A 8. ábra végigköveti az irányítási rendszerek PDCA alapelvét a termelési gyakorlatban, de a fejlesztési szempontok, illetve az IKLM elveinek gyakorlatba ültetése méginkább kiemeli a folymatos termelés és a technológiai biztonság megteremtésének lehetőségét. Ezeknek a fókuszoknak hangsúlyosan kell megjelenniük a működés szabályozásában, amit világossá kell tenni minden belső és külső érdekelt fél számára.
2.2.4 További szempontok, amelyekre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni
A működtetett biztonságirányítási rendszerbe az alábbi szempontokra még nagyobb hangsúlyt fektetve tovább fokozható a vállalkozás biztonsági teljesítménye. Ezek jóllehet jelen vannak, de nem kapnak megfelelő figyelmet alkalmazott rendszereinkben. Ezek beépítése az új fókuszba helyezett biztonságirányítási rendszer kialakításba a 8. ábrán láthatók, amely magyarázza a kapcsolódási pontokat.
1. Sebezhetőség-elemzés.
Az egyes részterületek sebezhetőségét különböző módszerekkel lehet meghatározni:
Szervezet, személyek esetén át kell vizsgálni a meglévő dokumentumokat, továbbá személyes interjúkkal meg kell győződni arról, hogy a munkavállalók mennyire ismerik az előírásokat, értékelni kell az alkalmazottak biztonságtudatosságának jelenlegi szintjét. Sebezhetőségnek kell tekinteni:
a)a hiányzó dokumentumokat,
b) a létező, de a gyakorlatba be nem vezetett szabályzókat;
c) a nem megfelelő minőségű szabályzókat;
d) mindazon szabályokat, melyek végrehajtására nincsenek meg a személyi feltételek, valamint e) minden olyan esetet, amikor összeférhetetlenség áll fenn a végrehajtandó utasítás és hozzárendelt felelős személy között.
2. Mérő-, mutatórendszer kialakítása.
A veszélyes anyagokkal tevékenységet folytató szervezet mindennapi tevékenysége nem telhet el jelentések tétele nélkül. Egy gyártási folyamathoz számos mérő berendezés szükséges, az ezek által közölt információk, adatok vizsgálatával energia megtakarítása, minőség javulás, nagyobb fokú biztonság érhető el. A folyamatok és egyes szervezeti egységek ellenőrzése szintén biztonság növelő tényező, hiszen az ellenőrzések során feltárt nemmegfelelőségek sok esetben nem csak helyesbítő, hanem megelőző tevékenységet is eredményezhetnek.
A mérés igénye abból a megfontolásból adódik, hogy ha a szervezet nem határozza meg biztonsági teljesítményének mutatóit, akkor nem tudja azok változását megfigyelni, így nem tudja, hogy mikor és milyen irányban kell beavatkoznia a céljai elérése érdekében. A mérőrendszer kialakítása során, mivel minden terület más és más, területenként meg kell határozni a mérő- és mutatószámokat. A szervezet mérőrendszerét úgy kell kialakítania, hogy a mérések megismételhetőek legyenek, és a kapott eredmények összehasonlíthatósága biztosított legyen. A mérőrendszer kialakításának előfeltétele annak, hogy a szervezet meghatározza azokat célokat és mérési módszereket, melyekkel a biztonságos működés nyomon követhető. Ezek
Általános mérőrendszer alapjai a biztonságra fókuszálva:
Hatósági ellenőrzések, auditok során feltárt hiánysságok.
A fejlesztési tervben megjelölt feljlesztések megvalósulása.
Biztonsági események száma, tipusa,súlyossága.
Azon technológiai események száma, amelyek során vizsgálni szükséges a felelősséget, bármilyen technológia-biztonsági vonatkozása lehet, ezek valószínűsége, technológiára gyakorolt lehetséges súlyossága.
Panaszok.
3. Pszichoszociális veszélyek.
A pszichoszociális veszéyleknek egyik rendszer sem fordít kellő figyelmet, pedig napjain egyik leggyakoribb problémája, hiszen széles körben elismert tény, hogy a gazdasági és technológiai fejlődés világszerte megváltoztatta a munkavállalókra nehezedő nyomást és a munkahelyi követelményeket.
