TMT36. é v f . 1989. 3. SZ.
A Chase Manhattan Bankban például a CIO fontos feladata a tájékoztatásszervezési funkciónak a vállalati stratégiával való ö s s z e h a n g o l á s a . Egy másik vállalat (FCM Corporation) egy IRM-igazgatót alkalmazott, aki közvetlenül az elnöknek van aláren
delve. Az ő feladatkörébe esik minden információ
technológiával kapcsolatos feladat, még a számitó
géppel segített gyártáslrányítás (Computer Aided Manufacturing = CAM) is.
Manapság az Irodalom egyre többet foglalkozik az egyes foglalkozási ágak terén tapasztalható stressz
hatások k é r d é s é v e l . Az USA-ban végzett kutatás sze
rint a tájékoztatási menedzserek körében a kiváltó okok között elsősorban a feladatok pontatlan megha
tározása, a s z ü k s é g h e l y z e t e k , a gyors technológiai változások, valamint a s z ű k karrierlehetőségek szere
pelnek. Fokozza a problémát a döntési folyamatokban való rendszertelen részvétel é s a szervezeten belüli visszacsatolások elégtelensége. Az Is megállapítható, hogy a tájékoztatási menedzserek kevesebb t á m o gatást kapnak egy-egy vállalaton belül, mint a többi vezető. A stressz feloldására k e d v e z ő e n hat a kom
munikáció növelése, az e r e d m é n y e s m u n k a v é g z é s hez s z ü k s é g e s kritériumok meghatározása, a gyako
ribb v i s s z a c s a t o l á s (használói r e n d e z v é n y e k , konfe
renciák stb.). Mindenesetre az információs mene
dzser szerepe egyre k e v é s b é merül ki abban, hogy bevezesse az Információs technológiát, hanem inkább az a feladata, hogy a vállalati célok é s az In
formációs technológia között összekötő kapocs le
gyen.
AZ IRM M E G V A L Ó S Í T Á S I S T R A T É G I Á J A
Az I R M - k o n c e p c i ó r ó l mindig Is vitatkozni fognak az elméleti é s a gyakorlati szakemberek, mégis c é l s z e r ű é s Indokolt n é h á n y gyakorlatilag fontos stratégiai kérdést kiemelni.
Sikeres megvalósítása é r d e k é b e n lényeges, hogy az egyes szervezeteken belül minden részleg köz
reműködjön. Igen előnyös megoldás az eoves szerve-
zetl e g y s é g e k b e n ú n . IRM-menedzserek beállítása.
C é l s z e r ű n e k látszik továbbá a szervezeten belül egy
* tanácsadói testület létrehozása, amely a szervezeti e g y s é g e k vezetőiből é s az említett IRM-menedzse- rekből áll. Ennek a testületnek a feladata a s z ó b a n lévő koncepció célkitűzései é s a szervezeti stratégia közötti ö s s z h a n g megteremtése.
A megvalósítás szempontjából fontos megállapí
tani, milyen célokat milyen e s z k ö z ö k k e l ( s z a b v á n y o k , b e r e n d e z é s e k stb.) kell elérni. Az egyes részlegek in
formációs terveinek é s költségvetésének felügyeletét egy föléjük rendelt IRM-vezetőnek kell ellátnia.
S z á m o s stratégiai fontosságú kérdést is tisztázni kell, mert adott körülmények között e g y é b k é n t kor
s z e r ű n e k látszó törekvések Is helyteleneknek bizonyulhatnak (pl. áttérés a batch feldolgozási rend
szerről az online adatbank alkalmazására, vagy személyi számítógépek beállítása, vagy pedig ú n .
