Ebben a fejezetben visszatekintõ adatokra támaszkodva térképeket közlünk a cigány népesség területi eloszlásáról. A 4.1. fejezetben (8–9. térkép) az elsõ megbízható cigányösszeírás adatai alapján bemutatjuk a cigány népesség 1893. évi területi megoszlását járási/
városi bontásban, valamint a cigányok által sûrûn lakott települések földrajzi elhelyezkedését. A 4.2. fejezet (10. térkép) a cigány népes-ség kelet-közép-európai elhelyezkedését ábrázolja az 1930-as évek-ben (utánközlés), a 4.3. fejezet (11. térkép) pedig teljes népességen belüli arányuk 1941. évi magyarországi eloszlását jeleníti meg. Vé-gül a 4.4. fejezetben közöljük az 1964. évi telepfelmérés eredmé-nyeként ismert cigánytelepi épületek számát településenként, illet-ve járási/városi szinten (12–13. térkép).
4.1 cigány népesség a történelmi magyarországon, 1893
8. térkép
a cigány népesség aránya magyarország járásaiban és városaiban, 1893*
Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást pe-dig a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített személyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány népességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási helyüket.
Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Or-szágos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. II. Táblás kimutatások, 3–13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.1. táblázat (1–3. oszlop) tartalmazza.
Számítások: Az adott járás/város területén összeírt cigány népesség együttes számát elosztottuk a teljes népesség 1890. évi számával. Az így kapott százalékos adatokból nyolc, egyenlõ elemszá-mú osztályközt képeztünk.
Statisztikák: A cigány népesség eloszlása, 1893
* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásul szolgáló kötetet Hoóz István bocsátotta rendelkezésünkre.
Az adott osztályközhöz tartozó Az adott osztályközhöz tartozó A cigány népesség aránya járásokban/városokban összeírt járások/városok a járásban/városban (%) cigány népesség száma cigány népességének
fő százalék átlagos száma (fő) szórása (fő)
0,00 – 10,53 7 598 2,8 100 74
0,54 – 10,90 15 526 5,7 204 107
0,91 – 11,16 24 652 9,0 324 113
1,17 – 11,69 29 887 11,0 393 177
1,70 – 12,24 41 775 15,3 550 230
2,25 – 13,56 53 688 19,7 706 271
3,57 – 12,70 99 650 36,5 1 294 850
Összesen 272 776 100,0 506 518
9. térkép
a cigány népesség lélekszáma magyarország városaiban és cigányok által sűrűn lakott községeiben, 1893*
Az adatokról: 1893. január 31-én teljes körû összeírást hajtottak végre a Magyarországon élõ cigány népesség körében. Az összeírás nem terjedt ki Budapestre, Horvátországra és Szlavóniára. Az adatfelvételt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal tervezte meg, a lebonyolítást a helyi közigazgatás végezte el. A felmérés a helyi közigazgatás által cigánynak minõsített szemé-lyeket írta össze, és az összeírás napján az adott település határain belül tartózkodó cigány né-pességre terjedt ki. A cigány személyek az összeírás napján nem hagyhatták el tartózkodási he-lyüket. A térkép tartalmazza a történelmi Magyarország cigányok által sûrûn lakott községeit, valamint azokat a városokat, amelyeknek legalább 50 cigány lakosa volt. A felvétel készítõi cigányok által sûrûn lakottnak tekintették azokat a községeket, ahol a cigány népesség részaránya legalább 10 százalék és abszolút száma legalább 50 fõ volt; vagy ahol a cigány népesség részaránya ugyan 10 százalék alatt volt, de abszolút száma legalább a 100 fõt elérte.
Forrás: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Budapest, Or-szágos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1895. A városok adatai: II. Táblás kimutatások, 3–
13. oldal: 1. táblázat, 1. és 16. oszlop. A cigányok által sûrûn lakott községek adatai: I. Általános jelentés 23–25. oldal. Az adatokat jelen kötet 7. fejezetében a 7.2. táblázat tartalmazza.
