Shishido, S. – Kohno, A. – Nagaya, S. – Tanaka, S.: A népgazdasági elszámolások felhasználása egy rövid távú ökonometriai modellben

STATISZTIIiAI IRODALMI FIGYELÖ

661

SHISHIDO, S.—KOHNO. A.—NAGAYA, S.—

TANA KA, S,:

A NÉPGAZDASÁGI ELSZÁMCPLÁSOK FELHASZ- NÁLÁSA EGY RÖVlD TÁVU ÖKONOMETRIAI

MODELLBEN

(Use ofnalional accounts for a short—term econometric model: 1954—1966.) — The Review of Income ami

Weallh. 1968. 3. sz. 277—309. 1).

;n

Ez az újabb ,,középnagyságu japán ökono- metriai modell az 1954 — 1966. évi költségvetési időszak negyedéves adatokból álló idősoraira épült. A szerzők célja szerint voltaképpen rövid távú gazdasági előrejelzések céljára, va-

lamint pénzpolitikai döntések hozatalának

könnyebbítésére szolgál, de hosszabb időn át

ható, illetve vizsgálható tényezőket (munka—

erő-mobilitás, technikai fejlődés) is figyelembe vesz.

Az egyenletrendszer sztochasztikus egyen-

leteinek száma 23, tovább-á. szerepel 30 iden—

titás. Ennek megfelelően alakul a rendszer

endogén változóinak száma (53), ehhez járul

az exogén hatásokat szátnszerűsítő további 32 exogén, illetve predeterminált változó. Ezek többnyire a gazdaságpolitikai intézkedések ha- tását fejezik ki: kormányzati kiadások, adók, kamatláb stb. Az összes változók száma tehát

85. Bánez elég tekintélyes szám, a szerzők eztamodellt úttörő modellnek (,,pilot model")

szánják egy további, mintegy 100 egyenletből álló ,,master model" kidolgozása előtt. A

modellhez a nemzeti jövedelemmel kapcsolatos idősorok legújabban átdolgozott, legpontosabb adatsorait használták fel (erre utal a modell

címe is); a tervezett ,,master model" ennél lényegesen dezaggregáltabh lesz (így például a beruházás, a fogyasztás, a bérek stb. vonat-

kozásában). Azoknak a változóknak az eseté—

ben, melyeknek idősorai bázisindexekből áll—

nak, a bázísév :: 1960. Az idősorokban mu-

tatkozó ídényszerűséget kiküszöbölték.

A lakosság fogyasztását a bérjellegű jöve- delmektől, a nem bérjellegű lakossági jövedel- mektől, valamint az előző évi fogyasztástól tették függővé és viszonylag magas paramé-

terértékeket kaptak eredményül. A vállalati

beruházások egyenletén kívül külön egyenlet a lakásépítési beruházások egyenlete. Ennek

magyarázó változói a személyes rendelkezésű jövedelem, a relatív árindex és az előző negyed- évben történt lakásépítési beruházások voltak.

Külön egyenletekben speeifikálták a szerzők a külkereskedelmet: az export a világkereske- delmi export volumenének, az exportárindexnek

és a leltári készleteknek a függvénye; ugyan-

ekkor az importot a készletek, az alapanyag- íparok termelési indexe, az importárindex és a vámtarifa nagysága befolyásolja. A modell

termelési függvénye loglineárissá alakított

Cobb— Douglas—típusú függvény, melynek Vál—

tozói az egy lakosra eső tőkeállomány és az

időtrend. A madell több egyenlete foglalkozik

a foglalkoztatottsággal és a bérekkel is; a fog- lalkoztatottságot lényegében a termelés és a bérek függvényének tekintik. A modell nagy- számú egyenlete az áralakulással foglalkozik:

külön-külön egyenletek magyarázzák a fo- gyasztói árindex, a lakásépítések, a beruhá-

zások, az export és import árindexének alaku- lását; további egyenletek a járadékszerű jöve- delmek, az értékpapírhozam és a vállalati nyereség alakulását. Éppen az adja meg a modell eredeti jellegét, hogy a sztochasztikus

összefüggéseknek mintegy fele a pénzügyi szféra összefüggéseit számszerűsíti.

A dinamikus jelleg kidomborítására az

egyenletrendszer bőven alkalmaz késleltetett

változókat. A paraméterbeeslés részben a maxi- mális esélyesség korlátozott információn ala-

puló módszerével, részben a legkisebb négyze—

rek kétfokozatú módszerével történt; a ma- gyarázó változóul csupán exogén változókat

tartalmazó egyenletek esetében a legkisebb négyzetek klasszikus módszerét alkalmazták.

Nem lineáris összefüggéseket a termelési és az export egyenlet tartalmaz. Az egyenletrend—

szer ún. blokkrekurzív szerkezetű; az egyenle—

tek három blokkba sorolhatók, mégpedig ]. a fogyasztói kiadások és munkaerő, 2. az

árak és bérek, valamint 3. a jövedelemeloszlás hármas blokkjá'oa. Ehh' z képest a paraméte-

rek szimultán beeslése blokk szerint történt.

A modellell966-raés l967-re ,,utólagos előre-

becslést" is végeztek.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

TERÚLETI STATISZTIKA

VOLOBOJ, P. ——POPOVKIN, V.:

A KÖRZETEK És TERULETEK GAZDASÁGI- SZlNVDNAL-MUTATÓIRÓL

(O pokazately'al) hozjajsztvennogn urovnja rajonov i oblasztej.) — Ekonomz'ku Szavetszkoj Ukrainil. 1968.

10. sz. 55—61. p.

A szerzők Ukrajna körzetei gazdasági

színvonalának emelése, egymáshoz való köze—

lítése problémáját elemzik. E probléma meg-

oldásának legfőbb eszköze a termelőerők terü-

leti elhelyezkedésének megjavítása. Ennek során a gazdasági növekedés gyorsítása érde—

kében hatékonyabban kell kihasználni Ukrajna

előnyös földrajzi helyzetét, munkaerőforrásait

és" természeti kincseit, különösen a kevésbé

fejlett, délnyugati körzetben.

A gazdasági fejlettség szinvonalának méré-

sére, meghatározására alkalmas lego bjektívebb mutató az egy főre jutó nemzeti jövedelem