Jóvátétel.
I. CÍM.
Általános rendelkezések.
161. cikk.
A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szö
vetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, fele
lősek mindazokért a veszteségekért és károkért, ame
lyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei
támadása folytán rájuk kényszerített háború .követ- kezményeképen elszenvedtek.
162. cikk.
A Szövetséges és Társult Kormányok elismerik, hogy Magyarország jövedelemforrásai, tekintettel e jövedelemforrásoknak a jelen Szerződés egyéb ren
delkezéseiből folyó állandó jellegű csökkenésére, nem elegendők arra, hogy e veszteségek és károk teljes jóvátételét biztosítsák.
A Szövetséges és Társult Kormányok mégis meg
követelik és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mind
azokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban száraz
földi, tengeri és légi támadása okozott az alatt az idő alatt, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bár
melyike háborút viselt Magyarországgal, valamint általában az idecsatolt I. Függelékben meghatározott károkat.
163. cikk.
Azoknak a károknak összegét, amelyeknek jóvá
tételére Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg, amelynek „Jóvátételi Bizottság" lesz a neve s amelynek szervezetét és hatáskörét a jelen Szerződés, nevezetesen az e címhez tartozó I I —Y.
Függelékek határozzák meg. Ez a Bizottság, a jelen Szerződésből folyó eltérésektől eltekintve, azonos a Németországgal kötött Szerződés 233. cikkében meg
határozott bizottsággal; a Bizottság a jelen Szerződés alkalmazásából eredő különleges kérdések számára külön Osztályt alakít; ennek az Osztálynak csupán tanácsadó hatásköre lesz, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Jóvátételi Bizottság ruház reá meg
felelő hatáskört.
A Jóvátételi Bizottság a követeléseket felülvizs
gálja és méltányos módon alkalmat nyújt a Magyar Kormánynak arra, hogy meghallgassák.
A Bizottság egyúttal fizetési tervezetet készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921, évi május hó 1-től kezdődő harminc éven át mely határidőkben és milyen módozatokkal tartozik a jóvá
tételi tartozásnak azt a részét törleszteni, amelyet reá ki fognak vetni, miután a Bizottság már meg
állapította volt azt, hogy Németország képes-e az ellene és szövetségesei ellen támasztott és a Bizottság által felülvizsgált követelések teljes összegének fenn
maradó részét megfizetni. Abban az esetben pedig, ha Magyarország ezalatt az idő alatt tartozásának törlesztésével hátralékban maradna, minden kiegyen
lítetlen részösszeg fizetése a Bizottság tetszése sze
rint későbbi évekre elhalasztható vagy olyan módon kezelhető, aminőt a Szövetséges és Társult Kormá
nyok a jelen Szerződés jelen részében megszabott eljárásnak megfelelően meg fognak állapítani.
164. cikk,
A Jóvátételi Bizottság 1921. évi május hó 1.-től kezdve időnkint köteles megvizsgálni Magyarország jövedelmi forrásait és teljesítőképességét és miután méltányos módon alkalmat nyújtott Magyarország
képviselőinek meghallgattatására, ez alapon a 163.
cikkhez képest belátása szerint a határidőket kitol
hatja s a megállapított fizetési feltételeket megváltoz
tathatja; nem engedheti el azonban a tartozásnak semmilyen részét sem a Bizottságban képviselt Kor
mányoknak erre vonatkozó külön meghatalmazása nélkül.
165. cikk.
Magyarország 1920-ban és az 1921. év első négy hónapjában oly részletekben és olyan módon (arany
ban, árúkban, hajókban, értékpapírokban vagy más módon), amint azt a Jóvátételi Bizottság megálla
pítja, a fente mlített követelésekre méltányos rész
fizetést teljesít, amelynek nagyságát a Jóvátéteh Bizottság állapítja meg; ezt az összeget elsősorban a megszálló hadseregnél, az 1918. évi november hó 3,-i fegyverszünet után felmerült s a 181. cikkben tárgyalt költségeknek fizetésére kell fordítani; annyi élelmiszer és nyersanyag, amennyi a Szövetséges és Társult Főhatalmak Kormányainak megítélése szeiint szükséges ahhoz, hogy Magyarország képes legyen jóvátételi kötelezettségének teljesítésére, szintén fizet
hető a nevezett Kormányok jóváhagyásával az emlí
tett összegből. A fennmaradó összeg Magyarország jóvátételi tartozásából levonandó. Magyarország azon
felül letétbe helyezi a II. Függelék 12. §-a c) pont
jának intézkedése értelmében az ott említett köte
lezőjegyeket.
