Kápolnás Olivér
A mandzsu birodalomalapítás versben
(I. rész: bevezetés, szövegkiadás)
1774-ben Qianlong 乾隆 császár (uralk. 1736–1795) parancsot adott, hogy állítsák össze a mandzsu birodalom megalapításának történetét. A mű tizen- három év alatt készült el,1 majd 32 kötetben megjelent nyomtatásban A Man- dzsu Birodalom megalapításának stratégiája (Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe) címmel.2 Később ennek elkészült a kínai fordítása is (Huangqing kaiguo fanglüe 皇清開國方略). A mű a mandzsu eredetmon- dától kezdve mutatja be a birodalom felépítését, mely 1644-ig, a mandzsuk Pekingbe való bevonulásáig tart.3
A Mandzsu Birodalom megalapításának stratégiája (továbbiakban: Stra- tégia) annak ellenére megkerülhetetlen forrás, hogy jóval az események után állították össze. Elsősorban kortárs mandzsu feljegyzéseket használtak fel hoz- zá, melyek közül több mára már elveszett. Fontosságát mutatja hosszú kuta- tástörténete is: 1852-ben Gorsky kivonatolta a kínai változatot,4 majd 1926- ban a teljes német fordítás is megjelent, ezt Eric Hauer készítette el szintén a kínai változatból. Végül 2000-ben egy indexet is publikáltak a mandzsu és a kínai változatokhoz.5 Rövid ismertetőt többen is írtak róla (mindenek előtt Tatiana Pang6 és Michael Weiers7 munkásságát kell megemlíteni), de átfogó
1 Stratégia 1789: I. kötet, 2. bekezdés, 8.
2 A szakirodalomban ezzel kapcsolatban vagy semmi, vagy az 1789-es dátum szerepel (Chimeddorji – Weiers 2000: X), az nem egyértelmű, hogy ezt a dátumot mire alapozzák.
3 Itt a mandzsuk – legalábbis Qianlong császár – ezt a dátumot tartották a legfontosabb- nak, és nem 1616-ot, amikor a dzsürcsen-, sem az 1636-ot, amikor is a többnemzeti- ségű birodalmukat alapították meg. Ez nem egészen egyértelmű, mert másutt az alapítást az 1636-os dátumhoz köti a mandzsu uralkodó (1739-ben Qianlong ezt írja a 8 zászló történetét összefoglaló mű (Han i araha jakūn gūsai tung jhi bithe) előszavában: „A bi- rodalom megalapításától kezdve több mint száz év telt el.” (fukjin doro neihe ci ebsi . tanggū aniya funcetele. (Han i araha jakūn... – 1739: előszó, 2.)
4 A mű tudománytörténeti hatása, hogy ekkor kerül be a szakirodalomba Abahai mint Hung Tajdzsi neve, ami egy félreértés (Stary 1984), ennek ellenére a hazai szakirodalomban máig kísért ez a hibás megnevezés.
5 Jakhadai – Weiers 2000.
6 Pang 2006: 62.
7 Weiers 1996: 2.
tanulmány még nem született a műről. A Stratégia több kutatás alapját is szol- gálta, az egyik legfontosabb ezek közül Michael Franz The Origin of Manchu Rule in China című, eredetileg 1942-ben megjelent munkája,8 amelyhez szin- te csak ezt használta forrásként (Hauer fordításában). Meg kell még említe- ni Volkova 1975-ben megjelent tanulmányát, mely Nurhacsi életének korai szakaszával foglalkozik, a cikk szinte teljes egészében a Stratégiára alapult.9 Magyar szempontból Uray-Kőhalmi Katalin munkásságát kell elsőként meg- említeni, ő magát a forrásművet is ismertette röviden egyik cikkében.10
A mű nyomtatott változatából több példány is ismert világszerte. Magyar- országon a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményében őriznek 8 kötetet (20., 25–31. kötetek).11
A Stratégia egy a császár által írt előszóval indul, majd egy verssel foly- tatódik, melynek címe: A Mandzsu Birodalom megalapításának stratégiája befejezése után költött költemény (Daicing gurun i fukjin doro neihe bodo- gon i bithe šanggafi sirabume irgebuhe irgebun). A költeményhez kapcsoló- dik egy 8 oldalas bevezető, maga a vers 25 oldalt tesz ki.
A verssel kapcsolatos kutatás története jóval rövidebb, mint a Stratégiá- val kapcsolatos. A vers nem ismeretlen a kutatók előtt, mert Erich Hauer12 és Tatiana Pang13 is megemlíti pár szóval. 1995-ben jelent meg Giovanni Stray rövid ismertetése a versről, mely tartalmazza a vers mandzsu szöve- gének átírását és fordítását is, azonban a verssorokhoz írt kommentárokat csak megemlíti, azokat nem adja közre.14 Jelen tanulmány a vers általános ismertetése után a mandzsu vers formai szabályaiba ad bevezetést, majd a mű szövegének kommentárokkal együtt való közlése következik, köszö- nöm Tatiana A. Pangnak, hogy az utóbbit átnézte. A fordítás megjelenése a Távol-keleti Tanulmányok következő számában várható.
8 Michael 1979.
9 Volkova 1976.
10 Uray-Kőhalmi 1982: 324.
11 Kara 2000: 443–445.
12 Hauer 1926: XXI–XXII.
13 Pang 2001: 10.
14 Stary 1995.
A vers ismertetése
A Mandzsu Birodalom megalapításának stratégiája befejezése után költött költemény a mandzsu történelmet az eredetmondától kezdve egészen 1644-ig foglalja össze. A kronológia erősen töredezett, a legtöbb eseményre pusztán egy mondattal utal a mű, ezek egy részét a kommentárok nélkül nehéz lenne térben és időben elhelyezni. A történeti események mellett helyet kapott még Nurhacsi és Hung Tajdzsi dicsőítése. Valójában a vers a mandzsu birodalo- malapítás romantikus bemutatása és az első két uralkodó magasztalása.
A vershez tartozik egy rövid bevezető, mielőtt ennek a tartalmára térnénk, a szerzőséget kell tisztázni. Az előszó a következő szófordulattal indul: én azt gondolom, hogy ... (bi gūnici). Általában ezzel a formulával szoktak kezdőd- ni az uralkodói kiadású szövegek. A legtöbb sztélé, mely császári parancsra íródott – ezt általában az jelöli, hogy a sztélé tetején szerepel az uralkodó írta (han i araha) kifejezés – szintén így indul. Ha megnézzük a párhuzamos szö- vegeket, akkor látjuk, hogy ahol a mandzsu a fent említett én azt gondolom, hogy ... fordulattal indul, ott a mongol változatban ennek a tükörfordítását találjuk (bi sedkibesü). A kínai változatban viszont nem egy egyszerű egyes szám első személyű személyes névmással indul ez a szófordulat, hanem a zhen 朕 szó szerepel, melyet kizárólag a császár használt, ennek a jelentése szintén én, vagy lehet még királyi többesként mi-vel fordítani.15 Ebből követ- kezik, hogy a vers bevezetését a császárnak, azaz Qianlongnak tulajdoníthat- juk, hogy valójában ő írta-e vagy sem, az egy másik kérdés.
Az előszó azzal indul, hogy az Ég a mandzsuk ősének adta örök idők- re az égi megbízatást,16 ami a kínai civilizációban a legitimációt jelentet- te.17 Az előszó egyik gondolata az, hogy a mandzsu történelem a kínaival egyenrangú, párhuzamba állítható. Több eseményt is idéz a korai mandzsu
15 Franz 1984: 8, 11–12.
16 Abka mafa de amba hese be goro goidatala imiyabuha (Daicing gurun (1789), I. kötet, második lapszámozás szerint 1/a).
17 Dawson 2002: 23–25. Mote 1999: 8–9.
hagyományból, melyhez kínai párhuzamot talál Qianlong.18 Kiemeli az ural- kodó négy ősét,19 ami teljesen idegen a mandzsu kultúrától, valószínűleg ez is kínai hatásra alakult így, a közvetlen négy felmenő tiszteletéből.20 Ezt azért fontos kiemelni, mert a mű alapvetően mandzsuknak íródott,21 így felmerül a kérdés, hogy miért nem a mandzsu hagyományokat domborítja ki a szerző? A választ egyrészt Qianlong természetével tudjuk magyarázni:
a császár előszeretettel mutatta magát művelt, írástudó uralkodónak, aki jár- tas a klasszikus kínai kultúrában.22 Másrészt feleletet nyújthat a mandzsuk 18. századi helyzete is: ekkorra a Pekingben élő mandzsuk között a sinizá- lódás oly mértékű lett, hogy teljesen elszakadtak a korábbi hagyománya- iktól. Ezt mutatja az is, hogy görcsösen próbálták menteni belőle a ment- hetőt, Qianlong emiatt igyekezett az ősi hagyományokat életben tartani (pl. a hajtóvadászatok felélesztésével23), illetve itt az előszóban is említi,
18 Egy példa erre: „Heo Ji-t születésekor egy madár takarta be, ez nem különbözik attól az eseménytől, mikor egy sivár réten egy szarka repült és telepedett meg” [a mandzsuk őse fején]. (heo ji i banjire de . gasha asha sarafi dasihangge . šehun bigan de saksaha deyeme jifi tomoho ci encu akū bihe. Stratégia I. kötet, 2.) Az idézetben szereplő Hou Ji 后稷 kínai kultúrhérosz, aki a Dalok könyvében is szerepel, e szerint a fiút kitették a síkos, fagyos jégre;
betakarták a madárkák (Si king - Dalok könyve 1974: 251). Ezt kapcsolja össze a mandzsu eredetmonda egy mozzanatával, miszerint amikor az egyik mandzsu őst üldözte az ellenség, akkor egy szarka szállt a fejére, amitől az üldözői fának vélték, így nem fogták el (Matsumu- ra 1997: 50), illetve létezik egy ehhez hasonló történet Nurhacsival kapcsolatban is: egyszer paripáján menekült, de az kidőlt alóla a kimerültségtől, így Nurhacsi futva menekült tovább, mígnem hamarosan bekerítették. Ekkor egy raj szarka szállt felé, eltakarták az üldözők sze- mei előtt, így tudott megmenekülni (Crossley 1997: 49).