Számítások: A kritériumnak megfelelõ települések területén összeírt cigány népesség számából tíz, egyenlõ szélességû osztályközt képeztünk.
Statisztikák: A cigány népesség száma Magyarország városaiban és cigányok által sûrûn lakott közsé-geiben, 1893. (A térképen és a táblázatban csak azok a városok szerepelnek, amelyeknek volt legalább 50 cigány lakosuk.)
*A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásul szolgáló kötetet Hoóz István bocsátotta rendelkezésünkre.
Az adott osztályközhöz tartozó A cigány népesség Az adott osztályközhöz tartozó településeken összeírt száma a településen (fő) települések száma cigány népesség száma
település százalék fő százalék
150 – 199 175 22,5 12 971 10,8
Összesen 777 100,0 119 333 100,0
4.2 cigány népesség kelet-közép európában, 1930
10. térkép
a cigány népesség lélekszáma kelet-közép európában, 1930*
Az adatokról: A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézetben 1940–1945 között készített kötet 134 tér-képen jelenített meg Közép-Európára vonatkozó adatokat, így többek között a nemzetiségi és etnikai csoportok elhelyezkedését. Az adatok általában az érintett államokban 1930 körül vég-rehajtott népszámlálásokon alapulnak. A nem népszámlálási adatokra támaszkodó térképek is hivatalos statisztikákon alapulnak. A cigányság térbeli eloszlását ábrázoló térkép mellett nem szerepel külön forrásmegjelölés. A térképen egy pont ezer fõs cigány népességet jelképez.
Forrás: Rónai András (szerk): Közép-Európa Atlasz. Balatonfüred – Budapest, Államtudományi Inté-zet, 1945. (digitális fakszimile kiadás: Szent István Társulat – Püski Kiadó, 1993.) 146–147.
oldal.
* A térképet digitalizált formában Klinghammer István bocsátotta rendelkezésünkre.
4.3 cigány népesség magyarországon, 1941
11. térkép
a cigány népesség aránya magyarország járásaiban és városaiban, 1941*
Az adatokról: Az 1941. évi népszámlálás cigány népességre vonatkozó adatait statisztikai szakértõk megbízhatatlannak ítélték, ezért még abban az évben a Tisztiorvosi Szolgálat a helyi orvosokkal becslést készíttetetett településenként a cigány népesség lélekszámáról. A becslésekben a ci-gányság asszimilálódottabb (nagyobb városokban élõ) része valószínûleg jelentõsen alulrepre-zentált. Budapest, Baja, Sopron és Szeged városokban a becslések olyannyira megbízhatatla-nok, hogy nem publikálták õket, így térképünkön sem szerepelnek.
Forrás: A cigány népességre vonatkozó adatok forrása: Petrilla Aladár: A cigányok száma Magyaror-szágon. Népegészségügy, 1943. április. A teljes népességre vonatkozó adatok forrása: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH, 1949, 2–233. oldal. Az adatokat jelen kötet 7.
fejezetében a 7.3. táblázat tartalmazza (1–3. oszlop)
Számítások: Az adott járás/város területén összeírt cigányok együttes számát elosztottuk a teljes népesség 1941. évi számával. Az így kapott százalékos adatokból hét, egyenlõ elemszámú osz-tályközt képeztünk.
Statisztikák: A cigány népesség eloszlása, 1941
* A térképet Szoldán Károly rajzolta.
