Az előzőekben ismertetett történeti és dokumentált adatok mellett fontos meghatá
rozni, h ogy gyűjtői szempontból melyek a Magyar Posta első bélyegei, egyúttal meg kell határozni ezen bélyeg gyűjtési rendszerét is.
Az 1867. május 1-én függetlenné vált magyar postaigazgatás az új bélyegek megjelené
séig engedélyezte a régi — 1864. évi — levéljegyek és borítékok felhasználását, 1867. jú
nius 15-ig. Az 1867. május 1 - 1867. június 15. között a magyar postahivataloknál fel
adott, ott felhasznált, régi értékcikkek, valamint olyan bélyegek levéldarabon, amelyről a pontos dátum - az évszám is - leolvasható, magyar bélyeggyűjtemény első fejezetét képezik. 52
Az 1867. június 1-én megjelent bélyegek, bélyeges borítékok és újságbélyegek úgy Ma
gyarországon, mint az osztrák postaigazgatás területén forgalomba kerültek, s mindkét igazgatás saját, önálló bélyegének tekintette és tekinti.
Az 1867. évben megjelent magyar, illetve osztrák bélyeg ra/za azonos, ennek ellenére számos - egy-egy igazgatási területre jellemző — meghatározó, elkülönítő tényezőt talá
lunk, amelyek a feldolgozás során jelentősek.
A z osztrák postaigazgatás területén az 1867. évi kiadású bélyegek, bélyeges borítékok és újságbélyegek egyedüli érvényessége 1869. szeptember 1-ével kezdődött, ugyanis ekkor vonták ki a forgalomból az előző, 1864. évi bélyegeket, bélyeges borítékokat és újságbé
lyegeket. A z új bélyegek 1884. október 31-ig maradtak érvényben, kivéve az újságbélye
geket, amelyek 1900. szeptember 30-ig még használatban maradtak az osztrák postaigaz
gatás területén.
A magyar postaigazgatás területén a bélyegek 1867. június 1-tó l egyedüli érvénnyel bírtak és 1871. április 30-ig voltak érvényesek, azonban felhasználásukat 1871. július 31-ig engedélyezték.
A bélyegek könyvnyomással, ívvízjeles papíron készültek. A ,,BRIEFM ARKEN víz
jelszöveg a 200—200-as ív között helyezkedett el. Az 50 kr-ost nagyobb mérete miatt 4 x 80-as, 320 db-ot tartalmazó ívben nyomtatták, itt is középen helyezkedett el a vízjel.
(62. ábra)
A bélyegek 9 1/2 keretfogazással készültek; a pótértékként kiadott 50 kr-os 12-es vo
nalfogazással, először rózsabarna és vörösbarna színben készült. Magyarországon ezek vol
tak használatban. A z első bélyegíveket ún. ,,durva" nyomással gyártották. A nyomtatás következményeként a későbbi példányokhoz viszonyítva meghatározó rajzbeli eltérés ta
pasztalható. Ezek:
A hajszálak határozott vonala, a babérlevél kontúrjainak erőssége, a szemmélyedés erős festékezettsége, és az hogy a szalag a későbbi kiadásénál szélesebb, s így a csomó is nagyobb. (63. ábra). A szalag gyűrődésénél a vonalak határozottabbak, a nyakvonal rajza eltérő, az öblösödésnél egy hosszabb és egy rövidebb vonal látható, ezek alakjukban el
térnek a későbbi kiadás formájától.
A Philatelica 1980/1. számában részletes feldolgozás található a p rovizóriu m meghatározásáról.
154
62. ábra 1867. évi bélyegek vízjele
63. ábra
Durva és finomnyomású bélyegkép (részlet)
A később gyártott bélyegeket „fin o m " nyomásúaknak nevezik. A mint azt a neve is jelzi, a fent leírtakkal ellentétben ezeken a vonalak vékonyak, kevésbé festékezettek, e z által a rajz finomabb. Ezek a később gyártott bélyegek Magyarországon nem voltak forga
lomban.
A durva nyomású bélyegek használatlan — postai forgalomban fel nem használt — pél
dányai mind az osztrák, mind a magyar gyűjteményben elhelyezhetők (a kivételekre ké
sőbb kitérek).
Van, aki ezt vitatja, mert úgy véli, hogy használatlan példánynál semmi sem igazolja, hogy a magyar posta hozta azt forgalomba. Ez igaz lehet, de azt sem igazolja semmi, hogy osztrák postahivataltól származik.
A bélyegeket mindkét igazgatás számára leszállították, mindkettő postahivatalaiban és árusító helyein forgalomba hozta.
Arra ügyelni kell, hogy az 5 kr-os címleteknek csak az l.a,b altípusai voltak a magyar postaigazgatás területén használatban.
Az 5 kr-os bélyegek l. típusainak meghatározásánál a típus-, és altípusjelek segítségünk
re vannak. (64. ábra)
A hírlapbélyegeket is 200-as ívben nyomtatták „ Z E ITU NG SM ARKE N” ívvízjellel és fogazás nélkül hozták forgalomba. A vízjel az ív közepén helyezkedik el.
A magyar postaigazgatás területén a hírlapbélyegeknek is csak bizonyos típusai voltak forgalomban, így az l. típus a,b,c altípusai. Használatlan példányai ugyan úgy a magyar gyűjteménybe tartoznak.