19 A négy ős: alapító ős (deribuhe mafa), felragyogtató ős (yendebuhe mafa), gyarapító ős (mukdembuhe mafa) és híressé tevő ős (iletulehe mafa). A négy ős kitüntetett szerepe elő- ször A nyolc zászló történetét összefoglaló műben (Jakūn gūsai uheri tung jhi bithe 1739) jelenik meg, amit még Yongzheng 雍正 (uralk. 1722–1735) uralkodása alatt kezdtek ösz- szeállítani. Egy 1743-as uralkodói áldozati szövegben is pontosan ez a négy ős bukkan fel (Stary 1983: 383).
20 Kai-wing 1996: 100.
21 A bevezetőkben többször is találunk ilyen és ehhez hasonló mondatokat: „Az utódoknak az idők végezetéig figyelmesen kell ezt a művet olvasni, nem szabad elfelejteni! Ente- heme jusei omosi de olhošome tuwakiya . ume onggoro seme tutabuha” (Daicing gurun 1789, I. kötet, második lapszámozás szerint 33/b.)
22 Elliott 2009: 124.
23 Ezt hosszú kihagyás után 1755-től kezdve évente újra megrendezték, csak mandzsuk és mongolok vehettek rajta részt. Korábban az ehhez hasonló nagy hajtóvadászatok első- sorban katonai gyakorlatnak számítottak, és összhangban voltak az akkori életformával (Rawski 1998: 21, Uray-Kőhalmi 1972: 124, 145, 173.)
hogy a régi, dicső események megőrzése miatt már megírta a Mukden magasztalása (Mukden i fujurun) című költeményt,24 amely szintén a biro- dalomépítés korszakára koncentrál. A Stratégia megírása is e folyamat egyik eredménye, a vershez írt előszóban is felbukkan a múlt, a birodalomépítés felejthetetlen dicsőségének megörökítő gondolata.
A vers összesen 144 soros, amit 36 négysoros versszakra lehet bontani, a versszakokat a sor eleji alliteráció kapcsolja össze. Szinte minden sorhoz tartozik kommentár, amely megvilágítja az adott sor értelmét. A magyará- zatok között találunk nagyon tartalmasat is, mely akár önálló alkotásnak is felfogható. A paratextuális jellegzetességekre a mellékletben térek ki.
A vers első sora előtt szerepel egy megjegyzés, mely szerint az utána lévő részt maga az uralkodó írta. A megjegyzés mandzsuul: han i arahangge, amit magyarul az uralkodó írása: / az alábbiakat az uralkodó írta: szófordula- tokkal lehetne fordítani. Ez még szabályosan ismétlődve összesen nyolcszor szerepel a versben. Azonban szükséges a vers szerkezetét jobban megvizs- gálni, mert csak ez vezet közelebb a szerzőség kérdésének megoldásához.
A verset 36 versszakra lehet bontani, mindegyik versszaknál szerepel a szerző is.25 Ha az adott versszakot az uralkodó írta, akkor ezt az előbb em- lített kifejezéssel jelölik a kezdő verssor elején, összesen nyolc ilyen van.
24 „Tumen hergen i mukden i fujurun banjibume araha.” (Daicing gurun 1789: I. kötet 5b.) A műnek van modern kiadása és francia fordítása is: Éloge de la ville de Moukden....
1828.
25 A szerzők versszakonként: Qianlongot kivéve először mandzsu átírásban, majd zárójel- ben a pinyin megfelelőjével: 1. Qianlong, 2. Agūi (Agui), 3. Gi Hūwang (Ji Huang), 4.
Hešen (Heshen), 5. Fuk’anggan (Fukang’an), 6. Qianlong, 7. Lio Yong (Liu Yong), 8. Zoo Wen Zhi (Cao Wenzhi), 9. Deboo (Debao), 10. Peng Yuwan Šui (Peng Yuanrui), 11. Qian- long, 12. Fucangga (Fucang’an), 13. Wang Giyai (Wang Jie), 14. Šucang (Shuchang), 15.
Gingiyan (Jin Jian), 16. Qianlong, 17. Gi Yūn (Ji Yun), 18. Siyei Yong (Xie Yong), 19. Gi Ši Sung (Jin Shisong), 20. Dung G’ao (Dong Gao), 21. Qianlong, 22. Dacun (Dachun), 23. Asu (Asu), 24. Hū G’ao Wang (Hu Haowang), 25. Gi Meng Hiong (Ji Mengxiong), 26. Qianlong, 27. Ye Guwan Guwe (Ye Guanguo), 28. Wang I Sio (Wang Yixiu), 29. Mao Yuwan Ming (Mao Yuanming), 30. Jeng Ji Tang (Zheng Qidang), 31. Qianlong, 32. Yan Fu (Yan Fu), 33. Dai Sin Heng (Dai Xinxing), 34. Ceng Cang Ki (Cheng Changqi), 35.
Cin Ceng Ye (Qin Chengye), 36. Qianlong. (A nevek kínai átírásának forrása: Stary 1995:
248.) A felsorolásban szereplő személyek többségéről nem sokat lehet tudni. Az uralkodó után az első szerző, Agūi volt a Stratégia főszerkesztője, 1717–1797 között élt, igen ma- gas pozíciókba jutott mandzsu előkelő volt (Eminent 1967: 6–8).
A maradék 28 versszakot más-más írta, az ő nevük a versszakok végén helyezkedik el. (Azonban különös, és egyelőre megbízható magyarázat nél- küli a tény, hogy a vers szerzőség szerinti szakaszai nem esnek egybe a for- ma szerinti versszakokkal, sőt, arra is akad példa, hogy egy mondatnak két szerzője van, ennek az oka egyelőre kérdéses.)
A Qianlongnak tulajdonított versszakok között vannak olyanok, melyek- ről a hangvételük alapján ténylegesen is elképzelhető, hogy az uralkodó írta őket, álljon példának a következő verssor a kommentárral egyetemben:
Ahogy ezeket felidéztem, váratlanul és nagyon erősen felindult a lelkem.
Taizu Hūwangdi [= Nurhacsi] a hatalom alapjainak lerakása idejében mindig személyesen vett részt a csatákban, háborúkban. Mikor az Igaz történetet26 figyelmesen olvastam, akkor megindult a lelkem, örökre a hatása alá kerültem, nem elég az igyekezet a tökéletesség felé, hanem az ősök szenvedéseit és nehézségeit örökre, tízezer nemezedékkel később születő unokámnak is példaként akarom továbbadni.27
Amelyik versszakot nem az uralkodó írta, ott a nézőpont is más, az uralkodó egyes szám harmadik személyben jelenik meg, ezt is egy példával illusztrálnám:
A harcokat és győzelmeket megéneklő verset írtak, és képeken is megörökítették.
A Kiyan Cing palotában nagy becsben őrizték Taizu Hūwangdi Igaz tör- ténetét és a hozzá kapcsolódó nyolc képet. Ezt még akkor állították össze, amikor Mukdenben volt a főváros. Mivel a féltő gonddal őrzött füzetet az utódok nem tudják egyenként megnézni, ezért az uralkodó, a sárga
26 Az Igaz történet a mandzsu történeti műveknek (egyes császárok életrajzainak) címeiben gyakran felbukkant. Az első igaz történetet 1635-ben állították össze, ez Nurhacsi életét tartalmazta. Később, 1779-ben uralkodói parancsra elkezdték összeállítani a korábbi ural- kodói életrajzokból a A mandzsuk igaz történetét (Manju i yargiyan kooli), a munka két éven keresztül zajlott (Chen 1988: 56–58). Valószínűleg erre a műre gondolt Qianlong.
27 + han i arahangge erebe tuwaha dari . dolo tar seme esi seci [14a/b] ojorakū haci- hiyambihe .+ taizu han i fukjin doro neihe fonde . + beye kemuni cooha dain de funtume afaha bihe . bi + yargiyan kooli be gingguleme tuwaha de . mujilen aššame enteheme seoleme . beye be hacihiyara teile akū . kemuni + mafari i joboho suilaha babe tumen jalan i juse omosi de tacihiyan tutabuki sembikai . bodogon i bithei šutucin de getukeleme tucibuhebi . (Daicing gurun 1789: I. kötet, második lapszámozás szerint 14b.)
nősténymarha év [1769] tavaszán a régi kötet mintájára két másolatot készíttetett: az egyiket a császári könyvtárnak adta megőrzésre, a másikat pedig nagy elővigyázatossággal Mukdenbe küldte. A két új kötet elejére, az uralkodó saját maga által írt költeménye került.28
A vers kronológiailag töredezett, az is előfordul, hogy ugyanaz az esemény ismétlődik, ez azt támasztja alá, hogy nem egy személy írta az egész művet, hanem ténylegesen is több szerző volt. Azonban kérdéseket vet fel a tény, hogy az egyik verssorban kínai átírásában szerepel egy kínai város neve, Guwan Ning (= Guangning 廣寧), míg a kommentárban a mandzsu nevén, Ambula Niktongga,29 ami azt mutatja, hogy a verssornak, illetve a kommentárnak nem lehetett ugyanaz a szerzője. (Elvileg még az is lehetséges, hogy a verset, illetve a kommentárokat is kínaiul írták és a fordító következetlenül fordított.)
