Verschetz, 1877. — 5. Beiträge zur Ge-schichte der serbischen Kirche im XVIII.
Jahrhunderte. U. ott, 1877. — 6. Die Geschichte des Konstantinopolitanischen Patriarchats vom Falle Konstantinopels im J. 1453. bis zum Ende des XVI.
Jahrhunderts. Budapest, 1877—78.
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.
Radicsevics Branko, szerb költő, szül.
1824. márcz. 27. Brodban (Slavonia) ; a keresztségben Elek nevet kapott, melyet szerbre (Branko) fordított; Zimonyban, Karlóczán és Temesvárt végezte alsó és gymnasiumi iskoláit; 1847-ben Bécsben jogot és 1850—51. orvostant hallgatott.
Bécsben a híres nyelvtudósnak Karad-sics Vuknak munkatársa és barátja volt és együtt lakott a tudós Daničič György-gyei. Hogy gond nélkül élhessen, atyai pártfogója Karadsics neki Obrenovics Mi-hály fejedelemtől évi 800 frt járadékot szerzett. O használta először a szerb iro-dalmi nyelvet- a költészetben. Meghalt 1853. jún. 30. Bécsben. Hamvait a köz-temetőből a hálás szerb nép 1883-ban Karlóczára hozta; síremlékéhez köveket küldtek minden vidékről, hol szerbek lak-nak és melyhez történelmi emlékeik fű-ződnek. Miklós Montenegró fejedelme, ezüst koszorút küldött sírjára. — Mun-kája : Pesme Branka Radičevica. Bécs, 1847., 1851.1., II. kötet, a III. kötetet atyja adta ki Temesvárt 1862. (Ezen össze-gyűjtött munkái 1879-ben Pancsován VI.
kiadásban jelentek meg.) Költeményeiből magyar ford. Szülik Józseftől a Bácská-ban 1890. 27. sz. 1891. 81. sz. és Dö-mötör Páltól a Főv. Lapokban 1819. 226.
sz. jelentek meg).
Milicsevics, P o m e n i k 583. 1. — Pallas Nagy Lexikona X I V . 340. 1. ( M a r g a l i c s ) .
Radimeczky János, jászberényi kán-tor. — Munkája: Halotti énekek és bú-csúztatások külömbféle környülállásokhoz alkalmaztatva. Pest. 1829.
Hazai s Külf. Tudósítások 1829. I I . 39. S z . — Petrik B i b l i o g r .
361 Radiinger— -Radlinszky 366 Radisics Jenő (kutasi), min. tanácsos,
az iparművészeti múzeum igazgatója, R.
Jenő, nyug. helytartósági tanácsos fia, szül.
1856. aug. 7. Buziáson (Temesm.); kö-zépiskolai tanulmányait Budapesten vé-gezte, 1875-től négy félévet hallgatott a kir. József-műegyetemen, hatot a tudo-mány-egyetem jogi fakultásán. 1881-ben a vallás- és közoktatásügyi minisz-térium szolgálatába lépett, majd 1882-ben az országos magyar iparművészeti mú-zeumnál nyert alkalmazást és megbízatott az intézet leltárának szerkesztésével s a gyűjtemények rendezésével. Ezen mun-kálat befejeztével a minisztérium meg-bízásából több hosszabb külföldi tanul-mányutat tett. 1887-ben a múzeum igaz-gatójává neveztetett ki és majd a kir.
József-műegyetemen a művészi ipar tör-ténetének magántanárává habilitálták.
1896-ban megkapta a III. oszt. vaskorona-rendet, 1900. okt. 21. a cs. orosz szent Szaniszló-rend II. osztályát, 1903. jún.
10. az olasz koronarend középosztályát A munkások vasárnapi oktatására szer-vezett országos bizottság tagja, az orszá-gos képzőművészeti tanács iparművészeti szakosztályának előadója, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségé-nek felügyelője, a múzeumok és könyv-tárak országos tanácsának tagja, a m.
iparművészeti társaság végrehajtó bizott-ságának, az orsz. embertani társaságnak, a szabad lýceum és az Uránia tud. egye-sület vál. tagja, a m. tudom, akadémia archaeologiai bizottságának külső tagja, a délmagyarországi tört. és rég. társulat tiszteletbeli tagja, cz. miniszteri tanácsos.
