A iiui(|yHi' kii'ályi akadéiiiíúk köiiyvUÍrai és luúzeuiimi.
CXCIII. S.
A királiji ahadémiák' Uömjvlárairól álUtláhan.
Ezen egész tanulmányi szervezet elsö részében az efajta a k a démiai könyvtárakra nézve niegállapíltatott, hogy igazgatásuk a történelem tanárának kezében lesz, aki ezen tisztél)en külön az akadémia elnökének íog alárendeltelni.
A könyvtárör kötelességeinek részlelcscbb megszabása ezulán fog megtörténni. Ehelyütt a könyvtár fölállítására és sajátos felszere
lésére vonatkozó dolgokról lesz röviden szó.
Akadémiai könyvtárak egyáltalán nincsenek, hanem közhasz
nálatra előbb fölállitandók. Hogy ezek mindjárt kezdetben úgy legyenek fölszerelve, mini ahogy tényleg lenniök kellene, inkább óhajtandó, mintsem remélhető. Ezért tehát itt semmit sem kell el
sietni, hanem mindenekelőtt ezen tanügyi szervezetnek a főcélját kell szem előtt tartani, s ennek utasítása szerint kell a mű első alap
jait megvetni és eszközeiről gondoskodni s nem kell kétségbe esni, vájjon tényleg olyan lesz-e valaha, aminőnek lennie kell.
CXCIV. s.
A királiji ahndiimiai höiujoiánik fölállításáról.
Valamint a tanulmányok tárgyának megválaszlásában az volt a cél, hogy az iljúságnak a szükséges vagy legalább különösen hasznos tudnivalók a<lassanak elő megtanulás végett: egészen úgy kell a könyvtárak föláililásánál is minden törekvésnek ugyanoda irányulnia, ha a tanulókra és a tanárokra nézve egyaránt hasz
nosaknak kell lenniök. Nem is azon fordul meg a dolog, hogy a helyiségei minden válogatás nélkül összeszedett könyvekkel legyenek tele, hanem hogy egyetemesen hasznos és a célnak megfelelő mun
kákkal legyenek felszerelve, főleg olyanokkal, amelyek nélkül egy
általában meg nem lehetnek a tanárok, akiknek jórcsze a jelen szervezel utasítása szerint egészen új és még ki nem egyengetett utakra kénytelen térni.
Ami a vallás és a keresztény hittudomány oktatását, mint a jó és erkölcsös polgárok nevelésének főcélját illeti, ez minden iskolá
ban külön van választva a többitől ezen jelenlegi tanulmányi
rend-A lrend-ANUKMrend-ANYOK rKHVIÍZKTE i:S Trend-AN'Irend-AKC.Yrend-AI 191
szer szerint és snját e célra megszabott tervvel rendelkezik. Az akadémiai könyvtár fölszerelését tekintve szükséges lesz elsősorban a kijelölt szaktanárokra figyelemmel lenni. Az ö használatukra külön szekrények szánandók, amelyekről mindjárt kezdetben gon
doskodni kell a könyvek számára. Ezek körülbelül a következő csoportokba t a r t o z h a t n a k :
1. Keresztény erkölcstan.
2. A hazai földrajz-, történelem- és jogok ismerete s mindaz, ami Magyarországra vagy az örökös tartományokra vonatkozik.
;i. Természet és nemzetközi jog, 4. Bölcselet.
5. Mennyiségtan, (>, Természettan.
7. Természetrajz.
8. Mezőgazdaság.
9. Latin nyelv.
10. Német nyelv.
= 11. Magyar nyelv és a többi hazai nyelvek.
12. Görög nyelv.
13. Az uralkodók története.
14. Az örökös tartományok, a szomszéd- és más európai tar
tományok ismerete.
15. Egyetemes földrajz.
Most kezdetben természetesen elegendőnek mutatkozik, ha az emiitett 15 szekrény a tanárok szükséges támogatására néhány meg
felelő Íróval fölszereltetik s ugyancsak, ha az egyes tanárok íigyel-mébe ajánltatik. hogy bármely szakra tartozó könyvek gyarapilá-sára, kiegészilésére gondot viseljenek és alkalmas megszerzésükről jelentést tegyenek azoknak, akikre tartozik. l)c a gimnáziumokban és grammatikai iskolákban is gondoskodni kell a szükséges könyv
készlet, illetőleg kis könyvtárak beszerzéséről.
