A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE 27 Vácon a status quo temetőtől nem messze, a városból kifelé vezető út mellett áll az orthodox temető. Ez a temető is keresztény temetők szomszédságában található, de az avatatlan járókelők számára teljesen rejtve marad. Házak veszik körül, legfeljebb a közelben elhaladó vonatokról lehet rálátni. A temető egyik oldala az Ambró utcával határos, ezen az oldalon egy nagy beton kerítést állítottak, ez is akadályozza a belátást. A temetőbe egy kertes házon keresztül vezet az út, utcáról nyíló közvetlen bejárat nincs (!). Ez a sírkert minden szempontból kisebb, mint a közelében lévő másik zsidó temető.
A STATUS QUO TEMETŐ
A status quo temető – jelenlegi hivatalos címén: Oberlander Endre tér 1 – összképét tekintve három részre tagolható. Az alsó rész, ahol a sírok többsége található; a középső rész, amely a mártír emlék-sírt és a ravatalozót foglalja magában; és a felső rész, ahol a bejáratot és néhány emlék-sírt találunk. Az alsó rész kapcsolódik a keresztény temetőhöz, amelytől fallal választották el, a többi rész már a környező dombok lábainál fekszik. Az alsó terület egészen különös elrendezést mutat. Az első 15 sor – ameny-nyiben soroknak nevezhetjük ezeket az elszórtan fekvő sírokat – rendezetlen, kusza terület. A követ-kező sortól egyre rendezettebb képet mutat a temetőnek ez az egysége. A 30. sortól a sírok közötti közlekedést segíti egy kis út, amely ennek a résznek a felső végéig tart. Az út két oldalán fekvő sírok mélyen elnyúlnak a kerítések felé. Ez a temetőnek sírokban legsűrűbb területe.
A középső részen a ravatalozó épülete a tájékozódási pont. Az építmény a temető keleti határán, a kerítés mentén található, mégis egy kis park választja el a Temető úttól. A belső szerkezetét tekintve hármas tagolású épület kívülről formailag is megosztott. A középső ravatalozó tetőzete “manzart”
típusú, és kiemelkedik a másik két rész alacsonyabb sátortetejéből. A régi bejárat az út felől lehe-tett, erre utal a bejárat előtt található néhány lépcsőfok és a befalazott boltíves bejáró. A két szélső rész (Tahara) szimmetrikusan helyezkedik el, ablakaik egyformán boltívesek, de az utcafront felől mindegyik be van falazva. A ravatalozó bejárata a temetőn keresztül közelíthető meg. A három rész közül kettő üresen áll, berendezési tárgyak nélkül. A bejárathoz közel eső részen kapott helyett a te-mető gondozójának lakása.
2001 őszén felújítási munkákat kezdett a hitközség: az épület két üresen álló részét imaházzá alakították, és a tetőzetet kicserélték. A ravatalozóval szemben a mártírok sírja áll, sövénnyel körül-kerítve. Mögötte egy különálló sír, Kövesi Pista sírja található, a régi parcellakövekkel körbe rakva.
Ezen a területen áll hat magányos sírkő, amelyek elhelyezkedés szempontjából egyik részhez sem sorolhatók. Olyan emberek sírjait találhatjuk itt, akik valamilyen fontos tisztséget töltöttek be a hit-község életében, ezért elkülönülnek a többi sírtól.
A harmadik, felső terület a bejárattól közvetlenül balra terül el. A kerekes kút, amely fontos ritu-ális funkciót tölt be, a két első sort határolja. A kút ma is működik, a kézmosáshoz szükséges vizet innen húzzák fel és teszik vödrökbe. A ház melletti kis padokon mindig található néhány tiszta, friss kútvízzel teli vödör.
A temető szép, rendezett állapotban maradt fenn. Egyrészt a sírok állapota kielégítőnek tekint-hető, bár vannak kidőlt, megkopott sírok is. Azonban a többség jó állapotban tűri az időjárás sze-szélyeit. A temetőt gondozók tavasztól őszig többször lekaszálják a füvet, így mindegyik sír jól meg-közelíthető.
