A Kor mány ren de le tei

(1)

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Bu da pest,

2007. már ci us 14., szerda

30. szám I. kö tet

Ára: 3423,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

* A ren de let mel lék le tekkel tel jes szö ve gét a Ma gyar Köz löny 2007. évi 30. szá má nak II. kö te te CD-n tar tal maz za, me lyet az elõ fi ze tõk ké rés re meg kap nak ( telefon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

43/2007. (III. 14.) Korm. r. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és a Mol do vai Köz tár sa ság Kor - mány a kö zöt ti nem zet kö zi fej lesz té si együtt mû kö dés rõl szóló Meg álla po dás ki hir de té sé rõl . . . . 1818 44/2007. (III. 14.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vé ny egyes ren del ke zé -

se i nek vég re haj tá sá ról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 1823 1/2007. (III. 14.) ME r. A Mi nisz ter el nö ki Ka bi net iro dát ve ze tõ ál lam tit kár ki je lö lé sé rõl . . 1823 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba

tör té nõ be fo ga dá sá ról, tá mo ga tás sal tör té nõ ren de lé sé rõl, for gal - ma zá sá ról, ja ví tá sá ról és köl csön zé sé rõl* . . . . 1823 11/2007. (III. 14.) OKM r. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek mû kö dé sé rõl szóló 11/1994.

(VI. 8.) MKM ren de let mó do sí tá sá ról, valamint a tan könyv vé nyil vá ní tás, a tan könyv tá mo ga tás, valamint az is ko lai tan könyv - el lá tás rend jé rõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM ren de let módo - sításáról . . . . 1859 12/2007. (III. 14.) OKM r. Az esély egyen lõ sé get, fel zár kóz ta tást se gí tõ tá mo ga tá sok igény lé -

sé nek, fo lyó sí tá sá nak és el szá mo lá sá nak rend jé rõl . . . . 1864 13/2007. (III. 14.) OKM r. A szak mai vizs gák le bo nyo lí tá sá ra nyúj tott tá mo ga tás igény lé sé nek,

fo lyó sí tá sá nak és el szá mo lá sá nak rend jé rõl. . . . 1892 14/2007. (III. 14.) OKM r. Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mé nyek tá mo ga tá sa igény lé sé -

nek, dön té si rend sze ré nek, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá nak és ellen õrzésének rész le tes sza bá lya i ról . . . . 1898 15/2007. (III. 14.) OKM r. Az egyes pe da gó gi ai szak szol gá la tok tá mo ga tá sa igény lé sé nek,

dön té si rend sze ré nek, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá nak és ellen - õrzésének rész le tes sza bá lya i ról. . . . 1905 16/2007. (III. 14.) OKM r. A szak mai és in for ma ti kai fej lesz té si fel ada tok tá mo ga tá sa igény lé -

sé nek, dön té si rend sze ré nek, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá nak és el len õr zé sé nek rész le tes sza bá lya i ról . . . . 1917 17/2007. (III. 14.) OKM r. A mi nõ ség biz to sí tás, mé rés, ér té ke lés, ellen õr zés tá mo ga tá sa és a

tel je sít mény mo ti vá ci ós pá lyá za ti alap igény lé sé nek, dön té si rend sze ré nek, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá nak és el len õr zé sé nek rész le tes sza bá lya i ról . . . . 1927 17/2007. (III. 14.) OGY h. A Ma gyar–Len gyel Ba rát ság Nap já ról . . . . 1936 18/2007. (III. 14.) OGY h. A Ma gyar Te le ví zió Köz ala pít vány Ku ra tó ri u ma El nök sé ge tiszt -

ség vi se lõ i nek és tag ja i nak vá lasz tá sá ról . . . . 1936 19/2007. (III. 14.) OGY h. Az Or szág gyû lés biz tott sá ga i nak lét re ho zá sá ról, tiszt ség vi se lõ i nek

és tag ja i nak meg vá lasz tá sá ról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY ha tá - ro zat mó do sí tá sá ról. . . . 1936 20/2007. (III. 14.) OGY h. Dr. Lá zár Já nos or szág gyû lé si kép vi se lõ men tel mi ügyé ben . . . . 1937 21/2007. (III. 14.) OGY h. Tóth Jó zsef or szág gyû lé si kép vi se lõ men tel mi ügyé ben . . . . 1937 4/2007. (MK 30.) PM ut. A Pénz ügy mi nisz té rium Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról

szóló 6/2006. (MK 94.) PM uta sí tás módosításáról. . . . 1937 8001/2007. (MK 30.) GKM táj. A nyá ri idõ szá mí tás al kal ma zá sá ról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm.

ren de let vég re haj tá sá ról . . . . 1952 Tá jé koz ta tó az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2007. ja nu ár 5-i,

ja nu ár 19-i, ja nu ár 26-i és ja nu ár 30-i ülé se i rõl . . . . 1952

(2)

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kor mány ren de le tei

A Kormány

43/2007. (III. 14.) Korm.

rendelete

a Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és a Mol do vai Köz tár sa ság Kor mány a kö zöt ti nem zet kö zi fej lesz té si

együtt mû kö dés rõl szóló Meg álla po dás ki hir de té sé rõl

1. §

A Kor mány e ren de let tel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és a Mol do vai Köz tár sa ság Kor - mány a kö zöt ti nem zet kö zi fej lesz té si együtt mû kö dés rõl szóló Meg álla po dás (a továb biak ban: Meg álla po dás) kö te - le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re.

2. §

A Kor mány a Meg ál la po dást e ren de let tel ki hir de ti.

3. §

A Meg álla po dás hi te les ma gyar és an gol nyel vû szö veg e a kö vet ke zõ:

„Fejlesztési Együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság

Kormánya között

A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a (a továb biak ban:

„Ma gyar or szág”) és a Mol do vai Köz tár sa ság Kor mány a (a továb biak ban: „Mol do va”), együtt a továb biak ban: „a Fe lek”

– meg erõ sít ve és szo ro sabb ra fûz ve a Fe lek kö zöt ti ba - rá ti kap cso la to kat,

– meg erõ sít ve, hogy a Fe lek kö zöt ti együtt mû kö dés ben a de mok ra ti kus ér té kek hez tör té nõ ra gasz ko dás, a nem zet - kö zi jog, az em ber i jo gok, a nem ze ti szu ve re ni tás, valamint a né pek és nem ze tek kö zöt ti egyen lõ ség tisz te let - ben tar tá sa meg ha tá ro zó el vek, és

– együtt mû köd ni kí ván va, hogy meg erõ sít sék em ber i erõ for rá sa it és kö zös sé gi in téz mé nye it, illetve elõ se gít sék a Mol do vai Köz tár sa ság ban a fenn tart ha tó és har mo ni kus nö ve ke dést,

az aláb bi ak ban ál la pod tak meg:

1. cikk

A Megállapodás hatálya

1.1. Je len Meg álla po dás a Fe lek kö zöt ti fej lesz té si együtt mû kö dés ál ta lá nos fel té te le it ha tá roz za meg.

1.2. E fel té te lek a Ma gyar or szág ré szé rõl Mol do va ál - lam pol gá ra i nak fej lesz té si ké pes sé gük nö ve lé se és alap ve - tõ szük ség le te ik jobb ki elé gí té se ér de ké ben nyúj tott hi va - ta los fej lesz té si tá mo ga tás ra vo nat koz nak.

1.3. Az egyes konk rét pro jek tek sa já tos fel té te le it, illetve el já rá sa it, valamint a Fe lek az zal kap cso la tos jo ga it és kö te le zett sé ge it a konk rét pro jekt re vo nat ko zó meg ál la - po dás ban le het meg ha tá roz ni. Amennyi ben je len Meg álla - po dás és va la mely kü lön meg álla po dás ren del ke zé sei kö - zött el té rés vagy üt kö zés van, az utób bi ren del ke zé sei irány adó ak.

1.4. A Fe lek szo ro san együtt kí ván nak mû köd ni annak ér de ké ben, hogy biz to sít sák a köz va gyon igény be vé te le so rán az át lát ha tó sá got, az el szá mol tat ha tó sá got és a fedd - he tet len sé get, valamint, hogy ki kü szö böl jék a fej lesz té si együtt mû kö dé sük ke re té ben fel me rü lõ bár mely kor rupt gya kor lat le he tõ sé gét.

2. cikk Együttmûködés 2.1. Tá mo ga tás az együtt mû kö dés so rán

A Fe lek tel jes mér ték ben együtt mû köd nek és meg ad nak egy más szá má ra min den szük sé ges tá mo ga tást, ami a projektek ki vi te le zé sét fo lya ma tos sá és zök ke nõ men tes sé teszi.