166. cikk.
Magyarország beleegyezik abba is, hogy gazda
sági erőforrásai közvetlenül felbasználtassanak jóvá
tételre, úgy, amint ezt a kereskedelmi hajózásra, a természetbeni újjáépítésre és a nyersanyagokra vo
natkozólag a III., IV. és V. Függelékek részletezik;
természetesen azt az értéket, amelyet az átruházott javak és ezeknek a javaknak a Függelékek szerint megvalósult felhasználása, az ott megbatározott meg
állapítás szerint képviselnek, Magyarország javára kell írni és azt az előző cikkekben megszabott tartozásból le kell vonni.
167. cikk.
A folytatólagos fizetéseket, ideértve az előző cik
kekben tárgyaltakat is, amelyeket Magyarország a jóvátételi követelések kielégítésére teljesít, a Szövet
séges és Társult Kormányok egymás közt a méltá
nyosság és mindegyikük jogai alapján előre megálla
pított arány szerint osztják fel.
A felosztásnál a 173. cikkben és a III., IV. és V. Függelékben megállapított jóváírások értéke oly módon számít, mint az ugyanabban az évben telje
sített fizetéseké.
168. cikk.
A fentebb megállapított fizetéseken felül Magyar- ország a Jóvátételi Bizottság részéről megállapított eljárás szerint visszaszolgáltatja mindazt a készpénzt, valamint visszaszolgáltatja mindazokat az állatokat, különféle tárgyakat és értékpapírokat, amelyeket elvett, lefoglalt vagy zár alá vett, amennyiben az azonosság megállapítása akár Magyarországnak, akár szövetsé
geseinek területén, akár azokon a területeken, amelyek a jelen Szerződés teljes végrehajtásáig Magyarország
nak vagy szövetségeseinek birtokában maradnak, lehet
séges lesz.
169. cikk.
A Magyar Kormány kötelezi magát, hogy a 168.
cikkben megszabott visszaszolgáltatásokat és a 163., 164., 165. és 166. cikkekben megszabott fizetéseket és szolgáltatásokat azonnal teljesíti.
170. cikk.
A Magyar Kormány elismeri a 163. cikkben megbatározott Bizottságot abban az alakjában, amint azt a Szövetséges és Társult Kormányok a II. Füg
gelék értelmében megszervezik; visszavonhatatlanul elismeri, hogy a Bizottságot a jelen Szerződésben reárubázott jogosítványok élvezete és hatáskörök gyakorlása megilleti.
A Magyar Kormány meg fog adni a Bizottság
nak minden olyan felvilágosítást, amelyre annak Magyarország és állampolgárai pénzügyi helyzetét, pénzügyi műveleteit, javait, termelőképességét, kész
leteit, nyersanyagtermelését és ipari termelését ille
tőleg szüksége van, továbbá felvilágosítást ad az 1914—1920. évi háborúnak azokra a hadműveleteire vonatkozólag, amelyeknek ismeretét a Bizottság szük
ségesnek fogja tartani.
A Magyar Kormány a Bizottság tagjainak és igazolt meghatalmazottjainak mindazokat a jogokat és mentességeket megadja, amelyeket barátságos Államok szabályszerűen meghatalmazott diplomáciai képviselői Magyarországon élveznek.
Magyarország beleegyezik továbbá abba, hogy a Bizottságnak és esetleg alkalmazott személyzetének fizetését és költségeit ő fizeti.
171. cikk.
Magyarország kötelezi magát, hogy mindazokat a törvényeket, szabályzatokat és rendeleteket, amelyek a jelen rendelkezések teljes végrehajtásának biztosí
tására szükségesek, megalkotja, hatályban tartja és kihirdeti.
172. cikk.
A jelen Szerződés jelen részének rendelkezései nem érintik a jelen Szerződés X. része (Gazdasági ren
delkezések) III. és IV. címének rendelkezéseit.
173. cikk.