A hírlapbélyegek típus- és altípusjelei az alábbiak: (65. és 66. ábra)
A hírlapbélyegeknél különös figyelemmel kell lenni a július 31-i forgalmi időre. A jú
lius 31-e után magyar postaigazgatás területén felhasznált példányok érkezési bélyegző
vel ellátottak, így nem számítanak magyar bélyegnek (kivéve, ha a feladás magyar posta-hivatalban történt — és ez megállapítható).
A helynév meghatározáshoz segítségünkre vannak a bélyegzéskatalógusok 53. Ezek nél figyelembe kell venni azt, hogy 1884-ig előforduló helynevek is szerepelnek benne.
Magyar vonatkozásban csak az 1871. július 31-ig (a hazai forgalomból való kivonás ideje) megnyitott postahivatalok jöhetnek számításba.
A bélyegsorozat csak magyar helynévvel ismert ritkasága az 5 kr-os színében gyártott 3 kr-os piros színű bélyeg.
Ez úgy keletkezett, hogy az 5 kr-os nyomódúcok fakeretbe foglalásakor ezek közé té
vedésből egy db 3 kr-os dúc került. A tévedést hamar észrevették, mert a „piros” 3 kr-os- ból kevés példány ismert, ezek közül is igen kevés a jó minőségű példány. Eddigi ismereteim szerint Bruckenau (Hidasliget), Detta, G. Becskerek (Nagybecskerek), Kecske
mét és Kőbánya helynévbélyegzővel fordul elő.
Az 5 kr-os címlet kevésbé ismert nyomdai érdekessége a 67. számú ábrán bemutatásra kerülő darab, amely az irodalom szerint ismert négy példány egyike. A z 5-ös szám zászló
ja letörhetett és a gyöngykerethez tapadt. Ezek szintén csak magyarországi felhasználás
sal ismertek. (67. ábra).
E. Müller: Die Poststempel auf der Freimarken-Ausgabe 1867 von Österreich und Ungarn, (1930/BM 5111. sz.)
156
64. ábra 1867. évi 5 kr típusai
6 5 . ábra A hírlapbélyeg típusjelei
Magyar vonatkozású érdekesség a „szigetvári provizórium" néven ismert bélyeges-borí
ték kivágás. A szigetvári postamester, valószínűleg bélyeghiány miatt 9 1/2 magánfogazás
sal^4 a díjjegyes boríték 5 kr-os értékét ki fogazta és így használta fel bérmentesítésre.
Csak SZIG ETVÁR bélyegzéssel ismert. (68. ábra).
A magyar gyűjteményekben nagyon fontos csoportot alkotnak az 1867/1871-es ún.
vegyes bérmentesítések, amelyek sajnálatos módon egyes elismert világkatalógusok- bán is osztrák-magyar vegyesbérmentesítés megjegyzéssel szerepelnek. (71., 71 A. ábrák) Ezek közül különösen értékesek az 1871-ben réznyomással készült bélyegek vegyes bérmentesítései, nemcsak levélen, még levéldarabon is. A rövid forgalmi idő miatt ritkáb
bak, mint az 1867. évi és 1871. évi kőnyomatos vegyesbérmentesítések.
Ezek a darabok az 1867. évi gyűjtemény utolsó, s az 1871. évi gyűjtemény első darab
jai.
Korábbi időszakból szintén elismert és megbecsült vegyes bérmentesítés az 1864/1867.
évi kiadások együttes előfordulása. Ezeknél még nagyobb figyelemmel kell lenni a forgal
mi időre (az 1867. június 15-e utáni felhasználások — mint szabálytalanok — külön kieme
lést érdemelnek), és figyelni kell a helységneveket is .^ A z előzményekből ismert, hogy Horvát- Szlavónia postahivatalai csak az 1868. március 30-i rendelettel kerültek a magyar postaigazgatás hatáskörébe, ekkor is csak a polgári területek. A z ezt megelőző időszakban itt még érvényben voltak a régi levéljegyek, s ezek az osztrák gyűjtemény darabjai.
A z 1868. március 30-a utáni 1864/1867. évi vegyes bérmentesítések szabálytalannak minősülnek, miután a magyarországi felhasználás 1867. június 15-el megszűnt.
A Határőrvidéken felhasznált 1864/1867. évi vegyes bérmentesítések 1868. március 30-ig osztrákok, ezt követően - 1870. december 30-ig, miután a felügyelet a közös Had
ügyminisztérium hatáskörébe került - osztrák-magyar közös bélyeganyagnak minősül és csak 1871. január 1-től magyar bélyegek. (69., 70. ábrák)
magánfogazás = nem a gyártás folyamán, hanem magánfél által, nem hivatalosan — nem gyárilag — <
készített fogazás;
kát különböző bélyegsor címleteinek együttes felhasználása PRT 1868. március 30-a és PRT 1870. december 30-a.
158
66. ábra A hírlapbélyeg típusjelei
67. ábra 1867. évi 5 kr lemeztörés
6 8 . ábra 1867. Szigetvári provizórium
69. ábra
1864/67. osztrák vegyesbérmentesítés
7 0 . ábra
1864/67. osztrák vegyesbérmentesítés
7 1 . ábra
1867/71. vegyesbérmentesítés
7 1 .A ábra
Az 1867/71. vegyesbérmentesítés