Az 1905. általános választások alkalmá-val disszidens ellenjelölttel szemben sza-badelvűpárti program alapján jan 26. el-nyerte az orczifalvai mandatumot. Utazott 1882. Német-, Franczia-, Spanyol- és An-golországban, Németalföldön, Belgiumban és Dániában; 1883.Olaszországban; 1884.
Párisba és Londonba; 1885. és 86-ban ugyanoda a kiállítások rendezése és
ta-nulmányozása végett és Németországba;
1889. Franczia-, 1891. Olasz-, 1892. ismét Francziaországban ; 1896. Svájczban, 1897. Svéd- és Norvégországban, 1899.
Olaszországban, 1900 és 1901. Franczia-országban, illetőleg Skócziában, 1902.
Olaszországban, 1904. Belgiumban és 1905. Velenczébe. — Czikkei az Archaeol.
Értesítőben (1870. Levelek Temesvárról, 1885. Az országos általános kiállítás ré-gészeti osztálya, 1886. Fedeles kupa a m. n. múzeum gyűjteményében és könyv-ism., 1887. Nürnbergi mesterpoharak, Egyházi szerek kiállítása Bécsben, 1891.
Régi egyházi ötvösművek, Római legye-zők, Ereklyetartók a nápolyi n. múzeum-ban, 1895. Nagy Lajos kelyhe Zárámúzeum-ban, 1896. könyvism.); a Leipziger Kunstge-werbeblattban (1886. Zwei Arbeiten des Matthäus Wallbaum 1840., 1888. Das ungarische Dratemail, 1889. Thronbehang des König Mathias Corvinus); a Művészi Iparban (1885—1886. A gyarmatok és India tárlata Londonban, H. Zs. jegygyei, A nürnbergi és antwerpeni tárlatok ta-nulságai, Rapport â M. Edmond Tour-quet, Harangvirág serleg, Mutatvány Henry Mayeux, La Composition décora-tive cz. művéből, Két levél a szerkesztő-höz, 1887. La faience par Theodore Deck, Hímzett lepedőszél, A japáni művészet, Az Ipolyi-gyűjtemény falkárpitjai és ke-leti szőnyegei, A Simor-múzeum és könyvism. R. J. jegygyei, 1888. A Szi-lágyi Dániel-féle fényképgyűjtemény és könyvism., 1889. A nagy ötvösműkiállítás Bécsben, 1890. Belamare-Didot ajándéka, Adalékok a holicsi majolika-gyár törté-netéhez, 1891. A legyező, 1892. A női iparművészeti kiállítás, Károlyi István gr.
palotája Zárában, 1893. A modern laká-sok, izzó tűvel fába égetett diszítmények, 1894. Az orsz. iparművészeti múzeum 1893. szerzeményei); a M. Szalonban (1893. A női iparművészeti kiállítás); a Budapesti Hírlapban (1896. A sz. István király palástja, 1904. május 10. Mátyás
363 Radiinger— -Radlinszky 366 király tálja); a M. Iparművészetben (1897.
Stockholmi kiállítás, 1900. A magyar iparművészet Oroszországban, 1904. Az orsz. m. iparművészeti múzeum szövet-kiállítása, R. J., 1905. Ráth György); a Gazette des Beaux-Arts (1900. Exposition rétrospective de la Hongrie). — Munkái:
1. Országos magyar iparművészeti mú-zeum. Catalogue des reproductions du musée des arts-decoratifs hongrois. Bpest, 1884. (Herpka M. C.-vel együtt.). — 2.
Jelentés a párisi Union Centrale des Arts-Decoratifs. Az 1884. évi kiállításról a vallás-és közoktatásügyi m. kir. min. úrhoz. U.o., 1884. — 3. Orsz. magyar iparművészeti múzeum. Képes kalauz a gyűjtemények-ben. U. ott, 1885. (Németül: U. ott, 1885.).
— 4. Képes lajstroma az országos ma-gyar iparművészeti múzeum galvano-plasztikai másolatainak. A másodlatokat készítette ifj. Herpka Károly. U. ott, 1885. (Franczia kiadása. U. ott, 1885.)
