IV. A háború:
2. A vezetés szervei
Mielőtt a haderő csatákat vívó magasabbrendű egységeinek összeállítására térnénk át, a vezetés szerveiről mondunk néhány szót.
A fegyveres erő munkáját a haderő zöme:
a legénység végzi el. Szent ügyért nagy munkát végez s megköveteli a maga iránt való föltétien tiszteletet! A tömeget azonban vezetni kell.
A vezetés az altisztek, azután — felsőbb fokon — a tisztek és tiszt jelöltek feladata. Ezek a fegyveres hatalom idegrendszerét alkotják, a mely az izmo- * kát, a nemzet tömegét mozgatja.
Az altisztek a rendfokozatnélküli legénység soraiból kerülnek ki, ennek gondolatvilágát, érzel
meit ismerik, tehát reá a legjobban hathatnak.
Ez magyarázza meg fontosságukat. Hadi tapasz
talatok alapján a harczban minden 10— 15 kato
nára jut egy. Mindenesetre magasabb erkölcsi színvonalon álló és nagyobb katonai látókörrel és tudással biró egyének, kik nemcsak a tiszti
karnak erős támaszai, hanem a háborúban igen gyakran hárul az a kötelesség is reájuk, hogy tiszt
jeiket hosszabb-rövidebb ideig helyettesítve, be
folyásolják a százezreket az ütközet sorsának ked
vező eldöntésében.
A tisztek és a tisztjelöltek. A harcz, különösen ma, felette nagy áldozatokat követel. Ezek lá t
tára és az életfenntartás ösztönéből folyólag az
A gyors és teljes rendben való mozgósítás a w fő. A mozgósítás gyors végrehajtása a felvonulás j mielőbbi megkezdésének alapja. Az a fél, mely felvonulását, vagyis haderejének az ország határa mentén való összpontosítását hamarább befejezi, a hadműveleteket is előbb kezdheti, ezzel pedig a kezdeményezést — a siker alapfeltételét — bizto
síthatja magának.
A mozgósítás gyorsaságát csak akkor érhetjük el, ha az egész nagy munkát teljes rendben és ennek minden fázisát már előre meghatározott módon és időben hajtjuk végre. E végből a moz- | gósítást a legapróbb részletig már békében akként kell előkészítenünk, hogy miként az óramű, min
den pillanatban megindítható legyen és mindenki munkáját szinte önműködőleg a legpontosabban végezze. E nagy munkához a hadsereg szervein kívül minden oly állami és egyéb polgári intéz
ményt is sorompóba állítunk, mely a mozgósítás lebonyolításához bármely irányban hozzájárulhat.
A mozgósítást mozgósítási tervekkel készítjük elő. Ezeket a hadügyminisztériumok állapítják meg s ezek alapján dolgozzák és ki is adják a mozgósítási utasításokat mindazon tényezőknek (katonaiak és polgáriaknak), kiknek szerepük jut a hadi lábra helyezésnél.
A mozgósítás fokozatai a következők: a moz
gósítás elrendelése és kihirdetése, a tartalékos katonák, tisztek stb. bevonulása, a lóbehívás, és a felfegyverzés és felszerelés. E zt követi a felvonu
lás. A felvonulás vasútakon történik. Ennek súr
lódások nélküli előkészítése a vezérkar legnehezebb, de legszebb feladata is. Ha a felvonulás végbe
ment, következnek az ellenség felé a menetek,
a miknek eredménye a harcz. A harczot a csapa
tok, illetőleg ezeknek már békében szervezett magasabbrendű egységei, a seregtestek vívják meg.
2. A VEZETÉS SZERVEI.
Mielőtt a haderő csatákat vívó magasabbrendű egységeinek összeállítására térnénk át, a vezetés szerveiről mondunk néhány szót.
A fegyveres erő munkáját a haderő zöme:
a legénység végzi el. Szent ügyért nagy munkát végez s megköveteli a maga iránt való föltétien tiszteletet! A tömeget azonban vezetni kell.
A vezetés az altisztek, azután — felsőbb fokon — a tisztek és tisztjelöltek feladata. Ezek a fegyveres hatalom idegrendszerét alkotják, a mely az izmo
kat, a nemzet tömegét mozgatja.
