mi a bizonyítási eljárás módja fizikai és szexuális bántalmazás esetén?
1.
hogyan érvényesíthető a távoltartás szabálya közvetlen együtt élő családtag esetében?
2.
milyen alternatív eljárások alkalmazhatók a feleség és a férj, illetve az apa és gyermeke közötti konfliktu-3.
sok kezelésében?
EsEtlEírás
20.
Védendő fogyasztó: „Amikor a villanyomat kikapcsolták, nem szóltam a családsegítőbe, mert minek, hiszen ők sem tudják a hátralékot rendezni. Az óvodai adminisztrátornak panaszkodtam, akinek a lánya épp vélet-len ebben a témában volt járatos, de ennyit mondott, hogy a Google-ban keressek rá a védendő fogyasztó szóra, itt jelzem, hogy az áramszolgáltató nem értesített semmilyen reklámlevélben, viszont kezembe került egy januári NOE újság, és ebben volt benne a kormányrendelet. Így mentem el az ÉMÁSZ-ELMŰ ügyfél-szolgálathoz. Mutatom a hölgynek az újságot és a határozatot a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról.
Néz rám, mint béka a kocsonyából, majd felemeli a telefont, és hívja a központot, mi ilyenkor a teendő. Tehát ebből leszűrhető, hogy ő mint előadó sem tud a dologról. Fénymásol, és kitöltünk egy nyomtatványt, amit elfaxol a központba. Közben megnézzük, mi is az elmaradás oka. A 2007. évi márciusi, júniusi egyeztetéskor az előirányzott átalányfizetés összegét két részre bontották, ami azt mutatta, hogy hátralékom van. Rossz helyre könyvelték el. A végszámlánál viszont nincs olyan, hogy ennyi az előirányzott, ennyi a fogyasztás, és mennyi a még be nem fizetett összeg. Rossz ez a rendszer. Így én abban voltam, hogy a végszámlán min-den ki nem fizetett hátralék benne van, hiszen nem kevés, 90 ezer forintot kellett szeptemberben befizetnem mint túlfogyasztást. Eszembe sem jutott, hogy vannak még ki nem fizetett hónapok. A hölgy azonnal kitöl-tött egy visszakapcsolási munkalapot, így még aznap délben volt újra áramom. Ilyesmi szintén előfordul a gázszolgálatónál, amikor a rossz könyvelés miatt keresik a fogyasztón a be nem fizetett számlatartozást. De ott sincs pardon, hiszen jön a megbízott alvállalkozó, és lebontja a gázórát. 41 ezer forint a visszakötési díj.
De a gázszolgáltató csak 2009. június 1-jétől fogja bevezetni a védendő fogyasztó kategóriát. Tehát amíg kérvényezem a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, addig minden évben fénymásolatot kell küldeni a szolgáltató felé. A szegénységi bizonyítvány számtalan helyre szükséges.”
a tisztázandó jogi kérdések:
mi a célja a védendő fogyasztó kategória bevezetésének a szociális védelemben?
1.
hogyan történik a gyakorlatban a védendő fogyasztóvá minősítés?
2.
milyen hátrányt szenvednek el a kistelepülések lakói – ahol nem kötelező az adósságkezelés – 3.
a városlakókkal szemben, és ennek milyen jogi kezelési lehetőségei vannak?
EsEtlEírás
21.