Qianlong szerzőségével kapcsolatban kérdés, hogy valójában ő írta-e a neki tulajdonított versszakokat. Az uralkodó szerzőségét mutatja a második versszak első sora is: Az előkelők mély tisztelettel folytatják a verset, melyet az uralkodó kezdett írni.30 Azonban az továbbra sem egyértelmű, hogy a neki tulajdonított versszakokat ténylegesen ő írta-e, vagy valaki más az ő nevé- ben. Azonban nem ez lenne az egyetlen vers, mely Qianlong császár alatt megjelent művet ékesíti: 1759-ben, szintén császári parancsra jelent meg a Kandzsúrban lévő dharanik összefoglaló gyűjteménye (Han i araha manju nikan monggo tanggūd hergen i kamciha amba g’anjur nomun i uheri tarni).
Ennek az elején szintén található egy vers, mely az uralkodóhoz köthető,
28 + dailame necihiyere baita be irgebun irgebufi . nirugan gehun tuwabuhabi . kiyan cing gurung de gingguleme + taizung hūwangdi i yargiyan kooli . afara nirugan jakūn afaha be asarahabi . ere mukden de bisire fon i fe debtelin . + dele . gingguleme asaraha debtelin be juse omosi aname tuwame muterakū seme .. šahūn ihan aniya . niyengniyeri . hesei fe doron i songkoi dasame juwe debtelein nirubufi . emu debtelin be dergi bithei boode asarabuha . emu debtelin be gingguleme + mukden de benebufi asarabuha . jai + han i beye gingguleme araha irgebun be suwaliyame asarahabi . (Daicing gurun 1789, I.
kötet, második lapszámozás szerint 31a.)
29 Daicing gurun 1789: I. kötet, második lapszámozás szerint 21a.
30 Ambasa gingguleme ejen i araha irgebun be sirame irgebume. (Daicing gurun 1789, I. kötet, második lapszámozás szerint 8b.)
mivel a vers elején szerepel a han i araha, azaz az uralkodó írta (az alábbi- akat) kifejezés. Ez a vers 9 kétsoros versszakból áll, mandzsu, kínai, mongol és tibeti nyelveken.31
1. kép
31 A vers mandzsu változata formai szempontból hozza a szükséges minimumot, példának okáért az első három versszak:
ayan bilume dasara fuciki sain kai / amba baturu hūsun fiyankiyaha / delesi akū tarni be giyangname / deserepi geren ergengge be wembuhe / urkuji kurdun forgošoro dorgide / unenggi šajin de tusa araha (Han i araha manju … 1759, belső címlap.) A rím csak sorok elején jelenik meg, ami kétsoros versszakoknál nem egy bámulatos dolog. A vers érde- kessége, hogy a párhuzamos mongol változat is rímbe van szedve, itt is összecsengenek a kétsoros versszakok kezdőbetűi.
Magyarázat az 1.-es képhez
Az oldalak nyolc-nyolc sort (oszlopot) tartalmaznak. A verssorok sorszé- lességűek, míg a hozzájuk írt kommentárok fele akkora betűmérettel lettek nyomtatva, így a kommentár két oszlopa tesz ki egy oszlopot. Erre példa az első, illetve a második sor. A kommentárokban a kiemelést egy hosszabb szóközzel jelölték, jól mutatja ezt a negyedik sor, ahol a négy ős és Hung Tajdzsi neve előtt egy-egy nagy szóköz látható. A kiemelést ritkábban az oszlop fölé történő kihúzással oldották meg, erre példa a nyolcadik sor- ban lévő kommentárnál az uralkodói trón (han i soorin) szavak. A negyedik sor végén a rész szerzőjének a neve (Amban Fuk’angga) látszik, általában ez esetben több helyet szoktak előtte kihagyni, hogy a szövegtől világo- san el lehessen különíteni. Az ötödik sor eleje nem az előző kommentár- hoz tartozik (bár ugyanakkora betűmérettel van írva) hanem jelzés, hogy a következő szakaszt az uralkodó írta (han i arahangge). Ez a kifejezés mindig feljebb van, mint a képzeletbeli sor eleji vonal. A főszöveg általá- ban nincs feljebb kezdve, mint a kommentárok, kivéve, ha valami olyan szó van, amit ki kell emelni, ilyen lehet: uralkodó (han), ég (abka) stb.
A nyolcadik sor végén is egy új verssor kezdődik, ez egyszerűen az előző kommentár mögé van írva. A harmadik sor elején tisztán látszik, hogy kevesebb tus érte ott a papírt, a szöveg halványabb, s ez a szövegben másutt olyan mértékű, hogy a szavak körvonalai sem látszódnak. A hete- dik sor alján a kommentárban pedig ennek az ellenkezőjét látjuk, túl sok festék került a nyomódúcra, emiatt szintén nehezen olvasható itt néhány szó. Ez a nyomtatási hiba oly nagyfokú is lehet, hogy olvashatatlanná teheti a szavakat. Amint látszik, a versformát semmi sem jelöli, ömleszt- ve van az egész szöveg. A kommentárokat a főszövegtől a betűméret alapján lehet elkülöníteni, de a versszakokat egymástól csak a sorok kez- dőszótagjai alapján. Így a szövegről első ránézésre nem lehet eldönteni, hogy azt valójában versbe szedték, vagy prózában írták.
A mandzsu vers
A mandzsu versekre eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak. Annak ellenére, hogy Európában 1792-ben jelent meg az első mandzsu vers Jean Joseph Marie Amiot jezsuita szerzetesnek, Qianlong tolmácsának fordításá- ban,32 a kutatások csak szűk kétszáz évvel később indultak meg. 1968-ben Sinor Dénes publikált egy rövid cikket a témában:33 elsősorban az Erde- ni-yin tobciban található mongol versek mandzsu fordításaiból szemezgetett.
Később Giovanni Stary publikált több cikket is mandzsu poézisről, ezek kö- zül a legfontosabb talán az 1985-ben megjelent Fundamental Principles of Manchu Poetry.34 Ebben a mandzsu verselés általános szabályainak bemuta- tása után a felsorolja a hosszabb, versformában írt történeti költeményeket is (a most bemutatásra kerülő verset nem említi).
A mandzsu (és mongol) verselés egyik általános jellemzője a sorok első betűinek (esetleg szótagjainak) összecsengése, erre egy példa a most bemu- tatásra kerülő műből:
ahūta deode de usihai ukunjire gese dendeme tebufi
aimasai etuhun kiyangkiyan ningge be bureme dailame mukiyebuhe abkai ice hese be alifi . jalan halame erdemu iletulefi
aifinaci sukdun tuwara urse . enduringge niyalma tucike sehe35
Néhol töltelékszavakat találunk a sor elején, hogy az alliteráció ne törjön meg. A sorok eleji szavak nemcsak kezdőbetűjükkel harmonizálnak egymás- sal, hanem hangrendjükkel is, a magánhangzóval kezdődő szavaknál ez ter- mészetes, így példát egy mássalhangzóval kezdődő sorral mutatok be:
32 Amiot 1792.
33 Sinor 1968.
34 Stary 1985.
35 Daicing gurun 1789, I. kötet, második lapszámozás szerint 10b.
yargiyan i sure sunggiyen mergen genggiyen i amba erdemu iletulehe . yala gosin onco hūwaliyasun enduringge i oyonggo heše be jafaha yaya dain de gūsin ilan aniya otolo erin be bodorakūngge akū
yafahan moringga cooha be gaifi baturulame jakūn tanggū niyalma be gidaha.36 A sorok végi rímre nincsen általános szabály, azonban ahol lehetett, töreked- tek az abab rímképre, mint a fentebb bemutatott példánál:
ahūta deode de usihai ukunjire gese dendeme tebufi
aimasai etuhun kiyangkiyan ningge be bureme dailame mukiyebuhe abkai ice hese be alifi . jalan halame erdemu iletulefi
aifinaci sukdun tuwara urse . enduringge niyalma tucike sehe
Találunk példát abbb, illetve xaxa és más rímképre is. A versszakok vége általában le van zárva, a mondat nem folyik át a következő szakaszba. Jelen versben ez minden esetben a -ha/-he, befejezettséget (illetve múltidőt) jelen- tő raggal történik.
A vers szótagszáma teljesen változó, azonban a sorok hosszúságán lát- szik, hogy ez nem szóban hagyományozódó, nem szóban költött mű, mert a sorok ehhez túlságosan is hosszúak. Elvétve egyes sorokban találunk bel- ső rímet is, mint pl: aimasai etuhun kiyangkiyan ningge be bureme daila- me mukiyebuhe.37 Azonban ez inkább a véletlen, mintsem a tudatos alkotás számlájára írható.
Ha a vers formai szépségét nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a szó- ban forgó alkotás nem a legsikerültebb darab. Szintén Qianlong császárnak tulajdonítható a Mukden magasztalása címet viselő mű, melynek a végén van egy 49 soros vers (hétszer hét sor). Ennek a versnek a formája messze magasabb színvonalat képvisel, mint a Stratégiában található, ezt egy versz- szakkal be is mutatom:
36 Daicing gurun 1789, I. kötet, második lapszámozás szerint 11b.
37 Daicing gurun 1789, I. kötet, második lapszámozás szerint 10b.
ambalinggū mukden fukjin ilibuha . amargi simiya be dalirabuha . alin den bira onco . abkai fejergi de tuwakū toktobuha .
ayan tasha muduri i gese . ambula ferguwecuke ba banjiha . acabume ulan fetebufi . akdulame hoton sahabuha .
abka na be dursuleme . a e be alhūdaha .
ai ai hūda be faksalame . asaha de taktu be dabkūrilaha . ambarame ten be ilibufi . amba han i doro be badarambuha .38
Amint látszik nem csak a sorok eleje, hanem a közepe is összecseng egymás- sal. A sorok vége bokorrímbe van szedve (igaz, ezt úgy érte el a szerző, hogy ugyanazt a ragot használta, de ennek a ragnak van magas hangrendű válto- zata is [-he], így meg kellett válogatnia a szavait, hogy rím születhessen).
