SZIE GTK
2.7. A válaszadók aránya a felsőoktatási intézményekben ország-fejlettségi kategóriánként (százalék)
Intézmény/származási ország
semmelweis Egyetem 14 13 23
ElTE 10 12 11
BME 20 13 3
nagy vidéki, univerzális egyetemek
(Debrecen, Pécs, szeged) 10 10 12
Egyéb vidéki egyetemek
és főiskolák 20 32 11
Egyéb budapesti egyetemek
és főiskolák 3 8 13
5 0
a válaszadók képzési programjának típusa és szintje
A válaszadók 34 százaléka graduális (Master), 50 százaléka pedig alapképzésben (Bachelor) végzi ta-nulmányait, 10% kombinált képzés, 6% Ph.d. képzés résztvevője.
A magasabb elemszámú intézmények hallgatói között a mintában hasonló arányban vannak a graduális és az alapképzésben tanulók, nem találtunk szignifikáns eltéréseket. A mintában csak a francia hallgatók arányai térnek el a többi országból érkező hallgatóhoz viszonyítva, köztük közel kétszer annyi a master, mint a bachelor hallgató.
A férfi-nő arány a minta egészének arányaihoz alakul mind a graduális, mind az alapképzésben részt vevőkre vonatkozóan, vagyis kb. 40%-60%.
diplomáért folyó, reguláris képzésben tanul a mintában szereplők 32 százaléka, csereprogramban 68 százaléka.
A reguláris programot végző hallgatók főként (55 százalékban) – a képzés jellegénél fogva – a semmelweis Egyetemről kerülnek ki, 15-15 százaléka pedig a corvinusról és a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. A vidéki universitasokban és az egyéb budapesti egyetemeken- főiskolákon elenyésző a reguláris hallgatók aránya.
A férfi-nő arány a minta egészének arányaihoz alakul a reguláris, és a csereprogramok hallgatóit illetően is (kb. 40%-60%).
Mind a graduális, mind az alapképzésben részt vevő hallgatók körében érvényesül a nagyjából 30%
reguláris – 70% cserediák arány.
2.8. táblázat: A hallgatók mintabeli megoszlása képzési szint és képzéstípus alapján (százalék)
Képzés szintje/típusa Reguláris hallgató Cserehallgató Összesen
Alapképzés 14 14 50
n=152
Mesterképzés 11 11 34
n=102
Ph.D. 2 2 6
n=18
Kombinált 5 5 10
n=30
Összesen 32
n=97 32
n=97 100
n=302
A cserehallgatók nagy része (82%) Erasmus, 14 százaléka ceepus program keretében végzi tanulmá-nyait Magyarországon, 4% pedig személyre szabott programban vesz részt.
5 1
a válaszadók tanulmányainak fő területe, képzési éve
Erre a kérdésre változatos válaszokat kaptunk. A legtöbb esetben egy-egy adott szakirányt, szakot csak néhány válaszadó képvisel, kivéve az orvos, fogorvos, közgazdaságtan, pénzügy, menedzsment, építészmérnök, jog, politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok szakokat.
A jelenleg hazánkban első, illetve második szemeszterüket töltők adják a minta 75%-át, ebből magas arányt a csereprogramok hallgatói tesznek ki, többségük csak egy vagy két szemeszteren keresztül folytat magyarországi tanulmányokat. A válaszoló cserehallgatók 77 százaléka első, 18 százaléka má-sodik szemeszterét tölti nálunk.
A megkérdezettek 91 százaléka az első hat szemeszter valamelyikét tölti hazánkban, a hetedik vagy azutáni szemesztert végzők alkotják a minta 9 százalékát, ők nagyrészt a sE orvostanhallgatói.
A válaszadók 59 százaléka nem tervezi, hogy a továbbiakban is hazánkban fog tanulni, 16 százalékuk még egy szemesztert tölt el nálunk tanulmányaival, 25 százalékuk pedig több mint egy szemeszterre marad (reguláris, diplomáért folyó képzésben) a magyarországi felsőoktatási intézményében.
A csereprogramban résztvevők nagy része (81 százaléka) természetesen az ösztöndíj lejárta miatt utazik haza a félév végén, 18 százaléka marad még egy szemeszterre és csak 1 százaléka kettőre.