Fenyegetettségérzet alakul ki az emberben, hogy a falban lévő áramfogyasztás-mérő szerkezet véglegesen leszerelésre kerül, ámde visszaszerezni nem egyszerű az új szabályok miatt. Szerettem volna az elektro-mos vízmelegítőt egy külön éjszakai fogyasztásmérőre kötni. Annyit mondtak a telefonba, hogy keressek egy minősített vállalkozót, aki ezt felszereli. Hívogattam az interneten letölthető listáról a szerelőket. Egyet sikerült elérnem, és eljött. Szemlélődött. Az utcai frontnál áll egy pótoszlop, oda kellene kivinni a már meg-lévő fogyasztásmérőt külön-külön dobozba, majd visszavezetni a lakásba stb.… de árat nem mert mondani, csak javasolta az olcsóbb megoldásnak tekinthető gázos átfolyós vízmelegítőt. Na erre most meg jön majd a 30 százalékos gázáremelés. A miniszter, remélem, azóta is csuklik, hiszen annyit emlegetem a nevét, a 3000 köbméteres határ és a medencefűtés miatt, és eszébe sem jutott, hogy a nagycsaládosok nem a lu-xusmedencét fűtik, hanem az otthon lévő picire kell a nap 24 órájában a meleget biztosítani. Megmondom:
őszintén rettegtem a szénnel-fával fűtött időszakoktól. Alig vártam, hogy biztonságos, konvektoros fűtésem legyen, ahol nem pattanhat ki szikra a reggeli begyújtáskor, nem megy tele a szoba füsttel, és éjjel 2-kor nem kell felkelni, hogy szenet rakjak az amúgy szép, német öntöttvas kályhába. De hol vannak az alternatív energiaellátások? Napkollektort szeretnék és szélforgót és termálfűtést és…
a tisztázandó jogi kérdések:
hogyan lehetne elérhetővé tenni az alternatív energiaforrások használatát a szegények számára a min-1.
dennapi közüzemi számláik csökkentése érdekében?
hogyan szabályozható jogilag és a szociálpolitika eszközeivel, hogy a luxusfogyasztás és a nagycsalá-2.
dos létből fakadó többletenergia-felhasználás ne kerüljön egy (büntető) kategóriába?
EsEtlEírás
22.
A bangkoki kongresszuson két előkonferencián tárgyaltunk arról, hogy milyen rendszereken érheti el az ENSZ Megállapodás a fogyatékossággal élő személyek jogairól (UN Convention on the Rights of Disabled Persons) a rászorulókat. A közegészségügyi (public health) szemlélet és az elsődleges ellátás (primary health care, PHC) újra reflektorfénybe került. Évekig ennek a rendszernek egy elágazása volt a közössé-gi rehabilitáció (community based rehabilitation, CBR). A felhasználók mozgalma, valamint számos kor-mányzati és NGO törekvés együtt érlelték a CBR jelenlegi gyakorlatát. Rövidesen a WHO, az ILO és az UNESCO támogatásával, számos szakértő közreműködése nyomán a szakmai irányelvek is megjelennek (CBR Guideliness, WHO).
Több fejlődő országban az elsődleges egészségügyi ellátás (PHC) foglalkozik a különféle érzékszervi, fizikális, intellektuális és pszichoszociális sérülésekkel élő személyek problémáival. A CBR és a paralel fejlődő közösségi pszichiátria az ENSZ-megállapodás által teremtett jogi környezetben egy megújult, ho-lisztikus gondoskodás lehetőségét kínálja. A közösségi pszichiátria néhány országban a CBR rendszereibe integráltan működik, de nyitott az implementáció más modelljei felé is.
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen jogi garanciák alakíthatók ki arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi megegyezések megjelenjenek 1.
a magyar jogrendszerben, ezzel korszerű ellátást és védelmet nyújtva a különféle érzékszervi, fizikális, intellektuális és pszichoszociális sérülésekkel élő személyek számára?
mik a mai közösségi pszichiátriai ellátás jogszabályi előírásai?
2.
EsEtlEírás
23.
Mária 13 éves gyermekével kérte felvételét a családok átmeneti otthonába. A 40 év körüli, szép arcú, ápolt megjelenésű nő botra támaszkodva és a fizikai fájdalmat kifejező látványos mimikával adja elő történetét:
mire gyerekét megszülte, egyedül maradt, különböző segédmunkákból tartotta el kettőjüket. Családjára nem számíthat, élettársi kapcsolatából is azt emeli ki, hogy mindig mindenkinek segítséget nyújtott, de mások kihasználták, jó szándékát félremagyarázták, ezért maradt egyedül. Súlyos gerincbetegsége miatt hosszú ideig volt táppénzen, ebből nem tudta az albérletet fizetni, ezért kényszerül intézményi támoga-tást igénybe venni. Az átmeneti lakhatási lehetőséget nyújtó intézménnyel kötendő szerződés a munkából származó jövedelem meghatározott hányadának felhalmozását írja elő, mint az önálló élet újrakezdésének feltételét. E cél érdekében Mária rövid határidőt kap a munkába állásra, amire azonnal képtelennek mondja magát. A szociális munkás tájékozódott – a kliens tudtával – orvosánál, aki indulattal közölte: hisztériáról, és nem drámai betegségről van szó. Ezután egy beszélgetés alkalmat adott arra, hogy világossá váljék: a családi intézményben mindegyik családtag érdekében dolgozunk, így nem támogatjuk, hogy fiát betegápo-lóként „használja”. Ettől a pillanattól Mária saját aktivitásának eredményeként pár napon belül talált olyan munkahelyet, amely az előzőkhöz képest státuszemelkedést is jelentett számára. Derűsen, örömmel ment dolgozni, a fájdalom teátrális bemutatásának nyoma sem maradt. Egy ideig – a játszma később újra kezdő-dött. A begyakorolt élettechnikát ugyanis csak időlegesen tudta felfüggeszteni a direkt szakmai kontroll.