"döntéstámogató rendszerek" használata). Fontosnak bizonyult a szervezet tájékoztatási "architektúrájá
nak" e l e m z é s e é s újjászervezése, vizsgálva, hogy ki milyen jellegű adatokat használ, kl felelős az adatál
lományok kezeléséért, mely adatállományok h a s z n á l hatók k ö z ö s e n (esetleg külsők által Is). A c é l s z e r ű IRM-stratégla kialakításához figyelembe kell venni a tájékoztatás minőségi kérdéseit, az adatállományok
hoz való s z é l e s körű hozzáférést, s kl kell jelölni a tájékoztatási Infrastruktúra fejlesztéséért é s ü z e m e l tetéséért felelős szervezeti egységet. Meg kell ha
tározni továbbá az egyes részlegek képzési s z ü k s é g letét é s az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ugyancsak fontos teendő az információtechnológiai Innovációs alap létrehozása, a c s ú c s v e z e t é s m e g n y e r é s e , s a kulcsemberek folyamatos érdekeltségének biztosítá
sa a koncepció lépésről lépésre való b e v e z e t é s e során.
/KLAUS, H. Q-- MARCHAND, D. A.: Informatlonsmanage- ment in USA. - Nachrichten für Dokumentál Ion, 38. kot.
4.sz. 1987.p.215- 221./
(Balázs János)
Utópia-e a szabad információáramlás?
Napjainkban az ínformáció ugyanolyan fontos ter
melési t é n y e z ő v é válik, mint amilyen a munkaerő, a nyersanyag vagy az energia. K ü l ö n ö s e n igaz ez a kémia területén, ahol óriási m e n n y i s é g b e n állnak elő az új adatok, egyszersmind óriási az információigény.
A kémiai információs rendszerek a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s információszolgáltatások kőzött a v e z e t ő helyeket foglalják el. A szakemberek egyre Inkább tudatában vannak annak, hogy a megbízható adatszolgáltatás éppolyan fontos hozzájárulás a kémia t u d o m á n y á n a k fejlődéséhez, mint - mondjuk - a benzoesav 125. é s z t e r é n e k publikálása.
A kémiai információ aspektusai, é s az abból levon
ható következtetések - kisebb módosításokkal - más t u d o m á n y á g a k r a Is é r v é n y e s e k , ezért a kémiai Információ jellemzői tipikusnak mondhatók.
A kutatók egyre k e v é s b é k é p e s e k kiválogatni a releváns adatokat a rájuk z ú d u l ó Információtömegből.
Hogyan alakult ki ez a helyzet? 1880-ban az Ismert vegyületek s z á m a még 20 000-nél kevesebb volt, é s az egyes kutatók meg tudtak birkózni a publikált szakirodalom e g é s z é v e l . Az 1830-ban indított Che- mlsches Zentralblatt c. referálólap - az 1817-ben alapított Qmellns Handbuch der anorganischan
1 1 5
Beszámolók, szemlék, referátumok
Chemie é s az először 1881 -ben kiadott Beitstein Handbuch der organischen Chemie c. sorozatokkal együtt - a kémiai dokumentáció alapja volt Németor
szágban, amely akkor a világ vegyipari nagyhatalma volt. Az 1880 óta végbement (az angol nyelv térhódí- tásával-együttjáró) óriási fejlődést jellemzi a követ
kező két s z á m : az ismert vegyületek s z á m a 1987-ben már 8 millió körül van, é s az 1986 végéig közzétett kémiai tárgyú kivonatok s z á m a meghaladja a 11 milliót. A kémiai szakirodalom növekedési s e b e s s é g e ma évi 500 000 új közlemény é s 300 000 újonnan publikált vegyület.
Az információ szűrése
Az információáradat önmagában is ijesztő, külön gondot jelent azonban az újat nem tartalmazó, tehát szükségtelen publikációk elszaporodása is. Az adatok kritikus m e g s z ű r é s e , a másodlagos szakiroda
lomban Idézett adatok számának c s ö k k e n t é s e kiutat jelenthet ebből a ma már alig elviselhető helyzetből.