28 A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE
A temető alsó része
Az itt található sírok száma 660. A temetőnek ez a része három területre osztható fel. Az első 15 sor, amely rendezetlen sírjaival elkülönül a többi területtől. A 16. sortól a 30. sorig a sírok elhelyezkedése egyenletesebb, mint az előző régióban. A 31. sortól a 45. sorig tartó rész fő jellegzetessége az a kis út, amely két részre osztja ezt a területet.
AZ ELSŐ 15 SOR
Ez az egyik legelhanyagoltabb terület. Itt találjuk a legtöbb olyan sírt, amelyen a felirat nagyon ne-hezen, vagy szinte egyáltalán nem olvasható. Ez természetesen adódik a kövek anyagából is, hiszen az itt alkalmazott puhább kőanyag (homokkő) nem tudott ellenállni az időjárás viszontagságainak.
Nemek
Nehezen határozható meg ennek a régiónak a jellege, talán annyi feltűnő jellegzetessége van, hogy itt a gyermek sírok nagyobb arányban találhatók, mint a temető további soraiban. Esetleg feltételez-hető, hogy a keresztény temetők mintájára – ahol a gyerek síroknak a temető aljában vagy a temetőt szegélyező árokban adtak helyet – itt is ez a legalsó terület szolgálta volna ezt a célt. A férfi és női sírok eloszlása hasonló, nincs rendszer vagy elkülönülés a nemek között.
Korok
Hasonló a helyzet a sírok időrendi sorrendjével is. Egy-két sír még csak-csak követi egymást időben, de a harmadik vagy negyedik már nagy időbeli ugrással áll a szomszédos sírok mellett. A feliratok tanúsága szerint itt találhatók a legrégibb sírok, ez újabb magyarázat a sírok rossz állapotára. Az 1845–1887-as évek közötti időszakból valók ezek a sírok. Bár az 1890-es évekből is akad itt egy-két sír, de nem ez a jellemző: a többség a hatvanas és nyolcvanas évekből való. Egyetlen sor tűnik ki ebből az összevisszaságból rendezettségével, a 13. sor, ahol szinte kizárólag gyermek sírokat találunk.
Nyelv
A feliratok nyelvezetében nagyobb egység mutatkozik. Az első 84 sír felirata 90 százalékban héber nyelven íródott. A kivételek közé tartozik a 15. és 45. sz. sír, amelyeken kiegészítésként németül is szerepel az elhunytak neve és adatai. A rész egyetlen jiddis felirata a 62. sz. síron olvasható. A magyar nyelvű feliratok inkább az 1880-as évek után találhatók, minden esetben csakis a héber nyelv után (1, 20, 32, 34, 36, 51. sz. sírok).
A szövegek jellegüket tekintve adatközlő szerepet töltenek be. A szokásos kezdő formula rövi-dítése után kiemelt, nagy betűkkel az elhunyt neve következik. Ezek után férfi ak esetén az apa ne-vét, nők esetén a férje nevét írták az elhunyt neve alá. Az elhalálozás dátumát esetenként az életkor megjelölése egészíti ki. A záró formula rövidítése előtt néhány feliraton a hozzátartozók röviden megemlékeznek a halottról. A sírfeliratot leggyakrabban az elhunyt anyjának neve zárja. Ez a fel-osztás olvasható a sírok többségén, csak néhány kivételes esetben tér el ettől (például rabbi sírok, elöljárók sírfelirata).
A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE 29 Külső megjelenés
A sírok külső megjelenésének elemzése előtt meg kell jegyezni, hogy itt csak a kőtáblák egyik oldalát használták feliratozásra, a másik oldal üres. Az előlap díszítése és formája többé-kevésbé hasonlósá-got mutat ezen a területen belül, bár a temetőn belül néhány különleges díszítő elem kizárólag itt található meg. A szokásos, igen elterjedt fűzfa mellett egyetlen sírkövön megjelennek az egymással szemben álló oroszlánok ( Júda jelképe), illetve a szintén ritka nyolcágú csillag, vagy a kancsó motí-vum olyan variációja, amelyben a kancsót egy kéz tartja (a léviták jelvénye).