2.2. Az együtt mû kö dés for mái

A Fe lek kö zöt ti együtt mû kö dés for mái le het nek:

a) tech ni kai se gít ség nyúj tás, kép zés, szak ta nács adás, kon zul tá ció és egyéb szol gál ta tá sok nyúj tá sa a mol dáv ha - tó sá gok nak, vál la la tok nak, ügy nök sé gek nek és egyéb szer ve ze tek nek;

b) erõ for rá sok ren del ke zés re bo csá tá sa;

c) ösz tön dí jak nyúj tá sa Mol do va ál lam pol gá ra i nak a Ma gyar or szá gon tör té nõ ta nu lás hoz vagy kép zé sé hez;

d) az együtt mû kö dés, illetve tá mo ga tás bár mely olyan for má ja, amely ben a Fe lek meg egyez nek.

2.3. A Fe lek kö zöt ti együtt mû kö dés a kö vet ke zõ te rü - le tek re össz pon to sít:

a) me zõ gaz da ság b) ipar

c) kis- és kö zép vál lal ko zá sok fej lesz té se

d) a köz igaz ga tás és a he lyi ön kor mány za tok szer ve zé - si ké pes sé ge i nek erõ sí té se

e) igaz ság szol gál ta tás és jog har mo ni zá ció f) ener gia

g) tu riz mus

1818 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/30. szám

(3)

h) egész ség ügy i) köz le ke dés j) kör nye zet

k) euró pai in teg rá ció

l) tu do má nyos és kul tu rá lis együtt mû kö dés m) in for ma ti ka és hír köz lés

2.4. Az együtt mû kö dé si te vé keny sé gek meg ha tá ro zá sa Min den egyes együtt mû kö dé si te vé keny ség a Fe lek kö - zöt ti kon zul tá ci ós fo lya mat ered mé nye ként ke rül meg ha - tá ro zás ra.

2.5. Il le té kes ha tó ság

A Mol do vai Köz tár sa ság Gaz da sá gi és Ke res ke del mi Mi nisz té ri u ma és a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té - ri u ma kép vi se li a Fe le ket a je len Meg álla po dás, valamint az egyes pro jek tek meg va ló sí tá sá ban, amennyi ben kü lön meg ál la po dás ban er rõl nem ren del kez nek.

3. cikk Finanszírozás 3.1. Az esz kö zök fel hasz ná lá sa

A pénz esz kö zö ket meg fe le lõ en és ki zá ró lag a meg ál la - po dás ban rög zí tett pro jek tek vég re haj tá sá hoz szük sé ges áruk és szol gál ta tá sok be szer zé sé re le het fel hasz nál ni, és ezen áruk és szol gál ta tá sok nem hasz nál ha tó ak más ra, csak a pro jekt vég re haj tá sá ra. A pénz esz kö zö ket ki zá ró lag az adott pro jek tek kel kap cso la tos kü lön meg ál la po dá sok ren del ke zé se i vel össz hang ban le het ki fi zet ni.

4. cikk

Áruk és szolgáltatások beszerzése

4.1. Az áruk és a szol gál ta tá sok be szer zé sét Ma gyar or - szág jog rend jé vel össz hang ban kell meg va ló sí ta ni, ki vé ve a Mol do va te rü le tén elõ ál lí tott áru kat és szol gál ta tá so kat, ame lyek be szer zé sé re a mol dáv jog rend az irány adó.

4.2. A je len Meg álla po dás ke re té ben ma gyar szer ve ze - tek ál tal be vitt áruk és szol gál ta tá sok, valamint azok, ame - lye ket Mol do va te rü le tén a tech ni kai se gít ség nyúj tá si pro - jek tek szá má ra sze rez tek be, vám, adó és bár mi lyen to váb - bi il le té k fi ze té sé tõl men te sek Mol do va te rü le tén.

4.2.1. A Ma gyar or szág ál tal je len Meg álla po dás ke re - té ben biz to sí tott ja vak a pro jekt be fe je zõ dé sé vel a Mol do - va tu laj do ná ba men nek át.

5. cikk Külön megállapodás

5.1. A hi va ta los fej lesz té si tá mo ga tás össze gét és biz to - sí tá sá nak kü lön fel té te le it, így fõ ként azon fel té te le ket,

ame lyek sze rint az esz kö zök a Ma gyar Köz tár sa ság Kül - ügy mi nisz té ri u ma szám lá já ról át utal ha tók; az el szá mo lá - sok ban és a könyv vizs gá lás ban, valamint a mo ni to ro zás - ban és a be szá mo lók kül dé sé ben al kal ma zan dó sza bá lyo - kat; a pro jek tek meg va ló sí tá sá nak mód ját, valamint az esz - kö zök új bó li al lo ká ci ó ja ese tén al kal ma zan dó sza bá lyo kat a meg fe le lõ pro jek tek re vo nat ko zó kü lön meg ál la po dás - ban kell rög zí te ni.

5.2. A kü lön meg ál la po dás nak köz vet le nül utal nia kell a je len Meg ál la po dás ra, és amennyi ben más ként nem ke rül rög zí tés re, a kü lön meg ál la po dás ban a je len le gi Meg álla - po dás fel té te le it kell al kal maz ni.

6. cikk

A Magyarország által küldött személyzetre vonatkozó feltételek

6.1. Mol do va ér te sí ti a mol do vai Ma gyar Nagy kö vet - sé get bár mely rend kí vü li hely zet vagy szük ség ál la pot nak az or szág ban tör té nõ fel me rü lé sé rõl. Amennyi ben va la me - lyik Fél a hely ze tet vis ma jor nak íté li meg, vagy azon a vé - le mé nyen van, hogy az ve szé lyez tet he ti együtt mû kö dé si pro jek tek vagy prog ra mok meg va ló sí tá sát, bár me lyik Fél azon na li kon zul tá ci ót kér het.

6.2. Ma gyar or szág biz ton sá gi okok ból kü lön le ges uta - sí tá so kat ad hat a je len Meg álla po dás ha tá lya alap ján fi - nan szí ro zott pro jek tek kel kap cso lat ba mol dáv te rü le ten tar tóz ko dó ma gyar sze mély zet nek (al kal ma zot tak nak, köz al kal ma zot tak nak, szak ta nács adók nak), be le ért ve Mol do va el ha gyá sát is. A sze mély zet, amely tart ja ma gát ezen uta sí tá sok hoz, illetve egyéb olyan meg elõ zõ lé pé se - ket tesz, ame lyek az adott kö rül mé nyek kö zött éssze rû ek, nem te he tõ fe le lõs sé mun ka szer zõ dés bõl adó dó kö te le - zett sé gek meg sér té sé ért.

6.3. Ma gyar or szág szá má ra a sze mély zet biz ton sá gá - nak biz to sí tá sa ér de ké ben fel me rü lõ költ sé ge ket a Ma - gyar or szág ál tal Mol do va ré szé re hi va ta los fej lesz té si tá - mo ga tás ként biz to sí tott for rá sok ból fi nan szí roz zák.

6.4. Mol do va el sõ sor ban fe le lõs azon pa na szok ren de - zé sé ért, ame lye ket har ma dik Fe lek nyúj ta nak be Ma gyar - or szág ellen, annak hi va ta los in téz mé nyei vagy kép vi se lõi ellen, illetve bár mely olyan vál la lat, in téz mény vagy sze - mély ellen, amely a je len Meg álla po dás ha tá lya alá esik; és ame lyek a je len Meg álla po dás ke re te i ben meg va ló sí tott te vé keny sé gek bõl adód nak vagy ezek kel köz vet le nül kap - cso la to sak.

6.5. Mol do va kér he ti a Ma gyar or szág ál tal biz to sí tott sze mély zet bár mely tag já nak vissza hí vá sát, illetve le cse - ré lé sét, amennyi ben az il le tõ mun ká já val vagy vi sel ke dé - sé vel nin cse nek meg elé ged ve.

2007/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1819

(4)

6.6. Mol do va a sze mély ze tet és csa lád ju kat olyan el bá - nás ban ré sze sí ti, amely nem ke vés bé ked ve zõ, mint ami - lyen ben bár mely más or szág fej lesz té si együtt mû kö dé si szer vét vagy nem zet kö zi szer ve ze tet, azok sze mély ze tét, illetve azok csa lád ját ré sze sí ti.

7. cikk Fenntartások

7.1. Ma gyar or szág ál tal Mol do va ré szé re biz to sí tott pénz esz kö zök Mol do va ál tal nem hasz nál ha tók fel adók, vá mok, és ve lük kap cso la tos il le té kek fi ze té sé re.