a tisztázandó jogi kérdések:
a gyerek apjának felkutatása, illetve a gyerektartás állam általi megelőlegezésének elindítása.
1.
a családok átmenet otthonában (cSáo-ban) kötendő szerződés jogi vonatkozásai és a vállalt kötele-2.
zettségek teljesítésének elmaradására vonatkozó szankciók.
az egészségügyi adatok orvos által történő átadásának jogi garanciái, feltételei.
3.
EsEtlEírás
24.
Az Európai Bizottság uniós szintű kampányt hirdetett a nemek közötti bérszakadék megszüntetésének elő-segítésére. Az EU gazdasági ágazataiban a nők átlagosan 17,4 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. „Egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást” – ez a szlogenje a kampánynak, amelyet március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából indítanak azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a bérszakadékra, a mö-götte álló okokra és a megoldásokra.
A bérszakadék több okra vezethető vissza, és többféle megoldást is igényel. Minden szinten fel kell lépni, és kötelezettséget kell vállalnia minden érintettnek – a munkáltatóktól és szakszervezetektől egészen a nemzeti hatóságokig és valamennyi polgárig. Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az Európai Unió egyik alapelve. Az 1957. évi Római Szerződésbe foglalt elv már egy 1975-ös irányelv tárgya volt, amely betiltott mindennemű díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő munkát vagy egyenlő értékű munkát vég-ző nők és férfiak között. Ennek eredményeként a közvetlen megkülönböztetés „egyszerű és szembeötlő”
eseteinek száma – amikor is az egy és ugyanazon munkát végző, ugyanolyan tapasztalattal és ismeretek-kel rendelkező és ugyanolyan teljesítményt nyújtó nő és férfi különböző díjazásban részesül – az egyenlő díjazásról szóló európai és nemzeti jogszabályok hatékonyságának köszönhetően jócskán lecsökkent. Ak-kor vajon miért van az EU-ban még mindig 17,4 százalékos bérszakadék a nők és a férfiak adózás előtti (bruttó) átlagos órabére között a gazdaság egészében? A munkaerőpiacon tartós megkülönböztetést és egyenlőtlenséget von maga után, ami a gyakorlatban elsősorban a nőkre van hatással. A nők által végzett munkát például még ma is gyakran kevésbé értékesnek ítélik, mint a férfiakét, és a nők gyakran olyan ágazatokban dolgoznak, amelyekben a bérek átlagosan alacsonyabbak, mint a zömében férfi munkaerőt igénylő ágazatokban. A szupermarketek női pénztárosai például általában kevesebbet keresnek, mint a férfi rakodómunkások. A bérszakadék ezenkívül csökkenti a nőknek életük során szerzett keresetét és nyugdí-ját, ami későbbi életszakaszban elszegényedésükhöz vezet. 65 éves vagy annál idősebb életkorban a nők 21 százalékát érinti a szegénység veszélye, míg ez az arány a férfiaknál 16 százalék.
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre magyarországon, hogy az uniós elveknek megfelelően elérhe-1.
tő legyen a férfiak és nők közötti bérszakadék felszámolása?
milyen jogi eszközök állnak az érdekérvényesítő szervezetek rendelkezésére, hogy tenni tudjanak a férfi-2.
ak és nők közötti bérszakadék felszámolása érdekében?
EsEtlEírás
25.