KÖZÉPSŐ HARMAD: A 16–30. SOROK
Az alsó régió következő területe a 16. sortól a 30. sorig tart. A sírok eloszlása egyenletesebb, mint az előző részben. A vonalak itt már igazi soroknak tekinthetők. A sírok között hol nagyobb, hol kisebb távolságot hagytak, néhány helyen kifejezetten csoportokat alkottak.
Nemek
A férfi ak és nők aránya majdnem teljesen megegyezik: nők sírjai egy kicsit nagyobb számban találha-tók itt, mint férfi sírok. A gyermek sírok száma kisebb az előző területhez képest. Az orthodox teme-tőkben szokás volt a férfi akat és nőket elválasztani egymástól és külön területen temetni el. Választó-vonalként szolgált, például, a temető közepén elnyúló út is (a “kohaniták útja”). A neológ temetők nem feltétlenül követték ezt a sémát. Ebben a temetőben azonban a sírok sorrendjét illetően nehéz meghatározni, milyen elgondolást követtek az akkoriak. Egyes sorok mintha követnék az orthodox rendet, majd egy hirtelen váltással felborul a rend, és hirtelen nagy összevisszaságot találunk.
A már említett 1876. évi rendeletben nemcsak a temetők elhelyezkedésére vonatkozóan szabtak szigorúbb feltételeket, hanem a temetők belső rendjét is igyekeztek meghatározni. A falusi teme-tőkben a sírokat úgy helyezték el, ahogyan a házak rendszere kialakult a faluban. A templom helyét a kápolna és a ravatalozó foglalta el, az utcák megfelelőjét a sírok között elvezető utak alkották. A sí-rok csoportjai tehát a sí-rokoni kapcsolatokat jelképezik. A rendelet a jobb áttekinthetőség és a hely-kihasználás miatt az időrendi temetkezést írta elő.4
A váci temetőnek ebben a részében, sajnos, nem lehet egyik szisztémát sem felismerni. A családi temetkezési hagyomány kimerül néhány házaspár közös sírkő-állításában, illetve elvétve a gyerme-kek feltüntetésében. A férfi és női sírok elhelyezkedése tömbszerű. Hol a sorok szélén, hol a sorok közepén találunk egynemű köveket. Ezek a tömbök nem tökéletesek, több alkalommal is beékelődik egy-egy ellenkező nemű sír vagy éppen egy gyermek sír.
Korok
A sírok koruk szerint zömében a 1870-es és 1880-as évekből valók. Némi töréssel az első 15 sor folytatásának tekinthető. A 16, 17. és 18. sor tartalmaz nagyon korai sírokat is (90–92, 103–107, 117, 118. sz. sírok).
A 18. sor után szépen megfi gyelhető időrendi sorrendet találunk. Érdekes azonban, hogy ez az idő-rend a sorok végén idő-rendszerint felborul: az időidő-rendet megtörve 5–10 évvel későbbi sírokat is találunk
4 Balassa Iván, A magyar falvak temetői (Budapest: Corvina Kiadó, 1989), 16. old.
30 A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE
a sorok végén. Mivel az itt található sírok között a leggondosabb kutatással sem sikerült rokoni szá-lakat kimutatni, az okokat egyszerűen a helyszűkében kell keresnünk: a feljebb található sorokban már nem volt elég hely, így az alsó területen fekvő sorok széleit is igyekeztek kihasználni.
Nyelv
A sírfeliratokat kiegészítő nem héber nyelvű szövegek általában német, kisebb részben magyar nyelven íródtak. Az előző részhez hasonlóan egyetlen jiddis nyelvű felirat színesíti a markáns héber felirato-kat. A német és magyar szövegek kizárólag adatokat közölnek. Előfordul, hogy a héber szöveghez képest kiegészítő információkat is találunk, de az esetek nagy részében egyszerű tükörfordítások.