Összeségében megállapíthajuk, hogy a Stratégia elején található vers előszavát és egyes versszakait Qianlong uralkodóhoz lehet kötni. A vers maga fomailag nem a legtökéletesebb alkotás, de tartalma miatt minden- képpen figyelmet érdemel, a 18. századi mandzsu történelemszemléletnek és gondolkodásnak fontos lenyomata.
38 Éloge de la ville... 1828: 95. Itt, Klaproth kiadásában nincsen versbe szedve ez a rész.
Elsődleges források
Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe (1789)
„Éloge de la ville de Moukden, poëme de l’empereur Khian loung [Han i araha mukden i fujurun bithe, 1748] 1828. Chrestomathie Mandchou, ou recueil de textes mandchou par Julius von Klaproth. Paris: l’Imprimerie royale, 63–99.
Han i araha jakūn gūsai tung jhi bithe (1739)
Han i araha manju nikan monggo tanggūd hergen i kamciha amba g’anjur nomun i uheri tarni (1759)
Hauer, Erich 1926. Huang-ts’ing k’ai-kuo fang-lueh. Die Gründung des mandschurischen Kaiserreiches. Berlin – Leipzig: W. de Gruyter.
Felhasznált másodlagos szakirodalom
Amiot (traduit en français et accompagné de notes) 1792. Hymne Tartare mandchou, chanté à l’occasion de la Conquête du Kintchouen (1792).
et publié par Langlès. Paris.
Chen, Chieh-hsien 1988. Manchu Archival Materials. Taipei: Linking Pub- lishing Co.
Crossley, Pamela K. 1997. The Manchus. Cambridge, Mass.: Blackwell.
Dawson, Raymond 2002. A kínai civilizáció világa. Budapest: Osiris.
Elliot, Mark C. 2001. The Manchu Way – The Eight Banners and Ethnic Identity in Late Imperial China. Stanford: Stanford University Press.
Franz, Rainer 1984. Die unbearbeiteten Peking-Inschriften der Franke-Lau- ferschen Sammlung. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
Hummel, Arthur W. (ed.) 1967. Eminent Chinese of the Ch’ing Period 1967.
Taipei: Ch’eng-Wen Publishing Company.
Kai-wing Chow 1996. The Rise of Confucian Ritualism in Late Imperial China. Taipei: SMC Publishing Inc.
Kara György 2000. The Mongol and Manchu Manuscripts and Blockprints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest: Akadé- miai Kiadó.
Matsumura, Jun 1997. „The Founding Legend of the Qing Dynasty Reconsi- dered.” Memories of the Research Department of The Toyo Bunko 55:
41–46.
Michael, Franz 1979. The Origin of Manchu Rule in China. New York: Oc- tagon Books.
Mote, F. W. 1999. Imperial China, 900–1800. Harvard: Harvard University Press.
Jakhadai Chimeddorji – Weiers, Michael 2000. Indices zum Daicing gurun-i fukjin doro neihe bodogon i bithe und zum Huang Qing kaiguo fanglüe.
Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
Pang, Tatiana 2001. Descriptive Catalogue of Manchu Manuscripts and Blockprints in the St. Petersburg Branch of the Institute of Oriental Stu- dies Russian Academy of Sciences. Issue 2. Wiesbaden: Harrassowitz.
Pang, Tatiana 2006. Пан Т.А. Маньчжурские письменные памятники по истории и культуре империи Цин XVII–XVIII вв. Санкт-Петербург:
Петербургское Востоковедение.
Rawski, Evelyn S. 1998. The Last Emperors – A Social History of Qing Imperial Institutions. Berkeley, Los Angeles and London: University of California Press.
Si king – Dalok könyve 1974. (Prózára fordította Tőkei Ferenc, műfordítások Csanádi I. et al.) Budapest: Európa Könyvkiadó.
Sinor Denis 1968. „Some remarks on Manchu poetry.” In: Denis Sinor (ed.) Studies in South, East and Central Asia. Memorial volume to the late pro- fessor Raghu Vira. New Delhi: International Academy of Indian Culture, 105–114.
Stary, Giovanni 1983. „Drei Mandschurische „Opferschriften” Kaiser Ch’ien-lungs aus dem Jahre 1743.” In: Klaus Sagaster – Michael Weiers (Hrsg.) Documenta Barbarorum – Ferstschrift für Walther Heissig zum 70. Geburtstag. Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 382–389.
Stary, Giovanni 1984. „The Manchu Emperor „Abahai”: Analysis of an His- toriographic Mistake.” Central Asian Journal 28: 296–299.
Stary, Giovanni 1985. „Fundamental Principles of Manchu Poetry.” Proce- edings of the International Conference on China Border Area Studies.
Taipei: National Chengchi University, 187–221.
Stray, Giovanni 1995. „Ein „Kollektivgedicht” zur Gründung des mandschu- rischen Kaiserreiches.” In: Dittmar Schorkowitz (ed.) Ethnohistorische Wege und Lehrjahre eines Philosophen. Festschrift für Lawrence Krader zum 65. Geburstag. Frankfurt: Peter Lang, 245–267.
Uray-Kőhalmi Katalin 1972. A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Buda- pest: Akadémiai Kiadó.
Uray-Kőhalmi Katalin 1982. „Nomádok várai a földművesek földjén (Egy nomád törzsszövetség szerveződésének útja).” In: Tőkei Ferenc (szerk.) Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 249–346.
Volkova, M.P. [М.П. Волкова] 1975. „Две версии пассказа о раннем периоде жизни Нурхаци в ‘Хуан-Цин кай-го фан-люе’.” Шестая научная конференция «Общество и государство в Китае». Тезисы и доклады I: 167–175.
Weiers, Michael 1996. „Materialen zur Vorgeschichte der Qing-Dynastie.”
In: Giovanni Stary (Hrsg.) Materialen zur Vorgeschichte der Qing–Dy- nastie. Wiesbaden: Harrassowitz, 1–10.
A mandzsu birodalom megalapításáról szóló vers átírása
A vers átírásánál törekedünk az eredeti forma megtartására, azaz a verssoro- kat a kommentárjaiktól a nagyságuk különbözteti meg. Az eredeti szövegben nem volt jelölve a verssorok eleje, itt ezt egy * jellel tettem meg. A + jel a kiemelést jelenti, ami a verssoroknál a margó felé történő kihúzásra, míg a kommentároknál egy-egy kihagyásra utal. Néhol a * után a han i arahangge áll, ez nem verssorhoz kapcsolódó kommentár, hanem mutatja, hogy az adott versszakot (négy sort) maga az uralkodó írta.
daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe šanggafi sirabume irgebuhe irgebun
* + han i arahangge
tuktan + gurun neihe fon i jobome suilaha babe gelhun akū onggorakū bihe . * tuttu bodohon i bithe banjibume arafi baita be ejehe .
abkai wehiyehe i gūsin uyuci aniya . bi + mafari i gungge erdemu wesihun amba fukjin doro neihe mangga suilacun . + abkai gosire de acabume mutehe baita be udu + yargiyan kooli de araha bicibe . gurun i suduri be asarara yamun de gingguleme asarafi bahafi . hargašame tuwarakū seme gūnime . tuttu juse omosi ambasa be yooni bodonggo lingge be hargašabure jalin hesei + fukjin doro neihe bodogon i emu bithe be banjibume arabume juwan ilan aniya ofi teni šanggaha . ede gingguleme šutucin arafi folobufi selgiyebuhe.
* tumen jalan de + abkai gosime hesebuhe babe ulhibume . *
tulesi akū [8a/b] + mafari i amba gungge be fisembuhe . * ambasa
gingguleme ejen i araha irgebun be sirame irgebume .
amban bi + hese be dahame kimcime acabuha bime šanggaha manggi geli gūtubume sirame irgebuhe .* anan i bithei ujude ejehe hūturi deribuhe babe irgebume
siraha .
