Adatok a Cserépfalui víztározó madárvilágához a 2009. 07. 31-től 2010. 04. 12-ig tartó időszakból

NAGY, J.

¹

– FITALA, CS.

²

ADATOK A CSERÉPFALUI VÍZTÁROZÓ MADÁRVILÁGÁHOZ A 2009. 07. 31-TŐL 2010. 04. 12-IG TARTÓ IDŐSZAKBÓL

A

BSTRACT

:

The Cserépfalu Reservoir was created in the early ‘70s for pe

r- form

ing agricultural and flood control functions. Up to now there haven’t carried

out any ornithological researches in this area. The authors have called attention by their investigations to the interesting bird fauna of the artificially created, economic and flood-control part filling, non-protected reservoirs.

Bevezetés

Magyarországon ma mintegy 3805 tavat és vizes területet („

wetland

_”

) tarta-

nak nyilván, melyek összterülete közel 200 000 hektár. Azonban hazánk terül

e-

tének egy részén szélsőséges vízjárású vízfolyások vannak: a tavaszi árv

izek a

tározók kis száma miatt felhasználatlanul elfolynak, a nyári kisvizek pedig nem elegendőek vízgazdálkodási célokra. Az éghajlatváltozás várható hatásai miatt (pl. tavaszi árvizek, nyári aszály) a jövőben fokozottabb igény merül fel a vizek tározására, ezért az ún. záportározók számának növelése egyre sürgetőbbé válik.

Ezen állóvizek nyilvánvaló mezőgazdasági és árvízvédelmi jelentőségükön túlmenően fontos szerepet töltenek be a különféle élőlénycsoportok – ezen belül

egy

es madárfajok – egyedszámának és a fajok diverzitásának megőrzésében.

Véleményem szerint ezen élőhelyek jelentősége nem hanyagolható el a hazai

ma

dárfajok állományának fenntartása szempontjából, ugyanis e mesterséges lét

e-

sítmények pozitív hozadéka, hogy környezetükben újabb változatos élőh

elyek

alakulhatnak ki, melyek különböző élőlények megtelepedését teszik lehetővé.

A vizsgált terület jellemzése

A tározó a Bükkalja területén helyezkedik el, azon belül pedig az Egri

-

Bükkaljához sorolható, legközelebbi település Cserépfalu.

Növénytani szempontból az emberi hatások miatt – a puhafa ligeterdőt kivé-

ve

– viszonylag értéktelen (az ember közelsége és tevékenysége miatt), védet

t-

séget nem élvező élőhely.

1Budapesti Corvinus Egyetem, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. E-mail:

Célkitűzések

E vizsgálat tárgyát képező Cserépfalui

-

víztározót is a fentiekben említett á

r-

vízvédelmi és mezőgazdasági céllal létesítették a ’70

-

es évek elején. A terület kiválasztása

Fitala Csaba

(MME 34. sz. Bükki Helyi Csoport, Eger) javaslatára történt, ugyanis eddig a tározó és környezete madárvilágának leírására még nem került sor.

A vizsgálat kezdetén célom az volt, hogy pontosabb képet kapjak az ilyen és ehhez hasonló kis vízfelületű, részben természetes környezetű tározók élővilágá- ról, elsősorban madárfaunájáról az ott előforduló védettséget élvező fajok szá- máról.

Habár a vizsgált periódusba (2009 július–2010 április) a legtöbb madárfaj költési időszaka nem esett bele, mégis a tavaszi adatok alapján több esetben sikerült bebizonyítani egyes fajok fészkelését a területen.

Módszerek

A kutatott területen 2009 júliusa és 2010 áprilisa között 18 alkalommal fo

r-

dultam meg, emellett Fitala Csaba a saját, korábbi –

2009.07.17.-

_{től feljeg}

yzett

_– adatait is a rendelkezésemre bocsájtotta. Egy

-

egy terepi vizsgálat átlag

osan 2,5-3

órát jelentett (összesen ~84 óra).