Az Európai Bizottságnak készített új szakértői jelentés megerősíti, hogy a nők a gazdasági és az európai politikai döntéshozatal terén is jelentősen alulreprezentáltak. Az EU mind a 27 tagállama központi bank-jának élén férfi áll. A nők vezető pozíciókban tapasztalható alulreprezentáltsága a nagyvállalatoknál még jelentősebb, hiszen a vezető vállalatok (az egyes országokban a blue-chip indexen jegyzett vállalatok) igaz-gatóságának mintegy 90 százaléka férfi. Ez az arány az elmúlt években alig javult. A nemzeti parlamentek-ben a női képviselők aránya (teljes parlament/alsóház) kb. másfélszeresére nőtt, 1997-parlamentek-ben 16 százalékról 2008-ban 24 százalékra. Az Európai Parlamentben az arány túllépi ezt az értéket (31% nő). A nemzeti kormányok miniszterei között a férfi-női arány átlagosan három az egyhez (75% férfi, 25% nő).
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre magyarországon, hogy az uniós elveknek megfelelően elérhe-1.
tő legyen a nők a gazdasági és az európai politikai döntéshozatali arányának növelése?
milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az érdekérvényesítő szervezetek számára, hogy tenni tudja-2.
nak a nők a gazdasági és az európai politikai döntéshozatali arányának növelése érdekében?
milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az állampolgár számára, hogy tenni tudjon a nők a gazdasági 3.
és az európai politikai döntéshozatali arányának növelése érdekében?
EsEtlEírás
26.
Egy adalék az Egyenlő Bánásmód Hatóság „fantasztikus” munkájához. Írtam már arról a véleményem sze-rint felháborító diszkriminációról, amikor egy egyházi működtető által fenntartott gyermekvédelmi intéz-ményben (például egy nevelőszülői hálózatban) lévő gyerekre az állam ma már 70 százalékkal több állami normatívát fizet ki, mint egy civil szervezet által fenntartott intézmény ugyanolyan helyzetben lévő gyereke után. Nos, megírtam ezt az EBH-nak, aki szerint ez nem tartozik rájuk, és továbbutalta a kérdést a szak-minisztériumnak. A szakminisztérium válasza végül sok hónap után megérkezett – miután leírtam, hogy viszem az ügyet tovább Brüsszelbe. Egyetértenek a felvetésemmel, és gondolkoznak a megoldáson. Szo-morú dolog, hogy külföldről kell segítséget kérnünk a magyarországi diszkrimináció ellen, miközben van Egyenlő Bánásmód Hatóságunk.
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen jogi eljárások adottak, lehetségesek az államigazgatás által elkövetett intézményes megkülönböz-1.
tetésre vonatkozóan?
milyen jogi garanciák alapján érhető el a finanszírozás szektorsemlegessége?
2.
EsEtlEírás
27.
Egy ápolást és gondozást nyújtó (önkormányzati fenntartású) intézmény vezetője már több mint 5 éve van megbízatásban, mivel az akkori pályázat értelmében határozatlan időre bízták meg. A kérdésem arra vo-natkozik, hogy ez a közalkalmazotti megbízatás nem ütközik-e jogszabályba, illetve az egykori szerződés nem sért-e jogszabályt, amivel akár semmissé lehetne nyilvánítani azt a korábbi pályázatot és megbízatást?
Így az intézményvezető – kollégáihoz hasonlóan – ötévente kénytelen volna pályázni az intézményvezetői posztra.
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen szabályok érvényesek a vezető beosztású közalkalmazottakra?
1.
milyen indoka van a határozott és határozatlan idejű vezetői beosztásra vonatkozó szerződési gyakorlat-2.
nak?
EsEtlEírás
28.
