i ó n i s kezelésében nem sokáig maradhatott a birtok.
A háborús veszély mind jobban közeledett, melynek érzését 1939-ben a második világháború kirobbanása előtt három nappal a szomszédos Bárczay kúria lírára hajló fiatalasszonya naplóját írva így vetett papírra: „Délelőtt itt voltak Polonkayék és Szentmártoni esperes. A háborús veszélyről beszéltek ők
is.
A helyzet komoly. Este felé kint ültem a ház előtt. Enyhe este volt, a telihold fényes tányérja részvétlen mozdwadansággal nézett le a földre. Eszembe jutott Ady Endre verse:
„Csúfolódóbb még sohasem volt a hold Különös, különös nyáréjszaka volt"
Ezerkilencszáz tizennégy! 358
A konkrét hadi események megindulása előtt már évekkel jelentkeztek a gazdasági nehézségek. Megkezdődtek a rekvirálások, beszolgáltatások és a falu férfi lakosságának frontszolgálatra történő behívása.
Az uradalmak elegendő munkáskéz híján nem tudták időben elvégeztetni a mezőgazdasági idénymunkákat: „Kint zuhog az eső már napok óta. A széna ázik, a búza dűl, a termést is veszélyezteti ez az idő."359
Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően az ország potenciális célpontja lett a szövetségesek támadásainak. A szovjet és német csapatok hadszíntérré változtatták az ország területét. Borsodra az első német egységek 1944. december közepe táján érkeztek és december 13-án délután három-négy óra tájban vonultak tovább.360
A szovjetek elől visszavonuló német alakulatok a váratlan orosz támadást
megelőzendő, két őrt küldtek fel a Szekrényessy kastély tornyába. A német
fel-derítők röviddel később a várdomb tetején két felderítő orosz katonát észleltek. 361 A köztük keletkezett tűzpárbajban kölcsönösen egy-egy embert veszítettek. 362
Ekkor Isten-hegy, Balajt, Borsodszirák felől egy századnyi magyar csendőr
érkezett, kik lőállást foglaltak el a várdomb magaslatán.363 Rövidesen észlelték a délkeleti irányból Szikszó, Lak, Hangács felől közeledő orosz alakulatok
előőrseit, kiket habozás nélkül tűz alá vettek. 364
A szovjetek válaszként rendkivül erős golyózáport zúdítottak a várdombra, halott azonban egyik oldalon sem maradt.365
A helyi lakosok, hogy a falut kiméljék, a csendőrszázad parancsnokát - ki-ket közben a visszavonuló németek is hívtak magukkal - felkérték, embereivel ne bocsátkozzon harcba az orosz túlerővel szemben366 A szovjetek
közeledésé-től megrettent észak borsodi lakosság - legalább ötven ember - a Szekrényessy
kastély öreg boltozatos pincéjébe húzódott.367 Itt érte őket az immár
csendőrökkel kiegészült német alakulat hídrobbantása. Az irtóztató légnyomás a pincében kucorgó lakosokat a sarokba taszította.368
Időközben a megérkező oroszok a Bódva innenső partján rekedt német katonákat géppuskatűzzel próbálták megsemmísíteni. A folyóba gázoló néme-tek utóvédje közül ketten a megáradt Bódvába fulladtak, egy katonát pedig orosz golyó sebesített meg. 369 Ez utóbbi katonát egy borsodi család fogadta be ápolásra, azonban orosz fenyegetésre búvóhelyét felfedték. A szobába lépő
orosz tiszt az ágyban fekvő sebesült német katonát kiméletlenül agyonlőtte.370
A szovjet alakulatok a híd felrobbantása után jó egy hetet töltöttek a faluban. A pincébe rejtőző „lakosságot nyomorgatták'',371 különösen az asszo-nyoknak okozva nagy szenvedéseket. A katonaság amit tudott elrekvirált, melynek eredményeként a férfiak lábáról még a csizmát is lehúzták. A kastély szobáiba lovaikat kötötték be, melyek a szalon kitört ablakain át vidáman bámultak a megdöbbent és megfélemlített falusi lakosságra. Kedvezőbben
alakult a sorsa azoknak a falubelieknek, kik az Isten-hegyi Szekrényessy-pince oltalmába húzódtak. Őket a megszálló orosz csapatok nem gyötörték meg.372
December 20-a táján a férfiakat a Szekrényessy kastély parkjába terelték, s kivágattak velük mintegy ötven sudár ősfenyőt, melyből, s a kocsis lakás meg-bontott gerendáiból új hidat építettek a Bódván.373
A front elvonultával Berzsenyi György nevű segédjegyző költözött az épületbe, kivel együtt élt három pártában maradt leánytestvére, kik egy ideig a falusi gyerekek számára különórákat adtak.