A z altisztek a rendfokozatnélküli legénység soraiból kerülnek ki, ennek gondolatvüágát, érzel
meit ismerik, tehát reá a legjobban hathatnak.
Ez magyarázza meg fontosságukat. Hadi tapasz
talatok alapján a harczban minden 10— 15 kato
nára jut egy. Mindenesetre magasabb erkölcsi színvonalon álló és nagyobb katonai látókörrel és tudással biró egyének, kik nemcsak a tiszti
karnak erős támaszai, hanem a háborúban igen gyakran hárul az a kötelesség is reájuk, hogy tiszt
jeiket hosszabb-rövidebb ideig helyettesítve, be
folyásolják a százezreket az ütközet sorsának ked
vező eldöntésében.
A tisztek és a tisztjelöltek. A harcz, különösen ma, felette nagy áldozatokat követel. Ezek lá t
tára és az életfenntartás ösztönéből folyólag az
ütközetekbe állított roppant nagy tömegek ön
kénytelenül is engednek és meginognak. Ilyen perczekben van szükség oly egyénekre, kik fel
fogják és át is érzik a küzdelem czélját és fontos
ságát s a lelkesedés hevében sem vesztik el józan eszüket, hanem a csata legnagyobb forgatagában is alkalmazván a harczászat helyes elveit, hideg
vérrel irányítják a tömeget. Ezeket szolgáltatja a tisztikar, mely erkölcsi és szellemi tulajdonságai
nál fogva messze felette áll a legénységnek, ő szer
vez, oktat, vezet és példát is ád. A tisztikar tehát a fegyveres erő szilárd alapja. A milyen ez, olyan a hadsereg. Ha a tisztikar esze és szíve a helyén van, akkor az eredmény mindenkor a legfényesebb lesz ! A tisztek számának megállapításánál ugyancsak a tapasztalat alapján, elv az, hogy a gyalogságnál minden 50 emberre, a lovasságnál 30-ra, a tüzér
ségnél pedig 2 ágyúra 1 tiszt jusson.
A tiszti rendfokozatokban nem igen járatosak részére óhajtunk szolgálatot tenni, a midőn ide iktatjuk fegyveres erőnk tiszti és tisztviselői karának különféle csoportjait, azután ezeken belől a rendfokozatokat, vagyis kimutatjuk azt, hogy miképen nevezik az egyes embereket.
A főcsoportok a következők: a katona-állomány, a katonai és honvédlelkészek, a hadbírák, a katonai és honvéd orvosok, a csapatszámvivők, a katonai és honvéd tisztviselők és a rangosztályba nem sorolt havidíjasok.
1. csoport: a katonaállomány.
Feloszlik a tisztesekre (tisztek, tisztjelöltek, altisztek és őrvezetők) és a közlegénységre.
A TISZTESEK.
a) A t i s z t e k .
7. Tábornokok.
Rangosztály Elnevezés Rendfokozati jelvények
I. Tábornagy a gallér hajtókáján ro-vátkás aranypaszomány lefelé hajló cserfaleve
lekkel díszítetten III. Gyalogsági vagy a gallér hajtókáján
lovassági tábornok arany paszomány és vagy táborszernagy rajta 3 csillag
IV. Altábornagy mint az előbbinél, de a hajtókán csupán 2 csillag V. Vezérőrnagy mint az előbbinél, de a haj tókán csupán 1 csillag
I I . Törzstisztek.
arany vagy ezüst pa
szomány a hajtókán és rajta 3 csillag
mint az előbbinél, de csak 2 csillag
mint az előbbinél, de Csak 1 csillag
II I . Főtisztek.
a posztó hajtókán 3 csillag
a posztó hajtókán 2 csillag
a posztó hajtókán 1 csillag.
IX . Százados X. Főhadnagy X I. Hadnagy
VI. Ezredes
VII. Alezredes V III. őrnagy
A főhadnagyokat és hadnagyokat még alantos tiszteknek is szokás nevezni.
b) T i s z t j e l ö l t e k .