Amint a

z a terepi megfigyelések időpontjaiból is látszik, a cikk elsőso

rban a

költés utáni kóborlók, őszi és tavaszi átvonulók, téli vendégek és néhány bizt

o-

san költő faj leírását mutatja be. A kutatás folytatása lehetővé teszi a terül

eten

költő fajok számának pontos meghatározását, azok költési és élőhelyi szokása

i-

nak felmérését.

A terepi vizsgálat magában foglalja a kijelölt terület gyalogos bejárását (majdnem négyzet alakú, kb. 6,5 km2), a fajok távcsöves (Nikon Action 8x40 CF típus), valamint hang alapján történő megfigyelését és madárbefogást (Fitala Csaba vezetésével történő madárgyűrűzés), majd a gyűjtött adatok feldolgozása azok számítógépes adatbázisba való bevitelével történik.

Eredmények

Az eddigi megfigyelések összesen 81 madárfaj, ezen belül 32 biztosan és 16 feltételezhetően költő faj kimutatását eredményezték. Ezek bemutatása egy ö

sz-

szefoglaló táblázaton keresztül történik, melyben feltüntetésre került a fajok területen betöltött státusza és a különböző hazai, ill. nemzetközi egyezménye

k-

ben való megjelenése.

A táblázatban használt jelölések:

St

– az élőhelyen az adott faj biztosan költ (+), feltételezhetően költ (?), egyéb [pl. kóborló, vonuló] (

-)

C

_–

a CITES-

ben szereplő Magyarországon védett (v) és fokozottan védett

fajok (fv)

Be

– a Berni Egyezmény II. függelékében szereplő fajok fv

-

vel, a III. függ

e-

lékben szereplők v

-vel

Bo

– a Bonni Egyezmény I. függelékes fajai 1

-

es, a II. függelékes fajok 2

-es Vk

– az IUCN Vörös Könyvében szereplő fajok: E

-

végveszélyben; V

-

sebezhető; NT

-

mérsékelten veszélyeztetet

t

Mv

– a Magyar Vörös Könyvben szereplő fajok: védett (v) és fokozottan vé-

dett (fv)

Bá – Dr. Báldi András és munkatársai által összeállított: Magyarország 74 legveszélyeztetettebb gerinces faja – táblázatban szereplő fajok (*)