A háború vége után, de különösen 1948-tól, a ,fordulat évétől", jelentős politikai átalakulás ment végbe Magyarországon. Negyven esztendőre hazánk a „népi demokrácia" foglya lett, létrejött a második kommunista diktatúra. A földbirtokokat államosították, de nem csak a nemesi eredetű birtokokat számolták fel, hanem a
vál-A Bódva hídja a Szekrényessy udvarház szomszédságában, felrobbantása előtt.
lalkozó parasztság kisbir-tokait is sztálinista esz-közökkel kollektivizálták.
A Bódva-völgy patinás birtokos családjai közül egyedül a Borsod szom-szédságában lévő Polon-kayék maradtak eredeti lakhelyükön Szendrőlá
don. Ferenc József egyko-ri szárnysegédje Polonkay
András halálát követően Polonkayné saját mosókonyhája penészes falai között tengette hétköznapjait öreg szakácsnéja és szobalánya társaságában.
Az egykori borsodi Szekrényessy udvarházból - melynek berendezése a Bónisok összes antik értékeivel együtt a háború sodrában „nyomtalanul"
eltűnt - a szovjet típusú kollektivizálás egyik védbástyája lett. Itt rendezték be a helyi Vörös Csillag, utóbb Vörös Zászló Termelőszövetkezet irodáját.
Az egykori kultúrcentrum - ami némelykor országos jelentőségű eszmék
böl-csője, hazai kiválóságok s megyei jelesek találkozóhelye volt- méltatlan sorsra jutott.
A kastély épületébe a nincstelenségből politikai karriert csinált Prókai elvtárs települt családjával, a Szekrényessy-féle mosóház pedig új szerepet kapott.
A kommunista idők átideologizált légkörében ezen üstházas mosóhelyí-séget „kultúrház" néven közösségi teremmé alakították át, melybe kicsiny szin-pad is elhelyezésre került. Ezen átalakítások során tetőzetét, mintegy méter magassággal emelték feljebb.
Rendszeresen megrendezésre került itt az ún. aratóbál, melyen részt vettek a
mezőgazdasági munkákra kivezényelt kiskatonák. A néphadsereg besorozott fiai szorgos kezekkel rakták a kazlat vagy végezték az aratást, minden érdekeltség és sza-kértelem híján. Korabeli résztvevők visszaemlékezése szerint a kultúrházba
alkal-A Szekrényessy kastély egykori mosóházában alakították ki Borsod első művelődési házát.
Színpadi életképek a kommunizmus idejéből.
manként száz-százhúsz fiatal is be-zsúfolódott, hogy zenés, táncos este keretében múlassa az időt.
A Szekrényessy mosóház, kultúr-háztól elszeparált részében a lányok és asszonyok terménybetakaritás idején nagy szorgalommal „csomózták" a dohányt, azaz szín és minőség szerint kötötték kicsiny, szállításra váró kötegekbe a leveleket. A park feldúlt, tönkre tett területén a Vörös Zász/iJ
Termelőszövetkezet dohányszáritó pajtái és trágyából kialakított meleg-ágyai húzódtak, melybe palántákat neveltek a hajdani Szekrényessy birtok
földjéből alakított téeszcsé számára.