Hagyományosan a munkavédelem főként a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyekre összpontosít Egyre inkább bizonyossá vált, hogy nem minden veszély fizikai természetű. A pszichoszociális tényezők, azaz a munkavállalókat érő pszichológiai, gazdasági és társas hatások befolyással vannak mind a testi, mind a lelki egészségre és jólétre. Fontos felismerni, hogy a munkahelyi pszichoszociális tényezők jelentősen befolyásolhatják a munkavállalók egészségét és jólétét. Ezek, a munkafolyamatok tervezéséhez, szervezéséhez és kezeléséhez kapcsolódó tényezők a munkával összefüggő stressz fokozódásához, valamint a munkahelyi teljesítmény és a testi-lelki egészség romlásához vezethetnek. Az elmúlt néhány évtized kutatásai azonosították azokat a munkakörülményeket ("pszichoszociális kockázati tényezőket"), amelyek stresszt okozhatnak a munkavállalók számára, függetlenül az egyéni jellemzőiktől, munkakörüktől vagy kulturális hátterüktől. [29]
A munkavédelmi törvény [51] megnevezi a pszichoszociális kockázatokat és előírja azok kezelését. Az alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló rendelet meghatározza a kórokitényezőket és az ilyen hatásoknak kitett munkavállalók bizonyos csoportjait. Ez utóbbi lista nem felel meg teljes mértékben a szabványokban szereplő meghatározásoknak. A magyar jogrendszer lehetővé teszi a pszichoszociális tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések jelentését is. Az expozíció igazolása azonban gyakran jelentős kihívást jelent.
4. Események kivizsgálása, a technológiák beindítása, a biztonságos üzemeltetés feltételei Több veszélyes tevékenységet folytató vállalat működése során, amikor a biztonsági irányítási rendszer bevezetéséről és működtetéséről van szó, gyakran a szabványok által megfogalmazott általános követelmények miatt, nem kapnak kellő hangsúlyt azok a fontos rendszerelemek, amelyeket a PSM rendszer megnevez, ill. amelyek a BIR útmutatókban szerepelnek.
Bár a szabványok alkalmazásának útmutatói ezeket is érintik, a gyakorlati tapasztalatok és a balesetek bekövetkezésének körülményei azt mutatják, hogy érdemes ezzel külön foglalkozni.
Előbbi egyértelműbb lehet egy nagyvállalatnál, de sok kis- és középvállalkozás esetében megértésük és alkalmazásuk problémás a rájuk nehezedő megfelelési terhek miatt. Ilyen megnevezett elemek közé tartozik az események vizsgálata és eredményeik hatékony felhasználása, a technológia vagy technológiai elemek üzemindítás előtti felülvizsgálata, a vállalkozók kezelése és a mechanikai integritás. A veszélyes tevékenységeket folytató vállalkozások jól ismerik ezen elemek fontosságát működési gyakorlatukból, ezért kell kellő hangsúlyt fektetni a biztonságirányítási rendszer kiépítésére, működtetésére és fejlesztésére.
2.3 Auditrendszer fejlesztése
A veszélyes anyagokkal tevekénységet folytató vállalkozásnak olyan irányítási rendszert kell fenntartania, ami az iparbiztonsági események számát nulla szinten tartja. Ehhez komplex látásmód szükséges, amit jól alkalmazva az iparbiztonsági kockázatok feltárása és értékelése teljeskörűvé, alapossá és folyamatosan fejlődő folyamattá válhat, mellyel az iparbiztonsági események száma és súlyossága csökkenthető.
A vegyiparban minden normál üzemmenettől való eltérés komoly aggodalomra ad okot, nincs olyan, amire elég legyinteni, hogy nem fontos, vagy ilyet már láttunk. Létre kell hozni egy olyan rendszert, amely segítségével hatékonyan tudjuk kezelni, és mindenekelőtt megelőzni az esetleges káreseményeket. Az Európai Bizottság Közösségi Kutatási Központban működő Súlyos Baleseti Veszély Iroda a bekövetkezett ipari balesetek kivizsgálásával kapcsolatos elemzései azt bizonyították, hogy a balesetek 85 %-a vezetési és/vagy szervezési hiányosságokra vezethető vissza. [5]
A már feltárt kockázatok (tevékenységből, eseményekből) figyelemmel kísérésének a
hozzájárulhat a potenciális vészhelyzetek elkerüléséhez. Az ellenőrzéseket normál üzemmenet mellett ki kell terjeszteni a területen munkát végző kivitelezőkre, karbantartókra is.
A karbantartáshoz kötődő tevékenység veszélyforrásai az időkorlát, és a kommunikáció hiánya [5]. A karbantartási műveletek kockázatai csökkenthetők a munkavégzés feltételeinek pontos meghatározásával, melynek eleme lehet a munkavégzést engedélyező rendszer.
2.3.1 Többszintű auditrendszer
Az auditrendszer újragondolása az irányítási rendszer fejlesztése és hatékonyabb működése szempontjából elengedhetetlen. Egy olyan rendszerben, ahol több szintre helyezzük a cég által lefolytatott belső auditokat, ellenőrzéseket, és növeljük a gyakoriságot, valamint több szervezeti szintet is bevonunk, több nemmegfelelőség azonosítható. Az erre hozott, kezdetben főleg helyesbítő intézkedések a módosított rendszer alkalmazásával a megelőzés irányába tolhatók.
Mint ahogy az alábbi ábrán látható az auditrendszer átalakítása új megvilágításba helyezi az irányítási rendszerek követelményeit. Új fogalmak és új szabályok bevezetésével folyamatos fejlődés érhető el. Az eredmények vonatkozásában vegyipari tevékenységet folytató gyártó mutatóin keresztül fent leírtak figyelhetők meg.