+ fukjin doro neihe bodogon i bithei uheri gūsin juwe debtelin . + hūturi deribuhe jalan i ejebun be ujui debtelin i uju obuha .* amcame gūnici
golmin šanyan alin de sunja colhon i ferguwecun imiyabufi .
golmin šanyan alin den juwe tanggū ba funcembi . šurdeme minggan ba funcembi .ferguwecuke sukdun borhome isahabi . terei julesi alin i buden i emu cikten ci juwe gargan faksalabuha . wargi gargan yenden i duka de dosinahangge . forgon be neihe alin inu . julergi baru lioi šūn angga de isinafi . muduri i fisa mederi de emu bade somibume emu bade serebume olhon jugūn deri jakūn tanggū funcere ba i dubede . tai šan alin banjihabi . ere sunja colhon i ujui alin inu . + elhe taifin i baita icihiyaha šolo de jaka be hafuka bithe de tucibuhebi . + amban agūi . *
aihu jergi ilan ulai muke ereci [8/9] banjinaha .
yalu . hūntung . aihu ere ilan ula . gemu golmin šanyan alin ci tucikebi . yalu ula i muke . alin i julergici wasihūn eyeme liyoodung ni julergi mederi de dosikabi . hūntung ula i muke alin i amargici eyeme amargi mederi de dosikabi . aihu ula i muke . wesihun eyeme dergi mederi de dosikabi .erei sekiyen tamun omo ci
tucikengge .
golmin šanyan alin i ninggude . tamun gebungge omo bi . šurdeme jakūnju ba alin ula i sekiyen inu .ereci wesihun bukūri alin i dalbade
bulhūri omo bi .
alin i šun dekdere ergi bukūri alin i dade bulhūri gebungge omo bi . abkai sargan jui i ebišehe ba inu .enduri gege fulgiyan tubihe
nunggefi amba age be banjifi .
ulahai jihengge . abkai sargan jui fekulen . omo de ebišefi . enduri saksaha fulgiyan tubihe be ašufi . etukui dele tuheke be . abkai sargan jui gaifi angga de ašufi . šuwe hefeli de dosika . tereci beyede oho turgunde . goidahakū emu haha jui banjiha . banjime jaka . uthai gisureme bahanambi . banin giru ferguwecuke . ambakan oho manggi . eme . turgun be getukeleme alafi . uthai abka de wesike .. + amban gi hūwang .ere age fodoho
mooi teku de tehei ilan hala be [9a/b] dahabuhabi .
abkai haha jui weihu de tefi eyen be dahame wasime genehei . muke ganara dogon de isinafi . dalin de tafafi . burga be bukdabufi mulan arafi tehebi . tubai ilan hala i niyalma . gurun de ejen ojoro be temšendume bisire de . emu niyalma muke ganame genefi . sabufi ferguweme . amasi jifi niyalma i baru alaha manggi . geren niyalma genefi tuwafi . gemu ferguweme . si ainaha niyalma seme fonjici . jabume . bi abkai sargan jui de banjiha enduri haha jui . suweni facuhūn be toktobukini sehe manggi . juwe niyalmai gala be ishunde joolame jafafi galai dele tebufi okdome gamaha .tesei gubci gingguleme uileme beile seme tukiyefi .
ilan hala i niyalma acafi hebdefi gurun de beile obure jakade . terei facuhūn be toktobuha. tereci odoli gebungge hecen de tehebi . ere fukjin doro neihe deribun .
tede zang ni baci aname dergi ergi i manjusiri amba hūwangdi seme dahanjiha .
gurun i gebu be manju sehebi . manju hergen oci . daci manju sere hergen obuha . musei + gurun dergi de fukjin doro toktobuha turgunde . tuttu wargi zang ni niyalma aniyadari alibuha danšuk bithede . gemu manjusiri amba hūwangdi seme tukiyembihebi . ere cohome manju sere hergen i mudan de adališambi sere turgun .terei amala jailame gerengge be saksaha karmaha turgunde .
amala ududu [9/10] jalan oho manggi . gurun i niyalma be dasara de doro baharakūngge bifi . gurun i niyalma ubašafi . uksun mukūn i niyalma ambula nungnebuhe . erei enen emu ajige haha jui bigan de jailame gurun i niyalma fargara de . enduri saksaha terei ujui dele dooha . fargara niyalma goro sabufi mukdehen aise seme amasi bederehe . ede bahafi gudehe . tuttu amaga jalan i niyalma saksaha be hairame ume jocibure seme targabuha .. + amban hešen .tereci hetu ala de tenefi gemungge hecen toktobuha .
+ deribuhe mafa de hūwangdi banitai mergengge bodohonggo . fe doro be dahūbuki seme + mafari i kimun korsocun be šaringgiyaha manggi . tereci hetu ala i bade tehebi . nikan gisun oci . heng diyan sembi . ere yenden inu .
ahūta
deode be usihai ukunjire gese dendeme tebufi .
muktembuhe mafa gosingga hūwangdi . nenehe doro be sirafi hetu ala i bade tehe . ahūn desiku . giorca i bade tehe . liocan . aha holo i bade tehe . soocangga holo gašan i bade tehe . deo bolangga . nimalan i bade tehe . booši . yanggiyan i bade tehe . sunja hoton šurdeme tefi . gemu ningguda beile sehe . *aimasai etuhun
kiyangkiyan ningge be bireme dailame mukiyebuhe .
tere fonde hanciki ba i aiman i dorgide . šusena gebungge niyalmai uyun haha jui gemu kiyangkiyan etenggi . jai giyahū gebungge niyalmai nadan haha jui . gemu gabsihiyan [10a/b] hūsungge ofi . kemuni uyun ihan be ilibufi . uksin etuhei dabali dabali terkime fekumbihe . ere juwe mukūn i niyalma . ceni etenggi de ertufi jobobume gidašame yabumbihe . + muktembuhe mafa wacihiyame mukiyebufi . tereci ele etenggi kiyangkiyan ohobi . *+ abkai ice hese be
alifi . + jalan halame erdemu iletulefi .
+ deribuhe mafa ci ilan jalan ulafi . + yendebuhe mafa . + mukdembuhe mafa . + iletulehe mafa . taizu hūwangdide isinjifi . uheri nadan jalan bihe . + amban fukangg’a . + han i arahangge
*
aifinici sukdun tuwara urse . + enduringge niyalma tucike sehe
erei onggolo sukdun be tuwara niyalma . manjusai dolo . ainci enduringge niyalma tucifi . geren facuhūn be toktobume . geren gurun be emu obume uherilefi . han i soorin de wesimbi dere sehe . ere + taizu hūwangdi banjiha ferguwecuke acabun . *tede [10/11] juwan ilan yohi uksin i teile gurun i ten be
ilibufi .
+ taizu hūwangdi tuktan doro siraha fonde . damu + iletulehe mafa i werihe juwan ilan yohi uksin i teile bihe . tereci ubašahangge be dailame . dahanjihangge be bilume . uthai han i doro be neihe .* tenteke šengge
horonggo i dasaha bime šu eldengge i siraha .
+ taizu hūwangdi abka ci salgabuha baturu mergen . + šengge horonggo i bodogon toktobuha . + taizung hūwangdi ajigan ci genggiyen mergen enduringgei erdemu yooni yongkiyara jakade . + taizu hūwangdi ujeleme tuwaha bihe . soorin siraha amala . durun be toktobume dasan be badarambume . ele šu emu ojoro wesihun de isibuhabi .*
tere fonde ming gurun ebereme wasifi . wesihun colo tukiyehe
manggi .
+ taizu hūwangdi fulgiyan muduri aniya . geren beile ambasai + wesihun colo tukiyereo seme wesimbuhe be yabubufi . aniyai gebu be abkai fulingga sehe . tere fonde ming gurun i šen zung han i dehi duici aniya . šulehen gaire taigiyan duin ergide tucibufi . jecen i ambasa jobolon be jibume ofi . dasan i baita ulhiyen i efujehe . + taizu hūwangdi forgon de acabume yendehengge yargiyan i + abkai buhe [11a/b] niyalmai dahahangge .* tereci daicing seme
gebulefi boobai doron baha acabun de acabuha .
+ taizung hūwangdi sure han i uyuci aniya . beile dorgon se . cahar aiman i geren be bargiyatame dahabufi . jalan jalan i gurun ulara gu i boobai doron be baha turgunde . jai aniya duin biyade . geren beile ambasa tulergi goloi aimasai baime wesimbuhe be . + hesei yabubufi . sabi ferguwecun iletuleme tucinjihe de acabume . + daicing gurun seme tukiyefi . wesihun erdemungge i sucungga aniya seme halaha .*
yargiyan i sure sunggiyen mergen genggiyen i amba erdemu
iletulehe .
+ taizu hūwangdi . arbun giru ambalinggū horonggo . horon baturu jalan ci lakcahabi . gurun i niyalma daci + sure beile seme tukiyehe . abkai fulingga i sucungga aniya de isinjifi . geren beile ambasa . + han i doro šanggahaseme + wesihun colo tukiyeki seme uhei hebešefi + geren gurun be ujire genggiyen hūwangdi seme tukiyehe .
* yala gosin onco hūwaliyasun enduringge i oyonggo hešen be jafaha .
[11/12] + taizung hūwangdi wesihun erdemungge i sucungga aniya . geren ambasa . + wesihun colo be . gosin onco hūwaliyasun enduringge hūwangdi seme tukiyehe .* yaya dain de gūsin ilan aniya otolo erin be bodorakūngge akū . *
+ taizu hūwangdi . sahahūn honin aniya cooha iliha ci . fulgiyan muduri aniya hūwangdi seme tukiyehe de isibume . uheri gūsin ilan aniya ofi . teni amba gungge mutebuhe ..amban lio yong .
* yafahan moringga cooha be gaifi baturulame
jakūn tanggū niyalma be gidaha .
+ taizu hūwangdi yafahan moringga cooha be gaifi . jecen aiman be dailame genere de batai jakūn tanggū funcere cooha . jaifiyan i hunehe bira ci julergi alin de niketele faidame ilihabi . taizu hūwangdi turun jafafi juleri dosime . deo murgaci jai dahalara yambulu . uringga be gaifi bireme afahai batai cooha burulaha . tere mudan . duin niyalma jakūn tanggū cooha be gidaha . + šengge baturu de abka aisilaha dere .* unenggi
gūnin i dahaha urse be jilame gosime [12a/b] + jiramin kesi
isibumbime .
musei gurun fukjin doro neihe fon ci . geren aiman jai monggo aiman nikasai oljilaha dahanjihangge be bodorakū . unenggi hing sere mujilen i dahaci . + kesi isibume bargiyafi ujirakūngge akū ojoro jakade . tuttu + erdemu be hefeleiyeme . + gosin de dayanjime jidere undengge oci . yooni nikenjifi dahara be gūnihabi . emgeri dahahangge oci . meimeni mujilen hūsun be akūmbuhabi .* ubašaha niyalma be oncodome guwebufi amba
funiyagan be tuwabuha .