Magától érthető, hogy engedélyezett és kiváló írókról gondos
kodni az i m é n t emiilett szaktudományok bármelyikéhen a tanügy fejlődésére az akadémiákon nagyon szükséges. Egyrészt azért, mert maguknak a tanároknak is többnyire új területekel kell megmüvel-niök m u n k á j u k b a n s Így szükségük van segédeszközökre. Másrészt a tanulókat otthoni tevékenységre és az írókkal való foglalkozásra kell szoktatni és e célból minden segítséggel ellátandók. T o v á b b á ezen könyvtárakban a már beszerzett könyvek használatán kivül arra is gondot kell majd fordítani, hogy ezen célok a legteljesebb mértékben eléressenek, amire nézve majd külön szabályzat készítendő.
1S)2 A rAMLMANVOK TKlíVKZKTK IvS rAXTAIUlYAI
cxcv. §.
A királyi akadénüák múzeiimoi.
Ezekről már fentebb lörlénl megállapodás, hogy m á r az akadé
miák keletkezése idején mindjárt oda irányuljanak az inlczkedósek, hogy e célra külön helyiségek jelöltessenek ki és megkezdődjék a gyűj
tés. Gondozása arra a tanárra I)izandó, akinek szaktudományához az egyes tárgyak tartoznak. Ez megfeleiö költséggel is ellátandó az ilyen íolszerclések mcgl'elelö gyarapítására és folytatólagos kiegé
szítésére.
Minden akadémián kétféle ilyenfajta gyűjtemény szerzendö he és larlauíió föl ós pedig:
1. Ásvány-, növény- és állatgyüjtemény a természetrajz szá
mára.
2. Gépek és minták a mechanika és lizika számára. Minthogy pedig mind a lizika és mechanika, mind a mezőgazdaságra alkal
mazott természetrajz tanítása a íizika tanításához tartozik, ennek tanárára kell bízni mindakét múzeum igazgatását is.
CXCVI. íj.
A iienizi'li nevelés etfész körének befejezése.
Ezen nevelési rendszer végső határmesgyéje a jogi tanfolyam, melyben a leendő polgárok a király és a haza szolgálatára képesekké és alkalmasakká tétetnek, ahová a jogszolgáltatás tiszte is méltóan sorozandó. A jogtudomány tanulmányozásánál végződik ugyanis ez az egész nevelési rendszer, melynek clsö alapjait már a gramma
tikai iskola vetette meg, a gimnázium folytatta, a bölcsészeli tan
folyamon megkezdődött magának a nevelés épületének kiépítése, melynek berejezése végre itt várható.
A gyermek a hazai földrajz segítségével hazájának és mon
archiájának behatól)b ismeretére szert téve, megszereti ezt nem valamely veleszüleleti elfogultságból, hanem a legmélyebb belátás alapján. Helyesen be lévén avatva történelmébe, ha majd kilépett a grammatikából, a megillető tisztelettel fog gondolni a jótéteményre, amelyben ezen nevelés állal részesült és látni fogja, hogy az egész ország boldogulását ennek kell köszönni s ugyanezen érzelmeket, mint iparos, kereskedő stb. földijei és utódai közöttis el fogja plántálni.
Mint iljú. aki neveltetésének megszabott pályáján messzebbre haladt cs az egész monarchia teljesebb megismerésére jutott, nagyobb szeretettel fogja azt körülvenni s a gimnázium elhagyása után érezni
A TANULMÁNYOK TKItVKZKTK KS lANTÁHílYAI 1 0 3
fogja, hogy olyan készségekkel van fölruházva, amelyekkel m a g á nak és a hazának legtöbbel használhat.
Mint növendék-polgár, akinek neveltetése itt befejezést nyer, a haza és a monarchia ismeretében jóval előkelőbb helyre küzdötte föl magát. Az örökös országok nagyságának föltárása nagy büszke
séggel lölti el s ezen kétségtelen igazságok hatása alatt fölismeri a forrást, amelyből hazájára annyi jó háramlik s kész lesz vagyonát, vérét, életét fölajánlani azoknak szolgálatában, akiktől mindez szerle
árad. Napról-napra új gondolatok lámadnak benne, új érzelmek fakadását fogja észrevenni lelkében és azon polgárok sorába fog emelkedni, akiknek lörekvései az egy haza határán túl nem terjed
nek, Iianem a legnagyobb odaadást az uralkodó és a közjó i r á n t a haza érdekeben valónak tartják s az összes ugyanazon érzelmű alatt
valókat r o k o n u k n a k tekintik, már pedig ez a nevelésnek legfőbb célja.