Megjelennek ezen a területen a kétoldalas sírkövek is. A 216. sz. sírkő a legelső ezek közül, amely-nek hátoldalán mindössze egy magyar név szerepel. Az itt található 11 “kétarcú” sírkő a másik ol-dalon többnyire egy nevet és egy évszámot közöl. Hosszabb szöveg csak egy-két hátolol-dalon szerepel (például 247, 278. sz.). Magyar nyelv az 1880 utáni feliratokon szerepel, az ezt megelőző időszak-ban a német kiegészítések a jellemzőek. Érdekes, hogy a 80-as években a két nyelv együtt él, majd később a német elkopik, és a feliratokon csak nagyon ritkán szerepel. A szövegek bőbeszédűbbek, mint a korábbi területen. Az általános sémákat követő szövegek mellett megjelennek a hosszabb és cizelláltabb szövegek. Olyan különleges feliratok is, mint a két oszlopból álló versek (125. sz.), vagy egyénileg írt feliratok (126, 274, 284. sz.) gyakran találhatók ezen a területen. A szövegek további részét valószínűleg előre elkészített formula-könyvek alapján írták, a követelményeknek megfelelően változtatva. A csecsemő korukban elhalálozott gyermekek feliratai többnyire egyszerűek és szűksza-vúak. Az első sorok kezdőbetűjét összeolvasva az elhunyt nevét, esetleg hozzátartozói nevét is meg lehet tudni (akrosztichon). Az ilyen betűket kiemelték vagy megdöntötték, nem ritkán még alá is húzták, hogy jobban szembetűnjön ez a nyelvi játék az olvasó számára.
Külső megjelenés
Az itt többségében alkalmazott homokkő nehezen bírta a viszontagságokat, így sok sír egyáltalán nem vagy csak részlegesen olvasható. A sírkövek közt akadt olyan is, amely kidőlt, és csak a hátlapja olvasható, vagy olyan, amely letört és darabjai eltűntek az idő folyamán.
UTOLSÓ HARMAD: A 31. SORTÓL A 45. SORIG
Az alsó terület utolsó szakasza tartalmazza a legtöbb sírt. A sorok hosszan elnyúlnak az út és a hegy felé. Az út középen segíti a közlekedést, de más funkciót nem tölt be a temetkezés sorrendjében.
Nemek
A korábbi megállapításokhoz visszatérve sem a nemek elválasztása, sem az időben egymás után való temetkezés nem mutatható ki ezen a területen. A temetőről készített térképet nézve szembetűnő, hogy a temető bal oldalán lényegesen több férfi sírt találunk, mint a jobb oldalon, ahol a női sírok vannak többségben. A rendszer azonban nem tökéletes: a folyamatosan egymás után következő női sírok között itt-ott felbukkan egy-egy férfi sírhely, illetve gyakoriak a közös családi sírok is. A gyer-mekek sírjai nagyjából egyenletesen, elszórtan találhatók meg. A már említett családi sírok nagy része a házaspárok emlékoszlopaival tűnnek ki.
A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE 31 Korok
Az 1890–1950 közötti időszak halottai fekszenek ezen a területen. Az út alján elterülő első három sor még az előző rész folytatásaként az 1800-as évek végén keletkezett sírokat tartalmazza. A további rész többé-kevésbé időrendi sorrendet tükröz, azonban az egyenletességet időnként több tíz évvel későbbi, beszúrt sorok tarkítják. Például a 352. sz. sírral kezdődő sor az 1930-as évek körüli sírokat tartalmaz, de a következő sorban tíz évvel öregebb sírok a jellemzőek. Az ezt követő sortól újra visz-szatérnek a 30-as évekből származó sírok. Ez a jelenség még egyszer-kétszer megismétlődik.
Az utolsó soroknál, elérkezve az 1940-es évekhez, megtaláljuk a Holocaust áldozatainak emlék-helyét. A vészkorszak kegyetlenségét nevek hosszú listáját tartalmazó emlékoszlopok tanúsítják.
A legfi atalabb sírok a háború után keletkeztek (603, 604, 616. sz. sírok). A sírkert más részein nem találhatók ilyen fi atal sírok, ez a terület a legfi atalabb része a temetőnek.