7.2. Ma gyar or szág fenn tart ja a jo got, hogy kér hes se a pénz esz kö zök tel jes mér ték ben vagy rész le ge sen tör té nõ vissza fi ze té sét, amennyi ben Mol do va azo kat nem az ere - de ti ren del te té si cél ra hasz nál ta fel. A Fe lek kö te le sek kon - zul tá ci ót foly tat ni, mi e lõtt Ma gyar or szág gya ko rol ná ah - hoz való jo gát, hogy a pénz esz kö zö ket tel jes mér ték ben vagy rész le ge sen vissza fi zet te ti.

8. cikk Záró rendelkezések 8.1. Ha tály ba lé pés és fel mon dás

A Fe lek írás ban, dip lo má ci ai úton köl csö nö sen ér te sí tik egy mást, hogy a Meg álla po dás ha tály ba lé pé sé hez szük sé - ges min den bel sõ jogi el já rást tel je sí tet tek. A Meg álla po - dás a ké sõb bi ér te sí tés nap ján lép ha tály ba.

8.1.1. Je len Meg álla po dás há rom évig ér vé nyes, és a fe lek kö zöt ti köl csö nös meg egye zés alap ján to váb bi há - rom éves idõ sza kok ra meg hosszab bít ha tó, ha csak bár mely Fél azt leg alább hat hó na pos ha tár idõ vel ko ráb ban írás ban fel nem mond ja. A Meg álla po dás fel mon dá sa nem érin ti a fo lya mat ban lévõ pro jek te ket azok be fe je zé sé nek nap já ig.

8.2. Mó do sí tá sok

Amennyi ben bár mely Fél mó do sí ta ni sze ret né a je len Meg álla po dás bár mely ren del ke zé sét, kon zul tá ci ót kér het a má sik Fél tõl. A mó do sí tá sok ad dig nem lép nek ha tály ba, amíg a Fe lek azok ról írás ban meg nem ál la pod nak.

8.3. Vi ták ren de zé se

Bár mi olyan vi tát, né zet el té rést, ami a Fe lek kö zött a je - len Meg álla po dás meg va ló sí tá sa, ér tel me zé se so rán, vagy bár mi más mó don ah hoz kap cso ló dó an fel me rül, a Fe lek dip lo má ci ai úton, tár gya lá sok út ján kö te le sek ren dez ni.

A fen ti ek hi te lé ül az alul írott, kor má nya ik ál tal erre meg ha tal ma zot tak a Meg ál la po dást alá ír ták.

Kelt Chi si nau, 2006. de cem ber 22. nap ján, két ere de ti pél dány ban, ma gyar, mol dáv és an gol nyel ven, mind há -

rom szö veg egy aránt hi te les. Je len Meg álla po dás ren del - ke zé se i nek el té rõ ér tel me zé se ese tén az an gol nyel vû szö - veg az irány adó.

A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a ré szé rõl

A Mol do vai Köz tár sa ság Kor mány a ré szé rõl

Memorandum of Understanding between the Government of the Republic of Hungary and Government of the Republic of Moldova on

development cooperation

The Government of the Republic of Hungary (hereinafter referred to as „Hungary”), and the Government of the Republic of Moldova (hereinafter referred to as „Moldova”) hereinafter jointly referred to as

„the Parties”,

– reaffirming and strengthening the friendly relations between the Parties

– confirming that attachment to democratic values, international law, human rights, national sovereignty and equality among peoples and nations are leading principles in the cooperation between the Parties, and

– desiring to cooperate to strengthen its human resources and public institutions and to promote sustainable and harmonious socio-economic development in Moldova,

have ag re ed as fol lows:

Article 1

Scope of the Memorandum

1.1. This Memorandum sets out the general terms for development co-operation between the Parties.

1.2. Those terms and conditions are applicable to provisions of official development assistance from Hungary in order to enhance the capacity of the people of Moldova for development and to meet their basic needs.

1.3. The special terms and procedures in respect of a particular project, as well as the rights and obligations of the Parties in relation thereto may be agreed upon in a specific agreement relating to that project. In the event of any inconsistency or conflict between the provisions of this Memorandum and the provisions of any specific agreement related to this Memorandum, the latter shall prevail.

1.4. The Parties intend to co-operate closely in order to ensure transparency, accountability, and integrity in the use of public resources and to eliminate any opportunities

(5)

for corrupt practices that may exist in the framework of their development co-operation.

Article 2 Co-operation 2.1. Assistance in co-operation

The Parties shall fully co-operate and provide one another with all necessary assistance to ensure the expeditious and smooth implementation of projects.

2.2. Forms of co-operation

The forms of co-operation between the Parties, may include:

a. the provision of technical assistance, training, expertise, consultancy and other services to the authorities, corporations, agencies and other organizations of Moldova

b. the provision of resources (e.g. goods, equipment, materials)

c. the granting of scholarships to the people of Moldova for studying or training in Hungary

d. any other form of co-operation or assistance which may be agreed between the Parties in the future.

2.3. The fields covered by this Memorandum will include, but will not be limited to the following:

a. Agriculture b. Industry

c. Small and medium business development

d. Strengthening of the management capabilities of central, local public administrations

e. Justice and law harmonization f. Energy complex

g. Tourism h. Health i. Transport j. Environment

k. European integration

l. Scientific and cultural cooperation

m. Telecommunications and information technology 2.4. Identification of co-operation activities

The identification of each co-operation activity shall be the result of a consultative process between the Parties.

2.5. Competent agencies

The Ministry of Foreign Affairs of Hungary and the Ministry of Economy and Trade of Moldova shall respectively represent the Parties in the implementation of this Memorandum and, unless otherwise agreed in a specific agreement, in relation to the implementation of each project.

Article 3 Financing 3.1. Appropriation of the Funds

The funds shall be used properly and exclusively for the purchase of goods and/or services necessary for the execution of the projects and such goods and/or services shall not be used for purposes other than the execution of the projects. The funds shall be distributed only in compliance with the provisions of the specific agreement concerning the corresponding projects.

Article 4

Procurement of Goods and Services

4.1. Procurement of goods and services shall be carried out in compliance with the national legal regulations of Hungary, with exception of goods and services procured in the territory of Moldova which will be carried out in accordance with internal provisions of Moldova.

4.2. Goods and services imported into the territory of Moldova, as well as those purchased in Moldova for their use in technical assistance projects, under the present Memorandum will be exempted from custom duty, taxes and other compulsory fees within the territory of Moldova.

4.2.1. The goods provided by Hungary within the framework of this Memorandum shall become the property of Moldova after the project is terminated.

Article 5 Specific Agreement

5.1. The amount of the official development assistance and specific conditions of its provision, mainly conditions of transfer of the funds from the account of the Ministry of Foreign Affairs of Hungary, rules applicable to accounting and audit, as well as to monitoring and reporting, the manner of implementation of projects and rules applicable to re-allocation of the funds shall be agreed in the specific agreement concerning the corresponding projects.

5.2. The specific agreement has to refer directly to this Memorandum and terms and conditions of this Memorandum are applicable for such specific agreement, unless stated otherwise.

Article 6

Conditions Applicable to Personnel Sent by Hungary 6.1. Moldova shall inform the Hungarian Embassy in Moldova about any extraordinary situation or about the

(6)

state of emergency in the country. In case one of the Parties considers similar circumstances for Force Majeure or is of the opinion they could jeopardize implementation of projects or programmes of cooperation, any of the Parties could ask for immediate consultations.

6.2. Hungary can, due to security reasons, issue specific instructions to personnel (employees, civil servants, consultants) assigned to Moldova’s territory in the context of projects funded under the terms of the present Memorandum up to and including an order to leave Moldova’s territory. The personnel in question (employees, civil servants) that shall abide by such instructions or shall implement other preventive actions which are reasonable under given circumstances, shall not be made responsible for violation of obligations following from their employment contracts.

6.3. Costs that shall incur to Hungary in connection with securing safety of the staff shall be financed from Funds provided by Hungary to Moldova as the official development assistance.

6.4. Moldova is responsible mainly for settlement of all complaints that the third Parties shall file against Hungary, against the official institutions or against the representatives of Hungary, as well as companies, institutions or persons that fall under this Memorandum and that follow from activities implemented within the framework of this Memorandum or that are directly connected with those activities.

6.5. Moldova can request withdrawal or replacement of any person from the staff provided by Hungary the work or behavior of whom is being considered for not satisfactory.

6.6. Moldova shall accord personnel and their families treatment no less favorable than which it accords to the development co-operation agencies, personnel and their families of any other country or international organization.

