I.
1601. e l e j en.
Az eriUlyi orsrAggyul6s lcoveteinek lindolj csdszdr elott elmondott beszede.
Capita legationis ordinum et statuum Transiluanicorum.
Superioribus annis, augustissime atque inuictissime im-perator, clomine nobis clementissime, cum sacratissima M. V.
per commissarios curam huius prouinciae administraret, me-minisse potest serenissimum principem et dominum dominum Maximilianum archiducem missum a sacratissima Maiestate Yestra fuisse, ut eius imperio haec prouincia administraretur.
Idein nimc quoque suppliciter a sacra M. V. petimus, ut suam serenitatem ad gubernandam hanc prouinciam mittere digne-tur, cui sacra M. Y. plenam et absolutam tribuat authorita-tem. I n administrationem porro prouinciae Yngaros adhibeat consiliarios, arcium praefectos, capitaneos etalio quolibet offi-cio fungentes liabeat Yngaros, militiam quoque pro defensione prouinciae ex Yngarica gente lectam alat, ita etiam salis cameras tricesimas ac alia quaevis loca, unde reditus prouin-ciae sperari possunt, per Yngaros officiales patricios nimirum Transiluanos administret, quemadmodum in alijs quoque chri-stianis prouincijs mos iste consuetudoque obseruatur. Quod si sapienti sacr. M. Y. consilio certis ex causis diversum proba-retur, neque serenissimum archiducem mittendum existimaret, id quod a pristinis temporibus obseruatum fuit, quantum me-moria complecti possunms, quemadmodum ex antiquis diplo-matum inscriptionibus et tabulis apparet, postquam haec pro-uincia coronae Yngaricae incorporata fuit, semper ex Ynga-rica gente electos, ut plurimum autem patriae ciues
secun-78 K R D K L Y I O R S Z A G G Y i l L E S E K .
clum regiam potestatem ei praefuisse suppliciter instamus, ut sereuissimo arcliiduce nobis negato, l)enigno sacr. M. Y. indulto vaiuodam ex gente Vngarica ex nostratibus eadem cum abso-luta authoritate eligendi facultas penes nos sit. qui guberna-tioni praepositus, ab imperio nutuque sacr. caes. M. V. obse-quiose dependeat.
Cum autem inde semper ab initio apud nos religionis libertas viguerit, in eaque principes praecipuum momentum posuerint, ut cuiusuis conscientia libera quietaque esse posset.
atque ita gloriam dei propagare studuerint sine cuiuspiam offensione, humillime a sacr. M. V. petimus, ut crebras regni-colarum constitutiones eadem integritate conseruare, liberam-que receptarum religionum professionem sine innouatione more antecessorum principum concedere dignetur.
Quandoquidem autem compertum habemus, liis tempo-ribus multas euenisse mutationes sine regni consensu et bona ecclesiastica, quae ab ingressu Isabellae reginae cum filio J o -hanne secundo lisco applicata fuerunt, postmodum inde auulsa esse, sacr. caes. Mti Vrae supplicamus, ut illa, arcem nimirum Gialu cum pertinentijs Mtas V r a recaptiuare et reliquis bonis iisci applicare dignetur, unacum reliquis arcibus ad iiscum regni pertinentibus, ut ex ijs de quotidianis et necessarijs sumptibus patriae prospiciatur; ne autem in posterum sacr.
M. V. amplius eiusmodi episcoporum onere nos grauare digne-tur, etiam atque etiam supplicamus.
Regna autem et imperia cum 11011 minus legibus quam armis defendantur, supplices petimus, ut in antiquis liberta-tibus, iuribus, consuetudinibus, privilegijs et immunitatibus instar divorum regum et principum praedecessorum videlicet Mtis Vrae caes. conseruare et per alios etiam quorum interest vel intererit, clementer conseruari facere dignetur. Quemad-modum antiquitus omnes lites et causae forenses hic in Tran-silvania absque ulteriori appellatione terminari consueuerunt, sacr. etiam M. V. in eodem statu nos clementer conseruare dignetur.
