Dutta, Manoranjan: Az ár szerepének mérése a nemzetközi kereskedelemben: néhány további kísérlet

:STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

vállalat fogalmának meghatározásáról, az

ipari termelés mutatószámairól stb.

A könyvet függelék egészíti ki, amely az ENSZ, illetve a Nemzetközi Munka- ügyi Hivatal egyes nómeklatúráit tar—

_talmazza.

(Ism.: Szilágyi György)

*

SUBRAMANIN, S.:

A FISHER INDEX PRÓBÁINAK KONZISZTENCIÁJA

(Consistency of Fisher-'s tests.) — Econo—

cmetrica. 1965. 3. sz. 619—623. p.

Irving Fisher immár klasszikusnak

tekinthető életművében (The making of Index Numbers.Boston———New York, 1923.) az indexekkel szemben támasztható kö- vetelmények, az ún. próbák (test—ek) egész

sorát állította fel. Bár maga is azon a

véleményen volt, hogy nincs olyan index- formula, amely minden követelménynek eleget tesz, az elmélet még máig sem tisztázta teljesen ezeknek a próbáknak a konzisztensségét, azt, hogy milyen pró—

bák férnek meg kölcsönösen, s milyen próbák mondanak ellent egymásnak. A

próbák a következők:

1. Arányossági próba. (Propertionality Test.) Ha minden ár azonos arányban növekszik, akkor az árindexnek is ezt az azonos arányú növekedést kell kifejeznie.

2. Körpróba. (Circular Test.) Az árin-

dex -— két időszak árszínvonala ——

arányának függetlennek kell lennie attól,

hogy az összehasonlított időszakok vala—

melyiket vagy egy harmadik időszakot választottunk—e bázisul.

321

3. Meghatározhatósági próba. (Determi—

nateness Test.) Bármely ár vagy mennyi—

ségi adat zéróvá változása ne tegye az indexet meghatározhatatlanná (zéróvá,

végtelenné).

'

4. Mértékegység próba. (Commensur—

ability Test.) Az árindex eredménye le—

gyen független attól, hogy milyen mérték—

egységben történik az alapadatok szám—

bavétele.

5. Tényezőpróba. (Factor Reversal Test.) Az árindex és a volumenindex szorzata legyen egyenlő az értékindexszel.

A korábbi irodalommal foglalkozva szerző vitába száll Ragnar Frischsel, aki szerint a 2., 3. és 4. követelmény egy- mással nem fér össze, s K. Mizutam' bi—

zonyítására hivatkozva nem tartja helyes- nek A. Wald inkonzisztencia tételét sem, mely szerint az I,, 2. és 5. követelmény nem fér meg egymással.

A továbbiakban szerző részletesen bizo—

nyitja, hogy az 1., 2.. 4. és 5, követel—

mény az, amely kölcsönösen kizárja egy—

mást, azaz nincs olyan index—formula, amely mind a négy fenti követelmény—

nek eleget tesz.

Végül szerző felveti azt a kérdést, hogy ilyen körülmények között mely követel—

ményeket részesítsünk előnyben, s melyek

érvénvesüléséről mondjunk le. A Mar—

shall—féle határhaszon függvény közgaz—

dasági értelméből kiindulva arra a követ—

keztetésre jut. hogy a meghatározhatósági próba és a tényezőpróba azok, amelvek—

nek a közgazdasági elmélet szempontiá—

ból legkisebb a jelentőségük. s az alkal—

mazandó index—formula megválasztásánál a másik három követelményt kell előny—

ben részesíteni.

(Ism.: Drechsler László)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

DUTTA, MANORANJAN:

_,Az ÁR SZEREPÉNEK MÉRÉSE A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN: NÉHÁNYTOVÁBBI

KISÉRLET

(Measuring the role of price in interna—

tionalríca. 1965.trade:3. sz.some600—607.furtherp.tests.) — Economet—

A cikk számszerű, verífikálható mo-

dell segítségével méri le India külkeres- kedelmének alakulását azoknak a leg—

fontosabb árucikkeknek a függvényeként, amelyeket India importál, illetve expor—

tál. A modell túlságosan egyszerű, mind a specifikált Változók tekintetében (így exportoldalon mindössze a teakivitelt ve- szi figyelembe, amely India exportból

7 Statisztikai Szemle

származó bevételeinek mintegy 20 száza—

lékát teszi ki), mind pedig a becslési el—

járást tekintve. A sztochasztikus modell lényegében öt egyenletből áll, melvnek paraméreteit szerző a legkisebb négyze—

tek klasszikus módszerével becsüli fel.

Az idősorok az 1951—től 1960—ig teriedő időszakot ölelik fel és negyedéves adato—

kon alapulnak.

Alapfeltevése, hogy az indiai export-

termékek iránt megnyilvánuló világkeres—

let a vásárlóerőtől, az exportjavak árá—

tól. a helyettesíthető áruk árától, esetleg más, nemzetgazdasági jellegű tényezőktől függ.

Ugyanigy az indiai keresletet a világ-

piac árucikkei iránt a nemzeti jövede—

322

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ'

lem, az import—árucikkek világpiaci ára, az otthon gyártott helyettesíthető cikkek

ára és egyéb változók befolyásolhatják.