Article 7 Reservations

7.1. The funds provided by Hungary to Moldova will not be used by Moldova for payments of taxes, customs duties and fees connected with them.

7.2. Hungary reserves the right to request the funds be paid back, and that within their full extent or a part of them, in case Moldova did not use the founds for the purpose for which they were earmarked. The Parties shall hold mutual consultations with the purpose of finding a solution before Hungary exercises its right to request the repayment of the full amount of the funds or a part of them.

Article 8 Final Provisions 8.1. Entry into force and termination

This Memorandum enters into force on the date of the written notification, through the diplomatic channels, that all internal procedures for its entry into force have been formally fulfilled.

8.1.1. The Memorandum shall be valid for a period of three years and on mutual agreement between the parties can be extended for 3. year consecutive periods, unless terminated earlier, by six months’ written notice from either Party. The termination of this Memorandum, shall not affect the particular projects being carried out until the date of the completion of the said projects.

8.2. Amendment

Should either Party wish to amend any provision of this Memorandum it may request consultations with the other Party. No amendment shall be valid unless agreed in writing between the Parties.

8.3. Settlement of Disputes

Any disputes arising from implementation of this Memorandum shall be settled by Parties through negotiations and consultations.

In witness whereof the undersigned, representatives of Parties, being duly authorized, have signed this Memorandum.

Signed in Chisinau on the 22 of December 2006, in two originals, each in Moldovan, Hungarian and English language, all texts being equally authentic. In case of divergence of interpretation of provisions of this Memorandum, the English text will serve as reference.

On be half of the Go vern - ment of the Re pub lic of

Hun ga ry

On be half of the Go vern - ment of the Re pub lic of

Mol do va”

4. § (1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép hatályba.

(2) E ren de let 2–3. §-a a Meg álla po dás 8.1. cik ké ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép hatályba.

(3) A Meg álla po dás, illetve e ren de let 2–3. §-a ha tály - ba lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter annak is - mert té vá lá sát kö ve tõ en a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta - la nul köz zé tett egye di határozatával állapítja meg.

(4) E ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek - rõl a kül ügy mi nisz ter gondoskodik.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

(7)

A Kormány

44/2007. (III. 14.) Korm.

rendelete

a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány a föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény 55. §-ának g) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendeli el:

1. §

A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ról szóló 111/2003.

(VII. 29.) Korm. ren de let 2. szá mú mel lék le té nek 2.2. Gáz - el lá tá si Köz üze mi Sza bály zat rész e a kö vet ke zõ 12/A. §-sal egé szül ki:

„12/A. § Rész szám lá zá sos mód szer al kal ma zá sa ese tén a köz üze mi szol gál ta tó – a fo gyasz tó nak (vagy a szám la ki egyen lí té sét vál la ló fi ze tõ nek) a vég szám la ki ál lí tá sát kö ve tõ 30 na pon be lül be nyúj tott írás be li ké rel mé re – kö - te les a fo gyasz tó (vagy a szám la ki egyen lí té sét vál la ló fizetõ) ré szé re a ké re lem kéz hez vé te lét kö ve tõ 8 na pon belül meg fi zet ni a vég szám lá ban ki mu ta tott túl fi ze tés össze gét.”

2. §

Ez a ren de let 2007. áp ri lis 1-jén lép ha tály ba.

mi nisz ter el nök

A Mi nisz ter el nök ren de le tei

A Miniszterelnök 1/2007. (III. 14.) ME

rendelete

a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ államtitkár kijelölésérõl

A köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek rõl, valamint a Kor - mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szóló 2006.

évi LVII. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 76. §-ának (3) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján – fi gye lem mel a Tv. 30. §-ában és az 53. §-ának (4) be kez dé sé ben fog lal - tak ra – a következõket rendelem el:

1. §

A Mi nisz ter el nö ki Ka bi net iro da ve ze té sé re Gál J.

Zoltánt, a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ál lam tit ká rát jelölöm ki.

2. §

Ez a ren de let 2007. már ci us 19-én lép ha tály ba.

mi nisz ter el nök

A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

Az egészségügyi miniszter 14/2007. (III. 14.) EüM

rendelete

a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról

és kölcsönzésérõl*

A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény (a továb biak ban: Ebtv.) 83. §-a (3) be kez dé sé nek a)–c) pont já ban ka pott, to váb bá az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb - biak ban: Itv.) 67. §-ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben, valamint az Ebtv. 83. §-a (4) be kez dé sé nek n) pont já ban meg ál la pí tott fel ha tal ma zás alap ján az egész ség ügyi mi - nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. § (1) E ren de let al kal ma zá sá ban:

a) be fo ga dás: a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tás, valamint a gyógy szer - for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2006. évi XCVIII. tör vény (a továb biak ban: Gtv.) 32–34. §-ai ban meg ha tá ro zott ké re lem tár gyá ban való dön tés ho za tal;

b) gyó gyá sza ti se géd esz köz: az Ebtv. 5/B. §-ának e) pont ja sze rin ti esz köz;

* A ren de let mel lék le tek kel tel jes szö ve gét a Ma gyar Köz löny 2007. évi 30. szá má nak II. kö te te CD-n tar tal maz za, me lyet az elõ fi ze tõk ké rés re meg - kap nak ( telefon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím:

1394 Budapest 62, Pf. 357).

(8)

c) egy sze rû mé ret vál to zás: a köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ál ta lá nos for gal mi adó (a továb biak ban: áfa) össze gét nem tar tal ma zó net tó ár (a továb biak ban: ár) vál - to zat lan sá ga mel lett funk ci o ná li san egyen ér té kû, azo nos ter mék csa lád ba tar to zó esz kö zök met ri kus pa ra mé te re i ben ki fe jez he tõ vál to zá sa vagy vál to za ta;

d) funk ci o ná lis cso port: azok nak az azo nos ren del te té - sû gyó gyá sza ti se géd esz kö zök nek a cso port ja, ame lyek in - di ká ci ói azo no sak, ki vé ve a szem üveg len csé ket és a hal - lás ja ví tó ké szü lé ke ket, me lyek kö zül azo nos rendelteté - sûek azok, ame lyek 10–11. szá mú mel lék let sze rin ti ISO kód já nak (a továb biak ban: ISO kód) elsõ 4–10 szám je gye azo nos;

e) funk ci o ná li san egyen ér té kû gyó gyá sza ti se géd esz - köz: az a gyó gyá sza ti se géd esz köz, ame lyik nek a hasz ná - la ti ér té ke meg egye zik va la mely már tá mo ga tott esz köz hasz ná la ti ér té ké vel, sem funk ci ó ban, sem ki hor dá si idõ - ben nem nyújt sem ke ve sebb, sem több let szol gál ta tást a be teg szá má ra;

f) ki hor dá si idõ: az az idõ tar tam, amely re meg ha tá ro - zott mennyi sé gû gyó gyá sza ti esz köz tá mo ga tás sal ren del - he tõ, illetve az az idõ tar tam, amely re vo nat ko zó an a ren - delt esz köz árá hoz az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz - tár (a továb biak ban: OEP) tá mo ga tást ál la pít meg;

g) név vál to zás: az ár vál to zat lan sá ga mel lett egy esz - köz azo no sí tá si ada ta i ban, illetve szí né ben be kö vet ke zett vál to zás;

h) re fe ren cia ér ték: a re fe ren cia esz köz árá hoz tar to zó net tó tá mo ga tá si összeg.

(2) Az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl e ren de let al kal - ma zá sa so rán a Gtv.-ben, az Ebtv.-ben, a kö te le zõ egész - ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör - vény vég re haj tá sá ról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. ren - de let ben (a továb biak ban: Korm. ren de let), az or vos tech - ni kai esz kö zök rõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let - ben (a továb biak ban: R.), valamint az in vit ro di ag nosz ti - kai or vos tech ni kai esz kö zök rõl szóló 8/2003. (III. 13.) ESZCSM ren de let ben (a továb biak ban: IVD-ren de let) és a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök for gal ma zá sá nak, ja ví tá sá nak, köl csön zé sé nek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 7/2004.

(XI. 23.) EüM ren de let ben fog lalt fogalommeghatározá - sokat kell figye lembe ven ni.

