• Nem Talált Eredményt

Flow chart of ANAL

NIKÁCIÓS HÁLÓZATOK

1. TERMINÁLHÁLÓZAT, KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT, SZÁMÍTÓGÉP- HÁLÓZAT

1.1.Körülbelül 15-20 éve rohamos fejlődésnek indultak a terminálhálózatok. Legegyszerűbb változatuk a csillaghálózat, mely esetén egy központi számitógéphez néhány távoli terminált kötöttek :

О

' 1__ i

-- adatátviteli vonal

I__ ) terminál

Mivel a távadatfeldolgozás ilyen szervezése nagyszámú, "hosszú"

adatátviteli vonalat igényel, elterjedése útjában legalább két­

lépcsős "objektiv" akadály áll:

- nincs elegendő adatátviteli vonal,

- már van elegendő adatátviteli vonal, de költsége igen magas.

Lényeges észrevenni azt, hogy a fenti szervezésben az adatátvi­

teli vonalak - éppen a drága erőforrások - általában igen kis mértékben vannak kihasználva. E felismerés egy sereg vonal­

költség csökkentő, vonalkihasználtság növelő megoldásra veze­

tett. Ilyen például a felfüzős [^multi-drop] hálózatok

szervezé-1X1

Kezdetben majdnem minden megoldás hardware-megoldás volt, és az a ma már idejétmúlt elv vezette, mely az adatátviteli vonalak illetve egy-egy adatátviteli hardware-modul kihasználtságának biztosítását a központi számitógép feladatának tekintette.

Később a miniszámitógépek árának csökkenésével megjelentek a terminálhálózatok lényegesen rugalmasabb, programozott elemei az adatátviteli funkciók végrehajtására /hibafeltárás, hibaja­

vítás, kódkonverzió, stb./. A távadatfeldolgozás kezdeti sza­

kaszát az igények gyors fejlődése és az adatátvitellel szemben támasztott követelmények kikristályosodása jellemezte. Nyilván­

valóvá vált, hogy valójában két igénycsoport született. Postai--adatátviteli jellegű szolgáltatásra vonatkozik a nyilvános kommunikációs hálózat iránti igény, mig számítástechnikai jel­

legű a kommunikációs hálózat szolgáltatásait felhasználó szá­

mi tógéphálózat iránti igény.

A terminálhálózatok adatátviteli funkcióit megvalósító kommu­

nikációs hálózatok kifejlesztésének fő céljai a következők:

- csökkenteni az adatátvitel költségeit;

- maximalizálni az adatátviteli vonalak kihasználtságát;

- minimalizálni a felhasznált adatátviteli vonalak számát;

- növelni az adatátvitel biztonságát, sebességét.

Természetesen már a számítástechnikai igények megjelenése e- lőtt is léteztek postai célú kommunikációs hálózatok. Példa rá a telefon-, illetve telexhálózat. Ezzel magyarázható, hogy az újonnan tervezett hálózatok is megtartották a hagyományos

"hivás-kapcsolás" terminológiát. Sajnos az angol terminológia szószerinti magyarra fordítása emiatt félrevezető, zavaros

— 182 —

szókincsre vezet. Ezért, egyrészt törekszünk a felhasznált ma­

gyar nyelvű fogalmak definiálására, másrészt egy-egy fogalom fontosabb előfordulásai mellett szögletes zárójelben feltün­

tetjük az angol nyelvű eredetit is.

1.2. Az első igénycsoport tehát egy olyan nyilvános postai szolgáltatásra vonatkozik, mely gyors, nagyteljesitményü,

ü-zembiztos, olcsó elektronikus üzenetváltást biztosit egy háló­

zat előfizetői között. Ezt a kommunikációs hálózatnak nevezett szolgáltatást a gyorsaság követelménye miatt nagyteljesitményü elemekből szervezik:

A hálózat előfizetői a kommunikációs hálózatot terminálok se­

gítségével használhatják. A terminálok a kommunikációs hálóza­

ton keresztül üzenetnek [message] nevezett hosszú karakterso­

rozatokat küldenek egymásnak. Egy üzenet tetszőleges számú sorszámmal ellátott levélből [[letter] áll.

A kommunikációs hálózatoknak több tipusa alakult ki, melyek főként az üzenettovábbítás szervezésében és teljesítményükben különböznek. Ilyen a vonalkapcsolt [circuit-switchedj , az ü- zenetkapcsolt jjnessage-switchedj , illetve a csomagkapcsolt [packet-switchedj kommunikációs hálózat /részletesebben lásd 2. / .

A kommunikációs hálózattal szemben támasztott legfontosabb kö­

vetelmények a következők:

- általános felhasználhatóság /postai, számítástechnikai, stb./;

1 8 3

-- gyorsaság /kis átviteli idő/;

- tetszőleges kapcsolat lehetősége /bármely két terminál üzenetet válthasson/;

- megbizhatóság /automatikus hibafeltárás és hibajavítás/;

- nagy kapacitás /nagy adatmennyiség átvitele/;

- magas erőforráskihasználtság;

- alacsony költség.

Természetesen a fentiek között ellentmondó követelmények is van­

nak .

1.3. A második igénycsoport egy olyan különleges kommuni­

kációs hálózatra vonatkozik, mely távadatfeldolgozási célokra számítástechnikai terminálokkal és több jelentős erőforrásu -központi számitógéppel van összekötve. Az igy felszerelt kommu­

nikációs hálózatot számitógéphálózatnak nevezik.