Az adott osztályközhöz tartozó Az adott osztályközhöz tartozó A cigány népesség aránya járásokban/városokban összeírt járások/városok a járásban/városban (%) cigány népesség száma cigány népességének
fő százalék átlagos száma (fő) szórása (fő)
0,00 – 0,30 3 054 1,5 64 53
0,31 – 0,60 8 020 3,8 178 95
0,61 – 1,00 17 814 8,5 343 166
1,01 – 1,60 22 391 10,7 457 253
1,61 – 2,20 40 206 19,2 681 290
2,21 – 3,50 43 361 20,7 943 386
3,51 – 9,54 74 424 35,6 1 431 555
Összesen 209 270 100,0 589 536
4.4 cigánytelepek magyarországon, 1964
12. térkép
magyarország cigánytelepei: a telepi épületek száma településenként az 1964. évi felmérés adatai alapján*
Az adatokról: A „cigány-, barakk- és hasonló” lakások megszüntetésérõl szóló 1961. évi MSzMP határozatot követõen 1964-ben az Építésügyi Minisztérium vezetésével felmérés indult az or-szág területén található telepi és más, szociális követelményeknek meg nem felelõ lakások azo-nosítására. A felmérés során azokat az épületeket minõsítették „telepszerûeknek”, amelyek leg-alább négy egységbõl álló együttes részét képezték, és amelyekben a körülményeket elfogadha-tatlannak ítélték meg. A vizsgálatból fennmaradt országos térképen a cigánytelepi épületeken kívül megkülönböztethetõk „barlanglakások”, „vegyes telepek” és „egyéb telepek” is. Jelen tér-képen csak a cigánytelepi épületek szerepelnek.
A térképen a városok szimbólumával jelöltük azokat a településeket, amelyek 1964-ben ugyan még nem, az 1990. évi állapot szerint azonban már városi rangban voltak. Ezeknek a tele-püléseknek az adatait akkor is közöljük, ha az 1964. évi felmérés során nem találtak bennük egyetlen cigánytelepi épületet sem.
Forrás: Az épületek településenkénti számát az Építésügyi Minisztérium térképérõl olvastuk le. Az adatokat jelen kötetben a 7. fejezet 7.4. táblázata tartalmazza.
Statisztikák: A cigánytelepi épületek száma Magyarország településein, 1964
* A térképet Szoldán Károly rajzolta, a forrásként szolgáló térképet Kozák Istvánné bocsátotta rendelkezésünkre, az adatok ellenõrzésére Berey Katalin listáit használtuk fel.
A cigánytelepi A települések épületek száma száma megoszlása (%)
001 – 010 358 38,8
011 – 020 235 25,5
021 – 040 179 19,4
041 – 060 67 7,2
061 – 100 56 6,1
101 – 28 3,0
Összesen 923 100,0
13. térkép
az 1964. évi cigánytelepi épületek száma magyarország járásaiban és városaiban (az 1970. év járá-sai és várojárá-sai)*
Az adatokról: A „cigány-, barakk- és hasonló” lakások megszüntetésérõl szóló 1961. évi MSzMP határozatot követõen 1964-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vezetésével felmé-rés indult az ország területén található telepi és más, szociális követelményeknek meg nem felelõ lakások azonosítására. A felmérés során azokat az épületeket minõsítették „telepszerûek-nek”, amelyek legalább négy egységbõl álló együttes részét képezték, és amelyekben a körülmé-nyeket elfogadhatatlannak ítélték meg. A vizsgálatból fennmaradt országos térképen a cigány-telepi épületeken kívül megkülönböztethetõk „barlanglakások”, „vegyes telepek” és „egyéb te-lepek” is. Jelen térképen csak a cigánytelepi épületeket vettük figyelembe.
Forrás: Az épületek településenkénti számát (12. térkép és 7.4. táblázat) a térképrõl olvastuk le, és összegeztük az 1970. évi járások, illetve városok szintjére. (Magyarország 1970. évi járási/városi körzetbeosztását lásd jelen kötet 60. térképén.)
Számítások: Az 1970. évi járási, illetve városi körzetbeosztás szerint összegeztük az adott járásban/
városban található településeken összeírt cigánytelepi lakások számát.
Statisztikák: A cigánytelepi épületek száma Magyarország járásaiban/városaiban, 1964
* A térképet Híves Tamás szerkesztette, a forrásként szolgáló térképet Kozák Istvánné bocsátotta a rendelkezésünkre, az adatok ellenõrzésére Berey Katalin listáit használtuk fel.
A cigánytelepi épületek száma A járások/városok száma
000 – 049 78
050 –.099 30
100 –.199 30
200 –.299 16
300 –.870 22
Összesen 176
123
300 – 870 200 – 299 a cigánytelepi épületek száma