Etsi autem, augustissime imperator, homines etiam solo virtutis amore recte faciant, maiori tamen ex parte liberalitate, munificentia et praemio ad virtutem sectandani excitantur;
1 6 0 1 ELEJEX. 79 unde fit, ut principes benemeritos remunerare, et munificentia sua, veluti arcto quodam nexu magis ad fidelitatis obsequia attrahere consueuerint, uti etiam antecessores principes ijs, qiii militari aut alia quapiam laude praecelluerunt, dignis et benemeritis personis bona pro praemijs contulerunt, ita nunc quoque vaiuoda vel princeps pro tempore constituendus bene meritis bona conferre et donare, deque prouentibus regni pro necessitate et arbitrio libere disponere valeat, quas quidem donationes, inscriptiones, collationes et dispositiones a sacr.
etiam Mte Yra ratificari et conseruari cupimus.
Certa lege statutum illud etiam est, crescentibus delictis poenas quoque exasperari, sicut etiam temporibus diuorum regum constitutae poenae successu temporis auctis delictis, auctae etiam poenae fuerunt, postquam privatorum quorundam ambitio et cupiditas dominandi in tantum decreuisset, ut vel principum etiam salus atque securitas esse nulla posset, in liac vero potissimum prouincia generali regnicolarum decreto constitutum esset, notorios et perduelles non modo in omnium bonorum tam propriorum quam uxorumetliberorum suorum,at-que successionis perpetua amissione condemnari debere, verum etiam actionis et aquisitionis iure ligato facultatem omnem eri-piendum esse. H a c quoque in parte ut s. M. V. in eodem vigore statuque constitutiones eas conservare dignetur, humillime in-stamus; etenim si quid horum violaretur, praeterquam quod latissimus ad omnia flagitia et periuria aperietur campus, inter militarem nobilitaremque ordinem turbas ingentes et discordias exoritura esse certum est, siquidem eiusmodi bona a principibus fidelibus et benemeritis personis collata sunt.
Quemadmodum hactenus principes iuramenti vinculo ad obseruandas praedecessorum suorum donationes, inscriptiones consensus ac alias quaslibet literas collationesque obligati fuerunt, ita cupimus ea onmia per sacr. caes. Mtem Yram sicuti antea quoque peculiaribus articulis et constitutionibus ea confirmauerat, denuo confirmari et ratificari cum illis, quaecunque per Isabellam reginam filiumque Johannem se-cundum, Stephanum regem tam vaiuodatus quam Polonici re-giminis sui tempore, item Cristophorum, Sigismundum, et
80 E H D E L Y I O R S Z A G G Y U L K S E K .
Andream Bathoreos quibuspiam donata, inscripta, assecura-tionis aut alio quolibet titulo legitimo collata fuerunt.
Caeterum quantas et propemodum intolerabiles expen-sas ad praesentem expeditionem facere debuerimus, utpote in tam repentino et inopinato casu, ipsum robur militiae vaiuo-dae quantis largitionibus et promissis ad nostras pertraxeri-mus partes, sacr. caes. Mtas Y r a sapienti iudicio pensare po-test, plerisque benemeritis bona vigore litterarum assecurato-riarum contulimus atque iuramento mediante roborauimus.
Supplicamus itaque, ut ea omnia sacr. caes. Mtas Yra benigne confirmare et ratificare dignetur.
Iam vero cum intelligamus, Michaelem vaiuodam contra voluntatem sacr. Mtis Vrae lianc prouinciam superiori anno inuasisse, atque rapinas, caedes, incendia et (ut sacr. M. caes.
certius ex suis fidedignis et primarijs viris cognoscet) extremam ruinam intulisse, ut indignum omnino videatur truculentissimi liuius tyranni vel aliquam saltem memoriam extare honestam, sac. caes. Mti Vrae uti domino clementissimo vehementer sup-plicamus, ut omnes eius donationes, inscriptiones aut aliter quandocunque factas collationes (exceptis ijs, quae vel spec-tabili et magnifico domino Stephano Chiaki vel militari ordini contulerat, quae nos quoque pro rato et firmo habuimus, et iuramento confirmata perpetuo iure confirmauimus) ineffica-ces, inutiles, viribusque destitutas reddere dignetur. In summa sacr. M. V. res omnes Transiluanicas velit in eo liberrimo et absoluto statu conseruare, in quo tum fuerunt, cum prouin-ciam Michael per latrocinium nefarie et hostiliter inuasit.