Egyik peremkerületi önkormányzat pályázatot írt ki gyermekjóléti központja vezetői állásának betöltésére, mivel az előző vezető mandátuma lejárt. A törvény szerint ötévenként új pályázatot kell kiírni, ami véle-ményem szerint nagyon helyes, úgy gondolom, ne legyenek bebetonozva egy-egy vezetői állásba az arra alkalmatlan emberek. Törvény kötelezi az önkormányzatokat arra is, hogy a vezetői mandátum lejárta előtt arról a vezetőről, aki az elmúlt érában – tehát a pályázat kiírását megelőző öt évben – vezette az intéz-ményt (esetünkben a gyermekjóléti központot), „Minősítő lapot” kell kiállítania, amit a pályázat elbírálásakor figyelembe kell vennie. A vezető kolléganő egyetemet végzett, szakvizsgázott szociális munkás, gyermek-védelmi szakértő, gyermekjogi képviselői képzettsége van, nevelőszülői tréner, 20 éves gyermekgyermek-védelmi, valamint 13 éves vezetői gyakorlattal. Munkája mellett publikál szakfolyóiratokban, tanít, előadásokat tart és folyamatosan képezi magát. Nagyon fontosak számára a kliensek és a kollégák. Azonban van egy óriási hibája: soha nem politizál. Kicsit gyanús volt, hogy a pályázat kiírásánál az önkormányzat nem tette túl ma-gasra a mércét, például nem kívánta meg a szakvizsgát. (Ez azért furcsa, mert a törvény szerint nem tölthet be valaki vezetői állást szakvizsga nélkül.) Ebből azt érezhették a munkatársak, hogy valamelyik pártnak van jelöltje – méghozzá szakvizsga nélkül –, akit be szeretne csusszantatni az állásra. Ennek ellenére, mivel a pályázók meghallgatásakor a felkért külső szakértő magasan a régi vezetőt találta a legalkalma-sabbnak a feladat ellátására, példaértékűnek mondta a pályázatát, minden kolléga biztos volt abban, hogy a képviselők nem fogják tudni a sok tény mellett keresztülvinni szándékukat, meg fogják választani újra a régi vezetőt. A képviselő-testület jelöltje, illetve a többséget képviselő párt jelöltje egy pedagógus volt, aki egy iskola gyermekvédelmi felelőse és a kerület iskoláiban a pedagógiai szakkollégium vezetője. Mindenki tudja róla, hogy nagyon bennfentes abban a pártban, ami a kerületi önkormányzat vezető pártja, ők vannak többségben. Négyórás parázs vita után ez a pedagógus nyert két szavazattal. Nem szeretném kommentál-ni. Ennyi a történet Budapest egyik külső kerülete gyermekjóléti központjának a vezetőválasztásáról 2008 novemberében.
a tisztázandó jogi kérdések:
milyen jogi garanciái vannak annak, hogy szakmai szempontok szerint történjenek a vezetői kinevezé-1.
sek?
milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a leváltott vezetőnek, ha azt feltételezi, hogy nem szakmai szem-2.
pontok alapján történt vezetői kinevezésének megszüntetése?
EsEtlEírás
29.
A szociális munkásnak meg kell-e kérdeznie valamikor az ügyfelétől, hogy milyen közösségek tagja? Ha igen, mikor és miért kell megkérdeznie? Ki van-e mondva valahol, hogy a szociális munkásnak meg kell tud-nia kliense „közösségi előéletét”, vagy sem? Szerintem a szociális munkás szempontjából az lehet a kérdés lényege, hogy az adott probléma kezelése során milyen támogató hálózatot mozgósíthat kliense segítése érdekében. Ha nem kérdezi meg, akkor annak az lehet az üzenete, hogy a szociális munkás számára nem fontos ez az információ, mert: a) nincs előírva, hogy effélét megkérdezzen; b) minek kérdezzen felesleges dolgokat, ha úgyse végez közösségi munkát; c) nem kérdezhet meg akármit, mert a közösségek között van bizalmas adat is, például a vallási közösségek, az etnikai közösségek stb. Szóval erre a látszólag roppant egyszerű kérdésre messze nem olyan egyszerű a válasz. Vagy mégis?
a tisztázandó jogi kérdések:
hogyan egyeztethetők össze a segítő munka módszertana és az adatvédelmi törvény szabályai?
1.
milyen dilemmákat hordoz jogi szempontból, ha a szakmai sztenderdeket jogszabály rögzíti?
2.
EsEtlEírás
30.
A közhangulat szegényellenes, cigányellenes, és a politika ezt akarja kiszolgálni. Ne is legyenek illúzióink:
a bűnös szegény képe ma már pártsemleges, és hiányoznak, illetve nagyon kevesen vannak a szegénye-kért a (helyi) nyilvánosság előtt harcoló orvosok, pedagógusok stb., de a szociális szakemberek is. A harc pedig jelentheti azt is, hogy legalább ezek a szakemberek megtartják a minden emberrel szemben tisztele-tet kifejező humánus magatartásukat, és nem állnak be a demagógok táborába.
a tisztázandó jogi kérdések:
lehetséges-e jogi szankciókkal alakítani a társadalom közhangulatát, szabályozni a szegénységellenes-1.
séget?
lehet-e jogi normaként előírni a méltányos bánásmódot a szociális szakemberek segítő tevékenysége 2.
közben, és a betartatását kikényszeríteni?
hogyan kezelhető jogi eszközökkel az etikai kódex előírásainak sérülése?
