• Nem Talált Eredményt

Vallásháborúk

In document A sokoldalú ember (Pldal 110-114)

MODERÁTOR: Évszázadokon keresztül, de talán lehet mondani, amióta vallásról beszélhetünk, azóta beszélhetünk a vallásháborúkról. Egy valláson belül szinte minden esetben kialakult egy ellenzéki vallás, ami sok pontjában eltér az eredeti vallástól.

JÁNOS: Ha az emlékezetem nem csal, már többen kifejtették azon véleményüket, hogy az Istent nem lehet ábrázolni, mert senki sem látta. Ezért most nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy szerintem a vallásokban szereplő alaptörvények megalkotásánál senki sem volt jelen, kivéve azt, akinek szólt. Mózes, Mohamed és a többiek. Senki más nem volt ott rajtuk kívül.

Nem tudjuk, hogy pontosan mi hangzott el, mi csak a Próféták által továbbadott üzeneteket ismerhetjük. Véleményem szerint az elhangzottak értelmezése miatt van a vita, ezért alakulhattak ki a különféle irányzatok.

MODERÁTOR: János nagyon finoman határozta meg a problémát és nagyon diplomatikusan is fogalmazott.

AKÍNAI: Csak a saját környezetünkben lévő vallásokról tudok nyilatkozni, természetesen azok között is volt ellentét, melyet néha túlzó intézkedésekkel akartak lerendezni. [1]

[1] „Hóna alá kapta (…). a három istenszobrot, ment velük kifelé. Amint odaért, látta, hogy bizony nem más az, mint reterát. Nagy bugalommal eregette be a szobrokat, aztán nagy buzgón meghajolva imádkozni kezdett előttük. Három tisztaságos, értsetek szót velünk. (…) Tisztaságos istenkék voltatok, egy időre hát szar között lakjatok.” Maj 1.517 Elsősorban a Majomkirályra gondolok.

A vallások közötti „rangsort” az határozta meg, melyik felekezet papja milyen csodákra volt képes. [2]

[2] „Látjátok, ti Kína országából jött szerzetesek, mi oka van annak, hogy a buddhistákat én elpusztítottam, a taoistákat pedig felemeltem? Annak idején a szerzetesek imádságra egy csepp eső se hullott, s a szent halhatatlanok mentették csak meg az országot a pusztulástól! (…) Volna-e merszetek versengeni velük esőidézésben, ha kegyelmet Kaptok?” Maj 1.522 A megfigyeléseink során a Buddha követői többre voltak képesek, mint a taoista szerzetesek.

Ez viszont nem azt jelentette, hogy a buddhizmuson kívül nem ismertük el a többi vallást, hanem azt, hogy tiszteletben tartottuk azokat. [3]

[3] „Most megmentettelek (…). többet meg ne tévedj! Tisztelt mind a három hitet, Buddháét, a Taoét, a bölcs Konfuciuszét, akkor fennmarad birodalmad.” Maj 1.537

JÁNOS: Nagyon szimpatikus nekem, hogy egymás hitét – néhány túlzástól eltekintve – tiszteletben tartják. Csak érdekességként említem meg, Indiában volt egy olyan időszak, amikor az angolok egyszerűen nem tudták kezelni az embereket, a különféle vallásokat. Lehet, hogy ez nem szándékos, volt, hanem az emberi hozzá nem értés eredményezte.

Valamikor elterjedt a hindu vallást követő katonák között, hogy a lőszert olyan papírba csomagolták, melyet a tehenek zsírjával tették vízhatlanná, majd a muzulmán hitet követő katonákat azzal kábították, hogy az általuk használt lőszert disznózsírral impregnált papírba csomagolták. No, több sem kellett a katonáknak, fellázadtak, ugyanis a becsomagolt lőszert a fogukkal kellett feltépni, a muzulmánnak a disznózsíros, a hindunak a marhafaggyús papírt.

