Á r a : 5f— Ft
K I S S Z E G E D I I R O D A L O M T Ö R T É N E T
XIII.
Szeged művelődéstörténetének már a XVIII.
század első felétől eleven tényezője a helyi közép- és felsőoktatás. A piaristák híres in- tézetének nemcsak az egy Dugonics volt nö- vendéke. A derék atyák 1763-ban pl. egy földhözragadt csizmadia fiát (Révai Miklós), 1807—1808-ban pedig egy kecskeméti takács- mester gyermekét (Katona József) oktatták a tudományokra Szegeden. 1792 és 1849 kö- zött a piarista rend szegedi tanintézete a Délvidék egyetlen és diligenter frequentált főiskolája volt, egyetemmé azonban nem nő- hetett át. Az universitas gondolata majd csak a kiegyezés után vetődik fel. 1879-től kezdve hivatalosan is, az évszázados óhaj azonban csak 1921-ben teljesül: okt. 10-én megnyitják a szegedi egyetem első eszten- dejét.
Az egyetem — elsősorban bölcsészettudo- mányi kara, irodalomtörténeti és nyelvészeti intézetei révén — korán elhódítja a Kultúr- palotától a tudományos centrum szerepét, s lassan a szerkesztőségek helyett is falai kö- zött szerveződik az ú j irodalom. A 20-as, il- letve a 30-as évek első felében a bölcsészeti kar József Attilát, majd Radnóti Miklóst mondhatja hallgatójának, s az ő nagy nevük mögé egy-egy nemzedéket, mozgalmat is oda kell képzelnünk, mint pl. a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumáét. A professzori kar nem volt méltatlan a klasszikussá lett tanít- ványokhoz. Dézsi Lajos, Mészöly Gedeon, Sik Sándor vagy Zolnai Béla híre nem oly tündöklő ugyan, mint pl. az egykor ugyan- csak Szegeden tanító világszerte ismert ma- tematikus Riesz Frigyesé, vagy a Nobel-díjas biokémikus Szent-Györgyi Alberté, nem vitás azonban, hogy szakterületüknek ők is kiváló munkásai voltak. '
József Attilát nemcsak kicsapták a szegedi egyetemről! 1924. őszétől 1925. nyaráig szabá- lyos egyetemi polgár volt, hatalmas energiá-
\ a l vetette magát tanulmányaiba, évfolyam- társai közül hamar kivált tehetségével filozop- terként is, tanárai felismerték kiváló képes- ségeit, szerették és megbecsülték. „Az egyet- len elsőéves vagyok, akit Bartók professzor felvett filozófiai szemináriumába. . . Nagyon szeret a magyar tanár. . . Nagyszerűen sike- rült a magyar irodalomtörténet szemináriumi dolgozatom: a Pannóniai Énekről. Dézsi azt mondta, hogy «még sok kiváló dolgot, mun- kát várunk József Attila úrtól» . . .Egyik professzorom el van ragadtatva a könyvtől (Nem én kiáltok], egy másik is, . . . ö ir majd kritikát a Napkeletbe. . . Nagyon büsz- kévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom ön- álló kutatásra érdemesnek nyilvánított." Jó- zsef Attila levelei és életrajza így vallanak minderről. Az életmű pedig azt is sejtetni engedi, hogy a költőre pl. Dézsi Lajos — (1868—1932), a régi magyar irodalom jeles po zitívista kutatója — tanításai valóban aktiv hatással voltak. Fájdalom, szemináriumi dol- gozata nem került elő (csak Dézsi professzor először itt közölt elismerő véleményét ismer- jük róla), de bizonyos, hogy Csáti Demeter
„Pannónia megvételéről" szóló középkori éne- kéhez költőként is közelített. így nem kerül hette el figyelmét pl. a 34-35. strófa helység- nevekkel való szójátéksorozata („Kelem föl- dén a Dunán elkelének, / Az Csekén ők cse- kének" stb.), hisz ennek az ősi módszernek még napjainkban is akadt költő követője (ld.
