a) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglalt engedély iránti kérelmet, valamint
b) 21. § (3) bekezdésében foglalt bejelentést – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani, illetve megtenni.
(2) Állatkertek esetében az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentés megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a gazdasági célból tartott struccok egyedeire.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélykérelmet
a) tartási engedély hosszabbítása, valamint elidegenítési, országból történő kiviteli, felügyeleti átengedési és eladásra felkínálási engedély kérelmezése esetén a tényleges tartási hely,
b) szaporítási engedély kérelmezése esetén a szaporítási hely, c) bemutatási engedély kérelmezése esetén a bemutatás helye, d) egyéb esetekben a tervezett tartási hely
szerint illetékes természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést azon természetvédelmi hatóságnál kell megtenni, amely a tényleges tartás, illetve szaporítás helye szerint illetékes.
(6) Az Ávt.
a) 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti engedélyre irányuló kérelemben, és b) 21. § (3) bekezdése szerinti bejelentésben
fel kell tüntetni az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat.
(7) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, szaporítása, bemutatása, országba történő behozatala, országból történő kivitele, valamint közepesen veszélyes állatfaj egyedének eladásra való felkínálása iránti kérelem mintáját a 7. melléklet tartalmazza.
(8) Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok egyedének tartását, szaporítását, valamint országba történő behozatalát bejelentő nyilatkozat mintáját a 8. melléklet tartalmazza.
(9) A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének elidegenítése, különösen veszélyes állatfajok egyedének másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezése, illetve közepesen veszélyes állatfajok egyede felügyeletének átengedése iránti kérelem mintáját a 9. melléklet tartalmazza.
(10) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének elidegenítését, illetve tartásának átengedését bejelentő nyilatkozat mintáját a 10. melléklet tartalmazza.
12. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartási engedélye tartalmazza:
a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,
b) az egyed tartásának körülményeit, feltételeit a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével,
c) egyedi azonosítószám hiányában az egyedi jelölés elvégzésének határidejét, vagy a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a tartható legnagyobb egyedszámot, és
d) az engedély hatályossági idejét.
(2) A tartási engedély – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az abban meghatározott egyedi azonosítószámú egyedek tartására jogosít.
(3) A tartási engedély a tartási hely nagysága viszonylatában engedélyezhető legnagyobb egyedszám tartására jogosít, amelynek meghatározása az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével történik
a) különösen és közepesen veszélyes csalánozók, puhatestűek, ízeltlábúak, és halak, valamint b) állatkertek által tartott különösen és közepesen veszélyes állatok
esetében.
(4) Amennyiben a különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede az engedélyezési eljárás lefolytatását követően válik alkalmassá a jelölésre, az engedélyben meghatározott időpontig – amelynek meghatározására az adott állatfaj átlagos növekedési ütemének és a 11. mellékletben szereplő jelölési módszerek alkalmazhatóságának figyelembevételével kerül sor – egyedi azonosítóval kell ellátni és a jelölés tényét be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
(5) A természetvédelmi hatóság a (2) bekezdés alapján kiadott engedélyt az egyedileg meg nem jelölt, de később egyedi azonosítóval ellátott különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede vonatkozásában – a jelölés megtörténtét követően – megfelelően módosítja. A (3) bekezdés b) pontja alá tartozó állatok esetében az állatkertek az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentésükben feltüntetik az egyedek azonosító jeleit.
(6) A tartási engedély hatályossági ideje legfeljebb öt év lehet, az adott állatfaj általános élettartamának figyelembevételével. Az engedély hatálya kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – a közepesen veszélyes állatfaj egyedére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatok kivételével –, azok ismételt vizsgálata alapján biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossági idő lejártát megelőzően kérelmezi.
(7) A természetvédelmi hatóság a tartási engedélyében a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások alól felmentést adhat, amennyiben a kérelmező
a) a rendelet hatálybalépése előtt a kérdéses egyedet már legalább egy éve teljesen biztonságos körülmények között tartotta,
b) új tartástechnológia esetén bizonyítani tudja, hogy az abban szereplő biztonsági előírások egyenértékűek vagy hatékonyabbak a 4. mellékletben szereplőknél.
13. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének szaporítási engedélye tartalmazza:
a) a tenyésztésre használható hím- és nőivarú példányok vonatkozásában az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,
b) a szaporulat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és
c) a szaporulat tartásának helyét, továbbá – a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével – a szaporulat tartásának feltételeit.
(2) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeinek szaporítására engedély akkor adható, ha a szaporulat elhelyezése – az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével – tartósan is biztosított.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szaporítási engedély a szaporulat három hónapos koráig jogosít a szaporulat tartására.
Amennyiben a tenyésztésre használt példányok és a szaporulat tulajdonosa és tartási helye megegyezik, kérelemre a szaporulat további tartására egyszerűsített tartási engedély adható.
(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedei esetében nem kell egyszerűsített tartási engedély iránti kérelmet benyújtani, amennyiben a szaporulattal együtt sem haladja meg a tartott egyedek száma az engedélyezett legnagyobb egyedszámot.
(5) Az egyszerűsített tartási engedély tartalmazza:
a) a szaporulat egyedei tulajdonosának nevét és címét,
b) a szaporulat egyedeinek felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) a szaporulat egyedeinek tartási helyét, d) a szaporítási engedély számát, és
e) a szaporulat egyedeinek egyedi azonosító számát.
(6) A 4. § (2) bekezdésében felsorolt állattartók – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül is jogosultak az általuk tartott különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedeinek szaporítására.
14. § (1) Amennyiben – az országból történő kivitel kivételével – az átruházást követően is biztosítottak a különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének e rendeletben meghatározott tartási feltételei, a természetvédelmi hatóság engedélyezi az egyed elidegenítését.
(2) Veszélyes állat elidegenítése kizárólag a tartás helyéről közvetlenül, vagy állatkereskedésen keresztül engedélyezhető.
(3) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének elidegenítési engedélye tartalmazza:
a) az elidegenítő személy nevét és címét, b) az új tulajdonos nevét és címét, c) az átruházandó egyedszámot,
d) az átruházandó egyed faját, nemét, születési idejét, egyedi azonosítószámát, egyéb egyedi jellemzőit,
e) egyedi azonosítószám hiányában az egyed egyedi jelölése elvégzésének határidejét, vagy – a 12. § (3) bekezdése szerinti esetben – a tartható legnagyobb egyedszámot,
f) magyarországi új tartási hely esetében az új tulajdonosnak kiadott tartási engedély számát, amennyiben az elidegenítési engedélyt és a vevő tartási engedélyét nem egyazon határozatba foglalták,
g) nem magyarországi új tartási hely esetében a kiviteli engedély számát, amennyiben az elidegenítési engedélyt és a kiviteli engedélyt nem egy határozatba foglalták.
(4) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének megvételére az elidegenítési engedély szabályait kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt – az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével – megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az állat elidegenítése külföldi állatkertbe történik. Ebben az esetben az állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
15. § (1) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének országba történő behozatala és országból történő kivitele akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási és behozatal esetében a tartási feltételek.
(2) A behozatali engedély tartalmazza:
a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) a szállítás dátumát,
c) a származási ország nevét, és
d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet.
(3) Az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a behozatali engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására.
(4) A kiviteli engedély tartalmazza:
a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) a szállítás dátumát,
c) a célország nevét, és
d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet.
(5) Az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a kiviteli engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a természetvédelmi hatóság a kérelem beérkezését követő 15 napon belül eltérő döntést nem hoz.
16. § (1) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatása akkor engedélyezhető, ha ember, illetve állat testi épségét nem veszélyezteti, valamint a kérelmező rendelkezik tartási engedéllyel.
(2) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatási engedélye tartalmazza:
a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,
b) a bemutatást biztosító személy nevét és címét, és
c) az állat bemutatásának helyét és körülményeinek meghatározását.
(3) A bemutatás során
a) a veszélyes állatnak a felügyeletét ellátó természetes személy közvetlen és állandó felügyelete alatt kell állnia, és
b) az állat felügyeletét ellátó természetes személyen kívül legalább egy biztosító személynek is jelen kell lennie.