Zászlós, arany vagy ezüst keskeny sujtással díszített hajtókán i csillag/ Hadapród, arany vagy ezüst keskeny sujtással és vékony sárga selyem paszomány nyal díszített hajtókán 3 csillag.
c) A l t i s z t e k .
A fegyvernemek és hivatásuk szerint külön
féle elnevezésük van. A gyalogságnál vannak:
őrmesterek, szakasz vezetők, tizedesek, a tüzér
ségnél pl. tűzmesterek, szakaszvezetők, löveg- irányzók, irányzók stb. Rendfokozati jelvényeik:
az őrmestereké sárga selyem sujtáson 3 csülag, a szakaszvezetőknél a hajtókán 3, a tizedesek
nél 2, az őrvezetőknél 1 csillag.
d) K ö z l e g é n y s é g .
Az összes fegyvernemeknél azok, kik semmi
nemű rendfokozati jelvényt sem viselnek a gallér hajtókáján.
A katona-állományú tisztikar föltétlenül a legfontosabb tényező, mert ez neveli katonákká, harczosokká a százezreket; ő a vezető elem a csatákban. Állása a többi állománycsoportokkal szemben kitüntető. A szolgálati szabályzat szá
mukra bizonyos előjogokat biztosít a többiekkel szemben; csakis ez a csoport visel a derékon át
kötött úgynevezett tábori vagy szolgálati övét.
Az általuk vezetett csapat nagyságára nézve általában rendes viszonyok között azt mond
hatjuk, hogy a seregeket és a seregtesteket a tábornokok, a csapattesteket (ezred) és az osz
tályokat (zászlóalj, lovas vagy tüzér osztály) törzstisztek, az alosztályokat, vagyis a fegyver
nemek alapegységeit (század, üteg) századosok, az alapegységek részeit pedig (szakaszok) az alantos tisztek (hadnagy, főhadnagy), valamint a tisztjelöltek (zászlósok, hadapródok) vezénylik.
2. csoport: a katonai és honvéd lelkéssek.
Rendfokozati jelvényeik nem a galléron van
nak, hanem mindkét karjukon sujtásokat viselnek rendfokozatuknak megfelelőleg és pedig a katona - állomány főtisztjeiével egyenlő rangosztályba tar
tozók csupán keskenyebb (3), a törzstiszti és tá
bornoki rangosztályba sorolók pedig egy szélesebb és e felett 1, 2 vagy 3 keskenyebb paszományt.
Rangosztályuk és elnevezésük a következő:
V. rangosztály apostoli tábori vicárius VI. « tábori consistorialis igazgató V III. 6 első tábori consistorialis tit
kár, vagy honvéd plébános, görög kath. katonai főpap, görög keleti katonai esperes, evangélikus katonai esperes IX . 6 második tábori consistorialis
titkár, honvéd lelkész, egy
házi tanár.
P ilch . Ausztria és Magyarország hadserege. 4 /
3- cso p o rt: a k aton ai és honvéd hadbirák.
(Igazságügyi tisztikar.)
Rangosztily Elnevezés Rendfokozati jelvények
IV . Tábornok főhadbiró V. Tábornok hadbíró V I. Ezredes « V II. Alezredes « V III. őrnagy « IX . Százados « X . Főhadnagy «
azonosak a katona
állomány hasonló rangosztályába tar
tozó egyéneiével
4. csoport : a katonai és honvéd orvosok.
IV. Vezérfőtörzsorvos V. Vezértörzsorvos
J Főtörzsorvos V III. Törzsorvos
IX . Ezredorvos X . Főorvos X I. Segédorvos
azonosak a katona
állomány hasonló rang
osztályába tartozó egyéneiével
A zászlósi rendfokozatot viselő orvost segéd- orvos-helyettesnek nevezik.
5. csoport: a csapatszámvivők.
IX . Százados 1 . -X . Főhadnagy \ csapat szám vivő X I. Hadnagy J
6
. csoport: a katonai és honvéd tisztviselők.
Megjegyzés: a három első alcsoportba tartozók tiszti jelleggel biró tisztviselők, vagyis a katona
állományú egyénekhez hasonló kardbojtot és rendfokozati jelvényül csillagokat viselnek. A többi tisztviselő ezüstös kardbojtot és rendfokozati jel
vényekül rózsákat visel.