Csukás István versét az Élet és Irodalom va- lamelyik tavaszi számában.) Ügy tetszik, a
„Holt vidék" pompás rimpárja is „Kis szo- bában kis parasztok. / Egy pipázik, de ha- rasztot") a régi magyar költészetből eredez telhető: „Ha meg zöldül az haraszt, / Umög- ben jár az paraszt" — olvassuk egy XVII.
századi költeményben. „A város peremén"
ama képe pedig: „Ily kormos, nagy szívet /
József Attila szobra a nevét viselő szegedi egyetem főépülete előtt.
Dézsi Lajos feljegyzése József Attila szemináriumi dolgoza- táról.
Az látott- hallott, ki napot látott / füstjében fulladni meg" — egy kuruckori vers biblikus víziójával allítható párhuzamba: „Sírnak az csillagok bujdosván felhőkben / Óhajt az sze- gény nap / Az ködben s megdöglött keserű- ségében." Mindkét ének ismert volt Thaly közléséből, József Attila olvashatta őket, de persze töiiik függetlenül is ráérezhetett ha- sonló megoldásokra.
Dézsi mellett mindjárt Mészöly Gedeont (1KP0—1960) kell említenünk, aki 1922-töl volt szegedi professzor, s szintén a költő tanár- i m é i közé tartozott. A régi magyar nyelvet alighanem a Halotti beszéd elprédikalója sem ismerte jobban nála. de mint Író. iroda-
lomtörténész is müveket hagyott maga után.
Dézsi halálát követően pl. befejezte a máig egyetlen magyar nyelvű Világirodalmi Lexi-
kon szerkesztését.
Zolnal Béla (szül. 1890.) Mészölyhöz hason- lóan sokoldalú tudós tanára volt a szegedi egyetemnek (1925—1940). Stilisztikai, magyar-
és világirodalmi kutatásain túl, tárgyunk szempontjából elsősorban szerkesztői működé- se fontos. 1927 és 1942 között Szeged egyet- len irodalmi folyóiratát, a Széphalmot szer- kesztette. E tudományos és irodalmi szemle mindenekelőtt az egyetemre épített, 'zleg ta nulmányanyaga színvonalas, s ha egyengette
is a szellemtörténet hazai útját; harcba szállt Ady igazaért is.
Zolnai a francia katedra gazdája volt, a ma- gyaron egészen 1930-ig egyedül Dézsi regnált.
Öregkorára teljesen kiürülhetett előadásaiból és szemináriumaiból a József Attilát még fogva tartó izgalom, mert Radnótiék nemzedékének
szemében már nem volt több, mint sivár és ijesztő kisfilológus, aki hallgatóival csak mo- noton diktátumok útján érintkezik. Sík Sán- dor (1889—1963), az 1930-ban kinevezett ú j pro- fesszor azonban egy csapásra visszaállította az irodalmi órák tekintélyét. Ezt a nagy mű- veltségű piarista paptanárt, akinek irodalmi, esztétikai müveiben is ott b u j k á l a kitűnő
költő, rajongva szerette a hallgatóság. Szug- gesztív előadásai városszerte eseménynek szá- mítottak; még talán a madarak is meghall gatták, mint egykor Szent Ferencet. S ami a legnagyszerűbb volt benne: világnézeti kü lönbségek ellenére is erjesztő pártfogója tu- dóit lenni a harmincas évek legjelentősebb haloldali egyetemi mozgalmának: a Szegcdi Fiatalok Művészeti Kollégiuma vezető tagjait fiaiként szerette és istápolta. Ne f e l e d j ü k : Sík Sándor kommunistává lett öccse — Sík Endre, maga is kiváló tudós és író — a m a -
gyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisé- ge. „Radnóti Miklós szerette mondogatni ké- sőbbi éveink során. . ., hogy Sík Sándorhoz hasonló pedagógussal soha nem találkozott életében" — jegyezte fel Ortutay Gyula, a másik tanítvány.
A szegedi fiatalok fellépése ú j irodalmi mozgást is elindított Szegeden. Sík Sándor, aki 1940-ig volt tanára egyetemünknek. rokon szenvvel ügyelte, támogatta az ú j törekvése- ket; ott a helye tehát Szeged irodalomtörté- netében. Ugyanezt kell m o n d a n u n k az egye- tem 1945 utáni professzorairól, róluk azonban maid csak a felszabadulás utáni periódust érintve beszélünk.
K. S. I.