Magyarország javára írandók jóvátételi kötelezett
ségek címén a következő tételek:
a) a jelen Szerződés X. részének (Gazdasági ren
delkezések) III. és IY. címe alapján Magyarország javára megállapított végleges fizetési egyenleg;
b) mindazok az összegek, amelyek Magyarországot a IX. részben (Pénzügyi rendelkezések) és a XII.
részben (Kikötők, viziútak és vasútak) megszabott jogátruházások folytán megilletik;
c) mindazok az összegek, amelyeknek Magyar- ország javára való írását a Jóvátételi Bizottság elren
deli, vagyontárgyaknak, jogoknak, engedélyeknek (koncesszióknak) és egyéb érdekeknek a jelen Szer
ződésben megszabott bármely más átruházása alapján.
Semmi esetre sem írhatók azonban Magyarország javára a 168. cikk értelmében foganatosított vissza
szolgáltatások.
174. cikk.
A magyar tengeralatti kábel átengedését, amelyet a jelen Szerződésben külön rendelkezés nem tárgyal, az idemellékelt VI. Függelék szabályozza.
I. Függelék.
Magyarországtól, a fenti 162. cikknek megfelelően, az alábbi csoportokba tartozó károk teljes összegére nézve követelhető kártérítés:
1. oly károk, amelyeket polgári egyének szemé
lyében vagy életében és az említett polgári egyének tartásra jogosult hátramaradó ttainak bármilynemü háborús cselekménnyel bárhol is okoztak, ideértve a bombázásokat és más szárazföldi, tengeri vagy légi támadásokat, úgyszintén ezeknek, nemkülönben mind
két hadviselőcsoport összes hadműveleteinek minden
nemű közvetlen következményeit;
2. oly károk, amelyeket Magyarország vagy szö
vetségesei polgári személyeknek és tartásra jogosult hátramaradottaiknak kegyetlenkedéssel, erőszakosko
dással vagy rossz bánásmóddal (ideértve az élet vagy az egészség ellen letartóztatás, elszállítás, internálás vagy kiürítés, tengeren való elhagyás avagy kényszer- munka útján elkövetett támadásokat) bárhol okoztak;
3. oly károk, amelyeket Magyarország vagy szö
vetségesei saját vagy megszállott, vagy harcban elfog
lalt területen polgári személyeknek és tartásra jogosult hátramaradottaiknak az egészség, a munkaképesség vagy a becsület ellen irányuló cselekményekkel okoztak;
4. hadifoglyoknak bárminemű rossz bánásmóddal okozott károk;
5. mint a Szövetséges és Társult Hatalmaknak okozott károk jönnek tekintetbe az összes nyugdíjak és hasonló természetű ellátások a háború katonai (szárazföldi, tengeri vagy légi haderőkhöz tartozó) áldozatai, megcsonkítottak, sebesültek, betegek vagy rokkantak, valamint oly személyek számára, akiket ezek az áldozatok eltartottak; a Szövetséges és Tár
sult Kormányokkal szemben fennálló ezt a tartozást mindegyik fentnevezett Kormány részére az említett nyugdíjak és ellátások tőkésített értékében és pedig a jelen Szerződés életbelépésének időpontjára és a Franciaországban 1919. évi május hó 1.-én érvény
ben volt díjszabások alapján kell kiszámítani;
6. annak a segélynek költségei, amelyben a Szö
vetséges és Társult Hatalmak Kormányai a hadi
foglyokat, azok családjait és azokat a személyeket részesítették, akiket a hadifoglyok eltartottak;
7. a Szövetséges és Társiút Hatalmak Kormányai részéről a mozgósítottak és a hadseregben szolgálók családtagjainak és a velük szemben tartásra jogosult egyéb személyeknek kiutalt segélyek; annak az ösz- szegnek nagyságát, amely őket az ellenségeskedések tartamának minden egyes évére nézve megilleti, a nevezett Kormányok mindegyike számára az illető évben Franciaországban a hasonló természetű fizeté
sekre alkalmazott középdíjszabás szerint kell kiszá
mítani ;
8. polgári személyeknek okozott károk, amelyek Magyarország vagy szövetségesei részéről a reájuk rótt abból a kötelezettségből eredtek, hogy megfelelő díja
zás nélkül dolgozni voltak kötelesek;
9. olyan károk, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének, avagy azok állampolgárai
nak bárhol levő bárminemű vagyonában (kivéve a hadsereg és a haditengerészet müveit és anyagait) okoz
tak annak következtében, hogy a vagyontárgyakat Magyarország vagy szövetségesei szárazon, tengeren vagy a levegőben elkövetett cselekménnyel elvitték, lefoglalták, megrongálták vagy megsemmisítették;
vagy oly károk, amelyek az ellenségeskedések vagy bárminő hadművelet közvetlen következményeiként állottak e lő ;
10. olyan károk, amelyeket Magyarország vagy szövetségesei kivetések, pénzbüntetések vagy hasonló kényszerszolgáltatások alakjában okoztak a polgári lakosságnak.