111

JÁKOB: Lehet, hogy a kijelentésem vitát fog szítani, de állok elébe. Mi mindenkor a vallások összehasonlításakor az azonosságot és nem a különbséget kerestük [4]

[4] „Hosszas kutatással sikerült megállapítanom, hogy ugyanaz az Isten kormányozza a te

országodat is, aki a zsidók törvényét adta.” Fla 48

Vallásunk és a görögök vallása között szinte semmiféle különbség nincsen. Talán annak tudható be, hogy igyekeztünk úgy élni, hogyha a görögök között voltunk, akkor görögök voltunk, ha rablók között, akkor rablók voltunk.

ARÓMAI: Jákobhoz hasonlóan mi is az azonosságokat kerestük s nem az eltérést. [5]

[5] „Az istenek közül elsősorban Mercuriust tisztelik. (…) Őt tekintik minden mesterség

feltalálójának, az utasok és vándorok vezérnek. (…) Apollo, Mars, Iupiter és Minerva náluk csak

Mercurius után következik.” Cae 139-140

A VALKŰR: Kár volt Jákobnak félnie, hisz mi is az azonosságokat kerestük, és nem az eltéréseket. Azt hiszem, nálunk történt meg a kereszténység felvétele a legkönnyebben, [6]

[6] „Rakjunk most három tüzet. Ti pogányok beszentelitek az egyiket, én meg a másikat, a harmadik meg megmarad, ahogy raktuk. Ha pedig a berszerker a ti tüzeteken majd sértetlenül általlép, de az enyémen átallépni már félni fog, akkor ti a keresztséget fölveszitek” Nja 2.14 mert mi is egy próba alapján döntöttük el melyik vallás a „nyerő”. Természetesen a keresztény-ség felvétele sok régi szokás és hagyomány megszűnésével, megszüntetésével járt, [7]

[7] „Kezdődik pedig a törvény akképpen, hogy ebben az országban minden ember kereszténnyé váljék, és az egyistenben higgyen, Atyában, Fiúban és Szentlélekben a hajdan volt

bálványistenekben való hitét odahagyja, újszülöttet pusztulni ki ne tegyen, és lóhúst többé ne egyék. Sújtsa száműzetés, aki ezen rajta kapott, ám ha titokban cselekedé, büntetés ne érje.”

Nja 2.19 amit néhány esetben én személy szerint is sajnálok. [8]

[8] „Aztán régi szokás szerint kisorsolták, melyik férfi melyik nővel mulatozzon.” Kop 16

JÁNOS: Nem vagyok nyeretlen kétéves, tudom, miről beszél a Valkűr: Hát a sorsolás során kiválasztódott személyről.

AVALKŰR: Nyert.

JUSZUF: Minket, muzulmánokat sokan azzal vádolnak, hogy állandó jelleggel szent háborút hirdetünk a hitetlenek, a pogányok, a gyaurok ellen, [9]

[9] „Harcoljatok ellenük, amíg nem lesz többé megkísértés s míg a hitvallás csupán Allahé lesz.”

Kor 2.193 pedig csak Allah utasítását hajtjuk végre, mert a mi vallásunk az igazi vallás. [10]

112

[10] „Az [igazi] vallás Allah szemében az iszlám. Azok, akiknek az Írás adatott – egymás iránti fenekedésből – csak akkor különböztek össze, miután a tudás birtokába jutottak. Aki azonban nem hisz Allah jelenében, [az elnyeri büntetését], mert Allah gyors a leszámolásban.” Kor 3.19

Sok eltérés van közöttünk és a keresztények között, elsősorban mi nem hiszünk a

„Szentháromságban”, az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben, mert csak egy Isten van [11]

[11] „Allah – rajta kívül nincs más isten – élő, a magában létező.” Kor 3.2

JÁKOB: Valahol igazat kell adnom Juszufnak. Mi abban nem értünk egyet a keresztényekkel, hogy Jézust megtették Isten fiának, ami szerintünk szentségtörés.

JUSZUF: Azt viszont elismerem, hogy az igazhitűek között is gyakori volt a háború, a testvérharc, [12]

[12] „Ha a hívők két csoportja egymással harcol, akkor szerezzetek békét közöttük. (…).