+ taizu hūwangdi sure dacun geren ci colgorokobi . emu dobori uce i tule niyalmai asuki be donjifi . jenduken i tucifi tuwaci . hūlha be jangkū i genceheleme tuhebufi . hanci dahalara niyalma loohan waki dere seme wesimbuhede . + taizu hūwangdi ainci mini ihan be hūlhame jihebi dere seme jortai fonjifi sindafi unggihe . geli emu dobori deduki serede . dolo tuksiteme ofi . ilifi dolo uksin etufi tuwafi hūlha be gabtara de juwe bethe sidereme goifi inu tantafi sindafi unggihe . hanci dahalara urse turgun be fonjime wesimbuhede . + hese wasimbuhangge . erebe waha de fiktu banjinambi . muse aiseme niyalma be wafi gūwa de anggai anakū obumbini sehe . ainci + han .niyalma be tuwara ujen jingji amba funiyagan gemu uttu .
* ujulaha ambasa de sain be wesihule ehe be waliya seme [12/13] cohotoi tacibufi . +
taizu hūwangdi kemuni geren amban de hese wasimbuhangge dekdeni henduhe gisun weri ehe be gūnici alihai andande dekdembi sain i endeburakū oci ududu jalan de baici ojorakū sehebi sehe .. + amban zoo wen zhi .
* ula i beilei deo de wara de cihakū banjibure de amuran seme ulhibufi sindaha .
ula gurun i beile mantai i deo bujantai be weihun gajiha de . + taizu hūwangdi hese wasimbuhangge . hendure balama . waha ci ujiha gebu dele . gaiha ci buhe gebu dele sere sefi . huthuhe futa be sufi ujiha .
* ibeme afara šolo de uksin
sume jabdurakū tohon be tatahabi .
jecen aiman be gidara fonde + taizu hūwangdi batai geren be afame gidara de . halhūn de fancafi saca sufi . uksin i tohon be suci . goidambi seme tadume lashalafi majige ergefi . saca etufi afafi . uthai ambula etehe .* ici jorišara de feye baha be daldame kemuni
beri sujame yabuha .
niowanggiyan bonio aniya + taizu hūwangdi beye onggolo hoton be afara de . booi ninggude tafafi hoton i dorgi niyalma be gabtara de . loko gebungge niyalma gabtara jakade . + taizu hūwangdi i meiren goifi senggi tucimbihe . emu galai feye be šoyorome jafafi emu [13a/b] galai berge be sujame ebuhe be geren wahiyame gamaki serede . + taizu hūwangdi ilibume + hese wasimbuhangge bata sererakū sehe .* ilan kalka i afara de . bata be
gabtahangge juwan okson i hanci bihe .
niowanggiyan bonio aniya juwari duin biyade . mardun šancin be afara de . terei šancin alin i ninggude bihe . ilan amba . kalka arafi . siran siran i afara de . šancin i niyalma coban i tenggere wehe maktara jakade . kalka de daldara šolo akū . + taizu hūwangdi šancin ci sandalabuha juwan funcere okson i dubede bisire mukdehen de beye dalime ilifi gabtara jakade šancin i dalaha niyalma dere suifi šan deri tucike bime . geli duin niyalma be gabtame tuhebufi muke gaire jugūn be kame lashalafi uthai ambarame efuleke . + amban deboo . *ikiri sunja da sirdan gabtafi gemu emu
urhun i siliyan i bade goiha .
donggo aiman i niyalma niowenggiyen gabtara mangga bihe . + taizu hūwangdi tanggū okson i dubede bisire fodoho moo be jorime + hesei gabtabure jakade . niowenggiyen sunja de sirdan gabtafi . dergi fejergi ilan da hiyahanjame goiha . + taizu hūwangdi sunja da sirdangabtafi gemu goiha . sunja jurhun i šurdeme hadahabi . tere sunja de sirdan be emu tairan i sacime gaiha .
* ehe urse wan ilibufi [13/14] hoton de tafaka bime . ineku amasi burulaha .
giorca i jergi geren hoton i uksun i niyalma . + taizu hūwangdi i baturu horon de sengguweme ofi . hebei nungneki seme dobori hoton i dade isinjifi tafaki serede . taizu hūwangdi safi . olbo nerefi beri sirdan jafafi aliyara de hūlha aifini wan be ilibufi wardame tafaka . + taizu hūwangdi i isinjiha be sabufi gemu ukaha .* etuhun bata jeyen i šusiha be lashalaha bicibe . an i efulebufi bederehe .
niohon coko aniya jaifiyan be dailanafi nasin gebungge niyalma . musei dain de bireme dosifi . + taizu hūwangdi morin be dabkime amasi marifi emhun afame dosika . nasin neneme jabdufi sacire de . + taizu hūwangdi i jafaha šusiha lasha genehe . + taizu hūwangdi ini meiren be lasha sacime wafi . batai geren uthai bederehe .* ere gese + ujulame tucikengge yargiyan i ja akū ofi .
amban peng yuwan šui .*
+ han i arahanggeerebe tuwaha dari . dolo tar seme esi seci [14a/b]
ojorakū hacihiyambihe .
+ taizu han i fukjin doro neihe fonde . + beye kemuni cooha dain de funtume afaha bihe . bi + yargiyan kooli be gingguleme tuwaha de . mujilen aššame enteheme seoleme . beye be hacihiyara teile akū . kemuni + mafari i joboho suilaha babe tumen jalan i juse omosi de tacihiyan tutabuki sembikai . bodogon i bithei šutucin de getukeleme tucibuhebi .*
ubašaha hada aiman i hecen be efulefi .
hada . yeke . ula . hoifa . ere duin gurun . gemu musei manju i ba i ujan acahabi . sahahūn meihe aniya . hada i beile . menggeburu . ilan gurun i cooha be acabufi necinjihe . + taizu hūwangdi hahilame afafi ambula gidaha . menggeburu mohofi gashūre be baiha . amala yehe i emgi dain dekdefi . dara cooha be baiha manggi + taizu hūwangdi fiongdun . g’ag’ai de cooha afabufi ini bade danabume unggihe . menggeburu geli yehe i jalidara gisun de dosika turgunde . + taizu hūwangdi cooha gaifi dailame genefi . ini hoton be gaiha . menggeburu be weihun jafafi bederehe .*
uthai fudaraka narimbulu i aiman be gisabuha .
yehe i beile narimbulu . ini etenggi de ertufi . musei elmin . jakūmu . ere juwe ba be baire de . + taizu hūwangdi jilidame dangsiha . yehe uthai duin gurun i cooha be acabufi . necinjihe manggi . musei cooha alime gaifi afame gidafi . narimbulu ukaha . ede weile bealiyame gashūre be baiha . goidahakū hūwaliyafi ming gurun i emgi sain i acaha . + taizu hūwangdi beye cooha gaifi dailame genefi . terei harangga hoton gašan be wacihiyame gaiha . ming gurun cooha tucibufi daha . + taizu hūwangdi . ming gurun i [14/15] cooha be efulehe manggi . ibefi terei hecen be gaifi . yehe gurun uthai mukiyehe .
* ula beile be afame etefi . ceni gubci babe wacihiyame gaifi . u
la . tuktan yehe de duwali acaha . taizu hūwangdi . dain de ini beile i deo bujantai be weihun jafaha . ei weile be aliyame sain i acara be baire jakade . sindaha . dahanduhai ula gashūha be cashūlafi . sahahūn ihan aniya aniya biyade . + taizu hūwangdi geli beye dailame genere de . geren beile ambasa gemu fancame fekucehe . + taizu hūwangdi uthai bodogon toktobufi hūsutuleme afame . etehe hūsun i duka be durifi hoton de tafaka . bujantai beyei teile arkan burulame ukcaha . musei cooha . ula gurun i ba ba i hecen hoton be gemu dahabufi teni cooha bederehe. * usihai joriha ici hoifa be dahabufi jecen be badarambuha .
hoifa i beile baindari . mukūn i urse ubašafi yehe gurun de baime genehengge labdu be baindari gelefi damtun benjifi dara cooha be baiha . dahanduhai gūwaliyafi . + taizu hūwangdi cooha gaifi terei hoton be gaiha . baindari be wafi geren irgen be wacihiyame dahabuha . erei onggolo fulahūn honin aniya . šun dosire ergide eriku usiha tucike . goidahakū geli šun dekdere ergide tucifi . hoifa gurun i teisu forome jakūn dobori ofi . teni burubuha . ede isinjifi teni sahabi .* ere duin aiman i babe dailame toktobure [15a/b]
jakade . * ereci geren aimasa bireme dahanjifi . + han seme
tukiyehe . * erei amala jecen . donggo be afame efulefi .
jecen . donggo juwe aiman . daci musei manju gurun i harangga aiman bihe . amala gurun de ejen ojoro be temšehe turgunde . + taizu hūwangdi beye jecen i šancin be afame gaifi . terei dalaha niyalma artai be jafafi waha . tere donggo aiman i dalaha niyalma i jui elgi . hūlha de wabuha . ningguta i geren beile holtombi nikai seme kenehunjeme . uthai cooha gaifi ningguta i dergi julergi juwe golo be sucuha . ede + taizu hūwangdi sunja tanggū cooha be gaifi ini hoton be afame gaiha .. + amban fucangga .* etehe hūsun de weji . wanggiya be gidafi
mukiyebuhe .
dergi mederi i weji aiman . neneme ula de dahaha bihe . + taizu hūwangdi daha seme elbici . umai daharakū ofi . tereci eidu de cooha afabufi afame gaifi . tumen funcere niyalma olji gaiha . suwayan singgeri aniya . + taizuhūwangdi beye wanggiya aiman be dailame genefi . dobori dongsingga bade isinafi . abka ci do i gese amba usiha tuhere jakade . geren morin gemu gūwacihiyalafi urhūha . + taizu hūwangdi bata be efulere todolo seme sefi . uthai ibefi terei hoton be afame gaifi . hoton i dalaha niyalma be wafi bederehe .