Az információáramlásba bekerülő (újonnan előállított é s felhasznált) adatok érdemi s z ű r é s é n e k lépései a következők:
A k ö z l e m é n y e k elkészítését megelőző kísérleti munka s o r á n a kutatónak döntenie kell arról, hogy milyen munkákat v é g e z el é s melyek azok a kísérle
tek, amelyekkel szükségtelen foglalkoznia. Vagyis már a kutató figyelmen kívül hagy s z á m o s irreleváns adatot a birtokában lévő információk közül. A második szűrőt a közlésre benyújtott publikációk szi
gorúbb elbírálása jelenthetné. N a g y s á g r e n d e k k e l több k ö z l e m é n y lát napvilágot, mint ahány valóban je
lentős új t u d o m á n y o s e r e d m é n y születik. A következő lépésben a már megjelent primer dokumentumok közül a területet jól ismerő szakértők válogatják ki az értékes információt tartalmazó publikációkat. Ezt követi a kiválogatott közlemények r e n d s z e r e z é s e . Nem minden tudományágban adódik ennek k é z e n fekvő módszere, a szerves é s szervetlen kémiában azonban igen. Erre példaként a Beilstein-sorozat osz
tályozási rendszere szolgálhat.
A szerves vegyületek Beilstein-féle r e n d s z e r e z é s é n e k döntő előnye, hogy minden vegyületnek megvan a maga helye a sorozatban, tehát az egyes vegyületek az indexek é s kémiai nevek mellőzésével is visszakereshetők, é s a rokon vegyületek (homológ, analóg vegyületek) egyazon helyen találhatók meg.
Az adatok szakértő bírálata, újdonságuk, tudomá
nyos fontosságuk megítélése, e g y s z ó v a l : az adatok tartalmi m e g s z ű r é s e a legköltségesebb lépést jelenti az információtömeg sikeres kezelésében. Amit meg kell fizetni, az a bírálatot v é g z ő szakember semmi mással nem helyettesíthető hozzáértése, támaisme- rete. A nagy mennyiségű adat értékelése az adatok koncentrálódását, a redundáns információk el
hagyását e r e d m é n y e z i .
A válogatott, tömörített adatokat közzétevő szekunder Irodalom használata a következő n y i l v á n való előnyökkel jár: nagyobb lehet az olvasó bizalma az adatok pontossága Iránt; c s ö k k e n az érdektelen
nek bizonyuló szakirodalom áttanulmányozására fordított Idő; s z ü k s é g t e l e n n é válik a már a m ú g y is válogatott adatok felülvizsgálata; a másodlagos kiad
v á n y b a n található hivatkozások újabb ötletekre k é s z tethetik a kutatót; végül a szekunder k i a d v á n y előál
lítója garantálja, hogy a feldolgozás s o r á n nem megy v e s z e n d ő b e egyetlen l é n y e g e s Információ sem.
A Beilstein-sorozat é s a hasonló m ű v e k előállítóira még sok tennivaló v á r a "fogyasztók" k é p z é s e terén.
A felhasználókban egyelőre csak az információ fon
tossága tudatosult, a minőségi információ magas költségeinek megalapozottsága még nem. A keres
l e t - k í n á l a t tőrvényeinek szabad érvényesülésétől remélhető e helyezet megváltozása. A cél az, hogy az információfelhasználók, helyesebben Információvá¬
sárlók ahelyett, hogy azt kérdeznék: "Megengedhe
tem-e magamnak, hogy beszerezzem ezt az Informá
ciót?", így fogalmaznának: "Megengedhetem-e magamnak, hogy ne szerezzem be7l"
A műszaki-tudományos információfeldolgozásban é s -felhasználásban a következő irányzatok figyel
hetők meg: Előretörnek a faktograflkus adatbázisok;
szaporodnak az "értéknövelt" ("value-added") szolgáltatást nyújtó információs rendszerek (kémiai reakciók adatbázisa, szakértől rendszerek stb.); új eszközök é s módszerek tűnnek fel az Információke
r e s é s b e n , pl. kémiai struktúrák v i s s z a k e r e s é s é b e n ; e g y m á s s a l versenyeznek a nyomtatott kiadványok, az online szolgáltatások é s a házon belüli rendszerek.
