Heltai János az 1632-es esztendőt az unitárius katekizmuskiadás nagy évének nevezi.418 Ekkor jelent meg a rakówi katekizmus kisebb és az úgynevezett rövidített változatának magyar fordítása. Az előbbi, ha nem is volt azonos, ám feltétlen hasonlónak kellett lennie Radecke 1620-ban kiadott kátéjával. Sőt, ekkor hagyta el a sajtót Toroczkai írása is, amely
412 ILLUSTRIS FEMINAE…, i. m., 2.
413 Régi magyarországi nyomtatványok (1983), 332.
414 Köszönöm Kolumbán Juditnak a segítségét.
415 Balogh Judit tanulmánykötete mellett T. Orgona Angelika monográfiája is a Kornisokkal foglalkozik. T.
ORGONA (2014).
416 A nőkérdésről: Nagy (2001). 23-41. V. LÁSZLÓ (2011).
417 DE MATRIMONIO TRACTATUS. Authore VALENTINO RADECIO. Claudiopoli, Typis Heltanis, Excudebat Ioannes R. Makai. M. DC. XXI.
418 HELTAI (2008), 204.
98
Jacobus Palaeologus terjedelmes műve, a Catechesis Christiana legfontosabb mozzanatait foglalta össze.419 Az úrvacsora magyarázatakor mégse követte azt, hanem Matthias Vehe-Glirius gondolatmenetét vette át a Mattanjahból.420 Az egy esztendőben történő megjelenés izgalmát Balázs Mihály úgy ragadta meg, hogy gyökeresen eltérő hagyományból táplálkozó és teológiát hirdető káték jelentek meg Kolozsváron 1632-ben.421 Mivel erre az évre püspökválasztás is esett, úgy vélem, hogy a sociniánus szemléletű kátéknak Radeckével és Szőrös Mátyással, a Toroczkai összeállította katekizmusnak pedig Csanádival van valamiféle kapcsolata. Viszonyukat persze ez nem tisztázza, új adalékokra pedig nem akadtam ezt illetően. Ebben a fejezetben csak a Toroczkai-féle káté keletkezési idejének elbizonytalanításához tudok adatot szolgáltatni.
Toroczkai kátéjának csak az 1632-ben nyomtatásban megjelent szövegét ismerjük, amely Abrugi György kolozsvári nyomdájában látott napvilágot. Balázs Mihály úgy vélte, hogy A keresztyéni üdvösséges tudománynak a Régi és Újtestamentum szerént egybesummáltatott értelme címet viselő kiadvány olyan mozzanatokat is tartalmaz, amelyek talán egy korábbi kiadás maradványainak tekinthetők. Ilyen szerinte a katekizmus egyik paratextusa, az Epigramma ad lectorem, amely Emericus N. Bükfalvinus szerzeményeként szerepel.422 Mivel erről a Bükfalvi Nagy Imréről a Dávid Ferenc elleni per időszakából volt utoljára adata Balázs Mihálynak, számára ez azt jelentette, hogy az 1632-ben megjelentett művet talán visszadatálhatja a 16. század utolsó évtizedeire.423
De milyen adatok is állnak rendelkezésünkre erről a Bükfalvi Nagy Imréről? Kénosi Tőzséréknél egyszer Dávid Ferenc egyik meghittjeként szerepel,424 máskor Biandratának titkos megbízottjaként.425 Egyszer pap,426 másszor kétségkívül a hátszegi és a dévai egyházkör esperese.427 Egyszer semmi biztos tudásuk nincs Kénosi Tőzséréknek arról, hogy ez a Bükfalvi Imre prédikátor vagy iskolai tanár volt-e,428 máskor biztosan állítják, hogy a kolozsvári iskola tanára volt.429 Az egymást cáfoló életrajzi adatok magyarázata az lehet, hogy Kénosi Tőzsérék egy Imre nevű papot és egy bizonyos Imre esperest csupán keresztnevük alapján azonosítottak Bükfalvi Nagy Imrével. Itt kell emlékeztetnem arra, amire
419 BALÁZS (2006), 57.
420 Uo., 59-60.
421 Uo., 72.
422 Uo., 55.
423 Uo., 55.
424 KÉNOSI TŐZSÉR-UZONI FOSZTÓ (2005), 390.
425 Uo., 281.
426 Uo., 281.
427 KÉNOSI-TŐZSÉR-UZONI FOSZTÓ (2009), 289.
428 KÉNOSI TŐZSÉR-UZONI FOSZTÓ (2005), 390.
429 Uo., 556.
99
az egyháztörténeti részben már utaltam, hogy tudniillik a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárában négy olyan levelet is felleltem, amelynek a föladója szintén egy Bükfalvi Nagy Imre volt.