No Madárfaj St. C Be Bo CB Vk Mv Bá

Anseriformes – Lúdalakúak

1. Csörgő réce(Anas crecca) - v v 2. Tőkés réce(Anas

platyrchynchos) + v

3. Böjti réce(Anas querquedula) ? v v v

Galliformes – Tyúkalakúak

4. Fácán(Phasianus colchicus) + v Podicipediformes – Vöcsökalakúak

5. Kis vöcsök(Tachibaptus

ruficollis) + fv fv v *

Pelecaniformes – Gödényalakúak 6. Kárókatona(Phalacrocoax

carbo) - v

7. Kis kárókatona(Phalacrocoax

pygmeus) - fv 2 fv *

Ciconiiformes – Gólyaalakúak 8. Törpegém (Ixobrychus

minutus) + fv 2 fv

9. Nagy kócsag(Egretta alba) - fv v 2 fv

10. Szürke gém(Ardea cinerea) - v v

11. Fekete gólya(Ciconia nigra) - fv fv 2 fv *

Accipitriformes – Vágómadár-alakúak

12. Darázsölyv(Pernis apivorus) - fv fv 2 fv

13. Kígyászölyv(Circaetus gallicus) - fv fv fv

14. Barna rétihéja(Circus

aeroginosus) ? v fv v

15. Kékes rétihéja(Circus cyaneus) - v fv 2 v

16. Hamvas rétihéja(Circus

pygargus) - fv fv 2 fv

17. Héja(Accipiter gentili)s - v fv 2 v

18. Karvaly(Accipiter nisu)s - v fv 2 v

19. Egerészölyv(Buteo buteo) + v fv 2 v

20. Békászó sas(Aquila pomarina) - fv fv 2 fv

No Madárfaj St. C Be Bo CB Vk Mv Bá Gruiformes – Darualakúak

22. Vízityúk(Gallinula chloropus) ? v v

23. Szárcsa(Fulica atra) ? v

Charadriiformes – Lilealakúak 24. Sárszalonka(Gallinago

gallinago) - v 2 v

25. Erdei cankó(Tringa ochropus) - fv 2 v

26. Réti cankó(Tringa glareola) - fv 2 v

27. Billegetőcankó(Actitis

hypoleucos) - v v

Columbiformes – Galambalakúak

28. Kék galamb(Columba oenas) ? v v

29. Örvös galamb(Columba

palumbus) ?