I . Katonai és honvéd-hadbiztos sági tisztviselők.
Rangosztály Elnevezés
IV. Csoportfőnök V. V ezérhadbiz tos VI.
V II. 1 Főhadbiztos V III. Hadbiztos
IX . Alhadbiztos
2. Tüzérségi mérnökök.
V. Tüzérségi vezérmémök VI. i-ső
V II. 2-od oszt. tüzérségi V III. 3-ad
IX . Tüzérségi mérnök X . Tüzérségi segédmémök
főmérnök
3. Katonai és honvéd építész-mérnökök.
V. Építész vezérmérnök VI. i-ső I
V II. 2-od r oszt. építész-főmérnök
Vin.
3-ad )IX . Építészmérnök X . Építész-segédmérnök
4 *
a melyek a következők: katonai és honvéd szám
ellenőrző, katonai pénztári, élelmezésügyi, tüzér
ségi szer-, levéltári, gyógyszerészügyi, építésügyi, számvevőségi, földrajzi intézeti műszaki, állat
orvosi, műszaki katonabizottságban műszaki, katona-építészeti, utász- és vonatszer műszaki tisztviselők, katonai tanítók, vívómesterek és erdészeti tisztviselők.
A rangosztályba nem sorolt havidíjasok a fő
számvevők, a nyilvántartó-őrmesterek, a fő- fegyvermesterek, a főtörzsfoglárok, a törzsfog
lárok, a foglárok, a műszaki segédszemélyzet egyénei, a katonai és a honvéd intézeti- és a hadsereg-szolgák.
A hadsereg magasabb szempontból való veze
tésének azonban külön szervei vannak. Ezek:
a vezérkar, a tüzér- és a hadmérnöktörzs, vala
mint a hadbiztosság.
A vezérkar.
A vezérkar a katona-állományba tartozik és a hadsereg feje, esze. Békében feladata: a haderő szervezése, a háború előkészítése, a csapatok kiképzésének vezetése és a magasabb parancs
nokságoknál megfelelő hatáskörű fogalmazói szol
gálat; háborúban tagjai: a vezetés segédközegei.
Élén egy magasabb rendfokozatú tábornok áll, kinek neve az összes fegyveres hatalom vezérkarának főnöke. A vezérkari testületbe tartozó tisztek századosi és ennél magasabb rendfokozatot visel
nek. Valamennyinek a bécsi cs. és kir. hadiiskolát kell elvégeznie. A ki ezt elvégezte, az joggal te
kintheti magát a katonai tudományok doctorának.
A vezérkar hivatásának elvégzésére irodák van
nak felállítva. Ezek pl. a hadműveleti, a hadtáp, az országleíró, a vasúti, a nyilvántartó stb. irodák.
A tüzértörzs.
A tüzértörzs hivatása a tüzérségi, fegyverzeti és lövőszer-kérdések tanulmányozása és háború
ban főként a lövőszer kiegészítésének vezetése.
Oly tisztekből nyeri kiegészítését, kik a felsőbb tüzértanfolyamot végezték. A katonai műszaki bizottságban is helyet foglalnak.
A hadmérnöktörzs.
A hadmérnöktörzs vezeti, tervezi és végre is hajtja az államerődítészetet. Háborúban a vár- harczokban és a tábori erődítéseknél szerepel.
Tagjai a felsőbb hadmérnöki tanfolyamot végez
ték. A monarchia várépítési hatóságait ők vezetik és a katonai műszaki bizottságban is szerepelnek.
A hadbiztosság.
A hadbiztosság a katonai tisztviselők legelső csoportjába tartozó hadbiztossági tisztviselőkből kerül ki. A hadsereg, honvédség és népfölkelés élelmezésére, ruházására, felszerelésére vonatkozó ügyek vezetésére, illetőleg az ezen ágazatokból folyó szolgálat teljesítésére, békében még az el
helyezési ügyek vezetésére és a közigazgatási ellenőrzés gyakorlására is hivatott. Főként oly csa
pattisztekből kerülnek ki, a kik Bécsben két éven át a hadbiztossági tan folyamot hallgatták.