Quamvis autem, sacratissime imperator idem spect. et magn.
dominus Stephanus Chiakiob insignem eiusin sacr. Mtis Vrae fidelitatem et praeclara in patriam nostram merita bencficia-que non solum liaec verum etiam longe his maiora a nobis promeruerit, ut tamen hac in parte quoque gratitudinem no-stram iure testaremur, quaecunque bona ipsi vel Michael vai-uoda quocunque titulo contulit, aut alio quocunque iure prae-ter ea possedit, in eorum dominio ipsum iuramento mediante confirmauimus, uti hac de re sacr. caes. Mtem Vram peculia-ribus literis demisse requiriuimus, sacr. Mti Vrae humillime supplicamus, ut hac etiam in parte postulatis nostris
satisfa-1 6 0 satisfa-1 ELEJAX. 81 cere et ipsum non solum iu illis beuigue couseruare, sed prae-terea amplioribus etiam gratiae et clementiae suae documeutis exoruare dignetur.
Quorum douatioues propter repentiuam bauc mutatio-uem legitima statutioue coufirmari uon potuerunt, illae quo-que vigore earundem donationem non obstante annua reuolu-tione a die datarum donationalium literarum, iu eadam bona introduci et statui possint. renouatis tamen cum declaratione casus necessarij literis statutorijs sacr. caes. Mtas Y r a digne-tur id etiam gratiose ratum babere.
Cum autem liaec prouincia ob infiuitas rapinas, popula-tioues, incendia et damna usque adeo aflicta sit, ut ad ouera belli fereuda amplius sufficere nequeat ue ad extremam ruinam deueniamus, atque cum familia liberisque cbarissimis extremae hostium libidini expositi simus, si praeter offeusionem Mtis Yrae id postulare liceat, sacr. M. Y. velit gratiosam nostri liabere rationem, atque efficere, ut ex aequo bonoque de pace cum hoste transigatur, ut misera liaec et afflicta patria nostra, quae tantam hactenus bellorum molem sustiuuit, vires resu-mere, et pristinae restitui possit integritati. Quod si vero cer-tis ex causis cum lioste ratioues pacis minime tractandas iudi-cauerit, sacr. M. Y. modum aliquem iueat, quo saluti nostrae opportune consulatur, tam propinquo enim ex vicinis prouiu-cijs lioste quanto in periculo res nostrae versari possint, facile cuilibet constat. Ac comitatus Bihar, Zolnok mediocris, Mara-marus quod attinet cum districtu Zilagi, si quidem illi reliquo Transiluaniae membro antea applicati fuerunt, quorum cau-sae antiquitus liic in Transiluania finaliter determinari con-sueuerunt, suppliciter postulamus, ut omnes eorum causas iuxta antiquam consuetudinem citra ulterioris appellationis prae-tensiouem hic terminentur.
Quam insignes ruinas liis temporibus haec prouincia acce-perit obSiculorum libertatem,quot caedes quot latrocinia a per-uersissima gente perpetrata clarius est, quam ut declaratione indigeat. Supplicamus itaque sacr. Mti Vrae, uti domino cle-mentissimo ut nullo unquam tempore vel sacr. Mtas Yestra vel succesores Mtis Yrae principes Siculis libertatem amplius indulgeant, postquam adeo atroci crudelitate in nobiles,
quo-Erdelyi Orszaggyiilesi E m l e k e k . V. 6
82 K R D ^ L Y I O R S Z i G G Y t t L K S E K .
rum coloni fuerant, atque in onmem aetatem et sexum dese-uierint, ut barbaricam crudelitatem longe excessisse videantur.