Hiszen a hívők testvérek.” Kor 49.9-11

ami részben a másik területének megszerzésére irányult, más részről vitáink voltak egymással a Korán értelmezésében.

JÁNOS: Ezek szerint lehet, hogy a Próféta, legyen az Mohamed, Mózes vagy más, a vallás alapjainak lerakásával egy időben megteremtette önmaga ellenzékét, akik egyes tételeket máshogy értelmeztek.

JUSZUF: Ez is lehetséges. A családi béke megteremtése érdekében előírtuk, hogy igazhitű pogány asszonyt csak akkor vehetett el, ha az megtért. [13]

[13] „Ne házasodjatok pogány asszonyokkal, amíg nem lesznek hívők. (…) És ne adjatok

feleségül [hívő asszonyokat] pogányokhoz, amíg nem lesznek hívők.” Kor 2.221 Ez szerintem teljesen érthető dolog a család egysége miatt.

Meg kell említenem, a törvényeink tiltották, hogy igazhitű igazhitűt öljön meg, [14]

[14] „Egy hívőnek nem szabad megölnie egy másik hívőt. (…)

Aki szándékosan öl meg egy hívőt, annak gyehenna lesz a jutalma.” Kor 4.92-93 arról viszont nem tehetünk, hogy vannak fanatikus emberek, akik ezen előírást nem tartják be.

JÁKOB: Jogos. Nálunk is vannak keményvonalas hívők.

JÓZSEF: Nálunk is.

JUSZUF: Itt meg kell említenem a keresztények azon rossz szokását – ez megint felfogás dolga – miszerint akkor támadnak meg minket, amikor imádkozunk, hozzáteszem – fegyver nélkül.

[15]

[15] Az istentiszteletnél figyelni kell arra, hogy a hitetlenek ne támadják meg a hívőket, amikor imádkoznak fegyver nélkül. Gyakran kihasználták a mohamedánok imádkozását és akkor

támadták meg őket. Kor 4.102

113

JÁNOS: Ezek szerint Juszuf azt mondja, hogy a keresztények kezdték?

JUSZUF: Igen. Ha valaki összehasonlítja a Talmudot, az Újtestamentumot a mi Koránunkkal, rájön, hogy nagyon sok dolgot átvettünk mindkét könyvből. Az a bajunk a zsidókkal és a keresztényekkel, hogy az Isten, Allah utasítását nem tartják be. Mózes ugyanolyan Próféta, mint Mohamed vagy Jézus vagy Ábrahám.

MODERÁTOR: A Próféták tárgyalását hagyjuk későbbre, mert az majd egy következő téma lesz.

JÁKOB: Néhány gondolat erejéig visszatérek az eredeti kérdéshez. Az is „vallásháború”, ha megtiltjuk az idegen istenek imádását.

JÓZSEF: Önkritikát kell gyakorolnom. Sok esetben indítottunk háborút a máshogy gondolkodók ellen, a keresztény, de más irányzatot követők ellen. Ez azonban már megint egy másik téma.

Ki kell emelnem egy mondatot, egy idézetet, melyet Keresztelő Szent János mondott: [16]

[16] „Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál (…)

Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket.” Máté 3.11

JÁNOS: József most mondta ki a lényeget. A kereszténységet tűzzel-vassal terjeszteni kellett. Ki kellett irtani, meg kellett téríteni a más vallásúakat, a pogány magyarokat, a pogány indiánokat, az eretnekeket és a többieket. Felvillan előttem a sok máglyahalált halt ember képe.

MODERÁTOR: Téma lezárva.

JÓZSEF: Csak egy mondat. Lehet, hogy voltak túlkapásaink, de a mi vallásunk emberközeli, minden nép magáénak érezheti. A négerek néger Jézus ábrázolnak, az indiánok indián Jézust.

Bár azt is tudom, ez nem ad felmentést minden tettünkre.

114

In document A sokoldalú ember (Pldal 110-114)