II. Függelék.
1. §•
A 163. cikkben meghatározott bizottság a „ Jóvá- tételi Bizottság" címet viseli, s az alább következő rendelkezésekben „Bizottság" néven szerepel.
2. &
A Bizottság tagjait az Eszakamerikai Egyesült- Államok, Nagybritannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam és Cseh;Szlovákország nevezik ki. Az Északamerikai Egyesült-Államok,Nagy
britannia, Franciaország, Olaszország, Japán és Belgium külön-külön egy-egy kiküldöttet neveznek ki. A többi öt Hatalom pedig egy közös kiküldöttet nevez ki az alábbi 3. szakasz harmadik bekezdésében körülírt módozatok szerint. Minden egyes kiküldött kinevezésé
vel egyidejűleg egy kiküldött-helyettest is kell ki
nevezni, aki a kiküldöttet betegség vagy kényszer
távoliét esetében helyettesíti, de akit egyéb alkalmak
kor csak a tárgyalásokon való jelenlétei joga közre
működés nélkül illet meg.
Több mint öt a fentnevezett kiküldöttek közül semmi esetre sem vehet'részt a Bizottság tárgyalásain és a szavazásban. Az Egyesült-Államok, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország kiküldötteit mindig meg
illeti ez a jog. Belgium kiküldöttét megilleti minden olyan esetben, amely alább felsorolva nincs. Japán kiküldöttét megilleti ez a jog oly esetben, amikor tengeri károkra vonatkozó kérdések kerülnek tár
gyalás alá. A fentemlített öt Hatalom közös kikül
döttének pedig akkor van részvételi joga, ha oly kér
dések kerülnek tárgyalás alá, amelyek Ausztriára, Magyarországra vagy Bulgáriára vonatkoznak.
Á Bizottságban képviselt minden egyes Kormány
nak joga van az attól való visszalépésre, ha ezt tizenkét hónappal előbb a Bizottságnak bejelenti és az első bejelentést annak keltétől számított hatodik hó folyamán megerősíti.
3. §.
A Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyikének, amelyik érdekelve lehet, jogában van kiküldöttet ki
nevezni, de ez csak akkor lehet jelen és a tárgyalás
ban mint ülnök csak akkor vehet részt, amikor az illető Hatalom követeléseit és érdekeit veszik vizs
gálat vagy vita alá; ennek a kiküldöttnek szavazati joga nincs.
A Bizottság kebelében a 163. cikk végrehajtása
ként felállítandó Osztályban / a következő Hatalmak képviselői foglalnak helyet: Északamerikai Egyesült- Államok, Nagyhritannia, Franciaország, Olaszország, Görögország, Lengyelország, Románia, Szerb-Horvát- Szlovén Állam és Cseh-Szlováb ország, anélkül azon
ban, hogy ez az összeállítás bármikép is prejudikálna annak, hogy valamely követelés elfogadható-e. Ha az Osztályban szavazásra kerül a sor, az Eszakamerikai Egyesült-Államok, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország képviselőinek két-két szavazatuk van.
A fentemlített többi öt Hatalom képviselői egy közös kiküldöttet neveznek ki, aki a jelen Függelék 2. szakaszában körülírt módozatok szerint foglal helyet a Jóvátételi Bizottságban. Ez a kiküldött, akinek ki
nevezése egy évre szól, váltakozva a fentemlített öt Hatalom mindegyikének állampolgárai közül kerül ki.
4. §.
Valamely kiküldött, kiküldött-helyettes vagy ülnök halála, lemondása vagy visszahívása esetében utódját minél előbb ki kell nevezni.