Post primos contractus, quos sacr. caes. Mtas V. cum omnibus buius prouinciae ordinibus sancit, multae et variae successerunt mutationes, quibus liaud dubie sacr. M. V. non leuiter offendi potuit, petimus supplices, si quae adhuc vel erga priuatos vel communiter erga ciues et incolas in animo sacr. Mtis Vrae offensionis residet difficultas, sacr. M. Y. pro innata sua pla-neque imperatoria gratia benigne id omme onus exuere, om-nesque offensas condonare dignetur, pro quibus nec iuris or-dine, nec alia quapiam externa ratione vindictam ullam in-stituat.
Postremo, sacr. imperator, illud quoque silentio praete-rire minime possumus, Stephanus Boclikay clandestinis suis factionibus et multis rebus praeter scitum regnicolarum inique perpetratis, quantum non modo in sacr. Mtem Yram iniuriose et et in ser. arcliiducem Maximilianum augustissimamque domum Austriacam contumeliose deliquerit, verum etiam liuic patriae nostrae quas ruinas, et quanta danma conciliauerit. Sigismun-dum Bathoreum contra regni consensum atque praescitum ex Opulia reduxit, clancularie militarem ordinem iuramento ad suas pertraxit partes, quo suo facto insignem liuic prouinciae infamiam turpitudinemque apud onmes principes populosque Cliristianos comparauit. Prouinciam populationibus direpti-onibusque inducto peregrino milite crudeliter affixit. Vt itaque in posterum ab istiusmodi inquieti ingenij peruersitate patria liaec nostra a simili ruina et clade tuta esse possit, demisse supplicamus, dignetur M. Y. hac in parte clementer statutis nostris annuere: ne ullo unquam tempore ipse Stephanus Boch-kay in Transiluania bona possidere aut quomodocunque siue mansionis siue quacunque ratione liuc se conferre possit, neue
quicquam iuris unquam apud nos consequatur.
Constare sacr. Mti Vrae arbitramur qua ratione mag-nifici domini Balthasar Bornemizza et Franciscus Alard ob fidelitatem sacrat. olim Mtis Vestrae genitori praestitam uniuersa bona sua amiserint, quae quidem diuersa bona cum a diuersis donatarijs hoc tempore possideantur, qui-bus ea sine insigni iniuria adimi non possunt, eorum loco
1 6 0 1 . ELEJKN. 83 deputauimiis ipsis alia boua: Balthazari Boruemizza arcem AVeeclii cum pertiueutijs, Fraucisco Alard castellum Alwiutz cum suis pertinentijs. Quae quidem bona etsi quautitate, ya-lore et prouentibus amissa nou aequent, ne tameu omuino damnum patiautur liac ratione eos contentos reddidimus, et nomine omnium ordinum et statuum eos assecurauimus.
Quaudoquidem vero iam omnia ista sub clementia et benigua sacr. Mtis Yrae cura coutineantur, eidem uti domino
clemeutissimo demisse supplicamus, posteaquam bona sua ob fidelitatem domui Austriacae praestitam amiserint, dignetur liuic ordinationi nostrae et assecurationi benigue conseutire, bouorumque illorum collatiouem pro eisdern domiuis Baltha-zari Boruemizza et Francisco Alard in haeredes perpetuo iure
confirmare.