Nyelv
A magyar nyelv kiemelkedő szerepet játszik a terület feliratai között. Az 1910-es évek után egyre jellemzőbb a magyar nyelv használata a sírok hátoldalán. Míg kezdetben csak néhány adat szerepelt ezen az oldalon, a későbbi sírokon terjedelmesebb magyar szöveg is olvasható. A magyar nyelv haszná-latának elterjedése tehát itt is megfi gyelhető, a héber és a jiddis nyelv lassan visszaszorult a zsinagóga falai közé: már a temetőben sem vésnek feliratokat ezen a nyelven. Az a kevés német sírkő, amelyet találunk, nagyrészt az 1800-as évek végén keletkezett, az 1900-as évekből származó sírokon a német nyelv nagyon ritka. A századforduló környékén fi gyelhető meg a fordulópont, ebben az időszakban a két nyelvet (a németet és a magyart) körülbelül azonos mértékben használták (a héber mellett).
A századforduló után temetett sírok feliratait vizsgálva tisztán megfi gyelhető a héber nyelv hasz-nálatának folyamatos halványulása. Első lépésként a feliratok egyéni jellege veszett el. Megszűntek a versek, nincsenek saját megfogalmazású feliratok, sőt, a sablon feliratokat sem tudták igazán he-lyesen használni, sok a nyelvtani hiba a szövegekben. A két háború közötti időben és a második világháború után a helyzet tovább romlott, a feliratokon többségbe kerül a magyar nyelv. Héberül csupán a név és az elhalálozás dátuma szerepel, esetleg a szöveg végén az elhunyt anyjának neve. Az alkalmazott nyelvek sorrendje is ennek megfelelően alakul: az eredetileg elöl szereplő héber feliratok alulra és háttérbe szorulnak, az időben később keletkezett sírok felirataiban egyértelműen a magyar nyelv uralkodik. Korábban a héberül kezdődő szöveg végén volt a magyar kiegészítés, most legfel-jebb héber szöveg zárja néhány adattal a feliratot.
Több jelentős személy sírja is található ezen a területen. A 318–324. sz. sírok között a hitköz-ség életében kiemelkedő helyet elfoglaló emberek nyughelyét találjuk. Az ide zarándoklók követ és mécsest (nesama) hagynak itt kegyeletük jeléül. A sírok mellett található apró tartályokba dobálják a látogatók kis cédulákra (kvitli) felírt kívánságaikat.
Külső megjelenés
A sírok állapota igen jó, többször látni itt fekete márványból készült magas oszlopokat, melyek arany-betűi nem koptak le az idő során. A temető egyéb részein nem találunk ilyen emlékeket, ezért ez igen meghatározó jelleget ad ennek a területnek. Az egyszerűbb sírok díszítése azonban szegényesebb, mint a korábban látott részeké. Az általános fűzfa mellett esetleg a kancsó-minta jelenik meg, de egyéb mintát (csillag, virág) csak elvétve találunk. Nem ritkák a felújított sírok, amelyeket nemcsak a betűk átírásával tettek jobban olvashatóvá, hanem magát a sírköveket is kijavították.
32 A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE
A temető felső része
Az utolsó, s egyben legfelső rész jellegében hasonlít az alsó terület középső harmadához a 16–30.
sorokig. 132 sír található itt. Ez a terület egységes képet mutat, nem osztható fel további kisebb ré-szekre sem a sírok elrendezése, sem pedig a sírok kora szerint.
Nemek
A nemek összetételében újdonságot találunk: a női sírok erős többségét. Egy sor kivételével szinte csak elvétve láthatunk férfi sírt, legfeljebb közös családi sírban. Ugyanez a helyzet a gyermek sírok-kal, ebben a részben nagyon ritkák.
Korok
A sírok keletkezésének ideje a XIX–XX. század fordulója.
Nyelv
A sírokon olvasható feliratok az átlagosnál gyakrabban íródtak héber nyelven. Ugyanakkor ismét megjelentek a kiegészítő információkat németül tartalmazó részek, sőt előfordul egy-két jiddis nyelvű felirat is. Esetleg ez a jelenség kapcsolatba hozható a női sírok nagy számával, a nők ez idő tájt a héber helyett inkább a jiddis nyelvet használták. A sírfeliratok hossza itt általában rövidebb, különleges vagy kiemelkedő síremlék nincs.