— 5. Magyar műkincsek. Chefs- doe uvre ďart de la Hongrie. U. ott, 1895—98.
Két kötet. Több önálló rajzzal és szöveg-képpel. Szendrei Jánossal együtt. (Ism.
M. Szemle 1899. sat.). — 6. Országos magyar iparművészeti múzeum. 0 felsége által kiállításra átengedett fojniczai mise-ruha. Képes kalauz néh. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök gyűjteményéhez. U.
ott, (1897). — 7. A modern művészet.
Az iparművészeti múzeum kiállítása. U.
ott, 1898. — 8. A magyar koronázási jelvények. U. ott, év. n. — 9.
Magyar-ország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. U. ott, 1897—1901. — 10. Le Pavillon histo-rique de Hongrie â l'Exposition univer-selle de Paris en 1900. Paris, 1900. — Szerkesztette a Művészi Ipar cz. folyó-iratot 1885—1894-ig Pasteiner Gyulával együtt; szerk. társa volt az Ötvösség re-mekei cz. díszmunkának és franczia ki-adásának.
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Vasárnapi Újság 1896. 18. 8Z. a r c z k . — Pallas Nagy
Le-xikona X I V . 3 4 3 . , X V I I I . 487. 1. — Sturm-féle O r s z á g g y ű l é s i Almanach. Bpest, 1905. 365.
lap és a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példá-nyairól.
Radisits Moyses, nyug. cs. őrnagy az erdélyi 16. határőrezredben. — Mun-kája : Gemälde einer Schlacht. Als karak-terische Schilderung mit Hinblick auf die verschiedenen Verhältnisse, Wirkungen und Folgen — ! Pesth, 1832.
Militär-Schematismus 1830., 1832. — Szinnyei Könyvészete.
Radits Antal. L. Radios.
Raditschnig Jozse/Xlerchenfeldi), elemi iskolaigazgató. — Munkája : Lobrede auf Marien Theresien, in der Hermannstädter Normalschule verlesen den 16. Jenner 1781. Hermannstadt.
Petrik Bibliogr.
Radivojevics Ljubomir, orvosdoktor, kameniczi (Szerémm.) származású. — Munkája: Generalia de haemorohagiis.
Dissertatio inauguralis medica. Pestini, 1846.
A budapesti egyetemi k ö n y v t á r példá-nyáról.
Rádl Ödön, ügyvéd, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1848. márcz. 30. Alsó-Lugo-son (Biharm.), hol atyja gróf Zichy Ödön élesdi uradalmának felügyelője volt; kö-zépiskoláit Nagyváradon végezte s miután ugyanott a jogot is tanulta s a kir. aka-démián a birói vizsgát letette, a negyed-évi jogra Bécsbe ment. Eleinte a jogtanári pályára szánta magát, de ezen szándé-káról leterelte betegsége. 1871-ben lett ügyvéd és ügyvédi gyakorlatot folytat 1873 óta Nagyváradon. 1870-ben a nagy-váradi Deák-párt lehívta Bécsből és a politikai Nagyváradi Lapok (mely kétszer jelent meg hetenként) szerkesztését reá bízta, melyet félévig szerkesztett és azon év decz. 30. megszűnt. 1871 őszétől vér-hányás miatt félesztendőt Olaszországban töltött; beutazta az egész országot Ná-polyig, legtovább Pisában tartózkodott.
1872 nyarán alig hogy hazaérkezett, a
365 Radiinger— -Radlinszky 366 debreczeni Deák-párt a Tiszavidék cz.
hetenként ötször megjelenő politikai lap-jának szerkesztését bízta r e á ; névleges
szerkesztő volt Kóla János ; a párt azon-ban a lapot azon év decz. 31. megszün-tette. A Szigligeti-társaságnak elnöke, a Petőíi-társaságnak 1877 óta tagja. — 1867-ben kezdett irodalommal foglalkozni, a mikor a Fővárosi Lapokban tárczái jelentek meg (1867. Az újabbkori cseh
költészet, 1868. A román költészetről, Theodore de Banville, Augier Emil, Be-ranger, Ghévrier André, Gautier Theophil, Hugo Victor, Lamartine): a Szana Ta-más Figyelőjében (1870. A materialis-mus az újabb német lyrában sat., 1871. A világfájdalom jogosultsága a költészetben) ; ezen időtől fogva a Nagyváradi Lapoknak is hű tárcza-írója volt. 1875-ben a Benedek Aladár Uj Idők cz. lapjába írt társadalmi SKikke-ket, péld. A parvenuk missiójáról, Atheiz-musról, németből ford, beszélyeket sat.