Quauta iudustria et fidelitate magnifici domini Sebas-tianus Teokeoly et Ladislaus Pethe sacr. Mti Vrae et afflictae huic patriae nostrae inseruierint, sacr. M. V. ex alijs etiamfi-dedignis suis benigne intelligere dignabitur, cum ij uullis labo-ribus, vigilijs, nullis denique sumptibus parceudo, pro ampli-tudine et gloria sacr. Mtis Vrae, proque iucolumitate huius patriae nostrae afflictissimae contra omnes fortuuae casus sese opposuerint. P r o quibus meritis nos etiam gratitudiuem nos-tram aliqua remuneratione testari volentes, omnium ordinum consensu domino Sebastiano Teokeoly oppidum Zeek cum sa-lis camera et suis attiuentijs, ipsi autem domino Ladislao Pete oppidum Kapliau cum suis pertineutijs dandum et conferen-dum destinauimus. Quapropter sacr. Mti Vrae supplicamus, dignetur hac etiam in parte grati animi nostri testificatiouem ordinationemque nostram ratam et firmam liabere, proque eis-dem dominis in haeredes perpetuo iure confirmare.
Kiviil egyhoru hezzel: Siebenburgisch g e s a n d t e a m b r i n g e n bei der Rom. Kaj''s. Mt. etc.
Ez alatt mds ktzzel: Dem khayserlichen h o f f k h r i e g s r a t h vmb sunderlich u n v e r l a n g t g u et ac h t en u n d t e r u i d e r u n g darin, wan der h e r r n Hungerischen r a t h g u et ac h te n h i r a u b e r aucli g e w e r t i g ist.
P e r ser. archiducem 2 6 j a n . a. 1 6 0 1 . Grschrott m. p.
( E g y k o r u m&solat a b^csi cs. allami l t a r b a n . H u n g . comitialia.)
6*
I I .
1601. m á r c z . 1.
Rákóczy Lajos, Mihály vajdának : hadai fentartásáról értesiti.
Illustris ac magnifice domine, mihi confidentissime, sa-lutem etc.
Az nagyságod levelével érkezék K y r a l y Pál, Károly Mi-hály, mely költ Bécsben 17. Februarii, mely 26. napján febru-ariusnak jött kezemhez.
í r j a nagyságod, hogy az vitézeknek mind moldvaiaknak, kozákoknak, itt ezen ez földön godviselőjök lennék, bizonyos em-beremmel értetném őket,hogy el ne oszlanának, jó reménységgel is biztatnám. Nagyságos uram énnekem arra felette nagy gon-dom volt, kiváltképen az moldvaiakra, mert az kozákok csakha-mar azután hogy nagyságod tőlünk elválék, Lengyelországban mind bementenek; valamely szegény legények maradtak volt itt az moldvaiak között, kik ennek előtte is Moldvában laktak többet, hogy nem Lengyelországban. Az nagy niurzának az nagyságod levelét megküldtem, magam is biztató levelet irtani nékiek ; ez ideig az murza mind beteges állapattal volt, Kas-sán felől az Seghniev uram házánál feküdt, most is ott vagyon.
Ez elmúlt napokba is megirtam vala nagyságodnak, hogy fe-lette nagy szükségben vadnak, nagyságod pénzzel értesse őket, ne kellessék szerszámokot, lovokot elvesztegetni. Ide felette szük idő vagyon. Mind embernek, lónak való élés drága, pén-zen is nem mindenött teheti ember szerit; tudja nagyságod, hogy csak két-három nap is embernek igen nehéz éhen tűrni, lovának azonképen. Ez ideig ha az becsületes vitéz úrfi Ho-monnay Bálint nagyságod jó hirejért, nevejért nem táplálta volna őket, nem tudom mint lött volna dolgok. Mégis kérem nagyságodat, találjon módot benne nagyságod, adjanak valami pénzt közinkbe.
Parancsolja nagyságod azt is, hogy mind lovas, gyalog vitézeket nagyságod számára tartóztatnék, miúta nagyságod
tőlünk elválék, énnekem arra felette szorgalmatos gondom volt Az mint ajánlottam is vala nagyságodnak magamat, biztattam is vala mind lovast, gyalogot, de az vitézek az szűk időhöz ké-pest igen eloszlottanak széllel, kiváltképen az hajdúk. Mind-azáltal még szerit tehetnénk, csak oszthatnánk valami pénzt közikbe; ők is kétségesek, hogy az pénzt nem látják.
