VÁRANDÓSSÁG ALATTI DOHÁNYZÁS HATÁSA A PERINATALIS

Számos szakirodalmi hivatkozásból ismert tény, hogy a dohányos és nem dohányos anyák gyermekei közötti különbség leginkább a magzat/újszülött testtömeg értékében mutatkozik meg, átlagosan 300 gramm csökkenést okozva (111, 112). Magyarországon 2013-ban az élve születettek átlagos testtömeg értéke 3241 gramm volt (109). Saját mintánkban 3210 gramm átlagot mértünk. Szabolcs megyében volt a legalacsonyabb az újszülöttek testtömege (3179 gramm). Eredményeink szerint a dohányzó és nemdo-hányzó anyák újszülöttjeinek átlagos testtömege 343 gramm különbséget mutatott. A nemdohányzó várandósok újszülöttjeinek testtömege átlagban 3291 gramm volt. Min-den egyes függőségi csoportban − a függőség súlyosbodásával – egyértelműen csökken az újszülött testtömege. A nagyon gyengén függő anyák újszülöttjei 3047 grammal, az

94

gyengén függők gyermekei 2992 grammal, a közepesen függők 2916 grammal, az erő -sen és nagyon erő-sen függők újszülöttjei átlagosan 2828 grammal jönnek a világra. Így a nem dohányzó és egy erősen függő anya gyermeke között 467 gramm az átlagos kü-lönbség. Ha az anya, aki várandósságát megelőzően rendszeresen dohányzott, de az első trimeszterben a szüneteltetés mellett döntött, 352 grammal növelte újszülöttjének várha-tó tömegét. Többváltozós lineáris regressziós modellünkben azt vizsgáltuk, hogy az anyánál egyszerre több negatívan ható tényező fennállása esetén, milyen mértékű szüle-tési testtömeg különbségek jelentkeznek. A magzatok testtömeg értékeire a legnagyobb hatást az alacsony anyai BMI (≤18,49) gyakorolta, amely közvetlen összefüggésben áll az anyai tápláltság állapotával, közvetetten a depriváció szintjével, az életmód faktorok-kal, az addikciókfaktorok-kal, és a megbetegedésekkel. Regressziós modellben az anyai alacsony BMI érték a születési testtömegben 185 gramm, az anyai dohányzás 178 gramm, a roma nemzetiséghez tartozás 131 gramm, a komfort nélküli lakás 83 gramm, az alacsony is-kolai végzettség 47 gramm, a dohányzó partner jelenléte 35 gramm veszteséget jelent-het. Következésképpen, egy többszörösen veszélyeztetett várandós anya magzatánál, akár 660 grammal kevesebb testtömeg is előfordulhat. Jóllehet, a testtömeg kérdése egyszerű biometriai adatnak is tűnhet, de a háttérben ennél sokkal összetettebb problé-mát kell feltételeznünk. A magzat méhen belüli hiányállapotot él át, amely lassítja a fejlődését, számos élettani változás azonban nem azonnal jelentkezik az újszülöttön.

Kétségtelen, hogy a testtömeg mellett a fej-, mellkas körfogat és a testhossz is csökken.

Az FGR kialakulása valós gondot jelent, de emellett a valódi koraszülések (≤37 hét) arányai is megváltoznak. Nemdohányzó várandósok koraszülési arányszáma a mintánk-ban 6,6%, amely megfelel az Európai Unió átlagának (116). Magyarországon a 2013-as koraszülési arányszám 9,0% volt (109). Ez az arány magas jövedelmű országokban is világszerte 9% körüli (116, 174). A dohányzás gyakran pszicho-szociális stressz fakto-rok jelenlétét is feltételezi (114). Mintánkban bemutattuk, hogy a dohányos várandós populáció nagy része deprivált, alacsony szociális szinten él, ami a koraszülések kiala-kulásának komplex pszicho-szociális okaként is felfogható. A különböző függőségi csoportokban a szüléskor várható gesztációs hetek átlaga a függőség növekedésével folyamatos csökkenést mutat. A dohányzás mennyiségi változásai egyértelműen rontják a koraszülési adatokat. Függőség nélküli várandósok esetén a koraszülések előfordulása 9,2%, enyhén függők esetén 11,3%, közepesen függőknél 13,5%, az erősen/nagyon erő

-95

sen függő csoportban pedig az arány 17,4%-ra nő, tehát a változás nagyon jelentős. A dohányzási függőség mértéke az alacsony születési testtömeg kialakulására ugyancsak jelentős hatást gyakorol. Az országos arány 2013-ban 8,8% volt (109). Az általunk vizsgált megyék LBW tekintetében az országos átlag felett helyezkednek el. Kutatásunk alapján, amennyiben a várandós nemdohányzó, az összes vizsgált megyében az LBW arány 6,5%. Nagyon gyengén függő dohányos várandósok esetén már jelentős változást tapasztalunk, ugyanis duplájára (13,5%) nő a 2500 gramm alattiak aránya. Gyenge füg-gők esetén ez 14,4%, közepesen függőknél 17,4%, míg az erősen és nagyon erősen füg-gő csoportban 24,4% lesz. A szülészeti anamnézisben a Fagerström függőségi szinteket figyelembe véve azt találjuk, hogy a korábbi halvaszülések aránya a függőség mértéké-vel párhuzamosan növekedett. Míg a nem dohányzó nők korábbi halvaszülési aránya 1,1% volt, ez az enyhe függőknél már kétszeresére fokozódott (2,1%), a közepesen füg-gők esetén pedig megháromszorozódott (3,7%). Tekintettel az országos átlagra, amely 2014-ben 1,7% volt (61), a vizsgált populációnk átlaga jelentősen eltérést mutat. Az anamnézisben szereplő adatok alapján a vizsgált megyékben a halvaszülések aránya 2,46% volt. A fejlődési rendellenességek esetén is hasonló a helyzet. Mintánk nemdo-hányzó populációjában 3,8% az előfordulásuk, erősen/nagyon erősen függők esetén pedig 7%. Az előbb felsorolt problémák következményeként számolni kell azzal, hogy nehezebb lesz az újszülöttek adaptációja, körükben több megbetegedés léphet fel, és végül hosszabb kórházi ellátásra, ápolásra lesz szükségük. Míg a nemdohányzó anyák újszülöttjei szülést követően átlagosan 5,2 (StD± 6,7) napot töltöttek kórházban, addig a fokozódó függőségi szintekkel párhuzamosan növekszik a kórházi ápolási napok száma.

Erősen függő anya újszülöttje már 7,9 (StD±12,9) napot vett igénybe. APGAR értékek tekintetében az 1 perces értékek között észleltünk eltéréseket. Azokban a megyékben, ahol a legmagasabb a dohányzás gyakorisága (Borsod és Nógrád), ott az átlagok alacso-nyabbak. Míg Szabolcsban (ahol arányait tekintve kevesebb a dohányzó) 9,6 az átlag-pont érték, addig Borsodban 9,27, Nógrádban pedig 8,86.

96