1871 óta a Nagyvárad cz. politikai napi-lapnak rendes dolgozótársa ; utóbb azon-ban leginkább csak szini kritikákat írt a lapba; czikkei a Koszorúban (1882. Leg-újabb költészetünk hatástalanságáról); a Szigligeti-Társaság Evkönyvében (Elnöki megnyitó beszédei, 1896. A kor irányzata és a modern szépirodalom, Szigligeti Edé-ről) ; a Nagyváradban (1899. Az iroda-lom és társadalmi harcz). — Munkái: 1.
Illemtan. A tanuló ifjúság számára. Nagy-várad, 1867. — 2. Féval Pál, Cartouche vetélytársa. Francziából ford. U. ott, 1869.
— 3. Michel Berend költeményei. Ford.
U. ott, 1870. — 4. Levelek egy német faluból U. ott, 1870. — 5. Szomorú tör-ténetek. U. ott, 1871. — 6. Jean Paul.
Tanulmány. U. ott, 1872. (Ism. Figyelő).
— 7. Egy tél Olaszhonban. U. ott, 1872.
(Ism. Figyelő 1873.). — 8. Ünnepi be-széd, elmondotta a nagyszalontai csonka-torony felavatási ünnepélyén 1899. aug.
27. U. ott, 1899.
Petrik K ö n y v é s z e t e . — Ország-Világ 1891.
52. sz. arczk. 1898. 35. SZ. arczk.— Pallas Nagy Lexikona XIV. 342. 1. és önéletrajzi adatok.
Radlinger János, r. kath. plébános, pesti származású, 1787—90. a pesti köz-ponti seminarium növendéke, 1793-ban Mágocsoe volt káplán, 1794—97-ig Lázi-ban, 1798-ban Gannán (Veszprémmegye) plébános, hol azon év febr. 14. meghalt 33 éves korában. — Munkái: 1. Epi-cedium quo Augustino Hlaváts, amico quondam suo parentat VI. id. Nov. 1789.
Pestini. (Költemény.)— 2. Ad belli claris-simos duces, patriaeque vindices, de Co-burg et Hohenlohe, quum augusta am-borum princlpum nomina triumphali Hungáriáé monimento insererentur ab amore patriae in ephemeridibus Hunga-ricis 1789. U. ott. — 3. Andenken der Einnahme Belgrads den 7. October 1789.
und der den 25. g. M. in des k. k. Frei-stadt Pest, vorgenommenen Dankes von den Zöglingen im k. k. G. Seminarium.
U. ott. — 4. Auch ein lyrischer Gesang an Friedrich Freyherrn von der Trenck, von einem Bürgersohne in Pest. U. ott, 1790. — 5. Eine patriotische Frage und Antwort bei Gelegenheit des eingesand-ten Reichs Diploms. Aus dem Ungari-schen übersetzt. U. ott, 1790. (Horváth Ádám munkája.) — 6. Sacrae apóst, coronae et ceterorum regni Hungáriáé clenodiorum in regia Budensi adventus in publicum reverentiae monumentum, celebratus ab . . . 9 id. Febr. 1790. U. o.
(Költ.) — 7. Veri Hungáriáé civis imago.
Occasione redditus de regni comitiis Dni Davidis Zsolnai in debitae venerationis monimentum carmine descripta XVI.
Calend. April. (Weszprimii.)
Bailagi Géza, Politikai Irodalom Magyar-országon 1825-ig. Bpest, 1888. 308., 445., 684.
lapok. — Petrik Bibliogr. és Rada I s t v á n v e s z p r é m i k a n o n o k s z i v e s k ö z l é s e .