30. Vadgerle (Streptopelia turtur) ? v v v

Apodiformes – Sarlósfecske-alakúak

31. Sarlósfecske(Apus apus) - v v

Piciformes – Harkályalakúak

32. Nyaktekercs (Jynx torquilla) + fv v

33. Hamvas küllő(Picus canus) + fv v

34. Zöld küllő(Picus viridis) - fv v

35. Fekete harkály (Dryocopus

martius) - fv v

36. Nagy fakopáncs (Dendrocopos

major) + fv v

Passeriformes – Verébalakúak FECSKEFÉLÉK –HIRUNDINIDAE

37. Füsti fecske(Hirundo rustica) - fv v

38. Molnárfecske(Delichon

urbica) - fv v

BILLEGETŐFÉLÉK –MOTACILLIDAE

39. Erdei pityer (Anthus trivialis) ? fv v

40. Sárga billegető(Motacilla

flava) ? fv v

41. Hegyi billegető(Motacilla

cinerea) - fv v

42. Barázda billegető(Motacilla

alba) + fv v

ÖKÖRSZEMFÉLÉK –TROGLODYTIDAE 43. Ökörszem(Troglodytes

troglodytes) + fv v

SZÜRKEBEGYFÉLÉK –PRUNELLIDAE 44. Erdei szürkebegy(Prunella

modularis) - fv v

RIGÓFÉLÉK –TURDIDAE 45. Vörösbegy(Erithacus

rubecula) + fv 2 v

46. Nagy fülemüle(Luscinia

luscinia) - fv fv

No Madárfaj St. C Be Bo CB Vk Mv Bá 47. Fülemüle(Luscinia

megarhynchos) ? fv 2 v

48. Rozsdás csuk(Saxicola

rubetra) ? fv v

49. Cigánycsuk(Saxicola

torquata) + fv v

50. Fekete rigó(Turdus merula) + v 2 v

51. Fenyőrigó(Turdus pilaris) - v 2 v

52. Énekes rigó(Turdus

philomelos) + v v

POSZÁTAFÉLÉK –SYLVIIDAE 53. Berki tücsökmadár

(Locustella fluviatilis) - fv v

54. Énekes nádiposzáta

(Acrocephalus palustris) + fv v

55. Cserregő nádiposzáta(A.

scirpaceus) ? fv v

56. Karvalyposzáta(Sylvia

nisoria) ? fv v

57. Barátposzáta(Sylvia

atricapilla) + fv v

58. Csilcsalp füzike(Phylloscopus

collybita) + fv v

ŐSZAPÓFÉLÉK –AEGITHALIDAE

59. Őszapó(Aegithalos caudatus) + v v

CINEGEFÉLÉK –PARIDAE

60. Barátcinege(Parus palustris) ? fv v

61. Kék cinege(Parus caeruleus) + fv v

62. Széncinege(Parus major) + fv v

SÁRGARIGÓFÉLÉK –ORIOLIDAE

63. Sárgarigó(Oriolus oriolus) + fv v

GÉBICSFÉLÉK –LANIIDAE 64. Tövisszúró gébics(Lanius

collurio) + fv v

65. Nagy őrgébics(Lanius

excubitor) - fv v

VARJÚFÉLÉK –CORVIDAE

66. Szajkó(Garrulus glandarius) +

67. Holló(Corvus corax) - v v

SEREGÉLYFÉLÉK –STURNIDAE 68. Seregély(Sturnus vulgaris) + VERÉBFÉLÉK –PASSERIDAE

69. Mezei veréb(Passer

montanus) + v v

PINTYFÉLÉK –FRINGILLIDAE

70. Erdei pinty (Fringilla coelebs) + v v

71. Fenyőpinty(Fringilla - v v

No Madárfaj St. C Be Bo CB Vk Mv Bá

73. Zöldike(Carduelis chloris) + fv v

74. Tengelic (Carduelis carduelis) + fv v

75. Csíz(Carduelis spinus) - fv v

76. Kenderike (Carduelis

cannabina) + fv v

77. Süvöltő(Phyrrula phyrrula) - v v

78. Meggyvágó(Coccothraustes

coccothraustes) + fv v

SÁRMÁNYFÉLÉK –EMBERIZIDAE 79. Citromsármány(Emberiza

citrinella) + fv v

80. Nádi sármány(Emberiza

schoeniclus) ? fv v

81. Sordély(Miliaria calandra) + v v

Összegzés

A kutatott területen 2009 júliusa és 2010 áprilisa között összesen 81 m

a

_dárfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Ebből 32 bizonyítottan, 16 pedig feltételezh

e

_tően költ a tározó környezetében. A területen több természetvédelmileg jelentős, f

o-

kozottan védett, védett, Magyarországon és/vagy az Európiai Unió országa

iban

csökkenő állományú illetve veszélyezt

etett faj is jelen van, egyes esetekben ezek

költenek is itt (pl. törpegém). Ezek a tények jelentősen megemelik a védet

t

_séget nem élvező tározó és környezete értékét és elbírálását. Ezen állóvíz példája is felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági és árvízvédelmi okokból mesterség

e-

sen létesített, nem védett tározók környezetében is értékes fauna alakulhat ki.

Ezek, ha védelmet nem is, azonban – a létesítésük feladata és célja miatt –

min-

denképpen fokozott figyelmet érdemelnek. Sajnos sok, így a kutatott tározó es

e-

tében is a következetlen vízgazdálkodás és az időjárási viszonyok függvényében

erősen változó vízhozam negatív hatással lehet egyes fajok költésére, annak idejét eltolhatja, vagy akár lehetetlenné is teheti. Ez a helyzet különösen a nád

a-

sokhoz kötődő, ott fészkelő madarak esetében jelent nagy veszélyeket. Ilyen fajok például a törpegém, kis vöcsök, énekes nádiposzáta, stb.

Célom a jövőben a kutatás folytatása, több évre vonatkozó adat összegyűjté- se, ezáltal a költő fajok listájának lehetőség szerinti bővítése, valamint a jelenleg csak feltételezhető fészkelések bizonyítása, további megfigyelésekkel való alá- támasztása.

Köszönetnyilvánítás

A terepi munkában és a botanikai felmérésben nyújtott segítségéért az alábbi személyeknek tartozom köszönettel:

D

r. Varga János, Dr. Orbán Sándor és Dr.

Dobos Anna.

Irodalom

MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarinak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü- let, Budapest. 278 p.

MULLARNEY, KILLIAN–SVENSSON,LARS–ZETTERSTRÖN–DAN–GRANT, PETER J.

(2005): Madárhatározó; Park Könyvkiadó, Budapest

NAGY GERGŐGÁBOR(2010): Madártávlat – XVII. évf. 1. szám; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2009): Magyar Madárvonulási Atlasz; Kossuth Kiadó; Buda- pest