(4) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, illetve bemutatása során a látogatók, illetve illetéktelen személyek nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba az egyeddel.
17. § (1) Különösen veszélyes állatfaj egyedének másik állatkertbe át-, illetve kihelyezése akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási feltételek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt – az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével – megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az állat át-, illetve kihelyezése külföldi állatkertbe történik. Ebben az esetben az állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
(3) Az (1) bekezdésben előírtakat az Ávt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben nem kell alkalmazni.
18. § (1) Amennyiben a közepesen veszélyes állatfaj egyedének felügyeletét ellátó személy a felügyeletet szokásos rend szerint ideiglenesen nem tudja ellátni, gondoskodni kell a felügyelet átengedéséről.
(2) Amennyiben a közepesen veszélyes állatfaj egyede felügyeletének átengedését követően is biztosítottak az állat e rendeletben meghatározottak szerinti tartásának feltételei, az állat felügyeletének átengedése engedélyezhető.
(3) A felügyelet átengedési engedély tartalmazza:
a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat,
b) az állat felügyeletét ellátó új természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és
c) a felügyelet átengedésének időtartamát.
19. § (1) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének állatkereskedésben eladásra való felkínálása akkor engedélyezhető, ha a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat teljesíti állatkereskedésében az állat tulajdonosa.
(2) Az eladásra felkínálási engedély az Ávt. 21. § (7) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.
20. § (1) A természetvédelmi hatóság visszavonhatja a veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben
a) az engedélyezés feltételeiben kisebb hiányosság áll fenn – a hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével –, de az állat szökése nem lehetséges,
b) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélytől kis mértékben eltérve, az állatjóléti szempontokat maradéktalanul ki nem elégítő módon gyakorolja, vagy
c) az engedély jogosultja jelentősen hátráltatja a hatósági ellenőrzést, és
az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az abban rejlő kockázat mértéke és jellege az engedély visszavonását indokolja.
(2) A természetvédelmi hatóság visszavonja a veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben
a) az engedélyezés feltételeiben nagyobb hiányosságok állnak fenn – a hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével –, és az állat szökésének megakadályozása nem biztosított,
b) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélytől több ponton vagy nagymértékben eltérve, az állatjóléti szempontokkal össze nem egyeztethető módon gyakorolja,
c) az engedély jogosultja az állatgondozó személyében bekövetkezett változás bejelentését követő harminc napon belül nem gondoskodik megfelelő felelős személy alkalmazásáról, vagy
d) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést.
(3) A természetvédelmi hatóság visszavonhatja az elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben
a) az e rendeletben foglalt előírásokat nem teljesítik maradéktalanul, de ezzel embert és állatot nem veszélyeztetnek, vagy
b) az engedélyben foglaltaktól kis mértékben eltérnek, és
az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az abban rejlő kockázat mértéke és jellege az engedély visszavonását indokolja.
(4) A természetvédelmi hatóság visszavonja az elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben az e rendeletben foglalt előírásokat embert és állatot veszélyeztető módon megsértik, vagy az engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérnek.
(5) Ha az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alapján az engedélyt visszavonták, az újabb engedély kiadása a korábbi visszavonásától számított legfeljebb két évig – az engedély megadása feltételeinek fennállása esetén is – megtagadható. Az engedély kiadásának megtagadásánál a természetvédelmi hatóságnak figyelemmel kell lennie a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására.
21. § (1) A tulajdonos – a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede tartását, szaporítását, elidegenítését, tartása átengedését, valamint országba történő behozatalát legkésőbb e tevékenység, illetve cselekmény megkezdését követő harminc napon belül bejelenti a természetvédelmi hatóságnak.
(2) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartási bejelentését – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – egyedi azonosítóval ellátott egyedre kell megtenni.
(3) Amennyiben az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede a bejelentést követően válik alkalmassá a jelölésre, legkésőbb az állat három hónapos koráig egyedi azonosítóval kell ellátni, és azt be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
5. Veszélyes állatok jelölésére, valamint nyilvántartására vonatkozó követelmények és az országos