az 1995/96-os tanévben az új, teljes munkaidős állandó alkalmazottak 62 százaléka került ki az utóbbiak közül.
A matematikai programokhoz általában nem sta- tisztikust keresnek oktatónak, de ugyanakkor nem is zárkóznak el az alkalmazásuk elől. A velük szemben támasztott kívánalom rendszerint az, hogy legalább MA-fokozattal rendelkezzenek a matematika vala- melyik területén.
(Ism.: Szász Kálmán)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
GRZESIAK, M.:
A LENGYEL KÖRNYEZETVÉDELMI STATISZTIKA
(Statistics of environment protection in Poland.) – Statistics in Transition, 1998. 5. sz. 913–928. p.
Már a hetvenes éves elején kialakult a környe- zetvédelem statisztikája Lengyelországban, az ENSZ Statisztikai Bizottsága, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB/ESÉ – Európai Statisztikusok Értekezlete) keretében folyó nemzet- közi együttműködés keretében. Az utóbbi években ezt a hivatalos statisztikai munkát az EUROSTAT és az OECD által koordinált környezeti statisztikai programok is meghatározzák. Az adatforrások össze- tételét tekintve a Lengyel Statisztikai Főhivatal ren- delkezik a környezetvédelem teljes adatvagyonának 50 százalékával, további 30 százalékot vesz át az or- szág más hivatalos statisztikai szolgálataitól és 20 százalék származik speciális adatmegfigyelő helyek- ről, elsősorban az Állami Környezeti Monitoring Rendszer adatbázisaiból.
A szerző áttekinti a nemzetközi szervezetek e tárgyra vonatozó ajánlásait, a környezetvédelmi sta-
tisztika célját és terjedelmét leíró meghatározásokat, utalva a figyelembe vett külföldi forrásmunkákra, a nemzetközi összehasonlítások lehetőségeire és mód- szertani feltételeire. Az ESÉ 1993-as dokumentumát idézve fejti ki az ökológiai információ-rendszer fon- tosabb követelményeit.
– A környezeti adatok tegyék rendszerezett formában azonosíthatóvá a környezeti veszélyekkel és a környezet védelmével kapcsolatos összes problémát.
– Az adatok tegyék elemezhetővé a környezet pilla- natnyi helyzetét, összes változásának irányát, dinamikáját, azok időadatait, terjedelmét, földrajzi vonatkozásait.
– Az információ-rendszer révén álljon rendelkezésre a környezeti politika számára szükséges adatbázis, ezen belül a felügyelettel, a veszélyek korai jelzésével és a döntésekkel kapcsolatos adatkörökkel, felhasználva a nagyrészt a moni- toring-rendszer révén gyűjtött adatokat.
– A környezeti adatok növeljék, erősítsék a közvéle- mény ökológiai tudatát.
– Megfelelő adatbázis álljon a tudományos kutatás és megfigyelés rendelkezésére.
– Az információ-rendszer hozzon létre hatásos alapot a nemzetközi együttműködéshez.
A szerző utal azokra az általános minőségi aján- lásokra, amelyeket a lengyel hivatalos statisztikai adatgyűjtési programban érvényesítenek, és vélemé- nye szerint a lengyel környezetvédelem információi-