Tandíjak és az ösztöndíjak
A megkérdezett hallgatók 33 százaléka fizet tandíjat, 67 százaléka nem, az átlagos tandíj 4106 euró/szemeszter. A medián (4000) nagyobb, mint a módusz (3000), tehát az eloszlás balra ferdül, a szórás 2512.
A mintában szereplő hallgatók 35 százaléka semmilyen ösztöndíjban nem részesül. Az ösztöndíj-ban részesülők legtöbbje külföldi államtól, illetve külföldi alapítványtól, szervezettől vagy vállalattól kapja a támogatást. Magyarországról érkező anyagi támogatást a válaszadók csak kis százaléka élvez.
Az átlagos ösztöndíj 1528 euró/szemeszter (szórás 2450, az eloszlás normáleloszlású, a módusz és a medián egyenlő).
2.9. táblázat: A válaszadók ösztöndíjának forrása (százalék)
„Részesülsz valamilyen ösztöndíjban
(a tanulmányaid támogatására)?” Reguláris hallgató Cserehallgató Minta egésze
Egyáltalán nem 66 20 35
Igen, a külföldi államtól 20 39 32
Igen, külföldi alapítványtól/
szervezettől/vállalattól 10 32 25
Igen, a magyar államtól 1 5 4
Igen, magyar alapítványtól/
szervezettől/vállalattól 3 4 4
Összesen 100
n=97 100
n=205 100
n=302
5 2
ii.3. Magyarország iMázsa, a hazánKBan szerzeTT poziTív-negaTív TapaszTalaToK, a Magyar TerMéKeK és MárKáK isMereTe
Magyarország imázsát és a hallgatók által itt szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat nyílt kér-dések keretében mértük. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe a válaszadónak Magyarországról és a magyarokról a legtöbben azt válaszolták, hogy Magyarországot szép országnak tartják, a magyar embereket pedig kedvesnek és udvariasnak. sokan említették a történelmi, kulturális örökségeket, bizonyos tájakat, természeti kincseket (pl. duna, balaton), termékeket-ételeket (pl. bor, gulyás, dobos torta, paprika). Pozitív tapasztalatként leggyakrabban az új élmények szerzését, barátságok kialaku-lását és az élénk társasági életet sorolták fel a hallgatók.
negatívumként leggyakrabban a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a lassú és korrupt emberek és az an-gol nyelvtudás hiánya szerepelt a leírásokban. Többször említésre került a nacionalizmus és a következő mondat is szerepelt a válaszok között: „A magyarok mérges emberek, akik nem kedvelik a külföldi diá-kokat”. sok válaszadónak egyáltalán nem volt kedvezőtlen tapasztalata, akiknek igen, legtöbbször túl-számlázásról (pl. taxiban), lopásokról és a hajléktalanokkal kapcsolatos negatívumokról panaszkodtak.
A kérdőív következő részében megkértük a megkérdezetteket, hogy soroljanak fel öt magyar ter-méket, márkát, amit ismernek. A leggyakrabban sorolt márkák között 6 alkoholtartalmú ital és 3 édesség van, az eredmények nem meglepőek, hiszen a hallgatói kör márkaismerete ezen termék-típusokra terjed ki elsősorban. Emellett gyakran említették a megkérdezettek a Pick szalámit, a Tisza cipőt, cbA-t és az Erős Pistát. A paprika és a pálinka szintén sokszor szerepelt a felsorolásokban, mint híres magyar termék.
2.10. sz. táblázat: A külföldi hallgatók által legismertebb magyar márkanevek és terméktípusok
Márkanév Említések százalékban
N=302
Tokaji bor 26
Túró Rudi 24
Soproni 17
zwack Unicum 15
Pick szalámi 13
Borsodi sör 11
Balaton szelet 11
Dreher sör 9
Boci csoki 6
Arany Ászok 6
Tisza 5
Erős Pista 5
CBA 4
pálinka 28
paprika 15
5 3
ii.4. a Magyarországi oKTaTási inTézMényT válaszTó dönTés a hallgatók előzetes információi Magyarországról
A megkérdezettek zöme viszonylag kevés ismerettel rendelkezett Magyarországról mielőtt megkezd-te tanulmányait hazánkban. Mindössze 19 százalékuk állította, hogy sokat tudott az országról, a válaszadók mintegy fele rendelkezett valamennyi (de nem túl sok) tudással, kb. egyharmaduk pedig csak nagyon kevés információ birtokában kezdte meg itt tartózkodását.