Az információáramlás akadályai
Az információ szabad áramlását politikai, techni
kai, gazdasági é s Jogi tényezők egyaránt befolyásol
ják. A kérdés az, hogy miközben a megemészthetetlen tömegű Információval küszködünk, biztosak lehe
tünk-e abban, hogy hozzájutunk minden, s z á m u n k r a fontos Információhoz?
A "szabad" információáramláson természetesen nem ingyenes, hanem akadálytalan Információáram
lás értendő. Vannak olyan létfontosságú szolgáltatá
sok (adatbázisok, hardver- vagy szoftvereszközök, távközlési hálózatok stb.), amelyekhez bizonyos fel
használók nem férhetnek hozzá. E korlátozásoknak lehet politikai vagy - esetleg szintén politikai eredetű embargóból adódó - műszaki oka. Ilyenkor a döntéshozó az általában rövid életű nemzeti In¬
formációmonopólium előnyeit é s a t u d o m á n y o s műszaki Információ korlátlan elérhetőségéből adódó esetleges hátrányokat kénytelen e g y e n s ú l y b a hozni.
Ha a nemzetkőzi hálózatok egy nemzet monopóli
u m á v á válnak, ez megérződik a hálózaton elérhető adatbázisok választékán Is.
Míg a műszaki problémák elsősorban az elektro
nikus információszolgáltatást sújtják, addig a s z ű k ö s anyaglak egyformán korlátozzák a h a g y o m á n y o s é s a számítógépes Információhordozók igénybevételét. A p é n z ü g y i korlátozásokkal eltérő mértékben ugyan, de minden o r s z á g b a n számolni kell. A b e s z e r z é s r e fordított ö s s z e g e k c s ö k k e n t é s e azonban Információ
hiányt okoz. Erre esetleg csak évekkel később derül
116
T M T 3 6 . é v f . 1 9 8 9 . 3. sz.
fény, é s akkor az Információhiány k ö v e t k e z m é n y e i nek helyrehozatala nagy anyagi áldozatokat követel, ha egyáltalán lehetséges.
Nemcsak az Információ bizalmassá nyilvánítása jelenthet politikai színezetű akadályt a szabad infor
mációáramlás útjában, hanem például az országok közötti t u d o m á n y o s turizmus korlátozása is. A sokféle nyelv s z e r e n c s é r e nem akadály többé, hiszen az angol nyelv használata nemzetközivé vált. Még napjainkban is Jelentősen hátráltatja az információ
áramlást, hogy a felsőfokú s z a k e m b e r k é p z é s b ő l kimarad az információforrások Ismertetése, h a s z n á latukoktatása.
Az akadálytalan információfelhasználás sokszor a hardver-, szoftver- é s hálózati s z a b v á n y o k hiánya miatt hiúsul meg. Magától értetődik, hogy az adatbázi
sok, hálózatok, a hardver é s szoftver területén bármi
lyen monopólium fennállása a szabad információ
áramlás gátjává lesz.
A s z e r z ő i jogok v é d e l m e elengedhetetlen velejáró
ja a nemzetközi információcserének. Sajnálatos, hogy egyes o r s z á g o k nem csatlakoznak a nemzetközi s z e r z ő i jogi megállapodásokhoz, vagy ha igen, csak szavakban kötik magukat a megállapodáshoz, tetteik
ben nem.
V é g ü l meg kell említeni az importált információs e s z k ö z ö k r e kivetett adókat é s a belföldi információs szolgáltatásoknak nyújtott támogatásokat. Az egyes országok kormányzatai anyagi okok miatt alkalmaz
zák ezeket az eszközöket, de visszaélnek velük, a k a d á l y o z z á k a s z ü k s é g e s információforrások általá
nos Igénybevételét.