Márpedig az egyik 1616-ban kelt levelében ez a Bükfalvi Nagy kolozsvári tartózkodására utalt, ami a káté összeállításának szempontjából nem jelentéktelen adat: „igen kedves közösségetek és gyülekezetetek lelkembe vésődött”.430 Mivel tehát a levél írója vagy ott tanult, vagy csakugyan tanár volt ott, a katekizmussal egyszerűen csak egy Toroczkai halála (1615) előtti időpontra mehetünk vissza. Az a tartalmi leírás ugyanis, amely Hunyadi püspöksége idejéből maradt ránk a kolozsvári unitárius kollégium 1135-ös kéziratában, nemcsak a Toroczkai-kátéra illhet:
De erről bővön írtak az mi atyánkfiai egy magyar könyvben, kit az apostolok ideje után támadott innatorok (!) ellen írtak, ennek végében egy Catechesisben láthatsz róla, kiben az örök vallásról szépen tanít.431
Az egybeszerkesztés szempontjából az is figyelemre méltó, hogy a Palaeologus követő Bükfalvi Nagy ebben a most elővett levelében számára legkedvesebbnek azt a Lisznyai Gyárfást mondja, aki Toroczkai mellett a legfontosabb szerepet játszotta Palaeologus műveinek hagyományozódásában.
A Toroczkai összeállította káté kapcsán izgalmas továbbá, hogy hitelesnek tekinthető-e szövtekinthető-egtekinthető-e. Ntekinthető-em azért mtekinthető-erülhtekinthető-et ftekinthető-el tekinthető-ez a kérdés, mtekinthető-ert a nyomtatványon van olyan nyom, ami ellentmondana a hitelességének, hanem azért, mert több ekkor megjelent kiadványon kisebb-nagyobb erőszakot követtek el. Erre majd lejjebb térek rá. Mindenesetre azt ki lehet zárni, hogyha volt e katekizmusnak korábbi kiadása (mint azt Keserű Bálint felvetette),432 akkor az 1632-es példányokat az alapján nyomták újra. Annyi és olyan fogyatkozás esett ugyanis a nyomtatás közben, hogy az csak akkor fordulhatott elő, ha a nyomdász kézirat alapján nyomtatott. Példának okáért igazán szemet szúr, amikor nem a Szentlelket, hanem a szent lelkeket nevezi Isten erejének a textus,433 ráadásul az ilyen (egyébként könnyedén emendálható) hibák az errata összeállításakor sem ríttak ki a könyvnyomtató számára a
430 Bükfalvi Nagy Imre Valentin Radeckének. LUEKvLt. 86.
431 ÚJLAKI-NAGY (2010), 68.
432KESERŰ (1973),347.
433 AZ KERESZTYÉNI ÜDVESSÉGES tudománnak a’ Régi és Újtestamentom szerént egyben summáltatott értelme az keresztyéneknek lelki épületekre. Toroczkai Máté által. … Kolozsváratt 1632. esztendőbe. D9.
100
szövegből. Szembeötlik továbbá, hogy első látásra a hivatkozott szentírási lókusok el vannak torzulva, tulajdonképp azonban hol a Vulgata, hol a Septuaginta számozását követik a kátéban. Erre Kovács Sándor hívta fel a figyelmemet, magyarázatot viszont nehéz adni arra, hogy miért is nem egységesítették a bibliai hivatkozásokat egy olyan műben, amelyet az olyan
„együgyű” keresztény híveknek szántak, akiknek aligha akadt lépten-nyomon kezük ügyébe a Septuaginta.
E káté megjelentetése azért is borzasztóan érdekes, mert nonadorantista szemléletű vagy a szakirodalom által annak tekintett művek a harmincas években már egyre kevésbé jutottak el a sajtónyilvánosságig. A katekizmus mellett talán kivételt képez még az 1635-ben kiadott Imádságos és énekes kézbe hordozó könyvecske, melyet naponként minden rendbéli keresztyén ember olvasgathat című kötet, amelyről egy makulatúra maradt ránk. Ez alapján azonban Vadai István és vele csaknem egyidejűleg Lovas Borbála meg tudta állapítani, hogy rajta Enyedi György azon könyörgésének részletei vehetők ki, amelyet Kanyaró Ferenc korábban már más forrásból közölt.434 Talán e nyomtatvánnyal összefüggésbe hozható, hogy az 1654. évi zsinat Derzsben úgy határozott, hogy a papok mindennapi áhítatukban mondogassák azokat a könyörgéseket, melyeket Enyedi György, Toroczkai Máté és Járai Sámuel is elmondtak.435 Ezért is kérdés, hogy a katekizmusban található Reggeli és Estvéli könyörgés, amelyeket egyébként Thordai Jánosnak szokás tulajdonítani,436 nem Thoroczkai munkái-e. Vagy legalábbis: biztosan Thordai műveiről van-e szó? Ezzel a kérdéssel pedig tulajdonképp át is térhetünk a következő nyomtatványra, amelyben Sozzini és Johann Crell egy munkájának magyar fordítását kötötték egybe annak a hagyománynak a folytatói, akik a most külön nem tárgyalt rakówi katekéziseket Toroczkai katekizmusával egy évben jelentették meg.