Meglepő módon nincs szignifikáns különbség az országra vonatkozó előzetes tudásmennyiséget illetően a reguláris (diplomáért folyó) és a csereképzésben részt vevő hallgatók között.
A nagytöbbség (55%) csupán pár szót tud magyarul, 27 százalék képes valamilyen szinten (sok nehézséggel) magyar nyelven kommunikálni. A válaszadók 10 százaléka érzi úgy, hogy kisebb nehéz-séggel és 3 százaléka úgy, hogy nehézségek nélkül ír/olvas/beszél magyarul. Az anyanyelvi szinten beszélők száma elenyésző, mindössze 5 százalék.
A fentiek természetesen betudhatók annak, hogy a cserediákok nem motiváltak erősen abban, hogy a magyar nyelvet megtanulják, 64 százalékuk csak néhány szót ért magyarul.
A legtöbb anyanyelvi szinten beszélő – érthető módon – azon válaszadók közül kerül ki, akik már előzőleg is sokat tudtak az országról.
A hazánkat választó döntés indokai
Az indok, ami miatt a magyarországi tanulmányokat választottuk, a leggyakrabban az, hogy a két egye-tem/főiskola között van partner-megállapodás; elsősorban természetesen a cserehallgatók jelölték meg ezt választásuk elsődleges okaként. Kiemelkedően gyakori indokként szerepelt egy másik kultúra megismerésének vágya valamint az, hogy viszonylag olcsó országként tartják számon hazánkat. Ezek elsősorban a cserehallgatók számára jelentettek vonzerőt. A reguláris hallgatók leggyakoribb döntési motivációja a fentiek mellett az adott egyetemre/főiskolára való könnyű bejutási lehetőség és a magas színvonalú oktatás.
Minden negyedik hallgató azért jött országunkba tanulni, mert Magyarországon akart élni és/vagy mert Magyarország közel van az otthonához.
5 4
2.11. táblázat: A magyarországi tanulmányokat választó döntés okai képzés típus szerint (több válasz is adható)
„Miért döntöttél úgy, hogy Magyarországra jössz tanulni?”
Említések százaléka a cserehallgatók körében N=205
Említések százaléka a reguláris hallga-tók körében N=97
Említések százaléka a minta egészére
nézve N=302 Az otthoni egyetemmel/főiskolával
partner-megállapodása van a magyar - országi egyetemnek/főiskolának
66 20 52
Meg akartam ismerni egy másik
kultúrát 50 27 43
Viszonylag olcsó ország 48 28 42
Magas színvonalú az oktatás 18 40 25
Magyarországon akartam élni 24 15 21
Közel van az otthonomhoz 20 17 19
Turistaként jártam Magyarországon,
és nagyon megtetszett 19 12 17
Könnyű volt bejutni az egyetemre/
főiskolára 9 29 15
Az országnak jó hírneve van 14 12 13
Az itteni egyetem/főiskola egyedi
programot kínál 9 17 12
Barátaim voltak/vannak itt 9 15 11
olcsóbban lehet diplomához jutni,
mint otthon 6 20 10
rokonaim voltak/vannak itt 6 15 9
Itt szeretném a jövőben
a karrieremet kialakítani 6 3 5
A partnerem volt/van itt 3 4 3
nem volt különös oka 2 2 2
5 5
Egyetemközi megállapodás és országunk alacsony árszínvonala miatt elsősorban a gazdaságilag közepesen fejlett vagy fejlett országokból érkező hallgatók választják országunkat. A más kultúrák megismerésének vágyát említő válaszadók nagy része szintén e kategóriákból kerül ki. Az oktatás magas színvonalát viszont a gazdaságilag fejletlenebb országokból érkezők tartják fontos tényezőnek a döntéskor.
2.12. táblázat: A magyarországi tanulmányokat választó döntés okai ország-fejlettségi szint szerint (több válasz is adható)
„Miért döntöttél úgy, hogy Magyarországra jössz tanulni?”
Említések százalé-ka a gazdaságilag fejletlen országok-ból származók körében N=64
Említések százalé-ka a gazdaságilag közepesen fejlett országokból szár-mazók körében
N=94
Említések százalé-ka a gazdaságilag fejlett országokból származók körében
N=144