*
tede yalu ulai [15/16] jergi baingge bireme albabun jafanjifi .
tere fonde . jecen i šurdeme geren gurun be gemu necihiyeme toktobuha . jecen i dorgi tucike tana seke orhode i jergi ferguwecuke jaka . eture baitalara de heo seme isika bime . ming gurun geli elcin takūrafi sain i acafi ishunde hūdašara jakade . gurun ulhiyen i badarafi . + taizu hūwangdi tereci cooha tucibufi . golmin šanyan alin i yalu ulai golo be elbime tohorombume unggifi . terei geren be wacihiyame dahabuha .* tere sahaliyan aiman be afara de ula i juhe
dogon jafafi doobuha .
abkai fulingga i sucungga aniya nadan biyade . + taizu hūwangdi . amban fiyanggū sebe dergi mederi i sahaliyan aiman be dailame unggihe . sahaliyan ula i julergi dalin de cooha tataha . tere sahaliyan ula i muke . yaya aniya gemu uyun biyade teni juhe jafambihe . ere inenggi damu musei coohai kūwaran i teisu onco ici juwe ba bisire ulai muke dooha caha gese juhe jafaha turgunde . tereci cooha gaifi dulefi . terei juwan emu gašan be gaifi . cooha bedereme jici . nenehe jafaha juhe gemu efujehebi . tere wargi jaka geli juhe jafafi musei cooha duleke .* tereci korcin . kalka . niowanggiyan morin
aniya hargašanjire jakade .
korcin i beile minggan . kalka i beile loosa . niowanggiyan morin aniya . sain i acaki seme teisu teisu elcin [16a/b] takūraha manggi . tereci monggo i geren aiman i dalaha niyalmai elcin lakcarakū amasi julesi yabubuha .. + amban wang giyai .* tetele geren monggoso nirugan
dangse de dosimbuha .
monggo i geren aiman tetele emu jušuru ba emu irgen seme . gemu dangse de dosimbuha . + taizu hūwangdi fukjin doro neihe fonde . korcin kalka juwe aiman teni sain i acanjiha . amala jarud . ūled . barin . aohan . naiman . arak cod . dorod . karacin . tumed . aru isud . karacirik geren aiman i ubašahangge be wara . dahahangge be bilure jakade . siran siran i dahanjiha . tese musei + gurun i bilume dasara be alihangge goidaha kai .*
ulhicun akū cahar aiman balamadame yabure be .
cahar elcin takūrafi benjihe bithei gisun gūnin cokto balame . beyebe dehi tumen monggo gurun i ejen sembime . geli ming gurun i ambula niktongga babe ini . alban gaijara baobuki sembi . + taizu hūwangdi dangsime karu bithe unggihe . jihe elcin be waha .
* uthai dailanafi lindan han burulame ukaha .
monggo geren aiman siran siran i dahanjiha . damu cahar lindan han . hono elintume tuwame geren monggo be tabcilara jakade . + taizung hūwangdi sure han i jakūci aniya . geren monggo aiman i dalaha niyalma be cooha gaifi acanju seme afabufi dailanaha . + taizung hūwangdi . köke hoton de kūwaran iliha de . cahar burulame genehe . tereci + hesei beile dorgon sebe cooha [16/17] kadalara amban obufi . lindan han i jui be bargiyame gaju seme unggifi . ini jui ejei geren be gaifi okdome dahaha . aiman i geren be dahabuha .* ujen fafun be + tuwabume solho gurun
de tun jakūdai baitakū seme dangsifi .
solho gurun . sure han i uyuci aniya ci dahaha amala . albabun jafanjire elcin lakcarakū bihe . amala geli ming gurun de juwedehe . jihe ambasa geli dorakūlaha turgunde . + taizung hūwangdi ini weile be tucibume unggihe bithei + gisun . suweni gurun i ertuhengge damu tun jahūdai dabala . aikabade erdemu jurgan be dasarakū oci . ere beye . ungkere gukure be baime yabumbi sefi . geli jihe ambasa geren hūdai niyalma de weile be dailaha cooha aššara inenggi be cohome getukeleme alafi unggihe .. amban šucang .* ubašaha weile be oncodome guwebufi ceni juse sargan be
amasi sindaha . we
sihun erdemungge i sucungga aniya tuwari forgon de . + taizung hūwangdi . solho . gashūha be gūwaliyafi hese be jurcehe turgunde . amba cooha gaifi dailame genere de . lii zung . nan han alin i hoton de burulame genehe be . mafuta se amcame kaha . ini juse sargan giyang hūwa tun de ukaha . dorgon afame gaifi . ini fujin . juwe jui . jai geren ambasai booi anggala be ambula baha . lii zung coohai kūwaran de dahame jihe . ming gurun i buhe doron ejehe be alibuha manggi . + taizung [17a/b] hūwangdi teni lii zung . jai ini juse sargan be oncodofi gurun de bederebuhe . ini ahūngga jui lii wang . jacin jui lii hoo be damtun obume bibufi . teni cooha bederehe .* tereci san tiyan du i
bade eldengge wehe ilibufi tukiyeme maktaha bime .
solho gurun i wang lii zung . ini juse sargan be acabuha . gurun be dahūme buhe be hukšeme gūnime . san tiyan du gebungge bade eldengge wehe ilibufi . + taizung hūwangdi i horon erdemu be maktame . tumen jalan de algibuha .* temšendume goro
okdome ulha jeku alibume jafaha .
solho gurun be dailafi cooha bederere de . duleme yabure ceni jecen i dorgi su jeo i jergi ba i geren hafasa . gemu coohairgen be gaifi . jugūn i dalbade niyakūrame fudeme . cooha ulebure jalin ihan bele alibuha manggi . + taizung hūwangdi saišafi bargiyafi . mukden de amasi isinjifi . geren wang ambasa orin ba i dubede okdonofi . + taizung hūwangdi solho gurun i alibuha joka be coohai urse de dendeme buhe .
* tesebe giljame
gūnime ++ amba erdemu be tuwabufi .
solho gurun ming gurun i wan lii han i fonde . oz de tušaha□□□
de . ming gurun cooha unggifi daha . ming gurun duin [17/18] jugūn deri cooha tucibume necinjire de . solho i dalaha yuwanšuwai giyang kung liyei . inu cooha gaifi daha cooha gidabufi dahanjiha manggi . + taizu hūwangdi . bithe arafi . baili de karulaki seme jihe turgunde . ujeleme wakašarakū babe ulhibuhe . amala + taizung hūwangdi ini gurun be dailame efulefi . weile be oncodofi dahūme fungnere jakade . solho gurun tereci + kesi be hukšeme + erdemu be gūnime enteheme necirakū ubašarakū amban ohobi . amban gingiyan .*
+ han i arahanggetederi nikan wailan i facuhūn
be ekšeme dailame toktobuha .
tuktan turun hoton i nikan wailan gebungge niyalma . ming gurun i cooha be šusihiyefi . musede abka be uhelerakū kimungge niyalma ojoro jakade . + taizu hūwangdi cooha jurafi turun hoton be afara de nikan wailan ukame genefi . ming gurun i baru burulame genehe be . ming gurun dosimbume muterakū . musei cooha olhon hoton de isibume farganafi waha .*
abka de nadan koro alafi cooha tucikengge yala tob .
abkai fulingga i ilaci aniya aniya biyade . biyai dulin be hafu suwayan siren gocika . golmin ici ilan juda bihe . ede + taizu hūwangdi geren beile ambasa de hese wasimbuhangge . + abkai gūnin uttu be dahame . ere aniya bi ming gurun be urunakū dailaname [18a/b] genembi sefi . tereci yafahan moringga juwe tumen cooha be gaifi jurara de . tungken tūme buren burdeme buleri beleri fulgiyeme + tangse de hengkilefi . nadan amba koro be arafi + abka de habšafi geli umainaci ojorakū . ming gurun be dailara turgun be geren de ulhibume coohai fafun be ciralame selgiyehe .*
algimbume duin jugūn dendefi cooha unggihengge bata inu etuhun
bihe .
muse ming gurun be dailara de niowanggiyaha angga be gaiha manggi . ming gurun i han musei gurun de gūnin bahaki seme liyoodung ni wekjime dasara amban yang hoo be simiyan jase de cooha isabufi . duin jugūn dendefi afanjire de . dashūwan galai dulimbai jugūn de . uheri kadalara da du sung . wang siowan . jao meng lin . ambula niktongga i dooli hafan jang ciowan beninggun tumen cooha gaifi . hunehe birai angga deri fusi furdan be tucibume . jebele galai dulimbai jugūn de . uheri kadalara da lii žu be . aisilame kadalara da ho ši hiyan . liyooha antu i dooli hafan yan ming tai be ninggun tumen cooha gaifi . niowanggiyaha jugūn deri ya hū furdan be tucibume . dashūwan galai amargi jugūn de . uheri kadalara da ma lin . aisilame kadalara da ma yan . keyen i dooli hafan pan zung yan be duin tumen cooha gaifi . keyen deri yehe gurun i coohai emgi acafi . sacara angga be tucibume . jebele galai julergi jugūn de . uheri kadalara da lio ting . hai g’i i dooli hafan k’ang ing giyan be duin tumen cooha gaifi solho gurun i coohai emgi acafi . kuwan diyan i angga de tucibume . sasari musei gurun i gemulehe hecen i baru dosikini seme boljoho . dehi nadan tumen cooha bi seme algimbuha .