Radlinszky András, bölcseleti doktor, róm. kath. plébános, szül. 1817. júl. 8.
Alsó-Kubinban (Árvám.); agymnasiumot
367 Radiinger— -Radlinszky 366 Rózsahegyen, Körmöczbányán és Budán
végezte ; az 1833—34. tanévet a pozsonyi Emericanumban töltötte, azután a böl-cseletet Nagyszombatban, a theologiát rövid ideig Pesten, azután Bécsben hall-gatta. 1841. ápr. fölszenteltetett; káplán volt Budán, Aranyos-Maróton, Steffoltón, Selmeczbányán. 1849-ben Bécsbe ment és a minisztérium óhajtására a Slovenské Novinyt szerkesztette; nemsokára Buda-pestre helyeztetett át, hol a Codex civilist tótra fordította. 1861-ben plébános lett Kutin (Fehérm.), majd a római Arkadia rendes tagja. Meghalt 1879. ápr. 26. Ku-tin. — Munkái: 1. Radislav a Blanka.
Prága, 1841. — 2. Kázeň o swatich Pútoch. Selmeczbánya, 1843. — 3. Po-klady kazatelského R e č n í c t v a . . . U. ott,
1848. (Beszédgyűjtemény I. évfolyama, a II. évf. 1852—53-ban jelent meg). — 4. Pravopis slovensky s krátkou mluv-nicou. Bécs, 1850. — 5. Nábožné Výlcoy.
U. ott, 1850. (2. kiadás. 1855., 4. kiadás 1870. U. ott). — 6. Stručný výtach . . . Buda, 1851. — 7. Výklad nedelnich Evanjelií. Buda, 1851 — 52. Két füzet. — 8. Sobránie rússkich propovjedej izdaváe mych. U. ott, 1852. (Orosz egyházi be-szédek gyűjteménye. I. kötet). — 9 Kratka mluvnica slovenská. Pozsony, 1852. — 10. Wörterbuch zum ersten Bande der Sammlung russischer Reden.
Lexicon ad primum tomum collectionis russicorum sermonum. Ofen, 1853. — 11. Náwesti o druhem wydeni modli-tobny knihy: Nábožné wylehy srdce katolického krestána. U. ott, 1854. -—
12. Programma XV Cursuum Dominic.
Concionum, praeadductum opus «Vše-nauka» constituentium. U. ott, 1854. — 13. Vsenauka krest. katolícka v 653 káz-nách nedelnych poriadkom katekismusa.
Buda-Szakolcza, 1859—69. (Szent beszé-dek gyűjteménye). — 14. Medulla döc-trinae christianae catholicae. Buda, 1856.
— 15. Obnovený budinský kalendár 1856.
U. ott. — 16. Déjiny cirkve Ostrihomskej
k lavnosti Vysviacania jej novovystave-nej B a s i l i k y . . . U. ott, 1856. — 17. Via-nočný a novoročný darček pre dobré dietky. U. ott, 1857. — 18. Kázné svia-točné. I. k. Buda, 1857., II. k. Pest, I860., III. k. Szakolcza, 1868. (Ünnepi szent be-szédek). — 19. Expositio s. Liturgiáé orientális ecclesiae catholicae. In 18 ser-monibus. In lingua russica. Budae, 1858.
— 20. Mennyei hangok. Oktató, szertar-tásos, életrajzi és énekes imakönyv. Ke-resztény katholikus hívek használatára.
Pest, 1859. Hat fametszettel. (Bpest, 1901.
Ism. Religio I860.). — 21. Cesta Života.
Buda, 1860. — 22. Jadro Nábožných Výlevov.. U. ott, I860. (Bécs, 1867.). — 23. Tatran. Kalendár. Budapest, 1861.
— 24. Nauka dobrého vychovavánia pre lud a pre školy. Buda, 1863. — 25.
Prostonarodnia Bibliotéka. U. ott, 1863.
— 26. Cesta Marianského Pútnika. U.
ott, 1864. — 27. Duchovná Reč. . . Sza-kolcza, 1865. — 28. Tri duchovné reči.