5- §•
A Bizottság főirodája Párisban lesz, s ugyanott tartja a jelen Szerződés életbelépése után a leg
rövidebb idő alatt első ülését; azután pedig oly helyen és időben ül össze, amint azt legalkalmasabbnak ítéli, vagy amint az szükségesnek mutatkozik feladata leg
gyorsabb teljesítése szempontjából.
6 . § .
A Bizottság első ülésén a fentemlített kiküldöttek közül elnököt és alelnököt választ, akik egy évig maradnak hivatalukban és újra megválaszthatok; ha az elnöki vagy az alelnöki állás az egyévi hivatali idő alatt megüresedik, a Bizottság az illető év hátra
levő részére haladéktalanul új választást foganatosít.
7. §•
A Bizottságnak jogában áll mindennemű tiszt
viselőt, meghatalmazottat és alkalmazottat, akire műkö
dése közben szüksége lehet, kinevezni, ezek javadal
mazását megállapítani, Osztályokat vagy Albizottsá
gokat alakítani, amelyeknek tagjai nem kell, hogy szükségképen a Bizottság tagjai legyenek és jogában áll feladatának megoldásához szükséges mindennemű végrehajtási intézkedést megtenni, úgyszintén jogosít
ványait és hatáskörét tisztviselőire, meghatalmazott
jaira, Osztályaira és Albizottságaira átruházni.
8- §•
A Bizottság valamennyi tanácskozása titkos, kivéve, ha maga a Bizottság egyes esetekben különleges okokból másként határoz.
9. §.
A Bizottság a részéről időről időre meghatáro
zandó időpontban és a Magyar Kormány kérelmére köteles minden olyan fejtegetést és bizonyítást meg
hallgatni, amelyet Magyarország a saját fizetőképes
ségét illető bármely kérdésben előterjeszt.
1 0. §.
A Bizottság megvizsgálja a követeléseket és mél
tányos módon alkalmat nyújt a Magyar Kormánynak arra, hogy meghallgassák, anélkül azonban, hogy ez utóbbinak módja lenne bármiképen részt venni a Bizottság döntésében. Ugyanezt a jogot fogja biztosítani a Bizottság Magyarország szövetségesei részére is, ha úgy találja, hogy ezeknek érdekei forognak szóban.
11. § .
A Bizottság semmiféle törvényhozáshoz, semmiféle * törvénykönyvhöz, a vizsgálatra vagy az ügyvitelre vonatkozó semmiféle különleges szabályhoz sincs kötve; a Bizottságot csak az igazságosság, a méltá
nyosság és a jóhiszeműség fogja vezérelni. Döntéseiben egységes jogelvek és jogszabályok szerint kell eljárnia m nden olyan esetben, amelyre ilyen jogelvek és jog
szabályok alkalmazhatók. A Bizottság állapítja meg a követelésekre vonatkozó bizonyítási szabályokat.
Alkalmazhat bármely jogszerű számítási módszert.
12. § .
A Bizottság élvezi mindazt a hatáskört, s gyako
rolja mindazokat a jogokat, amelyeket részére a jelen Szerződés megállapít.
A Bizottságot a jóvátételi kérdésekben a jelen részben foglaltak szerint általában a legmesszebb
menő ellenőrző és végrehajtó hatalom, valamint a jelen rész rendelkezésének értelmezési joga megilleti. A jelen Szerződésben foglalt rendelkezések fenntartásával a Bizottságot a 2. és 3. szakaszban felsorolt összes Szövetséges és Társult Kormányok avégből szervezik, hogy ez mindegyiküknek az őt megillető részben, kizárólagos képviselője legyen a Magyarország részéről e Szerződés jelen részének alapján teljesítendő min
dennemű fizetések átvétele, eladása, megőrzése és fel
osztása körül. E tekintetben a Bizottság részére a következő feltételek és rendelkezések irányadók:
a) Az összes megállapított követelések teljes össze
gének mindazon részletei fejében, amelyeket aranyban vagy hajóanyagban, értékpapírban és árúkban avagy bármely más módon ki nem fizetne, Magyarország tar
tozik fedezetet adni egyenértékű összeg erejéig kötelező
jegy, adóslevél vagy más címlet alakjában annak biz
tosítékául, hogy az illető részadósságot elismeri; a közelebbi módozatokat a Bizottság állapítja meg.
b) Magyarország fizetőképességének visszatérő idő- szakonkint foganatosítandó becslése alkalmával a Bizottság megvizsgálja Magyarország pénzügyi rend
szerét abból a szempontból, hogy: 1. Magyarország összes bevételei, ideértve minden belső kölcsön kamat- fizetésére és törlesztésére rendelt jövedelmeket is, első
sorban a jóvátételi összegek fizetésére fordíttassanak, és 2. bizonyságot szerezhessen arra nézve, vájjon Magyarország adórendszere aránylag általában
lég-alább is olyan terbes-e, mint a Bizottságban képviselt bármelyik Hatalomé.