2. §

(1) A Gtv. 32. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti ké rel met a) az or vos tech ni kai esz köz nek mi nõ sü lõ gyó gyá sza ti se géd esz köz árá hoz nyújt ha tó tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra és a tá mo ga tás mér té ké nek mó do sí tá sá ra az 1. szá mú mel - lék let ben,

b) az ön el len õr zés re szol gá ló in vit ro di ag nosz ti kai or - vos tech ni kai esz köz nek mi nõ sü lõ gyó gyá sza ti se géd esz - köz árá hoz nyújt ha tó tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra és a tá mo - ga tás mér té ké nek mó do sí tá sá ra a 2. szá mú mel lék let ben,

c) a nem or vos tech ni kai esz köz nek mi nõ sü lõ gyó gyá - sza ti se géd esz köz árá hoz nyújt ha tó tá mo ga tás meg ál la pí - tá sá ra és a tá mo ga tás mér té ké nek mó do sí tá sá ra a 3. szá mú mel lék let ben,

d) a gyó gyá sza ti se géd esz köz tár sa da lom biz to sí tá si tá - mo ga tás sal tör té nõ köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott áfa nél kü li net tó köl csön zé si dí já hoz (a továb biak ban: köl - csön zé si díj) nyúj tott tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra a 4. szá - mú mel lék let ben,

e) az egye di mé ret vé tel alap ján ké szült gyó gyá sza ti se - géd esz köz árá hoz nyújt ha tó tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra és a tá mo ga tás mér té ké nek mó do sí tá sá ra az 5. szá mú mel lék - let ben

meg ha tá ro zott for má tum sze rint, pa pír ala pú nyom ta tott for má ban és a (3) be kez dés ben fog lal tak nak meg fele lõen elekt ro ni kus for má ban kell be nyúj ta ni.

(2) Azok nak a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök nek a kö rét, ame lyek hez nem le het be fo ga dás irán ti ké rel met be nyúj ta - ni, a 6. szá mú mel lék let ha tá roz za meg.

(3) Elekt ro ni kus for má ban a ké rel met két azo nos tar tal - mú CD-le me zen kell be nyúj ta ni, ame lyek kö zül az egyik pél dányt le pe csé telt és cég sze rû alá írás sal hi te le sí tett bo rí - ték ba kell he lyez ni.

(4) Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez a (10) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel csa tol ni kell

a) az I. osz tály ba tar to zó or vos tech ni kai esz köz ese tén az R. 7. szá mú mel lék le te sze rin ti gyár tói meg fe le lõ sé gi nyi lat ko za tot és mû sza ki do ku men tá ci ót, to váb bá ste ril és mé rõ funk ci ó val ren del ke zõ esz kö zök ese té ben a ste ri li tás biz to sí tá sá ra, illetve a mé rõ funk ci ó ra vo nat ko zó tu laj don - sá gok ta nú sí tá sát iga zo ló ok ira tot;

b) a II. a) osz tály ba tar to zó or vos tech ni kai esz köz ese - tén az R. 7. szá mú mel lék le te sze rin ti gyár tói meg fe le lõ sé - gi nyi lat ko za tot és a 4–6. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí - tá sok va la me lyi két, vagy a 2. szá mú mel lék le te sze rin ti, tel jes kö rû mi nõ ség biz to sí tás ról szóló ta nú sí tást;

c) a II. b) osz tály ba tar to zó or vos tech ni kai esz köz ese - tén az R. 3. szá mú mel lék le te sze rin ti tí pus vizs gá la ti el já - rás ról szóló és a 4–6. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tá sok va la me lyi két, vagy a. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti, tel jes kö rû mi nõ ség biz to sí tás ról szóló ta nú sí tást;

d) a III. osz tály ba tar to zó or vos tech ni kai esz köz ese tén az R. 3. szá mú mel lék le te sze rin ti tí pus vizs gá la ti el já rás ról szóló és a 4–5. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tá sok va la - me lyi két, vagy a 2. szá mú mel lék le te sze rin ti, tel jes kö rû mi nõ ség biz to sí tás ról szóló ta nú sí tást;

e) az egye di mé ret vé tel alap ján ké szült gyó gyá sza ti se - géd esz köz ese tén az R. 8. szá mú mel lék le té nek 3.1. pont ja sze rin ti do ku men tá ci ót;

f) az IVD-ren de let 2. szá mú mel lék le té nek „B” lis tá ján lévõ ön el len õr zés re szol gá ló in vit ro di ag nosz ti kai esz köz ese tén az IVD-ren de let 4. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí - tást (e mel lék let 4. és 6. pont ja i val vagy azok nél kül) vagy az 5. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tást a 6. vagy 7. szá - mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tá sok va la me lyi ké vel együtt;

(9)

g) az f) pont ban meg ha tá ro zot ta kon túl az egyéb ön el - len õr zés re szol gá ló esz köz ese tén az IVD-ren de let 4. szá - mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tást (e mel lék let 4. és 6. pont - ja i val, vagy azok nél kül) vagy az 5. szá mú mel lék le te sze - rin ti ta nú sí tást együtt a 6. vagy 7. szá mú mel lék le te sze rin ti ta nú sí tá sok va la me lyi ké vel, vagy a 3. szá mú mel lék le te (a 6. pont já val) sze rin ti ta nú sí tá sok va la me lyi ké vel;

h) or vos tech ni kai esz köz nek nem mi nõ sü lõ gyó gyá - sza ti se géd esz köz ese tén az esz köz tí pu sá nak meg fe le lõ, az esz köz for gal ma zá sá nak fel té te lé ül meg ha tá ro zott kü - lön jog sza bály sze rin ti do ku men tá ci ót, illetve azt a do ku - men tá ci ót, amely alap ján le he tõ vé vá lik az esz köz ter ve i - nek, gyár tá sá nak és szol gál ta tá sa i nak meg is me ré se és az MSZ EN 12182 szab vány kö ve tel mé nye i nek tel je sí té se sze rin ti ér té ke lé se, ide ért ve a ter ve zett tu laj don sá go kat, jel lem zõ ket is;

i) az esz köz Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz - ga tá si Hi va tal (a továb biak ban: EEKH) ál tal tör tént nyil - ván tar tás ba vé te lé nek iga zo lá sát, en nek hi á nyá ban az esz - köz re giszt rá ci ós iga zo lá sát;

j) a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek bd) és bh) pont ja sze - rin ti ké re lem ese té ben a vál toz ta tás sal érin tett esz köz do - ku men tá ci ó ját;

k) az esz köz tí pu sá nak meg fele lõen az ar ról szóló nyi - lat ko za tot, hogy

ka) a tar tós hasz ná lat ra szánt esz köz nél a ki hor dá si idõn be lül a ké rel me zõ be fo ga dás kor vál lal ja a fo lya ma tos esz köz- és a mû kö dé sé hez és hasz ná la tá hoz szük sé ges tar - to zék-, illetve al kat rész el lá tást az igény ke let ke zé sét kö ve - tõ két mun ka na pon be lül,

kb) a ké rel me zõ vál lal ja a tar tós hasz ná lat ra szánt azon esz köz nél, amely hez azon na li tar to zék-, illetve al kat rész - el lá tást kell biz to sí ta ni – így pél dá ul az élet funk ció fenn - tar tás ra al kal ma zott esz kö zök nél –, az igény ke let ke zé sét kö ve tõ hat órán be lü li el lá tást vagy cse re ké szü lék biz to sí - tá sát,

kc) a tar tós hasz ná lat ra szánt, fo lya ma tos szer viz hát te - ret igény lõ esz köz nél az esz köz gyár tó ja fo lya ma to san biz - to sít ja az esz kö zök, illetve az esz kö zök mû kö dé sé hez és hasz ná la tá hoz szük sé ges tar to zé kok kar ban tar tá sát, szer - vi zét és a fo gyó al kat rész után pót lá sát,

kd) az esz köz az Euró pai Gaz da sá gi Tér ség ben (a továb biak ban: EGT), illetve az Euró pai Kö zös ség gel meg kö tött nem zet kö zi szer zõ dés alap ján az EGT tag ál la - má val azo nos jog ál lást él ve zõ ál lam ban fi nan szí ro zott-e.