U. ott, 1868. — 29. Duchoóná reč... U.
ott, 1868. — 30. Duchovná reč p r i . . . Pavla Blaho dna 23. Aug. 1868. U. ott, 1868. — 31. Obsah celéj Všenanky. U.
ott, 1870. — 32. Dejepis všeobecný a zvláštny Ukorska svetský a nábožensky.
U. ott, 1871. (Földrajz.). — 33. Školnik obsahujúci hviez d o v e d ú . . . I. U. ott, 1871. — 34. Krizova cesta, Dia Leonarda z Portu Mauricio. U. ott, 1872. — 35.
Andeliček stražka. Szakolcza, 1872. (2.
kiadás. U. ott, 1882.). — 36. Trúchloreč pri slávnosti odhalenia náhrobnika Mar-tina Hanuljaka. Túrócz-Szent-Márton, 1873. — 37. Nečo všeobecného dejepisu...
Bécs, 1876. — 38. Katolcký speivnik...
U. ott, 1876. — 39. Rukovet pútnická.
Buda, év n. — 40. Modlitebný spolok sv. Cirilla a Methoda . . . Hely és év n.
— Szerkesztette a Katolické Novinyt 1855—65-ig, a Vestniket 1856-ban a Cyrill és Methodot és melléklapját, a Priatel školy a literaturyt 1859-től, a Slovesnost cz. tót irodalmi és történelmi lapot 1864—
369 Radiinger— -Radlinszky 366 1866-ig, az Vzorka dlžného úpisu sat.
lapokat.
Slovenské Pohladí/ 1887. 2. 8Z. a r c z k . — Pet-rik B i b l i o g r . — Zelliger Alajos, E g y h á z i Írók Csarnoka. Nagyszombat. 1893. 421. 1. — Némethy ludovicus, S e r i e s P a r o c h o r u m . S t r i g o -nii, 1894. 882. 1.
Radlinszky István, róm. kath. plébá-nos, szül. 1822-ben, felszenteltetett 1846-ban és plébános volt Alsó-Lipniczán (Árvám.), egyszersmind szentszéki jegyző.
— Munkái: 1. Ode rev. atque clar. dno Joanni N. Greschner ad diem nominis a gratis discipulis oblata. 1840. Budae.
— 2. Theologia pastoralis juxta prin-cipia ecclesiae romano- catholicae, et approbatorum auctorum elaborata, ac usibus practicis accommodata. Pestini, 1859—60. Három kötet. (2. kiadás. Bécs, 1869—71.)
Schematismus Cleri S c e p u s i e n s i s 1874. — Petrik B i b l i o g r .
Radnai Farkas, theologiai doktor, beszterczebányai püspök, született 1848.
márczius 25. Kis-Jenőn (Biharm., a ki-vándorlott, de kiválóan hazafias arad-megyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott); korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, a hol középiskoláit végezte. Szaniszló püs-pök küldötte a központi papnevelőbe, a hol csakhamar kitűnt jeles tehetségével s elnöke lett. a m. egyházi irodalmi isko-lának. Kiváló szónoki tehetségeért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert, míg 1871-ben felszentel-ték, a mikor vidékre tették ki káplánnak.
Lipovniczky, akkori nagyváradi püspök már 1872-ben udvarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta Rill-hammer családi nevét Radnaira. 1874.
szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875. püspöki titkár, 1883. szentszéki ül-nök, 1889. nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára seminariumi rektor, 1892. ságai czímze-tes prépost, 1901. pápai prelátus lett, 1901. decz. 16. pedig Schlauch Lőrincz
biboros-püspök mellé segédpüspökké szen-telték fel. R. is részt vett a katholikus autonomiai kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve. O felsége a király 1904. április 6. beszterczebányai püspökké nevezte ki. R. a közpályán is szerepelt, pld. a megyegyűléseken i s ; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontoknak előtérbe való állítását és ezért a vegyes vármegyében a reformá-tusok és zsidók előtt is népszerű volt. — Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.;
czikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e ? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)
— Munkái: 1. Krisztus hét szava a keresztfán. Nagyböjti beszédkör. Nagy-várad, 1873. — 2. A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon.