Számitógéphálózatok termináljainak szerepét általában a követ­

kezők töltik be:

- interaktiv terminál /például teletype, alfanumerikus dis­

play/ ;

- batch terminál /kártyaolvasó + alfanumerikus display + sornyomtató, batch terminál szimulátor, stb./;

- host program /például az egyik központi erőforrás_számi- tógép terminál kezelő programja/.

i = interaktiv terminál b = batch terminál

184

A hagyományos számitógépalkalmazások a bennük domináló számitó- gépfunkció / futtatás , tárolás/ szerint két nagy csoportot alkotnak. E két alkalmazáscsoport a számitógéphálózatok más-más fejlesztési céljait határozza meg.

1.3.1. A futtatás jellegű alkalmazásokkal kapcsola­

tos legfontosabb számitógéphálózati célok :

— nagyteljesítményű, gyors, olcsó "távfuttatás" Tteleprocessin <ű

— kivánság szerinti erőforrás - számitógép erőforrásainak elérése

Egy-egy terminálelőfizető /például egy software-ház/ jogos igé­

nye lehet az, hogy ugyanazon terminálról, különféle programjai, különböző számitógépek software, illetve hardware erőforrásait használhassák, /például megfelelő teljesítményű CPU-t, megfele­

lő operációs rendszert, megfelelő tárkapacitásu mágneslemezt, SIMULA 67 vagy ALGOL 68 compilert, megfelelő adatbáziskezelőt, speciális adatbázisokat, stb./.

- egypéldányu erőforrás fenntartás

Az erőforrások használata annál olcsóbb, minél több felhasz­

náló között oszlik el a beszerzési és fenntartási költség. A számitógéphálózat költségmegtakarítást jelenthet, mert nagyobb az erőforrás kihasználtság, esetenként elegendő az erőforrást csak egyetlen példányban beszerezni /implementálni/ karbantar­

tani /például SIMULA 67, illetve ALGOL 68 compilerek, speciá­

lis adatbázisok/.

- host-számitógépek közötti kommunikáció /főként file átvitel/

Ha a számitógéphálózat több azonos tipusu host-számitógépet tartalmaz, akkor azok egymás háttérgépei lehetnek és bárme­

lyikük túlterhelése esetén job-okat lehet átirányítani a töb­

bihez .

18 5

-Ha a hálózathoz két különböző, A és В tipusu host-számitógép tartozik, esetleg célszerű egy A gépen működő, de а В gépre kódot generáló "keresztforditót" implementálni /például egy CDC 3300/R 35 SIMULA forditót/.

1.3.2. A tárolás jellegű alkalmazásokkal kapcsolatos legfontosabb számitógéphálózat célok:

- gyors, olcsó adatbázislekérdezés és módositás

Például helyfoglaló rendszerek, megrendeléseket és rak­

tárkészleteket nyilvántartó rendszerek, bibliográfiai adatbankok, egészségügyi adatbankok, stb.

- kivánság szerinti host-számitógép adatbázisainak elérése Egy utazási iroda például általában több helyfoglaló rendszert kiván használni.

2. VONALKAPCSOLT, ÜZENETKAPCSOLT ÉS CSOMAGKAPCSOLT KOMMU­

NIKÁCIÓS HÁLÓZATOK

2.1. A vonalkapcsolt hálózat nagyon hasonló a nyilvános telefonhálózathoz, mely hiváskor épiti fel a hivó és hivott kö­

zötti, az átvitel időtartama alatt rögzített utat a kapcsoló­

gépekben egymáshoz csatlakozó vonalakból. A kapcsolat létre­

jöttének feltételei a szabad vonalak és terminálok.

□ terminál

О

kapcsológép

AB és BA forgalom

A kapcsológépekben közbülső adattárolás nincs. Nagymennyiségű adat folyamatos átvitele esetén a vonalkihasználtság jó, egyéb­

ként igen alacsony.

186

szen a nappali csúcsforgalom idején felvett levelek legfeljebb éjszaka érnek célba. Ezzel szemben, a nagy és bizonytalan vá­

laszidő miatt ez a kommunikációs hálózat interaktiv terminál- -számitógép vagy számitógép-számitógép "üzenetváltásra" alkal-matlan.

18 7

2.3. A csomagkapcsolt kommunikációs hálózat [packet-switched communication system] hasonló az üzenetkapcsolthoz. Ez is üzene­

teket vesz át a forrástermináltól továbbításra, azonban a kommu­

nikációs hálózaton mégsem üzenetek "ugrálnak" csúcsról csúcsra, hanem az üzenet csomagnak Lpacket] nevezett és sorszámmal ellá­

tott részei /!!/, melyek csak a hálózat határán a célterminál előtti csúcsban állnak össze ismét üzenetté. Lényegesebb kü­

lönbség azonban a következő alapelv : A csomagkapcsolt kommuniká­

ciós hálózat a forrástermináltól a néhány csomagot tartalmazó úgynevezett levelek formájában mindenkor összesen csak annyi csomagot vállal el, amennyit várhatóan igen rövid idő alatt

/0.5 - 2.5 sec/ a célterminálba képes juttatni. így tehát a leggyakoribb esetben az üzenet [message] eleje már megérkezett a célterminálra, miközben vége még el sem indult a forrástermi­

nálról :

AB forgalom

Másfelől viszont, túlterhelés esetén a hálózat a forrástermi­

nálról ritkábban fogad levelet ahelyett, hogy elraktározná a le­

veleket későbbi szállításra valamilyen háttértárolón. A csomag­

kapcsolt hálózat ennek érdekében a célterminál felé kilépő for­

galom ismeretében szabályozza a forrásterminálról érkező belépő forgalmat.

zsineg /a visszacsatolás útja/

nyitás zárt állás elzáró

1 8 8