Amennyi ben igen, meg kell je löl ni tag ál la mon ként a fi - nan szí ro zás mód ját, mér té két, illetve össze gét;

l) har minc nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tot;

m) a cég jegy zés re jo go sult kép vi se lõ alá írá si cím pél dá - nyát;

n) az el já ró sze mély ré szé re adott írás be li meg ha tal ma - zást, amennyi ben nem a cég jegy zés re jo go sult kép vi se lõ jár el;

o) a gyár tó ál tal az el já ró sze mély, illetve szerv ré szé re adott írás be li meg ha tal ma zást, amennyi ben nem a gyó gyá - sza ti se géd esz köz gyár tó ja nyújt ja be a ké rel met;

p) a 10. §-ban meg ha tá ro zott igaz ga tá si szol gál ta tá si díj be fi ze té sé rõl, illetve át uta lá sá ról szóló iga zo lást;

q) a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó já nak vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek arra vo nat ko zó nyi lat ko - za tát, amely ben az al kal ma zott szá mí tá sok egy ide jû be mu - ta tá sá val meg erõ sí ti, hogy az ál ta la tett ter me lõi, im port be - szer zé si ár aján lat ki ala kí tá sa so rán figye lembe vet te, hogy a faj la gos költ sé ge ket és az üz le ti koc ká za tot csök ken ti, ha a ter mé ket tá mo ga tás sal le het ér té ke sí te ni;

r) a gyó gyá sza ti se géd esz közt egye di mé ret vé tel alap - ján gyár tó arra vo nat ko zó nyi lat ko za tát, hogy az ál ta la tett ter me lõi, im port be szer zé si ár aján lat ki ala kí tá sa so rán az egy ide jû leg be mu ta tott mû sza ki-gaz da sá gi ada to kon nyug vó, elõ re rög zí tett pa ra mé te re ket al kal maz ta;

s) a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek aa)–ab) pont ja sze - rin ti ké rel mek ese tén a gyó gyá sza ti se géd esz köz hasz ná la - ti út mu ta tó ját.

(5) A ké rel me zõ a ké re lem be nyúj tá sá val egy ide jû leg azo nos sá gi nyi lat ko za tot nyújt be, mely ben nyi lat ko zik a pa pír ala pú írott és elekt ro ni kus for má ban be nyúj tott ada - tok azo nos sá gá ról és hi te les sé gé rõl.

(6) A ké re lem hez csa tol ni kell az Or vos- és Kór ház tech - ni kai In té zet (a továb biak ban: ORKI), vagy a Ma gyar Elekt ro tech ni kai Ellen õr zõ In té zet

a) iga zo lá sát a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek aa)–ab), ba)–bc) és bf) al pont ja sze rin ti ké re lem ese tén

aa) a mi nõ ség ta nú sí tás hi te les sé gé rõl, az esz köz hasz - ná la ti út mu ta tó já ban meg adott cél ra való al kal mas ság ról, valamint az ISO kód meg ha tá ro zá sá ról 6 ISO ka rak te rig,

ab) ja vas la tot a funk ci o ná lis cso port ba so ro lás ról; to - váb bá

b) iga zo lá sát a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek bd) al - pont ja sze rin ti ké re lem ese tén az esz köz ere de ti vel való azo nos sá gá ról;

c) iga zo lá sát a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek bh) al - pont ja sze rin ti ké re lem ese tén a mé ret re vo nat ko zó ada to - kon kí vü li pa ra mé te rek ben való azo nos ság ról.

(7) A (4) be kez dés kc) al pont ja sze rin ti eset ben a tá mo - ga tá si ké re lem be adá sa kor meg kell ne vez ni az adott szak - szer vizt.

(8) A funk ci o ná lis cso por to kat a ké re lem ben az MSZ EN ISO 9999–2003. figye lembe véte lével kell meg - ha tá roz ni.

(9) E § sze rin ti ké re lem egy gyó gyá sza ti se géd esz köz re vo nat ko zik, ki vé ve a 7. szá mú mel lék let ben fog lalt esz kö - zö ket.

(10) A Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek

a) be) al pont ja sze rin ti ké re lem ese tén a ké re lem hez csa tol ni kell a (4) be kez dés l)–o) pont alat ti do ku men tu - mo kat, az ár csök ken tés re ké rel me zett esz köz ne vét és 13–15 je gyû ISO kód ját, a ké rel me zés ide jén ér vé nyes és a ké re lem sze rin ti ter me lõi, im port be szer zé si árát,

b) bg) al pont ja sze rin ti ké re lem ese tén a ké re lem hez csa tol ni kell a (4) be kez dés l)–o) pont alat ti do ku men tu -

(10)

mo kat, a tör lés re ké rel me zett esz köz ne vét és 13–15 je gyû ISO kód ját és a tör lés rö vid in dok lá sát.

(11) Amennyi ben a hasz ná la ti út mu ta tó ban a be fo ga - dást köve tõen vál to zás kö vet ke zik be, a mó do sí tott út mu - ta tót a mó do sí tás pon tos meg je lö lé sé vel az érin tett gyó - gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy annak meg ha tal ma - zott kép vi se lõ je az OEP-nek be nyújt ja.

3. §

A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be fo ga dá sá nak alap el vei:

a) fo gya té kos ság-élet funk ció-be teg ség ala pú tá mo ga - tás: figye lembe kell ven ni, illetve ele mez ni kell az esz kö - zök kö ré re ki ter je dõ, az em ber i szer ve zet egé szét vagy ré - szét érin tõ mû kö dé si hi ányt, csök ke nést, annak mér té két, to váb bá az ön ál ló élet vi tel re, tár sa dal mi be il lesz ke dés re gya ko rolt ha tást;

b) mél tá nyos ság ér vé nye sí té se: tö re ked ni kell, hogy – kü lö nös te kin tet tel a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû betegcsoportokra – min den fo gya ték kal élõ biz to sí tott szá - má ra le gyen tá mo ga tás sal hoz zá fér he tõ esz köz;

c) szük ség let ala pú meg kö ze lí tés: a la kos ság egész ség - ügyi szük ség le té nek leg in kább meg fe le lõ esz közt kell be - fo gad ni, azaz azt az egész ség szük ség le tet kell ki elé gí te ni, mely ese té ben kli ni ka i lag szá mot te võ ha tás sal ren del ke zõ egész ség ügyi tech no ló gia áll ren del ke zés re, és biz to sít ha - tó, hogy a tá mo ga tást az a be teg kap ja, aki nél az elv árt ha - tás el ér he tõ. Az esz köz al kal mas sá gá nak mód sze res ér té - ke lé se ál tal a be te gek szá má ra ma gas ér té ket kép vi se lõ esz közt kell be fo gad ni, az érin tett be teg cso port kli ni kai szük ség le te mér té ké nek figye lembe véte lével;

d) szak mai meg ala po zott ság: szak mai szem pont ból már ki ér té kelt, nyil ván tar tás ba vett, kü lön jog sza bály ban erre fel ha tal ma zott szer ve ze tek ál tal biz ton sá gos nak és ha - tá sos nak mi nõ sí tett gyó gyá sza ti se géd esz köz fo gad ha tó be. Nem ke rül het be fo ga dás ra olyan esz köz, amely a be fo - ga dás idõ pont já ban tá mo ga tott esz köz nél a be teg szem - pont já ból egy ér tel mû en ala cso nyabb mi nõ sé gi pa ra mé te - rek kel ren del ke zik;

e) komp le xi tás: figye lembe kell ven ni, hogy az esz köz ön ma gá ban ele gen dõ-e, vagy az csak más esz köz, ke ze lés egy ide jû al kal ma zá sa mel lett tud ja ki fej te ni ha tá sát;

f) költ ség ha té kony ság: a be fo ga dá si dön té se ket a költ - ség ha té kony ság kö ve tel mé nyé nek figye lembevétele alap - ján kell meg hoz ni. Ösz tö nöz ni kell a költ ség ha té kony egész ség ügyi el lá tás gya kor la ti meg va ló sí tá sát, a hosszú tá von ered mé nye sebb, így na gyobb egész ség nye re sé get biz to sí tó, élet mi nõ ség ja vu lást je len tõ, ezzel együtt reál is rá for dí tá si igé nyû költ ség ha té ko nyabb esz köz be fo ga dá - sá val. A költ ség ha té kony ság elem zé se so rán az al ter na tív tech no ló gi ák ke rül nek össze ha son lí tás ra;

g) költ ség ve té si ke re tek figye lembevétele, fi nan szí roz - ha tó ság: figye lembe kell ven ni a Ma gyar Köz tár sa ság éves költ ség ve té sé rõl szóló tör vény ben az Egész ség biz to - sí tá si Alap ra meg ha tá ro zott, a gyó gyá sza ti se géd esz kö zök

tá mo ga tá sá ra for dít ha tó költ ség ve té si ke re tet, valamint a fel hasz ná lás ak tu á lis hely ze tét és a vár ha tó ha tá so kat;

h) ered mé nyes ség: az esz köz a napi gya kor lat ban a hasz ná lat so rán a kí vánt mér ték ben ja vít ja a be teg élet kö - rül mé nye it.