Külső megjelenés
A rendezett sorokban álló sírkövek feliratát itt a szokásosnál is könnyebben lehet olvasni. A sírok formája és díszítése szinte azonos: boltívszerű kőtáblák fűzfa ábrázolással.
Összegzés
A törődés és a gondozottság miatt a temető szép vidéki zsidó temető képét mutatja. A temető feltér-képezése során kora tavasztól késő őszig hosszú napokat töltöttem a temetőben. Sokszor találkoztam látogatókkal, és nem ritkán szóba is elegyedtem velük. Bár a látogatók száma a keresztény temetők látogatottságához viszonyítva csekély, itt nem ritkán találkoztam külföldről érkező, távolba szakadt rokonokkal, aki nagyapáik vagy dédapáik sírját keresték. Ettől a kivételtől eltekintve azonban a te-mető látogatottsági kultúrája meglepő hasonlatosságot mutat a keresztény tete-metőkben kialakult rendhez. Itt-ott megjelentek a sírok körül azok a gondozott kis virágoskertek, amelyek a keresztény temetőkre oly jellemzők. Gyakran találtam a kőtáblákra akasztott zsinórokat, madzagokat, amelyek funkcióját csak később értettem meg: a keresztény sírokhoz hasonlóan koszorúkat hoznak és akaszta-nak az elhunyt síremlékére. Mindaz az asszimiláció tehát, amely oly tisztán megfi gyelhető a feliratok struktúrájában és a nyelvhasználatban, napjaink szokásaiban is tapasztalható.
A VÁCI ZSIDÓ TEMETŐK ELEMZÉSE 33 AZ ORTHODOX TEMETŐ
Az orthodox temetőbe – jelenlegi hivatalos címén: Ambró Ferenc utca 24 – belépve, a sírok meg-fi gyelése közben feltűnt, hogy nem találom a temetőkben megszokott halottasházat. A temetőt gondozó család szerint a halottasház elbontása után legfeljebb néhány elszórt kőtörmelék marad-hatott, de ez – talán a fű miatt – nem látszódott. A családtól kaptam egy sematikus rajzot, amely egyszerű épület körvonalait mutatja. Elbeszélésük szerint a tetőtérben a közösség régi sérült könyveit raktározták. Az egyik nagy vihar megbontotta a tetőt, a károk mellett a könyvek is szétszóródtak a környező kertekben. A padlásról lehozták a maradék könyveket és elásták a temető egyik szabad sarkában,5 ahol nem voltak sírok. A romos épületet a közelmúltban bontották le. A sátortetős épü-let ablakai feketék voltak, egyik részük az Ambró utcára nézett, a másik részük a temető felé. Az épület bejáratával szemben egy nagy kapu nyílt, ezen keresztül érkeztek a halottakat szállító autók.
Az Ambró utca felől volt még egy kiskapu, ahol a temetőbe érkezők közlekedtek, és a sírásó, akinek a kapu mellett volt a lakása. A ház még ma is áll, egyik ablaka a temetőre néz, a többit befalazták.
A házba új család költözött, és a kaput megszüntették. Természetesen a ravatalozó megszűnése után a nagy kapura sem volt szükség.
A temető kiemelkedően értékes sírja Silberstein Jesaja / Józsua rabbi ohel-je, amelyet az elmúlt években szépen felújítottak. A temető mai bejárata egyenesen a rabbi sírjához vezet. Az ohel-be be-lépve néhány emlékkövet pillantunk meg, amelyeket még az egykori ravatalozóban találtak. A te-metőt ritkán látogatják, legfeljebb a rabbi sírjához érkeznek néha villámlátogatók, nem ritka hogy a taxisofőr megvárja azt a néhány percet, amíg a temetőbe érkező a kegyeletét lerója.
A területen a sírok szinte egy tömbben helyezkednek el. Csak a sírkert felső részén találunk kissé ritkásabban sírokat. Az elemzés során ennek megfelelően megpróbáltam egy nagy egységként
A területen a sírok szinte egy tömbben helyezkednek el. Csak a sírkert felső részén találunk kissé ritkásabban sírokat. Az elemzés során ennek megfelelően megpróbáltam egy nagy egységként