A szabad Információáramlás biztosítása a követ
k e z ő l é p é s e k megtételét jelenti:
• a politikai jellegű korlátozások feloldása;
• a b e s z e r z é s e k b e n é r v é n y e s ü l ő műszaki és/vagy anyagi jellegű korlátozások enyhítése;
• a szakemberek külföldi utazásait korlátozó intéz
k e d é s e k v i s s z a v o n á s a ;
• az információfelhasználók k é p z é s é n e k javítása, különös tekintettel az egyetemi oktatásra;
• e g y s é g e s s z a b v á n y o k é r v é n y e s í t é s e a nyomtatott közleményektől a CD-ROM-ig a világ minden or
s z á g á b a n ;
• a monopóliumok felszámolása az információszol
gáltatásban, az adatbázis-előállítók, -szolgáltatók stb. szabad v e r s e n y é n e k biztosítása;
• "fair" információkereskedelem, a s z e r z ő i jogok tiszteletben tartása;
• a külföldi információforrások használatáért kirótt
"felár" m e g s z ü n t e t é s e minden o r s z á g b a n .
Ö s s z e g e z v e : az információszolgáltatásban gyak
ran válnak uralkodóvá a politikai-gazdasági megfon
tolások. E g y e n r a n g ú partnerek e g y ü t t m ű k ö d é s é r e é s óriási erőfeszítéseikre van s z ü k s é g ahhoz, hogy a szabad információáramlás ne maradjon elérhetetlen vágyálom.
/LUCKENBACH, R.: The free flow of Information: A utópia? Ways to improve sclentlfic and technologlcal In
formation and its International exchange. = Journal of Chemical Information and Computer Sciences, 28. köt. 2.
sz. 1988. p. 94- 99./
(Sándori Zsuzsanna)
Szakértő rendszerek információkereséshez?
A szakértő rendszerek számítógépes szoftverek, amelyekre jellemző, hogy
• egy-egy szűk szakterülettel foglalkoznak,
• ismereteiket a terület egy vagy több szakértőjével folytatott hosszadalmas párbeszédekbőt gyűjtik ö s s z e ,
• ú n . ísmeretbázisuk tényekből é s szabályokból áll,
• a s z a b á l y o k r é v é n a már tárolt tényekből é s a kapott Információkból következtetésekre képe
sek, így e g y r é s z t új tényeket, másrészt kérdéseket tudnak generálni,
• a felhasználót kikérdezik a problémájáról,
• véleményt alkotnak a problémáról, Ili. a helyzetről (esetleg több alternatív véleményt),
• megindokolják a v é l e m é n y ü k e t , azaz megmagya
rázzák a gondolatmenetüket.
Egyes kísérletek tanúsága szerint a felhasználók sajnos hajlanak arra, hogy csak a rendszerek v é g k ö vetkeztetéseit v e g y é k figyelembe, azaz nem kíváncsi
ak az Indoklásra 11 ]. A kezdeti jó tapasztalatok n y o m á n "a bizalom h i s z é k e n y s é g e t szül". Hogy ez mennyire veszélyes, t e r m é s z e t e s e n függ a s z a k t e r ü lettől é s az adott helyzettől: ha egy rendszer érclelő
helyet v é l kimutatni, a milliós feltárási ö s s z e g e k befektetése előtt az érintett c é g a lehető legalaposab
ban meg fog vizsgálni minden bizonyítékot, viszont az orvosok gyakran hektikus m u n k a k ö r ü l m é n y e i között egy diagnosztizáló rendszer esetén a v e s z é l y n y i l v á n való.
A szakértő rendszerek a s z a k e m b e r k é p z é s fontos e s z k ö z e i lehetnek. Demonstrálhatják a rutinjellegű gondolatmeneteket, következtetési láncokat. Ebben a szerepben olyan rendszerek is értékes szolgáltatást nyújthatnak, amelyek valós gyakorlati problémák megoldásához még nem elég magas színvonalúak.
A szakértő rendszerekről szóló Irodalom t ú l n y o m ó részt azt a benyomást kelti, hogy máris j ó n é h á n y rendszer van napi használatban, é s n é h á n y é v e n
117