4. §

(1) A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be fo ga dá sa so rán az aláb bi szak mai szem pon to kat kell figye lembe ven ni:

a) azt, hogy az esz köz az ön el lá tó ké pes sé get vagy az élet ta ni funk ció ké pes sé get bi zo nyí tot tan ja vít ja-e;

b) azt, hogy az esz köz meg fe lel-e a kí vánt funk ci ó nak;

c) azt, hogy az esz köz in di ká ci ós köre és al kal ma zá si köre pon to san meg ha tá ro zott-e;

d) azt, hogy az esz köz kom pa ti bi lis-e, meg fe lel-e a vo - nat ko zó szab vány nak;

e) az esz köz hor doz ha tó sá gát, mo bi li tá sát, az esz köz ál tal a be teg szá má ra nyúj tott ké nye lem mér té két;

f) azt, hogy az esz köz ön ál ló an vagy csak se gít ség gel al kal maz ha tó-e;

g) az esz köz ál tal el ér he tõ élet mi nõ ség ja ví tás mér té - két, az esz köz ál tal a be teg szá má ra nyúj tott kom fort ér zés mér té két;

h) az esz köz gyár tá sá ra vo nat ko zó, bár mely nem ze ti rend szer ben akk re di tált, el is mert ta nú sí tó szer ve zet tõl szár ma zó ISO 9001 vagy az zal egyen ér té kû ta nú sít ványt.

(2) A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be fo ga dá sá nál az aláb bi gaz da sá gi szem pon to kat kell figye lembe ven ni:

a) az esz köz sza va tos sá gát, tar tós sá gát, élet tar ta mát, ki hor dá si ide jét;

b) az esz köz zel el ér he tõ, az Egész ség biz to sí tá si Alap - ban vár ha tó költ ség meg ta ka rí tás mér té két;

c) a még be nem fo ga dott esz köz ab ban az eset ben ke - rül het be fo ga dás ra, ha az esz köz ered mé nyes sé gé rõl és költ ség ha té kony sá gá ról bi zo nyí té kok áll nak ren del ke zés - re;

d) a 8. szá mú mel lék let sze rin ti, tar tós hasz ná lat ra szánt, valamint a 9. szá mú mel lék let sze rin ti, tár sa da lom - biz to sí tá si tá mo ga tás sal köl csö nöz he tõ esz köz ese té ben az üze mel te té si költ sé ge ket;

e) a 2. § (4) be kez dés kd) pont ja sze rin ti nyi lat ko zat ban fog lal ta kat.

(3) A (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl a gyó gyá sza ti se - géd esz kö zök be fo ga dá sá nál spe ci á lis szem pont ként – le - he tõ ség sze rint – figye lembe kell ven ni:

a) az esz köz ha té kony sá gá nak vizs gá la ta so rán az esz - köz nek a ha té kony ság gal össze füg gõ mér he tõ paraméte - reit, amennyi ben az esz köz ren del ke zik ilyen nel;

b) az esz köz tí pu sá tól füg gõ en az or szá gos le fe dett sé gû szol gál ta tói há ló zat meg lé tét;

c) a szol gál ta tó fo lya ma tos ren del ke zés re ál lá sát, amennyi ben az az esz köz tí pu sa miatt szük sé ges;

(11)

d) hogy a tar tós hasz ná lat ra szánt, valamint egye di mé - ret vé tel alap ján ké szí tett, to váb bá köl csö nöz he tõ esz köz ese tén az esz köz tá mo ga tás sal tör té nõ for gal ma zá sa ma gá - ban kell, hogy fog lal ja az ál la pot fel mé rést, a mé ret vé telt az egyé ni adott sá gok és igé nyek figye lembe véte lével, a pró - bát, a be ál lí tá so kat, az át adást, azaz kom plex szol gál ta tást kell nyúj ta ni.

(4) A 8. szá mú mel lék let sze rin ti tar tós hasz ná lat ra szánt esz köz árá hoz nyúj tott tá mo ga tás össze ge a mi ni mál bér 15%-ának 100-szo ro sát nem ha lad hat ja meg, nem tar tós hasz ná lat ra szánt esz köz ese té ben pe dig a hat hó nap alatt tá mo ga tás sal ren del he tõ mennyi sé gû esz köz árá hoz nyúj - tott tá mo ga tás össze ge nem ha lad hat ja meg ezt az ér té ket.

5. §

(1) A Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek aa)–ab), ba)–bc) és bf) pont ja sze rin ti ké re lem ese té ben ja vas lat te võ és vé le - mé nye zõ szak ér tõi tes tü let (a továb biak ban: Szak ér tõi Tes tü let) mû kö dik köz re, mely nek mû kö dé si fel té te le it az OEP biz to sít ja. A Szak ér tõi Tes tü let tag ja az érin tett szak - mai kol lé gi um ál tal ren del ke zés re bo csá tott lis ta sze rin ti szak ér tõk bõl az OEP ál tal vá lasz tott szak ér tõ, az Egész - ség ügyi Stra té gi ai Ku ta tó in té zet (a továb biak ban: ESKI) ál tal ki je lölt gaz da sá gos sá gi és költ ség ha té kony sá gi szem - pon to kat ér vé nye sí tõ szak ér tõ, to váb bá egy, az OEP ál tal ki je lölt sze mély.

(2) Az OEP az ér de mi dön tést köve tõen tá jé koz tat ja az (1) be kez dés sze rin ti Szak ér tõi Tes tü le tet ar ról, hogy a vé - le mé nye, il le tõ leg a ja vas la ta figye lembevételre ke rült-e a dön tés so rán.

(3) A Gtv. 32. §-ának (4) be kez dé se sze rin ti el já rást ab - ban az eset ben kell al kal maz ni, ami kor a be fo ga dá si ké re - lem ben meg je lölt ár az adott funk ci o ná lis cso port ba tar to - zó leg ala cso nyabb árú gyó gyá sza ti se géd esz köz árá nál leg alább 5%-kal ala cso nyabb.

6. §

(1) A gyó gyá sza ti se géd esz köz tár sa da lom biz to sí tá si tá - mo ga tás ba való be fo ga dá sa meg ha tá ro zott tá mo ga tá si mód szer rel tör té nik. Az egyes funk ci o ná lis cso por tok kü - lön bö zõ tá mo ga tá si mód sze rek be tör té nõ so ro lá sát a 10. szá mú mel lék let tar tal maz za.

(2) Az egyes funk ci o ná lis cso por tok ön ál ló re fe ren cia cso port ként is mû köd het nek. Azo nos funk ci o ná lis cso - port ban ön ál ló re fe ren cia cso port ként mû kö dõ al cso port ké pez he tõ, amely al cso port ön ál ló re fe ren cia cso port ként is mû köd het:

a) az egyes, meg ha tá ro zott fo gya té kos sá gi ál la po tok kom pen zá lá sá ra, be teg sé gek ke ze lé sé re egy aránt al kal mas ter mé kek kö ré re, ha azo kat a kli ni kai ér té ke lés azo nos ja -

val lat ra ál la pí tot ta meg és al kal ma zá suk kal azo nos ered - mény ér he tõ el;

b) az élet mi nõ sé get azo nos mó don be fo lyá so ló esz kö - zök re.

(3) Meg ha tá ro zott (fix) össze gû tá mo ga tás ál la pít ha tó meg azo nos ren del te té sû esz kö zök bõl ki ala kí tott tá mo ga - tá si cso por to kon be lül el té rõ funk ci o ná lis cso por tok esz - kö ze i nek kö ré re.

(4) A Gtv. 34. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti fel füg gesz tést köve tõen az OEP tá jé koz ta tá sa alap ján az egész ség ügyi mi nisz ter – a cso port ra vo nat ko zó egész - ség-gaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem zés ESKI ál - ta li el vég zé sét köve tõen, annak figye lembe véte lével – az érin tett szak mai kol lé gi um vé le mé nyé nek ki ké ré se után új funk ci o ná lis cso port ké pe zé sét hir det he ti ki min den nap - tári ne gyed év elsõ nap já val.

(5) A Gtv. 34. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti fel füg gesz tést köve tõen az OEP tá jé koz ta tá sa alap ján az egész ség ügyi mi nisz ter – a cso port ra vo nat ko zó egész - ség-gaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem zés ESKI ál - ta li el vég zé sét köve tõen, annak figye lembe véte lével – az érin tett szak mai kol lé gi um vé le mé nyé nek ki ké ré se után a 11. szá mú mel lék let sze rin ti in di ká ci ó tól el té rõ, emelt, illetve ki emelt in di ká ci ó hoz kö tött új be teg ség cso port, illetve in di ká ci ós te rü let kép zé sét hir det he ti ki a be teg ség - cso port, az in di ká ci ós te rü let, to váb bá a tá mo ga tás sal tör - té nõ fel írás ra jo go sul tak kö ré nek meg je lö lé sé vel min den nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val.

