1739 ben volt a’ Guga halál, melly a’ lakosoknak mintegy negyed részét elpusztította.
1748, 49, 50 ben volt a’ sáskajárás.
1752 ben ásták el a’ Marost 1770 a’ Gyertya szentelői fergeteg,
1773 a' Judicai fergeteg, a’ mikor már a’ barmok kin lévén, azokat a’ hóval teli száraz érbe szorította, s igen sok oda fúlt.
1781 17 Febr. volt a' Maros jege miatt veszedelme a Város
nak. Ugyan
1781 12 Sept. Volt a’ nagy tűz, midőn megégett 67 ház, a’
hozzá tartozó épületekkel, ezeken kivűl a’ Reform. Templom, Parochia, s’ abban minden régi irományok, Fiú, 's Leány Oskolák:
betsültetett a’ kár abban az időben 23,728 ftokra p. p.
1783. ismét sáskajárás: de a’ mikor a’ Maroson innét kevés kárt tett; hanem a’ Bánátot lepte meg, annak is leginkább tsak a' nád, 's gyékénytermő rétjeit pusztította. Kiirtására innét Makó
ról is elmentek az emberek, kik is azt a’ rétekből sikra hajtván, körülvették, rakásra szorították, tövis seprőkkel elverték, azután öszve- seprették, gödrökbe hordták, és szalmát hányván felyűl megégették.
1785 igen nagy tél, a’ midőn a’ téli sok hó után Gergely napkor ismét térdig érő esett, és tartott Április 3-dikáig, vagy Husvét után egy hétig.
1816. Pál napi fergeteg, melly kiállhatatlan tsípős széllel jővén, a’ kin talált embereket, barmokat megfagylaita, a’ hó az aklok- őan, sőt még az istállókban is — béfúrván magát a’ szél ereje által a’ nyílásokon — a’ juhokat, ’s egyéb marhákat eltemette.
Ekkor esett, hogy néhány nemes katonák haza felé jővén, Sám
soninál, a’ vízzel félig lévő száraz érbe bukkantak, és tsak kevesen szabadulhatván ki mások’ segítsége által, a’ többiek lovastól oda
fagytak. * *
1821. 2 Jul. a’ Marosnak ollyan kártékony kitörése, mellyhez hasonló még nem volt. Betsűltetetett a’ kár a’ Városban és Szől- lokben 270,533, a’ Sóban mintegy 160,000 V. forintra. Lásd
feljebb § .1 5 . & •
. 1829. ismét nagy tél: leesett a’ hó Erzsébetkor, tartott Mar-fius utóljáig.
1831. August. Sept. Cholera; megholtak benne az egész Városban többen 800-nál.
1832. Sept. Octob. ismét Cholera; elvitt mintegy 400-at.
.1836-ban. Júliusban, éppen midőn ezeket írom, újra mutogatja magat a Cholera.13
§. 26. A’ Makón létező Vallásbeli Felekezetekről.
_. fagynak itt négy Keresztyén Felekezetek, u. m. R. Katholikusok,
■ i ’. — Unitusok — közikbe számlálván a’ 15—20 Nemegye- sultet is — 2,000, Reformátusok 10,488, Evangélikusok 253 számmal.
Van ’Sidó is 1,120. — A’ Reformátusokról a’ II-dik Részben bővebben lészen szó: a’ többiről lássunk itt rövideden.
, A’ mi a’ R. Katolikusokat illeti: hihető, hogy azoknak itt, a Reformatiotól fogva a’ pusztulásig Ekklé’siájok nem volt. Fő Róka Jó’sef Őr Kánonok Úr is, az itteni R. Katholika tkklé siáról való Jegyzéseiben azt írja, hogy azok a’ hajdani Kopánts, és Sz. Lőrintz lakossaiból gyűltek az újonnan megszállott Makóra, melly utóbbi helyről való Templombeli eszköz’
maradványját még ma is láthatni az itteni Katholika Ekklé’siánál.