Egyházi beszéd. U. ott, 1900. — XI. kör-leveléből kivonatot közölt a M. Állam (1905. 216. sz.)
Petrik K ö n y v é s z e t e . — V. Sión 1892. 145. 1.
— Századunk n é v v á l t o z t a t á s a i . B p e s t . 1892.
184. 1. — P. Hirlap 1904. 103. 8 Z . — Budapesti Hirlap 1904. 104. s z . — Vasárnapi Újság 1904.
18. SZ. a r c z k . — Pallas Nagy Lexikona X V I I I . (II. P ó t l é k k ö t e t 1904.) 503. 1. — Honti Naptár 1905-re arczk.
Radnai Mihály, könyvnyomtató, szül.
1868-ban Pécsett (Baranyam.), hol isko-láit végezte s 1882-ben lépett a pécsi püspöki lyceumi nyomdába tanoncznak.
1886-ban felszabadult és három évig még ott maradt, azután a fővárosba jött, hol a Pallas r.-t. nyomdában kapott alkalmazást;
rövid megszakítással tíz évig működött ott, míg 1901 elején a Révai és Salamon-féle nyomdába került művezetőnek 1903.
májusig; ekkor betegeskedése miatt el-hagyta helyét, de ismét visszakerült a Pallas-féle nyomdába, hol 1905. aug. 1.
ez intézet műszaki tisztviselője lett. 1901-ben a Posner-féle ösztöndíjjal tüntették ki. Részt vett a nyomdásztársadalom egyleteiben és az új sociális mozgalmak-ban ; a könyvnyomdászok szakkörének
371 Radiinger— -Radlinszky 366 évekig titkára voit. — Czikkei a Magyar
Nyomdászatban (1893. A nyomdászat káros tényezői, Pártoljuk a hazai szak-irodalmat, Magyar styl a nyomdászatban, 1897. Stylusok és irányzatok, Haladás és hanyatlás, 1898. Szakirodalmunk, A mo-dern ízlés a nyomdászatban, A sajtó-szabadság jubileuma, A jövő idők reformja, Az új irány az akczidens-szedésben, 1899.
A reklámszerű szedés. 1900. A szedőgép története, A betűöntődék mutatványai, Művészet a nyomdászatban, Művészet és stylirányok, Walter Crane kiállítása, 1904.
Űjévi naptárak és nyomtatványok, A gépmester és szedő együttműködéséről, A különböző irányzatok fel- és letűné-séről egészen a magyar irányig, A szedő-gép és szedő-gépszedő); a Grafikai Szemlében (1897. Nyomdáink berendezéséről, 1898.
A plakátok, 1899. Téves nézetek, Szakkör évijelentése, Szakbirálati jelentés táblázat-szedésről, 1900., 1901. Szakköri jelentések és szakbirálatok); a Magyar Nyomdászat Evkönyvében (1898. ízlés és szakképzett-ség, 1899. A Pallas Nagy Lexikona, 1900.
Betűfajok és betűnemek, 1901. A papiros-ismeret elméletben és alakulatban, Az újabb irányzatok betűi, 1902 A nyomdász jelene és jövője, 1903. A vaskolléga, 1904.
A jelen nyomdász-generáczió); a Nyom-dász Évkönyv és Útikalauzban (1903.
Szakiskola, szakoktatás).
A m. n. m ú z e u m i k ö n y v t á r példányaiból és önéletrajzi adatok.
Radnai Rezső, bölcseleti doktor, mi-niszteri titkár, szül. 1864. máj. 13. St.-Pöltenben (Ausztria); Erdélyben nevel-kedett, majd Budapesten tanult, hol böl-cseletdoctori és tanári oklevelet szerzett;
Teleki Géza gróf és Eötvös Loránd báró házánál mint nevelő működött. 1888-ban a közoktatásügyi minisztériumba lépett, hol jelenleg mint titkár a tanítóképzés ügyeinek referense. 1897-ben Ausztria, Németország és Svájcz tanítóképzését tanulmányozta állami megbízásból. Ere-deti és fordított költeményeket,
elbeszé-léseket, bírálatokat és irodalmi tanulmá-nyokat közölt a lapokban és folyóiratok-ban; ő rendezte sajtó alá Győri Vilmos irodalmi hagyatékát, ú. m. költeményeit, elbeszéléseit és egyházi beszédeit (Bpest, 1886., 1888. Négy kötet.). — Czikkei a Budapesti Hírlapban (1885. 189. A holt költő nyaralója, emlékezés Győry ról, 192. Emlékmondások Győry Vilmos-tól); a P. Hírlapban (1885. 133. Apró vonások Győry Vilmos életéből, 352.