A Szekrényessy kastély falai között pedig Sztálin hazai tanítvá-nyai álmodtak boldognak kikiáltott
jövőt, élezték az „osztályellentéteket",
A Szekrényessy udvarházba költöztetett „ Vörös Zászló"
Termelő Szövetkezet táblája.
s buzdítottak sztahanovi teljesítményekre. Prókai István a TSZ első elnöke teljesítette be az
ősparkon esett háborús károkat, mikor kivágatta a még meglévő díszfákat, s a Bódva partján őrt
álló jegenyéket. 374
„„.afák hozzánőnek lassan a maguk gyökereivel a fold egy darabjához, s ha ezek a fák dőlnek, velük szakad a földnek egy darabja is ... a nagy fákat kidön-tötték most, a ravasz lopók és rest senkik, akik irigyelték a munka eredményét, mert ők maguk nem dolgoztak soha olyasmit, aminek jó tryoma maradjon a földön.
Kidöntötték hát a nagy fákat, hogy ne ártryékoiják be a földet, s legyen helye a gyomnak ... "375
Így enyészett el az udvarház gyönyörű díszparkja, különleges növényei
hoz-záértő kezek híján pusztultak el, vagy hordta el a falu asszonynépe, szökőkútját
vályúnak használták, kőpadjait összetörték. A park - szocialista realizmustól idegen antik témájú - kőszobra „osztályidegenné" lett. Sétaútjait mindenhol gyom verte fel, szép üvegházának ablakit vandál kezek zúzták szét.
A Szekrényessy kastély parkjának ill. gyümölcsösének helyén az 1970-80-as évek fordulóján utcát nyitottak Csalogány néven.
Szekrényessy Árpád személye mind a mai napig rendkívül népszerű és élő, közszereplése és jótékony tevékenysége alkalmassá tenné hogy személyének rehabilitálásaként a kastélya mögött húzódó - birtokán átívelő - utcát „Szekré -nyessy Árpád utca" elnevezéssel illessék„.
A Szekrényessy kastély épületeit szintúgy elhanyagolták, felújításokat nem végeztek az évszázados falakon, a torony szép 19. századi öntöttvas
csigalép-csőjét 1975-ben kiemelték, mely jelenleg a város vezetőinek közbenjárására biz-tonságos helyen várja a torony
felépítését követő visszahelyezését.
Jelenleg nyolc-tíz család lakja376 az épületeket, melyek meglehetősen
rossz, méltatlan állapotot mutatnak.
Az itt lakók, tévesen értelmezve e sorok írójának 1996. augusztus 22-23-i borsodi látogatását, -kérését figyelmen kívül hagyva - két hónap elteltével az udvarház ódon tornyát lebontot-ták beteljesítve az addigi pusztítást.
A tönkretett, kifosztott épület méltatlan állapotban várja sorsa jobbrafordulását.
A Szekrényessy kastély (felül) a tájház komplexumával együtt méltó mó<ÍiJn szolgálhatná a város lakosságát.
Az. egykori Szekrényessy udvarház megmentése, közcélokra történő fel-használása még várat magára. Az. országos jelentőségű földvár tövében alkalmas lenne, hogy reprezentálja a bódva-völgyi nemesség mindennapjait, megújult falai között pedig bemutassa letűnt hétköznapjaik tárgyi emlékeit. Ennek előmozdítására
e sorok írója vállalja az egykori kastély helyreállított épületében egy Szekrényessy emlékszoba kiállítási anyagának biztosítását és szakszerű berendezését.
2003 januárjában örvendetes eseményként Edelény város önkormányzata ez iránt megtette az első lépéseket, melynek eredményeként döntés született a
„
volt Tsz major (Borsodi út 190.) azaz a volt Szekrényessy kúria" 377 megmenté-sére, vagyis „az épület eredeti állapotába való visszaállítására." 378 E nemes cél megvalósulása szempontjából jó remé-nyekre jogosít mindenkit a város önzetlen nemzeti buzgalma és példa-adó szakmai igényessége, melynek nyomán feltámadhat közös nemzeti múltunk e pusztulásra szánt kicsiny szigete ...Míg a tájház a bódva-völgyi népi életet, addig a Szekrényessy kastély a Bódva mente nemesi életét mutathatná be.