* ambarame afafi [18/19] sarhū alin
de komso i geren be etefi .
ming gurun i du sung se emgeri fusi angga be tucike . julergi jugūn i karun i niyalma geli lio ting ni cooha donggo golo de tucike seme alanjiha . + taizu hūwangdi . beile sede hese wasimbuhangge . julergi jugūn de musei tuwakiyame tehe cooha sunja tanggū bisire be dahame . bata be sujakini . ming gurun julergi jugūn de neneme cooha sabubuhangge . muse be yarkiyarangge . fusi deri amba cooha urunakū jimbi . tere cooha be gidaha manggi . gūwa jugūn i cooha ja ombi sefi . + han i beye amba cooha gaifi . hecen ci tucike . amba beile daišan . + duici beile jai amban eidu sei emgi cooha gaifi . neneme jaifiyan de genefi bakcilame faidafi iliha . ming gurun i du sung . sarhū alin de kūwaran ilifi . beye cooha juwe tumen gaifi . musei hoton sahara cooha . alban i niyalma be girin hada de kafi . musei cooha . alban i niyalma wasihūn gidame afafi tanggū isime waha . geren beile . girin hada i cooha alban i niyalma damu duin tanggū teile seme . emu minggan niyalma nonggime tucibufi aisilabume wasihūn gidame afabuki . jebele galai duin gūsai cooha be hafitame afabuki . sarhū alin i ming gurun i cooha be . dashūwan galai duin gūsai cooha be alifi afabuki seme hebšefi wesimbuhede . + taizu hūwangdi tesei gisun be inu sefi dashūwan galai duin gūsai cooha be juwe gūsa fidefi . jebele gala de acafi . neneme sarhū alin be afame . batai kūwaran be efulefi . tere girin hada de aisilabume unggihe cooha . alin ci wasihūn afambime . jebele galai juwe gūsai cooha . bira be doofi šuwe ibefi hafitame afame dosifi . hetu undu bireme gidame . gemu emken tanggū de tehereme ofi . uthai terei geren be ambarame efulehe . ming gurun i du sung . wang siowan . jao meng lin se . gemu dain de [19a/b]gaibuha . jai bucehe coohai ursei giran . hunehe bira de sektefi eyehengge hujurere gese . sirame geli ming gurun i dashūwan galai amargi jugūn i ma lin i cooha be šanggiyan hada fiyenfun alin de afame gidaha . ma lin beyei teile araka burulame tucike .
* abdari alin de temšeme tafafi neneme ejelehe .
ming gurun i lio ting . siliha juwe tumen cooha gaifi . kuwan diyan i ba be tucifi . neneme emu tumen niyalma be juleri karun sindame unggifi . abdari alin i ninggude tafara de . + duici beile . jebele galai cooha be gaifi neneme terei ninggude ejelefi . gūsin siliha moringga cooha be gaifi . geren cooha ci nushume tucifi . alin ci wasihūn baturulame gidame . amargi cooha siranduhai isinjiha bime . amba beile geli dashūwan galai cooha be gaifi . alin i wargi ergici hafitame afara jakade . ming gurun i cooha ambula gidabufi burulaha . lio ting dain de afame bucehe . solho i dalaha yuwansuwai giyang gung liyei ini kūwaran de burulame dosika . ming gurun i cooha be jafafi benjime . musei cooha de isinjifi dahaha . ming gurun i wekjime dasara amban yang hoo . ilan jugūn i cooha gidabuha be donjifi . ekšeme lii žu be de cooha bederekini seme niyalma takūrafi . hūlan i baci amasi bederehe . tere mudan . ming gurun orin tumen cooha be dehi tumen seme algimbume . uhei hūsun i afanjiha be . + taizu hūwangdi horon baturu be fafuršame . komso i geren be afame . gidame efulehekūngge akū . + abka de acanahangge yooni mukdembi sehengge . erebe kai . yargiyan i dorgideri karmame ijishūn de aisilaha babi ..
* dailame fusi . lioi šūn angga i hoton
be [19/20] efulefi .
erei onggolo abkai fulingga i ilaci aniya . + taizu hūwangdi gūnin lashalafi ming gurun be dailame . amba cooha neyen faksalame ekšeme on gaime fusi furdan i baru dosifi . ming gurun i dasihire hafan lii yong fang tucifi dahaha . tereci terei hecen be efulehe . abkai fulingga i juwanci aniya de isinjifi . ming gurun i emu tumen cooha mederi deri lioi šūn angga de isinjifi . hoton be dasatafi tuwakiyaha tehe . + taizu hūwangdi ilaci beile manggūltai be takūrafi afame gaifi . ming gurun i cooha be suntebume wafi . geli hoton be efulefi cooha bederehe .* dahanduhai simiyan hoton . liyooha antu be baha .
ming gurun i uheri kadalara da ho ši hiyan . io ši gung se nadan tumen cooha be gaifi simiyan hecen be tuwakiyaha . + taizu hūwangdi afaki seme hebešeme toktobufi . muke olhon jugūn deri sasa dosifi . hecen i šun dekdere ergide bakcilaha . ming gurun i cooha hecen i tulergi de šumin ulan eye fetefi eljehe . musei cooha hecenbitume sacime muhaliyan tuhebufi . ming gurun i nadan tumen cooha gemu buruluha . dain de ho ši hiyan . io ši gung sebe wafi . simiyan hecen be gaiha . tereci etehe hūsun de liyooha antu hecen be afame dosika . ming gurun i cooha . birai muke be hecen i ulan de eyebufi . hecen be bekileme tuwakiyaha . musei cooha . liyooha antu hecen i dergi julergi ergide isinafi . bira be dome jabdunggala . ming gurun i uheri kadalara da lii hūwai sin se . hecen ci tucifi faidame iliha . taizu hūwangdi dashūwan jebele juwe gala be hafitame afabure jakade . ming gurun i cooha ambula burulafi hecen be dosika musei cooha birai dooha be durifi . wan sindafi hecen de tafaka . hecen i dolo ming gurun i cooha tolon tukiyefi . musei [20a/b] coohai baru fumereme afahai . musei cooha gemu hecen de tafaka . ming gurun i wekjime dasara amban yuwan sing tai hecen i taktu de afara be tuwame bifi . hecen gaibuha be safi . uthai tuwa sindafi deijibufi bucehe . dooli hafan . jiyanggiyūn sai dain de bucehengge umesi labdu . terei baicame tuwara hafan jang ciowan be weihun jafaha . hafan irgen gemu uju fusifi dahaha . liyooha antu hecen be baha manggi . nadanju funcere harangga hecen gemu dahaha .
* dacun cooha niowanggiyaha hecen be gaifi .
abkai fulingga i ilaci aniya . + taizu hūwangdi cooha gaifi ming gurun i niowanggiyaha hecen be kafi . musei cooha fafuršame baturulame tugi wan sindafi hecen be fekume tafafi gaiha .. + amban gi yūn .* darime tiyeliyan i hoton be afafi
gisabuha .
ming gurun i tiyeliyan karmangga i hecen . keyen hecen i julergi ninju ba i dubede bi . musei cooha keyen be gidafi . ma lin be wafi . tiyeliyan hecen be kafi . hecen i keremu be efulefi bireme dosifi . terei dasihire hafan ioi ceng ming sebe dain de wafi . geren cooha be gemu gisabuha .* tereci keyen
be afame efulefi hoton i taktu de + indefi .
amba cooha keyen be gidara fonde . hecen be afara cooha tugi wan sindahakū . gemu dabame fekume dosika . + taizu hūwangdi terei hecen i julergi dukai taktu de tafafi . ilan inenggi cooha tatafi . teni bederehe .* tere [20/21] ilu i irgese be dalime hecen i duka
be fihebuhe .
ilu hoton . simiyan hecen i wargi amargi de bi . ere onggolo + taizu hūwangdi cooha gaifi ming gurun be dailaname ere jugūn deri dosire de . ilu i niyalma gemu hecen be waliyafi uhaka . tere fonde . ming gurun i simiyan hecen i uheri kadalara da ho ši hiyan se cooha gaifi simiyan hecen ci orin ba tucike be karun i niyalma alanjiha manggi . + taizu hūwangdi ilu i niyalma behecen i duka de dositala fihebuki seme cooha gaifi afame genehe . ho ši hiyan se musei cooha isinjiha be sabufi amasi bederehe .
* tede guwang ning ni irgen dahanjifi . hiong ting bi . wang hūwa jeng ukafi .
abkai fulingga i nadaci aniya . amba cooha ming gurun be dailame liyooha bira be dooha manggi . ming gurun i ambula niktongga jeo i uheri kadalara da lio kioi se . musei cooha faidahakū be nashūlame ekšeme afanjifi . musei cooha deyere gese bireme dosifi . sacime wahangge toloho seme wajirakū . lio kioi sei gubcingge cooha yooni gisaka . ambula niktongga jeo i giyarime dasara amban wang hūwa jeng . hoton be waliyafi šanaha furdan de dosika . amba cooha hoton ci ilan ba i dubede isinjifi . hoton i dorgi hafasa irgese hiyan dabufi kumun deribume okdome hoton dosika . juwan inenggi cooha tatafi . ibefi šanaha furdan be gaire de . ming gurun i wekjime dasara amban [21a/b] hiyong ting bi . wang hūwa jeng ni sasa jugūn unduri . bisire gašan karman be wacihiyame deijifi jailaha ..+amban siyei yūng .