p|f2-ően van annak nyoma először, hogy itt a’ Katolikusoknak tkklé siájok volt, u. m. a’ melly esztendőben az Ekklé’sia Jegyző
könyvei kezdődnek: de melly kevesen voltak még akkor, megtetszik a kereszteltcttek’ könyvéből, mellybe ezen esztendőről tsak 16 kisdedek vágynak béirva. Ugyan ezen esztendőben építettek már templomot is, de tsak sövényből, 1718-ban pedig kemény matériából, mellybe 1772-dikig jártak. Ekkor készült el t. i. a’ most is fenálló, erős kőlábakra, ’s bolthajtásra építtetett magas, tágas, és díszes templom, tornyával. A’ torony még ekkor tsak fa zsindelyei volt fedve; bádoggal a’ múlt század utolján borittatott be. Ebben van ő harang, órával; a’ legnagyobbik, igen kellemetes hangú harang mázsás, b. e. Kristovits írnre Püspök Ö Exja ajándéka. A’
templombéli 18 niutatzios derék Orgona pedig 1817-ben készült.
Először a’^Parochiát a’ Szegedi Franciscanus barátok bírták.
1713bán Összszel lett a Parochus P esty ístv án . 1716ban tavaszszal O rbán M átyás Titeli Prépost.
1717ben ismét P esty Ístván.
1718ban K om árom i Ferentz.
1719ben Baky János.
1724ben K ováts Pál C sa n á d i Kánonok.
1729ben Ja n k o v its P ál Csanádi Kánonok, és Nyálak szigetebéi i Prépost.
1746ban K ökényesi A ndrás.
1748ban N edves Ján o s C sa n á d i Kánonok.
1759—1763. Gróf Engel Püspök ő Exja a’ Parochia jöve
delmét magának tartván meg, a’ lelkieket a’ Szegedi Franciscanus barátok által végeztette.
1764ben S terk Ján o s Csanádi czímzett Kánonok.
1780 bán Petrits István Al Esperest.*
1789ben N ém ethy Pál Al Esperest, és Csanádi czímzett Kánonok, ki osztán a’ Káptalanba rendszerenti Kánonokságra bément.
1804ben P á s z to ri ím re Al Esperest, és czinizetes Káno
nok, ki hasonlóképpen rendszerénti Kánonokságra ment.
1816 bán Róka J ó ’séf Al Esperest, ki ugyan azon meg
tiszteltetést nyerte.
1836bán M akra Imre Al Esperest.
Vágynak itt a’ Katolikusoknak jó lábon álló nemzeti Osko
láik is, mellyekben 4 Tanítók tanítanak.
Az egyesült Orosz Ekklé’sia eredete e z :
Stanislovits Miklós Csanádi Püspök, mint Makónak Földes Ura, akarván a’ Várost jobban népesíteni, mindjárt Püspökségé
nek kezdetében (: 1740:) némelly itten találtató egyesült Görög szertartású híveket megbízott, hogy Feleke/.etekbelieket a’ Nyírből, és egyebiinnen hívnának ide: a’ mit is azok telyesitettek, ’s kevés idő alatt annyira szaporodtak, hogy már 1745-dik esztendőben**
Ekklé’siát fundáltak, ’s vályogból Templomot építettek. A' mostani tsinos, nem nagy, de számokhoz képest elegendő Templomot pedig, és tornyot ditsösséges emlékezetű Mária Therezia építtette ; nékik. A’ torony bádogozása későbben esett. Van ezen toronyban 4 harang órával.
Lelki Pásztoraik az esztendők meghatározása nélkül így következnek:
V árch o la M iklós voit az első, a’ Munkátsi Megyéből, ki is itt kevés időt töltvén, jött utánna
P ap p D em eter. Ez is, — valamint az utánna következett kettő is — kiknek nevek nem tudatik — hamar elmenvén, hozódott S a rk a d i Bazil a’ Nagy Váradi Megyéből, a’ ki itt huza
mosan szolgált, 's ugyan itt holt meg is. Ezután jött
• Az Esperest név lelrá’sában, szeretem megtartani a’ t betűt, hogy anníl inkább egyezzék az eredeti E r z p r i e s t e r német névvel, mellyből lett.
•* Magok előbbre gondolják, de a’ helybeli Katholika Ekklé’sia Jegy
zőkönyvében ekkorra tétetik.