Győry Vilmos utolsó műve); a Fővárosi Lapokban (1885. 122. Egy svéd költő Győry Vilmosról, 173. Győry Vilmos és agyermekirodalom,1886.215.Könyvism.);
a Pesti Naplóban (1885. 176. Győry Vil-mos emlékmondásai. 1887. 352. sz. könyv-ism.). — Munkái: 1. Aesthetikai törek-vések Magyarországon 1772—1817. Bpest, 1889. (Olcsó Könyvtár 252., 6 4 4 - 6 4 6 . sz.).
— 2. A felsőfokú nőképzés Ausztriában és a bécsi leánygymnasium. U. ott, 1898.
(Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből).
— 3. Kölcsey Ferencz válogatott beszédei.
Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta.
U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 61). — 4. Arany János, Katalin. Keveháza.. Szent László füve. Bevezetéssel ellátta. U. ott, 1899. (M.K. 121., 122.). —5. Petőfi Sándor költeményei. Haza és szabadság. Beve-zetéssel ellátta. U. ott, 1900. (M. K. 280., 290. Két füzet.). — 6. Húshagyó kedd.
Fiatal leányok színműtára. U. ott, év n.
.)/. Könyvészet 1889., 1899—1901. — Kiszling-stein K ö n y v é s z e t e . — Pallas Nagy Lexikona XVIII. 487. és I I . Pótk. 1904. 504. 1.
Radnich Mihály, Kapisztrán-szent-Ferenczrendi volt tartományi kormányzó, később I. Leopold király theologusa és lelki tanácsadója. Meghalt 1703. febr. 2.
Budán. — Munkái: 1. Pogargegne Izpraz-nosti Od Sviyeta. V Trii Diela Razdiegleno.
Do Contemptu Vanitatum Mundi. Libri tres. Illyrico Idiomate. Roma, 1683. — 2. Razmiseglagna Pribogomiona Od Gliv-bavi Boxye. Meditationes Devotissimae Amoris D i v i n i . . . U. ott, 1683.
373 Radiiiczky —Radnóti 374
Schematismus A l m a e P r o v . J o a n n i s a Ca-pistrano Ord. Min. S. P . Francisci. Temes-v a r i n i , 1887. II. 19. l a p . — Szabó-Hellebrant, Régi M. K ö n y v t á r III. rész 255. 1.
Radniczky Ignácz, orvosdoktor, ma-gyarországi származású. — Munkája : Specimen inaugurale medicum, sistens experimenta quaedam, quibus constitit, eas partes esse sensu praeditas, quibus Hallerus cum aliis quibusdam omnem sentiendi facultatem cum irritabilitate denegat. Vetero Pragae, 1756.
Szinnyei K ö n y v é s z e t e .
Radnótíáy (Nagy) Sámuel, cs. kir.
udvari tanácsos, a nemzeti színház inten-dánsa, szül. 1803-ban. A magyar nem-zeti színházat művészi magaslatra emelte és több humánus intézkedést tett; így segély- és kölcsönalapot teremtett; a színház szellemi haladásán is sokat segí-tett, a nemzeti színház műsorát számos külföldi jeles színdarab lefordításával gazdagította. Meghalt 1869. okt. 9. Pesten 67 éves korában. — Czikkei a M.
udvari tanácsos, a nemzeti színház inten-dánsa, szül. 1803-ban. A magyar nem-zeti színházat művészi magaslatra emelte és több humánus intézkedést tett; így segély- és kölcsönalapot teremtett; a színház szellemi haladásán is sokat segí-tett, a nemzeti színház műsorát számos külföldi jeles színdarab lefordításával gazdagította. Meghalt 1869. okt. 9. Pesten 67 éves korában. — Czikkei a M.