A Jóvátóteli Bizottság oly értelmű utasításokat fog kapni, amelyek szerint köteles lesz különös figye
lembe venni: 1. a jelen Szerződésben megállapított határok között levő magyar terület tényleges köz- gazdasági és pénzügyi helyzetét; és 2. erőforrásainak és fizetőképességének a jelen Szerződés rendelkezé
seiből folyó csökkenését. Mindaddig, amíg Magyar- ország helyzete nem változik, a Bizottság köteles lesz az említett körülményeket figyelembe venni Magyar- ország tartozásai végösszegének megállapításánál, vala
mint azoknál a fizetéseknél, amelyekkel ez az ország tartozását törleszteni köteles, úgyszintén a kamat- fizetési haladékok engedélyezésénél, amelyeket netalán igénybe kell vennie.
c) Magyarország a Bizottság részére, amint azt a 165. cikk megszabja, tartozásának biztosítása és elis
merése fejében, bemutatóra és aranyra szóló kötelező
jegyeket bocsát ki, amelyek a magyar Kormány vagy ennek alárendelt akármely hatóság részéről kivetett vagy kivetendő mindennemű adó vagy illeték alól men
tességet élveznek; ezeket a kötelezőjegyeket a Bizott
ság részéről alkalmasnak talált időpontokban és három részletben, amelyeknek nagyságát egyenkint szintén a Bizottság állapítja meg, kell átadni, amikor is az aranykoronát a jelen Szerződés IX. része (Pénzügyi rendelkezések) 197. cikkének értelmében kell fizetni.
És pedig:
1. Bemutatóra szóló kötelezőjegyek első, kamat
mentes kibocsátása legkésőbb 1921. évi május hó 1.
napján esedékes lejárattal; különösen ezeknek a köte
lező jegyeknek törlesztésére fognak fordíttatni azok a fizetések, amelyeknek teljesítésére Magyarország magát a 165. cikk értelmében kötelezte; ezekből azonban le kell vonni a megszálló csapatok fenntartási költségei
nek megtérítésére és a Magyarországnak élelmiszerrel és nyersanyaggal való ellátása költségeinek kifizeté
sére fordított összegeket; azok a kötelezőjegyek, amelyek 1921. évi május 1.-ig be nem váltatnának, az alább (12. § c) 2. pont) megjelöltekhez hasonló jellegű új kötelezőjegyekkel cserélendők ki.
2. Bemutatóra szóló kötelezőjegyek második kibo
csátása 2V2V0-OS (két és félszázalékos) kamatozással az 1921 és 1926 közötti években; ezután pedig 5%-os (ötszázalékos) kamatozással és a kibocsátás egész összegének további 1 %-ával (egy százalékával), mint törlesztési részlettel az 1926. évtől kezdve.
3. írásbeli kötelezz) nyilatkozat újabb fizetésül szolgáló címletek, és pedig 57o-kal (öt százalékkal) kamatozó bemutatóra szóló kötelezőjegyek kibocsátása iránt, maga a kibocsátás csak akkor történvén meg, amikor a Bizottság meggyőződést szerzett arról, hogy Magyarország a kamatok és a törlesztési alapok szol
gáltatására irányuló kötelezettségének megfelelni ké
pes, amikor is a tőke és a kamatok fizetésének idő
pontjait és módozatait a Bizottság fogja megállapítani.
A kamatok esedékességi napjait, a törlesztési alapok felhasználásának módját, a kibocsátásra, a kötelező
jegyek kibocsátásának kezelésére és szabályozására vonatkozó minden hasonló kérdést a Bizottság dönt el időről-időre.
jegyek kibocsátásának kezelésére és szabályozására vonatkozó minden hasonló kérdést a Bizottság dönt el időről-időre.