rivières, Morava Bolgarska et Morava Serbska, de là la ligne suit le partage d'eaux de ces deux rivières passe la crête de Tschernagora, traverse le défilé près de Katchanik, monte sur les crêtes de Char Planina, arrivant jusqu'à la frontière de la Bulgarie de San Stefano et suivant cette frontière. La ligne de délimitation a été tracée sur la carte ci-annexée qui forme une partie intégrante de la présente convention. [...]
211 Titkos megállapodás Ausztria-Magyarország és Bulgária között, 1915- szeptember 6. KA AOK Op. Nr. 15312 (AOK 504. Karton); Tarnowski Buriánnak, Nr. 1025., 1915. szeptember 6., REZSL Burián István iratai, 15. doboz.
7 3
-A San Stefanóban 1878. március 3-án aláírt előzetes békemegállapodás
6. cikkely. Bulgária keresztény kormánnyal és nemzeti hadsereggel rendelkező független, adófizető fejedelemséggé alakul.
[...]
A bolgár fejedelemség végleges határait Ruméliának a cári hadsereg által történő kiürítése előtt -egy orosz-török különbizottság fogja megállapítani. Ez a bizottság az általános határvonalon alkalmazandó módosításokkal kapcsolatos munkája során a béke alapelveinek megfelelően figyelembe fogja venni a határvidéken élő népesség esetében a többségi nemzetiség elvét, valamint a helyi lakosság közlekedése szempontjából a terepadottságokat és a gyakorlati érdekeket. A Bolgári Fejedelemség kiterjedését fő vonalaiban a mellékelt térkép rögzíti, melynek a végleges határ
megállapítás alapjául szolgálna. A határvonal a szerb fejedelemség új határát elhagyva a vranjai kaza határát fogja követni a Kara Dag hegyláncáig. Nyugatnak fordulva a vonal a kumanovói, a kačaniki és a kalkandeleni kazak nyugati határát fogja követni a Korab hegyig, innen a Velesica patakot annak a Fekete Drinnel történő egyesüléséig. A Drin mentén dél felé, majd az ohridi kaza nyugati határa mentén a Linas hegy felé haladva a határvonal a korčai és a sztarovói kazak nyugati szélét fogja követni a Grammos hegységig. [...]
II.
A Bolgár Királyság és a Szerb Királyság közötti barátsági és szövetségi szerződés titkos kiegészítése. Aláírásra került Szófiában, 1912. február 29-én
(március 13-án).
2. cikkely - Az egyezmény első és második cikkelye valamint ezen titkos Függelék értelmében végrehajtott közös akció révén megvalósuló valamennyi területgyarapodás a két szövetséges Állam közös fennhatósága alá kerül (kondominium). Ezen területek sorsának szabályozására haladéktalanul, a béke helyreállítását követően legfeljebb három hónapos határidőn belül sor kerül az alábbi alapelvek szerint:
Szerbia elismeri Bulgária jogát a Rodopétől és a Sztruma folyótól keletre eső területekre; Bulgária elismeri Szerbia jogát azokra a területekre, melyek a Šar Planinától északra és nyugatig találhatóak.
Ami Šar, a Rodope, az Égei-tenger és az Ohridi-tó közötti területeket illeti: ha a két fél arra a meggyőződésre jut, hogy ezen területek különálló, autonóm tartománnyá szervezése - tekintettel a bolgár és szerb nemzet közös érdekeire, avagy más, külső vagy belső okra - lehetetlen, úgy azok sorsáról az alábbi kikötések szerint fognak rendelkezni:
Szerbia kötelezettséget vállal arra, hogy semmiféle ke vetélést nem támaszt azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyek az idecsatolt térképen megjelölt vonalon túl találhatóak. Ez a vonal a Golet hegynél (Kriva Palankától északra) elhagyva a török-bolgár határt a délnyugati főirányt követi az Ohridi-tóig; áthalad a Kitka hegyen Meteževo és Podržjikonj falvak között, a Nerav falutól keletre lévő csúcson keresztül a vízválasztó vonalát követi a Bastevo falutól északra lévő 1000-es magassági pontig, áthalad Ljubinci és Petralica falvak között, az Osztrič csúcson (Lissec-Planina), az 1050-es magassági ponton át Dragaš és Opila falvak között, majd Talasmanci és Živaljevo falvak között, az 1050-es, az 1000-es magassági pontokon, Kičali falun, a Gradište-Planina vízválasztóján a Kurista csúcsig, onnan az 1023-as magassági pont felé, azután az Ivankovci és Luganci falvak közötti vízválasztó vonalát követi Veterskón és a Vardarnál található Sopoton keresztül. A Vardaron átkelve követi a 2550-es magassági pont felé a Petropole hegységig, e hegység vízválasztóján keresztül Krapa és Barbars falvak között az 1200-as pontig vezet, Jakrinovo és Drenevo falvak között a Česma hegyig (1254), továbbá a Baba-Planina és a Kruška-Tepessi hegységek vízválasztóján keresztül Sop és Cer falvak között a Protranjska-Planina csúcsáig, majd Belica falutól keletre Brežanin keresztül az 1200-as pontig (Ilinska-Planina), onnan az 1330-as ponton áthaladó vízválasztó vonalában az 1217-es pontig, végül Lihovište és Gorenci falvak között Gabovci monostora mellett az Ohridi-tóig.
Bulgária kötelezettséget vállal e határvonal elfogadására, amennyiben Őfelsége Oroszország Cárja -ki ebben a kérdésben a legfőbb döntőbírónak felkéretik - e vonal elfogadása mellett nyilatkozik.
A két Szerződő Fél magától értetődően kötelezettséget vállal arra, hogy végleges határként fogadja el a vonalat, amelyet Őfelsége Oroszország Cárja - a fentebb megadott határok között - a két Fél jogainak és érdekeinek figyelembe vételével megfelelőnek talál. [...]
Titkos megállapítás Ausztria-Magyarország és Bulgária között, 1915. szeptember 6.
Ausztria-Magyarország és Bulgária - megegyezvén abban, hogy közös katonai akciót kezdenek Szerbia ellen - a következőkben állapodtak meg:
1.) Ausztria-Magyarország garantálja Bulgáriának a következő területek megszerzését és annektálását:
a.) A jelenlegi szerb Macedóniát, beleértve mindkét - „vitatott", ill. „nemvitatott" - zónát úgy, ahogy az az 1912. február 29-i (március 13-i) bolgár-szerb szövetségi szerződésben megállapításra került, a nevezett bolgár-szerb egyezményhez csatolt térképen megjelölt formában.
b.) Az alábbi vonaltól keletre eső területeket, ti.: a Morava folyó a dunai torkolatától addig a helyig, ahol a két folyó: a bolgár illetve a szerb Morava egyesül; innen a vonal követi a két folyó vízválasztóját, áthalad a Cernagora gerincén, átszeli a Kačaniknál lévő szorost, felmegy a Šar-Planina gerincére, a San-Stefano-i Bulgária határát elérve pedig annak vonalát követi. A demarkációs vonalat a mellékelt térkép tartalmazza, mely a jelen egyezmény integráns részét képezi. [...]