3.
EsEtlEírás
31.
Kevés a férőhely az óvodában, így a vezető óvónő azt fogja nézni, kinek a szülei dolgoznak. Így volt ez 5 éve, amikor a lányom betöltötte a 3. évét, és már járt az óvodásoknak az ingyen étkezés (a szociális rászorultság elvén), mégsem vették fel az óvodába, mert nem mentem dolgozni. Gyeten voltam, vagyok.
De nézzük az óvodáztatási támogatást, ami diszkriminatív a szülők iskolázottsága szempontjából. Mert a szakmunkás munkanélküli sem fog kis cipőt és más egyéb felszerelést venni, az óvodába a tanuláshoz szükséges felszerelést vagy a szülők szerzik be, vagy az óvónő a beadott pénzből egyszerre veszi meg (gyurma, színes ceruza stb.). Ez nálunk évi 3000 forint, csoportpénz néven futott. Kell benti cipő, váltóruha.
Papírzsepi, WC-papír, fogkrém, fogkefe. Azt hiszem, ez az alapfelszerelés. Bár csináltunk a kinőtt ruhákból turkálót, akinek nem futotta új cipőre, nadrágocskára, bátran válogathatott. Nem minden esetben jó a szülő kezébe pénzt adni, ezt döntse el ki-ki, hiszen nem mindig arra költődik, amire szánjuk. Ám van rá ellenkező példa is. Olcsó áru szempontjából jártam már úgy hogy az 1000 forintos kis cipő egy hónap után szétesett.
Távolabbról megközelíteni egy közintézményt, tanyavilágból bejárni a községi óvodába, nagy kihívás min-den szülőnek. Nekem 30 perc az iskola/óvoda gyalog, –6 fokban, a kicsi bizony átfázik, de egy kis időre kérem, jöjjön gyalog, talán akkor kicsit átmozgatja magát. Mégis, amikor ovis volt, szóltam az oviban, hogy ha az időjárás –10 fok körül jár, nem indulunk útnak.
a tisztázandó jogi kérdések:
hogyan érvényesítheti a szülő a gyermeknek azt a jogát, hogy hátrányos helyzetűként 3 évesen óvodába 1.
járhasson, ha az óvodai férőhelyek száma miatt az óvoda nem veszi fel a 3 éves gyereket?
ha rossz időjárás, hiányos ruházat miatt nem tud a gyerek óvodába menni, hogyan lenne biztosítható, 2.
hogy az étkezéshez hozzájusson? milyen jogi szabályozásra, szociálpolitikai eszközre lenne szükség?
EsEtlEírás
32.
A kormányszóvivői nyilatkozat azt részletezi, hogy mindenki, aki 180 ezer forint feletti havi jövedelemmel rendelkezik, veszít valamennyit a jövedelméből a szuperbruttósítással. Az eltérés a következő: Az én felfo-gásom szerint alulfizetett az ágazat, a jövedelemcsökkentés pedig nem megoldás a strukturális problémák-ra. Egy átlagos szakmunkás bérével díjazzák a pedagógusokat, diplomás szociális munkásokat, szociálpo-litikusokat. Nem számoltam ki a pontos kategóriahatárokat, de valahol a 40 év körüli, egyetemi diplomás
A kormányszóvivői nyilatkozat azt részletezi, hogy mindenki, aki 180 ezer forint feletti havi jövedelemmel rendelkezik, veszít valamennyit a jövedelméből a szuperbruttósítással. Az eltérés a következő: Az én felfo-gásom szerint alulfizetett az ágazat, a jövedelemcsökkentés pedig nem megoldás a strukturális problémák-ra. Egy átlagos szakmunkás bérével díjazzák a pedagógusokat, diplomás szociális munkásokat, szociálpo-litikusokat. Nem számoltam ki a pontos kategóriahatárokat, de valahol a 40 év körüli, egyetemi diplomás