Az indiai tea iránt megnyilvánuló keres- let színvonalának mértékéül az egyszerű—

ség kedvéért szerző az Egyesült Király—

ság nemzeti jövedelmének szintjét vette

fel, az indiai tea árát pedig a legnagyobb

felvevőpiac, a londoni teapiac nagykeres—

kedelmi áraival deflálta, minthogy Anglia

valóban nagy piaca az indiai teának.

Szerző szerint helyénvaló lenne elvben a fogyasztói népesség létszámát is bele—

foglalni a modellbe; ezt abból a megfon—

tolásból kiindulva nem tette, mert a né—

pesség száma és a nemzeti jövedelem

nagysága között feltehetően erős kol—

linearitás van, ami a modell becslési ered—

ményeit torzítaná. A keresleti függvény—

ben vizsgálhatná ugyan az egy főre eső

importtea—fogyasztás és az egy főre eső nemzeti jövedelem regresszióját is; ezt a lehetőséget viszont azért vetette el, mert az Indiából importált tea nem is jelentéktelen hányada reexportra kerül.

A modell első egyenlete az indiai tea—

export iránt megnyilvánuló kereslet egyenlete. A függő változó India tea—

exportból származó jövedelme 1953. évi exportárakon. A regresszor—változók: az indiai tea belföldi árának és az angol

belföldi teaárnak a hányadosa; az indiai

belföldi teaár és a ceyloni teaár hánya—

dosa; a londoni teaár és a New York—i kávéár hányadosa; az Egyesült Király—

ság egy főre eső nemzeti jövedelme, vala- mint a trend.

A korrelációs együttható négyzete (72:

:(),70) a tényezők kapcsolatának szoros- ságára utal. A becsült elaszticitások, amint ez várható, nem magasak, reálisak;

figyelmet érdemel azonban a tea— és kávé—árhányados változójának különösen

alacsony és negatív előjelű paraméter—

értéke, ami arra mutat, hogy a kávé és

a tea voltaképpen nem egymást helyet—

tesítő árucikkek. mint ezt régen tanítot—

ták, legalább is az árak alakulása nem

okozza azt, hogy a fogyasztók például magas teaárak esetén inkább kávéfogyaSZ- tásra térnének át és Viszont.

A modell további négy egyenlete az

indiai importszükséglet egyes fontos áru—

cikkei keresleti elaszticitásainak felbecsü- lésére szolgál. A négy fontos keresleti cikk, melyet India importál: vas és acél, nyersgyapjú, gépipari cikkek, vegyipari készítmények.

Ehhez képest a négy importegyenlet függő változóját az imént felsorolt té—

nyezők alkotják. A független változók mind a négy egyenletben az illető iparág

termelési indexe (1953: 100), az indiai ipar globális termelési indexe (1953 2100), az előző évi import, az időrend, valamint a szezonális hatást mutató változók.

(A modell ugyanis nem használ szezoná—

lisan kiigazított adatokat, hanem explicit.

szezonális változókat épít be az egyenlet—

rendszerbe, mint ahogy L. R. Klein és munkatársai tették az Egyesült Király—r

ság ökonometriai modelljében.) Az illető iparág termelése változójának paraméte—

rei mutatják az importkereslet elasztici-A tását. Az eredmények azt mutatják, hogy

a vas és acél, valamint a nyersgyagjú,_

iránti importkereslet igen elasztikusw amint ez a priori várható is volt. Ezzel

ellentétben a vegyipar, a gépipar termé-f

kei iránt az importkereslet nem elasz—

tikus, ami szintén érthető, mert ezekben;

az iparágakban nincs jelentős belföldi termelés és az import feltétlenül szült-

séges. (

Szerző a paraméterek standard hibáit,

is megvizsgálta és arra az eredményre"

jutott, hogy —— annak ellenére, hogy ne- gyedéves idősorok alkalmazása esetén a

reziduumok könnyen autokorreláltak le—

hetnek —— a reziduumokban nem mutat—

kozott számottevő autokorreláció.

Konklúzióképpen a cikk megállapítja,

hogy az indiai külkereskedelemben az"

árváltozások Viszonylag nem játszanak nagy szerepet, legalább az eddigi kutatá—

sok alapján. Általánosabb érvényű meg—

állapításokhoz azonban a részletek tekin—

tetében további vizsgálatokra is szükség

van.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)—

PAWLOWSKI, z.:

Az ÖKONOMETRIA! KÖLTSÉGELEMZÉS MODELLJE!

(Modele ekonometrycznej analizy kosztów.) -—— Ekonomista. 1965. 3. sz. 511—52'1. p.

Z. Pawlowski eddigi munkái elsősor—

ban a keresletkutatással és az egész nép- gazdaságot leíró ökonometriai makro—

modellek felépítésével és becslésével fog—

lalkoztak. Ezzel a tanulmányával viszont a vállalati szintű költségmodellek kidol—v gozásához szól hozzá. Az ökonometriai

költségelemzés az ökonometriának egyik

legfontosabb területe. Elterjedése lénye—

gesen hozzájárulhat a népgazdaság terv—

szerű irányításában felmerülő problémák megoldásához.

Az ökonometriai költségelemzést a kö—

vetkezőképpen definiálhatjuk: azokat a matematikai—statisztikai módszereket je—

lenti, amelyeknek segitsuégével megvizs—f