Azt is bizonyos embertől értettem, hogy Zsigmond vajda Erdélyben az vitézt igen fogadja; arra is mind lovas-gyalog igen elmegyen az fizetésért; az ki hamar adhat, annak szolgál-nak, tudja nagyságod. Az én tetszésem az volna, hogy nagysá-god ő felségekkel hamar végezne, hogy itt Kassán adnának va-lahány ezer forintot, kivel nagyságodnak vitézeket fogadhat-nánk, ahhoz képest az kik hallanák, mind nagyságodhoz tar-toznának, várakoznának is ideig. Tudom, ő felségek oly mó-dot találnának benne, hogy valahány ezer forintnak az kama-rás urak szerit tehetik nagyságod számára, K y r á l y P á l sem-mit nem mulatt, hanem sietséggel ment, Ibrány Ferencz uram is kisértette egy ideig.
Barbatt György az nagyságod szolgája meggyógyúlt, jó állapatban volt itt Szerencsen, mostan egy paripát adtam alája, költséget is, Kyrály Pállal együtt elbocsáttam, mindenké-pen tanúságot adtunk nekie, hogy Erdélyországba bemenjen, megjárja, asszonyonk ő nagysága felől, az nagyságod szerelmes gyermeki felől minden hirt hozzon, mint s hogy vadnak, micsoda helyen. Mihelyt érkezik, nagyságod eleiben mindjárást felkül-döm, nyugodt lovat adok itt alája, Váradra is bocsáttam bi-zonyos embert Kyrály Pállal, hogy az mit érthet mind asszo-nyonk ő nagysága felől, s mind az havasalföldiek felől, nagy-ságodat mindjárást megtudósitom, mihelyt érkezik Kyrály Pál-tól válaszom. Károly Mihályt addig itt tartóztatom házamnál, annak utána nagyságodhoz felbocsátom. Tartsa meg isten nagyságodat sokáig jó egészségben. Datum ex Felső-Wadász, die 1. Marcij. Anno 1601.
Nagyságod szolgája
Rákóczy Lajos m. p.
(Külön lapon.) P. S. Az minemő dologért nagyságod ez levélvivő ifjú legényeket kibocsátotta volt, azoknak tovább fáradni nem illett, ha nagyságod itt létében ez dolgot nyil-vábban megjelöntötte volna, semminemő dologban fogyatkozás nem lött volna, mindazáltal az mikorra eszömben vehettem az nagyságod akaratját, forgolódtam benne, az embert ki is ho-zattam Havasalföldéből Kulcliar Barbultúl és Armás Nikolá-túl, de csak pusztán bocsátták ki, semmijét meg nem a d t á k ; mostan az az ember Zázwároson vagyon, semminemő lett okon az én emberemmel ki nem akart jőni, hanem egyét-mását oda várja. Az gyermek, az kit nagyságod visszaküldött volt, az va-gyon vele; im ismét mindjárt érte küldök, és hogy ha meg nem hal, avagy meg nem halok, tizennegyed napra itt leszen. Ezt akarám nagyságodnak értésére adnom. Az postákat 12. Febru-ári i bocsáttam innét el. Énnekem az nagyságod dolgaira szor-galmatos gondom vagyon, legyen nagyságodnak is gondja én reám.
Külczím: Illustrissimo principi domino domino Michaeli wai-uodae V a l a c h i a e T r a n s a l p i n a e etc. domino mihi gratiosissimo.
Y i e n n a e vel P r a g a e .
( E r e d e t i j e a bécsi es. titk. l t á r b a n . H u n g . )
I I I .
1601. m á r c z . — á p r i 1.
Náprágy Demeter, Mihály vajda által okozott kárai megtérítését kéri.
Sacratissima caesarea regiaque Maiestas domine domine clementissime.