(6) A Gtv. 34. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti fel füg gesz tést köve tõen az OEP tá jé koz ta tá sa alap ján az egész ség ügyi mi nisz ter – a funk ci o ná lis cso port ra vo nat - ko zó egész ség-gaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem - zés ESKI ál ta li el vég zé sét köve tõen, annak figye lembe - véte lével – az érin tett szak mai kol lé gi um vé le mé nyé nek ki ké ré se után új, tá mo ga tás sal köl csö nöz he tõ esz közt hir - det het ki min den nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val.

7. §

(1) Az ár hoz nyúj tott szá za lé kos tá mo ga tás mér té ke a köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt össze gé nek 0, 50, 70, 85, 90, 95, illetve mennyi sé gi egy sé gen ként 100%-a.

(2) A köl csön zé si díj hoz nyúj tott szá za lé kos tá mo ga tás mér té ke a köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott kölcsön - zési díj ál ta lá nos for gal mi adó val meg nö velt össze gé nek 0, 50, 70, 85, 90, illetve mennyi sé gi egy sé gen ként 100%-a. A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal köl csö nöz - he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök kö rét a 9. szá mú mel lék - let tar tal maz za.

(3) A 10. szá mú mel lék let sze rin ti in di ká ci ó tól el té rõ, ki emelt, mennyi sé gi egy sé gen ként – Eü 100%-os –, illetve emelt, mennyi sé gi egy sé gen ként – Eü 85 vagy 70%-os –

(12)

in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás sal ren del he tõ és ki szol gál - tat ha tó se géd esz kö zök kö rét a be teg ség cso port, az in di ká - ci ós te rü let, to váb bá a tá mo ga tás sal tör té nõ fel írás ra jo go - sul tak kö ré nek meg je lö lé sé vel a 11. szá mú mel lék let tar - tal maz za.

(4) Az egy vény re ki ál lí tott gyó gyá sza ti se géd esz köz e § sze rin ti, ki emelt, mennyi sé gi egy sé gen kén ti Eü 100%-os – áfát is tar tal ma zó – tá mo ga tá si össze gét csök ken ti a vé - nyen fel írt esz kö zért vé nyen ként fi ze ten dõ 300 Ft – áfát is tar tal ma zó – té rí té si díj.

8. §

(1) Az OEP a Gtv. 32. §-ának (7) be kez dé se sze rin ti fe - lül vizs gá lat so rán az e ren de let ben fog lalt be fo ga dás ra vo - nat ko zó szem pon to kat és sza bá lyo kat ér vé nye sí ti.

(2) Az OEP ki zár ja a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás - ból a gyó gyá sza ti se géd esz közt, ha

a) adap tív és so ro zat gyár tá sú esz köz ese té ben a Gtv.

32. §-ának (7) be kez dé se sze rin ti fe lül vizs gá la tot meg elõ - zõ ti zen ket te dik hó nap elsõ nap ja és a fe lül vizs gá la tot meg elõ zõ har ma dik hó nap elsõ nap ja kö zöt ti idõ szak ban nincs az OEP felé tör té nõ el szá mo lás ban ki mu tat ha tó for - gal mi ré sze se dé se;

b) az EEKH vagy a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság a for gal - ma zá sát meg til tot ta;

c) annak gyár tó ját vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét egy éven be lül két eset ben a tá mo ga tott gyó gyá sza ti se géd - esz köz te kin te té ben – a Gtv.-ben vagy a kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zot tak meg sér té se miatt – rek lám fel ügye le ti el já rás ban az arra jo go sult ha tó ság jog erõ sen elmarasz - talta;

d) azt a gyár tó vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je kér te; vagy

e) a gyár tó ja vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je a 2. § (4) be kez dé sé nek k) pont ja sze rin ti nyi lat ko zat ban fog lal tak nak nem tesz ele get.

(3) Az OEP az (1) be kez dés sze rin ti el já rá sa so rán ki zár - hat ja a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ból a gyó gyá sza ti se géd esz közt, amennyi ben a tá mo ga tott esz köz nem fe le l meg az e ren de let ben fog lalt be fo ga dás ra vo nat ko zó szem - pon tok nak és sza bá lyok nak, to váb bá ha

a) az adott esz köz fel vált ha tó költ ség ha té ko nyabb, vagy a ki zá ran dó esz köz zel azo nos költ ség ha té kony sá gú, de kor sze rûbb esz köz zel;

b) az esz köz fix cso port ba tar to zik, és az esz köz gyár tó - ja vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je a ren de lést egy - mást kö ve tõ hat hó na pon ke resz tül bi zo nyí tot tan nem tel - je sí ti, fel té ve, ha a ki zá rás a be teg el lá tást nem veszélyez - teti;

c) az esz köz re fe ren cia esz köz nek mi nõ sül, és az esz köz gyár tó ja vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je a ren de - lést egy mást kö ve tõ há rom hó na pon ke resz tül bi zo nyí tot -

tan nem tel je sí ti, fel té ve, hogy a ki zá rás a be teg el lá tást nem ve szé lyez te ti;

d) az esz köz ára a re fe ren cia ár nál 50%-kal ma ga sabb;

e) az esz köz ja ví tá sá ra for dí tott tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás össze ge a re fe ren cia cso port esz kö ze i re jel lem - zõ, az egy ké szü lék re vi szo nyí tott ja ví tá si összeg egy évre vo nat ko zó át la gá nál 20%-kal ma ga sabb;

f) bi zo nyos esz kö zök nél a ki hor dá si idõn be lül a le se - lej te zés meg ha lad ja a tá mo ga tás sal ki szol gál ta tott esz köz 10%-át;

g) az adott esz köz az E. Alap költ ség ve té sét az al kal - ma zá sá val el ér he tõ egész ség nye re ség hez ké pest arány ta - la nul nagy mér ték ben ter he li.

(4) Az egyes funk ci o ná lis cso por tok meg szün te té sét az OEP ja vas la ta alap ján az egész ség ügyi mi nisz ter – a cso - port ra vo nat ko zó egész ség-gaz da ság ta ni, költ ség ha té - kony sá gi elem zés ESKI ál ta li el vég zé sét köve tõen, annak figye lembe véte lével – az érin tett szak mai kol lé gi um vé le - mé nyé nek ki ké ré se után hir det he ti ki min den nap tá ri ne - gyed év elsõ nap já val.

(5) Ha a be fo ga dott gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je a tá mo ga tott esz - köz ma gyar or szá gi for gal ma zá sát meg kí ván ja szün tet ni, ak kor szán dé ká ról az OEP-et leg alább fél év vel a for gal - ma zás ter ve zett meg szün te té se elõtt kö te les ér te sí te ni.

(6) A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ból e § alap ján ki - zárt esz köz a ki zá rást kö ve tõ két évig nem fo gad ha tó be, ki vé ve a (3) be kez dés d) pont ja sze rin ti ki zá rás ese tét, amennyi ben a ki zá rást köve tõen a Gtv. 32. §-a (1) be kez - dé sé nek aa)–ab) pont ja alap ján új ké re lem ke rül be nyúj - tás ra és a ké re lem ben meg je lölt ter me lõi, im port be szer zé si ár alap ján kép zett ár sze rint az esz köz nem ke rül ne a (3) be kez dés d) pont ja sze rint ki zá rás ra.

9. §

(1) A fix cso por tok kép zé se a Korm. ren de let 7/C. §-ában fog lal tak alap ján fo lya ma to san tör té nik. Az OEP az ér vé nyes re fe ren cia ára kat és esz kö zö ket, valamint az adott fix cso port ban sze rep lõ esz kö zök ér vé nyes árát és tá mo ga tá sát elekt ro ni kus hon lap ján köz zé te szi.

(2) A köz zé tett árak ra bár mely idõ pont ban, bár me lyik fix cso port ban lévõ gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó ja vagy annak meg ha tal ma zott kép vi se lõ je te het ár csök ken - té si aján la tot. Amennyi ben az ár csök ken té si aján lat olyan mér té kû, hogy a re fe ren cia ter mék árá nál ala cso nyabb árat ered mé nyez és a ter mék meg fe lel a Korm. ren de let 7/C. §-ában fog lalt – a re fe ren cia ter mék ké vá lás fel té te le it tar tal ma zó – ren del ke zé sek nek, az OEP min den nap tá ri ne gyed év utol só mun ka nap já val új ra kép zi az adott fix cso - por tot.

(3) A (2) be kez dés ben fog lalt fix cso port új ra kép zé sé - nek ke re té ben az OEP az ár csök ken té si aján lat be nyúj tá sá -