, H utza Ján o s, a’ ki innét a’ Nagy Váradi Parochiára moz- díttatott elő. Ezután következett
P ó tsi Elek, ki Nagy Váradi Kánonok, ’s végre Munkátsi Püspök lett. Helyébe jött
. S tá n k o v its P é te r Al Esperest. Ez a’ tanúit, és lelkes férjfiú itt öregedett, ’s holt meg.
Pák Já n o s most folytatja a’ Szent hivatalt
Oskolájokban taníttatik a’ Vallás, írás, olvasás, számvetés egy Tanító által.
.Sokat köszönhet ez az Ekklé’sia a’ Szilvásy, és Fehérváry két Úri nemzetségnek, mellyek akármelly fényes Ekklé’siának díszére
Az Evangyelikusok, a’ mint láttuk, kevesen vágynak: mind- azaltal 18 esztendő olta a’ Reformátusoktól magokat külön szakasz- tották, egy imádságházat építettek főidből, a’ Város’ keleti részén, s oda járnak Vasárnaponként istentiszteletre. Magok közzíil van 0 lyan ember, a’ ki velek énekel, imádkozik, ’s elöttök Prédikátziót olyas ; Ür Vatsoráját osztani pedig a’ Nagylaki Prédikátor jár ki hozzájok bizonyos időkben. Egyébaránt keresztelésre, esketésre,
¿i Í! temetésekre nézve a’ helybeli Református Prédikátorok’ szol- teiVtt^rák ^ nek’ gyermekeiket ‘s a Reformátusok’ Oskolájában
A’ ’Sidók dolgában magoktól semmit ki nem tanúihattam, több ízbeli, mind személyes, mind mások által való tudakozódásaim mindég felelet nélkül maradtak. — Hogy ezek is Stanislovits Ő Exja idejében szaporodhattak annyira, hogy községet formálhassanak, Következtethetni mindezen Püspöknek említett népesitésbeli igyeke- zeteből, mind abból, hogy éppen az Oroszok mellé vágynak telepítve, külön szakaszban, a’ még akkor puszta helyre. Az magába érte
tődik, hogy ők a’ városi Bíróság alatt Hintsenek, hanem magoknak van külön Bírájok, és Tanátstsok, ’s azon túl az Uraságtól, és Vármegyétől függenek. Népességekhez képest vagyon jó nagy oynagogájok tserép fedélre, — Különös megjegyzést érdemel, hogy Jegyzőkönyveiket, a’ Nemes Vármegye rendelése szerént, már most magyarúl viszik; vagy ha még ezt nem teszik, tenni szándékoznak,
ormulákat is némelly dolgokra nézve tőlem kértek.
., r Külömbözők lévén Makón a’ Vallásbéli Felekezetek, az Elől- jaróságra nézve az a’ rendtartás divatozik : hogy a Bíró 3 eszten
deig Katholikus, 3-ig Református, 1-ig Orosz; a’ 12 Esküttek közzűl pedig 5 Katholikus, 5 Református, 2 Orosz. Ezeken kívül lévén még Eskütt Bíró, Perceptor, Töltés Bíró, Szekér mester, Város gazdája: az Eskütt Bíró mindenkor más Felekezetből való, dinit a’ Bíró; a’ többi lehet akármelyikből. A’ három Nótáriusok közzül egyik Katholikus, másik Református, harmadik Orosz rész
ről való.
Egyébaránt örömmel említem itt meg azt a’ szép egyességet, barátságot, melly Makón a’ külömböző Vallásbeli Felekezetek között uralkodik. Nem tudnak itt semmit arról az idegenségről, mellyet k;>k helyeken a’ Felekezetek között tapasztalhatni; a barát válasz
tásban, s társalkodásban nem kérdik azt, hogy tiszteli valaki az
istent? egyik a’ másiknak Vallásos szokását nem gúnyolja, Templo
mát nem utálja; temetési és más innepélyes alkalmatosságokkal a’ Reformátusok a’ Katholikusoknak, és Oroszoknak, ezek viszont amazoknak Templomába tódulnak. — A lelkeknek Attya, és a’
szívek’ mozdulásínak igazgatója vigye ezt az egyességet elébb, és indítson másokat is e’ példának követésére.