Octo iam integros menses, clementissime imperátor ma-ximo meo et ecclesiae dammo hic Pragae confeci, ita iam ex-haustus, ut vesculas, quas mecum habebam, iudaeis impigno-rare coactus sim. E t nisi me Maiestas Vestra caesarea aliquo subsidiolo et prouisione clementer adiuuerit, Transiluania quo-que iam exclusus, paulo post quo me vertam'haud scio. Si inte-rim nonnulla contra me aduersarij mei, siue illi sint
Transilua-1 6 0 Transilua-1 . MARCZ. — AP R I L . 87
nici legati, siue dominus vaiuoda, vel quicunque alij. aut clani sinistre Maiestati V. sacr. suggesserint, aut palam in scriptis exbibuerint. Supplico Maiestati V.Caes. uti domino domino cle-mentissimo, dignetur illa mibi specie aut proponi, aut in scrip-tis extradari benigne mandare. Quae ubi vera fuerint comperta, nec me iuste excusare potero, pro aequitatis et clementiae ra-tione suis modis puniat. Si autem innocentia mea Maiestati V. innotuerit, solita sua in innocentes gratia et clementia me quoque complectatur. Quia vero dominus vaiuoda bona episcopatus mei, ut plurimum ex prouincia impetrata ab ipso venia discessi, occupauerit, centum vasa maxima vini abduxerit, decimas item distraxerit. Supplico Maiestati V. dignetur intel-ligere euis facti causam a domiuo vaiuoda, si illae insuffici-entes fuerint, cogere ad restitutionem eundem dominum vaiuo-dam. Quamuis ego in boc suo iusto exilio non tanti curem restitutionem damnorum illatorum, quam innocentiae meae testiticationem. Quam, dum ille contra me nibil solidi propo-suerit, Maiestas V. sacr. facile cognoscet. Intelliget quoque Maiestas Y. me ab ipso solum ob eani causam reiectum fuisse, quia partes Maiestatis V. acerrime in omnibus occasionibus contra ipsum defendi, unde me interdum germanum vocitare solebat, coram dominis senatoribus. Idem feci tempore cardi-nalis testetur id Baltazar Bornemisza, alioquin homo mei ini-micissimus, legatus Transiluanus, tunc cardinalis alter Acba-tes et cancellarius, qui me integro die nomine cardinalis et ordinum varijs territamentis cogendo ad iuramentum
nici legati, siue dominus vaiuoda, vel quicunque alij. aut clani sinistre Maiestati V. sacr. suggesserint, aut palam in scriptis exbibuerint. Supplico Maiestati V.Caes. uti domino domino cle-mentissimo, dignetur illa mibi specie aut proponi, aut in scrip-tis extradari benigne mandare. Quae ubi vera fuerint comperta, nec me iuste excusare potero, pro aequitatis et clementiae ra-tione suis modis puniat. Si autem innocentia mea Maiestati V. innotuerit, solita sua in innocentes gratia et clementia me quoque complectatur. Quia vero dominus vaiuoda bona episcopatus mei, ut plurimum ex prouincia impetrata ab ipso venia discessi, occupauerit, centum vasa maxima vini abduxerit, decimas item distraxerit. Supplico Maiestati V. dignetur intel-ligere euis facti causam a domiuo vaiuoda, si illae insuffici-entes fuerint, cogere ad restitutionem eundem dominum vaiuo-dam. Quamuis ego in boc suo iusto exilio non tanti curem restitutionem damnorum illatorum, quam innocentiae meae testiticationem. Quam, dum ille contra me nibil solidi propo-suerit, Maiestas V. sacr. facile cognoscet. Intelliget quoque Maiestas Y. me ab ipso solum ob eani causam reiectum fuisse, quia partes Maiestatis V. acerrime in omnibus occasionibus contra ipsum defendi, unde me interdum germanum vocitare solebat, coram dominis senatoribus. Idem feci tempore cardi-nalis testetur id Baltazar Bornemisza, alioquin homo mei ini-micissimus, legatus Transiluanus, tunc cardinalis alter Acba-tes et cancellarius, qui me integro die nomine cardinalis et ordinum varijs territamentis cogendo ad iuramentum