A jogi tanfolyamon szerzett képességről közhivatalok ellátására e helyült nincs mit szólauunk. Bizonyára mindazok, akik végig
járták, szükségképen nemcsak gyakorlottak a gimnáziumokban és a filozófián előadatni szokott tantárgyakban, hanem teljesebb és tökéletesebb ismeretet is szereztek a hazáról és a szomszédországok
ról. Megtanulták az egyetemes világtörténetei és a nevezetes európai országok részletes történetéi. Két évig gyakorolták magukat a hazai nyelvek müvelésében, végre a rendkívüli előadásokon ezenkívül még sokféle tárgy tanulására volt alkalmuk.
F Ü G G E L É K . CXCVIL §.
A thcoloijun lanulmánijok a kirúUji akadéiuiákoiu
Az akadémiai tanfolyam íolállílásánál, amennyiben a iheolo-giai előadásokat, illetőleg a theoloiheolo-giai tanfolyamot érinti, az az utasí
tás fog m i n d e n egyes részében lelkiismeretesen megtartandó sza
bályul szolgálni, mely királyi jóváhagyással fog megállapíltatni, mi
helyt csak bizonyos nehézségek el lesznek hárítva, amelyek kiegyen
lítésén most legjobban fáradoznak s amely szabályzat a következő esztendőben a jelen mü pótkölelében fog közzététetni.
CXCVIIL §.
A királyi etjijetem.
Valamint a dolog érdekében valónak látszott, hogy az első
rendű* g i m n á z i u m o k fölállításában a többi iskolák számára mintegy
1 G y i n n a s i u m primaríuin = archigymnasium.
Az 1777-iki Ratio Ktliieatioiiis. *»*
194 A TAMIAIANYOK TKItVKZKTK KS TANTAHC.YAI
példa álUtlassck a jövőre. így kellett természetesen gondoskodni arról is, hogy a Magyarországon fönnálló akadémiák se legyenek híjával ugyancsak a maguk mintaképének, amelyre mindenkor figyelniök kell. Továbbá, az összes karokból álló királyi egyetem azon célból alapíttatott magában az egész országnak mintegy közép
pontjában, hogy némileg az akadémiáknak nevelö-intézele legyen, ahonnan nemcsak a nemes tudományok tárgyalásának példái, hanem maguk a tanárok is kiszemelhetök legyenek vagy az üresedésben lévő, vagy az ezután fölállítandó tanszékek számára.
A királyi egyetem (miként már a neve is mutatja), a tan
intézetek minden neméből összeállított intézmény. Ennélfogva ma
gában foglalja az elsőrendű nép- (azaz nemzeti) iskolán kívül, mely az egész budai kerület számára ugyanott van fölállílvii:
1. a grammatikni iskolát;
2. a főgimnáziumot;
3. az akadémiát.
Fölállításának főképen az a célja, hog>' a magyar iljúság, a megfelelő tudományos eszközök segítségével alapos és sokoldalú képzettségre tegyen szert és nemcsak az egyházi és világi hivatalok ellátására, hanem a tudományok müvelésére és a nemes törekvé
seknek a hazában való elterjesztésére is alkalmassá váljék. Ezért mindenesetre szükséges volt gondoskodni, hogy ezen királyi egyelem mind a tanárok számával, mind a tudományszakok sokféleségével messze fölülmúlja az összes többi iskolákat.
Eszerint az akadémiáknál fölsorolt tanárokon és karokon kívuI kebelébe fog tartozni m é g :
1. a theologíai karon több tanár és külön tantárgy, amint ki lóg lünni a theologia azon szervezetéből, amely, miként mon
dottuk, a következő esztendőben fog közzététetni;
2. a polgári jog intézményének és a Pandecláknak a t a n á r a ; a. az egyházjog és a kánonjog t a n á r a ;
4. az egész orvosi kar és ennek öl t a n á r a ; 5. az oklevéltan t a n á r a ;
6. a címertan és pecséttan t a n á r a ; 7. az éremtan t a n á r a ;
8. a csillagászai igazgatója és segédje;
9. ^ természetjog tanára ;-10. a mezőgazdaság tanára;
11. a kisérleli fizika és a mechanika t a n á r a ; 12. a felsőbb mennyiségtan t a n á r a ;
. 13. az építészet, földismeret és vízi technika t a n á r a ;